Pesti Hírlap, 1930. november (52. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-26 / 269. szám

24 ________.. MEZŐGAZDASÁG. K­isgazda segítés. (A Pesthy Pál elnöklete alatt működő ötös bizottság.) A Pesti Hírlap állandó szószólója a kisgazda érdekek harc. Erre a publicitásra igen nagy szükség van. A munkanélküliség ijesztő veszedelme mellett is egy percre sem szabad szem elől téveszteni a kis­gazdakérdést, mert a háború után, mondhatni, fé­nyes helyzetbe jutott kisgazdák­­ egyszerre csak csúszni kezdtek lefelé és ma már oly nehéz helyzetbe kerültek, ahonnan őket felsegíteni egyenesen nem­zeti érdek. Mert megingott alattuk a föld. Százszor is igaz, hogy a magyar kisgazda szorgalmával, ve­rejtékes munkájával, a földnek, a hazai rögnek szinte imádatszerű szeretetével, hazafias érzésével, konzerváló erejével a magyar állam egyik fenntartó pillérét képezte és fogja is képezni, akire békében és harcban egyformán lehet számítani. Ennek a felsegítésnek bizonyos vonatkozásairól óhajtanék szólni, annak kapcsán, hogy a Pesthy Pál elnöklete alatt, gróf Hadik János, báró Prónay G­yörgy, báró Pap Géza tagokból álló ötös­ bizottság megkezdte akcióját. Ezen kiváló közéleti vezetőknek egyénisége ga­rancia, hogy komoly,, eredményes munkát akarnak és fognak is végezni. Úgy tudom azonban, hogy ezen bizottság tevé­kenységi és rendelkezési köre erősen körül van hatá­rolva. Nevezetesen az lenne a feladatuk, hogy eladó­sodott birtokok parcellázását elősegítsék, megszaba­dítván egyrészt a tulajdonost a nyomasztó terhektől, melyek a birtoknak árverés alá kerülését eredmé­nyeznék, mentsék részére a menthetőt, másrészt pe­dig anyagi segítség nyújtásával, bizonyos tőkével rendelkező más gazdákat földhöz juttassanak. Az az elgondolás, hogy az a föld, amelyet a régi gazda már nem tarthat, könnyebben, zökkenés nélkül más gazdakézbe kerüljön és erre a célra a vevőgazda olcsó kölcsön formájában segítséget kapjon, helyes és üdvös, mert a gazdatípus erősítésére szolgál. He­lyes elsősorban ott, ahol nagyon vagy túlterhelt na­gyobb vagy középbirtokok parcellázásáról van szó. Ámde a gazdabaj gyökere nem ott van, hogy a kisgazda idegen támogatás nélkül, a saját erejéből nem bír földet venni, nem bírja meglévő birtokállo­mányát szaporítani vagy nem bír egyáltalán föld­höz jutni, hanem a nagy baj ott jelentkezik, amikor az eladósodott kisgazdának el kell adnia azt a föl­det, amije van. Tehát nemcsak a vételi lehetőség elő­mozdításának vonalán kell mozogni, hanem főként és talán elsősorban meg kell akadályozni tudni a kisgazda-földek kényszereladásait. Az eladósodott közép és nagyobb birtokok parcellázása és ezáltal a földhöz jutni akarók támogatása üdvös birtokpo­litikai mozdulat, de még­sem ez a fontosabb vagy legalább is nem a sürgősebb. A parcellázás előmozdításával csak az történik, hogy a föld gazdát cserél más kisgazdák személyé­ben, akik nincsenek, vagy még nincsenek eladósodva, de nincs nyújtva védelem, hogy a bajbajutott régi kisgazdák kezében megmaradjon a földjük. Ezeknek a régi kisgazdáknak a legkisebb ne­hézségük az, hogy talán erejükön felül mentek bele földvételbe, nem ez az oka, ha tönkremenés előtt állnak, az sem, hogy földjük erősen meg van ter­helve, az sem, hogy a termények ára hihetetlen mély­pontra süllyedt — amivel szemben áll az állami élet zavartalan fenntartása érdekében megérthető nagy adó és egyéb köztartozás —, hanem a baj alapoka főképen és elsősorban az erkölcstelenül magas, kibír­hatatlan vágóadóssági kamat. Mert eddig még a kis­gazda lá, ha hitelre szorult, csak­­változhatott. A kisgazdák az adót és egyéb terheket még valahogy kibírnák, de a horribilis kamatot már nem. Kibírnák az adósságot is, mert elfogadható köl­csön, ha azt földvételi, vagy beruházási célra veszik fel, nem okozhat pusztulást. És a magyar kisgazda emberfelettit tud dolgozni, nélkülözni a földjén és a földjéért és képes magát súlyos adósságból is kidol­gozni, de Ha 18%-os kamatterhet, váltóval súlyos­bítva, még ő sem bír el. Ebből a hínárból kell sok­sok kisgazdaalanyt kihúzni. Hiába megy bankhoz, ott csak ba­nkszerű kölcsönt kaphat. Akinek az ilyen kölcsön elég, az alig szorul bankra, mert rendben van a szénája, de aki nehézségekkel küzd, azon a bankszerü kölcsön nem segít. Már pedig segíteni kell. A Pesthy Pál elnöklete alatt működő gazdase­­gítő, szanáló és parcellázást elősegítő, előkelő és a gazdakérdésekhez alaposan értő bizottság legyen szíves és gondoljon arra, hogy ha, megfelelő olcsó kölcsönnel terhelten is, földet juttat más kisgazdák kezeibe, mégis csak új adósságos típusú kisgazdá­kat teremt, a legnagyobb körültekintés alkalmazása mellett is lehetséges, hogy ez az új típus is az­­el­adósodás veszedelmébe jut,­­ gondoljon arra, nem lehetne-e akcióját abban az irányban kiterjeszteni, kibővíteni, hogy az önhibájukon kívül bajba jutott régi kisgazdák kezéből ki ne csússzon a földjük, gon­doljon ne csak az árverés esetén való összevásárlás­ról és azután továbbparcellázásról. Találjon, kérjen pénzt a pénzügyminisztertől erre a célra is. Szanálja a szanálható régi kisgazdákat, adósságkonverzióval, megfelelő hitelnyújtással. — Keresztülviteli módoza­tok tekintetében az ötös bizottságnak igazán nem szükséges tanáccsal szolgálni. Az ötös bizottság működése nem merülhet ki a gazdabajok csak egy részének megragadásával, hanem át kell fognia a kistrazdamentis kérdésének egész komplexumát is. Örömmel kell üdvözölni gróf Iladik Jánosnak az OMGE közgazdasági szakosztá­lyának legutóbbi ülésén tett ama kijelentését, hogy a válságba jutott gazdák hitelkérdésének megoldá­sát a legelső sorba helyezendő kérdésnek tartotta és tartja, hogy továbbá az állam a gazdatársadalom azon tagjain, akik a kamatterhek súlya alatt roska­doznak, aként­ segítsen, hogy a kamatok egy részét az állambüdzsé terhére vállalja át A leghalasztha­tatlanabb feladat — jelenti ki gróf Hadik János ,­­gazdasági és szociális szempontból egyaránt a baj­bajutott gazdaexisztenciák megmentése. És itt bátor vagyok azt hozzátenni, hogy főkép a kisgazdaexistenácik megmentése. Dr. balog­ Baloghy Ernő. Pesti hirup .................... 1930. november 28., péntek. N­agy kínálat és ujabb árveszteség a budapesti sertés­vásáron. Már a hétfői rendkívüli, nagy felhajtással kez­dődött a­ ferencvárosi sertésvásár ellaunydulása, am­ely a hét közepéig szinte katasztrófát­g, jelleget öltött., A szerdai felhajtás­ meghaladta a­ három és f­élezret, ami szokatlanul sok és egy-egy fővásári nap normá­lis forgalmának felelt volna meg A mai, csütörtöki fővásári kínálat ilyen előz­mények után 4347 darabra emelkedett, amiben mind­össze 181 volt az angol hússertés. A piac a teljes kedvetlenség és lanyhaság jegyében folyt le. A nagy kínálat következtében a prima uradalmi zsírsertések ára 2—3, sőt egyes esetekben 4 fillérrel, olcsóbbodott. Ugyancsak átlagosan 2 filléres árveszteséget szen­vedtek a gyengébb és közép minőségűek is. Psitha uradalmi anyagot 120- 122 fillérért adtak általános­ságban és csak nagyon kivételesen néhány darabot adtak el 124—125 fillérért, amit nem is jegyeztek. A prima szedettnek 110—118, kivételesen 120 fillér volt a forgalmi ára. A középminőségű 112—114, a gyen­gébb 98—100 fillérrel volt jegyezve. A szalámigyáro­sok részére alkalmas nehéz öreg disznó egyáltalán nem volt kelendő, mert a rendkívüli enyhe időjárás miatt a szalámigyárak egyelőre szüneteltetik az üze­met- A szalámihús már 148 filléres árral sem ke­lendő. Általában a nagyon enyhe időjárás jelentős mértékben elősegíti a sertéspiac lanyhulását és a hidegebb időjárás beköszöntéig hús- és zsírfogyasz­­tásban nagyobb forgalom nem várható. Tavaly ilyenkor általában jobb volt a sertéspiac,és jó áruért az árak is lényegesen jobbak voltak. Az öreg nehéz uradalmi tételek ára 118—120 fillér alá morzsolódott és az öreg parasztsertéseket 114, sőt azon alul is meg lehetett kapni. Angol hús­sertésben az üzletmenet teljesen megállott. A mai 181 darabos kis felhajtást sem lehetett eladni. Az árak ilyenformán csak névlegesek- 120—130—140. A vásár általános helyzetét jellemzi, hogy a lecsengetés előtt félórával még ezernél több eladatlan disznó feküdt az aktokban. A soványsertés-üzletben az érdeklődés változatlanul élénk. Jobb anyag azonban kevesebb kerül kínálatra. Az árak, névlegesek. Beállítani való átvészelt süldő 120—150 kg: 140—145, 60— 00,1kg­: 140— 150, féléves malac páronként 60 kg: 145—150, öreg koca 130, választott malac 150 pengő kilónként. Országos bérlőgyűlés. A Magyar Földbérlák Szövet­sége december 7-én délelőtt 10 órakor Nyí­regyházán, a városháza dísztermében rendezi bérrep­ülését. Az országos jellegű ülésen a Tiszántúl életbevágó mezőgazdasági kér­désein kívül napirendre kerül a bérlőhitel intézményesí­tése, a hitelvédelem kérdése és a termelés segélyezésének problémája. Mezőgazdasági üzemtan címén dr. Reichenbach Béla értékes munkát írt, amelynek legnagyobb érdeme az, hogy a régi üzemtant iskolából megtartja, ami érték, ugyanak­kor azonban az új üzemtani irodalomból is átveszi, amit a gyakorlati élet számára hasznosnak vél. Aki a mai bo­nyolult közgazdasági viszonyok között a sok forrásmunka fáradságos áttanulmányozása helyett egyetlen könyvből akarja, megtanulni a változott viszonyokhoz való alkalmaz­kodás, az okszerű üzemszervezés és üzemvezetés, végered­ményben a jövedelmező gazdálkodás alapvető elveit­, a me­zőgazdasági üzemtant, az nem nélkülözheti dr.E­steiphep­­buch Béla tudományos alapossággal és nagy gyakorlati ér­zékkel megírt üzemtani könyvét. Elnökválasztás a Zemplénmegyei Gazdasági Egye­sületben. Széll József főispán elnöklésével most tartotta elnökválasztását­ a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület és báró Maillot Nándor örökélte báró Waldbott Frigyest választotta meg elnökévé. Az új elnök Frigyes főherceg­nek veje. A gyöngyösi szőlőbirtok adóssága. Gyöngyös város­ban a Gazdakör Szent Imre-ünnepélyén Puky Bál polgár­­mester bejelentette, hogy Gyöngyösről az idei szőlőévad alatt 1250 vagon szőlőt exportáltak a gazdák. A tél fo­lyamán körülbelül egymillió hektoliter bor külföldi elhelye­zésére van kiütés. Ostsvald Géza gazdasági iskolai igaz­,­gató bejelentette, hogy a gyöngyösi szőlőbirtokosok szőlőit húszmillió pengő betáblázott teher nyomja és ugyanilyen összegű a be nem táblázott teher is.­­ Országos vásárok. December 1. A­bony, Ba­bocsa, Bé­késcsaba, Bonyhád, Csákvár, Dunapentele, Eger (havi), Felsőszentmiklós, Édervár, Jászapáti, Komárom, Kölcse, Kővágóörs (pót), Mondok, Nagyoroszi, Nyíregyháza, Pécs, Sajószentpéter, Sárvár, Sellye, Siklós, Szany, Szirák, Ti­­­szaörs, Vámosmikola, Zalaegerszeg. Decem­ber 2: Belei, Békéscsaba, Nagyecsed, Nagykanizsa, Szirák. December 3: Békéscsaba,­ Bélaapátfalva, Hajdúnánás, Jánosháza. (havi), Miskolc (havi), Nyim­ada, Olaszliszka, Tapolca, Zirc.. De­cember 4: Cefidöm­ölk, Ibrány, Kiskomárom (havi), Nagy­­,Kál­é, Ónod, Pacsa, Tiszafüred (havi), Zirc. December 5: Bóly, Csongrád, Földeák, Gyöngyös (havi). December 6: Csongrád, Földeák, Lenti,­Szakos. December 7: Kiskun­­dorozsma, Kisújszállás, Honor. D­unaparti idénycikk-piac. Az egri termelők megkezdték a sárgarépának felszállt­­tását. — Karfiolhiány van a piacokon. — Élénk üzlet a diópiacon. — A tejeskáposzta tovább lanyhult. Mint a Pesti Hírlap a hét elején közölte, a karfiol­­azál­tmányok elmaradtak a piacról és a leveles karfiolból bejött néhány kosár árut csütörtökön 60 fillérért értéke­sítették a termelők. Három nap óta maradtak el a szo­kásos karfiolszállítmányok, de értesülésünk szerint pén­teken és szombaton a pesterzsébeti, kispesti és csepeli bolgár kertészetek­­mintegy 10—12 kocsi karfiolt fognak­ felszálítani a Dun­apartra. A piac másik keresett cikke a kelkáposzta, amelyből vagonszállitmányok is érkeztek. A vagonoknál le—lő, a kocsiknál 14—16 pengő volt má­zsája a kelnek. A leggyengébben értékesíthető cikk most a fejeskáposzta, mivel a vagonszállitmányok most már hetek óta öntik az árut szüntelenül és a raktári készletek így­ nem fogynak ki. A vöröskáposzta ma ismét szilárd volt és 30—32 fillérért mérték ki a kereskedők bódéjáé­ban. A csütörtökön beérkezett vagonáruk között feltűnést keltett a Debrecen környékéről bejött zeller, amely kb.­­kint 12 fillérért lett értékesítve. A győri zöldség tisztán 12, sárgarépa 8, az egri sárgarépa pedig 9—10 pengő volt mázsánként a vagonoknál. Szilárd volt a cékla és a kararábé­ , a burgonyapiacra nagyobb mennyiségű Ella-bur­­gonya érkezett. A rózsaburgonya-szállítmányok csökkenő­ben vannak. Azonban ez utóbbi készletek oly bőségesek, hogy árjavulásról egyelőre szó sincsen. A nagykereskedők úgy a vagonoknál, valamint az elárusító bódékban fel­tűnően kínálják az árut, vevők azonban csak kisebb téte­leknek átvételére jelentkeznek. Árak a vagonoknál: Nyári rózsa rakamazi áru 12,7­- 12%, egyéb helyekről X. oszt. 12—12.6, IX. oszt. 11 %—12, XXI. oszt. 11—11.4 pengő, őszi rózsa I. oszt. 8—7%, II. oszt. 7.4—7.6, III. oszt. 7—7.3 pengő. Rakamazi hagyma­rózsa 6%—0% pengő. Ella-burgonya fajtiszta 6—6%, II. oszt. 5%—5%,­­III. oszt. 4%—5 pengő. Woltmann 4%— 4%, fehérburgonya 4—4% pengő között. Kifliburgonya 12—13% pengő. A nagybani elárusító bódékban 25—300 kg. os tételekben: nyári rózsa 13—14, őszi 9—10, Ella 7— 8, fehérburgonya 5%—6 fillér. A tőzsdei jegyzésben a következő változás következett be: Ella étkezési bur­gonya 4%—5, Woltmann ipari 3—3% pengő budapesti paritásban és átlagminőségben mázsánként. A hagymapiacon az irányzat lanyha. A Makóról be­érkezett fokhagymaszállítmányokat már csak 52—56 fil­lérért lehetett értékesíteni a vagonoknál. A makói vörös­hagymáért a vagonoknál 4%—1% pengőt lehetett csak elérni mázsánként 5—15 mázsás tételekben. A nagybani elárusító bódékban is lanyha az irányzat s már mázsás tételben 5% pengőért is mérnek ki vöröshagymát. A konyhakertészeti áruk piacán a forgalom gyengülő. Árak a nagytermelőknél és a nagykereskedőknél reg­gel 6—10 óra között: Káposztafélék: Kelkáposzta a kocsiknál mázsás té­telekben­. I. oszt. 17—18, 11. oszt. 15—16, III. oszt. 15—14 pengő. A vagonoknál 2—5 mázsás tételekben 15—16 pengő. Fejeskáposzta I­ oszt. 4%, II. oszt. 4—4% pengő 10—15, mázsás tételekben. Vöröskáposzta 5—20 kg.-os t­elekben 24—32 fillér. Vegyes zöl­d főzelékek: karfiol levélzettel és szárral mérve mázsánként: I. oszt. 60—65, II. oszt. 55— 58, III. oszt. 48—50 pengő. Tisztított karfiol 75—105 fil­­lér. Cékla mázsánként: I. oszt. darabos H—12, II. oszt. 9—10, III­ oszt. apró 7—8 pengő. Kalarábé 100 darabon­­ként. I. oszt. 5, II. oszt. 3%—4%, III. oszt. 2—3 pengő. Paraj 20—22, sóska 26—34 fillér. Téli fekete retek má­zsája 8—10 pengő. Főzőtök kg. 16—24, sütőtök 10—14 fillér. Nürnbergi torma 75—105, magyar torma 40—60 fil­lér. Hónapos retek csomója 3%—6, őszi saláta 2 %—4% fillér. Cl­ampiongomba a nagytermelőknél 10—20 kg.-os tételekben 210—265 fillér. Zöldség: győri gyökérzöldség a vagonoknál 12, egyéb helyekről 8—10 pengő mázsán­ként. Győri és környéki sárgarépa vágott mázsánként 6—8 pengő. Egri sárgarépa 9—10 pengő. Cukorsárgarépet 8— 11 pengő. Győri vegyes zöldség 10—11 pengő. Zeller a vagonoknál kg.-kint 12 fillér. Kötözött zeller (10 diHg) I. oszt. 28—3%, II. oszt. 14—18 fillér csomónkint. Darab­­számra 100 darab I. oszt. 4, II. oszt. 3—3%, III. oszt. 1%—2% pengő. A gyümölcspiacon a külföldi almák a magas árak miatt csak mérsékelten fogynak, Magyar Bá­nt­alma Iránt a kereslet fokozódott. Diópiac élénk s az árak tar­tottak. Déli gyümölcsök, különösen az olasz maróni az enyhe idő miatt lanyhuló áron értékesíthetők. FELHÍVÁS. Egyik ügyfelem át akarja venni Erdős,.Jöhetnének Buda­pesten. V., Tátra*utca 1 20/b. sz. alatt levő szatócsüzletet. Fel­hívom az esetleges­ hitelezőket, hogy követeléseiket Budapest, V.Katona József­ utca 21. szám alatti Irodámban december hó 1-én d. u. 6 óráig nálam jelentsék be, mert az ezen időpont után beérkező bejelentéseket ügyfelem figyelembe nem veheti. Budapest, 1930 november 26. Dr. Widder Miklós ügyvéd. Él­elmiszerpiac. Élelemiszerárak a székesfő­város visszicsarnokaiban és élelmiszerpiacokon. Kiskeres­kedelmi árak. Marhahús: ros­télyos, felsál 200—340, leves, húsok 160—300. borjúhús comb 300—­460. borjúvesés 200 —320. Juhhna, hátulja 160— 220, eleje 100—180. Sertéshús: karaj 220—300, tárja, comb lapocka 180—250. oldalas 140 —200, , szalonna zsírnak vak 150—170. háj 170—190. zsir 170—­190. Élő baromfi, csirke (k­b .140—340. lúd és ruca 360 —1200. Tisztított baromi: nagyban: tyuk 170—180, csir­ke 170—270, pulyka 170—180 lúd és ruca 170—190, nyit nagyban bőrben drb 180-330 Kicsinyben: csirke 220—340 lúd és ruca 200—240, nyi kicsinyben drb 240—450. To­jás: tea: 18—19, főző és a­ pri ■ 12-17. Halak: ponty élő nagyv­­­ság szerint ISO—280. ponty je­■ gélt és nem élő 140—180 Tej­■ és tejtermékek: teljes tej 30­— ■ 36, tejfel 140—200, teavaj 420­­ —460, tehéntúró 40—100. Ke-­­ nyér: fehér 42—46—66, fél­­i barna 32—36—40, barna 20— i 24—28, gazda kenyér fáiba ma . 30. Száraz főzelék: bab 40— i 100, borsó 36—80, lencse 46—­­ 120. Zöldségfélék: vöröshagy­­t ma makói 08—10, feleekáposzt­­­ta hazai 08—12, kelkáposzta.­­ 24—30, karfiol 110—150, bur­­í­gonya rózsa 14—20. Blla 10— 14, közönséges 08—12, paraj tisztított 20—24, sav. káposzta. 20—28, gyümölcs: alma 60— 200, körte 150—300, szőlő 100 —200, mandarin 110—120, naspolya 80—120, gesztenye 56—80 fillér, s Vidéki szállítók, autófuvarozók és kereskedők részére áruk elhozatalát, gyűjtését és ideiglenes betározását, mérsékelt dijak mellett vállalom. Jármai Ferentc szállító. V., Bálvány­ utca 20. 16913 BÚTOR ÉS LAKBÉREXPEZfeSEit ¥1 I&­etű részletre is ¥¥ JL V MM Ki,i­ari k0t2iA: ROYAL BUTORCSARNOK, Baross­ u. 42. és 34. (Klinikával szemben)

Next