Pesti Hírlap, 1925. szeptember (47. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
ti „BÍRÓJA" rendszerű képeink, sőt Ferenc főherceg és Anna főhercegnő fiának keresztelőjén megjelent előkelőjének csoportja. — Képek a főhercegi kérészről. — Horthy Miklós kormányzó Cegléden. A vasárnapi sportesemények. — Egy év két számban. Irta Báró Szterényi József. A mi országunknak sajátosságai közé izik egy idő óta, hogy pénzügyi és gazdahelyzetünkről, viszonyainkról hitelesen a Népszövetségen át értesülünk. A kültetésünk és államháztartásunk főbb adata csak a népszövetségi főbiztos jelentései is számot. A törvényhozás csak utóbb jut adatok birtokába. Ez kötött pénzügyi lerünkből foly. Azelőtt kötött gazdasági, ilyen pénzügyi rendszerrel bírunk. Az , szolgált valami különösképen az ország vére, erről nem merném azt mondani, az állami szuverenitáson esett — de az ifi helyzet folytán elkerülhetetlenné vált sorbától eltekintve, ez a kötöttség eddig volt az ország hátrányára. Sőt ellenkező-És ami azt a csorbát illeti, arra a szeren,n választott népszövetségi főbiztos és határsai igazán ugy vigyáznak, hogy kána már nem lehetne. Csak ott jelenik az ahol igazán elkerülhetetlen, mint régis a beruházási hiteleknél és ott is ugy, végeredményében haszna lesz belőle az ignak. Mindkét kötöttség a kényszerhelyolyománya volt. Amannak a kényszernek érésében az országnak nem volt semmi , következménye volt a szerencsétlen áliá- mentalitásnak és még inkább az őrültek. Erre nem mondhatjuk ugyanazt, bizony jelentős része volt az országnak inak, okosabb pénzügyi és gazdasági porral ez elkerülhető lett volna. Melynek van a nagy földindulás után nyomban volna kezdődnie és melyet attól kezdve ikezetesen kellett volna követni. Ám a pénzpolitikának gazdasági megalapozását nem ok elismerni, inkább pénztechnikai megokban merültünk ki. Melyeknek szükségei ehhez a kötöttséghez kellett vezetniök. Ennek a kötöttségnek első évéről számol gajabb összefoglaló jelentésében a népiségi főbiztos. Mint minden jelentésével, ezzel is igyekszik valami újat nyújtani, ítései ezért csak összességükben adnak áttekintést az egész magyar állampénz-és részben gazdasági helyzetről. Mostani tésének két szám adja meg a karakterét, vekkel a szanálás első évének eredménés Magyarország állampénzügyi helyzellemzi. Amit az adómérséklésekről, az új egység megállapításának szükséges voltaMagyarország gazdasági helyzetéről szól-i többi kontinentális országokkal mond mind nagyon érdekes és kétségkívül megilendő, de ebben a jelentésben nem ezek itő momentumok. Amiket elismerésképenzeti bankról és ennek kapcsán az ország tervezetéről és hitelügyéről szükségesazt újabb adatokkal illusztráltan akülöő rólunk elmondani — mert ezek az adós a hozzájuk fűzött magyarázatok elsőn a külföldnek szólnak —, azokkal kézül igen jelentős szolgálatot tesz a fői hazánknak, mert a külföld előtt hitelségünket fokozza, mégsem ezekben jánostani összefoglaló jelentésének különösségét. Szerintem ennek a jelentésnek jelentés révén az ország megítélésének a motívuma az a két szám, mellyel a sza-i programm és a tényleg elért eredményi különbséget ismerteti: száz millió koelőirányzott deficit helyett hatvanhárom a fölösleg az első szanálási év eredménye. Ebben a két számban benne foglaltatik az egész első szanálási év. Mindaz a szenvedés, nélkülözés, melyen az ország keresztül ment és az a szinte példátlan fegyelmezettség, önmegtagadás, amellyel a reázúdult megpróbáltatásokat elviselte. Már ott tartottunk — és a közéletben kevés veszedelmesebb van, mint a maró gúny, mely mindent nevetségessé igyekszik tenni —, hogy a szanálás gúnyos közmondássá vált. Amiről azt akarta valaki mondani, hogy tönkre van téve, azt mondta, hogy „szanálva van", így fogták föl általában az ország szanálását. Mindennek inkább volt ez tartható, mint valami biztató jelenségnek. Sőt mindennél alkalmasabbnak látszott a szanálási akció diszkreditálására. Ilyen közhangulattal nagyon nehéz megbirkózni. Az eredmény olyan cáfolat, minőre senki sem mert gondolni. Ebben a két számban jut kifejezésre. Most az ország igazán „szanálva van". Ez a két szám, attól eltekintve, hogy ilyen fényes eredményről ad számot, két szempontból bír különös fontossággal. Az egyik szempont befelé szól. Növelni alkalmas a nemzet önbizalmát gazdasági jövőnket illetőleg. Igazolja azoknak álláspontját, akik azt a felfogást képviseljük, hogy bármily fájdalmas és keserves legyen is, hogy ideig-óráig, amíg az idő ismét visszaállítja nekünk régi határainkat, csonka országunk kereteihez kell alkalmazkodnunk, de kellő gazdasági politikával, a viszonyokhoz és kényszerkeretekhez való alkalmazkodással ebben a keretben is megtalálhatók a boldogulás eszközei. Sőt azért is meg kell azokat keresnünk, hogy megerősödve várhassuk ki azt a bizonyos várva várt nagy időt. Úgy vagyunk ezzel, illetőleg úgy kellene lennünk, mint az orvos nagybetegével, akinek testi ereje korábbi konzerválása nyújt garanciát, hogy a súlyos betegség okozta erő fogyasztását kibírja. Ha szíve egészséges. A mi szívünk pedig az. A másik szempont kifelé, a külföldnek szól, melynek bizalma és pénzügyi támogatása nélkül az a szükséges gazdasági erőgyűjtésünk nem lehetséges. Ez a két szám beszédesebb a külföld előtt minden hangzatos reklámnál és propagandánál. Ebből ítéletet alkotnak maguknak a komoly külföldön — és bennünket csak az érdekel —, hogy ez az ország nemsiránkozik, nem jajveszékel idegen segítségért, hanem elsősorban önmaga igyekszik segíteni magán. Ez a két szám azt igazolja, hogy Magyarország önerejéből sokkal messzebb" ment és tovább jutott, mint amit tőle követeltek, neki előírtak, tőle vártak, olyan erőkifejtést produkált, melyről a pénzügyi kötöttség hivatott, illetékes ellenőre, a népszövetségi főbiztos jelenti ki, hogy a kötöttséget már az első év eredményei után lazítani lehet. A népszövetségi főbiztos jelentésének ez adja meg a karakterét. t ' 19P5-SF-F fOir'^l DA PEST, 1925.x j. t-, FIZETÉSI ARAKI hóra 40.000 korona, kedévre 120.000 kor és szám áll helyben, ken és a pályaudvar»-2000 kor., vasárnap 1 korona. Külföldön keres az előfizetési ár , r f i. i i l XLVI. ÉVFOLYAM, 195. (15.777) SZÁM. ^^ KEDD, SZE SR 1. A kormány megkezdte a tárgyalásokat az érdekeltségekkel a drágaság csökkentésére. ÖtezerszétszörL borona szörliniánon uj tipusu, jó szuttyén stepfli forgalomba. Vass József helyettes miniszterelnök nyilatkozata. Azok az előtanulmányok, amelyeket egyik legutóbbi minisztertanács óta tett a kormány abban az irányban, hogy a drágaság csökkentését célzó akcióját megkezdje, befejeződtek s elérkezettnek látta a kormány az időt arra, hogy a végrehajtás tekintetében a szükséges lépéseket megtegye. A helyettes miniszterelnök megítélése szerint két mód áll e tekintetben a kormány rendelkezésére: vagy tanácskozás és megegyezés alapján reábízni az érdekelt szaktestületeket az árak leszorítására, vagy az állami konkurrencia fegyverével küzdeni a drágaság ellen. A kormány az előbbi utat választotta s elhatározta, hogy valamennyi elsőrendű közszükségleti cikk árának csökkentése érdekében közvetlen tárg galásokat folytat az ipartestületek kiküldötteivel. Ennek az elhatározásnak megfelelően hétfőn délután öt órakor a népjóléti minisztériumban megtartották az első drágasági ankétet, amely a kenyérár kérdésével foglalkozott. Ezen az értekezleten számbajöhető eredílyt is sikerült elérni, amennyiben a pékipartestület megjelent kiküldöttei hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy egy tömegfogyasztásra szánt, kiváló minőségű új típusú kenyeret, a mostaninál jóval olcsóbb ám -zanak forgalomba. Az ankéten előbb báró Wimmersperg Frigyes kereskedelemügyi államtitkár, majd Vass József helyettes miniszterelnök elnökölt s részt vettek báró Prónay György s Schandl Károly államtitkárok, Vajna Ede fővárosi tanácsnok, Nagy József rendőrfőtanácsos, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Bittner János alelnök, Szegő Ernő és Gyulay Tibor titkárok, a pékipartestület elnöke, Deutsch Mór és e testületeknek s a kenyérgyáraknak még több kiküldöttje. Báró Wimmersperg Frigyes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a drágaság csökkentése tekintetében nem óhajt erőszakos eszközöket igénybevenni s az érdekeltségekkel kívánja ezt a kérdést megbeszélni. Vass József helyettes miniszterelnök, miután átvette az értekezlet vezetését, néhány szóval bevezette a tanácskozást. Kijelentette, hogy ez az ankét csak a kenyér és a péksütemény áralakulásának kérdésével foglalkozik. A luxuskenyér áralakulásának kérdésébe egyelőre nem óhajt beleszólni, azt kívánja azonban, hogy olyan olcsó kenyértípus álljon rendelkezésre, mely ötezer korona körüli áron kerüljön forgalomba. A Kereskedelmi és Iparkamara a pékipartestületek és a kenyérgyárak képviselői szólaltak ezután fel. Azt fejtegették, hogy a gabona-, liszt- és kenyérárak között jelentékeny különbségek mutatkoznak s számítások alapján igyekeztek bizonyítani, hogy a mai kenyérárak nem túlzottak. Bemutattak egy új kenyértípust, amely ötven százalék hatos búzalisztből és ötven százalék egyes rozslisztből áll Az új mintájú kenyér félbarnánál világosabb, jó minőségű. A helyettes miniszterelnök felhívására a szaktestületek kiküldöttei hajlandóságukat fejezték ki arra, hogy forgalomba hozzák ezt a kenyértípust körülbelül 5200 koronás áron. Végleges választ kedden adnak a helyettes miniszterelnökiek. Az értekezlet után Vass József helyettes miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette a Pesti Hírlap munkatársa előtt: — Az értekezleten, amelynek elején nem vehettem részt, de annak lefolyásáról is esr utaltam magamnak, a pékipartestület részéről megjelent kiküldöttek igen alapos számlásokkal próbálták igazolni azt az eljárásukat, hogy a lisztárak esését eszkomptálják és eszkomptálták is mindig a kenyérárakban három százalék kivételével. A maguk részéről erősen hangsúlyozták, hogy a magyar fogyasztóközönség a fehér kenyeret előnyben részesíti és amint a háború alatt és a kötött gazdálkodás első évében s a forradalom után nem lehetett elfogadhatóvá tenni a rozskenyeret, épen ugy nehéz a közönséget rászoktatni a nem egészen fehér kenyér fogyasztására. Azt fejtegették, hogy az ármagasság tulajdonképen mindig a luxuskenyérnél mutatkozik. — Én ezen a ponton kaptam el a kérdést, s az értekezleten bemutatott kenyérmintákból egyet kiválasztva, megkérdeztem, vájjon 5200 korona körüli árban elő tudják-e állítani ezt a kenyértípust a megszabott típusú lisztnek megállapított arányban való felhasználásával. Tettem ezt azért, mert