Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-20 / 15. szám
4 PESTI WIPIAP 1927 f muár 20 csütörtök tudnia, hogy ha ő Magyarországhoz tartoznék ma is, egyharmad kamatját fizetné annak, amellyel most terhelik és amely alatt lassanként összeroppanhat. Midőn a mostani Romániából kérdést intéztek hozzám aziránt, hogy váljon az amerikai és külföldi bankegyesületek mit szólnának ahhoz, ha Románia kivinné zálogleveleit, községi kötvényeit elvinné a nyugateurópai és amerikai piacokra, azt a rövid választ adtam, hogy nem szólnának semmit, mert ameddig a lej nincs stabilizálva, addig Románia nem kaphat külföldön hosszú kölcsönöket. Magyarország azért vitte véghez a nagy megerőltetést, hogy népének hitele legyen. Ha megbecsüljük, akkor a külföld is meg fog becsülni minket és a Pénz ismét viszszajut oda, ahonnan elrettentettük. Hosszú haj— rövid haj? A női fodrászipartestület elnökének levele. A női fodrászok fésülés-versenyével foglalkozó tegnapi közleményünkre vonatkozóan ma a következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A Pesti Hírlap szerdai száma „Győzött-e a hosszú haj?" cím alatt „Egy buzgó olvasó" aláírással levelet közöl, mely a borbélyok szaklapja szerkesztőjének véleményét közli és a Budapesti Nőifodrász-Ipartestület és Mesterszövetség Gellért-szállodai versenyfésülését és hajviselet bemutató revüjét jellegében, céljaiban teljesen félreértve állítja be. Ipartestületünk a magyar női fodrászipar már külföldön is elismert színvonalának kellő, szép és érdekes keretben való bemutatása és fejlesztése céljából rendezte igen nagy áldozatokkal és fáradsággal az említett revüt. Művészit adtunk, nagy és megérdemelt sikerünk volt,melynek örömteljes visszhangját láttuk az egész magyar sajtóban. Ezek előrebocsátása után a valóság érdekében kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy: 1. A versenyfésülésnél a feladat estélyi hajviselet elkészítése volt s igy szó sem lehetett arról, hogy ott bármely rövid hajviseletet mutassunk be. Estélyi ruhához — kivéve talán az exotikus vidékeket — az egész világon nem viselnek ma rövid hajat, mert ez ahhoz nem illik, hanem mindenütt az általunk bemutatott félhosszú vagy hosszú haj divatos. Aki tehát máskor „bubi", alkalmakra kénytelen magát hajpótlékkal fésültetni. 2. Aki más megoldást akar, az az ezidén Párizsban és Londonban óriási sikerrel divatbahozott könnyű arany, ezüst, vagy színes selyemparókát visel estélyi ruháihoz 3. A női fodrászok természetesen bemutattak mindenféle fantasztikus és mulatságos frizurákat is, de semmikép nem avval a szándékkal, hogy a hölgyek a jelmez-estélyekre s karneválokra való hajviseletekben az utcán járjanak vagy beüljenek a kávéházakba. 1. Ha a Párizsból kezdeményezett s ott már nagyon divatos félhosszú haj nálunk is általános lesz, azt nem fogjuk soha a mi dicsőségünknek hirdetni. De haladni fogunk a divattal s teljesítjük majd hölgyeink kívánságát. Kérve fenti soraim szives közlését s megköszönve a Pesti Hírlapnak nevünkről irott tárgyilagos és szép tudósítását, maradtam kiváló tisztelettel. Vágó Viktor, a budapesti női fodrászipartestület elnöke. A Szerkesztő Úr szíves engedelmével, mint a szóbanforgó tegnapi írás szeretty szerzőjének néhány megjegyzést kell tennem az elnök levelének némely részére, anélkül, hogy egy pillanatra is kétségbevonnám nőifodrászaink sikerét és érdemeit. Azt hiszem ugyanis, hogy tévedés, Párizstól Berlinen és Bécsen keresztül Budapestig, mellékesen ideszámítva Amerikát is, exotikus vidéknek minősíteni a világot. Ezen a területen ugyanis színházban, bálon, koncerten, a legpazarabb estélyi toaletthez is, a nők angyali nyugalommal és egyszerűséggel bubihajat viselnek. Ugyanazt, amit délelőtt. Az igazi exotikum inkább a paróka, mert hogy valaki levágassa apját rövidre és aztán estére, amikor a charlestonban amúgy is felhevül még egy kopasz fej is, vendéghajat rakjon fel a rövid haj tetejébe: ez súlyos támadás a józan ész ellen. A szines parókának valóban van künn és nálunk is némi sikere színpadokon, táncosnőkön, revükben vagy olyan hölgyek,nél, akiknél a feltűnés egyúttal financiális létérdek is, azonban, hál' Istennek, Budapesten eddig egyetlen premieren, egyetlen bálban se lehetett látni effélét. Hagyjuk a parókát a francia Lajosok elmúlt korára, a rokokó hölgyeknek, akik évszázadok óta porladnak sírjukban, és ne bántsuk az élőket ilyen felesleges és céltalan teherrel. Még csak nem is szép viselet, mert az okos, modern felfogás szerint szép az, ami egészséges és természetes. Aki a parókát újból kitalálta, az elfelejtette, hogy a modern nő megkóstolta a sportot és az egészséget azóta többre becsüli egy kis cifraságnál. A parókának különben is egyetlen olyan tulajdonsága lehet, ami a női kedélyt izgathatja: az, hogy drága, őszintén kívánjuk a dicsőséget derék női fodrászainknak; ha azonban azt a hosszú hajtól várják, akkor csekély jóstehetségünk szerint nagyon sokáig kell várniok, mire ez megtörténik. Az elnök tárgyilagos levelében azonban van egy egészen érthetetlen mondat, amikor ezt írja: „teljesítjük majd a hölgyeink kívánságát". Ezt a mondatot még férfiember a világon nem merte leírni Tessék ezt sürgősen visszavonni! Egy buzgó olvasó. A tisztifőorvos jelentése az influenzajárványról a törvényhatóság közgyűlésén Spanyolnáthát egyetlen esetben sem állapítottak meg. Január hetedike óta a Szent László-kórházban 431 influenzás beteget kezeltek, akik közül hatan haltak meg. Nem zárják be az iskolákat. A törvényhatóság szerdai közgyűlésén dr.Klár Zoltán napirend előtt szóvátette az influenzajárvány ellen tett intézkedéseket. Kijelenti, hogy 1918-ban 25—30 százalékos mortalitása volt a spanyoljárványnak. Ma Budapesten 4 náthalázas beteg halt meg, Bécsben pedig 37 spanyol megbetegedés fordult elő. Ez zsonglőrködés a szavakkal. Nem fontos, hogy a járványt, ami most van, spanyolnak nevezik-e vagy sem, meg kell azonban állapítani, hogy ugyanaz a járvány lépett fel nálunk is, ami a nyugati országokban van. Igaz, hogy a mortalitás egy fél százalékot sem közelít meg, dehát sokkal nagyobb erővel lépett fel a járvány most, mint 1918-ban. Fel kell hívni Budapest lakosságának a figyelmét arra, hogy a tiszti főorvos utasítása értelmében a kerületi tiszti orvosok és a kerületi orvosok bárkinek rendelkezésre állnak ingyen, a betegek ingyen gyógyszert is kapnak, nem kötelesek kórházba szállíttatni magukat, a lakást nem dezinficiálják, tehát semminemű eljárást nem indítanak. Dr. Csordás Elemér tiszti főorvos válaszol a felszólalásra. Kétségtelen, hogy az utóbbi napokban a közönségen nagy nyugtalanság vett erőt. Ezt a nyugtalanságot egyrészt 1918-nak emléke okozta, másrészt a külföldi hírek, harmadsorban pedig a tömeges megbetegedések. Okozta azonban ezeken kívül még valami. Nevezetesen az a fogalomzavar, amely a megbetegedések tekintetében még az orvosi szaksajtóban is uralkodik. Beszéltek itt spanyolnátháról, spanyolinfluenzáról és még Isten tudja miről és a közönség megrémült, bizalmatlanná vált. Három kérdésre kell most itt felelni. Az első az, hogy mi az, ami most Budapesten járványosan fellépett, másodszor mi az, amit a lakosság a járvány ellen tett és harmadszor mi még a teendő? Megállapítja az első kérdésre nézve, hogy Budapesten igen nagy számban vannak könnyebb lázas megbetegedések. Ezeknek nagy jelentőségük nincs. A betegek egy-két nap alatt meggyógyulnak, a betegségnek következménye nem mutatkozik. Influenzás megbetegedések ezek, de nem spanyolnátháról van szó. A spanyolnátha 1918-ban a betegek egyharmadrészét elpusztította. Spanyolnátha Budapesten egyetlenegy esetben sem lépett fel, Budapesten tehát nincs az a spanyolnátha, ami 1918-ban volt és nincs az a spanyolnátha, ami a nyugati államokban, Franciaországban és Svájcban föllépett. Nagyszámú influenzás megbetegedések vannak január 7-től ma délig a Szent László-kórházba 431 beteget szállítottak be, s ezek közül meghalt 6. Meg kell jegyezni, hogy a kórházakba csak a legsúlyosabb eseteket szállították, a mortalitás tehát alig egy százalék. Beszéltek arról is, hogy a közönséget nem rémítette-e meg az, hogy a tiszti főorvos 800 ágyról gondoskodott a Szent László-kórházban. Kijelenti, hogy a járványról szóló első hírekre kötelességének tartotta megfelelő kórházi férőhelyekről gondoskodni. Ami az egyéb intézkedéseket illeti, utasította a kerületi orvosokat, hogy a szegény betegeknek ingyen álljanak rendelkezésre és ingyen gyógyszert is adjanak. Ami azt a kérdést illeti, hogy a szegény megbetegedettek kórházba szállítandók-e vagy sem, ő igenis azon a nézeten van, hogyinkább menjenek kórházba. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy a betegnek nemcsak orvos és nemcsak gyógyszer kell, hanem ezek a szegény emberek nem külön szobában laknak, 8— 10-en vannak egy helyiségben, márpedig a betegnek ágy is és élelem is kell. Ezt a kórházban jobban kapja meg, mint hogyha otthon marad. Tehát fölszólítja Budapest közönségét, hogy a szegény betegek inkább a kórházban keressenek gyógyulást, semhogy a lakásukban maradjanak. Emellett a lakások is mentesülnek a járványt okozó, járványt terjesztő betegtől. A betegszállítás most már egyébként fennakadás nélkül megy, mert a fertőtlenítő intézetnek, amely eleinte nem rendelkezett megfelelő számú autókkal, a népjóléti miniszternél tett intervencióra most már 9 autó áll rendelkezésre. Intézkedéstörtént a villamosok túlzsúfoltsága ellen is és a vasúti és hajózási felügyelőség valószínűleg holnap már ki is adja az erre vonatkozó rendelkezést. Intézkedni kell még arról is, hogy a mozikban főleg a kültelki mozikban két előadás között legalább egy félórai szünet legyen hogy a helyiséget szellőztetni lehessen. Ő nem a mozik bezárását követeli, soha nem is követelte és nem is tart egyéb korlátozást szükségesnek, sem a forgalom, sem a mozik ügyében." Hasonlóképpnt fölösleges korlátozni a gyűlések megtartását. Egyáltalán semminemű korlátozó intézkedés nézete szerint nem gátolhatja meg a járványt; ha meggátolhatná, akkor Anglia és Svájc meghozták volna már ezeket a korlátozó intézkedéseket. ,*, Az iskolák bezárását sem tartja szükségesnek, ez sem enyhítene a helyzeten, járvány esetén. Kéri e felvilágosítások tudomásul vételét. Az influenzás megbetegedések változatlanul enyhe lefolyásúak. A népjóléti minisztérium az influenza-járványról szerdán a következő hivatalos jelentést adta ki: „Kedden bejelentették a kerületi elöljáróságok összesen 29 influenza-megbetegedést. A Szent László-kórház felvett összesen 69 influenzában megbetegedett egyént, akik közül 60-an bizonyultak influenzásnak, a többi enyhe lefolyású influenzás beteg. A betegek között tüdőgyulladást állapítottak meg 17 esetben, agyhártyagyulladást 7 esetben és középfülgyulladást egy esetben. A kórházban ápoltak közül influenzás tüdőgyulladásban egy, gennyes hörglábban ugyancsak egy egyén halt meg. A megbetegedések lefolyása általában változatlanul enyhe." A népjóléti és munkaügyi minisztérium távirati rendelkezésére több mint 30 vármegyei és városi törvényhatóságtól már beérkeztek az influenza eddigi elterjedésére és jellegére vonatkozó jelentések. Ezekből minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az országban ez időszerint úgynevezett spanyolinfluenza nincs. Majdnem minden törvényhatóság területén fordultak elő — különösen december óta — túlnyomórészt egészen enyhe lefolyású, néhány nap alatt gyógyuló náthalázas és influenzás megbetegedések, amelyekhez csak nagyon kivételes esetekben társultak, szövődmények. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint szövődményekkel súlyosbított influenza következtében a betegség sűrűbb fellépése óta — Budapesten mindössze 5, vidéken 4 haláleset fordult elő. A honvédség kötelékébe tartozó személyekről érkezett jelentés szerint az eddig megbetegedettek száma összesen 1960 volt, akik közül 557 egyén már felgyógyult. Kedden 280 újabb megbetegedést jelentettek be a különböző honvédállomásparancsnokságok. Az esetek közül csupán 7 volt súlyosabb. Haláleset egy sem fordult elő. Miskolcon elrendelték az influenza kötelező bejelentését. Miskolcról jelentik: A miskolci influenzajárványról megállapították, hogy az nem spanyolnátha. A betegség enyhe lefolyású, halálozás eddig egyáltalán nem történt. Tekintettel azonban arra, hogy az influenza tömegesen lépett fel, általános bejelentési kötelezettségetrendeltek el. Az iskolásgyermekeknek mintegy 20 százaléka beteg. A katonaságnál 609 a betegek száma. Pécsett a spanyol influenza ellen új szérummal kísérleteznek. . Pécsi-öt telefonálja a Pesti Hírlap tudósítója. Az Erzsébet tudományegyetem közegészségügyi intézetében dr Feyvessy Béla egyetemi tanár irányításával és néhány tanársegéd részvételével már évek óta kísérletezések folynak a spanyol influenza elleni szérum előállítására. Ezek a kísérletek most már olyan eredményre vezettek, amelyek lehetővé teszik, hogy megkezdhessék a védőoltásokat. Az előállított szérum hasonlatos azokhoz a szérumokhoz, amelyeket az angol és amerikai hadseregben már kielégítő eredménnyel használtak. Az eljárás hasonlít a tífusz- és kolera-oltások módszeréhez. A kísérletezések már 1918, az első spanyol járgány fellépése ótaflytak ,és ez ideig kellő mennyiségben elő is állították az oltóanyagot. Fenyvessy tanár nyilatkozata szerint a kísérletezők a szérummal először saját magukat,oltották be, majd lépésrőllépésre haladva, néhány száz emberen, közöttük csecsemőkön, is kísértetettek. .fi kísérletek folytatására a budapesti egyetemről is leutazott két tanársegéd. • i i r A A A 'A A A A...A Szombat délutántól 724 HU hétfő délig UH (VEEK-END-MorSifíziSet! ! Szálloda, étkezés, fürdők, autó !WS" 22 pengő 40 fillér. -Jjr? W-A/-W-«-v-v-v- w W W W V/ V V w