Pesti Hírlap, 1935. május (57. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
Minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka. Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlőszempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatvalesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfenntartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. Belső gazdasági megerősödés. A gazdasági és pénzügyi természetű teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegyezés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodni a nemzet belső gazdasági megerősödéséről s a nemzeti termeéés folytonosságának fenntartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlő elve a nemzeti jövedelem növelése és annak a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával helyes és igazságos eloszlása, ami magában foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. Szeretettel kell fölkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezért gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítani. Ennek keretében nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában. A pengő vásárlóerejének fenntartása. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termésfölöslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesztésére irányuló eddigi munkát. A római hármas egyezmény erre nézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg a nemzetközi légkör megtisztulásával el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának ideje, azon kell lenni, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző megkötöttségek a lehetőséghez képest fokról-fokról enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket. Takarékosság, racionalizálás, tőkeképződés. Az állami pénzügyek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérelve a takarékosság és éppen ezért folytatni kell elsősorban a közigazgatás racionalizálásának megindult munkáját. De a budgetáris egyensúly fenntartására irányuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak teremtésére megfelelő beruházások és közmunkák útján. Belső erőinkre való utaltságunkban fokozott figyelemmel kell lennünk a tőkeképződés szempontjaira, különösen annak a bizalomnak a fokozására és elmélyítésére, amely a takarékterkék gyarapításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglévő tőkék minél hatékonyabban kapcsolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálatába, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére különös gondot kell fordítani. További rendezésre vár a gazdaadósságok ügye is, amely kérdések közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. — Külföldi adósságaink ügye állandó gondos kezelést igényel és figyelemmel kisérését mindazon lehetőségeknek, amelyek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenntartásához fűződő érdekekkel számoló elintézéséhez vezethetnek. Népünk megerősítése, telepítés. A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szolgálni a népegészségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fokozottabb kiterjesztése. Szükség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek iszolpálására. — A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak, bölcseséggel párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképesebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kelljünkimindenkinek, aki a magyar jogmegművelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett tűinél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizományok korszerű reformját is. Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenség megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Gyorsabb és egyszerűbb igazságszolgáltatás. Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésre és gyorsításra szorul a polgári és büntető peres eljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyészi szervezet bizonyos mértékű átalakításának a kérdésével is. A gazdasági forgalmi és hitelviszonyok változásai kell hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok, közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformját is. E reform keresztülvitelénél sértetlenül kell megőrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. A közoktatás korszerű újjászervezése. A közoktatásügyi terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akciók — bár szerényebb keretekben, való — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési intézmények reformja. Mimién iskolatípusban különös gondot kell fordítanunk a jellem- és öntudatképzés, az állampolgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy ezek megfelelően érvényesüljenek, biztosítanunk kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kultúregyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. Közjogi reformok az alkotmány szellemében. Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott vezetését. E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő és odaadással gondozó közigazgatás ideálja felé kell haladnunk, a központi ügyintézés aránytalanságainak lehető leépítésével és a hatáskörök arányos megosztásával. E szempontoknak megfelelően elő kell készíteni a magyar közigazgatás általános reformját, amely a vármegyék ősi intézményéből megőrizve és megtartva mindazt, ami helyes, jó és időálló, olyan közigazgatási szervezetet ad az országnak, amely számol az egyes vidékek különleges igényeivel, az adófizető polgárság teherviselő képességével és lehetővé teszi az állami akarat gyors és hatályos érvényesülését. PESTI HÍRLAP 1935. május 1., szerda. Mit vár a nemzet az országgyűléstől. Nehéz történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az országgyűlés s hazánk sorsa attól függ, hogyan tud a nemzet e történelmi idők követelményeihez felemelkedni. Fokozottabb mértékben lesz tehát szükség arra, hogy a magyar nép akaratának és bizalmának letéteményese: az országgyűlés rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékekkel, amelyek a nemzetet ezer éven át fenntartották, az önzetlen hazaszeretet, a leendő áldozatkészség, a tűrni, kitartani és akarni tudás erényeivel. A vallás nem lehet elválasztó gál. — Hazánkat ismét naggyá, nemzetünket megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely felülemelkedve minden elválasztó irányzaton, — az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesit minden épitőerőt. A vallás lehet legkevésbé elválasztó fal magyar és magyar közötti bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék politikai vagy társadalmi viszályt kelteni. Ezt elhárítani kötelességünk. Amikor ezen irányelvek szerint munkáljuk a magyar jelent és jövőt, gondoljunk kisebbségi sorsban élő fajtestvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással viseltetünk. Mindent a hazáért. — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhitatos kegyelettel a nemzet. A „vezérlő“ fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon elöttünk, mely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára: „Mindent a hazáért és semmit a privátumért". — A közös nagy magyar cél: a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő munkásságukra a gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935. évi április hó 27-ére egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. •Ünnepi istentiszteletek az országgyűlés megnyitása alkalmából. Az új országgyűlés megnyitása alkalmából kedden délelőtt ünnepélyes Veni Sancte volt a koronázó Mátyás-templomban. Az ünnepi misét Glattfelder Gyula megyéspüspök pontifikálta fényes papi segédlettel. A kormányzó képviseletében Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter, a miniszterelnök képviseletében Kánya Kálmán külügyminiszter vett részt a misén. A kormány tagjai közül megjelent Kozma Miklós és Bornemisza Géza. Az államtitkárok közül Preszly Elemér, Winchkler István, Marschall Ferenc, Antal István és Sárczy István. A főváros részéről Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Kánig polgármester jelent meg. Ott volt Putnoky Móric, a képviselőház háznagya, Rakovszky Endre, a felsőház háznagya, báró Fidth Pál, a felsőház korelnöke, gróf Széchenyi Bertalan és még igen sokan a közéleti előkelőségek közül. A zenésmise, amely teljes egy óra hosszat tartott, 11 órakor ért véget. A Kálvin téri református templomban reggel tíz órakor kezdődött az ünnepi istentisztelet. A kormányzó képviselőjét, Darányi Kálmán földmívelésügyi minisztert Ravasz László püspök, Szabó Imre esperes és Muraközy Gyula lelkész fogadta. Megjelentek az istentiszteleten a felsőház tagjai közül: Erdőhegyi Lajos, Gáli Endre, Balogh Jenő, Farkas István püspök, Lázár Ferenc, Mándy Samu, Patay Tibor, Puky Endre, Sesztina Jenő, Szíjj Bálint, gróf Teleki József, gróf Teleki Tibor; a képviselőázi tagok sorából: Ángyán Béla, Árpáttollyi-Nagy István, Bárczag Ferenc, Bessenyei Zénó, Csiláry András, Farkasfalvi Farkas Géza, Kelémén Kornél, Kun Béla, Lázár Andor igazságügyminiszter, vitéz Ledössy Árpád, Lukács Béla, Madai Gyula, Matolcsy Mátyás, Mándy Sándor, Molnár Imre, Péchy László, Putnoky Móric, Tasnádi Nagy András, gróf Teleki Mihály, Zsindely Ferenc és Zsóry Lajos, továbbá Cseh-Szombathy László, Sándor István. A XC. zsoltár első versét énekelte a gyülekezet, majd Ravasz László dunamelléki püspök ment fel a szószékre és Pál apostolnak a Korinthusiakhoz intézett I. leveléből a XII. rész. 12—13. Versei alapján mondotta el beszédét. A Szentkorona magába foglalja — mondotta többek között — az egész magyar nemzetet, tekintet nélkül az egyesek származására, rangjára, a nyelvi, faji és felekezetbeli különbségekre. A nemzet testének élő tagjaivá a létele révén leszünk. Születtek, éltek itt a magyar hazában rossz magyarok is, de születtek áldott, jó, nagymagyar hazafiak! Ismertünk olyat, aki alig tudott magyarul és meghalt a magyar igazságért, más viszont talán más nyelven nem is beszélt, mégis árulójává lett a hazának. Aki nem a lélek által tartozik a nemzet testéhez, csak olyan szerepet visz, mint az emberi testnél a műláb vagy az üvegszem. A lélek csak Krisztustól és Krisztus által lehet ilyen naggyá, erőssé és tisztává, ezért könyörgünk az élő Istenhez, hogy erősítse, tisztítsa meg a törvényhozók lelkén A Deák téri evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteleten a kormányzó képviseletében Gömbös Gyula miniszterelnök jelent meg, akit a templom körül összegyűlt közönség lelkes éljenzéssel köszöntött. A templom kapujában Raffay Sándor püspök és Pesthy Pál egyházkerületi felügyelő üdvözölték. Megjelentek az országgyűlés felsőházának tagjai közül: báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője, Kupi Béla