Pesti Hírlap, 1930. november (52. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-26 / 269. szám
24 ________.. MEZŐGAZDASÁG. Kisgazda segítés. (A Pesthy Pál elnöklete alatt működő ötös bizottság.) A Pesti Hírlap állandó szószólója a kisgazda érdekek harc. Erre a publicitásra igen nagy szükség van. A munkanélküliség ijesztő veszedelme mellett is egy percre sem szabad szem elől téveszteni a kisgazdakérdést, mert a háború után, mondhatni, fényes helyzetbe jutott kisgazdák egyszerre csak csúszni kezdtek lefelé és ma már oly nehéz helyzetbe kerültek, ahonnan őket felsegíteni egyenesen nemzeti érdek. Mert megingott alattuk a föld. Százszor is igaz, hogy a magyar kisgazda szorgalmával, verejtékes munkájával, a földnek, a hazai rögnek szinte imádatszerű szeretetével, hazafias érzésével, konzerváló erejével a magyar állam egyik fenntartó pillérét képezte és fogja is képezni, akire békében és harcban egyformán lehet számítani. Ennek a felsegítésnek bizonyos vonatkozásairól óhajtanék szólni, annak kapcsán, hogy a Pesthy Pál elnöklete alatt, gróf Hadik János, báró Prónay György, báró Pap Géza tagokból álló ötös bizottság megkezdte akcióját. Ezen kiváló közéleti vezetőknek egyénisége garancia, hogy komoly,, eredményes munkát akarnak és fognak is végezni. Úgy tudom azonban, hogy ezen bizottság tevékenységi és rendelkezési köre erősen körül van határolva. Nevezetesen az lenne a feladatuk, hogy eladósodott birtokok parcellázását elősegítsék, megszabadítván egyrészt a tulajdonost a nyomasztó terhektől, melyek a birtoknak árverés alá kerülését eredményeznék, mentsék részére a menthetőt, másrészt pedig anyagi segítség nyújtásával, bizonyos tőkével rendelkező más gazdákat földhöz juttassanak. Az az elgondolás, hogy az a föld, amelyet a régi gazda már nem tarthat, könnyebben, zökkenés nélkül más gazdakézbe kerüljön és erre a célra a vevőgazda olcsó kölcsön formájában segítséget kapjon, helyes és üdvös, mert a gazdatípus erősítésére szolgál. Helyes elsősorban ott, ahol nagyon vagy túlterhelt nagyobb vagy középbirtokok parcellázásáról van szó. Ámde a gazdabaj gyökere nem ott van, hogy a kisgazda idegen támogatás nélkül, a saját erejéből nem bír földet venni, nem bírja meglévő birtokállományát szaporítani vagy nem bír egyáltalán földhöz jutni, hanem a nagy baj ott jelentkezik, amikor az eladósodott kisgazdának el kell adnia azt a földet, amije van. Tehát nemcsak a vételi lehetőség előmozdításának vonalán kell mozogni, hanem főként és talán elsősorban meg kell akadályozni tudni a kisgazda-földek kényszereladásait. Az eladósodott közép és nagyobb birtokok parcellázása és ezáltal a földhöz jutni akarók támogatása üdvös birtokpolitikai mozdulat, de mégsem ez a fontosabb vagy legalább is nem a sürgősebb. A parcellázás előmozdításával csak az történik, hogy a föld gazdát cserél más kisgazdák személyében, akik nincsenek, vagy még nincsenek eladósodva, de nincs nyújtva védelem, hogy a bajbajutott régi kisgazdák kezében megmaradjon a földjük. Ezeknek a régi kisgazdáknak a legkisebb nehézségük az, hogy talán erejükön felül mentek bele földvételbe, nem ez az oka, ha tönkremenés előtt állnak, az sem, hogy földjük erősen meg van terhelve, az sem, hogy a termények ára hihetetlen mélypontra süllyedt — amivel szemben áll az állami élet zavartalan fenntartása érdekében megérthető nagy adó és egyéb köztartozás —, hanem a baj alapoka főképen és elsősorban az erkölcstelenül magas, kibírhatatlan vágóadóssági kamat. Mert eddig még a kisgazda lá, ha hitelre szorult, csakváltozhatott. A kisgazdák az adót és egyéb terheket még valahogy kibírnák, de a horribilis kamatot már nem. Kibírnák az adósságot is, mert elfogadható kölcsön, ha azt földvételi, vagy beruházási célra veszik fel, nem okozhat pusztulást. És a magyar kisgazda emberfelettit tud dolgozni, nélkülözni a földjén és a földjéért és képes magát súlyos adósságból is kidolgozni, de Ha 18%-os kamatterhet, váltóval súlyosbítva, még ő sem bír el. Ebből a hínárból kell soksok kisgazdaalanyt kihúzni. Hiába megy bankhoz, ott csak bankszerű kölcsönt kaphat. Akinek az ilyen kölcsön elég, az alig szorul bankra, mert rendben van a szénája, de aki nehézségekkel küzd, azon a bankszerü kölcsön nem segít. Már pedig segíteni kell. A Pesthy Pál elnöklete alatt működő gazdasegítő, szanáló és parcellázást elősegítő, előkelő és a gazdakérdésekhez alaposan értő bizottság legyen szíves és gondoljon arra, hogy ha, megfelelő olcsó kölcsönnel terhelten is, földet juttat más kisgazdák kezeibe, mégis csak új adósságos típusú kisgazdákat teremt, a legnagyobb körültekintés alkalmazása mellett is lehetséges, hogy ez az új típus is azeladósodás veszedelmébe jut, gondoljon arra, nem lehetne-e akcióját abban az irányban kiterjeszteni, kibővíteni, hogy az önhibájukon kívül bajba jutott régi kisgazdák kezéből ki ne csússzon a földjük, gondoljon ne csak az árverés esetén való összevásárlásról és azután továbbparcellázásról. Találjon, kérjen pénzt a pénzügyminisztertől erre a célra is. Szanálja a szanálható régi kisgazdákat, adósságkonverzióval, megfelelő hitelnyújtással. — Keresztülviteli módozatok tekintetében az ötös bizottságnak igazán nem szükséges tanáccsal szolgálni. Az ötös bizottság működése nem merülhet ki a gazdabajok csak egy részének megragadásával, hanem át kell fognia a kistrazdamentis kérdésének egész komplexumát is. Örömmel kell üdvözölni gróf Iladik Jánosnak az OMGE közgazdasági szakosztályának legutóbbi ülésén tett ama kijelentését, hogy a válságba jutott gazdák hitelkérdésének megoldását a legelső sorba helyezendő kérdésnek tartotta és tartja, hogy továbbá az állam a gazdatársadalom azon tagjain, akik a kamatterhek súlya alatt roskadoznak, aként segítsen, hogy a kamatok egy részét az állambüdzsé terhére vállalja át A leghalaszthatatlanabb feladat — jelenti ki gróf Hadik János ,gazdasági és szociális szempontból egyaránt a bajbajutott gazdaexisztenciák megmentése. És itt bátor vagyok azt hozzátenni, hogy főkép a kisgazdaexistenácik megmentése. Dr. balog Baloghy Ernő. Pesti hirup .................... 1930. november 28., péntek. Nagy kínálat és ujabb árveszteség a budapesti sertésvásáron. Már a hétfői rendkívüli, nagy felhajtással kezdődött a ferencvárosi sertésvásár ellaunydulása, amely a hét közepéig szinte katasztrófátg, jelleget öltött., A szerdai felhajtás meghaladta a három és félezret, ami szokatlanul sok és egy-egy fővásári nap normális forgalmának felelt volna meg A mai, csütörtöki fővásári kínálat ilyen előzmények után 4347 darabra emelkedett, amiben mindössze 181 volt az angol hússertés. A piac a teljes kedvetlenség és lanyhaság jegyében folyt le. A nagy kínálat következtében a prima uradalmi zsírsertések ára 2—3, sőt egyes esetekben 4 fillérrel, olcsóbbodott. Ugyancsak átlagosan 2 filléres árveszteséget szenvedtek a gyengébb és közép minőségűek is. Psitha uradalmi anyagot 120- 122 fillérért adtak általánosságban és csak nagyon kivételesen néhány darabot adtak el 124—125 fillérért, amit nem is jegyeztek. A prima szedettnek 110—118, kivételesen 120 fillér volt a forgalmi ára. A középminőségű 112—114, a gyengébb 98—100 fillérrel volt jegyezve. A szalámigyárosok részére alkalmas nehéz öreg disznó egyáltalán nem volt kelendő, mert a rendkívüli enyhe időjárás miatt a szalámigyárak egyelőre szüneteltetik az üzemet- A szalámihús már 148 filléres árral sem kelendő. Általában a nagyon enyhe időjárás jelentős mértékben elősegíti a sertéspiac lanyhulását és a hidegebb időjárás beköszöntéig hús- és zsírfogyasztásban nagyobb forgalom nem várható. Tavaly ilyenkor általában jobb volt a sertéspiac,és jó áruért az árak is lényegesen jobbak voltak. Az öreg nehéz uradalmi tételek ára 118—120 fillér alá morzsolódott és az öreg parasztsertéseket 114, sőt azon alul is meg lehetett kapni. Angol hússertésben az üzletmenet teljesen megállott. A mai 181 darabos kis felhajtást sem lehetett eladni. Az árak ilyenformán csak névlegesek- 120—130—140. A vásár általános helyzetét jellemzi, hogy a lecsengetés előtt félórával még ezernél több eladatlan disznó feküdt az aktokban. A soványsertés-üzletben az érdeklődés változatlanul élénk. Jobb anyag azonban kevesebb kerül kínálatra. Az árak, névlegesek. Beállítani való átvészelt süldő 120—150 kg: 140—145, 60— 00,1kg: 140— 150, féléves malac páronként 60 kg: 145—150, öreg koca 130, választott malac 150 pengő kilónként. Országos bérlőgyűlés. A Magyar Földbérlák Szövetsége december 7-én délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a városháza dísztermében rendezi bérrepülését. Az országos jellegű ülésen a Tiszántúl életbevágó mezőgazdasági kérdésein kívül napirendre kerül a bérlőhitel intézményesítése, a hitelvédelem kérdése és a termelés segélyezésének problémája. Mezőgazdasági üzemtan címén dr. Reichenbach Béla értékes munkát írt, amelynek legnagyobb érdeme az, hogy a régi üzemtant iskolából megtartja, ami érték, ugyanakkor azonban az új üzemtani irodalomból is átveszi, amit a gyakorlati élet számára hasznosnak vél. Aki a mai bonyolult közgazdasági viszonyok között a sok forrásmunka fáradságos áttanulmányozása helyett egyetlen könyvből akarja, megtanulni a változott viszonyokhoz való alkalmazkodás, az okszerű üzemszervezés és üzemvezetés, végeredményben a jövedelmező gazdálkodás alapvető elveit, a mezőgazdasági üzemtant, az nem nélkülözheti dr.Esteiphepbuch Béla tudományos alapossággal és nagy gyakorlati érzékkel megírt üzemtani könyvét. Elnökválasztás a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesületben. Széll József főispán elnöklésével most tartotta elnökválasztását a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület és báró Maillot Nándor örökélte báró Waldbott Frigyest választotta meg elnökévé. Az új elnök Frigyes főhercegnek veje. A gyöngyösi szőlőbirtok adóssága. Gyöngyös városban a Gazdakör Szent Imre-ünnepélyén Puky Bál polgármester bejelentette, hogy Gyöngyösről az idei szőlőévad alatt 1250 vagon szőlőt exportáltak a gazdák. A tél folyamán körülbelül egymillió hektoliter bor külföldi elhelyezésére van kiütés. Ostsvald Géza gazdasági iskolai igaz,gató bejelentette, hogy a gyöngyösi szőlőbirtokosok szőlőit húszmillió pengő betáblázott teher nyomja és ugyanilyen összegű a be nem táblázott teher is. Országos vásárok. December 1. Abony, Babocsa, Békéscsaba, Bonyhád, Csákvár, Dunapentele, Eger (havi), Felsőszentmiklós, Édervár, Jászapáti, Komárom, Kölcse, Kővágóörs (pót), Mondok, Nagyoroszi, Nyíregyháza, Pécs, Sajószentpéter, Sárvár, Sellye, Siklós, Szany, Szirák, Tiszaörs, Vámosmikola, Zalaegerszeg. December 2: Belei, Békéscsaba, Nagyecsed, Nagykanizsa, Szirák. December 3: Békéscsaba, Bélaapátfalva, Hajdúnánás, Jánosháza. (havi), Miskolc (havi), Nyimada, Olaszliszka, Tapolca, Zirc.. December 4: Cefidömölk, Ibrány, Kiskomárom (havi), Nagy,Kálé, Ónod, Pacsa, Tiszafüred (havi), Zirc. December 5: Bóly, Csongrád, Földeák, Gyöngyös (havi). December 6: Csongrád, Földeák, Lenti,Szakos. December 7: Kiskundorozsma, Kisújszállás, Honor. Dunaparti idénycikk-piac. Az egri termelők megkezdték a sárgarépának felszállttását. — Karfiolhiány van a piacokon. — Élénk üzlet a diópiacon. — A tejeskáposzta tovább lanyhult. Mint a Pesti Hírlap a hét elején közölte, a karfiolazáltmányok elmaradtak a piacról és a leveles karfiolból bejött néhány kosár árut csütörtökön 60 fillérért értékesítették a termelők. Három nap óta maradtak el a szokásos karfiolszállítmányok, de értesülésünk szerint pénteken és szombaton a pesterzsébeti, kispesti és csepeli bolgár kertészetekmintegy 10—12 kocsi karfiolt fognak felszálítani a Dunapartra. A piac másik keresett cikke a kelkáposzta, amelyből vagonszállitmányok is érkeztek. A vagonoknál le—lő, a kocsiknál 14—16 pengő volt mázsája a kelnek. A leggyengébben értékesíthető cikk most a fejeskáposzta, mivel a vagonszállitmányok most már hetek óta öntik az árut szüntelenül és a raktári készletek így nem fogynak ki. A vöröskáposzta ma ismét szilárd volt és 30—32 fillérért mérték ki a kereskedők bódéjáéban. A csütörtökön beérkezett vagonáruk között feltűnést keltett a Debrecen környékéről bejött zeller, amely kb.kint 12 fillérért lett értékesítve. A győri zöldség tisztán 12, sárgarépa 8, az egri sárgarépa pedig 9—10 pengő volt mázsánként a vagonoknál. Szilárd volt a cékla és a kararábé , a burgonyapiacra nagyobb mennyiségű Ella-burgonya érkezett. A rózsaburgonya-szállítmányok csökkenőben vannak. Azonban ez utóbbi készletek oly bőségesek, hogy árjavulásról egyelőre szó sincsen. A nagykereskedők úgy a vagonoknál, valamint az elárusító bódékban feltűnően kínálják az árut, vevők azonban csak kisebb tételeknek átvételére jelentkeznek. Árak a vagonoknál: Nyári rózsa rakamazi áru 12,7- 12%, egyéb helyekről X. oszt. 12—12.6, IX. oszt. 11 %—12, XXI. oszt. 11—11.4 pengő, őszi rózsa I. oszt. 8—7%, II. oszt. 7.4—7.6, III. oszt. 7—7.3 pengő. Rakamazi hagymarózsa 6%—0% pengő. Ella-burgonya fajtiszta 6—6%, II. oszt. 5%—5%,III. oszt. 4%—5 pengő. Woltmann 4%— 4%, fehérburgonya 4—4% pengő között. Kifliburgonya 12—13% pengő. A nagybani elárusító bódékban 25—300 kg. os tételekben: nyári rózsa 13—14, őszi 9—10, Ella 7— 8, fehérburgonya 5%—6 fillér. A tőzsdei jegyzésben a következő változás következett be: Ella étkezési burgonya 4%—5, Woltmann ipari 3—3% pengő budapesti paritásban és átlagminőségben mázsánként. A hagymapiacon az irányzat lanyha. A Makóról beérkezett fokhagymaszállítmányokat már csak 52—56 fillérért lehetett értékesíteni a vagonoknál. A makói vöröshagymáért a vagonoknál 4%—1% pengőt lehetett csak elérni mázsánként 5—15 mázsás tételekben. A nagybani elárusító bódékban is lanyha az irányzat s már mázsás tételben 5% pengőért is mérnek ki vöröshagymát. A konyhakertészeti áruk piacán a forgalom gyengülő. Árak a nagytermelőknél és a nagykereskedőknél reggel 6—10 óra között: Káposztafélék: Kelkáposzta a kocsiknál mázsás tételekben. I. oszt. 17—18, 11. oszt. 15—16, III. oszt. 15—14 pengő. A vagonoknál 2—5 mázsás tételekben 15—16 pengő. Fejeskáposzta I oszt. 4%, II. oszt. 4—4% pengő 10—15, mázsás tételekben. Vöröskáposzta 5—20 kg.-os telekben 24—32 fillér. Vegyes zöld főzelékek: karfiol levélzettel és szárral mérve mázsánként: I. oszt. 60—65, II. oszt. 55— 58, III. oszt. 48—50 pengő. Tisztított karfiol 75—105 fillér. Cékla mázsánként: I. oszt. darabos H—12, II. oszt. 9—10, III oszt. apró 7—8 pengő. Kalarábé 100 darabonként. I. oszt. 5, II. oszt. 3%—4%, III. oszt. 2—3 pengő. Paraj 20—22, sóska 26—34 fillér. Téli fekete retek mázsája 8—10 pengő. Főzőtök kg. 16—24, sütőtök 10—14 fillér. Nürnbergi torma 75—105, magyar torma 40—60 fillér. Hónapos retek csomója 3%—6, őszi saláta 2 %—4% fillér. Clampiongomba a nagytermelőknél 10—20 kg.-os tételekben 210—265 fillér. Zöldség: győri gyökérzöldség a vagonoknál 12, egyéb helyekről 8—10 pengő mázsánként. Győri és környéki sárgarépa vágott mázsánként 6—8 pengő. Egri sárgarépa 9—10 pengő. Cukorsárgarépet 8— 11 pengő. Győri vegyes zöldség 10—11 pengő. Zeller a vagonoknál kg.-kint 12 fillér. Kötözött zeller (10 diHg) I. oszt. 28—3%, II. oszt. 14—18 fillér csomónkint. Darabszámra 100 darab I. oszt. 4, II. oszt. 3—3%, III. oszt. 1%—2% pengő. A gyümölcspiacon a külföldi almák a magas árak miatt csak mérsékelten fogynak, Magyar Bántalma Iránt a kereslet fokozódott. Diópiac élénk s az árak tartottak. Déli gyümölcsök, különösen az olasz maróni az enyhe idő miatt lanyhuló áron értékesíthetők. FELHÍVÁS. Egyik ügyfelem át akarja venni Erdős,.Jöhetnének Budapesten. V., Tátra*utca 1 20/b. sz. alatt levő szatócsüzletet. Felhívom az esetleges hitelezőket, hogy követeléseiket Budapest, V.Katona József utca 21. szám alatti Irodámban december hó 1-én d. u. 6 óráig nálam jelentsék be, mert az ezen időpont után beérkező bejelentéseket ügyfelem figyelembe nem veheti. Budapest, 1930 november 26. Dr. Widder Miklós ügyvéd. Élelmiszerpiac. Élelemiszerárak a székesfőváros visszicsarnokaiban és élelmiszerpiacokon. Kiskereskedelmi árak. Marhahús: rostélyos, felsál 200—340, leves, húsok 160—300. borjúhús comb 300—460. borjúvesés 200 —320. Juhhna, hátulja 160— 220, eleje 100—180. Sertéshús: karaj 220—300, tárja, comb lapocka 180—250. oldalas 140 —200, , szalonna zsírnak vak 150—170. háj 170—190. zsir 170—190. Élő baromfi, csirke (kb .140—340. lúd és ruca 360 —1200. Tisztított baromi: nagyban: tyuk 170—180, csirke 170—270, pulyka 170—180 lúd és ruca 170—190, nyit nagyban bőrben drb 180-330 Kicsinyben: csirke 220—340 lúd és ruca 200—240, nyi kicsinyben drb 240—450. Tojás: tea: 18—19, főző és a pri ■ 12-17. Halak: ponty élő nagyvság szerint ISO—280. ponty je■ gélt és nem élő 140—180 Tej■ és tejtermékek: teljes tej 30— ■ 36, tejfel 140—200, teavaj 420 —460, tehéntúró 40—100. Ke- nyér: fehér 42—46—66, féli barna 32—36—40, barna 20— i 24—28, gazda kenyér fáiba ma . 30. Száraz főzelék: bab 40— i 100, borsó 36—80, lencse 46— 120. Zöldségfélék: vöröshagyt ma makói 08—10, feleekáposztta hazai 08—12, kelkáposzta. 24—30, karfiol 110—150, burígonya rózsa 14—20. Blla 10— 14, közönséges 08—12, paraj tisztított 20—24, sav. káposzta. 20—28, gyümölcs: alma 60— 200, körte 150—300, szőlő 100 —200, mandarin 110—120, naspolya 80—120, gesztenye 56—80 fillér, s Vidéki szállítók, autófuvarozók és kereskedők részére áruk elhozatalát, gyűjtését és ideiglenes betározását, mérsékelt dijak mellett vállalom. Jármai Ferentc szállító. V., Bálvány utca 20. 16913 BÚTOR ÉS LAKBÉREXPEZfeSEit ¥1 I&etű részletre is ¥¥ JL V MM Ki,iari k0t2iA: ROYAL BUTORCSARNOK, Baross u. 42. és 34. (Klinikával szemben)