Pesti Hírlap, 1928. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-26 / 47. szám
1928. február 25., szombat. PESTI HÍRLAP „A sasfiók" hetedik terontása. Háromszázegyedik előadására tűzte ki a Magyar Színház szombaton este „A sasfiók"-ot. Hetedik reprize ez magyar színpadon a darabnak, napoleoni karrier, folyton megújuló fény és romantikus diadal, megunhatatlanul szép zengése Rostand verseiben a legnagyobb emberi karrier után maradt halk tragédiának. Páthosz, amely nem veszti erejét, báj és fájdalom, mely ma ebben az országban igazán érzékenyen hat, amikor ez idő szerint múltunknak, nagyságunknak mi is csak reichstadti hercege vagyunk . . . Ábrányi Emil gyönyörű muzsikája fordításában a darab töretlen szépséggel hatott a szombati ház közönségeibe is. A címszerep ezúttal is Törzs Jenőé volt, akinek behízelgően színes orgánuma, a versek minden szépségét természetes könnyedséggel visszaadó tehetsége, pasztelles színei s egész művészi rátermettsége ebben az alakításban szinte külön diadalt ül. A régi szereplők közt első hely illeti Körmendy grandiózus Flambeau-ját, igen jó volt Forrai Rózsi, Báthory Giza, Z. Molnár, Zséhey, Vágó, Vándory, Stella is. Metternichet most Zátony Kálmán játszotta, finom szenvtelenséggel, igazi „püspökmosolygás"-sal. Kósza Irma Elssler Fanny alakjában bájos és ügyes, Dávid markáns, Török Ilona rokonszenves, Mariházy mint Marmont, kiegyensúlyozott, szép beszédjével tűnt fel. És jó volt Kőrössy Angela. Talán nem is kell külön megjegyezni, hogy a darab most is a megszokott nagy és mély hatással volt a közönségre. b. a. A Nemzeti Színház megnyitásának története. Mai nehéz viszonyaink között szinte példátlan szépségű könyv fekszik előttünk, foliáns-alakú diszmó, amelyben Rexa Dezső megírta „a Nemzeti Szinház megnyitásának történetét." Végezte pedig ezt a munkát Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megbízásából s magát a könyvet is a vármegye adta ki, a Nemzeti Szinház mostani kilencvenéves jubileuma alkalmára. Nagyszerű áldozatkészség ez a megyét. érdemes arra, hogy első színházi kulturánk iránti ezt a nemes lelkesedést hódolattal jegyezzük fel és ezért a magyar irodalom, a magyar színjátszás egyetemleges köszönetét tolmácsoljuk. A remekbe öntött könyv tartalmát tekintve igen-igen érdekes; Rexa gondos, alapos munkát végzett, tudással, csinnal, elevenséggel oldotta meg szép feladatát s az olvasó előtt stílusos, finom láncolatban vonulnak fel a nemzet első szinháza megteremtői, a tervek, a kezdet, az alapítás, az első napok, a megnyitás, egyszóval e nagymultú és dicsőséges intézmény megszületésének egész megható,fölemelő processzusa. A képek, amelyek ezt a mozgalmas szöveget kísérik, ugyanily eredetiek, érdekesek és értékesek; egykori rajzok és képek vagy eredeti okmányok facsimiléi. A könyv a „Pest Vármegye és Nemzeti Játékszín" első köteteként jelent meg és ideálisan ízléses kiállítása a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdát dicséri. * (Növendékhangverseny a Zeneművészeti Főiskolán.) Csupa kiváló tehetségű művésznövendék mutatkozott be a mai hangversenyen sikerült produkciókkal. De volt egy száma ennek a magas színvonalú műsornak, amely rendkívüliségénél fogva külön megemlítést érdemel. Mozart egyik zongoraversenyét hallottuk a Főiskola kamarazenekarának kísérete mellett. A zenekar dirigálás nélkül játszott. Tökéletesebb összjátékot,, a színezésnek, dinamikának, frazeálásnak szebb és stílusosabb kivitelét el sem lehet képzelni. Minthogyha csupa kész karmester ült volna mindegyik pulpitus mellett. Látható dirigens nem állt a dobogón, de érezhető volt a mester, Weiner Leó professzor keze és szellemi irányítása. Az ő lelkes, meggyőződéssel és szeretettel teljes pedagógiai munkájának eredménye ez a párját ritkító növendékzenekar. A Mozart-koncert első tételének szólistája, a kis Fischer Annie (Székely Arnold növendéke) csodagyermek a szó legjobb értelmében. Faragó György (Nagy Géza növendéke), aki a másik két tételt játszta, szintén sokat igérő tehetség. Keéry-Szántó Imrének két tanítványa is működött közre igen érett produkciókkal. Bontó Ilona, Ambrózy Béla, Koromsay Dénes és Montag Vilmos (Zsolt Nándor tanítványai) jó készültségű hegedűsöd. Szép mezzoszoprán hangon énekelt néhány dalt Szántó Emid. * (siegenveat.) Loránd Üdíthet, a Berlinben élő magyar hegedűművésznőt, mint a grammofonlemezek koronázatlan királynőjét konferálták be az előzetes híradások. Ez a fáma nem csalt. Lóránt Edith játéka mindazokat a jellemvonásokat megnyilatkoztatta, amelyeket a közhiedelem királynőieknek tart: egy bizonyos parancsoló fölényességet, egy jó adag választékos előkelőséget és mindezek tetejébe azt a meg nem alkuvó nagyvonalúságot, amelyet hidegen hagynak a kellemetlen aprólékosságok, ha nagy egészről, a nagy célról van szó. Loránd Edith játékának ezt a sajátságosan karakterisztikus, lenyűgöző erejű nagyvonalúságáról képet adni éppoly nehéz, mint az ő meghallgatása nélkül erről képet alkotni. Nekünk magunknak szomszéd művészi területekre kell átvándorolnunk, hogy megfelelő analóg példával tudjuk megérzékeltetni azt. Mulley Oszkár, nagynevű tiroli festő, merész lendületű, ujjnyi vastag festékréteget maga után hagyó ecsetvonásainak van meg az a fölényesen lebilincselő és mégis harmonikus hatása, ami Loránd Edith nagyszerű vonókezelését is jellemzi. És ahogy Mulley vonalainak apró egyenetlenségei beleolvadnak az összehatásba, úgy egyenlítődnek ki Loránd Edihnek intonálási szépséghibái is a végső, lenyűgöző összbenyomásban. Hogy mennyire szuggesztív erejű ez a nagyvonalú játék, talán semmi sem bizonyítja jobban, minthogy Herz Ottó, a különben rendkívül disztingvált kísérő, önmagát felülmlló eréllyel és Lendülettel igyekezett lépést tartani Loránd Editistel. És ezt a szuggesztív erőt bizonyítja atz a kirobbanó tapsvihar is, amely minden egyes szám után fölhangzott, mert Loránd Edith játékát kritizálhatja és kifogásolhatja az ember, de hatása alól magát ki nem vonhatja. (mja.) Sx.mn.hdzi rigmusok.lolerHivát(ii A Csókon szerzett vőlegény Sebestyénnek megint bevágott. Csak új címet igényel szegény: — Hét szerep keres egy Fedákot. Itervárott hangulat. Bakony. Blanco Posnet Scapinnel Egy csárdában megfér ezennel. Siker utján karöbte jár Magyar, jenki és frank betyár. ..* etne fecske. Dermedez a jég, fagyos a halál S te máris itt vagy, muszka Kékmadár. Mínusz tiz fok nem babrál ki veled. Észak honában ez már kikelet! OLYMPIA Az új Molnár-vígjáték a Magyar Színházban. Péntek, március 2. Molnár Ferenc OLYMPIA című vígjátéka, amelyet a Magyar Színház március 2-án mutat be, rendkívül érdekes békemiliőben játszik, egy osztrák fürdőhelyen, a régi monarchia békebeli korában. Maga a probléma, amit felvett, érdekes és finoman átélt kalandos szerelmi történet keretében szinte a tegnap történetének szintézise. Az előadás legelső klasszisa, hiszen nem csekélyebb művészek vesznek benne részt, mint Gombaszögi Frida, Göthné Kertész Ella, Zala Karola, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Góth Sándor, Stella Gyula. Rendező: Góth Sándor. Díszlettervező: Falus Elek. FŐVÁROSI OPERETT SZ2AHHZ Péntek, március 2-án, este 8 órakor először ZEJMEBOHM 3 felvonásos vidámság, sok muzsikával. írták: Bródy István és Lakatos László, a dalok szövegét: Harmath Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Főszereplők : Fejes, Teri, Zilahy Irén, Gombaszögi Ella, Szokolay Olly, Kabos Gyula, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Vendrey Ferenc, Radó Sándor. A Zenebona: az első jazz-operett A Zenebonában: Budapest legjobb táncos primadonnái és Budapest legjobb komikusai. A Zenebonában: 16 ragyogó sláger. A Zenebonában: 16 brilliáns táncszám. A Zenebonában: elejétől végig csak jazz-zenekar. * (Az Operaházban) vasárnap, február 26-án Sámson és Delila kerül színre, hétfőn nincs előadás, a keddi Don Juan-ban Don Annát Német Mária fogja énekelni. Szerdán a Pillangó kisasszony, csütörtökön a Négy házsártos, pénteken pedig Nagy Izabella és Körmendi János vendégfelléptével a Háry János van műsorra tűzve. A szombati Turandot Rejcseff Péter vendégfelléptével bérletszünetben kerül előadásra. Vasárnap, március 4-én a Szöktetés a szorályból, kedden, március 6-án pedig a Lohengrín szerepel az Operaház műsorán. * (A Nemzeti Színház heti műsora) Az Árpád ébredése keddi díszelőadásán kívül, amellyel a Nemzeti Színház 90 éves fennállását ünnepli meg, a jövő hét műsorán Csathó Kálmán nagysikerű darabja, a Lilla vasárnap, szerdán és jövő vasárnap este szerepel. Hétfőn klasszikus előadásul Stuart Mária, csütörtökön Kossuth, pénteken Rózsahegyi Kálmánnak betegsége után első fellépésével a Véti gazember szombaton a Vojnits-díjjal kitüntetett Te csak pipálj Ladányi, jövő hétfőn pedig a múlt szezon nagy sikere, a Szerelem órája, jövő kedden Az ember tragédiája, a két vasárnap délutánon pedig Fedák Sári vendégfelléptével a János vitéz kerül színre. * (Tarnay Alajos) szerzői estje március 4. Közreműködnek: Basilides Mária, Báthy-Stumpf Anna, Eggert Márta, Kiss Ferenc, Koncz János, Szedő Miklós. (Harmónia.) * (A Todorescu-család.) Az elnémult harangok nemcsak ritka jó darab, de a ritka jó szerepek darabja is. Fontos például, hogy kik játsszák a román nópának, Todorescunak és feleségének, meg leányának, Floricának szerepeit. Épp ezért lesz különösen érdekes a Városi Színház szombat délutáni előadása, amikor Rákosi és Malonyai remeke ismét sorra kerül. Az apát ugyanis Gál Gyula, az anyát Fáy Szeréna, míg Floricát Molnár Aranka játssza. A magyar pap személyesítője Kertész Gábor lesz. * (Fedák Sária különböző alakítása a Csókon szerzett vélegény előadásán) kivételes művészi élmény. Előadásai a Városi Színházban: ma vasárnap, kedden, csütörtökön pénteken, szombaton és jövő vasárnap este. 15 Nászéjszaka a hétfői 75-ik előadáson túl is minden este a Belvárosi Színházban-Ugyanaz a ragyogó szereposztás, ugyanaz a tomboló siker, ugyanaz a biztos kilátás a további hetvenöt előadásra, mint a premieren. (Honthy Hanna, Berky Lili, Delly, Gózon, Székely Gizi, Sugár, Hajnal, Várnai, Nagy.) Most és jövő vasárnap d. u. (mérs. helyárakkal) A gazdag lány. ' (Ma vasárnap délután Cigánykirály.) Setráss Sári — mérsékelt helyárak — Városi Színház. * (Flesch Ella, a müncheni Operaház magyar művésznője) a közönség és sajtó egyhangú elragadtatása mellett kezdte meg vendégjátékát. A művésznő még két este lép fel a Városi Színházban. Hétfőn: Carmen (A. bérlet). Szerdán Faust (bérletszünet). Flesch Ella mindkét szerepet ezúttal először énekli Budapesten. — Legdrágább hely 7 pengő 94 fillér. Az „Éva grófnő" 25-ik előadása. Martos és Szirmainak, a világszerte ünnepelt két szerzőnek legszebb operettje, az „Éva grófnő" holnap, hétfőn éri el a Király Színházban a 25-ik előadást, amelyet a színház a szerzőkhöz és darabhoz méltóan fog megünnepelni. A 25-ik előadáson és azontúl is minden este Péchy Erzsi játssza a címszerepet, a többi főszerepeket Bársony Józsi, Halász Anna, Rátkai, Nádor, Latabár, Solthy, Ujváry, Szirmai, Bánóczi és Pártos játsszák. Ma, vasárnap délután és jövő vasárnap délután a szenzációs „Mersz-e Mary?" kerül szinte rendes helyárakkal, esti szereposztásban. A Dunacorsa külön termeiben V., Vigad-tér 3 a zongoránál én Eitész éjjel nyitva. Bejárt a Dunapartra is