Pesti Hírlap, 1922. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-14 / 11. szám

2 PESTI HÍRLAP­­' január 14., szombat. A nemzetgyűlés mandátuma lejár. Rassay négyórás beszéde: Mi lesz a választójoggal? Feloszlatás előtt a panamaügyesmet is le kell tárgyalni.­­ Sréter a vitézi székről. — Mért válasz­totta a puccsnál a kormány a casus belli megszüntetését? — Friedrich egy állítólagos újabb puccsról­. — Rakovszky a veszprémi kanonokságról. — Vass miniszter válasza. — Hétfőtől kezdve nyolcórás ülések lesznek. A pénteki ülésen az indemnitási vita so­rán Rassay Károly négyórás ellenzéki beszédben fejtegette, hogy mi lett volna a nemzetgyűlés fel­adata s ebből mit nem végzett el s figyelmeztette a Házat, hogy most, feloszlatása előestéjén, ne feledkezzék meg a választójog reformjáról és a kiviteli panamákról, mert ezek elintézése becsü­letbeli kötelessége. Sréter István a vitézi széket vett a védelmébe és a kormánynak a királyláto­gatás alkalmából való állásfoglalását katonai szempontból világította meg. Friedrich egy állító­lagos újabb puccskísérletről közölt leleplezése­ket. Végül a veszprémi lanonoívság ügyét tárgyal­ták meg Rakovszky és Vass kultuszminiszter. A tanácskozást Gaal Gaszton elnök, majd Bottlik József alelnök vezette. Az ülés tanácskozásképtelen­séggel kezdődött és csak féltizenegy felé gyűltek össze annyian, hogy meg lehetett kezdeni az Indemnitás tárgyalását Rassay Károly mindenekelőtt megjegyezte, hogy Hegedűs, akár csak Don Quijote, nem veszi észre az idők változását és még egyre hajigálja dárdáit, hol­ott mögötte csak egy Sancho Pansa áll: Budavéry László. (Elnök: Kéri, hogy ne aposztrofálja ily módon képviselőtársait.) Távol áll tőle minden sértő szán­dék. A nemzet legnagyobb javainak egyike, az igazságszolgáltatás függetlensége, belesodródott a politikába, tekintélyek tisztelete rohamosan sülyedt. Erkölcsi javaink a dekadencia útján vannak. A kö­zeledés a munkásság felé azért következett be, hogy a kormány valamivel kedvezőbb atmoszférát teremt­sen a választások előtt. Az utolsó parlament­áris kor­mány a Huszár-kormány volt, mely a nemzetgyűlést életre hívta. Csak demokratikus politikát lehetett volna csinálnia ennek a nemzetgyűlésnek. A válasz­tójogi reform nem kerülhetett a Ház elé, holott min­den kormány jól tudta, hogy a nemzetgyűlés man­dátuma lejár. Griger: Hogy rendeleti oktrojjal választhas­sanak. Szilágyi: Kormányzói abszolutizmus. (Nagy zaj.) Elnök ezért a kifejezésért Szilágyit rendre­utasítja. Griger: Addig nem megyünk szét, m­íg a válasz­tói törvényt meg nem csináljuk. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Rassay: Ezért felelősség terheli a nemzetgyű­lést is. A választások elé választói törvény nélkül a legnagyobb aggodalmakkal kell néznünk. Meskó: Pártközi megállapodás alapján kell vá­lasztani. (Nagy mozgás és zaj az ellenzéken.) Rupert: Feladtátok az 1920. I. törvénycikket? (Óriási zaj.) Meskó: A múltban is igy volt. A választójogi bizottság letárgyalta a javaslatot és aztán idehozta. Meg kell egyezni először. (Zaj. Erre nincs idő.) Rassay: A kormány, hogy kiküszöbölje azt a közjogi akadályt, amely az országgyűlés összehívása elé állott, kitűzte a felsőház reformjáról szóló tör­vényjavaslatot. Rupert: Ez kell a magyarnak! Dinich: Kuna P. András zászlós ur leszi Rassay: A nemzetgyűlés, ha elég naiv lesz, elfo­fogadja ezt s akkor feloszlatják. Jönnek azután az­zal az okoskodással, hogy nem nemzetgyűlést, ha­nem országgyűlést hivnak össze s mivel a Friedrich­rendelet a nemzetgyűlésre vonatkozik, nincs más megoldás, mint hogy életbeléptetik az 1917. évi or­szággyűlési választójogot. Szilágyi: Ezt akarják csinálni ! Griger: Baj lesz ebből, ha meg merik csinálni. Elnök: A közbeszólásokból is baj lehet (De­rültség.) . . . Rassay: Az ilyen játék forradalomra vezet, már pedig ez nem ismétlődhetik meg. A belügyminiszter személyében sem lát garanciát arra, hogy ez be ne következzék. Kóródi-Katona János: A munkapárt fog bejönni a választásokon! Ralsay határozati javaslatot terjeszt be, hogy az esetben, ha a nemzetgyűlést hamarább oszlatnák fel, semhoggy a választójogi törvényt megalkotnák, csak a mostani nemzetgyűlés által törvényerőre emelt választójog alapján hívható össze az új ország­gyűlés. (Nagy taps.) Ő a lajstromos szavazás híve. A miniszterelnök is ezzel jött s ha most ez ellen fordul, akkori kijelentése közönséges kortesfogássá válik. (Helyeslés.) Másik becsületbeli ügye a Háznak a kiviteli panamák dolga. Nem akarunk elmenni in­nen addig, alig ezt a kérdést a nemzet szine előtt becsületesen, nyíltan le nem tárgyaltuk. (Taps.) Bűnügyi iratokban vallomások tétettek, hogy párt­kasszát gyűjtöttek. Ezeket a bűnügyi iratokat itt akarja látni a Ház asztalán (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Javos: És a kasszát elvenni az állam javára! Rassay: Arra is vannak vallomások, hogy a mi­niszterelnök és minisztériumának egyes tagjai kivi­teli engedélyeket protegáltak é­s ezeknek a kiviteli illetékeknek jövedelme az u. n egységes középpárt javára szolgál. (Nagy zaj: Hallatlan!) Drózdy: Így akarnak választásokat csinálni! Betyárság, ami ebben az országban folyik! Pana­mákból, a nemzet pénzéből gyűjtik a milliókat! Meg akarják az országot vásárolni. Elnök Drózdyt csendre inti. Rassay: A miniszterelnöknek ajánlja, hogy Ti­sza szelleme mellett idézze volt küzdőtársa, Désy Zoltán szellemét is. A múlt panamái csak gyerekes próbálkozások voltak azokhoz képest, amik a nem­zetgyűlés két éve alatt történtek. Nyilatkozzék Beth­len, micsoda szempontok voltak azok, amelyek meg­követelték, hogy az u. n. szabadforgalmi iroda kivi­teli engedélyeket kapott tömegesen, még­pedig úgy, hogy a kiviteli illetéket elengedték. A volt földmive­lésügyi miniszter pedig nyilatkozzék, igaz-e az, hogy ő ezek ellen az engedélykiadások ellen tiltakozott és Bethlen, meg minisztertársai, elsősorban Bánffy Miklós, Ráday nyomására határozta el a miniszter­tanács, hogy ezeket az engedélyeket mégis kiadják és az illetékeket elengedik. Nekem — úgymond —­ a kezemben van egy, ezen ügyekben érdekelt az in­formációja, amely szerint 40 milliót szedtek össze különféle célokra! (Zaj.) Nem vagyok hajlandó el­hinni, hogy ezek az összegek hazafias célokra for­díttattak. Rupert: Lopás az egész vonalon! Rassay: Én kijelentem, hogy nem ide szolgál­tak. Itt van a kezemben egy nyugta, amelyben gróf Tisza György, ennek a szabadforgalmi Irodának tu­lajdonképeni értelmi vezetője és létrehozója. (Szilá­gyi: Huszonhároméves fiatalember!) a miniszterelnök összekötő tisztje, amikor az első kiviteli engedélyt a Kelet-Európai Banknál leszámítoltatta, a nyerendő haszonra előleget vett fel, 900.000 koronát És ez az úr volt az, aki a földmivelési miniszternél a Szabad­forgalmi Iroda kiviteli egedélyét protegálta. Drózdy: Nyilatkozzék Nagyatádi! Nagyatádi-Szabó: Nyilatkozom, ha akarok, légy nyugodt! Rassay: És ennek az urnak első dolga volt, hogy az előlegből vett magának egy autót 649.000 ko­ronáért." (Zaj.) ' •'•'' ' Drózdy: Ilyen kormánytok van nektek! (Zaj a Ház minden oldalán.) Ellopják az ország vagyonát! Csirkét, aki lop, lecsukják, 900.000 koronát pedig büntetlenül lehet! Elnök: Kérem a képviselő urakat szíveskedje­nek a házszabályokat tiszteletben tartani Rassay: Nekem azt a tanácsot adták, ne hoz­zam elő ezeket a dolgokat mert igen könnyen kelle­metlenség érheti az embert. Én mégis előhoztam, lássa az ország. És ha nekem kellemetlenségem lesz, az én vérem legfeljebb meg fogja pecsételni ezeket az igazságokat (Zaj. Derültség.) Kerekes: Ezen nevetni! Szilágyi: Nem lehet feltételezni, amikor a ki­rály ellen is merényletet akartak elkövetni? Rupert: Senkit sem öltek még meg?! Ugron Gábor: Senki sem halt meg?! Elnök: Kérem, legyenek csendben! Rassay: Ezekre az állításokra a kormány más­sal nem felelhet minthogy ám kérjen fel három fedd­hetetlen urat a Házból, kérje fel elnöknek a nemzet­gyűlés elnökét és azután számoljon el az utolsó fil­lérig, mert amíg ez meg nem történik, addig nekem az az érzésem, hogy künn a választásoknál, igenis a nemzetől ellopott milliókkal fognak velem szem­ben harcolni. (Úgy van!) Henzer István: Magad sem hiszed el! (Zaj.) Rassay: Választást közszabadságok nélkül pártkormány nem folytathat le. Cenzúra nincs, el­lenben a kolportázs jogokat kéthavonkint adják A kormány kezében akarja tartani a sajtót és aként adja a kolportázs­ jogot, hogy amennyiben nem meg­felelő irányban működnek, megfojthassa őket Sándor Pál: Damokles kardja! Rassay: A gyülekezési jog tekintetében is ilyen az állapot. Az atrocitások engem nem riasztanak vissza, hogy mindezeket nyíltan a külföld előtt is el­mondjam. Hiába beszélnek itt méltányosságról, ami­kor a kormány maga is a külföldi megbízottak vé­delme alá helyezkedik (Zaj: Ki tette ezt?) A minisz­terelnök a király ittlétekor Hohler angol követ védel­mével dicsekedett. (Derültség.) Somogyi: Hát még ki tette ezt? Friedrich: Majd megmondja Balla Aladár! (Nagy zaj.) Rassay: Bethlen azt mondta az akkori földmű­velésügyi miniszternek, hogy gondoskodjék saját vé­delméről, mert az övéről Hohler angol megbízott gondoskodik, ő ki fog menni a sorompók elé és azt fogja mondani, hogy ő az angol követ védelme alatt áll. (Nagy zaj: És mi lett Nagyatádival? Mi van a monitorral? Felkiáltások a kisgazdapárton( Nem igaz!) Friedrich: Hiszen Balla mondta:­reskó: A saját maga felakasztásán­ senki sem akar jelen lenni. (Folytonos zaj.) Rassay elfogadásra ajánlja határozati javas­latait Az indemnitást nem szavazza meg, csak há­rom hónapra. (Nagy éljenzés és taps az ellenzéken.) Az új puccsról szóló álhir. Friedrich István mentelmi joga megsértése cí­­mén szólalt fel. Budapesten — mondatta — 48 óra óta izgalmas hangulat van. El van terjedve a hite, hogy egy új puccs van készülőben. (Nagy zaj.) Lingauer: Éhes disznó puccsal álmodik. Friedrich: Napok óta esküformákat hordoznak, különböző magasrangu tisztek nevében toboroznak egy Károly-brigád részére. Az a hír járja, hogy Sop­ronba akarják hozni Zita királynét és Ottó trónörö­köst és ezt már, mint tényt terjesztik. Ennek a követ­kezménye az, hogy például Huszár Elemér lakását állandóan detektívek őrzik Hiába mosolyog bájosan a belügyminiszter úr! (Nagy zaj, az elnök folyton csenget.) Gróf Andrássy Gyula lakása körül szinté® ilyen „oszlopok" tartózkodnak és azt mondják a já­rókelőknek, hogy puccs készül, azért vannak Itt! Sig­ray lakását is detektívek őrzik, sőt Pallavicinit ami­dőn látogatóba ment még ott is molesztálták, ahol vendégségben volt (Zaj.) Amikor a nemzetgyűlés el­nökének bejelentettem, hogy mentelmi jogom meg­sértését akarom szóvátenni, megtudtam, hogy a nem­zetgyűlés épületébe is nagyszámú detektíveket ren­delt be az elnök úr. Semmi kifogásom ellene, de min­denesetre furcsa összefüggést látok a külső izgalmak­ra a detektívek berendelése között Azért hozom ide ezt az egés­z dolgot mert nem lehet tudni, mi lesz. Bárhol csinálnak egy műpuccsot . . . (Óriási zaj.) Meskó: Rémlátás. Friedrich. . . minket tartóztatnak le. Tudja-e a belügyminiszter úr, hogy Nyugatmagyarországba megint csapatokat szállítanak! (A belügyminiszter a fejét rázza és a vállát vonogatja.) Én nem csodálko­zom, hogy a belügyminiszter úr ezen csodálkozik. (Nagy zaj.) Tény az, hogy polgári ruh­a fiatalembe­reket szállítanak nyugatra és félek, hogy ezek a fia­talemberek, akik igazi legitimisták, agent provoka­tőrök kezébe kerülnek. Azért teszem itt szóvá az egész ügyet (Nagy zaj.) Felszólalásom előtt kihívtak a folyosóra, ahol egy volt munkapárti képviselő el­mondta, hogy együtt volt a hadseregfőparancsnok vezérkari főnökével, aki azt fejtegette, hogy a főpa­rancsnok helyeselne egy Ottó-féle megoldást és es­esetben ő szívesen vállalná a régensséget is. (Zaj és derültség: Ez mentelmi ügy?) Ugron: Bravó! Szilágyi: Hallatlan! Az embernek megáll az esze! (Zaj.) Beniczky (a gazdapárt falé): avatkozzanak az elnök hatáskörébe! Elnök: A bejelentés vita nélkül kiadatik a mem­­telmi bizottságnak. N­yolcórá­ filésak tesznek. Elnök ezután jelentette, hogy ötvennél több kép­viselő nyolcórás ülések megszavazását kérő ívet nyújtottak be. (Konstatálták hogy az aláírók közül 50-nél több jelen van.) Az Indítvány felett így a szom­bati ülés elején dönt a Ház. Sréter a vitézi telkekről. Sréter István mindenkelőtt Hornyánszkynak a vitézi telkek adományozásáról szóló beszédével fog­lalkozott Hornyánszky szerint 400 protestáns és 160 katolikus kapott vitézi telket a tagja a vitézi szék­nek és megállapíthatja, hogy az odatartozó 120 tiszt közül 79 római katolikus és 41 protestáns, a legény­­ségi állományban 204 vitéz közül 134 a római katoli­kus és 70 más vallású. Látjuk tehát hogy Hornyán­szky adatai nem fedik a tényeket Temesváry: Ez a méregkeverés. Sréter: Semmiféle felekezeti kérdést ebbe a rendbe bele nem vittünk, nem azt néztük, milyen vallású az illető, hanem hogy mit tett Pallavicini kijelentette, hogy a király bejövetelekor nem tudtak a csehek mozgósítani s az ország számára elveszett egy olyan alkalom, amilyen soha vissza, nem jön. A rapallói egyezmény casus bellinek tekintené a király, visszatérését , amikor a király megpróbálta átvenni a hatalmat,, be­állt a casus belli. A kormány csak két úton haladhatott: vagy elfogadja a kész helyzetet is odaáll a király mellé, vagy megszünteti a casua bellit. A kérdés, hogy mely úton járjon, tisztán az erő kérdése volt Megvolt-e a lelki egység és az anyagi felkészültség? — ez volt a kérdés. Ha igen, akkor én is azt mondtam volna, hogy haladjanak ezen az úton, mert ez a kérdés nem Habsburg-kérdés, hanem egész Magyarország kérdése. Ha az előfeltételek megvan­nak, akkor egészen világosan minden józan gondol­kodású katona előtt csak egy elhatározás lehetett volna: cselekedni és nem törődni azzal, mit csinál­nak a rácok, a csehek, az oláhok De harmadik szem­pont is közrejátszott: ha sikerül elérni azt amit akartam, megtudom-e tartani? Határozottan állítom, hogy ilyen sötétbeugrást nem szabad csinálni Egé­szen természetesnek tartom tehát, hogy a kormány a másik megoldást választotta: a casus belli okának megszüntetését Ha a király látogatása alkalmával egységes, felkészült nemzet áll a király mellé, oda­álltam volna én is, így nem voltam hajlandó odaáll­ni és nem is fogok. Nem személyek, nem családok ellen dolgozom, hanem az ellen, ami minket egymás­tól elválaszt. Majd a nemzeti hadsereg megalakulá­sát ismertette s az indemnitást elfogadja. (Éljenzést­­ én taps. A szónokot számosan üdvözlik­!

Next