Pesti Hírlap, 1927. december (49. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-03 / 275. szám

1927. d­ecember 3., szombat. PESTI HIfcLAP IS Wmni*—mmmmmmmm*—mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm­mm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^m­nn Még* egy este kedden, 6-án fellép az orosz ballet új műsorral Városi Szinház. Z­annhauser. Manowarda József ma este „Tannhäuser"-ben a thü­ringiai őrgróf szerepében folytatta vendégsze­replését. Stílusos énekével, amelyben a hang szép­sége és melegsége egyesült a plasztikus deklamáció­val értelmes. Illúziói keltő ját­áltával ma is kitű­ntő alakítást nyújtott, amelyért megérdemelt meleg el­ismerésben részesült. A vendégművész alakítása ál­tal jelzett m művészi színvonalon a többi közreműkö­dők közül csak Némethy Ella megvesztegető szép­ségű, drámai erejű Vénusza és Bodó Erzsi Erzsé­betje állott. A fiatal művésznő Erzsébet szerepét az Operaház színpadán ma először énekelte. Intelligens alakítását már a Városi Színházból ismerjük.. Ma is készségesen elismerjü­k Bodó Erzsi hangjának szép­ségét, fényét, kulturáltságát, a rokonszenves művész­nő zenei és játékbeli intelligenciáját, és­­ azért Er­zsébetjében még távolról sem látunk befejezett mű­vészi alko­ást. Formailag kifogásoljuk a hangadás o­aízos terjengősségét, a kényelmesen fekvő frázi­sok, egyes hatásos hangok elnyújtását; tartalmilag a­ mai érz­ékeiből még hiányzik a szűzi lelkű, de mégis emberi fiatal leány, fájdalmának, lelki meg­rázkódtatásának teljes m­egérzése, az alakból em­beri egyéniséget formáló költői képzelet kisugárzá­sa De az a művészi megérés, tekintettel Bodó Erzsi nagy tehetségére, csak idő kérdése. Ha Bodó Erzsi Erzsébetjét még távolállónak találjuk Wagner esz­ményi alakjától, milyen mértékkel mérjük azt az űrt,­­amely Pilinszky Zsigmond Tannhauserét vá­lasztja el Wagner hősétől? Bizonyára van az Ope­ránál valaki, aki őt fel tudja világosítani a dalosverseny jelentőségéről, a szellemi torna tartal­máról és az ebből következő kifejezés követelményei­ről. Új szereplő volt még Tóth Erzsébet, aki a pásztorfiú kicsi, de kényes szerepét teljes zenei kor­rektséggel énekelte. Tit­el főzeneigazgató által vezé­nyelt előadás zsúfolt nézőtér előtt folyt le. Dr. Diósy Béla. • (Új Színház.) Bár a kabaré pesti alakjában — mint egyfelvonásosok és jelenetek színháza — annyi lehetőséget kínál új írói és színpadi újságok, ötletek teremtésére, kabarészínházaink mind ragasz­kodnak az eddig kifejlődött formákhoz és témakö­rökhöz. Az Új Színház írására sem hoz ilyen szem­pon­ból újat, de kipróbált íróktól néhány pompás kis darabot Harsányi Zsolt „Nachtmusik" mulatsá­gos, zenés bohósága Nádor Mihály zenéjével, friss, kellemes színpadi apróság, Léscay Kató csengő hangja, közvetlen bája és megkapó arcjátéka, ifjú Toronyi éneke, Déri Hugó groteszk komikuma viszi sikerre a kis darabot. Stella Adroján Kutyavásár című­ bnkósága i­gazi kutyakomédia, kavaslató szó­viccekkel, öt le ekkel Kökény Ilona, a sokoldalú Or­­sólya Erzsi, Déri Hugó és Szegő Endre juttak benne bohókás szerepekhez. Nóti Károly „Kecske­méti" címmel ad egészséges humorú vígjátékot, amelyben Boros Géza alakít egy amerikás magyart gazdag jellemzéssel, meleg humorral. A széphangú Gerő Erzsi és Pálint György modern költők versei adták elő finom kidolgozásban. Faragó Sándor ügyes tréfájában, a Liftben, Szenes Ernő kacagtat meg. A Táncos Sári, Török Rezső darabja, a kis­pesti szegény emberek világából ad minden komi­kumán keresztül megható életképet, Dajbukát Ilona és Bársony ismert jellemző művészetével. A hangu­latos Chanson Triste (Andai Ernő), a vidám Dóri Juan és a Költségvetési vita a műsor új darabjai. (te.) • (Társadalmi riport a színpadon.) Az András­sy­ úti Színház színpadán mától kezdve fellép Laka­tos László is. Az aktuális eseményekről mond sza­tirikus, társadalmi riportot. Az újítás bizonnyal ér­deklődést kelt a közönség körében. • (Premier a Komédiában.) Rott Sándor Komédiájá­nak december műsora pontosan megfelel annak a névnek, amelyet ez az intim kis színház vi­sel és annak a célnak, melyet maga elé tűzött. Ko­média, de a Javából: tarka-barka vidámság, humor, kacagás. A sok és változatos műsorszámból különö­sen Nóti Károly ellenállhatatlan humorú kis bohóza­tát, A portré-t, kell kiemelnünk, amely valóságos ka­cajorkánokat támasztott a nézőtéren. Ami nem is csoda, mert hiszen az utolérhetetlen Rott játssza benne a főszerepet. Érczkövy László három vidám kuplét énekel, és táncol igazi táncoskomikusi hivatott­sággal, Kellér Dezső újszerűen ötletes revüparódiáját, Varieté Texasban, a kedves és sikkes Paris fia, a népszerű Kmochné, a fiatal Rott tánctehetsége és Ábrahám Pál invenciózus muzsikája viszi diadalra. Kővári­ Gyula ötletes, kacagtató bluettjét Békássy István, Rott Ferenc, Balázs István, Gáspár Endre és N­ádassy József játsszák sok jókedvvel, a kitűnő Fe­renczy Károly chansonjai pedig, különösen a Hetéb­ényi Heidelberg szép muzsikájával ékes Aludj, aludj című­, a pesti kabaré legszebb idejére emlékeztetnek. SI. Türk Berta három vidám dalban adja ismét a maga speciális kedvességű művészetét, Nóti Károly­unk az előző műsorról prolongált nagysikerű víg­játékéban, a Katicabogár­ban pedig a temperamen­tumos bájos Faragó Sári és a pompás Rott Sán­dor,Rátkai Márton-duó aratja tovább eddigi sike­­­reit. A bemutatót nagy tetszéssel fogadta a közönség. Shaw-premier. A londoni Arts Theatre, amolyan művész­színházi vállalat színpadján, a héten érdekes pre­mier volt. Először adták Shaw Bernhard egy „trag©­dietiáját", vagyis egy tragikus színezetű kis művét, amelyet a Translations and Tomfod­eries (Fordítá­sok és paprikajancsládák) című kötetéből halász­tak ki. Maga Shaw azt jelenti ki egy széljegyzet­ben, hogy a mű, amelynek címe Glimpse of Reality (Valóság szikrája), néhány üres pillanatának szü­leménye. Mintha Boccaccio hatása alatt ír­t volna, de a megszokott szatirikus él nélkül. A cselekmény hősnője Giulia, egy vendéglős leánya, aki szerelmes egy Sandro nevű halászlegénybe. A leány meggyón­ja egy 113 éves szerzetesnek, hogy atyja tőrbe akarja csalni a fiatal Ferrucio grófot, akit majd megölnek és kifosztanak, így szereznének hozo­mányt. Erre a remete ledobja csuháját, álszakállát. Ott áll maga a fiatal gróf. Ez nem ijed meg a gyil­kosoktól, hanem bemerészkedik a barlangjukba. Sőt udvarol Giuliának, aki nagyon tetszik neki. De meg kell győződnie róla, hogy Giulia mégis csak Sandrot szereti és csak addig tartóztatja, amíg a gyilkosok megtámadják. Ekkor a regényes hajlamú gróf mégis a valóság tudatára ébred és szépen meg­váltja az életét. Elissa Landi adja a leányt, Har­court Williams a grófot. A publikum érdeklődéssel hallgatta az egyfelvonásost. • (Dohnányi-zongoraest.) Mindig nagy élvezet Dohnányit hallgatni és mindig újonnan érdeklő ez a nagyszabású és nagylendületű zongorajáték. Az ő estéi nagy élményekben és apró kalandokban bő­velkedő utazáshoz hasonlítanak. Jólesően izgalmas lefolyásuk, „történetük" van s a műsorát valóságos goum­and-lázzal veszi kezébe az ember, mint ahogy a mene rendet tanulmányozza az útrakészülő. Friss levegő, pompás távlatok, egészséges lelki feszültsé­gek, üdítő meglepetések, az élet, a művészet intim csodái várják azt, aki Dohnányi kalauzolására bízza magát Bach, Beethoven, Brahms és Schumann tartományain keresztül. Kisebb incidenseknek oda se neki! Az összbenyomás fölemelő, az élmény el­ragadó, a visszaemlékezés gyönyörködtető. Doh­nányi nagy művész és nagy muzsikus: ez a sokszor kimondott és leírt megállapítás ismé­­lten kikíván­kozik belőlünk, az új átélésből fakadó közvetlen­­­­séggel. Annyira megragadott a kromatikus fantázia fugájának elarja, a Waldstein-szonáta fináléjának finom kantilérája alatt viharzó éle­. Brahms g-moll rapszódia mély, szenvedélyes páthosza , legkivált az e-dur in ermezzo, amelyet remekebb, színesebb megszólal­atásb­an sohasem hallottunk. Virtuóz­kedvét saját, szédületesen nehéz carricciolában tom­bolta ki ma Dohnányi, meg aztán Schumann szim­fonikus etűdjében, amelynek némely változata az ő eminens pianista képességeit is próbára teszi. A Vigadó terme megtelt Dohnányi lelkesedő híveivel, Budapest­­legjobb hangversenypublikumával. (Iv.) • (60.000 bérlő.) Berlinben Reinhardt, Barnovaky és Robert oly szövetséget alkottak, amely lehetővé teszi az együttes bérletet valamennyi színházukban. A bérletek száma elérte a hatvanezret, úgyhogy mindjobban kezdik érezni a rendelkezésre álló napi jegyek hiányát. Ezért még egy színházat akarnak bevonni a konszernbe. A Rotter testvérek egyik színházát szemelték­­ki, de lehet, hogy belevonják a Grosses Schauspielhaust, ahol legtöbb bérlőt lehetne elhelyezni. • (Vetélkedés a Takácsokért.) A berlini Pisca­tor-színház játékrendjébe akarta illeszteni Haupt­man drámáját, a Takácsokat Ebben azonban meg-­­ előzte­­ az állami színház. Jeszner intendáns február-­­­ban új rendezésben adja elő a híres drámát, amely miatt egykor II. Vilmos császár hadat üzent Brahm színházának. A szív óceánja. Futurista bemutató tapslármával, fáttyal, vitával és botránnyal. Azt hittük, hogy a futurizmus napja már vég­kép leáldozott s az ujabb írói nemzedék már régen napirendre tért fölötte. De csalódtunk. F. T. Mario­netti-nek uj drámáját, A sziv óceánját, melyet most mutattak be Milánóban, a tetszés és nemtetszés zaja fogadta, a nézőtér ismét háborgott, mint abban az időben, mikor a futurizmus , még fölkorbácsolta a kedélyeket. Egyesek, a maradiak, azért elégedetlen­kedtek, mert a dráma túlságosan merész, mások viszont, a futuristák, túlságosan régiszabásúnak­ találták. A szerző a felvonásközökben többször meg­jelent a lámpák előtt, csillapította a forróvérű ola­szokat, magyarázta szándékait, dicsérte a színésze­tet Szavait is taps és fütty követte, vegyesen. Ez a darab egy hajón játszódik le és a hit kér­déséről szól. A kérdést nem oldja meg, de közben érdekes fénycsóvákat vet rá, szines, pompás sugár­pászmákat mert az kétségen felül van, hogy F. T. Marinetti­­született költő, a képzelete sohase hagyja cserben. Az óceánjáró hajó Dél-Amerika felé tart. Rajta — álnéven — utazik egy spanyol hercegnő, Simo­netta. Montevideoba igyekszik, ahol a Szent Szív apácái várják őt, hogy belépjen rendjükbe. De a ki­rályi család, mely közben értesült a hercegnő szöké­séről, rádiogrammokat küld a hajó kapitányának, megkérvén őt, hogy az előkelő szökevényt ne engedje partra szállni, minden módon akadályozza meg őt abban, hogy kivihesse szándékát Ez a nő a hajó utasaira varázslatosan hat A hit és szeretet fénye árad ki belőle. Nincs olyan utas, aki ellent tudna állani szavainak, tekintetének. Egy fiatal tiszt, aki a kapitánynak unokaöccse, belé­szeret: rajongó, lelki és egyben érzéki szerelemmel imádja őt, de hiába minden, a hercegnő közönyös marad iránta. Ő­ csak Istent tudja szeretni, a földi vonzalom­val szemben közönyös. A tiszt kétségbeesésében, mikor a hajó Rio de Janeiro felé közeledik, öngyilkosságot követ el, bele­ugrik a tengerbe s ott vész a hullámok között. Far­sang van. A parti lakosság táncol, papírpilléket do­bál, mulat s mi látjuk az élet furcsa viszonylagos­ságát, a gyász hátterében az örök vidámságot. Ami­­kor a hajó tovább indul, a kapitány szemére lob­­hantja Simonettának, hogy miatta halt meg az uno­kaöccse, de a hercegnő a bánattól még acélosabb és keményebb lesz, még hittel teljesebben beszél Isteni mindenhatóságáról. Egyszerre borzasztó lökést éreznek az Utasok, a hajó megtorpan, valaminek nekiütközött lék ke­letkezett rajta, fülyed. A rémület e pillanataiban az emberek hajukat tépdesik, csak Simonetta nyugodt Hozzá folyamodnak, hogy fohászkodjék Istenhez és tegyen csodát, ő azonban elutasítja ezeket a kétségr­beesett embereket, a régi szilárd hitével tekint maga elé. Csak a kapitány unszolására száll a mentőcsó­nakba, magasra tartva kezében a feszületet... . . • (Az Operaház vendége). Pataky Kálmán, de­cemberben csupán ma, szombat este, fog még fel-* lépni, a bérletszünetben szinrekerülő Sába király*­nőjében. Hétfői fellépése a bécsi operaház műsorán­­ak megváltozása folytán elmarad­va a Sevillai bor­­bély helyett a Faust fog színre kerülni. * (Jászai Mari emléke.) December 8-án, csü­törtökön, délelőtt 11 órakor Jászai Mari emlékét­­ ünnepli meg a La Fontaine Irodalmi Társaság a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. Az elnöki megnyitón kívül közreműködnek: Vikár Béla akadémiai tag, főtitkár, aki virágéneket olvas fel Jászai Mariról; Balassa Imre r. tag, aki Jászai Mari életének és művészetének jellemzését, adja elő; Rosnyainé Simonffy Margot szavalóművésznő és Monostory Margit színművésznő, akik verseket szavalnak. Az ünnepi ülést 10 év fél órakor az el­­­nöki tanács ülése előzi meg, amelyen tagajánláso­kat és folyó ügyeket terjesztenek elő. Belépődíj nincs, vendégeket szívesen látnak. . . SULLIVAN a legnagyobb hőstenor, három szerepben bemutatkozik a budapesti közönségnek a Városi Színházban. Sullivan ma a világ legnagyobb hősterrorja, aki a­ londoni Covent Garden-nek, a milanói Scalának és a newyorki Metropolitainnak ünnepelt Starja. A kiváló énekes nevét Flerával és Giglivel együtt emle­getik. Sullivan neve ma a hőstenor valóságos fogal­ma. Három budapesti fellépése lesz: dec 9-én truba­dúr, dec. 12-én Aida dec. 14-én a Zsidóné terrorszere­peiben. Jegyeket vasárnaptól, december 1-től árusít a Városi Színház pénztára és a jegyirodák. A bérlő­közönség kedvezményes jegyei 2-án, pénteken és 3-án, szombaton válthatók ki a jegypénztárnál. Trubadur előadására A. bérleti, az Aida előadására B. bérleti kedvezmény. Mesék az írógépről az évad legnagyobb operett sikere ma, szom­baton és holnap, vasárnap este H»«­y Hanna felléptével a Városi Színházban. Legdrágább hely 6 pengő.

Next