Pesti Hírlap, 1923. szeptember (45. évfolyam, 196-220. szám)

1923-09-29 / 219. szám

.1­923. szeptember 29., SZOLG­at. PESTI HÍRLAP — (Olcsóbbodik a jószág.) Mint a Pesti Hirlap esztergomi tudósítója irja, az utóbbi napokban nagy kínálat mutatkozik mindenféle jószágban: lóban, igás ökörben és tehénben. Amíg szeptember elején hatmillió koronát kellett adni egy pár igáslóért, ma ugyanez az igásló négy és félmillióért kapható. Te­hén, amelyik tizennégy liter tejet ad és ugyancsak szeptember elején két és félmillió korona volt, ma egymillió hatszázezer koronáért adható csak el. Egy­pár igásökör ugyanebben az időben hatmillió két­százezer volt és most ötmillióért lehetett eladni. Ta­karmányhiányról nem lehet beszélni, hanem inkább a kivitel nehézségeiről. Az utódállamokban olcsóbb a jószág mint nálunk és ezért nem vagyunk verseny­képesek.­­ (Változékony, esős idő.) Hazánkban főleg nyu­gaton volt kisebb eső és ott ma is több helyütt esik. A hőmérséklet nem változott lényegesen. Tegnapi maxi­muma 22 fok Budapesten és Csengeren, ma reggeli mi­nimuma 5 fok Egerben. Jóslat: Változékony idő vár­ható, helyenként esővel, lényeges hőváltozás nélkül.­­ (A közalkalmazottak még ebben az évben megkapják szövetjáranítóságukat.) Mint a Pesti Hírlap értesíti, a kormány véglegesen döntött a közszolgálati alkalmazottak folyó évi ruhaellátásá­ról. A KANSz erélyes harcot vívott ebben a kérdés­ben a pénzügyi kormánnyal, mert úgy látszott már, hogy a közalkalmazottak elesnek ettől a lényeges illetményüktől. Bár információnkat a legjobb hely­ről szereztük s eszerint még ebben az évben meg fog­ják kapni a közalkalmazottak ruhailletményüket, mégis, más oldalról szerzett értesülésünk szerint aka­dálya lesz az akció lebonyolításának az a körülmény, hogy a kormány az egyes cégekkel még június folya­mán kötött megállapodást s ezek a cégek a változott viszonyokra hivatkozva, a júniusi megállapodást már nem hajlandók magukra nézve kötelezőkép elismerni. A hideg idők rohamos közeledése minden­esetre sür­gőssé teszi a kérdés mielőbbi elintézését.­­ (Spolarits György ünneplése.) Meleg ovációban részesítette a fő­város társadalma Spolarits Györgyöt abból az alkalomból, hogy a sib­flipartestü­let öt disz el­nökévé vá­lasztotta. A zsúfolásig megtelt ipartestületi teremben meg­tartott ünnepi közgyűlésen Deutsch Mór elnök leplezte le Spolarits kitűnően sikerült arcképét, amely Hollós Károly festőművész ecsetjét dicséri. Az ünnepi beszédet Neumann Béla mondotta. Vaj­na Ede és Purébl Győző tanácsnokok üdvözlő szavai után az Országos Iparegyesület nevében dr. Soltész Adolf az Iparosok Országos Szövetsége nevében Dobsa László, a rokoniparok részéről Bauer Rezső cukrász, mester, az iparhatóság nevében Unger Béla VI. kerületi elöljáró, régi pályatársai nevében Kelemen Benrik, végül a tisztviselők nevében dr. Dóczi Sámuel ügyész fejezte ki háláját és elismerését. Az ünnepelt egy millió koronás se­gítőalapot létesített ez alkalomból.­­ (Tőkeemelések a­­ pénzügyi bizottságban.) A főváros pénzügyi bizottsága péntek délben tartotta a nyári szünet után első ülését Buzáth János alpol­gármester elnöklésével. Joanovich Pál a központi pénztárnál folyó rovancsolási munkálatokkal kap­csolatos visszás helyzetekre mutatott rá. Bibithi-Horváth János a napirend előtt a fővárosi cirkusz bérleti ügyéről szólott. Hangoztatta, hogy az Olym­pia részvénytársaság igazgatóságának tagjai, akik egyben a törvényhatósági bizottság tagjai, a pályázat benyújtásával összeférhetetlenséget követtek el. Azt kérdi az elnöktől, hogy ezek a bizottsági tagok a cirkusz ajánlatának benyújtása előtt lemondottak-e bizottsági tagságukról. Buzáth alpolgármester kije­lentette, hogy ezt az ügyet a legközelebbi ülésen fog­ják tárgyalni. Ezután elhatározták, hogy a vásár­pénztár alaptőkéjét 240.000.000 koronáról 1.520.000.000 koronára fogják felemelni. Jatzkó Pál azt kérdezte, hogy miért nem vezetik be a vásárpénztár részvényeit a tőzsdére. Vajna tanácsnok azt válaszolta, hogy a részvények nyolcvan százaléka a főváros birtokában van, a forgalomban levő csekély részvénymennyiség pedig nem teszi megokolttá a tőzsdére való beveze­tést. Csupor József tanácsnok az egyik felszólalásra reflektálva megemlítette, hogy a főváros sohasem volt oka annak, ha a tisztviselőket nem tudták pon­tosan fizetni. Az Állatkert forgótőkéjét újabb ötven­millió koronával emelték fel. Az ülést szombaton délelőtt folytatják.­­ (Megint drágábban tojnak a tyúkok.) Két napig nem volt tojás a piacon és ma reggel már újra megjelentek a vásárcsarnokban a hatalmas tojásos jár­dák, de darabját ezúttal már harminc koronával drá­gábban árusították. A 450 koronás tojás azonban nem volt az egyedülálló újabb drágasága az élelmiszerpiac­nak, mert "a birkahús mintegy ezer, a disznósajt pedig hatszáz koronával lett drágább­— (Nyilatkozat.) A következő nyilatkozat közzé­tételére kértek föl bennünket: — Nagyságos Bettelheim Mór urnak. Kedves bará­tunk! Fölkértél bennünket, hogy dr Madarász Ernő úrtól a közöttetek ujabban fölmerült ügyben lova­lmias elégtételt kérjünk. Ez év nyarán ugyancsak ál­talunik lovagias elégtételt kértél dr Madarász Ernő úrtól egy alkivor történt, sértésért és ez alkalommal dr Madarász Ernő ur a lovagias elégtételt megta­gadta. Ezen előzmények után követett el dr Mada­rász Ernő ur ujabb sértést veled szemben. Mindezek­nél fogva kérés­ednek legnagyobb sajnálatunkra nem tehetünk eleget, mert ezen ügyet nem tartjuk alkal­masnak arra, hogy lovagias elintézés tárgyául szol­gáljon és nem vagyunk hajlandók dr Madarász Ernő­­úrtól akár ebben, akár más ügyben lovagias elég­tételt kérni. A jelen ügyet részedről a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek nyilvánítjuk és ké­rünk, hogy dr Madarász Ernő úrral szemben törvé­nyes megtorlás eszközeit igénybe venni szíveskedjél. Fogadd kiváló nagyrabecsülésünk kifejezését, mely­ével vagyunk hiveid: Sándor Pál s. k., Beniczky ,'ödőn­e­­k fc . (Ingyenes elmebetegápolói tanfolyam) a lipót-VK­i állami elmegyógyintézetben. Kezdete november 2. -I. Hidegkutl-ut 72. '' (Halálozás.) 'Banusch Ferdinánd szociáldemokrata­­képviselő, akin a minap súlyos béloperációt hajtottak végre, pénteken­­délben, a bécsi kereskedők szanatóriumában meghalt.­­­­ (Leégett a vasvári hengermalom.) Péntekre virradó éjjel edd­g ismeretlen okokból kigyulladt és szinte porrá égett a vasvári hengermalom. A tűz az emeleten kezdődött, ahonnan rövidesen átcsapott az egész berendezésre. Alig fél óra múlva az egész ma­lom lángban állott. A hatalmas gerendák leszakad­tak s ez a körülmény nagyon megnehezítette a tűz­oltók munkáját. Amikor már nyilvánvaló lett, hogy az épületet megmenteni nem lehet, a tűzoltók a gép­ház és a mellette elhelyezett negyven hordó nyers­olaj védelmére siettek. A malom teljesen leégett és a benne elhelyezett három vágón gabona is a lángok martaléka lett. A kár félmilliárd korona. Szeptember­ 29. (Szent Mihály nap.) Azt tudja a nép apraja-nagyja, hogy jó magyar szokás szerint Szent Mihály a szegődések I napja. Egykor, régen, csak az volt esemény Hogy há' szegődik mostan a Tarnócai bojtár, e derék legény Most a kérdés: az a fontos csak ma, Hogyha megjön Bethlen István Hová áll be Nagyatádi gazda? László vitéz. — (Az Országos Bírói és ügyészi Egyesület) el­nöksége közli tagjaival, hogy több osztály kérelmére az október 7-iki országos katholikus nagygyűlésen részt­venni kívánó tagjaira tekintettel az október 7-ikére Szegedre hirdetett közgyűlését október 14-ére halasz­totta. Az indulás és a részvétel egyéb körülményeiről külön körlevélben értesíti az osztályokat.­­ (Az adótartozások) valorizálása törvényerőre emelkedett és október elsejétől kezdve a lejárt adótar­tozások után tíz százalék pótlékot kell fizetni. Az érde­keltségek a kormánytól a pótlékfelszámítás­i terminus elhalasztását kérték, de az intervenció nem vezetett eredményre és hétfőtől kezdve az adótartozásoknál fel­számítják a tíz százalékokat. — (Házasság.) Faludy László MÁV ellenőr és Mer­sei Gizike 1. évi október hó­ 2-án negyed 5 óra­kor tartják esküvőjüket a rákospalotai református templomban. — (Zászlóavató ünnep.) A Székesfővárosi Gázmű­vek tisztviselő- és munkásalkalmazottai által alakított Gázgyári Dal­­éa önképzőkört a gyár igazgatósága egy remek mivű egyesületi zászlóval ajándékozta meg. A zászló selymét dr Sipőcz Jenő polgármester és dr. Ripka vezérigazgató egy hivatalos útjuk alkalmával Francia­országból hozták, a hímző­munkát a Vilmos császár-úti székesfővárosi női ipariskola tanárnői és növendékei készítették remekbe. A zászlót a Dal- és önképzőkör székhelyén, az óbudai gázgyárban, szeptember 30-á­n fogja Vass József népjóléti miniszter fölszentelni. Ez után a m. Idr. kormány, a székesfőváros tanácsa, a tör­vényhatóság tagjai és az alkalmazottak részvételével tartandó avató­ünnep keretében fogja a Gázművek igazgatósága átadni az egyesületi zászlót az önképzőkör­nek. Az avatóünnepen a Budai Dalárda is szerepelni fog. — (Árion angol fogkrém frissítő hatású.) — (Ovomaltine önt is erősitii) — (Cérna) Agrária védjeggyel legjobb, legol­csóbb, mindig kapható 10—70-ig. Kérje mindenütt. — (Iskolai hír.) A Keresk. Tisztv. Orsz. Egyesülete által fenntartott egy éves női keresk. szaktanfolyamra a beiratások megkezdődtek. Vilmos császár-ut 78. —•(Az Astoria halljában az) 5 órai tea ma dél­után kezdődik. — (Amerikai „Snow-White") fogpaszta a leg­jobb. Kapható Török gyógyszertár. Király-utca 12. — (Készpénz tőkéjét heti kölcsön formában) legbiztosabban és legjövedelmezőbben gyümölcsöz­tetheti a Róth Bank utján Budapesten, Vilmos csá­szár­ ut 45. Alapítási év 1906. — (Ha megbecsültette ékszereit), 5—15%-kal drágáb­ban értékesítheti. Gyöngy, platina, brilliánson kivül be­váltak napi árfolyamon arany-, ezüstpénzeket és tárgyakat. Facont külön fizetek- Hamisfogakat darabját 3000—4000 K és feljebb. Hartenstein ékszerbeváltó, Rákóczy-ut 9. — (Ékszer és brilliáns beváltás is eszközölhető) arany, és ezüstbeváltáson kivül IV­, Vármegye-utca hét. Brilliáns­beváltás 10—12-ig. Pénztári órák aranyra és ezüstre 0—5-ig. — (Román, angol, francia, német, olasz, spanyol, orosz) négyes kezdő és haladó csoportok. Magánórák. Lipótvárosi Továbbképző, Falk Miksa­ utca 13. Telefon 116—95. — (Arról értesülünk­, hogy a göteborgi jubiláris kiállítást október 15-éig meghosszabbították. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. A m. kir. operaház tagjainak fizetésrendezése. Már ismételten hírt adtunk arról, hogy a m. kir. operaház művészeinek a múlt szezon végén le­járt szerződését sem akkor, sem most, mind a mai napig sem újították meg, hogy Máder igazgató, Mi­hályi főrendező, a karmesterek és a szólisták ez idő szerint szerződés és fizetés nélkül működnek és hogy egyelőre csak előlegeket kapnak majdan meg­állapítandó fizetéseikre. Megemlékeztünk arról is, hogy egynémely művész, koronánk ingadozó ér­folyama miatt, dollárban vagy búza-valutában kí­vánja fizetését, és hogy ezek a követelések, ha telje­síttetnének, fölborítanák az operaház pénzügyi egyensúlyát. Ezeket a túlzott igényeket Wlassics fő­igazgató nem is teljesítette, hanem apellá­lt a művé­szek hazaszeretetéhez, a magyar kultúrával szem­ben fönnálló hazafiúi kötelességérzéséhez «— de ebbeli fáradozása mededdig meddő és eredménytelen maradt. Most Wlassics főigazgató, hogy a további huzavonának véget vessen, a következő módszerhez folyamodott. A m. kir. operaháznál működő művé­szeket öt kategóriába sorozta, illetve számukra öt fizetési osztályzatot állapított meg. Az első és leg­magasabb osztályban a fizetés havi két és félmillió korona, az ötödik és legkisebben havi nyolcszázezer korona — ennél kisebb fizetést magánénekesnek nem szánt. Mindegyik taggal levélben közölte a neki szánt fizetési összeget, és három napon belül kérte az ajánlat elfogadására vagy visszautasítására vo­natkozó nyilatkozatot. De a főigazgatónak e levél­beli ajánlatát csaik öt tag fogadta el, a többi társula­ti gyűlés vagy más­féle értekezlet keretében vitatta meg a fizetésrendezés akuttá vált ügyét, de egységes eljárásról még eddig nem határoztak. A fizetésrendezés kérdése voltaképen a színház belső ügye; nem is szólanánk hozzá, ha h­ean fenye­getné az ügy elmérgesedése vagy holmi válságos komplikációk keletkezése hazai operánk kulturális ügyét. Épen ennél a kulturális szempontnál fogva mi is hozzászólunk, de arra kérjük az operaháznak igen tiszelt és általunk különösen nagyrabecsült mű­vészeit, legyenek tekintettel arra, hogy minden túl­zott fizetésigényük teljesítése egyrészt újabb és újabb helyáremelést okoz, miáltal mind nagyobb ré­tegei a kevésbé tehetős középosztálynak kirekesztet­nek, az operaházból, másrészt a valamennyiünk adó­jából az országos szükségletek ellátására összekerü­lő fedezetet csökkenti, illetőleg elvonja más kulturá­lis céloktól. Ebben a szegény kifosztott, megcsonkí­tott országban, hol családos köztisztviselőket, hosz­szú és kifogástalan működés után el kell bocsátani, mert pénzügyeink nem bírják el valamennyinek to­vábbi eltartását, igazán nem járja, hogy egy opera­énekes föllépésenként milliós tiszteletdíjat kapjon. Szükségünk van, hazai zeneirodalmunk és kultúránk szempontjából operaházunkra, de ennél mégis fontosabb kórházaink és is­koláink kellős ellátásának ügye. Legyen minden operai művésznek annyi a fizetése, hogy abból gond­talanul megélhessen és kizárólag művészi hivatásá­val foglalkozhassék —­ele azon túl nem szabad menni, mert akkor más fontosabb intézményektől vonjuk el az anyagi ellátást. Lám, az operaház csoportos személyzete, a zenekar, k­órus és tánckar tagjai már megegyeztek a vezetőséggel és elfogadták a nekik fölajánlott fizetést Példájukat remélhetőleg követni fogják a magánénekesek is. Akik közülük nem érzi azt, hogy hazafias kötelessége, luxusigényeinek föláldozásával alkalmazkodni az elszegényedett ország jelenlegi pénzügyi viszonyaihoz, az keressen másutt boldogu­lást Művész hazája széles nagy világ, de a világgá menők gondoskodjanak — retúrjegyről is! (—id.) * (M. kir. operaház.) A Hugonották pén­teki előadásán már megjelent Nasta Mihály is, az erdélyi származású tenorista és Raoul szerepében jelentős sikert is aratott. Az elbeszélést ízléssel éne­kelte, a párbaj előtti hatosban, még a magas cisz-re is felszökött és mindenképen jó utilitének bizonyult ezúttal is. Az előadás máskülönben is egyike volt a legjobbaknak. Sándor Erzsinek remek Valois Mar­gitja, Sebők Sárinak drámai erejű Valentinája, Hajdú Ilonának csengő hangú­ művészi ízlésű ap­ródja, továbbá Farkas, Szende, Kálmán Oszkár (a gyöngélkedő Venczell helyett adta Marcelt) és Szügyi sok és jól kiérdemelt tapsot kaptak. Fleischer Anteil lendülettel, csak néha kissé szelesen dirigált; most már ő is minduntalan fölugrik és egész hosz­szában állva ágál, úgy mint Tittel. Hogy is mondja Schiller­, wie er räuspert stb.! * (Az első fecske.) Szokatlanul korán, szep­tember hó végén, nyíltak meg most a hangverseny­terem ajtai, megnyíltak méltóságteljesen, ahogy az félmilliós terembérleti díjaknál illik, de főleg azért, mert már a megnyitó est is Dohnányi előkelő művé­szetének jegyében folyt le. A nagyszerű mester, ki­nek csudás géniusza páratlan szorgalommal is páro­sul, s fiki amellett, hogy mindenkor igaz gyönyörű­séget kelt, még valóságos overwerkingot is végez (mint zongoraművész, dirigens, zeneszerző és zene­tanár) a tavalyi hangversenyszezont is befejezte, az idei új szezont pedig megnyitotta, Flesch Károly­lyal játszván három szonátát: Brahms (op. 78), Beethoven­ (op. 24) és Mozart egy-egy remekművét, játszották pedig kongeniális művészettel, a nagy­számú hallgatóság őszinte örömére. A szép kezdet­nek remélhetőleg méltó folytatása lesz a többi... * (A Pesti Kabaré premierje.) A Pesti Ka­baré, Újvári Ferenc igazgatásában, pénteken este mutatta be első műsorát, amelynek középpontjában Liptai Imre és Góth Sándor ismert vígjátéka: Hamar egy asszonyt! . . . állt A két főszerepben Góthéket ünnepelték. A többi darabot Harmat Imre és Kő­váry Gyula írták. Haraszthy Mici két szerepben is csillogtatta pompás játéktudását. A közönség őt is sok tapssal jutalmazta. Kőváry Gyula, Virágh Jenő, Radó Sándor, Lukács Sári, Kondor Ibolya és Fa­ragó Sári vitték még elsősorban sikerre az egyes számokat. A premier közönsége jól szórakozott. * (A Budai Színkör új operaegyüttese) pénte­ken mutatkozott be a Trubadúrban. Különösebb fi­gyelmet Gaizler Lola széphangú Azncenája és Gödr

Next