Pesti Hírlap, 1922. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1922-11-16 / 261. szám
1922. november 16., csütörtök. I pesti hírlap A. Meghalt a vansztep. — éljen a valcer! 4z idei táncdivat. — A „sima-shymmi." — Védőbeszéd a tangó mellett. — Rengeteg bál lesz az idén. — Parancsol? — szólt Terpsichote földi helytartója, amikor beléptem tánc- és illemintézetébe. Két furcsa kaszáló vansztep lépéssel mellettem termett és újra megismételte, de most már kissé affektálva, raccsolóan, ahogy egy álemtanárhoz illik: — Pahancsol? . . . A mester, mikor érdeklődöm nála az idei szezon táncdivatja felől, egy előkelő mozdulattal hátra simítja gondterhelt homlokán a hajfürtöket és mielőtt beszélni kezd, gondolkozás közben illemtudóan rágja a körmeit. — Az idén minden táncot simán fognak táncolni, — kezdi a felvilágosítást és ezalatt tanítványai és tisztelői köréje sereglenek, úgy néznek fel rá, mint a római kocsiversenyeken nézhettek egykor a trigájából kiszálló győztesre. Igen, a táncokat simán táncolják majd az idén, mondhatnám úgy, mint a tőzsdén: az idei táncszezon a sima prolongáció jegyében indul. . . Hehehe . . . hehehe . .. Nagyon tetszik neki a vicc és a körülötte állók is készségesen nevetnek. — Bizony kérem, — folytatja, — az expressionista és futurista táncok egyelőre divatjukat múlták. Slussz, vége! Meghaltak mint ahogy meghalt a vansztep is. Ma már csak faluhelyen táncolják. Azőrült táncok ideje lejárt, egy józanabb kor jön, legalább is a tánc terén. Különösen nagy lesz az „üzlet" tangóban és „némi érdeklődés" mutatkozik a valcer iránt is. A foxtrott terén nagyobb „realizálások" vannak . . . A mester, úgy látszik, a nyáron az uborkaszezonban sokat tőzsdézhetett, mert állandóan tőzsdekifejezéseket használ, amelyeket hívei óriási kacagás-sal fogadnak. Az új foxtrott nagyon hasonlít a régi bostonhoz, amely kezdi visszanyerni régi értékét A shymmi sok bolondos figurája teljesen kicsiszolódott, hogy ne mondjam „lemorzsolódott", úgy, hogy az is egész sima tánc lett, a vállrángatódzások egészen megszűntek és az idén a „sima-shymmi" lesz divatban . . . Valaki mögöttem halkan fütyürész egy divatos shymmi melódiát, mire a mester önkéntelenül is megmutatja a sima-shymmi figuráit. Azután nagy titokban elárulja, hogy jövőre az összes modern táncokat ki fogja szorítani a széles, régi bécsi valcer. — Teccik tudni így: trárárárárárárá ... trárárá ... rárárám . . . A kezével a levegőben zongorázik és mutatja, hogy milyen széles, elnyújtott tempóval fog menni az idén a keringő. A tangótól különösen el van ragadtatva, mint ahogy ismételten mondja, ebben a táncban nagy lesz az „üzlet" és mintha egy védőbeszédet mondana a tánc törvényszéken, mellényéből dugott kézzel magyarázza: A rehabilitált tangó. — A tangót igazságtalanul száműzték évekkel ezelőtt, mert a tangó a legszebb a modern táncok közül, csak egy nagy baja volt mindig, hogy a komplikált figuráknál fogva csak olyan pár tudta táncolni, amely előzőleg összetanult. Én már akkor megjósoltam, hogy a tangó vissza fog térni más formában és bizonyos, hogy az idei tangó mindenkit kielégít, mert csupán öt figurája lesz, könnyű öt figura, amelyet, ha valakinek egy csöpp ritmusérzéke van, egy óra alatt is megtanul. Az árakat illetőeg megtudom, hogy a hat hetes kurzus, heti két óra, személyenként kétezer korona, a zártkörű társaságok természetesen többet fizetnek, s az olyanok, akik egészen külön óhajtják elsajátítani a táncot és az illemet, azok óránkint ezer koronát áldozhatnak Terpsicore oltárán. Távozóban a mester felajánlja, hogy engem hajlandó jutányosan is tanítani és meg is ígérem neki, hogy- amint szükségét érzem a sima-shymmi tudományának, rögtön hozzá fordulok. Amint indulok, már meg is kezdődik a munka. A párok felállanak A rapper belevág a zongorába és a tánc és illem koronázatlan királya harsány hangon kiáltja: — Az ur jobb keze a hölgy derekán! A hölgy jobb keze az ur vállán! Az ur a hölgy szemébe, a hölgy az ur szemébe néz! Indulás! Háromezer bál. A bálszezon divatos táncait már ismerjük, most az idei bálok vannak hátra. A télen minden képzeletet felülmúlóan sok bált tartanak a fővárosban. A néhány évvel ezelőtt megkezdődött táncjárvány az idén még jobban dühöng. A legkisebb bajnoktól kezdve, fél a legmagasabb állású mindenható vezérigazgatóig és államtitkárig mindenki táncol. Vannak ötvenéves méltóságos urak, akik most óhajtják pótolni az elmulasztottakat. A legelőkelőbb társaságokban táncolnak: a születési és pénzarisztokrácia tagjai, a manikűrösleányok és a kereskedősegédek egyaránt A tánc hódolói közé tartoznak a fiatal József Ferenc főherceg és Zsófia főhercegnő is, akik már most a Hadik-Barkóczy Ilona bárónő tánciskolájában vesznek előzetes tréninget az elkövetkezendő báli szezonra. Vasárnap esténkint József Ferenc főherceg, az ő fővédnöksége alatt álló „Fehér rózsa esték" en is hódol a tánc szépségeinek, de itt elsősorban az a cél vezérli, hogy az országos Horthy-féle ínségakciónak jusson minél több a bevételből. Az Mén még több bál lesz, mint tavaly volt. Majdnem minden egyesület, intézmény, hivatal megtartja szokásos bálját és a Vízkereszt utáni naptól húshagyó keddig a békeidőkhöz hasonlatos, mozgalmas báli szezonra van kilátás. Vízkereszt még mestere van, de azért a lelkes, agilis bálrendezők már előjegyezték a Vigadó helyiségeit. A legelőkelőbb magyar bál, a Széchényi-bál, minden valószínűség szerint február elsején zajlik le a Vigadó termeiben. A farsang első napját foglalják le maguknak a Jogászok. Azután jönnek sorba a híres báléjszakák: a Medikus-bál, a Technikus bál, a Protestáns-bál, a Közgazdász-bál, a Sütők-bálja, a Katholikus-bál, az Angol-Magyar Bank bálja, a Magyar-Olasz Bank bálja, a Zsidó Főiskolai Hallgatók bálja. A rendőrség is ,ott lesz a bálozók között és az eddigi tervek szerint ép úgy, mint tavaly, foglalkozásukhoz híven a rendőrök csukják be a báli szezont. Természetesen a farsang után is akadnak sokan, akik bált rendeznek. Fényes lesz az V. kerületi Nőegylet bálja és a Vendéglősök bálja is. A frakkok dolgában a Szabók, a lakkcipők dolgában a Cipészek bálja ígérkezik a legkiemelkedőbbnek. A főváros minden kerületének nőegyletei, a Katholikus Szövetség, a Hentesek, a MOVE, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, mint bálrendezők szintén igényt tartanak a Vigadó termeire. Feltűnően sok bál lesz a télen a Budai Vigadó intim termeiben, s a bálrendezők több nagy szállodát is lekötöttek táncestélyek céljaira. A szintén megvetendő számú házibálokat nem számítva is, közel háromezer bál lesz a télen. Egy valpmrevaló aranyifjúnak, olyannak, akit mindenütt ott látni, legalább is ezer gallér kell az idén, hogy az öszszes rendes szupér csárdásokat végig táncolhassa. Az angol választások, London, nov. 24. A mai választási eredményeket valamennyi párt meglehetős bizalommal várja. Bonar Law miniszterelnök azt a nézetét fejezte ki, hogy az új kormány olyan megbízható többségre tesz szert, amely munkaképes lesz. A miniszterelnöknek ez a jóslása megegyezik más politikusok németével is, akik azt hiszik, hogy ha talán kevesebb konzervatív lesz is az új parlamentben, mint az előzőben, mindenesetre többségbe kerülnek. Asquith kijelentése szerint a liberálisok száma is növekedni fog, épen úgy, mint a munkáspártaké s mindez a Lloyd-George-párti liberálisok számarányának rovására történik 11 szerb hadügyminiszter panamája. Belgrád nov. 15. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Vasics volt hadügyminisztert nemrégiben visszalépésre kényszerítették, mert azzal vádolták meg", hogy a töltényszállításoknál nagy jutalékot kapott. Minthogy a támadások ellene nem szűntek meg, a kormány elhatározta, hogy az ügyet megvizsgáltatja. Isnaed pasa Párosban. Lord Curzon emlékirata, — Miről kíván Anglia megállapodni szövetségeseivel A mai nap egyik eseménye Izmed pasa párisi látogatása. Poincaré tudvalevőleg értesítette a török delegáció elnökét, hogy szívesen üdvözölnék őt Parisban, tekintve, hogy a békekonferenciát november 20-ára halasztották. A török delegáció ugyanis már aton volt, amikor az antanthatalmak elhatározták az elhalasztást és így nem értesíthették őket a megváltozott programmról, ugy hogy Izmed pasa és társai egy heti tétlenségre vannak kárhoztatva. Poincaré meghívása tehát kapóra jöhetett a török tábornoknak, aki Lausainneban tulajdonképen csak a francia támogatásra számíthat. Párisban azonban az utóbbi időben kissé eltávolodtak a keleti kérdésben elfoglalt első álláspontjuktól, mert nem zárkózhattak el mereven Bonar Law kormányának kívánságai elöl, tekintve, hogy az unionista párt a Franciaországgal való együihaladás híve. Angolában ezt a fordulatot természetesen nem tekintik barátságos aktusnak és Poincaré ezt az elhidegülést szeretné mérsékelni azzal, hogy meghívta Izmed pasát Párisba. Kétségkívül az a cél is vezethette a francia miniszterelnököt, amikor meghívását elküldte, hogy személyes érintkezés után igyekszik a török delegációt mérsékletreinteni a lausannei konferencia sikere érdekében. A nap másik eseménye lord Curzon emlékirata, amelyet ma kaptak meg a szövetségesek. Ez az emlékirat a közel keleti kérdésben való megállapodás legfontosabb pontjait tartalmazza. A Daily News szerint ezek a pontok, amelyek alapján való megegyezést Lord Curzon szükségesnek tartja, a kapitulációk, Nyugattrácia, a szorosok birtoka, a kisebbségek és az ottomán adósságok kérdését foglalják magukba. A memorandum az angol kormánynak ezekben a kérdésekben vallott nézetének rövid foglalatát is közli. Szóval a szövetségesek ebből az emlékiratból ismerhetik meg Anglia szándékait és ekörül fognak lezajlani a viták, amelyekből a teljes megállapodásnak kell létrejönnie, mielőtt Lausanneban egyáltalán leülhetnének a földasztalhoz. Konstantinápoly, nov. 15. Rifaat pasa ma a szövetséges főmegbizottaknak átadja az angolai kormány jegyzékét, amelyben kijelenti, hogy a nagy nemzetgyűlés nem tűri az idegenek beavatkozását a közigazgatásba és polgári ügyekbe. A nemzetgyűlés változatlanul tiszteletben tartja a mudániai egyezményt és reméli, hogy azt a szövetségesek szintén respektálni fogják. Páris, nov. 15 Poincaré, a Newyork Herald jelentése szerint elhatározta magát arra, hogy személyesen megy Lausanneba. Ennek az elhatározásnak az az előzménye, hogy Curzon előzetes megbeszélés végett Párisba jött. Poincaré elhatározása politikai körökben nagy meglepetést okozott, mert Poincaré ahoz az elvhez ragaszkodott, hogy az ő helye Párisban van és nem az a feladata, hogy expresszvonatokon a kontinens egyik városából a másikba utazzék, és nemzetközi konferenciákon részt vegyen. A lap tudni véli, hogy erre az elhatározásra Mussolininak is befolyása volt. VIBMM TRMSOK. A barométer. — Tekintetes urak, mi az a kerek dolog ott az irodaajtó mellett? — Az, János gazda, olyan készülék, ami megmutatja, hogy holnap esik vagy nem esik. — Ugyan kérem, tessenek megnézni rajta a Spogyiumot meg a Siktiget. Szenes ember. A Sas és a Sasfiók. Petfi Sándor kezeirása. — Egy összetépett, csonka vers. — Zoltánka piros könyve. Ez az év — az egész — Petőfi Sándor éve. Elzarándokoljunk a szülővárosába Kiskőrösre, hol csak gyermekkori nyomait találhatjuk el Vagy a segesvári csatatérig menjünk, mely fölött most idegen lobogó lengedez és a sok sir között az övét keressük? Mi a lelkére vagyunk kíváncsiak: azt kutattuk egy verőfényes őszi délelőtt a Széchényi könyvtár kézirattárában. A kézirattár vezetője, dr Rédey Tivadar ezt mondja: — December derekán a Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában, melyben a Dante-k állítás volt kiállítást rendezünk Petőfi Sándor kézirataiból, költői műveiből, azoknak a daloknak a hanai műveiből, melyeket verseire szerzettek, az idegennyelvű fordításaiból. Petőfit tizennyolc nyelvre fordították le, de egy verse negyven nyelven is megjelent. Engedelmet kérünk, hogy betekinthessünk a legnagyobb magyar költő ,kéziratába. A Széchényikönyvtárnak van aegbecsesebb kézirat gyűjteménye, kétszáz verset foglal magában. A könyvtár a nyolcvanas években kapta örökül Petőfi Istvántól, a költő bátyjától a kéziratokat de azóta sokat vásárolt és a gyűjtemény megduplázódott. Különös megtekinteni ezt a kisé fakó, barnatintás írást, melynél csinosabbal rendesebbel egyetlenegy lángész sem irt. Szabályos, egészséges, az aggodalom , pontos vonások ezek. Fiatalkorában époly rajzos az írása, mint később De azt lehet mondani, hogy e türelmetlen és zaklatott életű költőnek a betűi egyre és egyre szépülnek. Az első kézirata, mely ránk maradt, tizenkét éves korából való, még Petrovics Sándor irta barátjának, Sárkány Jánosnak. Aevél végére egy huszárt rajzolt, lóval, a huszáron kard, puska és egy tarsoly, melyen ez a monogramra áll: A. P. (Nyilván Alexander Petrovics). A tizenkét éves fiú — talán öntudatlanul — nemesi fölkelő vitéznek képzelte magát. A másik levél tizennégy éves korából származik és Sárkány Sámuel barátjához intézte. Megszólítása: Kedves Számi! Sehol semmi törlés. Sem a prózában, sem pedig a versekben. Tudós vezetőnk ezt mondja: — Ezek a versek jórészt tisztázatok, látszik, hogy a költő gondosan beleírta mindegyik versét ebbe a könyvbe, mely gyűjteményül szolgált neki. Vannak drib-darab papírra írt versek is. De változtatás alig-alig látszik rajtuk. Petőfi hogy ha törölt, a régi szöveget egészen eltüntette, sokszorosan áthúzta, nehogy el tudja ovasni, mi állt ott. Egy helyütt érdekes a javítás. A „Csuklyában jár a barát" című dala így kezdődik eredeti fogalmazásban: ..A barát csuklyában jár". Aztán az utolsóelőtti szót legelőre tette, mert a negyedik szakban, mint a kézirat mutatja, ez az ötlete támadt. Általában többi kéziratain is keveset javított. Milyen gyönyörü gyöngybetűk ezek, melyeket egy házmesterszobában, sietve vetett papírra, a Tárkányihoz intézett lévél, melyben sürgősen pénzt kér. Annyira sietve irta, hogy a neve harmadik betűjét elvétette és a „t" helyett már a* t"-t akarta leirni. Petőfinek természetesen nincs itt kiadatlan verse, csak egy kis darab papír, melyet kettétépett, és egy vers csonkját őrzi. Ennek az érdekes papírdarabnak a szövegét, melyet a magyar közönség még nem ismer, lemásoltuk és itt közöljük. ..Hadd maradjak — Kebleden nem — Távozom, hogy e — S bujdos&somba — Ah, de én tsivo — Még meghalni sem. — Visszajöttem itten — És ha nem szeretsz — Meg kell halnom, — Közeledben . . . ei — Szomorú, rideg — Ugy bolyong föt — Mint, amott a — Ej ködében a" — Viljon megkerül-e valaha ennek a papirdarabnak a másik fele, hogy évek múlva egy új Petőfi-verssel ajándékozza meg a magyar irodalmat? A kéziratok remekben készült bőrládában nyugosznak, — a mai szegénységben ez is ezrekre menő érték — abban az ereklyetartóban, melyet Petőfi István készíttetett bátyja kéziratainak és halála után a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Érdekes, hogy a költő bátyja, ki maga is verselgetett és verseiben pontról-pontra utánozta Petőfit, a kezeírását is eltanulta, annyira, hogy kézirata sokszor összetéveszthető az öccsével. Egy alkalommal behoztak a múzeumba egy kéziratot, melyet Petőfi Sándornak tulajdonítottak, a levél aláírása ez volt: „Petőfi főhadnagy" Csak erről állapították meg a szakértők, hogy nem Petőfi Sándor, hanem Petőfi István írta, mert Petőfi soha sem volt főhadnagy, azonnal százados lett és mint őrnagy halt meg a csatatéren. Még egy érdekességet hallunk: Vikár Béla a Petőfi-évforduló alkalmából összegyűjti azokat a kül- 3