Pesti Hírlap, 1940. április (62. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-21 / 90. szám

­ A­­ LEGÚJABB SZÁMÁNA­K SZENZÁCIÓJA 'll . SKANDINÁVIA v mmttol,térképe oldalon,­­ vasútvonalaival, a te­géri hajó- 6 jós útjaival, a hadviselők aknazáraival, magaslati pontjaival, folyóival és tavaival. Az aknaháboru világos magyarázata sok képpel és rajzzal. SKANDINÁVIA JELENTŐSÉGE tanulságos cikkekben bőséges képanyaggal. Az északi államok földrajzi helyzete, katonai ereje, gazdasági kincsei, a svéd vas­érc útja, Narvik kulcshelyzete, a tengeri, légi és szárazföldi háború nagy fontosságú eseményei, a hét északi testvérnép és uralkodói. Nélkülözhetetlen a világhelyzet megértéséhez. KAPHATÓ MINDEN ÚJSÁGÁRUSNÁL ! ÁRA 20 FILL. delem idejére bizonyos stratégiai elő­nyöket biztosítsanak a maguk számára. A meglepő partraszállást követő első na­pokban a németek hatalmas lendület­tel kezdték legyező formájában kisu­gározni erejüket, az Oslo fölött tekin­télyes országterületet sikerült megszáll­­niuk. Az utolsó napok eseménytelensé­­ge azonban azt mutatja, hogy a növek­vő norvég ellentállással szemben most már nekik is újabb erősítésekre van szükségük, annál is inkább, mert amióta az angolok kaput nyitottak maguknak Közép-Norvégiában, számolniuk kell az­zal is, hogy rövidesen nagyobb angol erőkkel kell szembekerülniük. A né­met hadvezetőség szemmel láthatólag minnél kevesebb kockázattal akarja végrehajtani előkészített hadművele­teit. Végső következtetés: Norvégiában az győz, aki győzni fog a most folyó és titok fátyoléval borított átkelési ver­senyben. Diplomáciai téren több érdekes jelenség mutatkozik. Az egyik: a jugoszláv-szovjetorosz gazda­sági tárgyalások megindítása. Eddig nagy találgatások folytak: a föltűnő je­lenség mögött kinek a keze rejtőzik? Egy moszkvai hivatalos közlemény vé­get veti minden kétségnek: ezt a köze­ledést Törökország közvetítette. Ugyan­akkor az angol kormány is kezdeménye­ző lépéseket tett egy, a brit kormány és a szovjet kormány között megin­dítandó gazdasági tárgyalás irányában. Moszkva cáfolja azt a hírt, hogy egy román-orosz egyezmény értelmében a besszarábiai határon kölcsönösen tíz ki­lométernyire visszavonják a farkassze­met néző csapatokat. Az utóbbi napok feszültsége után megenyhült az angol­olasz viszony. Jreynaud francia minisz­terelnök a szenátus külügyi bizottságá­nak szombati ülésén bejelentette: a francia kormány már szeptember else­je előtt és az után is közölte az olasz kormánnyal, hogy hajlandó barátságos eszmecserét kezdeni a két ország füg­gőben levő kérdéseinek rendezésére. Ki­jelentette azt is, hogy a szövetségesek Törökországgal együtt csak a béke megszilárdítására törekszenek Európa délkeletén Ez megerősíti azt a nagy megkönnyeb­bülést, amely­ Chamberlain minapi be­széde nyomában támadt az érdekelt népek körében, amelyek kezdik hinni, hogy a közeljövőben nem kell békeza­varástól félni ezen a területen­ Páris, ápr. 20. Reynaud miniszter­elnök a szenátus külügyi bizottságában szombaton délelőtt általános beszámolót tartott a kormány külpolitikájáról. Élesen kikelt Dánia és Norvégia megtámadása ellen, majd méltatta a szövetséges tengeri haderő tetteit és dicsérőleg szólt a nor­vég király, kormány és nép bátor ellen­állásáról. Áttekintést adott Franciaország­nak a főbb országokhoz való viszonyáról. Kimutatta, hogy a szövetséges hatalmak szoros és hű együttműködésben Török­országgal Délkele­t-E­urópában csu­pán a béke fenntartását és vala­mennyi balkáni állam függet­lenségét biztosító politikát folytatnak. Ezután rátért arra, hogy Franciaország szeptember 1-e előtt és után is több izben közölte az olasz kormánnyal, hogy a francia kor­mány hajlandó barátságos esz­mecsere keretében összekötte­tést találni az olasz kormánnyal, amelynek alapján rendezni tudnák a két ország függőben levő kérdéseit. Ezek a közlések azonban mindeddig válasz nélkül maradtak. Ez azonban semmit sem változtat a francia kormány állás­pontján. Ugyanilyen szellemben történtek erőfeszítések a legutóbbi hónapok folya­mán a Spanyolországgal való vi­szony megjavítása érdekében is. A francia kormány mindenfajta ideológiai szempon­tot félretéve, tovább folytatta erőfeszítéseit a két ország irányában a földközitengeri egyetértés érdekében, amely a francia kormány nézve szerint egyik nélkü­lözhetetlen alapja a békének. Reynaud ezután szólt Roosevelt elnök beszédéről és ezzel kapcsolatban örömét fejezte ki a két nagy demokrácia eszme­közössége felett. Határozottan hangsú­lyozta, hogy szilárdan hisz a szabad népek végső győzelmében. Reynaud miniszterelnök és külügymi­niszternek Franciaország külpolitikájáról és a tengeri s katonai hadműveletekről adott széleskörű beszámolója nagy meg­elégedést keltett. A külügyi bizottság tag­jainak nevében Berenger, a külügyi bizottság elnöke, köszönte meg a minisz­terelnök beszámolóját. •-áfcJSlVÖS? 21....... ...-'A £!£ /ÍO Í9VU?íl?í$y?? lfí&7 Reynaud külpolitikai beszámolója Olaszország és a földközitengeri kérdés Róma, ápr. 20. (MTI) A „Giornale d’Ita­­lia“ szombati számában Virginio Gauda összefoglaló cikket közöl a földközitengeri kérdésről. Cikkének bevezetésében han­goztatja, hogy nincsen még egy nemzet, amelynek annyi érdeke fűződnék ehhez a kérdéshez, mint Olaszországnak. Olasz­ország, lakosságának számát tekintve, a legnagyobb földközitengeri hatalom és 7989 kilométer hosszúságú földközitengeri partvidéke van, szemben Franciaországnak 1330 kilométeres földközitengeri partvidé­kével. A többi földközitengeri hatalomnak más partvidéke is van, Olaszország azon­ban kizárólag a Földközi-tengerre néz. Külkereskedelmének nagy része is a Föld­közi-tengeren bonyolódik le. A Földközi­tenger egyben Olaszország egyetlen útja gyarmatbirodalma felé, míg Franciaor­szágnak és Angliának az Atlanti-tenger is rendelkezésére áll. Mindezek után meg kell állapítani — írja Gayda —hogy az a rendszer, amely a XIX. század folyamán a Földközi-tengeren kialakult s amelyet a Versailles- szerződés még súlyosbított, ma már teljesen tarthatatlan. Mindaddig, amíg ezt a helyzetet nem veszik revízió alá, Európában a nemzetek igazságos és be­csületes együttéléséről beszélni nem lehet. A cikkíró ezután ismerteti a földközi, tengeri angol-francia hegemónia megnyi­latkozásait és reámutat arra, hogy a két nyugati demokrácia földközitengeri tá­maszpontjait arra használja fel, hogy Olaszországot azok révén sakkban tartsa. A demokráciák ezt főleg hajóhadak révén igyekeznek elérni és azt állítják, hogy flottájuk lehetetlenné teszi Olaszország bármilyen megmozdulását. Ha azonban jobban megvizsgáljuk a dolgokat — folytatja Gayda —–, kitűnik, hogy a hajóhadnak ma már távolról sin­csen olyan nagy jelentősége, mint az el­múlt évszázadokban volt. A tengeralatt­­járók és a légi fegyvernem ezt a fölényt ma már vitássá teszi. Ezért Anglia és Franciaország jobban meg tudná védeni földközitengeri birodalmi érdekeit, ha a szabadság rendszerével és a becsületes együttműködés útján biztosítaná a békét és a civilizációt nemcsak ezen a tengeren, hanem egész Európában is. Andresz miniszter Budapesten Belgrád, ápr. 20. (MTI) Andresz Ivó ju­u­goszláv kereskedelemügyi miniszter szom­baton délelőtt értesítette báró Bakács- Bessenyey György belgrádi magyar köve­tet, hogy elfogadja a magyar kormány meghívását az április 26-án Budapesten megnyíló Nemzetközi Vásárra. „Németországnak semmiféle terve sincs Délkeleteurópával szemben“ Belgrád, ápr. 20. (MTI) Délkelet-Európa kérdése állandóan élénken foglalkoz­tatja a jugoszláv sajtót. A Politika feltű­nően ismerteti berlini és római tudósító­jának értesüléseit, amelyek szerint Német­ország és Olaszország cáfolja Délkelet- Európa ellen irányuló állítólagos támadó terveit. Ezzel kapcsolatosan berlini hiva­talos helyen az alábbi nyilatkozatot ad­ták a Politika tudósítójának: „Németországnak semmiféle terve sincs Délkelet-Európáva­l szemben, különösen pedig nincs Jugoszláviával szemben, amelyhez mind a mai napig a legjobb vi­szony fűzte Németországot. Egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak azok a hí­e­rek, amelyek karinthiai csapatösszevoná­sokról szólnak, vagy pedig azt állítják, hogy délkelet európai terveinek keresztül­vitele érdekében Németország Jugoszláviá­ban megszervezte bizalmi embereit, hogy, azok adott pillanatban előkészítsék a ta­lajt a tervezett akció keresztülvitelére. Hasonlóképpen erélyes cáfolatok érkez­nek Olaszországból is, ahol különösen a jugoszláv-szovjetorosz közeledés után hangsúlyozzák, hogy Olaszország és Jugo­szlávia viszonya továbbra is kifogástalan és hogy Olaszországnak semmiféle táma­dó szándéka nincs a Balkánnal­­ szemben. Három évig tart a háború, — mondotta a washingtoni angol nagykövet St. Louis, ápr. 20. (Havas.) Lord Lothian angol nagykövet a keres­kedelmi kamarában beszédet mondott. — A szövetségesek addig folytatják a háborút — mondotta amíg bizonyosak lesznek afelől, hogy a támadások nem ismétlődnek meg. Véle­ménye szerint a viszály három évig tart, de egy új barát harcnélküli győzelmet jelenthetne, önök és mi most már osztozunk a tengeri hatalom­­ban, önök a Csendes-óceánon, mi pedig az Atlanti-óceánon. Területeink kimeríthetetlen erőforrásai és az Egyesült Államok iparának segítsége lehengerlő nagyságú támadóképességet biztosítanak nekünk. Van-e lehetőség angol-szovjet kereskedelmi szerződésre! London, ápr. 20. (Reuters) Lord Halifax értesítette a londoni szovjet nagykövetet, hogy Nagy-Britannia hajlandó megvitatni azt a kérdést, van-e lehetőség — a háborús helyzetre való tekintettel — a két ország közti keres­kedelmi egyezmény megkötésére. Az északi hadműveletek Német hivatalos jelentés Berlin, ápr. 20. (Német TI) A véderőfő­­parancsnokság közli: A német csapatok által megszállott te­rületekről, Narvikból (2), Trondheimből (5), Bergenből (9), Stavangerből (13) és Kristiansandból (14) nem jelentettek sem­mi különösebb eseményt ú Újabb német kötelékeknek és nagymennyiségű hadi­anyagnak odaszállítását akadálytalanul folytatták. Egy ellenséges repülőgép Nar­vik (2) déli szélére öt bombát dobott, ame­lyek azonban kárt nem okoztak. Bergen (9) övezetében állomásozó német csapatok a város előtt fekvő több szigetet,­ meg­szálltak. Kristians­and (14) környékén to­vábbi­­norvég, csapategységeket fegyverez­tünk k­i.‘­Oslw'tt 2) környékén­ a német csa­patok a terep nehézségei ellenére állandó előrenyomulásban vannak. A légi haderő folytatta nagyid terjedésű felderítő tevékenységét. Norvégia nyugati partjai mentén rossz időjárási viszonyok mellett ellenséges hadihajókat és csapat­­szállító hajókat támadtunk meg. Egy cir­kálót és három csapatszállító hajót nagy kaliberű telitalálat ért. Egy saját repülő­gépünk hiányzik. Francia csapatok partraszállása Páris, ápr. 20. (Havas.) Az elmúlt hu­szonnégy órában a norvég katonai hely­zetben új tényezőt jelent a francia csa­patok partraszállása Norvégiában. Fran­cia katonai körök egyelőre nem adnak részletesebb felvilágosítást a hadművele­tekről, de rámutatnak, hogy Norvégiában az általános helyzet kedvező módon ala­kul. Norvégia déli részén több norvég osztag felvette a harcot a németekkel. Különösen élénk volt a harci tevékeny­ség Hamar és Elverum környékén, de a harcok eredménye még nem ismeretes. Bergen fölött angol csapatok szálltak partra Stockholm, ápr. 20. (Reuters) Bergentől (9) északkeletre, a Sognefjordban (7) levő Gárdáinál (8) angol csapatok szálltak partra és igen fontos harcászati pontokat foglaltak eL Lärdalt nagyon jó utak kötik össze Fagernes-szel (10), ahol az Oslóból (12) kiinduló vasútvonal véget ér. Könnyen elérhető Lardaltól a Bergen—Oslo közötti vasútvonal is. Az angol csapatok már érintkezésbe léptek a norvég haderővel, amely Bombas (6) vasúti gócpontot meg­­szállva tartja. Német­­ ejtőernyős csapatok megkísérelték ennek az oslo—trondheimi vasútvonalon fekvő állomásnak megszál­lását. A Trondheim (5) és Namsos (3) közötti vasútvonalon lévő Grong (4) helységnél első ízben összetalálkoztak angol és német csapatok. A jelentések szerint a né­met csapatokat repülőgépen szállították Grongba. Német közlés az angol partraszállásokról Berlin, ápr. 20. (Német TI)­ Az angolok olyan híreket terjesztettek, hogy Norvé­giában több ponton partraszállottak és a norvég hatóságokkal az érintkezést fel­vették. Német részről ezzel kapcsolatban a következőket állapítják meg: A német légi haderő által állandóan végrehajtott felderítések Észak-Norvégia egyes helyein, a távoleső fjordokban és kikötőkben csekély jelentőségű partraszál­lásokat figyeltek meg. Ezeket állandóan ellenőrzik. Kitűnt, hogy a valóságban csak Harstad (1) vidékén állanak harcrakész angol erők. Más partraszállási pontoknál a csekély szállítási eszközök azt mutatják, hogy ezek a haderők szám szerint jelen­téktelenek. Ezeknek az osztagoknak ko­moly harci tevékenységével a német csa­patokkal szemben egyelőre alig lehet szá­molni. Sikeres német légitámadás Berlin, ápr­ 20. (Német TI) Német va­­dászrepülők Romstalfjordban, Trondheim­­től (5) 200 kilométerre délnyugatra, az an­golok partraszállási kísérletének elhárítá­sakor nagy sikereket értek el. Szombaton délután egy ellenséges cirkálót legnehe­zebb kaliberű bomba eltalálta. A hajó azonnal elsüllyedt. Egy 15.000 tonnás csa­patszállító hajó több bombatalálat követ­keztében kigyulladt. A hajó elvesztésével számolni lehet Élénk légiharcok Nyugaton Berlin, ápr. 20. (Német TI) A német­francia határvidéken szombaton nagy légi harcok voltak. Vadászrepülők és légelh­á­­rító tüzérség részben német, részben ellen­séges terület fölött négy ellenséges repülő­gépet lőtt le. A német repülőgépek közül e harcokban egy vadászrepülőgép elveszett. * A franciák a nyugati fronton két, az an­golok pedig további négy német gép le­törését jelentik.

Next