Pesti Hírlap, 1926. szeptember (48. évfolyam, 198-222. szám)
1926-09-24 / 217. szám
1926 szeptember 25 . szombat PESTI HÍRLAP MOZI. Lady Windermere legyezője. A Corvin Színház új műsora. A filmre feldolgozott színpadi alkotások mindig bizonyos előzetes aggodalommal töltik el a mozi komoly látogatóját, mert míg a regény a legjobb anyag filmje, a színdarab ép azt veszti el a vásznon, ami legfőbb hatóereje: a szavak vadászát. Különösen állhat ez egy Wilde Oscar-szinműre, hiszen senki jobban nem értett hozzá a világirodalomban — talán d'Annunzio kivételével —, hogy szavakkal hogyan lehet hódítani és hódítani. "Wilde előkelő társadalmi miliőből vett színműve, a Lady Windermere legyezője, mint színdarab Sardou és Dumas együttes hatását érezteti, arisztokratikus bájt és eleganciát ad neki azonban Wilde ragyogó stílusa. Hogyan lehet tehát ezt a művet, mely a szó orchideaillatától és bűvös mécsfényétől csillog, vásznon, némán, hatással kihozni? A feleletet megadja rá a nyolcfelvonásos film maga, mely a Corvin-színház idei szezonjának legjobb filmje; benne hagyták az eredeti mű hatásos izgalmát, Sardou-i feszültségét, Dumas-i akcióbőségét, a szavak elegáns és szikrázó varázsa helyébe pedig a színészi munka eleganciáját és ötletes finomságát tették. Az összhatás kitűnő. Igaz érdeklődéssel lehet kísérni ennek a nagyszerű miliőben játszó históriának forróan izzó fordulatait, az anyai önfeláldozás nagyszerűségéről írt és ezúttal képekbe ömlő diadaléneket, magjában a ragyogó s igazán Wilde-i ötlettel, a sorsdöntő legyező esetével. A rendezés Lubitsch mester műve s méltó a világhírű német rendezőhöz; grandiózitás felé tör ebben a művében is. Szép, tiszta felvételekben látjuk játszani Ronald Colmant, aki a filmen afféle Vígszínházba illő játékstílust képvisel; egyike ma a legöntudatosabb és legtisztább művészi eszközökkel élő filmszínészeknek. Irene Rich-nél meghatóbb módon drámai hatást nehéz lenne filmen elérni és a tehetséges McAvoy egészíti ki az együttest, amelynek a bemutatón feltétlen sikere volt. A másik film Villám bosszúja. Minthogy az amerikaiak, úgy látszik, nem unják meg ezeknek a vadnyugati históriáknak a szakadatlan gyártását, nekünk sincs rá különösebb okunk, hogy unjuk. Néhány remek természetes szépségű felvétel örvendeztet benne. Az ügyes Jack Hoxie filmjéről különben sok újat nem mondhatunk. Buster a nagypapánál, ez a kedves gyerekburleszk öregbiti e furcsa, szőke gyermeknek és originális tehetségű kutyájának, Tiginek népszerűségét, ba. A montmartrei táncosnő. Az aranyosszivü mostoha. A Décsi- mozi premierje. Két nagy filmet, egy amerikait és egy franciát mutat be a Décsi-mozi új műsora és mindkét filmet bátran nevezhetnők „elbeszélő-film"-nek, amivel a legkifejezőbben jellemeztük. Ez a jellemzés nem szolgál teljesen e filmek dicséretére, mert hiszen a fimnek elsősorban „filmszerű"-nek kell lennie és csak másodsorban lehet regény, novella vagy életszerű, de bizonyos az, hogy ezen a műfajon, az „elbeszélőfilm" műfaján belül, mindkettő értékes, szép és komoly filmtermék. Az egyik, A montmontrei táncosnő, főként főszereplőinek kitűnő játékbeli kvalitásaival hat, mert hiszen a nemrég elhunyt Barbara La Marr és a legkitűnőbb filmszínészek egyike, Lewis Stone valóban olyan partnerek, akik nem mindennapi alakítást produkálnak ezen az egyébként igen diszkrét celekményű filmen. A másik kép, Az aranyszívű mostoha, a vérbeli érzelmes történet kis és nagy gyermekek számára, olyan életszerűséggel megalkotva, hogy még a szkeptikus nézőnek is könny áll a szemébe, a különben is érzelmesen diszponált néző pedig legédesebb, legőszintébb könynyeit sírhatja el rajta. Három csodálatos szirészi ösztönű gyermek játssza a film főszerepét, köztük a már ismert kis Claudinet, aki bátran felveheti aversenyt népszerű kollegájával, Jackie Coogannel. i (-y). Táncosnő és a nagyher Longislandi csempészen. A Kamara bemutatója. A nagy tömegek fantáziáját mindig izgatta az olyan történet, amelyet a közelmúlt udvari krónikái elég sűrűn produkáltak, mikor valamely királyi ház ragyogó hercegi sarja beleszeret valami polgárlányba, esetleg színpadi szépségbe, s olyan esetben, mikor a fejedelmi herceg egyben várományosa is a trónnak, a legnagyobb izgalmaknak tette ki királyi szüleit, a diplomáciát, minisztereket és józan hazafiakat, akik az ország sorsát látják kockán egy vakmerő és kalandos házasság által. De ennek a vidám nyolcfelvonásos szerelmi kalandnak nagyhercegi hőse, ott hagy fejedelmi udvart, eljegyzett szőke hercegkisasszonyt, hogy, megkeresse a maga rajongó szivű táncosnőjét, akit Berlinnek jéghideg és mégis annyira forró ege alatt tanult megszeretni. A nagy női főszerepben Lucy Durain, aki Budapestről indult a siker útjára, szépségének teljes fegyverzetét és pompásra érett drámai művészetét viszi harcba a kedves, költői, de késhegyig kiélezett jelenetek során, a filmjáték sikere érdekében. Méltó partnere Willy Fritsch, ez a fiatal német színész, aki alig egy-két éve szerepel a filmen, de eleganciájával s vonzó és közvetlen játékával sok hívet szerzett már magának. A rendezés ereje különösen a nagy tömegjelenetekben érvényesül. A Kamara másik újdonsága: Longislandi csempészek, kalandorfilm, de a finomabb és vidámabb fajtából. A történet sohasem árad túl a valószínűség mesgyéjén. A főszerepben Richard Talmadge remekel. sz. j. A hazugság vára. — Szerelem bíborban. A Royal-Apollo és Corso-mozgó bemutató előadása. Lagerlöf Zelmának, a svédek világhirű írónőjének, egyik legdrámaibb és legemberibb regénye: „A császár" című. Ez a tragikus és helyenként derűsen idillikus regény jelenik meg a vásznon „A hazugság vára" című filmdrámában, amelyet csütörtökön mutatott be ez a két mozi. A zseniális drámát két congeniális filmművész, Norma Shearer és Lon Chaney bravúros alakítása valóságos élménnyé avatja. Minden mozdulatuk, arcuknak és tekintetüknek minden vonása és villanása kifejező tolmácsa a költőnő szavainak. A rendkívül mozgalmas cselekmény jellemző tükre a skandináv nép puritán és naiv lelkének. A „Szerelem a bíborban" szatirikus dráma, grimasz a politikából házasító és házasodó uralkodók felé. Vakmerő meseszövése gyakran jár közel a valószerűség legszélsőbb határához, de egy szerencsés fordulat mindig helyreállítja az egyensúlyt és előbbre viszi a darabot. Eleanor Bordman és Conrad Nagel játsszák a vezető szerepeket, de szinte emberfölötti munkát végzett a rendező is, aki a hatalmas forradalmi jeleneteket és egyéb tömegjelenéseket megdöbbentő realizmussal varázsolta a felvevőgép elé. A rendkívül izgalmas cselekményt gyakran szakítják félbe derűs momentumok, amelyek szervesen hozzátartoznak a darabhoz. Aktuális képek és pompás amerikai természeti fölvételek egészítik ki a pompás új műsort. Sb. Három arc kelet felé. Bemutató a Rádius Színházban. Háborús történet? Nem. Csupán a cselekmény kerete súrolja a háborús borzalmakat. Sejtelmes, halálra elszánt szervezet: a kémcsapatok láthatatlan lánca fonódik a bravúros fordulatokkal teleszőtt történetre, amely mégis eredetibb, sikerültebb, az idegcsigázó hatásokra vadászó és többnyire olcsó sikerrel megelégedő kalandor- vagy detektív-képeknél. A színészi, valamint a szcenírozó munka, főképen pedig a rendezői találékonyság szerencsés vegyüléke a Radius új filmje, esetleg valamivel még több is: egy túlkulturált rendező-elme felfrissülése egy magasabb célokat ugyan nem kergető, de százfelé ágazó, újra és újra meglepő feladatban. Annyi világhíres film alkotója: Cecil B. de Mille, a Három arc kelet felé című filmnek is ösztönös lelke, míg Jetta Goudal, a merész német-angol kémnő alakítója, különös szépségével, egy-egy megrebbenő szempillantásával, hajlékony alakjának pillanatnyi rezdülésével méltóan igyekszik teljesíteni sokszínű, egész és igaz tehetséget követelő szerepének sokszor alig megoldható kívánságait. Talán halmozódnak a valószínűtlenségek, némelyik fordulat rugója esetleg homályban rejtőzködik a lepergetés után is, — a film egyik-másik, egyébként mélytartalmú és megindító részletfoszlányát is megkurtíthatja a dramaturg ollója, teljes egészében azonban ez a film kitűnő. A híres-neves amerikai rendező készítette a Sólyomszem című képet; az előnyösen ismert Rod la Roque küzködik a Fehér Sas fiának alakjában. (r. I.) 4 - - - « » • -ízk UFA-OMNiA - OMNiA-UFA 15 Bubi vagy nem bubi? — A tánc mámora. A Palace filmszínház premierje. Bubi vagy nem bubi?! Hát bizony ez fogas kérdés, a nők szempontjából bizonyára fontosabb, mint a tangeri probléma. Ez elé a súlyos választás elé állítják Marie Prevost-t. Két kérője van: az egyik konzervatív, ragaszkodik a hosszú hajhoz, a másik a mai charlestont járó modern fiatalság megszemélyesítője, kinek a bubifrizura az ideálja. A bonyodalom során a nő egy harmadik, külsőségekhez nem ragaszkodó férfinak nyújtja a kezét, akinek mindegy, akár bubi, akár „Csillag Anna". Természetesen, mint amerikai filmhez, hozzátartozik egy rablóbanda tevékenykedése is, mely részben komoly, részben tréfás jelentekkel tarkítja a filmet. Marie Prevost bájosan játssza meg habozó szerepét, a nőét, kinek a férfiak ízléséhez kell igazodnia. Luise Fazenda groteszk humorral alakítja a külvárosi rasszleány típusát. A másik darab felvonásai egy szép táncosnő szerelmi regényét pergetik le a vásznon. Liane Haid megmutatja, hogy nemcsak a szerepét alakítja kitűnően, hanem táncolni is elsőrangúan tud. Hogy a történet sablonos volta eszünkbe sem jut — az az ő művészi játékának köszönhető. (V.) TÖRVÉNYKEZÉS. — Óvadéksikkasztásért hat hónapi börtön. Hónapokkal ezelőtt bezárták a Rákóczi-úti Mátyás király-kávéházat. Alig húzták le a redőnyöket, az alkalmazottak máris feljelentést tettek Pollák Hermanné tulajdonos ellen. Elpanaszolták, hogy Pollákné nem fizette vissza az alkalmazottak óvadékát. Sikkasztás bűntette címén indult meg Pollák Hermanné ellen az eljárás, akit csütörtökön vont felelősségre dr. Fehér Róbert táblabíró. Pollákné azzal védekezett, hogy az alkalmazottak beleegyezésüket adták az óvadéknak üzleti célokra való felhasználására. Tanuként kihallgatta a biróság az alkalmazottakat, akik azonban, megcáfolták Polláknénak ezt az állítását. A biróság bűnösnek mondotta ki Pollák Hermannét sikkasztás bűntettében és ezért hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. — Árdrágítás olyat felszámítani, ami nincs az étlapon. Horváth Márkus hirdetési iroda tulajdonos árdrágítás miatt tett följelentést Sebes Andor, a Britannia-étterem bérlője ellen. Följelentésében előadja, hogy ez év januárjában feleségével együtt betért a Britannia éttermébe, ahol egy nagy menüt rendelt nyolcvanezer koronáért. A menüt a feleségével együtt fogyasztotta el, de amikor fizetésre került a sor, a főpincér a nyolcvanezer koronán felül még tizenötezer koronát számított fel azon a címen, hogy két személyre kellett teríteni. A bíróság bűnösnek mondotta ki Sebes Andort árdrágítás visszaélés bűntettében és ezért ötmillió korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet megokolása szerint a vendéglősnek nincs joga olyat felszámítani, ami nincs az étlapon feltüntetve. — Egy meztelen táncosnő zsarolási ügye. Furcsa zsarolási pert tárgyalt csütörtökön a büntetőtörvényszék Zakariás-tanácsa. A vádlottak padján egy negyven éves asszony, Steiner Andorné ült, aki valamikor meztelen táncosnő volt, majd festők modellje lett. Amikor rosszul ment a sora,egy régi ismerőséhez, Szojka Annához költözött, akinél négy évig lakott. A múlt évben Steinerné elköltözött a tömegszállásról, de néhány nappal később már levelet küldött Szojka Annának. „Édes Anna néni! — hangzott a levél — a maga lakása egy megfertőzött odú. Meztelen táncosnő voltam, de a maga lakásának a férgei egész életemre tönkretettek. Hogy betegségemből kigyógyuljak, sok pénzre van szükségem és ezért maga tartozik nekem kártérítéssel. Édes Anna néni, ha holnap délig nem hoz nekem a kávémérésbe kétmillió koronát, akkor a kapitányságra megyek és lezáratom a maga férges lakását." A kedves Anna néni, úgy látszik, nem sokat hederített erre a levélre. Három nap múlva azután ujabb levél érkezett Szojka Annához. A levél feladója megint Steiner Andorné volt. Ez az ujabb levél igy hangzott: , , Édes Anna néni! Maga ügyet sem vetett soraimra. Hát azt hiszi, hogy ez csak úgy megy. Ha holnap délig nem kapom meg a pénzt, de most már nem kétmillió, hanem hárommillió koronát, akkor öt évre börtönbe csukatom." Szojka Anna ezt a levelet már komolyan vette. Azonnal a rendőrségre ment, ahol a levelek elolvasása után egy detektívet adtak mellé. A Baross utcai kávémérésben Szojka Anna tárgyalni kezdett Steiner Andornéval, aki továbbra is követelte a férgek marásának kártérítéséül a hárommillió koronát Ekkor előlépett a detektív, előállította a főkapitányságra a meztelen táncosnőt és zsarolás vétsége címén megindították ellene az eljárást . Miért akarta maga azt a szegény öregasszonyt megzsarolni, amikor maga örökölt is — kérdezte a régmúlt idők meztelen táncosnőjétől az elnök. — Az tény, hogy örököltem — válaszolta Steinerrek, de mindössze ötszázötvenezer koronát. A károm azonban, amit a férges lakás okozott, meghaladta a kétmilliót és ezt a kárt Szojka Annának kell megtérítenie. Szojka Annát tanuként hallgatta ki a bíróság. Felháborodva tiltakozott az ellen, hogy a lakása férges lenne. — Tizenegy ágyat tartok — mondja — és mindig valamennyit elfoglalják az albérlők. Még soha senki sem panaszkodott a férgek miatt. Dr. Kulmann Sándor királyi ügyész vádbeszédében kérte a zsaroló meztelen táncosnő megbüntetését. A bíróság bűnösnek ia mondotta ki Steiner Andornét zsarolás kísérletének vétségében és ezért ötszázezer korona pénzbüntetésre itélte. Az ítéletben az ügyész és a vádlott asszony megnyugodott és igy az mindjárt jogerős lett.