Pesti Hírlap, 1928. április (50. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-13 / 84. szám

– 1928. április 13., péntek. PESTI HÍRLAP MOZI. A két kocavadász. A Corvin, Kamara, Capitol új műsora. E három mozi új műsorán két film szerepel s ha babérról lehet szó, becsületesen meg­ kell azt osz­tani mind a kettő közt. A hősök a legnépszerűbbek; egyiknél Douglas Fairbanks („A rejtélyes bőrönd"), a másiknál Zoru és Huru („A két kocavadász''.) Amannak a filmnek érdekessége, hogy a nagyszerű, az utolérhetetlen Douglas ezúttal félig mint szalott színész, félig mint komikus jelentkezik, mindkét ár­nyalatban rendkívül kedvesen, mulatságosan. Filmje Montecarloban kezdődik és Arizonában folytatódik; szerepel benne egy­ gyémántcsempész, akit egy detek­tív üldöz; a csempész Douglast véli a­­detektívnek, holott az nem­ más, mint egy nő, kibe a csempész is, Douglas is szerelmesek. Jó helyzetek, gyors fordula­tok, sok vidám szituáció s végül egy indián falu és annak katasztrofális pusztulása teszik érdekessé a a filmet. „A két koca vadásziban Zoro és Huru inkább epizódisták, közöttük négy vagy öt vidám szalmaöz­vegynek, kik nem létező farkasokra vadásznak és egy ifjú párocskának szerelmi regénye bonyolódik. Horuéknak kivált a film elején van néhány igazán kacagtató jelenetük, később túlságosan beleolvadnak a történet külön és önálló menetébe és a társaságba, amelynek tagjai közt egyébként a kocsmáros apa és egy öreg, eszelős tanító szerepében igen jó színésze­ket látunk. Bizonyos, hogy hatásos vígjáték s ha föl­iratai is talpraesettebbek s ötletesebbek lennének, még több lenne a kacagás és még teljesebb a siker, ami így is megvan. —Ön.— A primadonna házassága. Bemutatta az Ufa és a Fotam. ,A primadonna, az egyik newyork­ revüszinház első táncosnője, beleszeret egy csinos fiatal kereskedő­segédbe és otthagyja érte a színpadot. Az ifjú élet­társak csakhamar súlyos anyagi helyzetbe kerülnek és természetesen megjelenik a kísértő a táncosnő régi bámulója, a bankigazgató személyében. Az ame­rikai színpadi csillagok — legalább a filmen — sze­relmesüket nem cserélik el a gazdagsággal és mivel a bankigazgató belátja vágyai reménytelenségét, — áldását adja az ismét egymásra találó fiatalokra. Az Sport és szerelem. — Az éjszaka rózsája A Palace mozgóképszínház múlt heti filmjének, az Üsd le Denn­y-nek csak témája volt az, amit e heti filmjében már a cím is kimond: Sport és szerelem,. Jó alkalom volna ez, párhuzamot vonni, hogyan oldja meg egy és ugyanazt a filmtémát Amerika és hogyan Németország, de erről a hálás és csábító párhuzam­vonásról le kell itt mondanunk, csupán arra a meg­állapításra szorítkozva, hogy amíg a sport és szere­lem filmen való találkozása, a legragyogóbb bohózato­kat terem­ti meg Amerikában, eddig Németországban legfeljebb csak közepesebbfajta vígját­ék válik belőle. Ebből a Sport és szerelem című német filmből láthat­juk ezt leginkább, amelyben elmondatik, hogy Tull Slarper, a gólkirály, hogyan futballozza bele magát. Maliéi kisasszony szívébe, aki Amerikából azért hajó­zott át Európába, hogy­­a gólkirály csődbejutott piá­jával kényszeregyezségi tárgyalásokat folytasson . .. Hiszen, ami azt illeti, nem mondhatjuk — ez a film is jó film, eléggé mulatságos, eléggé eleven és fordu­latos, a sportbarátokat az a futballmeccs is érdekelni fogja, amely a cselekmény elején és végén lezajlik, de hol marad mindez az amerikai sportfilmek mö­gött? Igaz, hogy a közönség egy részét legalább az a körülmény kárpótolhatja, hogy a film főszerepét Paul Richter játssza. A műsor másik filmje, Az éj­szaka rózsája, melyet az Orion-fémszínház is bemu­tat, azok közül az amerikai broadway-filmek közül való, amelyekhez hasonlókat tucatszámra láthatunk. A mi szempontunkból csak az az érdekessége, hogy főszerepét Putty Lya játssza, aki ezúttal nem rontó démont, hanem szenvedő asszonyt alakít. A műsor legjobb filmje az a furcsa, excentrikus burleszk, amely Foghúzás és kéjgáz címmel kerül bemuta­tásra. Ez legalább igazán mulatságos és igaz­án burleszk. (Gy.) TÖRVÉNYKEZÉS. Mi történt a kunszentmiklósi főszolgabíró szobájában? Egy földbirtokos fegyelmi feljelentésének utójátéka a bün­tetőjárásbiróság előtt. Skribanek Béla földbirtokos, nyugalmazott gaz­dasági tanár hatóság elleni rágalmazás vétségével vádoltan állott­ csütörtökön dr. Végh Andor büntető járásbíró előtt. A földbirtokos 1925-ben Pest vármegye alispánjánál följelentést tett dr. Szilágyi Gábor kun­szentmiklósi főszolgabíró ellen, hogy a főszolgabíró hivatalos hatalmával visszaélve, utasítást adott a csendőröknek az ő letartóztatására és ezenfelül be­csületsértő kifejezésekkel is illette. Az alispán a be­advány alapján vizsgálatot rendelt el, azután a pa­naszt elutasította, mire a főszolgabíró hatóság előtti rágalmazás címén jelentette föl Skribat­ek Bélát. — Nem érzem magam bűnösnek — mondta a bíróság előtt Skribanek Béla. — Ziegler nevű kocsi­sommal együtt Hévész szolgabíróhoz voltam idézve, a kocsis bérkövetelése miatt. A folyosón várakoztunk, amikor Szilágyi főszolgabíró elment mellettem és­­rámszólt, hogy menjek be a szobájába. Mondtam, hogy 1r. szolgabíró minden pillanatban hivathat, ő azonban a most már valósággal kiabált, hogy azonnal menjünk be hozzá. Bementünk és ekkor a főszolgabíró rámtá­madt, hogy miért nem fizetem ki az alkalmazottai­mat. Az ügy Révész szolgabí­róh­oz tartozik — mond­tam, — mire a főszolgabíró így szólt rám: Vagy fizet,­­vagy nem­ megy el innen, maga szélhámos, mindenkit becsap. Azt mondtam, hogy ízléstelen gorombaságai­ra nem válaszolok és el akartam menni, a főszolga­bíró azonban elrántott az ajtótól, bezárta az ajtót és telefonált, a csendőrségre, hogy jöjjön egy járőr és engem tartóztasson le. A főszolgabíró ezután irodá­jának egy másik ajtaján elment és rámparancsolt, hogy ne merjek elmozdulni, míg a csendőrök nem jönnek. Én azonban ugyanazon az ajtón, amelyen Szilágyi elment, ügyvédemhez, dr. Zakariás Jánoshoz szaladtam. Vele tértem vissza, amikor mér ismét a szobájában volt a főszolgabíró és megérkeztek a csend­őrök is. Ezt a szélhámost tartóztassák le és nyomoz­zák ki az ügyet, mert nincs állandó lakóhelye és foly­tonosan bujkál — mondta a főszolgabíró a csend­őröknek. — Az a gondolatom volt, hogy a főszolgabíró ittass és ezért nem is nagyon akadékoskodtam. A csendőrök mosolyogva mondták a főszolgabírónak, hogy az ügy nem tartozik az ő hatáskörükbe, abba ők nem is avatkozhatnak. Szilágyi megismételte a parancsot, az ügyvédem is közbelépett, végül meg­állapodtunk, h­ogy a csendőrök elől mennek, én pedig utánu­k és így megyünk a városházára. Így is történt. Ezeket írtam mert annak idején az alispánhoz címzett beadványomban és ezeknek a valódiságát bizonyítani is tudom. A járásbiró felolvasta a beadványt, valamint az alispánnak a főszolgabíró elleni megszüntető végzé­sét, amelyet a belügyminiszter is jóváhagyott. Dr. Kelemen Kornél védő n­. iratok ismertetése után kérte a valódiság bizonys­á­­t­. I­ndítványozta dr. Szilágyi Gábor főszolgabíró, fi­­vé .:::O­ga­­iró, dr. Zakariás János ügyvédnek és a csendőröknek a kihallgatását, annak a tisztázására, hogy­­amit a föld­birtokos a följelentésben írt, az megfelel a való­ságnak. — Én Pest vármegye tiszteletbeli főügyésze va­gyok — mondta dr. Kelemen Kornél —, de szégyen­lem, hogy ahol én főügyész vagyok, ott így intéznél­ el egy fegyelmi iratot, mint ahogy ezt elintézték. Dr. Frantz József ügyészi megbízott hozzájárul­ a valóság bizonyításához, amelyet a járásbíróság el is­ rendelt. Mindjárt ki is hallgatták a jelenlevő dr. Szilágyi Gábor főszolgabírót. Azt vallotta, hogy az az ügy, amelynek a tisztázása végett Skribaneket és®kocsisát szobájába behívatta, nem volt azonos azzal az ügy­gyel, amelynek a tárgyalására Révész szolgabíró idézte meg őket. — Kötelességszerűen békésen próbáltam elintézni a Skribanek és kocsisa közötti bérkövetelési panaszt — mondta a főszolgabíró —, a földbirtokos azonban kihívó hangon beszélt, többek közt azt mondotta, hogy semmi köze hozzám és velem nem áll szóba. Valóban el akart menni, én azonban eléje álltam és azt mondtam, hogy várjon, amíg elintézik ezt a­, ügyet, de nem igaz, hogy bezártam az ajtót. Igenis, van közöm, hozzá — mondtam Skribaneknek —, ha esetleg egy szélhámos csavargó egy szegény embert meg akar károsítani. Az tény, hogy telefonáltam a csendőrségre, mert olyan adatok merültek fel, h­ogy csalásról van szó, amely a járásbírósághoz tartozik, de nem utasítottam a csendőröket, hogy Skribat­eket tartóztassák le, ehhez nincs is jogom, csak azt mond­tam nekik, hogy nyomozzanak az ügyben. A csend­őröket sem én hívtam, csak a csendőrőrsparancsnok­nak arra a kérdésére, hogy Skribanek hol van, vála­szoltam azt, jelenleg épen hivatalos helyiségemben tartózkodik. Egy szó sem igaz abból, hogy ittas voltam. A sértett kihallgatása után a bíró megkérdezte a feleket, hogy van-e valami kérdezni valójuk. Frantz József ügyészi megbízott kijelentette, hogy a sértett főszolgabíró vallomása olyan határozatlan, hogy nincs abban a helyzetben, hogy hozzá most kérdése­ket intézzen. Kérte a védő által bejelentett többi tanú kihallgatásának elrendelését. A járásbiró ezt el is ren­dette és a tárgyalást elnapolta.­­ élet és az irodalom oly ga-dng naiv.# • kiaknázatlan a film szám­ára, mégis ilyen naiv, teset­­éktelen urná­kat dolgoznak fel unos-untalan az amerikaiak. A rendező és a színészek munkája viszont jobbára min­dig — így ezúttal is — esztétikai örömet nyújtanak. Bybie Dore közvetlen egyénisége, maradék nélkül ki­fejező játéka és üde bája majával ragad Lewis Stone szintén rokonszenves színész, de ábrázolásmódja sz­e­­­gény. Az Amerika fia, sport film. Az egész egyszerű, de elfogadható történet puszt­án alkalom arra, hogy egy izgalmas, hosszú ideig tartó ökölvívó-mérkőzést be­mutassanak. A mérkőzés megfeszíti a néző idegeit és Richard Dix diadalát — meg is tapsolják. (te.)­ ­ A Gypri Hírlap szerkesztősége, kiadóhivatala és nyomdavállalata, annak minden tagja a megdöbbentő mélységes gyászban és Fájdalomban lesújtva, mély rész­vittel jelenti, hogy a lapnak és vállalatnak odaadóan szeretett vezére, munkánknak lelke Révész Sándor a Gyori Hírlap felelős szerkesztője 63 éves korában elhunyt. A ránk hullott g­yászcsapás pályában érezzük, hogy a halál kegyetlen sujtása ne­künk pótolhatatlan fájdalmas veszteséget okozott. Soha nem lankadó kegyelettel őrizzük a mi ve­zérünk és legjobb szívű­ ember, a nemes jellemű igaz férfi emlékezetét. Temetése szombaton, április 14-én délután órakor a Városi Új temetőben lesz. Győr, 1928 április 13. Vágyak oltára. A Décsi-mozi és az Uránia új mű­sora. A színházi rendező azonkívül, hogy végrehajtója a szerző elgondolásának, egyúttal ellenére is. Bele­szólhat a valószínűség kérdésébe és valót mondhat, n­a jónak látja. A filmrendező hatásköre tágabb, mert I őt gyakran társszerző. És minél nagyobb n­ev­e van a komponálásban, annál gyengébben végzi ellenőrző lisztjét. Így születnek meg azok a mozidrámák és vígjátékok, amelyekben nagyon érezhető a valószínű­ségi kontrol hiánya, amelyeket a súlyos képtelensé­gek egész halmaza terhel. Mint például a Vágyak oltára. Amennyire re­konstruálni lehet az eredeti cselekményt, vagyis a rendezői bonyodalom-többlettől megtisztítani, egészen normális és egészséges lehetett. A gazdag amerikai­ leányt­ Párizsba küldi az, apja, hogy egy esztendő alatt átalakuljon nagyvilági hölggyé. Kísérőt is ad vé­ge egy idősebb kisasszonyt. Beleszeretnek egy állí­tólagos márkiba, egy közönséges parazitába és ma­gukkal viszik a hazájukba. A márki mind a két nőt bolondítja, de csak az ékszereikre pályázik. A leány megszökik vele, mert házasságot ígért, de a vidéki kis hotelben összevesznek s a leány jól fejbe­vágja a kis sütőlapáttal. Azt hiszi, hogy megölte és elmenekül gyerekkori pajtásához, akit viszont ő áltatott szere­lemmel. Gyilkosságért üldözik, de még idejében ki­derül, hogy a szélhámost csak megsebezte kissé. Bol­dogul borul a gyermekkori pajtás keblére. A közön­ségnek igen tetszett. A darabban sok érdekes jelenet van, de kelle­metlenül hatnak azok a lehetetlenségek, amelyeket a rendezőnek kihúznia kellett volna, nem beleszőnie. — Az „Amor & Comp.'' igénytelen, de kedves vigjáték és nagyon mulatságos Sn. E. * (Magyar delegátusok a hágai oktató film­kiállításon.) Május elsején nyílik meg Hágában a nemzetközi filmkiállítással kapcsolatban a második európai oktatófilm-konferencia. Az eddigi jelentések szerint Európa valamennyi állama vesz részt a kiállí­táson. Magyarországból a kultuszminisztérium és a népjóléti minisztérium küldenek ki képviselőket. A kiállítás magyar kormánybiztosa dr. Körösi Henrik, már bejelentette Hágában D. van Stavernek, a kiállí­tás elnökének, hogy a II. Európai Oktatófilmkonferen­ciával kapcsolatban a nemzetközi filmkiállításon mi­lyen tárgyú oktatófilmeket fognak mintatanítás mel­lett bemutatni. Ezeket a filmeket repülőgépen vitték­ Hágába. A kiállítás magyar csoportját dr. Pragy Ár­pád kultuszminisztériumi h. államtitkár irányítja. 21 Helyszíni szemle a vecsési rablótámadás ügyében. A pestvidéki büntetőtörvényszék Ap­rion tanácsa néhány héttel ezelőtt kezdte meg a vecsési rablótáma­dási bűnügy főtárgyalását. A főtárgyalás során, mi­után a tanúk ellentétes vallomást tettek, a tanács­elnök elrendelte, hogy a bíróság ta­sson helyszíni szemlét. A pestvidéki törvényszék csütörtök dsüstön meg­tartotta a helyszíni szemlét. A vecsési községházának egyik kis szobáját alakították át főtárgyalási teremmé és a tanuk vallomásából kibontakozott a bűncselek­mény, amelyet Tolnay Ödön és Nagy Ákos követett el múlt év október 21-én. Behatoltak a vecsési fogyasz­tási szövetkezet helyiségébe és revolverrel felfegyver­kezve, kirabolták a pénztárt. Csernik István, aki a vecsési csendőrőrs tagja volt, mondotta, hogy a cinkotai posta­rablásról az új­ságokból szerzett tudomást és ez adta neki azt a gon­dolatot, hogy ez a két fiatalember a támadó. Másnap a pestvidéki törvényszék fogházából elhozta a két fia­talembe­rt és több tanúval szembesítette. Hasonlóan vallott Dávid Sándor csendőr is, aki szerint a két fiatalember a csendőr­őrsön beismerő vallomást­ tett. Marek Frigyes kocsmáros elmondotta, hogy a rablótámadást megelőzőleg előbb egy alacsony, jól öl­tözött, majd egy magasabb, ismeretlen fiatalember tért be a vendéglőbe. A tanácselnök intézkedésére a vádlottak felbont­va a törvényszékről magukkal hozott csomagokat, elő­szedték a ruhadarabokat, amelyeket a házkutatás al­kalmával lefoglaltak a lakásukon. Átöltözésük után a két csendőr és a kocsmáros már határozottabban je­lentették ki, hogy felismerni vélik a két fiatalembert, akik a kocsmában jártak. Hat óra tájban indult el a két összeláncolt kezű vádlott két, csendőr és két fegyőr kíséretében a köz­ségházából a vecsési Fogyasztási Szövetkezet helyi­sége felé. Miután a csendes kis községben időközben már futótűzként terjedt el a különös és nem minden­napi eseménynek a híre, a kíváncsiak egész serege kísérte a foglyokat. A szövetkezet helyiségéből gyor­san eltávolították a vásárlás ürügye alatt ott tartóz­kodó érdeklődőket és lehúzott redőnyök mögött kez­dődött meg a helyszíni szemle. Léi­ Béla, a szövetkezet kiskorú alkalmazottja volt a koronatanú, aki határozottan jelentette ki már első pillanatban, hogy a két fiatalemberben felismeri a támadókat. Azután ugyanolyan határozott mozdu­lattal állította fel Tolnay Ödönt és Nagy Ákost, köz­vetlenül a bejárat mellé, majd elmondotta, hogy a kritikus pillanatban alkalma volt megfigyelni, amint Tolnay Ödön, revolverrel a kezében. Nagy Ákostól ki­térve behatolt a helyiségbe és fegyverét feléjük szö­gezve kényszerítette Masz Olga pénz­táromot a fiók­ban lévő pénz átadására. Frankl Pál, Strasznyi Béla és Balassi István alkalmazottak elhelyezkedtek úgy, ahogy a támadás pillanatában állottak é­s valam­eny­nyien azt állították, hogy a merénylő fiatalemberek azonosak a vádlottakkal. — Én épen a kis raktárhelyiségben voltam mondotta Balassi István és amikor megláttam a piszi­olyt, elfutottam. Ezután a vádlottak ismét átöltöztek, Tolma Ödön a csomagból megint magára öltö te­­z­irke ka­bátját, összegyűrte világos kalapját, míg Nagy Á­kos fejébe nyomta sapkáját és úgy álltak a pénztárfülke mellé.

Next