Pesti Hírlap, 1926. augusztus (48. évfolyam, 172-197. szám)
1926-08-04 / 174. szám
4 PESTI HÍRLAP 1926. augusztus 4., szerda. 71 hajdúszoboszlói hévvízforrást nemzetközi geológus társaság tekinti meg. lfjabb kutatások indultak meg olaj és gáz után. — a Pesti Hírlap tudósítóiától. — Beszámoltunk arról, hogy Hajdúszoboszló határában csodás tartalmú, gazdag hévvizforrásokra bukkantak állami szénhidrogén-juttatások közben. A nagyértékű természeti kincs kiaknázására azonnal nagyarányú akció indult meg . Hajdúszoboszló városa épen a napokban már meg is kötötte az állammal azt a szerződést, amely száz évre átengedi a gyógyforrás kihasználását a város számára. Ki is írták már a pályázatot nagyszabású tervekre, fürdő, strandfürdő, vegyiüzem,, elektromos centrálé felépítésére. Sőt a közönség érdeklődését is nagy mértékben keltette fel a gazdag gyógyforrás s amint halljuk, Hajdúszoboszlóban már ezidőszerint is — amikor a fürdő építési munkálatai még meg sem indultak — mintegy száz „fürdővendég" tartózkodik, használja kárára a gyógyvizet. Az eredményes kutatások felkeltették a külföldi, tudományos körök érdeklődését is. E héten egy nagyobb nemzetközi geológus társaság — svédek, angolok, németek, oroszok, franciák, japánok, sőt egy afrikai tudós is — magyar tudományos körök kalauzolása mellett elmennek a helyszínére, hogy személyes tapasztalatokat szerezzenek a hajdúszoboszlói fúrásokról, amelyek az első értékes pozitív eredménnyel korántsem fejeződtek be. Hazai szakértőink tartanak ott a külföldi tudósok számára előadásokat a feltárt talaj kémiai összetételéről s egyéb ezzel összefüggő kérdésekről. . Felkerestük Pávai Vajna Ferenc főbányatanácsost és állami főgeológust, akinek kijelölése alapján folynak a hajdúszoboszlói földkutatások s tájékoztatást kértünk az eddigi kutatásokról, azok gazdasági jelentőségéről és a várható eredményekről. Az alábbi felvilágosításokat adta a Pesti Hírlap számára: — Mintegy három hónapja annak, hogy Hajdúszoboszlóban megindultak a második fúrási munkálatok, amelyek ez időszerint a 600 méteres mélység felé közelednek. A cél az, hogy ne csak az első fúrás szintjéig haladjunk, hanem jóval az alá, körülbelül 1600—1800 méter mélységig jussunk el. Ez a második fúrás, amelyet természetesen a kincstár végeztet Böhm Ferenc miniszteri tanácsos vezetésével, arra irányul, hogy a hajdúszoboszlói már feltárt viz és gáz szintje alatt lévő talajréteget vizsgáljuk meg s ott esetleg nagyobb mennyiségben gáz- és olajtermékeket tárjunk fel. Hogy sikerül-e ott nagyobb mennyiségű gázt vagy olajat felkutatni, ezt az eddigi eredmények alapján alaposan remélni lehet. A tapasztalat ugyanis az első fúrásoknál az volt, hogy minél mélyebbre mentünk, annál több földgáz mutatkozott, annál forróbb volt a víz, annál szebb olaj- és gáztermékek bukkantak elő. Ez mindenesetre olyan biztató momentum, amely indokolttá teszi, hogy a fúrásokat ezer méter mélységen alul is folytassuk. Hogy milyen mennyiséget lehet ezer méter mélység alatt feltárni, e tekintetben a perspektíva változik. Azt a vizet és gázt, amelyet az első fúrásnál megkaptunk, mindenesetre megkapjuk itt is, sőt reméljük, nagyobb mennyiséget tárhatunk fel, aminek az lesz a természetes következménye, hogy nagyobb számú fúrások következnek majd. A hajdúszoboszlói hévvízforrás feltárásának gazdasági jelentőségét meg lehet abból az egy tényből is ítélni, hogy a város olyan elektromos centrálé építését vette tervbe, amely nemcsak Hajdúszoboszló, de az egész járás világításának ellátását szolgálhatja. Nálunk az országban ez az egyetlen jódos-brómossós víz, amelyből nagymennyiségű gyógysó kifőzése lehetséges. E tekintetben ez a hévvizforrás a külföldön is úgyszólván páratlanul áll. A hires lipiki fürdő vizéhez hasonló, de annál sokkal forróbb, sósabb és valamivel radioaktívabb, ugy hogy mint fürdőgyógyviz a lipikinél is jobbnak ígérkezik. — Az természetesen kérdéses a mai gazdasági viszonyok mellett, hogy mennyi idő alatt és milyen arányokban tudja a bérbevevő város a hévízforrást hasznosítani; ehhez mindenesetre évek kellenek. Hangsúlyoznom kell, hogy a hajdúszoboszlói forrás a kincstár tulajdonában marad, csak a termelt gázból és vízből bizonyos minimális bérért szolgáltat a városnak annyit, amennyit ez az ország érdekeinek és a közönség érdekeinek megfelelően köteles felhasználni. Három és fél milliárd koronára rúgtak a fúrási költségek, ennek természetesen az adófizető polgárok javára meg kell térülnie. Az alföldi városok egy része különben igen élénk érdeklődést mutatott s hajlandóknak is mutatkoztak arra, hogy a költségekhez hozzájárulnak. Az érdeklődés az utóbbi időben megcsappant ugyan, nagyon kívánatos volna azonban, hogy ha az állam mai pénzügyi helyzetében a környéken levő nagyobb városok segítségével folytatódnának a munkálatok. Hiszen a feltárt forrásokból végeredményben a városoknak van óriási hasznuk. Tévesek azok a hirek, amelyek arról szólnak, mintha kifejezetten petróleumot kerestünk volna s eközben bukkantunk rá a hévvízforrásra. A helyzet úgy áll, hogy annak idején Erdélyben Kissármáson kaptunk földgázt, Egbell környékén olajat, ahol 9000 vagont termeltünk, Horvátországban Lipik mellett szintén gazdag földgáz- és olajfeltárást végeztünk. Ezeket a területeket elszakították tőlünk. Természetes tehát, hogy hasonló geológiai viszonyok mellett másutt kutatunk, de nem kifejjezetten petróleum, hanem minden szénhidrogén, földgáz, olaj után. Az Alföldön, ahol régi kutakban mindenfelé földgáz mutatkozik, elsősorban természetesen földgáz feltárására irányul a kutatás. Hogy milyen eredmény lesz ezen a nagy alföldi területen, amely voltaképen szűszterület, azt egy-két fúrás után még nem igen lehet megítélni. A geológiai viszonyok az alföldi és dunántúli területeken olyanok, amelyek a kutatások tekintetében a legszebb reményekre jogosítanak. Épül a tihanyi biologiai tillomás, — a Pesti Minlap tudósítóidtól. — Tihany, aug 2. Előkelő vendégei voltak a minap Tihanynak. Nagyobb társasággal itt járt gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, akinek kíséretében voltak a többek között Hankó Vilmos egyetemi tanár, Schwáb helyettes államtitkár a kultuszminisztériumból és Kotsis Iván műépítész. A minisztert a rövid ittartózkodása alatt József kir. herceg látta vendégül tóparti gyönyörű kastélyában. A kirándulásnak tulajdonképen hivatalos célja volt. Itt a tihanyi parton kezdték meg vgyanis a kultuszminisztérium fennhatósága alatt szervezett biológiai állomás építési munkálatait és Klebelsberg miniszter személyesen óhajtott tájékozódni a munkálatok eddigi előrehaladottsága felől. Erről, a Tihanyban tervezett biológiai állomásról, amely a maga nemében egyedüálló lesz nemcsak a szűk Magyarországon, de egész Európában is, érdemes a nyilvánosság előtt néhány sorban megemlékezni. Jelenleg is működik ugyan Révfülöpön egy kisebb élettani kísérleti állomás. Ez azonban nem elégíti ki megfelelően a tudományos kutatás igényeit és ez indította Klebelsberg minisztert arra, hogy a kultusztárca terhére ilyen többmilliárd koronás költséget igénylő modern és legtökéletesebb felszerelésű biológiai állomást építtessen. A tihanyi biológiai állomás elhelyezését érdekessé teszi még az is, hogy lent a Balaton partján, épen közvetlenül József kir. herceg olasz stílű, festői szépségű kastélya mellett építik. Most folynak a partmenti feltöltési munkálatok és két hét múlva már meg lehet kezdeni az épületek falainak emelését is. Kotsis Iván műépítész tervei szerint az épületeknek még ez év karácsonyára tető alá kell kerülniök, úgy hogy a jövő esztendő első felében a tihanyi biológiai állomás emeleteit és felszereléseit már át is lehet adni rendeltetésének. A jövő év nyarán nemzetközi élettani kongresszus keretében nyitják meg a tihanyi biológiai állomást, amely összekötő kapocs lesz a hazai és külföldi tudomásnyos kutatás között. Hiszen a tervekben az is benne van, hogy a magyarországi biológiai kísérleti állomás minden évben nyolc-tíz, esetleg még több külföldi tudóst lát vendégül a tihanyi telepen. Ennek viszonzásául a mi kutató tudósaink is elhelyezést kapnak a külföldi hasonló célú intézetekben. Hogy a tudományos kutatás terén gyakorlatilag ennek milyen jótékony hatása lesz, ezt teljes értékében ma nem is tudjuk fölbecsülni. A tihanyi biológiai állomás egy kétemeletes főépületből és négy melléképületből fog állani. Tervezője Kotsis Iván műépítész, akinek előkelő egyéni müszlését legékesebben dicséri József kir. herceg tihanyi kastélya is. A főépület negyven méter hoszszúságú lesz és külső architektúrája teljes összhangban fog állni a vele egy vonalban pompázó főhercegi kastéllyal. Közvetlenül a főépület mellett épül egy negyven méter hosszú kisebb szálló épület, melyben a hazai és külföldi tudósok kapnak elhelyezést. Külön kis épületet emelnek, közvetlenül a tó mellett, az akvárium céljaira. Lesz ezenkívül egy kisebb méretű csónakház és végül külön kis épület az állomás igazgatója számára. Már most meg lehet említeni, hogy a tihanyi biológiai állomás igazgatójául a kultuszminiszter Hankó Vilmos jeles és a külföldi tudományos világban is jól ismert biológusunkat szemelte ki, akinek ezen "új téren való működése elé az illetékes körök a legnagyobb várakozással néznek. Minden egyéb szemponttól eltekintve, kétségtelen, hogy ez az épülő új tudommiányos intézmény speciálisan a balatoni kultúra fejlesztése szempontjából is rendkívül nagyjelentőségű lesz. Érdemes még megemlíteni azt a kiváló szeretetteljes érdeklődést, melyet József kir. herceg tanusít a Szomszédságában épülő állami biológiai állomás iránt. A kir. herceg állandóan hajnalban kel és napkeltekor jellegzetes hegymászó botjával, már ott sétál a kastélya vonalán elhúzódó kövezett úton. Hosszan elnézi az edzett inű kubikos magyarokat, amint kis talicskájukkal hordják a földet szorgalmasan a biológiai állomás töltési munkálataihoz. Erre a speciális földmunkára igazi tipikus kubikusokat hozatott a kultuszminisztérium, mégpedig egyenesen Szeged és Csongrád vidékéről. A tiszamenti kis mokány magyarok eleinte, mikor idekerültek, sokáig fájó szívvel és égő szemmel nézegették az olykor haragosan hullámzó Balatont és bizonyosan nagyon sokat gondoltak haza a szilaj folyású Tiszára, amely mint szerető édesanya hálandóan olyan bőséggel ellátja hallal az ő földtáró és földtalicskázó magyarjait. Itt azonban, a Balatonban idegeneknek szigorúan tilos halászni. Legfeljebb csak nagy üggyel-bajjal és utánjárással megszerzett külön horgászjegy jogosíthat arra, hogy a halkedvelő ember kivethesse horgát a Balaton halaira. Először a szolgabírói engedély kell, azután a bencések engedélyét is ki kell eszközölni. De a nem idevalósi szegény kubikos ember ugyan honnan tudná mindezt kijárni és megszerezni? A kis herceg megérezte, hogy ezeknek a Tiszától ideszakadt földtalicskázó embereknek mi hiányzik. A minap egy kora reggel szóba állt velük és másnapra már három darab szabályszerűen kiállított horgászjegy várta a talicskázó magyarokat munkahelyükön. Azóta a csongrádi és tápéi kubikos talicskák mintha vígabban nyikorognának a balatonparti töltési munkálatoknál . . . d. 1. Letartóztattak egy ügyvédet, aki elmebajosnak fejezte magát. Csalás, sikkasztás, magánokirathamisitással vádolják dr. Fontányi Józsefet. A Lipótmezőre akart visszavonulni tettének következményei elől. A rendőrségen letartóztatták az egri királyi törvényszék vizsgálóbírójának elfogatási parancsa alapján dr. Fontányi József budapesti ügyvédet. Dr. Fontányi József ellen csalás, sikkasztás és magánokirathamisítás címén bocsátottak ki elforgató parancsot és ennek alapján elő is állították a főkapitányságra, ahol kiderült, hogyóvadéksikkasztás miatt is több feljelentés van ellene. Dr. Fontányi József előkelő családból származik, vidéken igen jó klientúrája volt, de az utóbbi esztendőkben borspekulációkba bocsátkozott és ezekre ráfizetett. Az egri lapokban hirdetéseket tett közzé, amelyek szerint bortermelő szövetkezet alakítására hívta fel az egri bortermelőket. A bortermelők a jóhírű ügyvéd kezeihez, többszázmillió koronát fizettek be, hogy a bortermelő szövetkezet megalakulhasson, mert Fontányi ékes szavakkal fejtette ki előttük a nagyszerű lehetőségeket. A szövetkezet megalakítása körül azonban nehézségek támadtak, a bortermelők kezdték visszakérni a befizetett összegeket, azonban dr. Fontányi nem tudott ezekkel elszámolni. Hogy a hangosan követelőző hitelezők egy részét kielégítse, ismert recept szerint, a létesítendő szövetkezethez alkalmazottakat vett fel 10—20—30 millió korona óvadékkal és az alkalmazottak óvadékösszegeiből igyekezett a bortermelőket kielégíteni. Amikor azonban az alkalmazottak látták, hogy a szövetkezet nem alakul meg, visszakérték óvadékukat, legnagyobb meglepetéssel tudták meg, hogy a jóhírű ügyvéd nem tudja nekik a reábízott pénzt visszafizetni. Tőben följelentést tettek dr. Fontányi ellen óvadéksikkasztás címén, ugyanekkor feljelentették sikkasztás csalás és magánokirathamisítás címén is. Fontányi, hogy a kellemetlenségektől megszakuljon, a Lipótmezőre akarta magát fölvétetni, de a Lipótmező orvosai csakhamar megállapították, hogy az ügyvéd teljesen épeszű, miután viselkedését gyanúsnak találták, értesítették a főkapitányságot, ahonnan detektívek mentek ki, akik dr. Fontányit előállították. Kihallgatása után előzetes letartóztatásba helyezték, noha váltig hangoztatta a rendőrségen is, hogy ő elmebajos.