Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
Budapest, 1920 XIm. évfolyam, 43. (IELŐfiZETÉSI ÁRAK ! Egész évre....... 440 K félévre 220 „• Kegyedévre 110 „ )Egy hóra 40 „A jegyes szám éra helyfcon, vi-Sékan és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint Szerda, február 23. Kiadótulajdonosok « LÉGRADY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, ÉS FIVOl DA: Budapest, Vilmos császár út 78. FIÓK KIADÓHIVATAL! Budapest, Erzsébet körút 1. sz. 1 . Két beszéd. A Vizetgyűlösy mai ülése a magyar parlamentarizmus legszebb napjaira emlékeztet Két beszédet hallottunk. Az egyikben Giesswein Sándor ellenzéki kritikának adott hangot. A másikban pedig Andrássy Gyula indokolta meg azt, hogy miért csatlakozott a kormányt támogató keresztény nemzeti egyesülés pártjához? Az ellenzéki beszédet a magasabb szempontokhoz igazodó józan mérséklet, a kormánypárti beszédet pedig kritikai és jellemezte. A nemzetgyűlés egyforma figyelemmel és megértéssel hallgatta meg mind a kettőt Abban a pillanatban, amint személyeskedés és gyűlölködés helyett a tárgyilagos józanság jutott szóhoz a magyar nemzetgyűlésben, észrevehetőig közelebb került egymáshoz az ellenzéki és kormánypárti érvelés, a nemzetgyűlésen pedig nyoma sem volt a viharokat kirobbantó gyúanyagnak. Világos, hogy a közszellem nagyfokú lehiggadása és kijózanodása volt ennek a szükséges előföltétele. Még kevéssel ezelőtt Andrássy Gyula ilyen beszéddel nem indokolhatta volna meg azt, hogy belép a keresztény nemzeti egyesülés pártjába. És Giesswein Sándor igazságait sem hallgatta volna meg a Ház olyan nyugodtan, mint ahogy ma meghallgatta. Nem elég a keresztény gondolat, hanem keresztény tettre is szükség van, mondotta Giesswein Sándor. És hirdette a kölcsönös szeretetet az engesztelődő megbocsátást, a munkásosztálylyal való kezet fogást, az alkotmányos szabadságok kivirágzását, Andrássy Gyula pedig a kormánypárti padokról megismételte azt, amit Giesswein Sándor ellenzéki oldalról elmondott. Elítélte az erőszakoskodásokat, az egyéni akciókat, amelyek csak ártanak a nemzeti becsületnek. Hirdette az egyetértést, a meddő pártoskodások megszüntetését, a kormányzati erélyt az állami tényezők hatáskörének pontos megtartását a korrupció letörését, a munkásokkal való megegyezést. Az ilyen kormánypártiság és az ilyen ellenzékiség könynyen megértheti egymást és könnyen biztosíthatja a nyugodt kormányzás menetét. Megvalljuk, attól, hogy Andrássy belépett a keresztény nemzeti egyesülés pártjába, lényeges előnyöket várunk a magyar közélet szempontjából. Az ő higgadtsága, az európai politika szempontjaihoz igazodó államférfiúi belátása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a mögötte levő párt igazi parlamenti életre nevelt guvernementális párttá fejlődjék és megtisztuljon mindazoktól a hibáktól, túlzásoktól és gyarlóságoktól, amelyeket Andrássy mai beszédében fölemlített. Egy dologban azonban azt hiszszük, Andrássy sötétebben látja a helyzetet, mint amilyen az valóban. Szerinte a mai rendszer bukása nem jelenthetne mást, mint a vörös veszedelem föléledését. Andrássynak igaza volna, ha még mindig a forradalmi periódusok korszakát élnék. A közélet számos megnyugtató jelensége azonban arra mutat, hogy bár még nem vagyunk túl minden veszélyen, talán már mégis átléptünk abba a korszakba, amikor nem az alkalmi puccsok és a nyers erőszakos cselekedetek döntik el az ország sorsát hanem rendszerek megbukhatnak és új rendszerek jöhetnek a parlamentarizmus normális útján, az ország erőszakos megrázkódtatása nélkül. A népképviselettel együtt jár a pártok váltógazdasága. A feladata magaslatán álló ellenzék számol azzal a lehetőséggel, hogy esetleg teljes felelősséggel át kell vennie az alkotó munka irányítását. Ezért a maga soraiban is csak azokat juttatja szerephez, akik tisztesség, egyéni érték és készültség tekintetében érettek és méltók ennek a felelősségnek a viselésére. Ez viszont olyan tanulság, amit ellenzéki •Tiki n kit lesz jó följegyezni! A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma este tárgyalta a boritaladóról szóló törvényjavaslatot A javaslatot általánosságban és részleteiben több módosítással elfogadták. A részletes vita során Temesváry Imre sérelmesnek találta a gazdákra nézve a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a bortermelési pótadót a termelő fizeti akkor is, ha borát már eladta. Kérte, hogy módosítsák ezt a szakaszt oly értelemben, hogy az adót iz fizeti, akinek tulajdonában van a bor, akinek a termelő eladta. Hegedűs pénzügyminiszter hozzájárult ehhez a módosításhoz és a törvény indokolásába bevették azt, hogy amennyiben vitás esetek merülnek föl és perre kerül a sor, az adót az köteles fizetni, akinek a bor tulajdonában van akkor, amikor ez a törvény életbe lép. Elfogadtak továbbá egy olyan értelmű módosítást, mely szerint a bortermelőket három hektó termésig mentesítik a pótaló alól. És végül fölvettek a javaslatba egy szakaszt, amelynek értelmében a termelő elemi csapások esetén, ha be tudja igazolni, hogy a bortermés oly csekély volt, hogy az nem fedezi a termelési költségeket sem, kérheti a pótadó elengedését. A kérések fölött a pénzügyminiszter dönt. A bizottságban ezután hosszabb vita indult meg a többi pénzügyi javaslatokról is, de csak általánosságban, különösen a vagyonváltság rendelkezéseit vitatták meg s több pontra nézve tettek előterjesztést Hegedűs pénzügyminiszternek, aki kijelentette, hogy módosítások elől, amelyek a javaslat irányelveit nem érintik és amelyeket közérdekből indokoltnak tart, nem zárkózik el. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter egyébként szerdán öt órakor fogja ismertetni a nemzetgyűlés elé terjesztett pénzügyi javaslatait, a pártok közös értekezletén, amelyet a képviselőház I. számú bizottsági termében tartanak meg. Ennek végeztével a pártok külön intézőbizottsági ülést, majd pedig pártértekezletet tartanak, amelyen elsősorban az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Lipták Pál nemzetgyűlési képviselő ima délután kihallgatáson volt a kormányzónál. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ma tartotta alakuló ülését. Elnökké gróf Andrássy Gyulát, a bizottság jegyzőjévé Moser Ernő képviselőt választották meg. A Polgárok és Munkások Szövetsége címen tudvalevőleg egyes baloldali pártok és a szociáldemokrata párt blokkot létesítettek, amely ma délután tartja alakuló ülését. A Központi Demokrata párt nem vesz részt ebben az alakulásban. A párt Bécsiben tartózkodó vezére különben táviratot intézett pártja vezetőségéhez s ebben óva inti őket attól, hogy csatlakozzanak ehhez a forradalmi-radikális és szocialista blokkhoz, amely ellen ő nemzeti szempontból kifogásokat emel. Vázsonyi távirata politikai körökben nagy feltűnést keltett és élénken kommentálták. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában ma este megjelent gróf Andrássy Gyula és a nemzetgyűlésen elmondott beszédének konklúziójaként személyesen bejelentette a pártvezetőségnek csatlakozását és a pártba való belépését. Andrássyt Huszár Károly fogadta és tolmácsolta a párt képviselő- és kültagjainak jelenlétében a párt örömét afölött, hogy súlyos személyét a keresztény nemzeti irányzat szolgálatába állította. Andrássy az üdvözlő szavakat megköszönve kijelentette, hogy nem hívásra jelent meg a pártban, hanem meggyőződését követve határozta el magát arra, hogy a keresztény lobogó alá lépjen. Most, amikor az ország a forradalmak után a vajúdás korszakát éli, a konszolidációra kell törekedni és nem az egyéni célok fontosak, hanem azz ország sorsa. Amikor a keresztény pártba jött nem embereket akart látni, hanem magyar eszményeket, a keresztény nemzeti alap harcos táborát. Igyekezni fog — úgymond — hogy arra a ragaszkodásra, amelyet neki a párt tagjai előlegeztek, rászolgáljon. Andrássyt a nagy számban megjelent párttagok, akiknek sorai között voltak Hegyeshalmy Lajos, Vass József miniszterek, Ernsst Sándor, Bernolák Nándor, Szmrecsányi György, Turi Béla, majd később Haller István, meleg szeretettel fogadták. Andrássy mintegy két óra hosszat időzött a pártban és élénk eszmecserét folytatott főleg a képviseőilfik.Az Nagy feltűnést keltett a pártban báró Korányi Frigyes volt miniszter megjelenése, aki munkatársunk előtt kijelentette, hogy ez idő szerint csek mint vendég jött el a pártkörbe, hogy politikai barátaival találkozzék s hogy egyelőre még nem tagja a pártnak. Mint értesülünk, Andrássynak a keresztény egyesülésbe való belépését több értékes elem csatlakozása fogja követni, úgy a fennálló pártkeretek tagjaiból, mint olyanokból, akik jelenleg aktív politikát nem folytatnak. Főleg azt remélik a keresztény egyesülésben, hogy a disszidens csoportból többen fognak csatlakozni, tekintettel Andrássy példájára. A párt csütörtökön párértekezletet tart, mely alkalommal meg fogják választani a pártvezetőséget. Ugyanez nap este nyolc órakor a Gellért-szállóban pártvacsorát rendeznek gróf Andrássy Gyula tiszteletére. A Pesti Hirlap munkatársa Andrássy csatlakozásával kapcsolatban érdeklődvén a párt hangulata felől, a következő politikusok véleményét hozza a nyilvánosság elé: Haller István. — Andrássy kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy pártunkhoz való csatlakozását a legnagyobb nyilvánosság előtt juttass kifejezésre. Ezért történt meg az, hogy erre az alkalomra nemzetgyűlési beszédét használta föl, ahol minden vonatkozásban alkalma nyílott megvilágítania álláspontját. Belépése új korszakot jelent pártunkban, mert az ő nagy egyénisége másokat is ide fog vonzani, abba a pártba, amelynek programonja átfogóbb és a szociális kérdésekben is exponáltabb. Különben hogy milyen demokratikus fölfogás uralkodik pártunkban, az is bizonyítja, hogy csütörtöki értekezletünkön 5—7 tagból álló pártvezetőséget fogunk választani, mert nálunk nem az a fontos, hogy ki a pártelnök, hanem az, hogy céljainkat a legszélesebb alapokon megvalósíthassuk. Szmrecsányi György: — Andrássynak a keresztény egyesülésbe való belépését és új állásfoglalását, 67 óta legelsőrendű politikai eseménynek tekintem. Meg vagyok győződve, hogy nemcsak idebent, hanem külföldön is nagy hatást fog gyakorolni ez a tény már csak azért is, mert Andrássy neve messze túlhaladja az ország határait, mert ő a megértésnek és politikai bölcsességnek hivatott képviselője. Mai beszédéből nagy örömmel állapítom meg, hogy a nemzetiségi kérdésben elfoglalt politikája teljesen egyezik azzal, amit mi már húsz év óta képviseltünk Ha ez az álláspont, amelyet ma kifejtett, érvényesíttetett volna a múltban is, akkor sok szomorú dolognak elejét vehettük volna. A szociáldemokratákra vonatkozó kijelentései is rendkívül jó hatást tettek. Csak az volna kívánatos, ha a magyar munkásság — példát véve a németektől — szintén a tiszta nacionalista álláspontra helyezkednék, és velünk együtt venné ki részét a jövő nagy feladataiból. Turi Béla: — Hogy mennyire nem volt efemer jelentőségű a keresztény nemzeti irányzat fellobbanása, azt legjobban bizonyítja Andrássy csatlakozása, aki az ő mély történelmi belátásával úgy ismerte fel a keresztény mozgalmat, mint történelmi faktort a magyar nemzet életében. Andrásynál ez a felismerés nem az utóbbi napokban történt meg, hanem a kommün bukása után nyomban, amiről tanúskodnak írott fejtegetései és beszédei. Kováts István és a forradalmárok agitációja. Hírt adtunk arról, hogy a kisgazdapárt múlt pénteki értekezlete egyhangúlag bizalmáról és ragaszkodásáról biztosította Kováts J. István új államtitkárt az ellene intézett nyílt és burkolt támadásokkal szemben. Az ügy előzményeinek magyarázatául most azt közlik velünk, hogy téves az a hír, mintha a forradalomban szerepet vitt egyes politikusok állították volna be Kovátsot úgy, mint a jó köztársasági célú propagandájuknak egyik támogatója. Ezzel szemben a valóság az, hogy egy ismeretlen forrásból származó erdélyi jelentés állította róla azt, hogy a Berinkey-kormány egyik volt tagja reá is hivatkozott Erdélyben, mint olyanra, akire ők köztársasági akciójukban a nemzetgyűlésen számíthatnak. Andrássy a keresztény egyesülés nezéra fogadtatása a pártklubban. — A keresztény pártban látja „a magyar eszmék harcos táborát". — Módosították a bortermelési adót — Hegedűs ma nyilatkozik pénzügyi javaslatairól. — Vázsonyi óva inti pártját a radikális blokkba való belépéssül.