Pesti Hírlap, 1935. szeptember (57. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-01 / 198. szám
2 . fgggggMyyHgg»ll!!LMil-JiX ! JlilLE»' már képtelen, az magában hordja a betegség csíráit. Ha a magyar pártok vezérei felelősséget tudnak vállalni azért, hogy a dunai kérdésből kifolyóan semmiféle veszedelem nem fenyegeti az országot, akkor ám folytassák eddigi politikájukat; ha azonban nem merik garantálni nemzeti biztonságunkat, akkor kössék meg sürgősen a Treuga Dei-t, ha csak nem akarják Magyarországot olyan helyzetbe hozni, hogy legjobb külföldi barátai is kénytelenek legyenek kétségbe vonni a nemzet életképességét. Ez nemcsak a mi, hanem, úgy hisszük, a legtöbb nem-politikus magyar ember véleménye. Pedig senki sem tagadhatja, hogy ők, a politikai ambíciók nélkül dolgozók és adózók a nemzet igazi ereje. Wissehkler István lesz a kereskedelmi miniszter. Bornemisza Géza ipari miniszterré történt kinevezése alkalmával, amint ismeretes, megbízást kapott a kerrskedelmi minisztérium továbbvezetésére is. Politikai kezet értesülése szerint a legközelebbi napokban megtörténik Bornemisza fölmentése a kereskedelmi tárca vezetése alól. Az új kereskedelemügyi és közlekedési miniszter Winchkler István kereskedelmi államtitkár lesz. Nicki meghatalmazott miniszter 4eera£be utazott. Nicki Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Cenfbe utazott, hogy a Népszövetség közgazdasági bizottságának szeptember 2-án kezdődő ülésszakán résztvegyen. A magyar küldöttség aNépszövetség szeptember 4-iki közgyűlésén. Card, aug. 31. A Nemzetek Szövetségének szeptember 4-én megnyíló 13. közgyűlésén Magyarországot az alábbi küldöttség fogja képviselni: fődelegátusok Tálnczos Gábor nyugalmazott lovassági tábornok, özvegy Apponyi Albertné grófné, Velics László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Magyarország állandó képviselője a Nemzetek Szövetsége mellett. Helyettes delegátusok: Ziegler Géza tábornok, dr. Szent-látvány Béla külügyminiszteri tanácsos, a Nemzetközi Szerződésiosztály vezetője, báró Balrach-Bessenyey György követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Baranyai Zoltán követségi tanácsos, dr. Mengele Ferenc követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője és Bulla Pál követségi titkár. Roosevelt aláírta a semlegesség* törvényjavaslatot* Washington, aug. 31. Roosevelt elnök ma aláírta a semlegesség! törvényjavaslatot, amely ezzel törvényerőre emelkedett. Mint ismeretes, a javaslat idegen nemzetek közötti háború esetére a fegyveres lőszerkivitel tilalmát írja elő valamennyi hadviselő állammal szemben. szerszámokat vett magához és a diófa tövében heverő automobilhoz sietett. Óriási erejével nekifeszült a féloldalt heverő kocsinak és felfordította. Első pillantásra látta, hogy a tengelye törött el, a motornak és a kerekeknek csodálatosképpen semmi híja se történt. Szakértő kézzel fogott hozzá és egy órai megfeszített munka után kiszabadította a törött tengelyt az alkatrészek közül. Különös véletlene a sorsnak. Ha a motorban törött volna el valami, azt az ő kezdetleges szerszámaival nem tudta volna megcsinálni. Olyan ideiglenes tengelyt azonban, amellyel az autó lassan, óvatosan hazamehet, össze tud tákolni. Vállára kapta hát a tengelyt és a műhely felé tartott... Eszébe jutott a kép, amit a műhelyben hagyott... A halott fehér, heverő asszony.. A néma arc ... Bizonyosan magánál van már ... Újra elsápadt és a szeme meredten nézett maga elé... Azután rántott egyet a vállán és nem nézve se jobbra, se balra, belépett a műhelybe... Kiválasztotta az alkalmas vasat, felszította a tüzet és dologba fogott... Annyit azonnal észrevett, hogy az asszony felült már a matracon, Marikuca anyó foglalkozik vele, ugy látszik nincsen komolyabb baja. Az ácsorgó gyerekeket elkergette, egy pár kiváncsi falubelit Marikucához utasított s hatalmas, kőkemény markában feje fölé lendült a kalapács. A tűz, a futtatótól hajszolva, a kürtő felé kapaszkodott és haragos lángjából a szikrahad tavaszi méhrajként cikkázott ki a szabadba.... Ruhán, az ördögök kovácsa dolgozott. Döngve, földet rengetve csapódott le az acélkalapács az üllőre s az izzó vasrúd óriáskígyóként vonaglott a csapásai alatt. Félelmetes kép volt a szélesvállu, kötélizomzatu felsőtest, a rettenetes karok, a jegenyevastagságú derék s a folytonosan sújtó, csengő, dübörgő kalapács! Szívvel-lélekkel dolgozott. Szépen alakult már ki a vasból a tengely s a borzalmas ütések olyan erövel zuhogtak a mélybe, mintha az egészz világot szét akarták volna rombolni... Az asszony a matracon Marikuca anyó ápoló Párizs, aug. 31. Vallery-Radot az Ami de Peupleben megállapítja, hogy keze alatt álomba szunnyadt. Az öregasszony látva a nyugodt, csendes álmot, fogta magát és hazament, hogy otthoni dolgát végezze. Gondolta, később majd visszajön. Rubán így maradt egyedül az idegen aszszonnyal, bár maga nem is tudta, hogy egyedül van vele... Az égi nap pedig már bágyadt tekintettel kutatta az alkony felé vezető utakat s az este valahol, még a felhőkön túl, de már csatasorba állította fekete seregét. Rubán se nem evett, se nem ivott. Karja fáradhatatlan ütemben sújtott a vasra s már csak rövid idő kérdése volt, hogy a tengely elkészül. Az asszony felébredt. Ijedten ült fel különös fekvőhelyén, riadtan nézett körül és egyszerre eszébe jutott minden. Felállt, kicsit szédült, de pár lépés után jól érezte magát. A tűzre pillantott és meglátta az izzó vas fölé hajló, félelmetes óriást, akinek a kezében csodákat művelt a döngő kalapács. Meglepetten nézte a különös alakot és a görög mitológia félisten-kovácsára gondolt... Figyelte az emberi izomzat pompás munkáját, a rusztikus tüzet és a kormos, babonás környezetet. Azután a szabadba pillantott. Látta, hogy múlóban van a délután, nyugtalanul gondolt arra, hogy mikénti fog ő innen tovább jutni. A kovácshoz lépett és megszólalt: — Mondja kérem, tud valamit a kocsimról? Haza tudok vele menni? Rubán ,karja megállt, az asszonyra tekintett és úgy felelt: — A tengelye tört el. Mingyárt kész vagyok az uj tengellyel, felszerelem és a kocsi majd lassan, de tovább mehet. Az asszony lelkében villám cikázott keresztül. Összerezzent. A szeme kerekre tágult, kezét a szivére szorította s elfehérült ajka reszketve suttogta maga elé a nevet: — Péter! Az ördögök kovácsa talán meg se hallotta, folytatta a munkát és ütései mintha kegyetlenebb erővel zuhogtak volna a vonagló vasra. Az asszony állt és nézte. Viharok száguldottak keresztül a lelkén, arca hol elsápadt, hol elvörösödött. Egyik pillanatban úgy érezte, hogy össze kell esnie, a másik pillanatban meg mohón cselekedni szeretett volna, de csak állt és hallgatott, állt és nézte a vasat döngető óriást... Eszébe jutott a múlt... A megvadult mérnök ... A véres kalapács... A tárgyalások ... Az ítélet!... És mintha a négy évi börtön után a föld alá süllyedt volna el a férfi... Eltűnt... Az uj tengely elkészült. Rubán a vállára kapta, szerszámait magához vette s amint kilépett a műhelyből, még odaszólt az egész testében reszkető asszonynak: — Asszonyom, jöjjön, mindjárt tovább is mehet! ... A tengelyt hamarosan a helyére szerelte, gondosan átvizsgálta a motort s amikor mindent rendben talált, egy-két paraszt segítségével talpra állította a kocsit. A motort begyújtotta, kis ideig járatta, bekapcsolta a kerekeket s az autó lassan bár, de megindult. Ekkor a csaknem teljesen magánkívül álló asszonyhoz lépett. — Asszonyom, a kocsi jó. Szálljon be, de negyven kilométernél nagyobb sebességgel ne menjen vele. Szerencsés utat! S az asszony ajkáról, mint egy kétségbeesett sikoltás, tört elő újra a hang: — Péter! A félmeztelen óriás semmit se hallott a kiáltásból. Magához vette szerszámait és döngő léptekkel távozott a műhely felé. Az üllő előtt megállt, kezéből kihullottak a szerszámok, tekintete az ittmaradt, kettétörött tengelyre esett és keserűen, hangosan felnevetett: — Ime a második áldozat! Az első az én életem tengelye volt! ... Kint a sötétség árvize hirtelen öntötte el az egész környéket... Az asszony menekülni akart a vízió helyéről, beugrott a kocsiba, felgyújtotta a reflektorokat s az autó lassú futásban, messze világító szemekkel indult neki a csendes éjszakának ... PESTI HÍRLAP 1935. szeptember 1.*vasárnap. Bledben szombaton értekezletet tartott a balkáni szövetség is. Bled, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata) Rüsdi Arrasz török külügyminiszter szombat reggel 2 óra 30 perckor Bledbe érkezett. Már előbb a laibachi állomáson Majdar bej török követ üdvözölte. A bledi pályaudvaron Sztojadinovics miniszterelnök és külügyminiszter, valamint a kisantant és Balkánszövetség követei fogadták. A török külügyminiszter kijelentette a belgrádi politika Bledbe kiküldött tudósítójának, hogy tárgyalni fog mindazokról a kérdésekről, amelyek a Balkánszövetséget és a kisantantot érdeklik. Széltében tudják, hogy miről van szó. Törökország Oroszország nagy barátja. Ebben a tekintetben nincs mit eltitkolni. Délelőtt tíz órakor megbeszélésre, ült össze Sztojadinovics miniszterelnök és külügyminiszter, Rüsdi Arrasz török külügyminiszter és Titulescu román külügyminiszter. Minthogy a megbeszélés egy részében belevonták Melas belgrádi görög követet is, joggal lehet állítani, hogy a Balkán-szövetség tartott értekezletet. A három külügyminiszter megbeszélését szombat délután is folytatták. Hivatalos közlést a megbeszélések lefolyásáról, tartalmáról és eredményéről nem adtak ki, de Ilire jár, hogy a kisantant pénteken lezárult értekezletének valamennyi határozatát alaposan megvitatták és abban állapodtak meg, hogy a kisantant és a Balkánszövetség a homloktérben álló kérdésekben egyértelemmel fog eljárni. Politikai körökben hite jár, hogy Rüsdi Arrasz török külügyminiszter ismét arra törekedett, hogy rábírja Jugoszláviát az Oroszországgal való külképviseleti összeköttetés megújítására. Este 7 óra 40 perckor Titulescu román külügyminiszter Bledből Badgasteinba utazott, ahol folytatni fogja a kisantant értekezlete miatt félbeszakított üdülését. A bledi pályaudvaron Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök, Rüsdi Arrasz török külügyminiszter, valamint a kisantant és a Balkánszövetség követei búcsúztak el a román külügyminisztertől. Rusdi Arrasz hétfőig még Bledben marad, ahol felesége már húsz napja tartózkodik. Valószínű, hogy Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök vasárnap reggel Párizsba utazik. Hivatalos közlés erről a késő esti óráig még nem történt. A jugoszláv miniszterelnök kihallgatáson fogadta a kisantantbeli hírlapírókat és ez alkalommal átadta a román, cseh és jugoszláv újságíróknak azokat a jugoszláv rendjeleket, amelyekkel Pál régensherceg kitüntette őket. A hírlapírók kirándulást tesznek a jugoszláv tengerpartra és Montenegróba. (Sz.) Tárgyilagos francia hangok a kisantantról, a kisantantot valójában csak az összeharácsolt területek megőrzésének közös törekvése tartja össze. Ezt az erős, de negatív érdekközösséget azonban más és nem kevésbé erős érdekellentétek gyengítik. Jugoszláviát és Csehszlovákiát a politikai tanok és politikai rokonszenvek mélyreható különbségei választják el egymástól. Jugoszláviában tekintélyuralom kormányoz s ismeretes, hogy Belgrád egyfelől vonzódik Berlinhez, másfelől pedig határozott ellenszenvet érez Moszkvával szemben. Csehszlovákia viszont szociáldemokrata alapokonnyugvó állam, gyűlöli Hitler Németországát s erős politikai és szociális szálakkal kapcsolódik Szovjetoroszországhoz. Csehszlovákia a német veszéllyel szemben minden reményét a Párizson, Prágán és Moszkván áthaladó erővonalba fekteti. Nagyon is kérdéses, hogy Titulescu képes lesz-e összebékíteni ezeket az ellentéteket. A kisantant súlyos órákat él át — fejezi be a cikk — s éber figyelemmel kell követnünk a bledi értekezlet eredményeit. A Matin a kisantant és a Balkán-szövetség megkötésére célozva erélyesen tiltakozik az ellen, hogy Franciaország genfi politikájára bármely részről is nyomást gyakoroljanak. Ha szövetségeseink — írja a lap — nem értik meg azt a rendkívül súlyos helyzetet, amelyben ma Franciaország van és ha holmi genfi elvhűségre hivatkozva nyomást akarnak ránk gyakorolni, akkor mindenekelőtt gondolják meg azt, hogy háború esetén nem ők, hanem Franciaország lesz kénytelen csatasorba állítani csapatait és hadihajóit. A nemzetközi politika és a francia politika két különböző dolog. Megesik, hogy ez a két politika egyes pontokon egybevág, de ebből korántsem szabad arra következtetni, hogy az elsőség a nemzetközi politikát illeti. Valószínű, hogy Genfben nem kerül sor a megtorló intézkedésekre és a tanács megelégszik sajnálkozásának kifejezésével. De semmiesetre sem lehet szó arról, hogy megvédelmezzünk olyan ideológiát, amelyet az olaszabesszin ellentétre csakis elméletben lehet alkalmazni. Oyan események bekövetkezése előtt állunk, amelyeknek visszahatását Franciaország már előre érzi. A genffi ítélőszéknek számolnia kell ezekkel a valóságokkal. ________ Madridban ismét véres összecsapás volt a kommunistákkal. Madrid, aug. 31. Ma délben Madridban egy kommunista csoport megkísérelte, hogy államellenes tartalmú röpcédulákat osszon ki egy nagyobb műszergyár munkásai között. A rendőrség nyomban közbelépett. A kommunisták revolvertűzzel fogadták őket. Erre kölcsönös lövöldözés támadt, amelynek folyamán egy kommunista meghalt, egy másik életveszélyesen megsebesült. Két rendőrtisztviselő szintén súlyosan megsebesült.