Pesti Hírlap, 1939. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
1939 április 1. szombat PESTI HÍRLAP Gróf Teleki Pál beszéde után általánosságban elfogadta a felsőház bizottsága a zsidójavaslatot A részletekre vonatkozó javaslatok kidolgozására albizottságot küldtek ki a hercegfimmál, (Glattfelder, Ravasz és Kaffay püspökök részvételével ) Az albizottság javaslatainak előterjesztéséig elnapolták a bizottság üléseit . Bírálatok, aggodalmak a javaslattal kapcsolatban Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter válaszolt a vita szónokainak Péntek délelőtt tíz órára hívták össze a felsőház egyesített bizottságait, hogy megkezdjék a zsidótörvényjavaslat tárgyalását. Szokatlanul élénk érdeklődés előzte meg a bizottság ülését. Maga az a tény is egészen kivételes külső keretet adott a tárgyalásnak, hogy közel kétszáz tagból álló bizottság elé került a zsidójavaslat — s legnagyobb részük meg is jelent az ülésen —, de az érdeklődést jelentékenyen felfokozták a kérdés ismert politikai előzményei. Már egy órával az ülés megkezdése előtt az elnöki fogadóteremben élénk megbeszélés folyt a felsőház tekintélyes tagjai között arról, hogy megállapodjanak a további teendők tekintetében. Az a felfogás volt általános, hogy semmiféle akadályt nem állítanak a javaslat törvényerőre emelkedése elé, ezért nem is igen volt visszhangja annak a felvetődött gondolatnak, hogy halasszák el a bizottsági tárgyalást. Viszont módot akarnak a felsőházi tagok találni arra, hogy a törvényjavaslat egyikmásik fontosabb részletére nézve a módosító javaslatokat kellőképpen megfontolhassák. Az ülést megelőző tanácskozásban résztvett gróf Teleki Pál miniszterelnök is, aki előbb Serédi Jusztinián bíboros hercegprímással tárgyalt hoszszasabban. A megbeszéléseknek az a megállapodás lett az eredménye, hogy a bizottság általánosságban letárgyalja a javaslatot, a részletes tárgyalást pedig hitvét utánra halasztják. Közben nagy számban gyűltek össze a felsőházi tagok a bizottsági teremben. Mielőtt az ülés megkezdődött volna, azok, akik a szerdai értekezleten nem vettek részt, élénken tárgyalták gróf Károlyi Gyulának azt a levelét, amelyben közölte felsőházi tagságáról való lemondását. A levél szövege a következő: „Tisztelt Értekezlet! Barátaimmal számtalan megbeszélésen keresztül igyekeztem a benyújtott zsidótörvénynek az ország egyetemes érdekét legjobban sértő intézkedéseit kiküszöbölni. Mivel a kormányzat elgondolásaimat nem tette magáévá, elhatároztam felsőházi tagságomról való lemondásomat, mert a felsőháznak a zsidótörvénnyel szemben való esetleges állásfoglalása olyan súlyos kormányzati zavarokat idézhet elő, amelynek következményeit képtelen vagyok lemérni. A jelenlegi súlyos bel- és külpolitikai helyzetben nem tartom célszerűnek ilyen kormányzati zavarok előidézését, viszont a javaslatot jelen formájában elfogadni lelkiismeretemmel összeegyeztethetőnek nem tartom, éppen ezért nem tartom magamat alkalmasnak arra, hogy a javaslattal szemben akár iránytadó, akár csak véleményt nyilvánító szerepet játszak. Károlyi Gyula gróf:“ A bizottság ülése A felsőház egyesített bizottságai pénteken Töreky Géza elnöklésével megkezdték a zsidójavaslat tárgyalását. Délelőtt és délután is folyt a tárgyalás. Vitéz Görgey László ismertette a javaslatot és előadói fejtegetései során azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat, amely a zsidóság aránytalan térfoglalását akarja megszüntetni, nem követi a vér mítoszát és nem keresztényietlen. Serédi hercegprímás: A püspöki kar ebben a kérdésben is az igazság és a szeretet álláspontjára helyezkedik Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás volt az általános vita első szónoka, aki megismételte azt a kérését, hogy a kormány, amikor igen súlyos, vagy az egyházakat érintő kérdésekről készít törvényjavaslatot, annak gondolatait, elveit, idejekorán közölje az egyházak képviselőivel, még mielőtt a tervbe vett törvényjavaslatnak bármilyen publicitása lenne. Ha keresztény Magyarországról beszélünk és országunkat kereszténynek valljuk, mint ahogy valljuk is, mert az, természetesen törvényhozásunkban a keresztény elveknek érvényesülniük kell. Éppen ezért nem helyesli, hogy a javaslat különbséget tesz keresztény és keresztény magyar állampolgárok között. Helyesebb lett volna, ha a javaslat egészen más alapokon épül fel. Különbséget tenne azok között a zsidók között, akik a törvény hatálybalépésekor már magyar állampolgárok, s azok között, akik esetleg csak azután lesznek magyar állampolgárok. Azok közül a zsidók közül, akik a törvény hatálybalépésekor már magyar állampolgárok s az ő ivadékaik közül, nem tartaná kiterjesztendőnek a javaslatot azokra, akik már keresztények lettek. Nem kellene kiterjeszteni azokra az izraelita vallásúakra sem, akik büntetlen előéletűek, a magyarsághoz asszimilálódni akarnak és ezt a szándékukat már cselekedeteikkel bebizonyították vagy ez a szándékuk a törvény megállapítása szerint vélelmezhető. Minthogy az egész javaslatot represszáliának tartja, bizonyos körülmények között kiterjesztendőnek vélné azokra a zsidókra, akik izraeliták maradtak, de büntetett előéletűek, a magyarsághoz asszimilálódni nem akarnak, mert indokolatlanul volnának részesei olyan közösség jogainak, amelybe nem akarnak tartozni. Ki kellene terjeszteni azokra, akik izraeliták vagy megkeresztelkedettek, de felekezetnélküliekké lettek. Ki kellene terjeszteni azokra a zsidókra is, akik akár izraeliták maradtak, akár keresztények lettek, de kimutathatóan részük volt azokban a túlkapásokban és deliktumokban, amelyeknek visszaszorítása miatt a javaslat szükségesnek mutatkozott. A törvény azokra, akik hatálybalépéséig nem magyar állampolgárok, kiterjeszthető, mert ezeknél nem következik be semmiféle jogsérelem, hiszen őket nem illették meg a magyar állampolgárok jogai. Hangsúlyozta ezután, hogy észrevételeit a püspöki kar képviseletében is tette , hogy a püspöki kar az elvi kijelentéssel nem kíván a kormánynak, még kevésbé a nemzetnek nehézségeket okozni. A jelen és a jövő számára kötelességének tartotta azonban elvi kijelentéseit megtenni, hogy akik akár most, akár később a javaslatot bírálják olvashassák, hogy a püspöki kar ebben a kérdésben is, mint minden kérdésben, tehetségéhez képest az igazságosság és a szeretet alapjára kíván helyezkedni. Glattfelder püspök beszéde Glattfelder Gyula püspök szerint lehetetlenség tagadásba venni, hogy van zsidókérdés s ez nálunk tragikusabb formában áll fenn, mint bárhol másutt. A magyarországi zsidóság szerencsétlen társadalmi és gazdasági rétegeződése sokkal súlyosabb helyzetet teremtett ebben a tekintetben itt, mint akár Lengyelországban, ahol arányszámuk még kedvezőtlenebb. Amit pedig zsidó szellemnek nevezünk s ami nemcsak a túlzott kritikai él, hanem az a mentalitás, amely mindent kereskedelmi cikként kezel s ezzel a lelki beállítottsággal destruál olyan dolgokat is,, amelyeket a hazafias vagy vallásos kegyelet a forgalomból kivettnek láván tekinteni, már régóta kihívta maga ellen a nemzeti közvéleményt, különösen akkor, amikor egy példátlan katasztrófa tetemre szólította. A zsidóságnak ezt már régen észre kellett volna vennie. Amikor elismeri, hogy komoly és gyógyítást jelentő intézkedéseket kell tenni, hangsúlyozza, vigyázni kell arra, nehogy a kivételes rendszabályokat akár a szenvedély, akár az igazságtalanság kisajátítsa. Nem tud hozzájárulni ahhoz, hogy szükség és ítélőfórum nélkül állásából kitegyen valakit, aki ahhoz jogot szerzett, nem tudja megérteni, hogy tűzharcosoktól megtagadják a mentesítést, nem tudja helyeselni, hogyha kivételeket állapítanak meg a testi ügyesség bajnokaira, a szellemi és lelki kiválóságokra ilyen kivételeket mégsem alkalmaznak. Semmiképpen sem lehet elfogadni a javaslatnak azt a szándékát, hogy zsidóknak kíván visszaminősíteni olyanokat, akik a zsidóságot nem ismerték és szívvel-lélekkel keresztények. Olyan törvényes rendelkezés, amely a keresztség joghatályát meghaladja, a keresztény magyar lelkilet meggyőződésével össze nem egyeztethető. Olyan mentalitás jelentkezése, mely kizárólag a vér és hús misztériuma jogán gondolja az emberiség sorsát intézhetni és vérmesékkel ámítja a kiskorúakat, amely vérmeséken a komoly tudomány mosolyog. Senki sem vonja kétségbe a vér és faj döntő szerepét egy nép életében, de a lelket elsőbbség illeti meg és a szellemi hatások a népkaraktert inkább diszponálják, irányítják és módosítják. Nem járulhat hozzá ahhoz, hogy már évszázadok óta ittlakó és teljesen asszimilált családokból származó, megkeresztelt zsidók sokkal súlyosabb helyzetbe kerüljenek, mint a beszivárgott galíciaiak, mert az utóbbiak bárhova mehetnek és bárhol menedéket kereshetnek, de a megkeresztelkedetteket nem fogadják be sehol. Rendkívül aggasztó az a hangos agitáció, amely a kérdés felvetése óta az országban folyik. Akik a közvélemény maguk mellett való felsorakoztatását remélik ettől, ugyanakkor politikai naivitásról állítanak ki bizonylatot, mert arról még nem tud a történelem, hogy felkorbácsolt népszenvedélyeket normális mederbe lehetett volna terelni. A javaslatot, amely a keresztény társadalomnak tűrhetőbb exisztenciát kíván biztosítani, elfogadja, mert szükség törvényt bont, a javaslat 1. §-át azonban, mely tagadása keresztény és ezeréves magyar-keresztény mentalitásunknak, mai fogalmazásában a miniszterelnök iránt érzett minden bizalma ellenére sem fogadhatja el. Ravasz püspök a zsidókérdésről Ravasz László püspök egyetért abban, hogy a javaslat különös politikai fontosságú, mert mérhetetlen sok érzelmi feszítőerő van felhalmozva benne. Szinnte lehetetlen a kérdésről nyugodtan tárgyalni, oly erőteljes ezen a téren a szélsőségek harca. Zsidókérdés van, ezt meg kell oldani, mégpedig a keresztyén magyarságnak minél kisebb sérelme nélkül, minél nagyobb javának biztosítására. Az ilyen kérdésekben abszolút mértéket nem lehet felállítani, mindig csak relatív mértékkel lehet mérni. A javaslat 1. §-a látszólag a tiszta faji elméletre, a leszármazásra helyezkedik, a kivételek statuálásával azonban bizonyos pontokon áttöri. És ha csak egyetlenegy ponton töri is át, akkor megdöntötte már abszolút érvényét. A javaslat arra az egyetlen elfogadható igazságos álláspontra helyezkedett, hogy szellemiség ellen való küzdelemről van szó, amely az asszimilációnak nevezett hosszú és bonyolult folyamat alatt megszűnik, nem gépiesen és nem matematikai pontossággal, mindenütt egyformán, hanem némelykor hamarabb, némelykor később; tehát olyan törvényt kell alkotni, amely az asszimilációt sietteti, teljessé teszi és megakadályozza mindazoknak a tényezőknek a jelentkezését, amelyek az asszimilációt hiúvá és lehetetlenné tennék. Ha van asszimiláció egy esetben, akkor lehetséges a többiekben is; a relativitás álláspontján vagyunk s ennek feltételeit és érvényesülését kell megkeresnünk. Ebből az következik, hogy a javaslatot általánosságban el kell fogadnunk, mert el nem fogadásával a nemzetre, a zsidóságra, a kormányzatra, mindanynyiunkra a mainál rosszabb helyzetet teremtünk. Az elv legyen, hogy küszöböljük ki a javaslatnak azt az eredendő fogyatkozását, hogy sokkal kevésbé szabadít meg a kártékony tömény zsidóságtól, mint amennyire bántja, asszimilációja útján visszalöki azt a zsidóságot, amely lélekben és magyarságban már hozzánk alakult. Ezeket a kérdéseket azonban sohasem lesz lehetséges a törvényhozás által felhozott kivételes intézkedésekkel rendezni. Szakadatlanul kísérteni fog ez a kérdés és sohasem lehet úgy megoldani, hogy az emberek legalább is relatív nyugalomhoz jussanak. Ezért nagyon helyes és szükséges volna, ha olyan állandó országos bizottságot létesítenénk, amely minden egyes esetben igennel vagy nemmel, egyszerű többséggel, titkos szavazással döntene a fölvetett kérdésben, határozatát nem indokolná, közzétenné a hivatalos lapban s ezzel mintegy élő jogszolgáltatószervvel, az élet szükségleteihez mérten oldódhatnának meg a kérdések s a legrikítóbb esetek nyugtalanságot ébresztő mérgét a társadalmi életből ki lehetne küszöbölni. 3 HP sorsjegyrendelését sürgősen feladni, mert az új osztálysorsjáték húzása már kedden kezdődik. Sorsjegyárak: egész P 28.—, fél . . . P 14.— negyed P 7.—, nyolcad P 3.50 Pontos és figyelmes kiszolgálás : Dörge Frigyes bank rt., osztáysorsjegy főárusító Kossuth Lajos utca 4. (Városház-utca sarok) Telefon: 189-880. Kivételesen ma, szombat délután is nyitva! Rózsadomb legszebb helyén kitűnő fekvésű, nemrég tatarozott kertes villa is szobával, verandával, két fürdőszobával, házmesterlakással, autógarázzsal május 1-re kiadó, esetleg eladó! Telefon: 110— 370 (9—12 és 4 —6-ig).