Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-06 / 4. szám
1927 január 6 csütörtök. PEjr. hírlap , Az ötvenéves Petőfi-Társaság. A három alapitó. — Jóka, az elnöki székben. — Kossuth levele a Társasághoz. Herczeg Ferenc elnöksége. — A segesvári tragikus ünnep. — Pekár Gyula sorbonne-i beszéde. ötven esztendővel ezelőtt ült Jókai Mór az uj irodalmi társaság elnöki székébe, hogy annak első közgyűlését megnyissa, ötven esztendő elteltével, tartja Vízkereszt ünnepén jubiláris közgyűlését a Petőfi-Társaság, amely félszázados évfordulóján érdekes és érdemes múltra tekinthet vissza Zsúfolva volt az első közgyűlésen a M Tud Akadémia díszterme, mert hiszen akkoriban mint valami földöntúli lényekre néztek az írókra, akik ma bizony nem ambicionálják, hogy holmi garabonciás diákoknak nézzék őket. Akkor még nem is volt rendes költő, vagy művész aki rendes életet élt . . . Néhány ilyen különleges lény, a Kazinczy lelkes istenfiainak leszármazottjai: Degré Alajos, Vas Gereben, Dobsa Lajos már 1863-ban elkezdték pengetni az eszmét, hogy a Kisfaludy-Társaság mellett még egy irodalmi társaságot kellene alapítani; de akkor a forrás elveszett a föld alatt; csak évek múlva, 1876-ban buggyant föl újra. Ami más alakulások legnehezebb kérdése: az elnök személye nem lehetett vitás: ki lehetett volna más a Petőfi-Társaság elnöke, mint a költő legjobb barátja, Jókai Mór, Balázs Sándor, Éjszaki Károly, Lauka Gusztáv, Hatala Péter, Komócsy József, Szathmáry Károly, Abonyi Lajos, Szigligeti Ede, György Aladár, Paulay Ede, Névy László, Törs Kálmán, Endrődi Sándor, gróf Zichy Géza, gróf Teleki Géza és Szana Tamás volt az a tizenhat író, akik az uj irodalmi társaság alapját megvetették s akik számukat hamarosan negyvenre egészítették ki, mire akkor is volt elég! Megnyitó beszédében Jókai Mór hangsúlyozta hogy az irodalomtörténetben oly nevezetes Tizek társaságának, amelynek Petőfi volt az elnöke, ugyanaz volt a célja, ami most a Petőfi Társaságnak. A szépirodalmat életpályává akarják emelni, mert politikai irodalmuk van, de széplitteraturájuk nincsen. Természetes, hogy a közgyűlés után biberunt magnum-áldomás az István főherceg-szállóban. Alig egypáran vannak ma már életben, akik akkor a közgyűlésen jelen voltak a lakomán vígan kocingattak. Torkos László, ma 88 év terhével a vállán és Erődi-Harrach Béla, akik a jubiláris közgyűlésen is szerepelni fognak. Kertbeny Antal, a legrégibb Petőfi-fordító, már akkor is igen törődött, öreg ember volt, aki így felelt, mikor Váradi Antal hogylétéről kérdezősködött: — Úgy vagyok én már, mint Heine; ha leülök, nehezemmé esik fölkelnem; ha fölkelek, nem tudok leülni . . . Néhai való Váradi Antal, aki ifjonti kedvével nagyon szeretett barátaival évődni, nagyon ráijesztett a lakoboa Balázs Sándorra meg Lauka Gusztávra. — Tudjátok, hogy az alapításhoz sok pénzre lesz szükségünk? Ez nagyon lehűtötte Balázs Sándor meg Lauka Gusztáv lelkesedését, mert kivált Lauka Gusztáv volt arról ismeretes, hogy mindig pénzhiány bőségében szenvedett. — Nem baj! — találta meg aztán a megoldást. — Kölcsön veszünk váltóra! Ekkor mondotta Lauka azt az élcet, ami halhatatlanná vált: — Csak engem hagyjatok ki az aláírásból — Miért? Nem bizaol a társaságban? — Bízni bízom De én bennem nem bíznak. S elővett a tárcájából egy váltóblankettát, ami mindig volt nála: — Nézzétek, ez a blanketta most 50 krajcárt ér, de ha én ráírom a nevemet, nem ér egy fityinget se ... Azóta többek közt Beöthy Algernonra, a jóhumorú bihari képviselőre is ráfogták, hogy tőle, származik e mondás, de miezennel megállapítjuk régóta port adó Lanka Gusztáv apaságát. * Arany Jánost és Kossuth Lajost mindjárt az első időkben tiszteletbeli tagjává választotta a Petőfi-Társaság. A turini remete hosszabb levélben köszönte meg megválasztását, többek közt ezeket írván: — Európa nemzetei közt egyetlenegy sincs, amelynél a nemzeti érzület fenntartása oly döntő súllyal esnék a történelem mérlegébe, mint a magyarnál. A magyarra nézve a nemzeti érzület Vesztatüzének eleven rsibogása életkérdés Üdvözlöm önöket e tűz őrpapjai közt! A társaság azután szorgalmasan, buzgón dolgozott s kebeléből indult ki az eszme, hogy elnökének, Jókai Mórnak félszázados jubileumát országosan megünnepeljék. A Vigadó nagyterme nem látott még akkora közönséget, amily rengeteg sokaság a halhatatlan író jubileumé ,ha megtöltötte, amikor is a jubilánst Komócsy József köszöntötte. Nagy ténnyel ülték meg 1896-ban a milleínium ünnepét, amikor szintén a koszorús Mester ültett elnöki székben, ő tartott felolvasást a Szózat költőjének centennáriumán is, Vörösmarty apánk cím alatt, fölemlítve azt a családi emléket, amikor szülőházában, egy vacsora alkalmával, Károly bátyja elszavalta Vörösmarty nemzeti imádságát: — Mint a pünkösdnapi égből szálló tüzes nyelvek lángja, ugy hatott az én lelkemre a költők atyjának minden versszaka. — mondotta Jókai.. A Petőfi-szobor leleplezésén, 1882-ben, persze Jókai mondta az emlékbeszédet, amelyről a király is megemlékezett s egy udvari ebéden igy szólt Jókaihoz: — Nagyon szép volt önnek a beszéde, amelyet a Petőfi-szobor leleplezásakor mondott! Jókai aztán a Petőfi-Társaság negyedszázados jubileumának lakomáján a királyt, mint a legelső és legszorgalmasabb olvasót köszöntötte föl . . . * A lobogó lelkű Bartók Lajos, a társaság másodelnöke, 1903-ban halt meg s helyébe Herczeg Ferencet választották, akit Jókai megölelt a választás után: — Üdvözöllek, mint elnöktársamat s ígérem, hogy ssmint öreg csontjaim megengedik, együtt dolgozom veled! Ezen a nevezetes ülésen merült föl először a Petőfi Ház létesítésének gondolata, még pedig Jókai pohárköszöntőjében, amelyben H Herczeg Ferenc tósztjára válaszolt. Az agg költőfejedelem akkor mind sűrűbben betegeskedett, 1904 március 15-én Nizzából küldött levelet: — Testileg nem lehetek köztetek, de lelkem kiveszi részét a hazafiúi örömből. Isten tűzoszlopa vezesse útjában a lelkemhez nőtt Petőfi-Társaságot! A Jókai halálával megüresedett elnöki székbe 1904 decemberében Herczeg Ferenc került akinek elnöklésével az 1905 januári közgyűlést a nagy halott, Jókai emlékének szentelték Ettől fogva minden közgyűlésnek Herczeg Ferenc magas szárnyalású, tartalmas beszédei kölcsönöztek különös értéket, amelyek többnyire egy-egy aktuális irodalmi kérdésbe kapcsolódtak bele. Arany János és Tompa Mihály centennáriumát is méltó kegyelettel ülte meg a társaság , s azután elkövetkezett a világfelfordulás korszaka, amely a Petőfi-Társaság fölött sem múlt el nyomtalanul Viharok dúltak a társaság kebelében is s Herczeg Ferenc 1920-ban le is mondott az elnökségről, akinek utódjául Pekár Gyulát választották meg, aki azóta is, a régi hagyományok sínjein vezeti a társaságot, abban a tüzes magyar szellemben, aljiit Petőfi mivé kötelezővé tesz. . ... Emlékezzünk meg, amikor pár röpke pillantást vetünk a társaság ötven esztendejére, arról is, hogy a Petőfisták működésüket a vidékre is buzgón kiterjesztették. Kezdettől fogva, kirándulásokat rendeztek, vándorgyűléseket tartottak a vidék nagyvárosaiban. Legnevezetesebb volt a fejérvári Petőfi-szobornál tartott ünnepség. Az emlékmű létesítésére is a Petőfi-társaság egyik ülésén hangzott el az indítvány. Az ünnepet, 1899 július 31-én, a költő martyi halála ötvenedik évfordulóján, a segesvári csatatéren tartották meg. Gyönyörű ünnep volt: összegyűlt az egész székelység, s a sokaságnak a nagy rabonban. Ugrón Gábor mondott gyújtó beszédet Jókai Apoteozisát pedig E. Kovács Gyula, a kitűnő színművész szavalta — s szavalás közben, ott a forró napsütésben, egyszerre holtan rogyott össze. — Onnan csókolta föl maga mellé az égbe lánglelke sugarával Petőfi, — énekelte róla Endrődi Sándor. Ugyancsak a Petőfi-Ház létesítése, a nagy költő ereklyéinek összegyűjtése is a társaság érdeme. Eleinte a jó Szana Tamás, az első titkár lakásán őrizték az ereklyéket, majd 1901-ben Ferenczi Zoltán tett erre nézve határozott indítványt. Meg is szerezték Feszty Árpádnak, a kiváló festőművésznek, Jókai vejének Bajza-utcai házát, berendezték abban a Petőfi- és Jókai-múzeumot, amelyet 1909-ben Herczeg Ferenc elnöki beszéde után gróf Apponyi Albertné nyitott meg. Megérte a Petőfi-ház felavatását az akkor 84 éves Sass Erzsébet, az az Erzsike, akivel Petőfi egykoron csillagot választott s akiről a négyökrös szekérről szóló versét írta ... ... De legkiemelkedőbb s legérdemesebb mozzanata volt a társaság történetének Petőfi centennáriumának megülése, amelyet a társaság igazán rendkívüli buzgalommal szervezett meg. Nemcsak a fővárosban rendezett ünnepeket, nemcsak a vidék ama városait járta sorba, amelyekhez Petőfi életének jelentősebb emlékei fűződnek, de gondoskodott arról, hogy a legnagyobb magyar költő géniuszának tiszteletére mindenütt a külföldön oltártüzet gyújtsanak. A külföld ünnepségei között kétségkívül legnagyobb horderővel bírt a párizsi Sorbonne ünnepe, amelyet Petőfi fordítója, Jean de Bonnefon tanár készített elő- s melyen a magyar kormány képviseletében Pekár Gyula vett részt. Rendkívül nehéz feladatot oldott meg sikeresen, ékesszólása hatalmával, amibe egész lelkét beleöntötte, s a lelkek megbékülésének útját egyengetve a nagy költő égisze alatt. A tapsvihar után a Théatre Francaise művészei léptek a dobogóra és hódoltak a nagy költőnek, akinek katonái ma társaságuk félszázados ünnepét ülik. Nyilt levelek Pekár Gyulához, a Petőfi Társaság elnökéhez. " 1. Kedves Barátom! Abból az alkalomból kereslek fel tisztelgő soraimmal, hogy a Petőfi Társaság — Jókai Mór alapítása — ötvenéves jubileumát ünnepli. Igyekszem ez ünnepléshez azáltal némi csekélységgel hozzájárulni, hogy a Petőfi—Jókai-ház számára felajánlom Jókai Mórnak a forradalom óta festett egyetlen ismert olajfestményét, melyet eddig családunk őrzött. A festményt 1896-ban, a Milleneum évében készítette és azt ábrázolja, amint ő svábhegyi kertjéből egy Pest felett elvonuló zivatart szemlél. Örömmel válok most meg ettől az ereklyétől, abban a tudatban, hogy az méltó helyen lesz a Tikezetekben, őszinte barátsággal üdvözöl igaz híved, Budapest, 1926 december 30. Hegedűs Lóránt. 2. Budapest, 1927 január 4. Kedves Barátom! A Petőfi Társaság ötvenéves jubileuma alkalmából küldöm Hozzád soraimat. Halhatatlan emlékű nagybátyánk által alapított Petőfi Társaság iránt azzal akarom leróni hálámat, hogy a Petőfi— Jókai-ház részére felajánlom a Jókai Mór által szerkesztett „Hon"-nak nagy foliansba kötött 25 kötetét, mely az ő hírlapjának 25 évfolyamát tartalmazza. Ezzel egyidejűleg ajándékozom a Petőfi Társaságnak édesanyámnak, Jókai Jolánnak nagy olajfestményét, hogy az a kép — a Petőfi-házban már gondozott és ,,Hegedűs Sándor családjának örök letétjét" képező szobát ékesítse, mert hisz ő gyűjtötte össze az ott levő emlékeket — a nemzet részére! Őszinte barátsággal üdvözöl igaz híved, ifj. Hegedűs Sándor. Az új választási névjegyzék összeállítása. A belügyminiszter rendelete alapján néhány nap múlva az egész országban megkezdődnek az országgyűlési képviselőválasztók új névjegyzékének összeállítására irányuló munkálatok. A rendelet szerint az összeírást úgynevezett összeíró biztosok végzik, akik kötelesek minden lakásban megjelenni és minden ház kapualjában vagy lépcsőházában könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni az általuk az 1927— 29. évi névjegyzékbe felvett választók névsorát. Az összeírással kapcsolatban a Független Nemzeti Demokratapárt felhívásban fordul a választóközönséghez. A felhívás ismerteti a választói jogosultság előfeltételeit, szó szerint közli a törvénynek ezzel kapcsolatos rendelkezéseit, majd felszólítja mindazokat, akiket a választói biztosok a választási névjegyzékből kihagytak, hogy sérelmük orvoslása és a szükséges felszólamlások elkészítése céljából, okirataikkal felszerelve jelentkezzenek bármelyik napon délután 6 és 8 óra között a Független Nemzeti Demokrata Párt alábbi szervezeteiben: Budai választókerület: Belső krisztinavárosi és vári demokrata kör: I., Attila-utca 15. Kelenföld—lágymányosi polgári kör: I., Horthy Miklós urt 38. Krisztinavárosi demokrata kör: I-, Alkotsis-utca 70. Vízivárosi demokrata kör: II-, Margit-körút 40. Óbudai demokrata kör: III., Kulcsik-utca 1. Északi választókerület: Lipótvárosi demokrata kör: V., Falk Miksa-utca 1. Központi demokrata kör: VI-, Teréz körút 7. Erzsébetvárosi kör: VII., Pohány-utca 74. Erzsébetvárosi demokrata kör: VII., Király-utca 65. X11. választókerületi demokrata kör: VII-, Rákóczi-út 18. XV. választókerületi demokrata kör: VII., Thököly-út 80. Déli választókerület: Belvárosi demokrata kör: IV., Kálvin-tér 2. Józsefvárosi központi demokrata kör: VII., Rákóczi-út 72. Józsefvárosi belső demokrata kör: VIII-, József-körút 12. Józsefvárosi nemzeti demokrata kör: VIIIBaross-utca 84. Belső ferencvárosi nemzeti demokraták társasköre: IX., Kálvin-tér 2 Ferencvárosi nemzeti demokrata kör: IX-, Mester-utca 1. XV. választókerületi demokrata kör: VII., Thököly-út 80. Kőbányai demokrata kör: Mázsa -utca 19. A választók összeírása január 8-án kezdődik és január 25-ig tart. Népszerű osztályunkban a félemelat^. A lezajlott karácsonyi vásárunk alkalmával í©«halmozódott a nam tilavah 3 és 4 méteres női ts férfiszövet, fJBOTrraíS vtlavini mosóké me maradék írus tusa elképie!hstatf@ínűl olcsó árak msiSett e h›& 4-én mee9›ei›M«9*:(t. isár! I ASZ I O ES F kwSänferses női és Férfi divatkeín«in Lruh .xa B<UDü?ESr, iV.t P3TÖFI SÁ.M20R-UTCA 14-1 f. (veit KsreiMhcrceg uüca) 1742$