Pesti Hírlap, 1928. április (50. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-14 / 85. szám
'! ' FŐVÁROS: A fővárosi ellenzék folytatja az oroszurccót Pénteken délután atörvényhatósági bizottság folytatta az ünnepek előtt abbahagyott közgyűlését és ezen a baloldali ellenzék az obstrukciót. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester az ülést a következőkkel nyitotta meg: — Üdvözlöm a közgyűlés tagjait a húsvéti ünnepek pihenője után. E közgyűlés hároméves múltjának komoly, tiszteletre nétó emlékeire hivatkozva kérem, hogy tegyék lehetővé azt az alkotmányos munkét, amely Budapestnek viharok által felizgatott lelkületét jótékonyan csillapította és a megértést, a főváros érdekeinek ápolását elősegítette. A ciklus befejezéséhez közeledve, nagy kár lenne, ha a közgyűlésen folyó jelenetek megingatnák a törvényhatósági bizottság munkájának eredményességébe vetett hitet. A fennálló rendelkezések hiányosságának kihasználása nem szerezhet alkotmányos győzelmet, visszahatást kelt és csak a főváros érdekei szenvedhetnek alatta. Azért kérem a törvényhatósági bizottság igen tisztelt tagjait, a most megújuló vitában becsüljék meg egymást és férfias komolysággal vessenek számot ne csak a vita céljával, hanem azzal is, hogy milyen eszközöket használnak hozzá. Még egyszer ez évből üdvözlöm mindnyájukat. A főpolgármester kijelentéseit a jobboldal nagytapssal és zajos helyesléssel fogadta. A baloldal egyelőre hűvösen hallgatta. A főpolgármester pedig az elnöki megnyitót a következőkben folytatta: — Minden emberiesen gondolkozó lélekben mély megilletődést keltett az a gyilkos szándék, mely őfelsége Viktor Emánuel (a közgyűlés tagjai felállnak) Olaszország királya élete ellen irányult. A véres áldozatok nagy száma hirdeti a világnak azt a veszedelmes lelkületet, melyben gyűlölet és gyilkosság él a szeretet és a segítés helyett. Az emberiesség nevében is tiltakozni kellene a bűntény ellen, de mi jobban érezzük megrázó hatását, mert az a baráti viszony, mely minket Olaszországhoz csatol, közelebb hozza hozzánk az esemény jelentőségét. A székesfőváros közönsége megdöbbenve háborodott fel a gyilkos merényleten és mélyen érzett örömmel hallotta, hogy őfelségét megmentette a gondviselés. Az esemény alkalmából Folkusházy Lajos alpolgármester úrral meglátogattam a budapesti olasz követet és szerencsekivánataimat fejezem ki. Folkusházy Lajos h. polgármester úr Milánó polgármesterénél táviratban fejezte ki Budapest rokonérzését.. Az elnöki megnyitás után nyomban következett a harc folytatásának bejelentése. Dr. Baracs, Marcel: Az elnök felhívást intézett a közgyűléshez és a baloldal nem érti félre a felhívásban foglalt célzást. A főpolgármester felhívására kijelenti, hogy normális körülmények között csakugyan feleslegesnek és kerülendőnek tartják a felhívásban érintett fegyverek alkalmazását. Azonban az adott esetben az a helyzet, hogy a közgyűlés egyik oldala a párt presztizsvédelmében küzd, a másik oldalon pedig küzdenek közpénzek tisztes kezeléséért, polgárok adófilléreinek megvédéséért, a köztisztesség és a közbecsület védelméért. Ebben a srarcban a baloldal minden fegyverrel kíván küzdeni. Baracs szerint ebben a harcban a baloldal mindenféle fegyverrel küzdeni kíván, annál is inkább, mert azt tapasztalja, hogy az ügyrend egyéb hézagait nagyon ridegen alkalmazták vele szemben. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester figyelmezteti Baracsot, hogy a közpénzek tisztes kezelésének védelme nem tehető pártmonopóliummá Ezek után folytatódott az obstrukció. Előbb technikával, miközben dr Vámbéry Rusztem ügyrendi felszólalás keretében kérte a tárgyalások elhalasztását. Lévai Sándor (szoc. dem.) hosszas beszédében obstruál, beszéde közben híre futott a teremben, hogy a német repülők megérkeztek Amerikába. Magyar Miklós (dem.) az egész közgyűlési terem üdvrivalgása között jelentette be a német erő, tudás és akarat diadalát, azt, hogy a Bremen már Amerika földje fölött Kanadában repül és rövidesen földet fog érni. A bizottság tagjai pártkülönbség nélkül éltették Németországot és dicsőítették a német repülők diadalát. Közben hét óra lett és az elnöklő alpolgármester az ülést felfüggesztette. A szünet félóráig tartott s utána Lévainak kellett volna beszédjét folytatni. Úgy volt azonban, hogy Pakots József (dem.) fogja méltatni a repülők sikere alkalmából a német szellem diadalát. Amikor tehát az elnök az ülést újra megnyitotta, hamar megtelt a közgyűlési terem. Az elnök azonban nyomban közölte, hogy a repülőkről szóló hír még nem pozitív, ellenben ígéretet kapott illetékes helyen arról, hogy mihelyt megcáfolhatatlan híradás érkezik, nyomban értesítik a közgyűlést, amely tehát majd akkor módot talál arra, hogy örömének kifejezést adjon. Pakots beszéde tehát — egyelőre — elmaradt. Lévay beszélt tovább. Lévay még a féltíz órai vacsoraszünetig beszélt. Ez a szünet háromnegyed órát tartott és utána még mindig Lévay beszélt. Végre azonban be is fejezte s ekkorra megérkezett a német repülők diadaláról szóló biztos híradás is. Az elnöklő főpolgármester közölte a közgyűléssel, hogy a Bremen három utassal, névszerint Kohl kapitánnyal, báró Hühnefelddel és Fitzmauritz léghajózási osztályfőnökkel 20 óra 30 perckor leszállott Amerika földjén. Óriási üdvriadat fogadta a bejelentést, a közgyűlés tagjai percekig tapsoltak, éljeneztek. A főpolgármester pedig folytatta: " Megoldódott tehát a nagy probléma, melynek útját sok elszánt lelkű és erős akarattól vezetett óceánrepülő hősi halála jelzi. Az emberi tudás és akarat ismét óriási győzelmet aratott a természeten és a távolságok által emelt korlátokon. Az emberiség haladásának ez a nagyszerű ténye a német tudásnál,. erőnek és kitartásnak diadalát, jelenti, a... közbebb fogja egymáshoz hozni az emberiség közös céljaira való törekvésekben a népeket és nemzeteket. A főpolgármester indítványozta, hogy Budapest anagy kulturesemény alkalmából üdvözölje Berlint, a német fővárost és annak polgármesterét Egyhangú helyeslés fogadta az indítványt, amelyhez Pakots József kért szót. Méltatta a nagy kulturhistóriai, sőt világtörténelmi tényt, amely a bábomban legyőzött nagy német nemzet kultúráját, öntudatát és erejét hirdeti. A mi lelkünkben, egy epigázott kis nép lelkében visszhangot kell ennek keltenie és mi, amikor győzni látjuk egy ellenséges világ közepén a nagy német szellemet, erőt merítünk arra, hogy valamikor a magyar nemzet is a maga erejével, tudásával és igazságával ki fogja vívni az egész világ elismerését. Ez a nagy kuriresemény a nagy német államfőnek, Hindenburg tábornagy békepoltikájának is győzelme. Hozzájárul a főpolgármester indítványához azzal, hogy kérje meg a közgyűlés Berlin főpolgármesterét arra, juttassa el Budapest hódolatát az államfőhöz, Hindenburg elnökhöz is. Még néhány kegyeletes szava volt Pakotsnak a repülés francia és angol vértanúi számára is. Az indítványt a közgyűlés elfogadta, újabb kis szünet következett, majd utána a napirend folytatásaképpen Kivovics Károly (dem.) beszélt, ő volt a mai ülés utolsó szónoka. Holnap nem lesz közgyűlés, ellenben pártközi értekezlet lesz, amelyen a továbbiakat megbeszélik. Rakovszky Iván eskütétele Rakovszky Iván nyugalmazott belügyminiszter pénteken délelőtt megjelent a miniszterelnökségen és gróf Bethlen István miniszterelnök kezébe, mint a Közmunkatanács elnöke, letette az esküt. Az eskütételnél az eskü szövegét bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi h. államtitkár olvasta. A volt belügyminiszter új állásánál fogva a főváros törvényhatósági bizottságának tagja lett. Ripka Ferenc főpolgármestert ma már el is küldte Rakovszky Ivánnak a közgyűlésre szóló meghívót.. A Közmunkatanácsot eddig tudvalevőleg Czabalay Kálmán alelnök képviselte a törvényhatósági bizottságban. 14 p W®Ä STI HIRIAP 1928. április '•"■onibat, színház és zene. Ma: Cigánykirály és Savoy-jazz. — Új bejelentések. A véletlen rendez csak ilyen érdekes találkozásokat. A mi derék cigány zenészeinknek fáj leginkább a jazz-divat joggal. És ime mai jegyakciós műsorunk délután a Cigánykirályt hozza, este pedig a londoni Savoy-jazz hangversenyét. A Cigánykirály a magyar muzsikának legszebb hajtásai között szerepel, míg a londoniak a jazz-zenének legművészibb képviselői. Mivel a jegyek javarésze elfogyott, azok, akik esetleg már nem kaphatnak jegyet vasárnap délelőttre válthatnak jegyet. A Savoyjazz ugyanis vasárnap délelőtt a Zeneakadémián matinét ad. Vasárnapi műsorunk gazdagságáról már szólottunk. Arról is, hogy jövő hétfőn az Úri muri ‘25-ik előadását kapcsoljuk be. Máris oly nagy az érdeklődés, hogy Móricz Zsigmond legértékesebb darabjának szerdai és csütörtöki előadására is szereztünk jegyeket. És mert jegyakciós közönségünk előtt nem kevésbé népszerű a Templom egere, ennek jövő keddi előadását ugyancsak bekapcsoltuk. Az Új Színház jövő héten két előadással szerepel. A Dybuk kő, csütörtök este és a Számommal vasárnap délután. Jövő szombaton este, mint már említettük, a Turandot ismét közönségünk rendelkezésére áll. SZOMBAT (ápr. 14.) Városi Színház. Cigánykirály. Kezdete 3 órakor . Vigadó. A londoni Savoy jazz-band hangversenye. Kezdete 8 órakor. VASÁRNAP (ápr. 15.) Zeneakadémia. A londoni Savoy jazz-band búcsuhangversenye. Kezdete 11-kor. — Városi Színház. Három a kislány. Kezdete 3 órakor. — Vigaszínház. Noszty fiú esete Tóth Marival. Kezdete 3 órakor. — Magyar Színház. Peer Gynt. Kezdete 3 órakor. — Fővárosi Operettszínház. Zenebona. Kezdete fél 4 órakor. — Király Színház. Mersze Mary. Kezdete 3 órakor. — Belvárosi Színház. A gazdag lány. Kezdete fél 4 órakor. — Budai Színkör. Mesék az Írógépről. Kezdete 3 órakor. Cigányprímás. Kezdete fél 8 órakor. HÉTFŐ (ápr. 16.) Belvárosi Színház. Nászéjszaka. Kezdete 8 órakor. — Vígszínház. Úri muri. Kezdete fél 8 órakor. KEDD (ápr. 17.) Vígszínház. Templom egere. Kezdete fél 8 órakor. SZERDA (ápr. 18.) Vígszínház. Úri muri. Kezdete fél 8 órakor. — Új Színház. Dybuk. Kezdete 9 órakor. CSÜTÖRTÖK (ápr. 19.) Vígszínház. Úri muri. Kezdete fél 8 órakor. SZOMBAT (ápr. 21.) Opera. Turandot. Kezdete 7 órakor. —• Városi Színház. Cigányprimás. Kezdete 3 órakor. VASÁRNAP (ápr. 22.) Magyar Színház. Sasfiók. Kezdete 3 órakor. — Városi Színház. Trubadúr. Kezdete 3 órakor. — Új Színház. Számom. Kezdete fél 4 órakor. HÉTFŐ (ápr. 23.) Belvárosi Színház. Nászéjszaka. Kezdete 8 órakor. / BUM, fliss.TET 40 FILLÉR értékben a Pesti Hírlap főkiadóhivatalai (V. Vilmos császár-út 78. VII. Erzsébet-krt 1) és fiókjai (I. Krisztina-krt 133. II. Margit-körut 6/b. II. Pó-utca 23. VI, Andrássy-ut 4, VIII, Rákóczi-ut 9. Újpest, István-ut 1. és Kispest, Grossutli-tér 11.) szinházjegyvásárlásnál a vásárolt jegyek árába a kedvezmény értéke erejéig betud Előfizetőknek nem kell a honokat beszolgáltatniok, példányonként vásárlóknak igét. Érvényes egy hónapig. A meztelen ember. Bemutatta pénteken a Belvárosi Színház. Drága emlékű Gárdonyi Géza, a legszűkszavúbb emberek közé tartozott. De szinte áradt belőle a szó, ha a Bor keletkezéséről nyílt alkalma elmondani egyetmást. A Bor jelentette számára az írói és anyagi sikerek tetejét. És ezt — mint mindenkor vallotta — Beöthy Lászlónak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának köszönhette. Aki nélkül a Bor soha színpadra nem került volna. És Beöthynél nem volt csak múló szeszély a tősgyökeres magyar alakoknak, témáknak színpadi kultusza. Nemsokára a Király Színház igazgatójaként, ő adta elő a Fehér Annát — Fedák Sárival. Ezt a darabot is Gárdonyi írta. Majd, mint a Magyar Színház igazgatója, ő avatta darabírává Liptai Imrét, a Rossz pénz nem vész el című népszínművel. Két év óta a Belvárosi Színház igazgatója Beöthy László. Új „népies“ darabot nem talált mindjárt, hát átvette — Rákosi Szidivel — a Nemzeti Színháztól Móricz Zsigmond Sári bíróját. Míg most végre talált egy újat. Címe: A meztelen ember, szerzője Török Rezső, aki eddig a kabarékban ápolta a népies műfajt, sok humorral és még több sikerrel. Saját gárdájának legjavához ostorhegyesnek, elkérte a Nemzeti Színháztól Rózsahegyi Kálmánt. Szó sincs róla, Beöthy László már a szereposztással hitet tett legújabb népies szerzője mellett. Hogy lesz-e annyi hívője, mint szeretné, nyilván a darabon múlik, melynek hőse Bárány Péter. Meglett, 32 éves parasztlegény. Keszeget. Ki akar emelkedni a paraszti környezetből. Ki, mindenáron, de mert afféle magyar Oblomov, nem vág neki szilajul, daccal a nagy világnak, ellenben hagyja magát elvinni Évától, egy pesti nőtől. Ki ez a nő? Egy dúsgazdag család leánya, festeget. De úgy tetszik, hogy a festegetése csak spanyolfala szabados életének. Bárány Pétert azzal viszi el, hogy kitaníttatja. De — amint a második felvonásban kiderül — nem annyira taníttatja a legényt, mint inkább szeretteti magát vele. Ő áll Péternek modellt, lehetőleg mindig aktot. Csodálkozunk is a darab címén. A meztelen ember ugyanis Péterre vonatkozik. Éva abban a szimbolisztikus értelemben nevezi annak, hogy egy vadzseni, kulturális értelemben meztelen, akit visz Pestre felöltöztetni. És mi történt? Éva a meztelen. Testileg, lelkileg egyaránt. Igen, lelkileg is, mert amikor Péterrel tudatják, hogy képeit a zsűri nem fogadta el, nyomban egy korábbi festőimádójának karjai között keres vigasztalást. Mi történt? A zsűri határozata folytán — Éva szemében — elillant Péter tehetsége? És ezzel együtt hozzá való vonzalma is? Aztán Péter teljesen összeroppan. Igaz, a szerző ezt az összeroppanást aláfesti azzal, hogy előzőleg látogatást tesznek Péternél a szülei, öccse, nevelt huga, Lidiké, aztán otthoni modellje, Benkó kanász. Ezek öten Pétert, mint az anyaföld kórusa, hívják vissza a parasztnak. (E kórusban Lidikó a szerelem hangjait pengeti.) Az apa meg az öccs, hogy célt érjen, brutális szavakkal illeti Évát, mire Péter ugyancsak durván a kórust kitessékeli, övéinek ez a szilaj megbántása és Évának ledér elfordulása közé sodródik Péter, összeroppanása tehát, lélektanilag — helyzeti szempontból — érthető... A harmadik felvonás ismét falun játszódik. Péter otthon van, de öröme benne senkinek nem telik, merthogy teljesen meghibbant. Már-már mindenki lemond róla. Lidikó is már — Péter öccsének lesz a mátkája, mikor betoppan a falusi portára Éva és vallomást tesz Péternek, hogy mégis csak szereti. Ez a vallomás helyrebillenti Péter eszét, de nem Éva javára. Ellenkezőleg, baltát fog, mint életének megrontójára. És hogy baj nem lesz, Lidikének köszönhető, aki jókor közibük toppan . . . Kell-e még mondani, hogy most már Péter végleg a föld fia lesz, Lidiké ■ meg az ő szerelmetes mátkája. Jó három órán át tart Török Rezső színdarabja. Komoly becsvággyal, tehetséggel írta meg. De sok hibával is. A mi szemünkben legnagyobb hibája — a tendenciája. Ez a darab a legmaibb idők darabja, annyira, hogy a politizáló kanász Bethlenről, a miniszterelnökről is humorizál. És mi a mai idők legégetőbb magyar problémája? A magyar középosztálynak artériáit felfrissíteni a föld népének tehetségeivel. Most már, ha egy mai paraszti gyerek festő akar lenni, miért nem azt írta meg Török Rezső, hogy lesz minden áron, száz akadályt leküzdve csakugyan festő? Az író „zsűrire“ és egy léhácska nőre bízza ennek a legmaibb problémának sorsát?! És míg ekképpen a darab kikapcsolódik a magasabbrendű érdeklődésből, a közönség szemében is megbotlik. Alakjaiba nem az írói toll lehelt életet.