Pesti Hírlap, 1935. február (57. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-20 / 42. szám
16 TÖRVÉNYKEZÉS. Öt napig tart az Ügyvédi Kamara tisztújító közgyűlése. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Pap József, február 26-án, kedden délelőtt fél kilenc órára hívta össze a választói közgyűlést. A tárgysorozaton csak egy pont szerepel: a Kamara teljes tisztújítása. Ezen a választó közgyűlésen a Kamara vezetőségét, negyvennyolc tagból álló választmányát és kétszázötven közgyűlési kiküldöttet választanak. Az új kamarai törvény értelmében a választói közgyűlésen nincs helye semmiféle felszólalásnak, sem pedig indítványtételnek. A Kamara elnöke a közgyűlés megnyitása után nyomban elrendeli a választói eljárást. Ez öt napig, vagyis március 2-ig tart. A választási elnök dr. Horváth László. A szavazatokat négy szavazatszedő bizottság veszi át, amelyek Baumann János, Deutsch Viktor, Gündisch Guido és Kovácsy Dénes elnöklete mellett működnek. Március 2-án délután két órakor lezárják a választói eljárást és nyomban hozzáfognak a szavazatok összeszámlálásához. Ezt a meglehetősen bonyolódott munkát száz tagból álló bizottság végzi el. A választás minden ügyvéd számára kötelező, bírság terhe mellett minden ügyvédnek szavaznia kell. A kamara 3267 bejegyzett tagja közül 2253-nak van szavazati joga, mert 1014 ügyvéd a kamarai járulékok nem fizetése miatt elveszhette választói jogosultságát. A kamarai választásra az ügyvédi pártok három csoportba tömörültek. Az Egyesült ügyvédi Pártok Nemzeti Szövetsége, Pártszövetség az Ügyvédi Autonómia Védelmére és a Szabadügyvédség Pártja vesz részt a választási csatában. Most az utolsó napok során rendkívüli mértékben felélénkült a választási mozgalom. Ismeretes, hogy dr. Pap József felsőházi tag, a Kamara mostani elnöke, visszalép e díszes tisztségtől és nem jelöltette magát az elnöki méltóságra. Utóda dr. Kövess Béla elnökhelyettes lesz, aki valamennyi pártnak jelöltje az elnöki tisztségre. Minden egyéb állásra a különböző pártok más-más jelöltet állítottak. Az Egyesült Ügyvédi Pártok Szövetsége a követ- .kezőket jelölte: Elnök Köves Béla, elnökheder Imre, Kertész Adolf, helyettesek Lévy Béla, Wenczell Jodi István, Ladányi Sándor, Árpád, főtitkár Gerlóczy End- László Arnold, Lukács Bernátre, titkárok Boda Ernő, Pályi vitéz Mátyásfalvi (Glatz) Gyula, ügyészek Bartók IV Erich, vitéz Mensáros Zoltán, Jenő Berend Béla, Kramer Emil, Mezey Sándor, Nyári Miklós, pénztáros Lukács Imre, pénz- Pajor Rezső, Palágyi Róbert, tároshelyettes Vida Gyula, vá- Parragh Sándor, Percnyi lasztmányi tagok Bajánye Zsigmond, vitéz Pether Zoltán, rene Baktay Albert, Barta Polák Géza, Porubszky György Imre doberdói Bánlaky Zol- Rendes Ervin, Rendi Sándor, Ján, Bátyka Zoltán, Beregi Szlávitezái Sándor Árpád, Si Endre Brózik Bódog, Ludin- Jaon Mihály Pál, Boóa Jószky László, egerszalóki Czig zsel, vitéz Szabó Lajos, Kisler István, Dugárdy István, béri Szalay Zoltán, Szatmári Fábián László, Fenyves Béla, Ferenc, Uhlwurm Ödön, Vadász Gaál Jenő, Groák László, Béla Varannai István, Vályi Győri Ákos, Hódy János, Jan Lajos, Várkonyi Kálmán, Cső Sándor, Kagos Béla, Kál- Pártszövetség az Ügyvédi Autonómia Védelmére jelöltjei. Az Ügyvédek Szabad Szervezete a következőket jelölte: — Két napi elzárásra ítélték a testvérgyilkos kereskedősegédet. A mait nyáron Kollár László kereskedősegéd Óbudán veszekedés közben agyonlőtte fivérét, Kollár Vendel gazdálkodót. Kollár Lászlót letartóztatták, a törvényszék azonban felmentette az emberölés vádja alól, megállapítva, hogy a jogos védelem határát félelemből lépte túl. Az ítélőtábla a bizonyítás kiegészítését rendelte el már régebben ebben az ügyben, úgyhogy az emberölési ügy még nem fejeződött be. Kollár Lászlónak már ezt megelőzőleg is komolyabb összetűzése volt bátyjával, aki azután életveszélyes fenyegetés címén feljelentést tett ellene. Ezt a régebbi ügyet kedden tárgyalta dr. Csilléry Kálmán büntetőjárásbírósági alelnök. Kollár László elmondta, hogy a járásbíróság folyosóján várakozott, amikor apja segélykiáltásait hallotta. Éppen tízóraizott, ezért kés volt a kezében és nyitott késsel rohant az előszobába, ahol bátyja, Kollár Vendel rugdosta édesapjukat. Gyorsan eltette a kést és apjának védelmére kelt. Ezt a jelenetet magyarázhatták egyes tanuk félre, azt gondolván, hogy ő késsel ment neki bátyjának. A járásbíróság a tanuk kihallgatása után Kollár Lászlót közcsend elleni kihágásért két napi elzárásra ítélte. Az ítélet ellen fellebbeztek. A sinfalvai perben újra elnapolták a tárgyalást. Kolozsvárról jelentik, hogy az ottani törvényszék kedden folytatta a sinfalvai események miatt perbe vontmagyar újságírók ügyének tárgyalását, amelynek mindjárt az elején heves öszszecsapás volt az ügyész és a védők között, mert az ügyész kérte a bíróságot, hogy tekintsen el a tanúként megidézett Boros György unitárius püspök és Gaál Miklós tordai képviselő kihallgatásától és rendelje el mindjárt a perbeszédek megtartását. A védelem képviselői tiltakoztak az ügyészi indítvány ellen. A biróság végül elrendelte a bizonyítási eljárás folytatását. Dr. Boros püspök elmondotta, hogy Sinfalvára érve, temetési menettel találkozott. Hajdú Sándor 60 éves gazdát temették, aki a kiállott izgalmakba belehalt. Gaál Miklós a tordai zavargásokról vallott. Az elnök váratlanul kihirdette a tanúvallomások után, hogy a tárgyalást újra elnapolja február 26-ig. __ Százharmincegyezer pengős takarékkönyvet hamisítottak. A múlt év tavaszán a postatakarékpénztárnál rájöttek arra, hogy egy hamisított betéti könyv segítségével százharmincegyezer pengőt akarnak felvenni. A hamisító társaság tagjait elfogták és a törvényszék már el is ítélte őket. Az elítélt Weber Béla és Demeter Gyula volt egyetemi hallgatókon és Pap József ügynökön kívül a kir. ügyészség vádat emelt Singer Sándor magántisztviselő és Hoffman Leó nyomdai vállalkozó ellen is. Singer és Hoffman nem jelentek meg akkor a tárgyaláson, mire ügyüket elkülönítették. Időközben Singer Sándort elfogták és kedden tárgyalta az ügyet a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa. Singer elismerte, hogy a takarékkönyvbe valóban ő írta be az egyik negyvenezerpengős tételt, mégpedig Demeter utasítására, aki azt mondta, hogy egy okirathamisító társaság leleplezése céljából van erre szükség. Hoffman Leó azzal védekezett, hogy elkészítette a megrendelt kartotéklapokat, de nem tudta, hogy ezt viszszaélések céljaira fogják felhasználni. Az egy évi börtönre ítélt Weber Béla tanúvallomásában többek közt azt mondta, hogy Singer Sándort nem tartja bűnösnek, mert őt valóban beugratták. Több tanú kihallgatása után a törvényszék Singer Sándort okirathamisítás bűntettéért hét hónapi börtönre ítélte, Hoffman Leót ellenben felmentette. Az ítélet még nem jogerős. Börtönbüntetésre ítélt szénkereskedő, Hajnal Lajos szénkereskedő magánokirathamisítás és csalás bűntettével vádoltan került kedden a büntetőtörvényszék Fonyódy-tanácsa elé. Dumánszky Ágoston rádiómérnök, aki régebben társa volt Hajnalnak, az evangélikus egyházközségtől három vagon koksz szállítására felvett kétezer pengőt. Dumánszky a pénzből ezerkilencszáz pengőt átadott Hajnalnak, hogy fizesse be a Carbon szénkereskedelmi részvénytársaságnál a koksz vételára fejében. Hajnal a pénzt nem fizette be és amikor Dumánszky sürgette a nyugtát, a Carbon levélpapírján hamisított egy okiratot. Hajnal a bíróság előtt elismerte, hogy Dumánszkynak hamis nyugtát adott, de tagadta, hogy az evangélikus egyházközséget meg akarta károsítani. A törvényszék Hajnal Lajos szénkereskedőt a vád szerinti bűntettekért hét hónapi börtönbüntetésre ítélte. — Gyomor- és bélbántalmak, hasüregbeli vérpangás, izgékonyság, migrén, kimerültség, szédülés, szívszorulás, rémes álmok, ijedősség, általános rosszullét, a munkaképesség csökkenése sok esetben rövidesen megszűnnek, ha a beteg néhány napon át reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet iszik. — Megölte az anyósát. A miskolci törvényszék most tárgyalta Szobonya Bertalan bányász bűnügyét, aki az elmúlt év novemberében Radostyán községben veszekedés alkalmával baltával széthasította anyósa, Lukács Lajosné földmívesasszony fejét. A törvényszék Szobonyát szándékos emberölés bűntettéért két évi fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős. Hasbalőtte a lakodalomból hazatérő édesanyját. Szekszárdiét jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Ifjabb Paksi József gazdálkodó december 6-án éjjel Decs községben az utcán megleste egy lakodalomból hazatérő édesanyját és amikor mellé ért, hasbalőtte. A súlyosan sérült asszonyt nyomban a szekszárdi kórházba szállították, a merénylő fiát pedig letartóztatták. A szekszárdi törvényszék Wandl-tanácsa kedden tárgyalta ifj. Paksi József bűnügyét. A tárgyaláson kiderült, hogy anya és fia között húsz éve feszült a viszony, már a háború idején haragudott a fia anyjára, mert nem küldött neki élelmiszert a harctérre. Id. Paksiné még mindig beteg és a keddi tárgyaláson hordágyon fekve tett vallomást. A törvényszék ifj. Paksi Józsefet szándékos emberölés kísérletéért az enyhítő körülményekre való tekintettel hatévi fegyházra ítélte. Az Ítélet jogerős Elnök Köves Béla, elnökhelyettesek Melzer István, Oppler Emil, főtitkár Brauner Mór, titkárok Ács Jenő (budapesti), Vekerdy Géza, ügyészek Grünhut Ármin, Kadocsa Marcel, Menyhárth Gyula, pénztáros vitéz Pétery Aladár, pénztáros helyettes vitéz árvátfalvi Nagy István, választmányi tagok Ábrahám Dezső, Auer Pál, Ballagi Ernő, Bálint Artur, Bene Sándor, Biró László, Bittner Béla Bodor Géza, vitéz Botond Béla, Dvorusák Antal, Gál Jenő, Győri Emil, Gyulai Noé, Harmos Alfréd, Hegedűs József, Héczey Lajos, Hirschler Henrik, Hajtás Ödön, Horváth Sándor (debreceni), Kenyeres Gyula, vitéz Kossuth Ferenc, Láng Lajos, Lovás József, Márton Imre, Moskovics Mór, Nagy Emil, Losonczi Nagy Vince, Ostern Lipót, Pető Ernő, Prívitzky Endre, Rott Pál, Rupert Rezső, Seheiner Antal, Schilling Endre, Schweiger Béla, Seprényi Imre, Simonyi Lajos, es. Sommer József, Szabó Sándor, Székely Adolf, Szentiványi Dezső, Veszerényi Szilágyi Dezső, Szilási Ferenc, Trubner Géza, Timár Dezső, Váradi Imre, ifj. Vas Imre, és Virányi József. Elnök Köves Béla, elnökheyettesek Lévy Béla, Oppler Imre, főtitkár Gerlóczy Endre,itkárok Szegő Ferenc, Vekerly Géza, ügyészek Bartók Feenc, Bárdos György, Menyhárth Gyula, pénztáros Lukácsmre, pénztáros helyettes Vida Gyula, választmányi tagok Ábahám Dezső, Auer Pál, Bállai Ernő, Bátyka Zoltán, Biró zászló. Bleyer Imre, Bodor Géza, Botond Béla, Brózik Balog, Brüll Dániel, Dusárdy István, Engel Géza, Gaál Jenő, Gál Jenő, Gonda Béla, báró gelsei Guttmann Henrik, Győri Ákos, Györki Imre, Héczey Lajos, Hódy János, László Arnold, Lovas József, Lukács Bernát, vitéz Mátyásfalvy Erich, Mezei Sándor, Moskovics Mór, Nagy Vince, Nyári Miklós, Oláh Gyula, Pajor Rezső, Porubszky György, Rendi Sándor, Rott Pál, Simon Mihály Pál, Schilling Endre, Szabó Lajos, Szalai Zoltán, Szatmári Ferenc, Szentiványi Dezső, Szőke Sándor, Taubner Géza, Timár Dezső, Vadász Béla, Varannai István, Vályi Lajos, Vécsei Béla, Virányi József, báró Vojnits Miklós. PESTI HÍRLAP 1935. február 20., szerda. — A megbízás a Magánjogi Törvényjavaslatban. A Magyar Jogászegyletben dr. Meszlény Artur egyetemi tanár, ügyvéd ilyen című tanulmányát olvasta fel kedden dr. Fürst László törvényszéki titkár. Dr. Nizsalovszky Endre egyetemi tanár megnyitó beszédében sajnálatának adott kifejezést, hogy a szerző megbetegedett. A tanulmány a már több évtizeddel ezelőtt kifejtett szervezetjogi elmélet alapján jellemzi a megbízási ügylet jogi lényegét és szerepét. Kimutatja, hogy a Magánjogi Törvényjavaslatnak a megbízásról adott meghatározása nem mindig helytálló. KIADÓ LAKÁS 2 szobás, modern, komfortos, központi fűtés, melegvíz, olcsó, azonnalra vagy májusra. V„ Akadémiautca 7. szám. m 14.KI nLr március elsején kezdődő tan- B wingij *»€&£ N &J folyamunkon néhány hét......■■■...............in alatt egy nagy kereseti lehetőséget nyújtó óriási közgazdasági jelentőségű szakmára azokat a komoly összeköttetésekkel rendelkező, jó megjelenésű urakat és hölgyeket, akik elhelyezkedést keresnek. írásbeli jelentkezéseket „Hivatás 8652" jeligére Blockner J. hirdetőirodába, IV.S Városház utca 10. kérünk. 1141 A korhely kalauz. Irta: I. W. Balfe. London egyik külvárosi negyedének forgalmát ír Westings autóbuszvállalat bonyolította le nagy kék kocsijaival Az autóbuszok a Themze mentén fekvő kis városokon végigrobogtak a tengerpart felé. A vonal nésszerű volt s így ezen a májusi reggelen, amelyiken az itt elmondandó eset történt, minden hely el volt foglalva. Talán mellőzzük az egyes utasok leírását és jellemzését. Az események egyiküket sem tették érdekesebbé, annak a golfruhás, sportsapkás férfinak a kivételével, aki a legelső egyes ülésen ült a soffőr üvegfallal elválasztott fülkéje mellett. Azt az egyet talán még sem fölösleges megemlíteni, hogy a kalauz a kocsi hátsó végén elhelyezett szintén egyes ülésen ült, úgyhogy mindig végigláthatott az egész kocsin. Az autóbusz éppen Woolvertown-hoz közeledett, amikor hirtelen az elől ülő sportsapkás férfi feljajdult és leesett az ülésről. A nyakából vér patakzott. Az utasok rémülten ugrottak fel helyeikről. A kalauz lecsengette a kocsit, az autóbusz megállt. A soffőr és a kalauz leemelték a kocsiról a sebesültet, azaz a halottat és lefektették az út melletti réten a fűre. Félórával később a közeli városkából — egy előmenő motorkerékpáros híradása alapján — autón megérkezett egy rendőrbiztos két rendőr kíséretében. Az autóbusz kalauza éppen ekkor a réten az úttól mintegy harminc méternyire elvonuló kerítés melletti halmon állt és a távolba nézett. A rendőrbiztos magához intette és erélyesen megkérdezte : — Mit keresett maga ott a dombon? Miért nem maradt az utasok mellett? — Az utat kémleltem, hogy jönnek-e már az urak, — felelte. — London felől? Hiszen tudhatta, hogy a motoros, aki minket értesített, Woolvertownba jött értünk! — jegyezte meg a rendőrbiztos és kutató pillantást vetett a kalauzra, aki azonban közömbösen bámult a szeme közé. A rendőrbiztos az utasoktól semmi érdemleges adatot nem tudott meg és megengedte, hogy az útjukat folytassák. A holttest mellett egy rendőr maradt. Az autóbuszt a végállomásra érve alaposan átkutatták, de nem, tudtak a fegyver nyomára jutni, amellyel az öngyilkosságot elkövette. -X Másnap délben Spotland Yardban Phillips detektívfőfelügyelőt felkereste Sir Bryson Thomas, a külügyminisztérium osztályfőnöke. — Úgy értesültem, hogy ön foglalkozik a Westings I. vonal autóbuszában elkövetett titokzatos gyilkossággal. — mondta az osztályfőnök. — Igen, Sír Thomas, az orvosi vizsgálat megállapította, hogy nem öngyilkosság történt, hanem valami ismeretlen fegyverrel ölték meg azt a szerencsétlen fiatalembert. A mód, ahogy a nyakán az ütőér át volt szakítva, kizárja, hogy ezt önmaga követhette volna el. A meglepő csak az volt, hogy a lövedéknek semmi nyomát se lehetett megtalálni. Pedig csak lövés okozhatta a sebet, mert a zsúfolt autóbuszban nem szúrhatta meg senki sem, annál kevésbé, mert külön ülésen ült, amely előtt közvetlenül a soffőrt elrekesztő üvegfal van és az ablakok is sértetlenek voltak. — Minket az eset nagyon kínosan érintett, — jegyezte meg az osztályfőnök. — Ön bizonyára tud arról, hogy a genfi Népszövetség egyik bizottsága irányítja, részben társadalmi eszközökkel, a kábító mérgek elleni nemzetközi védekezést. A rendőrbiztos bólintott. — A meggyilkolt ennek a szervezetnek egyik legkitűnőbb detektívje volt, — mondta az osztályfőnök. — Éppen tegnapelőtt jelentette, hogy a kontinensről fontos adatokat hozott és pár napon belül leleplezi, hogy a legújabb tömeges kokainszállítmányok milyen úton jutnak el Londonba. Ezért gyilkolták meg. De végtelenül fontos volna, hogy a jegyzeteit megkapjuk, amelyek bizonyára a zsebében voltak. — Sir Thomas a legjobb időben keresett fel. Éppen mostanra rendeltem magamhoz az autóbusz kalauzát. Megállapítottam, hogy ő a gyilkos. — A kalauz? Hogy gyilkolhatta meg a kocsi túlsó végéről úgy, hogy senki sem vette észre. — A ródszer ugyanaz volt, amit a legutóbbi négy hasonló gyilkosságnál sejtettünk, bár bizonyíték nem állít a rendelkezésünkre Mindezeket az eseteket népes vasúti kocsikban követték el. Ez vitt arra a gondolatra, hogy a helyi rendőrség pár adatát, amellyel ők semmit se tudtak kezdeni, tovább kiépítsem. Az első adat az volt, hogy a rendőrbiztosnak feltűnt, hogy az autóbusz kalauza az úttól harminc lépésre egy kerítés előtti kis dombon állt és állítólag London felé bámult, mert „kiváncsi volt, hogy jön-e már a rendőrség“. Ennek így nem volt semmi értelme. Kimentem a helyszínére, átmásztam a domb melletti kerítésen és ott a fűben egy sörösüveget találtam. Megvizsgáltam: sörösüvegbe beépített légpuska volt, melyet fúvással sütnek el. Nagy gyakorlattal ezzel a hangtalan fegyverrel tizenöt lépésről is tudnak egyes gazfickók célozni. A másik adat az, hogy az egyik utas, egy vén kisasszony, azt vallotta, hogy a kalauz közvetlenül az öngyilkosság percében sörösüvegből ivott, amin ez a hölgy nagyon megbotránkozott. — És hova tűnt el a lövedék? — kérdezte az osztályfőnök megdöbbenve — Kis üvegnyil volt, amelynek türoka behatol a nyakba és a hajszálvékony üveg annyira porrá robban szét az ütődéstől, hogy a széttépett ütőérben nyomát sá lehet felfedezni. Ebben a percben jelentette egy detektív, hogy az autóbusz kalauza megérkezett. Bevezették. Amint az asztalon a söröspalackot meglátta, elhalványult és a pisztolyzsebéhez kapottadó hatalmas markok lefogták. Megtalálták nála a meggyilkolt feljegyzéseit és ezekből megállapították, hogy a kábító méreg tömegét ezeken az autóbuszokon csempészték Londonba, természetesen a társaság tudta nélkül. A kalauz letartóztatásával, a legújabb gangszterfegyverrel elkövetett gyilkosságok sorozata egy- szerre megszűnt.