Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-13 / 9. szám
1930. január 13., csütörtök. PESTI HÍRLAP A választójogi reform tárgyalását hétfőn kezdi meg a kormánypárt A Nemzeti Egység Pártjának bizottsága hétfőn délelőtt ül össze, hogy megkezdje a választójogi törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat indokolása, amelynek megszövegezésével nemrégen készült el a belügyminisztérium, csütörtökön nyomtatásban is rendelkezésre áll és kiosztják a képviselők között. Darányi Kálmán miniszterelnök szerdán délelőtt fogadta Mikecz Ödön igazságügyi államtitkárt, akivel hosszabb megbeszélést folytatott, többek közt a választójogi reform bizottsági tárgyalásáról. A miniszterelnök szerdán még Marschall Ferenc földmivelés- ügyi államtitkárral tanácskozott. A romániai zsidóbeszivárgás kérdése Borsod megye kisgyűlésén Miskolc, jan. 12. Borsod-Gömör-Kishont vármegye törvényhatósági bizottságának kisgyűlése ma délelőtt vitéz Borbély-Maczky Emil főispán elnökletével ülést tartott. Zsóry Lajos országgyűlési képviselő, bizottsági tag napirend előtti felszólalásában megemlékezett a főszolgabírói hivataloknak munkával való túlzsúfolásáról és a kezelő személyzet emelését kérte. Borbély- Maczky Emil főispán válaszában közölte, hogy ilyen irányú fölterjesztéssel fordul a kormányhoz. Báró Radvánszky Kálmán országgyűlési képviselő a Goga-kormány uralomrajutásával kapcsolatban várható és észlelhető zsidóelemeknek az országba való beszivárgását kérte megakadályozni. Indítványozta, hogy ebben az irányban írjanak fel a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez. Tudomása van arról — mondotta —, hogy Biharban már megindult a beszivárgás. Egyszerűen átsétálnak a határon s egy ideig a megyében lakó ismerőseiknél, rokonaiknál húzódnak meg, majd tovább indulnak az ország belseje felé. A határállomásokon szabályszerű hosszú időre kiállított útlevelekkel lépik át a zsidók a határt és az Útlevelek lejárta után igyekeznek a lakosság körében elvegyülni. A beszivárgás megakadályozása országos érdek és kötelesség. A kisgyűlés egyhangúlag magáévá tette az indítványt Borsod, Gömör és Kishont egyelőre egyesített Vármegyék közigazgatási bizottsági ülésén napirend előtt Melczer László mutatott rá arra, hogy a jogakormány uralomra jutása óta megindult a romániai zsidók beszivárgása Magyarországra. Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartja, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága kérje fel a kormányt, hogy tegyen meg minden intézkedést a beözönlés meggátlására.Vitéz Borbély-Maczky Emil elnöklő főispán a bizottság tagjainak helyeslése közben bejelentette, hogy ebben az ügyben a közigazgatási bizottság nevében felír a kormányhoz a szükséges intézkedések megtétele végett. A pénzügyigazgató jelentésével kapcsolatban Tátnoky Móric orsz. képviselő szóvátette az árvízsújtotta vidékek lakosságának helyzetét és javasolta, hogy forduljanak felirattal a pénzügyi kormányzathoz adómérséklést és adóelengedést kérve a károsult lakosság részére. Két palota írta S. Bokor Malvin Az egyik palota egyemeletes volt és egy szűk belvárosi utca során álldogált immár több mint száz esztendő óta. Barokk stílusban építették, de nem művészi kézzel, inkább mogorva volt, mint kecses és nem is ment műemlék-számba. Csak amikor már a derekánál is lejebb ért a csákány, akkor derült ki, hogy a rosszkedvű, szürke háznak édes és derűs lelke volt: a kert. Nagyvárosi kiskert, alig több néhány négyzetméternél. De a járókelők mégis megálltak a csodájára, mert megérezték rajta a titok és az elmúlás költészetét, amely úgy áradt belőle, mint a rég lezárt, metszett üvegből a hajdani drága illatszer. A belső falak mentén orgonabokrok álltak körben, mint a kört játszó gyermekek. Nehéz, fehér és mélyvörös virágfürtjeik meghajtották az ágakat. Kicsiny gyepágyukból árvácskák nézték bársonyos szemmel az eget. Körülöttük nefelejcskoszorú, mint az emlékkönyvben. Szökőkút a középen; vize már nem szökik játékosan a magasba, de a nyilas Ámorka még ott áll kerek kis tavában, nyerskő-talapzatán. Száz éve szorongatja ifját parányi vasmarkában. Pufók gyermekarcán a régi szobroknak meghatóan furcsa, hamiskás és szomorú mosolygásával néz a szögletben álló, borostyánnal befuttatott vaslugas felé, mintha gitárszóra vagy csókcsattanásra lesne. ... A másik palotához még csak most hordják zörgő teherautókon a köveket. A vezérigazgató leánya eljött, hogy megnézze a munkát. Az építőiroda fiatal mérnöke kísérte. Idának hívták a méltóságos úr kisasszonylányát. Már elmúlt harmincéves és olyan komoly volt, mint egy harmincéves fiatalember. Ő maga is részt vett a részvénytársaság ügyeiben és egyenrangú munkatársa volt az apjának. A mérnök talán egy évvel lehetett idősebb és sokszor nézte kérdően, szomorúan, epeden Ida kisasszony ritkán mosolygó, fehér, szépséges arcát. — Nem sajnálja a kertet? — kérdezte most tőle. — Nem sajnálja kitépni a szegény ház szívét? A leány bosszúsan nevetett. — Ez a kérdés magára vall. Öregúr. Az apám fiatalabb. Semmi szentimentalizmus, csupa akarat. Akárcsak a lánya. — Boldog? Ida vállat vont. Furcsa kérdés. — Nem értem rá, hogy gondolkozzam rajta. Nem érdekel. Csak a munkám érdekel és . .. — És a pénz. — Ambíciót akartam mondani. De ha jobban megnyugtatja magát: legyen igaza. Pénzen mindent lehet venni, még boldogságot is. A mérnök felsóhajtott egy kicsit. Ida ránézett és megenyhült az arca. — Nézze, — mondta csöndesen, — vannak dolgok, amelyek nem fontosak. Nem fontos az, hogy egy fiatalember meg egy leány, akik azt képzelik, hogy szeretik egymást, egymáséi legyenek. Fontos az, hogy ne dőljön össze minden, amit az ember egy élet munkájával épített. A részvénytársaságnak új tőkékre van szüksége. — Ezért megy férjhez a kopasz Bauhauser báróhoz? — Ezért. No, nézzük, miért halad olyan lassan ez a munka? A kertnek már régen nem volna szabad itt lennie. — De az Ámort itt hagyjuk az udvarban. Nem baj, ha nem is illik ide a stílusa. Egyik szögletbe állítjuk, emléknek. Igen? Ida nem felelt. Ámorka ott maradt. Mire eljött a tél, a hajdani erkélyes, barokkkoszorús palota helyén sima, meredek falak szöktek a magasba, vagy nyolc emeletnyire. Gázvezetékek, villanyhuzalok, fűtőcsövek rejtőztek bennük. A kert helyén vasgerendák fölött meneteltek hosszú, egyforma sorokban a keramitkockák. Ámorka riadt mosolygással bámulta egy sarokból a bútorszállító kocsikat és az idegen embereket, akik szüntelenül jöttek-mentek a nyugalmat nem találó forgókapun keresztül. • A vezérigazgatóék a nyolcadik emeletre költöztek. Ida akarta így. Csupa józan napfény, csupa levegő és világosság volt a lakásuk. Sok könyv, semmi virág, semmi párna, semmi bolondság. Csőbútor és neoncsöves lámpa, amely mellett nem lehet ábrándozni. Karácsony szombatján Ida korán délután abbahagyta a munkát. Két nap pihenés következik — úgy örült neki, mint más leány a házimulatságnak. Amikor benyitott a szobájába, az a furcsa érzése volt, hogy valami nagyon megváltozott körülötte. Idegen illata volt a levegőnek. A sötétedő sarokból szokatlan árnyék bontakozott ki: cserepes orgonabokor. Fehér virágfürtjei szinte világítanak a homályban. — Bauhauser, — gondolta a lány unottan. — Azután felcsattantotta a lámpáját, elolvasta a virágra kötött névjegyet és előbb meghatott, majd haragos lett az arca. — Ez a bolondos mérnök! A negyedrész fizetése talán.’ És semmi értelme. Ebben a házban nem volt karácsonyfa, amióta szelíd, régimódi úrnője, aki olyan kevéssé hasonlított az urára és a leányára, egy karácsony estén örökre lehunyta szemét a karosszékben, amelyből nem mozdult ki évek hosszú sora óta. Apa és a lánya kicsit beszélgettek vacsora után, aztán jó éjszakát kívántak egymásnak. Ida ledőlt a széles, rugalmas pamlagágyra. Öt perc múlva már aludt is. Egyszerre arra ébredt, hogy zenét hall valahonnan. Gitár epedő, szerelmes hangja szállt fel az udvar felől És orgonaillat árad be a szomszéd szoba ablakán, amelyet nyitva hagytak éjszakára. Ida felkapta a pizsamája fölé puha köpenykéjét és kihajolt az udvari ablakon. Megdörzsölte a szemét: csoda történt odalent. A keramitkockák eltűntek: puha, zöld gyep nőtt a helyükön. A gyepágyat orgonabokrok veti* Az egész lengyel sajtó rendkívül telkes hangon ír a kormányzó lengyelországi útjáról és a magyar-lengyel barátságról Varsó, jan. 12. Valamennyi lengyel lap nagy érdeklődéssel foglalkozik Horthy Miklós kormányzó hivatalosan bejelentett lengyelországi látogatásával. A Gazetta Polska közli, hogy a kormányzó február elején érkezik Lengyelországba. A köztársasági elnök Krakóban fogadja hivatalosan a kormányzót, ahonnan magas vendége társaságában Bialowiczába megy. — Horthy Miklós kormányzó látogatása — írja a lap — újabb bizonyítéka a Magyarország és Lengyelország között évszázadok óta fennálló barátságnak. Horthy Miklós volt a magyarok véres, dicsőséges harcának vezére a bolsevizmus ellen. Kimondhatatlanul nehéz körülmények között vezette nemzetét a felvirágzás és feltámadás felé. Magyarország újra visszaszerezte helyzetét az európai államok sorában s egyre jobban növeli jelentőségét, mert ügyes és meggondolt politikát folytat mind az országon belül, mind pedig kifelé. A magyar állam egyre nagyobb rokonszenvnek és megbecsülésnek örvend a világ előtt. Az elmúltévekben számos érintkezési pont erősítette újból, a lengyel-magyar kapcsolatokat. Külpolitikánk függetlensége és békére való törekvése szintén olyan tényező, amely a két országot egymáshoz kapcsolja. Horthy kormányzót lengyel földön, olyan szeretettel fogjuk üdvözölni, amelynek gyökere az évszázados hagyományokon alapuló mély barátságban rejlik. A lengyel hadsereg hivatalos lapja, a Polska Zbrojna is nagy lelkesedéssel ír a kormányzó látogatásáról. — Horthy Miklós kormányzó látogatásának bejelentése — Írja — egész Lengyelországban nagy visszhangot fog kelteni és kétségtelenül feleleveníti a hagyományos baráti érzést, amely a lengyel nép összességében gyökerezik. Horthy Miklós kormányzó tizennyolc év óta tartja kezében a független magyar királyság politikájának irányítását. Az utóbbi évek krónikája a két nemzet történetében igen sok közös momentumot jegyez fel. Az Express Poranny első oldalán közli a Lengyel Távirati Iroda hivatalos jelentését, továbbá Horthy Miklós kormányzó fényképét és a látogatáshoz a következőket fűzi hozzá: — A lengyel nemzet örömmel üdvözli Horthy Miklós kormányzót. A látogatás újabb láncszem a Lengyelországot és Magyarországot összekötő évszázados barátságban. A barátság mindkét nemzet lelkében mélyen gyökerezik és tiz évszázad fegyverbarátsága és őszinte rokonszenve elszakíthatatlan kötelékké kovácsolta össze. A két nemzet barátságát semmi sem zavarja. A magas vendég személyében, aki húsz éve vezeti Magyarországot, kiváló államférfiút üdvözölhetünk. A kormányzó irányítása alatt sikerült Magyarországot felvirágoztatni. A belföldi megszilárdulással egyidejűleg növekedett állandóan Magyarország nemzetközi jelentősége is, ami okos és előrelátó külpolitikájának köszönhető. A lengyel nemzet nagy rokonszenvvel kíséri Magyarország haladását és Horthy Miklós kormányzó lengyelországi tartózkodása módot nyújt nekünk arra, hogy barátságunkat teljes mértékben bebizonyítsuk. A Kurier Poranny ismerteti a kormányzó életrajzát és azt írja, hogy a látogatás az egész lengyel közvéleményben szívélyes és eleven visszhangot kelt. A két nemzet barátsága független a változó politikai helyzetektől és teljes virágzásában van. A lengyel köztársaság elnökének meghívása, amelynek Horthy kormányzó eleget tesz, ismét kifejezésre juttatja a Lengyelország és Magyarország között fennálló barátságot. Horthy kormányzó lengyelországi tartózkodása során személyesen látni fogja a szeretet megnyilvánulásait.* A Czaz azt írja, hogy Horthy Miklós kormányzó lovagias alakját nagyon jól ismerik Lengyelországban. Őszinte csodálattal követik bölcs és mértékletes politikáját, amellyel oly hosszú idő óta vezeti Magyarországot. Őszinte örömmel üdvözöli a magas vendég látogatásának a hírét és már most kifejezi azt a reménységet, hogy ez a látogatás az évszázados magyar-lengyel barátság elmélyülését és ismételt megerősödését eredményezi. A kormánypárti Dobry Wictor a következőket írja: — Kiváló vendégének személyében Lengyelország a nagy államférfit üdvözli, aki küzdelembe szállt országának talpraállítása érdekében és ezer nehézség közepett is sikerült kimentenie hazáját a véres felfordulás örvényéből. A kormányzó védnöksége alatt valósult meg Magyarország belső megszilárdulásának nagy műve. Ezzel párhuzamosan Magyarország nemzetközi fontossága is megnövekedett, hála annak a bölcs és tisztánlátó politikának, amelyet kormányai folytattak. Uj felsőházi ing Jánoshalma, jan. 12. A felsőház elnöksége a dr. Latinovits János főispán lemondásával megüresedett felsőházi tagságra Bácsbodrog vármegye képviselőjéül Sivó Ernő földbirtokost, póttagot hívta be.