Pesti Hírlap, 1921. augusztus (43. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

Ulain harmadik napja. A Tisza-per hétfői tárgyalásán is­már Ulain Ferencet hallgatták ki. Arra nézve, hogy lejutalmaz­ták-e Dobót, azt vallja, hogy Dobó azt motodta, nem kellett őt bántani, elég volt hallania, mi történik a többiekkel. Egész éjjel jajgattak és kiabáltak. Sztupka különösen vigyázott arra, hogsú atrocitás elő ne forduljon. De ha bántották volna a Dobót, bizonyo­san elmondta volna védőjének. Dr Lévay védő: El is mondta Az elnök: Ne méltóztassék kozbeszól­ásokkal a tárgyalást zavarni. Most már eletrelépett az új tör­vény, amely a rendbírságok és a pénzbüntetések ösz­szegét tízszeresére emelte föl­at se hozzanak tehát olyan helyzetbe, hogy ilyen büntetést alkalmazzak. Ulain­ Dobót első alkalommal a bosnyák ka­ Mcsznyában látta és már akkor igen rossz bőrben volt. Egy alkalommal arra kérte Sztupkát, hogy vitesse kórházba, mert nagyon rosszul érzi magát, ő is mondta Sztupkának, hogy jó volna ezt az embert kórházba vitetni, mert még meghal, mielőtt a fő­tárgyalásra kerülne. Nagyon panaszkodott az élel­mezés miatt. Dáni tábornok intézkedésére azután kórházba vitték, s a főtárgyaláson már csaknem fel volt hizlalva. Az elnök: Nem gondoltak arra, hogy nem sza­badna Dobót éjszakai kihallgatásokkal fárasztani, mert negyven fokos láza volt. Ulain: Azt, hogy negyven fokos láza van, ké­sőbb hallottam. Az elnök: A törvény szerint az ügyészségnek közvetlen kihallgatási joga van. Nem gondolja, hogy nem volt célszerű Dobót a detektíveknek kiadni? Ez ügyészi, vizsgálóbírói kihallgatásnál szokatlan és oly eljárási mód, amelyet később kifogás tárgyává lehet tenni. Ulain: Ez a hatóság intézkedése volt. Az őr­nagy urat is ugyanaz a fanatikus szenvedély ve­zette, amely engem, az igazság kiderítésében. Külön­b­en a kommün bukása óta a detektívek bekapcso­lása a katonai akcióba, általános. Majd rátért Sztanykovszky, Vágó és Dreyer vallomására, s arra a következtetésre jutott, hogy egyiket sem bujtotta fel, egyiket sem szuggerálta vallomástételre. Utal a saját egyéniségére, amely felmenti őt az alól, hogy Sztanykovszky-féle emberek vádjával szemben önmagát védelmezze. Lehet, hogy van egy maffia, de nyugodt lélekkel megesküszik, hogy neki ehez a maffiához semmi köze sincs és nem volt. Ennek a tárgyalásnak az első szakában jött hozzá egy Kovacsik nevű ember, aki elmon­dotta, hogy Sztanykovszkyné esténként feljár a tör­vényszék épületébe, egy törött ablakon keresztül érintkezik Vágóval és üzeneteit továbbítja Sztany­kovszkynak. Ez a két ember egybehangzóan vallo­mást tett, érdekük lehet, hogy egybehangzó vallo­mást tegyenek és annyi bizonyos, hogy kívülről jövő behatás alatt kellett így beszélniök. Hogy honnan jön ez a befolyás, nem tudja, nem is kutatta soha. Sztanykovszky halálos ítélet súlya alatt állott a bí­róság előtt. Ez az ember megragadott minden esz­közt, hogy menekülhessen. Ez a szempont vezette vallomástételénél. Vágó okos embernek látszik, úgy beszél, amint azt érdeke megkívánja, ő itt vádlott, neki szolidaritást kellett vállalnia, mert attól félt, hogy különben berántják. (Vágó hangosan felnevet, az elnök erélyesen rendreutasítja.) Foglalkozik Ble­yer tanú vallomásával, amelynek valóságát cáfolja. — Ami az én szavahihetőségemet illeti — mon­dotta — szabadjon utalnom társadalmi állásomra, előéletemre, felfogásomra, mert ha a bíróság előtt én nem volnék szavahihető, akkor nem lenne az Sztupka alezredes, Almássy Denise grófnő és Cser­mákné sem. Akkor hazugság mindaz, amit Hüttner mondott és odajut az egész tényállás, hogy össze­omlott minden. Az elnök részletesen elmondja a tanúnak, hogy Vágó miképpen vallott a főtárgyalás elején, amire kijelenti a tanú, hogy az valótlan. Szünet után az elnök Sztanykovszky vallomá­sát ismertette s kiemelte mindazokat a vádakat, amelyeket Ulain ellen felhozott. " Ulain megjegyzi, hogy ezek rágalmak és merő képtelenségek. Az is valótlan, hogy Hüttnert prepa­rálta volna. Senki sem tételezheti fel azt a hülyesé­get, hogy gróf Károlyi Imre Hüttnert tiszttartónak fogadja fel. Sz­tanykovszkynak ez a tényállítása tu­lajdonképpen az ékköve a sok hazugságoknak. Az elnök, Sztanykovszky azt is állította, hogy ön kijelentette, hogy Friedrich politikája olyan, mint Kun Béláé, csak fehérbe. Ennek kapcsán politikailag is lehetetlenné kell Friedrichet tenni. , Ulain: Ez merő képtelenség. Felmutatja a „Szózat" egyik-másik példányát, amelyek a román megszállás idején neve aláírásával vezércikkeket tartalmaztak, ahol elismerőleg foglalkozik Friedrich szerepével. A tárgyalás végén a Heltai-ügyről szólt a tanú. — Heltai szökéséről — mondotta — két felfo­gás ala­lt ki: Sztupkáé és az enyém. Sztupka fel­fogása az volt, hogy Heltai előre elhatározta, hogy nem jön többet vissza. Az én felfogásom szerint Hel­tai, amikor kiment, még jóhiszemű volt, de kint szedték le a lábáról. Hogy Heltai hamis tanukat gyártott-e vagy sem, erre nézve semmiféle informá­cióm nincsen, erről nem tudok semmit. A tárgyalást kedden folytatják. Kragujevácban. Belgrád, aug. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Kragujevác mellett a puskapor-raktár ma délelőtt felrobbant. Azt hiszik, terrorista merénylet­ről van szó. A robbanás következtében néhány ember életét vesztette. PESTI HÍRLAP 1921. augusztus 2., kedd. IP&ZiSifcav. vez­ság Por­tugálában. Páris, e.ug. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Daily Mail értesülése szerint Liszabon­ban politikai válság tört ki, amelynél a katonaság nagy szerepet játszik. A lap tudósítója Rigából azt jelenti, hogy szombaton hajnali négy órakor Lisza­bon helyőrségét alarmirozták és a katonaság a város főbb útvonalait és tereit megszállta. Ugyanebben az időben minisztertanács volt a köztársaság elnökének vezetésével. Portugáliában komoly eseményeket várnak. Az­entamíe bezáratta az osztigálo altiszti tanfolyamos­at. Bécs, aug. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az osztrák hadvezetőség mintegy két hét­tel ezelőtt elhatározta, hogy altisztek képzése céljából Bécsben, Grácban, Linzben és Innsbruckban nyolc hónapos tanfolyamokat állít fel. A szövetségesek hadügyi bizottsága ebben az intézkedésben a béke­szerződés megsértését látta, mert Ausztriának a ka­tonaiskolák növendékeinek számát fokozatosan apasztani kell és újabb altiszti iskolák felállításától határozottan eltiltja. Az entente ennek következté­ben a már megnyílt tanfolyamnak azonnal való be­zárását kívánta. A hadügyminisztérium, bár sze­rinte a békeszerződés említett rendelkezése csupán a tisztiképzőiskolákra vonatkozik, engedett a nyo­másnak.­­ (Fogynak a vadászok.) .A vadászati szezon augusztus elsején lépett d­etre, s ez időtől kezdve a fo­glyok már a piacra szerülnek, hogy a hónap tizenötödikétől­­kezdve a nyulyír is az étla­nokon sze­repeljenek, ö­römére azokn­ak, akik a vadhúsoknak barátai. Bármennyire elérifejlett és elérkezik is azon­ban a vadászok működési tere, nem sok kilátás nyí­lik arra, hogy a piacon bőségiben legyenek a vadak, ami azt is valószínűvé teszi, hogy az idén a fogoly, a fácán­, a fürj, a nyúl és a többi valamivel drágább lesz, mint az elmúlt idényben volt, no­ha már akkor is magas árak voltak érvényben. A vadhús minden valószínűség szerint azért drágul m£g, mert a vad­állomány alaposa­n megritkult és mert a lelkiisme­retes vadászok egyáltalában nem lövik oly mérték­ben a vadakat, mint rendes körülmények között. De van még más ok is, ami abban rejlik, hogy a vadász­fegyver, a vadászati engedély és a vadászterület mind megdrágult, aminthogy jóval többe kerül a puskapor és a sörét is. A vadászok számítása sze­rint egy-e­gy lövés maguknak nyolc-tíz koronába kerül, ami egy-egy vadászat alkalmával csinos ösz­szeggé nőheti ki magát. Megállapíható, hogy a va­dászati cikkeknek, az adónak és a bérletnek horri­bilis drágulása s a vadászatnak luxussá történő elő­lépése, a vadászok számának alapos­ csökkenését idézte elő, úgy hogy az idén legalább is hatvan szá­zalékkal fogynak meg nimródj­aink. Hogy pedig is­y áll a dolog, azt az is bizonyítja, hogy a szombat­helyi állampénztárban ezúttal csak negyvenhatan váltottak vadászjegyet, ellentétben a múlt idénnyel, amikor a vadászatra jogosítottak száma száztizen­hatot tett ki. És ami Szombathelyen történt, az esett meg a legtöbb helyen.­­ (Szerenád a kormányzónak.) A Máv­ északi főműhelye munkásainak hatásköre vasárnap este Gödöllőn a kormányzónak szerenádot adott. A Him­nusz után több dalt énekeltek el, amelyeket a kor­mányzó és családja a kastély erkélyéről hallgatott végig. A szerenád után a kormányzó magához ké­rette a daloskör karmesterét és két tagját, akiknek készí­netét fejezte ki és hosszasabban elbeszélgetett velük.­­ (A köztisztviselők segítése.) A kormány a köztisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak rendkívüli segélyben való részesítése tárgyában 1921 április 1-én kiadott rendelet hatályát három hónap­pal, vagyis ez év július, augusztus és szeptember hónapjaira meghosszabbítja. Eszerint az említett rendeletben felsorolt tisztviselők és egyéb alkalma­zottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák), az ugyanott megállapított feltételek és módozatok mellett 1921 július, augusztus és szeptember hónap­jaiban is részesülnek az ugyanott megállapított ösz­szegű rendkívüli segélyben. A vidéken lakó tisztvise­lők és egyéb­­alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák) közül mindazok, akik vasúti ál­lomással bíró helységben laknak, tíz havi tűzifa­járandóságát a magyar köztisztviselők fogyasztási, termelő és értékesítő szövetkezete fogja a vasúti ál­lomásfőnökségeknek az állandó illetmények, vala­mint az ellátási díjak számfejtését teljesítő hivata­lok és állampénztárak által beküldött utalványok alapján legkésőbb 1921 november végéig kiszolgál­tatni. Az idevonatkozó terjedelmes rendeletet a hiva­talos lap keddi száma hozza.­­ (Gyújtogatás Milanóban.) Frankfurtból jelen­ti a Pesti Hírlap tudósítója. A milanói törvényszéki palotában különböző helyen tűz támadt, amit azon­ban a tűzoltóságnak rövid idő alatt sikerült eloltani. A vizsgálat eredménye szerint a tüzet gyújtogatás okozta. A rövid ideig tartó tűzben elhamvadt a nyil­vántartónak egy része is, annak a vizsgálatnak az adataival együtt, amit a milanói színház bombavetői ellen folytattak. A gyújtogatók felderítésére megin­dult a nyomozás.­­ (A veszedelmes újpesti sziget.) A forróságban telve a strandfürdők, a Margitsziget, a Római-fürdő, a Csepelsziget környéke és minden elképzelhető­ ho­mokos part a Duna mentén a főváros határai. Szemben a Római-fürdővel, az újpesti sziget táján is nagy tömegek lepik el a Dunát, nap-nap után sze­rencsétlenségek történnek: itt a legveszedelmesebb a Duna. Egy láthatatlan örvény ragadja el a gyakor­latlan úszót, hirtelen sodrával a mélységbe húzza, úgy látszik, ugyanezen a helyen egy mély szaka­dék is lehet. A nyílt Dunában, mesterségesen el nem készített részeken tilos tulajdonképen a fürdés, de hiába tiltják el, a szegényebb néposztály különösen előszeretettel keresi föl az ingyenes fürdőt. Az ille­tékes hatóságok fim­elmét föl kell hívnunk rá, hogy valamiképen elkerítés útján vagy másként segíteni l­ehtni a veszedelmes örvény környékének biztosí­tásáról. Mert hiába tiltják el az újpesti szigetnél a fürdőzést, már bebizonyult, hogy sokkalta nagyobb a tűrhetetlen hőség csillapításának vágya, mint a rendelet respektálása. Az emberéletet pedig min­n­denképen védeni kell.­­ (Ban G­ott­lob meghalt.) Velencéből érkezett távirat jelenti, hogy Ran Gottlob udvari taná­csos, szénelosztási kormánybiztos Velencében, ahol nyári szabadságidejét töltötte, hatvan éves korában hirtelen meghalt. A háború alatt, a szénhiány okozta nehéz helyzet tette ismertté. Annak előtte az Észak­magyarországi Egyesített Kőszénbánya Részvénytár­saságnak volt a vezérigazgatója. A szénelosztó bi­zottság élére 1917-ben hívták meg. Nehéz hivatalát lelkiisme­retesen és pártatlanul látta el. A szénhiá­nyon csak kismértékben segíthetett ugyan, de a meglevő készletek gondos elosztása és felhasználá­sának mérlegelése az ő nagy buzgóságát dicséri. Ér­demeiért 1917-ben udvari tanácsossá nevezte ki a király. Ezelőtt tizennégy nappal utazott el Velencé­be. Betegségről nem panaszkodott, de környezeté­ben tudták, hogy a szíve és az idegzete nincsen rendben. .Velencében a Grand Hotel d'Italie-ban la­kott, ott érte utól a halál. A szálló vezetősége értesí­tette a gyászos esetről a Bajmócon tartózkodó csa­ládot. Halálát özvegye és három felnőtt gyermeke gyászolja, de elmúlása fájdalmas vesztesége a ma­gyar közgazdasági életnek is. Holttestének haza­hozatala iránt intézkedés történt, temetése Buda­pesten lesz.­­ (Egy gyöngyösi ügyvéd eltűnése Bécsben.) Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Dr Hakker Béla negyven éves gyöngyösi ügyvéd július 26-ikán Budapestről Bécsbe utazott, hogy sógorát, Brenn mérnököt, meglátogasa, de máig nem érkezett meg.­ Minthogy rokonai attól félnek, hogy merényletnek eset áldozatul, feljelentést tettek a rendőrségnél, amely érintkezésbe lépett a magyar hatóságokkal. A mérnök házvezetőnője személyleírást adott egy egyénről, aki a budapesti rendőrség ügynökének adta ki magát és az ügyvéd után tudakozódott. Most első­sorban ezt az embert keresik.­­ (A Svábhegyi Polgári Társaskör) vasárnap délután tartotta alakuló ünnepét. Az ünnepség első része a svábhegyi iskola tornatermében folyt le. Dr Semteyné Bokor Malvin, a népszerű kitűnő írónő, fel­olvasta Imre herceg című értékes, finom novelláját, amely őszinte meleg sikert aratott. Fleissig Sándor, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója, Magyaror­szág közgazdasági életéből tartott tanulságos elő­adást; Egan Ede miniszteri tanácsos pedig a Sváb­hegy történeti múltját és fejlődésének kilátásait is­mertette. Kis Berta és Fekete Gyula monológok elő­adásával arattak tetszést és végül a kör dalárdája Gárt István karnagy vezetésével a Szózatot és Him­nuszt adta elő. Este az ünnepséget Anna-bál fejezte be. — (A német trónörökös Délamerikába vágyik.) Párisi jelentés szerint a volt német trónörökös a hol­land kormánytól engedélyt kért az ország elhagyá­sára, mert Délamerikába akar menni. — (Halálozás.) A régi újságirónemzedék egyik nagytudása érdemes tagja. Somogyi Ede, vasárnap délután hosszas szenvedés után, 69 éves korában meg­halt. Sokoldalú, kiváló képzettségű, főleg nyelvbúvárlat terén értékeset produkáló írót gyászol benne a hírlap­irodalom. Csaknem félszázados újságírói működése ne­vét szélesebb körökben is ismertté és becsültté tette. Pályafutását az Egyetértésnél kezdte, majd a Neues Pes­­ter Journalnál és a Pesti Hírlapnál folytatta s legutóbb huszonöt éven át a Budapesti Hírlapnak volt kedvelt és megbecsült munkatársa. Különösen külpolitikai téren, dolgozott sokat,­­de munkássága javarészét a nyelvtudo­mánynak szentelte. „Szumirok és magyarok" című mun­kája kiváló tudósok elismerését vivta ki, úgyszintén e mű folytatása: „Emlékezzünk a régiekről." Ezt a tár-­­gyat különben számos tárcában is feldolgozta. Nevesebb munkája volt az 1880-ban megindult Magyar Lexikon, melynek első öt kötete az ő jeles tollából eredt; ugyan­csak ő adta ki sokoldalú nyelvtudása eredményeként az „öt nyelvű szótárt." Temetés kedden délután öt órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temető halottasházából. Pálfy Viktor, a berlini Neues Operettemthea­ter igazgatója, Berlinben hőguta következtében hirtelen meghalt. Régóta élt Németországban, de állandó kap­­csolatban volt a magyar színházi világgal.­­ (Kórházi alkalmazottak sztrájka Ausztriá­ban.) Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Az alsóausztriai kórházi alkalmazottak sztrájkja tovább tart. A sztrájkolók Steinhofban gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a sztrájkot kívánságaik teljesítéséig folytatják. Egyidejűleg közölték, hogy, kedden valamennyi kórház ápolószemélyzete is sztrájkba fog lépni. — (Apad a Balaton.) A Balaton a szárazság alatt erősen apad. Kenesénél egy nap alatt tíz centi­méternyit csökkent a vízállás. Néhol egész kilométer­nyire lehet besétálni a vízbe. — (A fürdés halottai) A dunai fürdőzésnek va­sárnap is voltak áldozatai. Az örvény nyolc embert ragadott el, akik belefúltak a vízbe. A rendőrség in­tézkedett, hogy a folyam minden részén kellően el­lenőrizzék és megfelelően szabályozzák a fürdőzést.

Next