Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
prRT| HÍrlAP 1927 január 1 szombat Akar Ön nagy értéket nyerni a mai napon? Vegye meg a Pesti Hírlap 1927. évi Nagy Naptárát / Kapható minden lap árusítónál. Ara 15 000 korona Ezt is visszakapja, mert aki ui előfizetőnek jelentkezik, annak a 15.000 koronát beleszámítjuk a Pesti Hirlap első havi előfizetési díjába, és így az első hóra 4 pengő (50.000 kor.) helyett 2 pengő 80 fillérért (35 000 kor.) fizethet elő. Sok aprópénzt kell tornaiamba hozni, mert váltási zavarok vannak* Szilveszter napján pengőben fizették a tisztviselőket és munkásokat A pengő valódi forgalma tulajdonkép csak pénteken indult, meg. A gyárak, üzletek és bankok Szilveszter napján mindenütt pengővel űzették tisztviselőiket és munkásaikat. Míg eddig tehát csak azoknak volt pengőjük, akik a bankok révén hozzájutottak, most az ország lakosságának nagy része hozzájutott az új pénzhez és Szilveszter éjszakáján már megindult a pengőpénz nagy körforgása. Január elsejétől kezdve kötelező a pengőszámítás, természetes tehát, hogy a piacokon, vásárcsarnokokban és az üzletekben mindenütt pengőben is fognak fizetni. Az állandó pengőben való számítás nemcsak megszokottá teszi majd az új pénzt, hanem az új számítás mellett ki fognak alakulni az egészséges új pengőárak, amelyek — a kereskedelmi érdekképviseletek szerint — lefelé kerekítednek majd ki. Azzal biztatják a nagyközönséget a kereskedők, hogy a mai nagy verseny mellett, amikor a raktárak túlhalmozódtak, nem lehet szó az árak fölemeléséről és ők is megragadnak minden alkalmat, hogy olcsóbb árakkal nagyobb, forgalomra tegyenek szert. . Általános panasz, hogy kevés aprópénz van forgalomban. Tíz pengős és száz pengős címletek gyakoriak, annál ritkábban lehet azonban már ötpengős címletet látni, az ércpénz pedig olyan kevés, hogy a hiánya megakasztja a forgalmat. Nagyon sok egy- és kétfillérest kell sürgősen kibocsájtani, nem is szólva a tízes húszfilléresekről, meg az ezüst pengőkről mert különben beláthatatlan bonyodalmak származhatnak. A piacokon, a villamoson, de általában mindenütt a visszaadás körül voltak viták, mert mindenütt azt hangoztatták, hogy annakelém apróvém, nem tudnak pontosan visszaadni. Az aprópénz hiánya különben tömeglélektani jelenség. A régen nélkülözött ércpénznek fokozottan örül mindenki és az újdonság varázsának hatása alatt tezaurálják is azt. Mindenki összegyűjti tárcájában — már aki megvásárolta a nagyon kelendő „berzlit" — az aprópénzt, de senki sem adja ki és ez a gyűjtőszenvedély, amely csak átmeneti jellegű, akadálya a forgalomnak. Ezt hatásosan csak úgy lehet ellensúlyozni, ha a bankok minél nagyobb tömegekben adnak aprópénzt mindazoknak, akik aprópénzért jelentkeznek. Na minden fizetőpincér, mindenvillamoskalauz és minden pénztáros bőviben lesz az aprópénznek és ha mindenhol akadálytalanul tudnak majd visszaadni, akkor megszűnik a közönségnek, ez a gyűjtési szenvedélye is ! A Pesti Hirlap olcsó jegyakciójának újévi ciklusa. Ma csak 9-től déli 1 óráig árulntunk. — Három újévi előadás. Asszonykám. — Uraim, csak egymás után. — Sárga csikó. Hangverseny-esték. , Arról az impozáns méretű Szilveszter-estről, mellyel a Vigadóban kedveskedtünk híveinknek, másutt talál beszámolót az olvasó. Újévi köszöntőnk e rovatban mindenekelőtt a mai három délutáni előadás, három népszerű darab: az Uraim, csak egymásután, A királyné rózsája, Akálcfavirág áll közönségünk rendelkezésére, de csak déli egy óráig. A már eddig említett előadás-sorozatunk kedden az Asszonykámmal bővült, mely estén tudvalevőleg A vén gazembert is adjuk, Rózsahegyi Kálmánnal. Az Asszonykám főszerepeit, élükön Honthy Hannával, természetesen ugyanazok adják, akik a premieren is oly nagy sikerre vitték ezt a kedves operettet. Újdonságról lévén szó, az előrelátható nagy érdeklődésre való tekintettel, péntekre is árusítunk olcsó jegyeket az Asszonykám ra. Ugyanezen az estén immáron negyedszer adjuk a Fővárosi Operettszínház kacagtató francia bohózatát. Egyébként, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Operettszínház szombaton premiert ad, ez lesz az Uraim, csak egymás utánnak utolsó esti előadása. Délutáni előadásaink sorozatában a jövő héten, Vízkereszt napján, csütörtökön, a Városi Színházban az Iglói diákokat illesztjük akciónkba. És ugyancsak csütörtök délután a Fővárosi Operettszínházban gyermekelőadást rendezünk, éspedig Sarkadi Aladár felléptével. Jegyek háromezertől huszonötezer koronáig. Vasárnap délután a Sárga csikót játsszák a Városi Színházban, Sebestyén Géza fölléptével. Hangverseny-estéink sorozata nemkülönben gazdag. Szerdán a Budapesti Filharmóniai vonósnégyes Grunnberg Four indiscretion-ját és Dohnányi művét játssza. Közreműködik Eugenie Dupres alténekesnő is. A világhírű Rose-quartett két estéjét nem kell külön kiemelnünk. Schmidthauer orgona-hangversenye pedig kétségkívül az ezidei hangverseny-szezon eseménye le*'?, ^zomuai (|«Miiü i. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Uraim, csak egymás utáni Kezdete 4 órakor. A KIRÁLY-SZÍNHÁZ Királyné rózsája. Kezd 3 órakor VÁROSI SZÍNHÁZ. Akácfavirág. Kezdete 3 órakor. Vasárnap (január 2.) VÁROSI SZÍNHÁZ. Bob herceg. Kezdete 3 órakor. Kedd (január 4.) NEMZETI SZÍNHÁZ. A vén gazember. Kezd. 7-kor. VÁROSI SZÍNHÁZ Asszonykám. Kezdete fél 8-kor. Szerda (január 5.) ZENEAKADÉMIA. Filharmóniai vonósnégyes. Kezdete: fél 9 órakor. Csütörtök (január 6. VÁROSI SZÍNHÁZ. Iglói diákok. Kezdete 3 órakor. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Gyermekelőadás. Kezdete 4 órakor. ZENEAKADÉMIA. Hősö-kvartett I. Beethoven-estje. Kezdete fél 9 órakor. Péntek ( január 7.) VÁROSI SZÍNHÁZ. Asszonykám. Kezdete fél 8-kor. Szombat (január 8.) ZENEAKADÉMIA. Rosé-kvartett II. Beethoven-estje. Kezdete fél 9 órakor. Vasárnap (január 9.) VÁROSI SZÍNHÁZ. Sárga csikó. Kezdete 3 órakor. Péntekjanuár 14.) ZENEAKADÉMIA. Schmidthauer orgonahangversenye. Kezdete fél 9 órakor. 0 ,3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 £) AMELYET 4® PILLÉR (.JOOO korona) értékben a Pesti Hírlap fő- és fiókkiadóhivatalai (V., Vilmos császár-út 78., VII., Erzsébet körút 1., I., Krisztina körút 133., II., Margit körút 5/b. IV. Váci utca 30., VI., Andrássy út 4. és Újpest, István út 1.) szinházj gy-, valamint könyvvásárlásnál a vásárolt jegyek ,lletve könyvek árába azok feleártéke erejéig letud. Előfizet.'krek nem kell a sionokit besz-jkálfritniok, példányonkint vásárlók !.› , -,, í !iÓT!r›iT. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Vén gazember. Gyerekelőadás. Br.smtt és Stresemann utáni nyilatkozata is. Briand azt reméli, hogy a francia nénzet együttmükön és hét érdekközösség fog kialakulni. — Stresenann megszilárdulnak látja Németország bel- és külpolitikai helyzetét. Az elmúlt esztendő Franciaország és Németország külpolitikai kapcsolataiban kétségkívül jelentős eredményekkel zárult. Briand folytatta a Locarnoban megkezdett békeművet, amelynek az lett az eredménye, hogy Németország belépett a Nemzetek szövetségébe. A Thoiryban tartott értekezleten tovább szőtték a békés együttműködés szálait, közben pedig megalakult a francia-német vaskartell, Franciaország és Németország közeledésének a politikai szerződésekkel egyenlő értékű kezdete. Briand alábbi nyilatkozata a külpolitika legnagyobb újévi eseménye." Bejelenti, hogy a megkezdett után tovább halad, bármennyire ellenkezik is. az ő politikája a francia közvéleménynek egy jelentékeny részével Mert Franciaország csak kettő között választhat: békés közeledés Németországhoz és leszerelés, vagy pedig fegyverkezés a végtelenségig, ami előbb-utóbb háborút jelent. Briand nyilatkozatából az tűnik ki, hogy a napokban megkötött német-olasz szerződés Franciaország és Németország eddigi viszonyára nem gyakorolt semmi befolyást. Briand soha ennyire nyíltan, ennyire határozottan még nem nyilatkozott a Németországhoz való békés közeledés mellett. Ezzel a fontos nyilatkozatával voltaképen bejelentette a jövő évi külpolitikai programmját. Briand nyilatkozata, Berlin, dec. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A N. Z. am Mittag Briand francia külügyminiszterrel folytatott beszélgetést közöl. Az interviu egyidejűen az amerikai sajtóban is megjelenik. Briand többek között ezeket mondta: — Kívánom, hogy az 1927. esztendő tovább fejlessze azt a német-francia közeledési politikát, amelyet Stresemann és én kezdtünk meg. Ez a politika engem nagyon sok kritikának tett ki. A francia sajtó egy része erősen nekem támad és szememre veti a locarnoi politika helytelenségét. Egyáltalán nem tudom megérteni, mit kirán ez a francia közvélemény. Kárhoztatják a rendszeremet, de nem mondják meg, hogy helyette mit kívánnak. — Na Franciaország számára megnyugtató politikát nem a békülékenységnek és a katonai versengés elkerülésének politikájában látnám, akkor az én politikámon kívül csupán egyetlen eljárásra lehetne gondolni. Franciaország erősen fegyverkezhetnék, katonai létszámát a mérhetetlenségig növelhetné, minden együltuyondalkodást tegnapi ellenségeiről,' itty 'Németortzdogal is visszautasitttatna. De hova vezetne ez? Nyilvánvalóan a háborúra. — Háborút felidézni könnyű, de elkerülni nehéz. Ebben rejlik a hogy elélye a Rajnára vonatkozó locarnoi szerződésnek. Anglia, Németország, Olaszország, Belgium és Franciaország szerződést írtak alá, amely a rajnai határvonalát garantálja. Ez a határ száz kilométer szélességben van megvédve, mert, a Trajnavidék a kiürítés után is katonamentes terület marad és a Népszövetség ellenőrzése alatt lesz. — Időelőtti kiürítésről beszélnek. A Rajna balpartját a versaillesi szerződés értelmében a kiszabott feltételek teljesítése után kiürítjük. — A locarnói szerződés következtében a két szomszédos állam kereskedői és iparosai hasznot hajtó együttes munkába foghatnak. Példa erre többek között az acélkarrel Remélem, hogy az együttműködésből szélesen kiterjedt érdekközösség fog kialakulni és Franciaország, valamint Németország mindjobban megismerik egymást . Még valami van, amit különösen a szememre vetnek és ez a leszerelés Az általános leszerelésről a versaillesi szerződés nyolcadik cikkelyében van szó. Az általános leszerelés módját azonban sem Locarnóban, sem Genfben nem találták még ki, pedig kétségtelenül nagyon kívánatos volna. Most Amerika folytat erős törekvéseket ebben az irányban és m más államok hasonlóképen. Remélem, hogy az elkövetkező 1927. évben a minden téren való leszerelés nagy előhaladást fog tenni. Egyébként is az a kívánsága Franciaországnak, hogy a nemzetközi leszerelési konferencia Weldershmi mielőbb össszeüljön ,péntes ország a bel- és külpolitika megszilárdításában nagy lépésekkel haladt előre. Berlin, december 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Stresemann külügyminiszter lapjában ma nyilatkozatot közöl, amelyben többek között ezeket mondja: Minden akadály és visszaverés ellenére is a bel- és a külpolitika megszilárdításában nagy lépéssel haladtunk előre. A helyzet további alakulása tekintetében túlságos optimizmusra azonban nincs ok. Az állam lelki válsága, amely alatt annyit szenvedtünk, teljesen megszűnt. Na a parlamenti életben is megszűnik a válság,, akkor a német nép kifelé megint zárt egységben tud minden kérdésben fellépni, amikor a jövőben döntenie kell. A későbbi történetírás majd a nemzet újjáépítőinek fogja nevezni azokat, akik nehéz időkben az államügyek vezetését magukra vállalták. r/Sacedonald újévi beszéde. London, dec. 31. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Macdonald újévi ünnepi beszédében többek között ezekt mondta: Az 1920. év borzasztó esztendő volt. A legnagyobb erőfeszítéseket kellett tennünk és nagy áldozatokat kellett hoznunk minden ellenszolgáltatás nélkül. Romokkal vigyünk körfilvér-, de a mi népünk eg erős arra, hogy a romok helyére új épületet emeljen.