Pesti Hírlap, 1922. február (44. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
látott nevelőintézetek végre megszabaduljanak a szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság újabb kívánságai által előidézett nyugtalanságtól és így végre nyugodtan folytathassák a nemzet javára békés kulturmunkájukat beterjeszti a jelen törvényjavaslatot, amelynek értelmében az e törvényben tárgyalt nevelőintézetek ezentúl minden tekintetben a vallás- és közoktatásügyi miniszter vezetése alatt fognak állani és csupán a volt katonai nevelőintézeti alapítványokat kezeli továbbra is a honvédelmi minisztérium. Mahunka Imre csatlakozása gróf Bethlen Istvánhoz. Mahunka Imre, a főváros XVIII. választókerűgróf Bethlen István pártjához való csatlakozása alkalmából választóihoz nyílt levelet intézett, amelyben többek között ezeket írja: — Párttusaink közepette minden magyar ember megnyugvására szolgálhatnak az ország integritásáért és mindnyájunk életének jobbításáért reális külső és belső politikára és produktív gazdasági politikára törekvő egységes parlamenti párt kontúrjai, mely párt minden lépésében gondosan számot vet a lehetőségekkel. Előbb ennek a kicsiny Magyarországnak kell megmozdulnia, csak azután érhetjük el a magyar állam régi kereteit. — Az egységes párt helyesen szolgálja a nemzet érdekeit, mikor megnyitja kapuit osztály- és valláskülönbség nélkül minden magyar ember előtt. Programmja a régi, nagy Magyarországvisszahozására terének nemzetgyűlési képviselője, gróf Bethlen Ist irányul. Ezért léptem be az egységes pártba. PESTI HÍRLAP 1922. február 1., szerda. Az ipartörvény revíziója. Széles mederben folyik a részletes vita. — Szterényi és Ereky összekoccanása. — Mi lesz a lakásrekvirálásokkal ? — Bernolák miniszter a lakáshivatal válságáról. A nemzetgyűlés a ipartörvény revíziójáról szóló javaslatot tárgyalja részleteiben. Az előjelekből ítélve, nagyobb vitára van kilátás a 138 Szakaszos törvény körül. Ma az első szakaszt tárgyalták, hatan szóltak hozzá, de még mindig nem szavazhattak felette. Az ülés végén Bródy Ernő interpellált a lakásügyekben, különös tekintettel a lakáshivatal bíráinak affairejére. Bernolák miniszter ideiglenes választ adott. A tanácskozást Gaal Gaszton, majd Bottlik József elnök vezette. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a foszforral való cukorgyártás elitiltásáról szóló berni egyezmény becikkezéséről. Azután folytatták az első szakasznál az ipartörvény részletes vitáját. Báró Szterényi József hosszabb beszédben fejtegette, hogy a magyar kisipar nem szorul arra, hogy létjogosultságát a múltjával igazoljuk. Hazánkban a szerzetesek voltak az első iparosok. Gazdasági és pénzügyi fölépülésünket csak a többtermelés útján érhetjük el, s e tekintetben a nagyobb szerep ma a kisiparnak jut. Tiltakozik az ellen az állítás ellen, hogy a liberális rendszer nem akarta törvénybe iktatni a kisipar támogatását. A keresztény irányzatnak azok ártanak a legtöbbet, akik szemet hunynak visszaélései felett Ők annak idején szükséget éreztek a kisipar támogatásának, újabban azonban ettől az elvtől eltérnek és a közszállításoknál pl. nem részesítették olyan támogatásban, mint a sokat kárhoztatott liberális rendszer. Majd egy kis kitérést tesz, hogy* leleplezze egy hivatalos kiadvány ferdítéseit, izgatását, hazudozását és rágalmát A Magyar Szövetkezés című lapról van szó, amely az Országos Központi Hitelszövetkezet hivatalos közlönye. Ez a lap valóságos kútmérgezést végez, amidőn azt írja, hogy eddig a magyar közgazdasági politikában túltengett a nagyipar s az érdekeltségnek a törvényhozó testületben ülő tagjai részéről támadások indultak ki csak azért, mert néhány morzsát juttatott a kormányzat a szövetkezeteknek is, továbbá, hogy százmilliókat áldoztak a nagyipar támogatására. Hát ez nem igaz. Felemelt fővel utasítja visszája a vádakat és a Hitelszövetkezet vezetőségétől elégtételt követel a brutális támadásért. Rátérve a javaslatra, a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg az ipari oktatásról és annak munkásairól. A képesítési kényszerre vonatkozólag azt mondja, hogy Bulgária és Románia törvényhozása sem megy oly messzire e téren, mint ez a törvényjavaslat. Veszedelmet jelent a rendeleti úton való intézkedés túltengése is. A kapitalizmus túlságos védelme soha, a legvadabb liberalizmus alatt sem volt akkora, mint ma. • Ereky Károly ezt tagadja ,a tengése miatt. Ereky: A háborús maradványokat támadtam, amelyeket ön csinált. . . Szterényi: Én nem csináltam monopóliumokat. Eipky: A háború alatt csinálta! Szterényi: Igazán kacagnom kell azon a nagy tájékozottságon, mellyel bire őszinte részvétem fejezem ki a nagy kormányzati bölcsesség felett, melyet magával idehozott. (Derültség és zaj a középen.) Ereky: Én is tudok személyeskedni és tízszer gorombább tudok lenni, mint ön. Szterényi: A gorombaságra való hajlamait sohasem fogom kétségbe vonni. (Derültség.) Ereky: Nem tűröm, hogy leckéztessen (a padot veri), nem tűröm ezt a fölényes hangot! Szterényi: Megleckéztetem azért, mert olyasmit állít. .amit nem tud bizonyítani. Ezeky: Be is tudom bizonyítani, amit állítok! Szterényi: Ha bebizonyítja, hogy miniszterségem alatt, egy monopóliumot, központot vagy háborús szervezetet létesítettem, s nem azt hogy ezek megszüntetésére tettem intézkedéseket, úgy bocsánatot fogok öntől kérni. Ereky: Meg is fogja tenni! Szterényi: Amíg be nem bizonyítja, addig nem! Aki engem támad, én annak visszavágok. Ereky: Ön fog sírni! Szterényi: Majd meglátjuk! Ereky: Jövök a nagy fúróval. (Derültség.) Szterényi: Vagyok olyan kemény acélból, hogy belém törik a fúrója Ereky: Hadd törjek, legalább benne marad a hegye! Elnök figyelmezteti Szterényit, hogy a tárgynál maradjon. Szterényi: Idézhetnék az ön beszédéből, amelyben a pénzügyminisztert támadta a kapitalizmustul-Szterényi: Köszönöm az elnök úr figyelmeztetését, nem fogom zavarni a közbeszóló képviselő urat. (Derültség.) Túlzások vannak a törvényben. Ilyen pl. a manikűrözésnek képesítéshez kötése, aztán a kereskedő a dobozait se készítheti el házilag. A miniszter úr a szerb példát követhette volna ezen az alapon, s a kereskedelmet is képesítéshez köthette volna. Pálffy Dániel: A Baross Szövetség ezt követeli! Szterényi: Végigvonul az egész törvényen a numerus clausus. Ereky: Minden zsidó megtanulhatja a kovács mesterséget, senki sem akadályozza! Szterényi: A képviselő úr csak zsidó numerus clausust ismer? Tudtommal ez nincs felekezethez kötve. Ereky: Csak fajhoz! Szterényi: És az ipar numerus caususáról beszélek. Csak nálunk tették a numerus clausust fajivá, a mi nagy dicsőségünkre. Én minden numerus clausust elitéltem és el is fogok ítélni. (Zaj.) A legnagyobb elismeréssel van a kereskedelmi miniszter tanoncoktatási céljai iránt. Egyéni jogfosztás nincs a javaslatban s ez negatív érdeme. A javaslatot elfogadja. (Helyeslés) 21/ törvényjavaslatok. Tomcsányi igazságügyminiszter. A honvédelmi miniszter úr betegsége folytán beterjesztem a honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kállay pénzügyminiszter beterjeszti a köztisztviselők anyagi helyzetének javítására szükséges fedezet biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Mayer földmivelésügyi miniszter az állami erdőőrök szolgálatának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot terjeszti be. Gróf Klebelsberg belügyminiszter az államrendőrség és csendőrség létszámkiegészítési módjáról és felfegyverzéséről szóló javaslatát nyújtja be. Még öt szónok a szakaszhoz, Ereky Károly azt vitatta, hogy a miniszter igenis helyesen járt el, amikor az iparűzést képesítéshez kötötte. Majd arról beszélt,, hogy míg a két ipar érdekében újabban semmi sem történt, a bankok érdekében egymás után adtak be javaslatokat. Épen emiatt buktatta mag Korányit Csernus Mihály: Nononono! Erekly: Igenis én! Hiába ad le egy tralalalát, ez nem változtatja meg a tényeket. Csernus: A nemzetgyűlés buktatta meg, nem ön! Ereky: Ez olyan dolog, mintha azt mondaná valaki, én ettem meg ugyan a levest de a kanál is benne volt Csernus: Ön még kanál sem volt benne! Ereky: Szterényi azt állította, hogy a monopóliumokat a keresztény irányzat teremtette meg, holott ez iránynak semmi köze sem volt hozzá. A monopóliumokat a háború teremtette meg, a kivételes hatalom alapján. Most, amikor mi kénytelenek vagyunk ezt a halomból és a forradalmakból reánk maradt közgazdasági életet, rendszert lebontani és a romokat eltávolítani, természetes, hogy ezt nem tehetjük meg egyszerre. Ugron Gábor: Még ma sem? Ereky: Mit akar ezzel mondani? Ugrón: Azt, hogy ön már elkezdte a háború alatt és még most sincsenek leépítve. Ereky: Igen, elkezdtük, megszüntettük a gyantaközpontot, a luiixközpontot de a legfontosabbak: a Haditermény, a nagy bőr- és cukorközpontok megmaradtak. Ugrón: Akkor mást nem lehetett csinálni! Háború volt! Ereky: Hiszen én is ezt mondom, hogy mást nem lehetett miért védi hát akkor Szterényi képviselő urat? Ugrón: Most már nincs háború! Ernst Sándor: Dehogy nincs! Gazdasági háború van! Ugrón: Azért nem lehet támadni valakit, hogy a háborúban monopóliumokat csinált. A háborút ezek nélkül bizonyosan elveszítettük volna. Ereky: Én azt hiszem, Ugrón úr védelmére nincsen szüksége báró Szterényi úrnak, de ha már minden áron meg akarja védelmezni, engedje meg, hogy előbb elmondjam, amit akarok, hogy így legyen ki ellen védelmeznie. (Derültség.) Az a kormány, amely a háborús intézkedéseket végrehajtotta, tagjai közé számíthatta Szterényi Józsefet is. Szterényi: 1918-ban! Ereky Károly: Igen, 1918-ban. És semmiféle felszólalása vagy intézkedése nem mutatta, hogy a nagy központokat le akarta volna építeni. Én voltam az első, aki a szabadkereskedelem mellett itt a Házban felszólaltam. Rassay: Nem is volt keresztény irányzat, csak üzlet volt és kurzus volt! (Zaj a gazdáknál.) Budaváry: Ti tettétek kurzussá! Rassay: Nagyon jó üzletek voltak! (Egy hang: Már akinek!) Budaváry: Ti voltatok a boltosok! (Zaj.) Ereky: Szterényivel szemben megjegyzi, hogy őt ne támadja, mert ez mindkettőjükre rossz. Rassay: Ne haragudj! Ereky: Nem haragszom, mert mindig az a princípiumom hogy az ellenfelem haragudjék. (Elénk derültség és taps.) A képviselő úr állandóan arról beszél, hogy mennyit tett az ipar érdekében. Ha anynyit tett, és mégis ide sülyedt az ipar, jól néz ki az ön öröksége. (Élénk helyeslés.) Szterényi személyes kérdésben válaszolt Erekynek. Én azt mondtam — úgymond — hogy soha, a legszélsőbb liberális irányzat idején sem tombolt úgy a kapitalizmus és grasszáltak úgy a monopolisztikus vállalatok, mint most, a keresztény irányzat alatt. Haller István: A beállítás mégis rossz, mert a keresztény irányzatnak ehez semmi köze. Ezeket részben örököltük, részben magával hozta ez a gazdasági helyzet. Ms Ereky: A kormány gyenge volt letörni a kapitalizmus hatalmát Szterényi: Akkor ne méltóztassanak folyton szembeállítani a liberális korszakot a keresztény irányzattal. Ereky: Nem mi tesszük! Szterényi: A Haditermény és a Cukorközpont nem az én, hanem más miniszter rendelkezése alatt állott. Ereky: A részvénytársaság ott volt, azt tudjuk! (Szterényi: Melyik?) A Haditermény. (Szterényi: Soha, az tisztán a közélelmezési minisztériumban állott.) Nagy tévedés, nem is volt közélelmezési minisztérium, amikor csinálták! (Szterényi: Akkor a földmivelésügyiben!) Nagy tévedés! Én csak tudom! Én voltam a közélelmezési miniszter. Budaváry László két határozati javaslatot nyújtott be. Az egyikben utasítani kívánja a minisztert, hogy „a nagymérvű anyaghiány, anyagdrágaság és lelkiismeretlen áruuzsora miatt munkaalkalmuktól megfosztott és a pusztulás útjára űzött kézműiparosok támogatása céljából időnkénti nyersanyagszükségletük kielégítésére a pénzügyminiszterrel karöltve állami anyagraktárakat állíttasson fel, hogy ezekből a dolgozni akaró kisiparosok az elsőfokú iparhatóság kiutalása alapján nyersanyagszükségletüket szükség szerint méltányos részletfizetéssel beszerezhessék." A másikban a belügyminisztert kívánja utasítani, hogy „az államrendőrség hatáskörébe tartozó városok és községek vendéglői záróráját egységes időben állapítsa meg." Elnök: Ezeket az általános vitánál kellett volna beadni. Most nem bocsáthatom szavazás alá. Mahunka Imre azt hangoztatta, hogy a középosztály minél nagyobb számban helyezkedjék el az iparospályán, de az Elnök őt is figyelmeztette, hogy már a részleteknél tartunk s az általános vitánál el nem mondott beszédeket itt nem lehet előadni. Giesswein Sándor szerint tévednek, akik azt hiszik, hogy ez a javaslat már maga javítani fog az iparosság helyzetén. Hegyeshalmy miniszter: Senki sem gondolja! Az indokolás is megmondja. Giesswein: De ezt, mint első lépést, örömmel üdvözli. Csak haladjanak, tovább ezen az úton. A képesítés a kézművesiparos védelme a tőkével szemben. A veszélyes iparágak dolgában pótlást ajánl. Vass József kultuszminiszter javaslatot nyújtos" a katonatisztek árváinak neveltetéséről szóló törvény kiegészítése tárgyában Méhely Kálmán rámutat arra, hogy sokan az ipartörvényt összetévesztik az iparfejlesztési törvénynyel. A javaslat mintegy utánszabályozás és fontossága igen nagy. Épen ezért nem helyesli, hogy gyorsan akarnak vele végezni. Mindenütt a szabad ipar elve alapján állanak. Nálunk a törvény retrográd és reakciós irányzatot szolgál. Sok önkényre ad alkalmat több rendelkezése és a mi közigazgatásunk hajlamos az önkényeskedésre. Pártpolitikai szempontból meg is szavazná a javaslatot, hogy ilyen módon érezzék az iparosok és kereskedők, hogy mikor lesznek kiszolgáltatva a helyi hatóságoknak. Hegyeshalmy: Semmi változtatás nincs e tekintetben a törvényben. Méhely: Sokkal több utánjárás, több bürokrácia lesz, mint eddig. Sérelmet lát abban, hogy a közhatóságok állapítják meg, gyár-e vagy kézműüzem-e az illető ipartelep. Ha a törvényjavaslat valóra válik, a kisiparosok fejlődésének lehetősége csökken és a gyáripar fog fejlődni. Az első paragrafust elfogadja. Rupert Rezső szerdára halasztotta beszédét. Elnök megállapította a szerdai napirendet, aztán áttértek a sürgős interpellációkra. Hog akarják a lakáskérdést megoldani ? Bródy Ernő interpellált a lakáskérdés dolgában, azt kérdezve a minisztertől, 1. hogy fenntartanának véli-e a lakásigénybevételnek a proletár diktatúra alatt keletkezett rendszerét, s ha igen, hajlandó-e a kérdésben létező érdekellentétek elintézését kizárólag a független magyar bíróságnak a nyilvánosságra, szóbeliségre és közvetlenségre alapított döntésére bízni; 2. hogy a lakáskérdés egyetlen megoldása, az építkezés szempontjából, mit tervez a miniszter? Indokolásában előadta, hogy bekövetkezett a Lakáshivatal csődje. A lakáskérdést csak az építkezéssel lehetett volna megoldani, nem pedig rendeletekkel és szabályzatokkal. Most van munkás is, anyag is, szén is. A pénzügyi részét kell még a dolognak elintézni. A lakáshivatalban bírókat alkalmaztak, de úgy, hogy működésük lehetetlen volt. Titokban való