Pesti Hírlap, 1940. szeptember (62. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-01 / 198. szám
A Pesti Hírlap 1940 szept. 1. vasárnap valósított megbékítéséből származó előnyöket. Hasonló szellemben foglalkozik a bécsi döntéssel a Hamburger Fremdenblatt is, amely főleg azt hangsúlyozza, hogy a tengelyhatalmak cselekedetében újólag megnyilvánult az európai megbékítés szelleme, ellentétben az angol beavatkozási kedvvel és tervekkel a háború kiterjesztésére. Az olasz politikai körök véleménye Az olasz illetékes politikai körök nézete szerint a bécsi döntést a délkeleteurópai népek életében lezárja a versengés és az ellentétek korszakát és új korszakot nyit meg, amelyet a termékeny és építő béke fog jellemezni. Megállapítják az olasz illetékes körök, hogy a tengely tökéletesen működött és megmutatta, hogy milyen hatalmas politikai erőt képvisel. A két érdekelt hatalom engedékeny, megértő szellemről és nagy felelősségérzetről tett tanúságot. Ami Magyarországot illeti, a tengelyhatalmak és a Magyarország közötti hagyományos barátságot és megértést csak még jobban megerősítette az a bizalom, amelyet a magyar nemzet a tengelyhatalmak döntése iránt tanúsított. Az olasz és a német sajtó véleményei s az olasz politikai körök véleménye is teljesen megegyeznek abban, hogy az erdélyi magyar határok rendezése tartós békeállapot mérföldkövét jelenti. Sikerült mind a két fél megelégedésére megoldani egy rendkívül nehéz és kényes kérdést, méghozzá úgy, hogy a revízió háború és felfordulás nélkül végbement. Az új világháború évfordulója Az elmúlt év szeptember elsején kezdődött meg az új európai háború, melynek bekövetkeztét már jóval előbb elkerülhetetlennek tartotta mindenki, aki a nemzetközi politika fejleményeit figyelte. Ma még, amikor benne vagyunk az események forgatagában, az oknyomozás igazán korai volna. Németországnak az európai szárazföldön aratott győzelmét már előre eldöntötte a példátlanul álló diplomáciai siker: az orosz-német megnemtámadási szerződés. Bebizonyosodott az az igazság, melyet VII. Edward, Delcassé és Balfour jól látták, hogy Franciaországnak és az Angolországnak csak Oroszország segítségével lehet valamelyes kilátása Németország legyőzésére. Glaise Horstenau, a Német Távirati Iroda katonai munkatársa, érdekes visszapillantást vet a háború egy évére. Németország három hét alatt legyőzte Lengyelországot, majd egy félévi látszólagos pihenés és fáradhatatlan fegyverkezés után alig tíz hét alatt elfoglalta Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot, Franciaországot. A példátlan sikernek azt az elfogadható lélektani magyarázatát adja, hogy a békeparancsok felébresztettek a német népben olyan erőket, amelyek végül is ledöntötték a mesterséges gátakat. „A Führer és a párt tudatosan szembehelyezkedve más államok jóllakott pacifizmusával, megtanították nemzetünket a hősiesség eszméjére és arra az áldozatra, amelyet minden egyes embernek meg kell hoznia embertársai és a jövő nemzedékek jólétének érdekében.“ Kifejti a Német Távirati Iroda szakértője, hogy a hadviselés legfontosabb alapelvei nem változtak ugyan az évezredek folyamán, de ugyanúgy nem változott meg a hadviselésnek az a sarkalatos parancsolata sem, hogy a mindenkor adódó legújszerűbb eszközöket úgy használjuk fel, hogy a legtökéletesebb formában eleget tegyünk a megváltozhatatlan sarkigazságoknak. A németek győzelmes hadjárataikban minden fegyvert a maga helyén alkalmaztak. A repülőgép, páncélkocsi és a motor diadalmaskodtak a milliós seregeket befogadó harctereken. Glaise Horstenau, miután így összefoglalóan ismerteti a ragyogó sikereket s kifejti azoknak okait, rámutat arra, hogy még nagy feladat vár a német népre és vezéreire: ez pedig a brit világbirodalom legyőzése. Többször olvastuk német lapokban, hogy most következik az igazi ellenség: „Németország első számú ellensége*". „Már csak egy ellenségünk állja a küzdelmet — írja a német katonai szakértő, Anglia. A többiek a küzdőtéren maradtak ... A megvívandó tusa nem lesz könnyű, de hogy azt Németország a döntő befejezésig végigküzdi, abban már az elmúlt háborús esztendőre visszapillantva, sem lehet kételkedni A kormányzó meleghangú kéziratban köszönetét fejezte ki Telekinek és Csákynak A külügyminiszter kitüntetése A hivatalos lap vasárnapi száma a következő legmagasabb kéziratokat közli: Kedves gróf Teleki! A revíziós mozgalom, mely a kegyetlen békediktátumok békés úton való megváltoztatását tűzte ki céljául, újabb jelentős sikert ért el Hosszú, kemény munka vezetett e sikerhez. Ebben a munkában ön a magyar igazság győzelmébe vetett fanatikus hittel huszonkét esztendőn át alapos tudásának, kiváló képességeinek és lankadatlan munkaerejének legjavát adta. Midőn ennek eredményeképpen Kelet-Magyarország és Erdély egy része a Magyar Szent Koronához most visszatér, kimagasló érdemeiért hálás köszönetemet fejezem ki. Kelt Budapesten, 1940 augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. * Kedves gróf Csáky! Az a fáradhatatlan és engedetlen küzdelem, amelyet ön a magyar igazság diadalrajuttatása érdekében a m. kir. miniszterelnökkel együtt folytatott és amelynek eredményeként Erdély és Kelet-Magyarország egy része a Szent Koronához most visszatér, arra indít, hogy legmelegebb köszönetemet kifejezve, önnek ez alkalomból a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozzam. Kelt Budapesten, 1940 augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. -X• A magyar államfő kitüntető elismerése a legszebb és legméltóbb formája annak a hálának, amelyet az egész nemzet érez gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter iránt. Senki a világon nem tud annyit a trianoni szerződéssel kapcsolatos dolgokról, mint a magyar miniszterelnök, aki már húsz évvel ezelőtt a fejében tartotta az országrontás minden adatát. Ismerte a trianoni határ minden hajtását, pontosan tudta, miből mi maradt itt, mit kellett átadnunk a testünkön osztozó szomszédoknak, fölmérte a párisi bajkeverők minden intézkedésének súlyát, előre megjósolta annak következményeit, kidolgozta a magyar igazságharc leghasználhatóbb érveit. Az első belvederei döntés idején gróf Teleki Pál vallás és közoktatásügyi miniszter volt, hatásköre messzire esett a Felvidék visszatérését előkészítő politikai és diplomáciai munkától. Mégis elvitték Bécsbe, mert ő nélküle nem lehetett revízióról tárgyalnk Most, a második belvederes döntés idején csak az érdekelt országok külügyminisztereit hívták Bécsbe. Teleki Pál azonban a szokásos diplomáciai formák félretolásával, mint „megfigyelő“ ismét csak ott volt a külügyminiszterét támogató szakértők sorában. Ugyanabból az okból, amiért két esztendővel ezelőtt, mert nincsen olyan revíziós tárgyalás, amely nélkülözhetné Teleki Pál tudását és szakszerű tanácsát. Teleki Pál lelkes munkatársa, Csáky István külügyminiszter szintén teljes mértékben megérdemelte a neki juttatott magas kitüntetést. Csáky István a párisi béketárgyalás megalázó benyomásaival kezdte diplomata pályáját. Többek között az is megmagyarázza, minden diplomáciai tevékenységét, miért sugározta be húsz esztendő óta állandóan a revízió gondolata. Mindenki tudja azt, aki az elmúlt két évtized alatt vele érintkezett, bármilyen pontra állította őt kormánya rendelkezése, akár a központban ült, akár külső szolgálatot teljesített, akár sajtófőnök volt, akár a külügyminiszter helyettese, akár maga a külügyminiszter, mindig azt figyelte, hogyan szolgálhatja a magyar igazságkeresés ügyét? A mostani bécsi tárgyalásokon okosan, tapintatosan és áldozatkészen végezte el munkáját, mint mindig, egész pályafutása alatt. Mindenki megérti, hogy az öröm első pillanataiban a kormányzó úr első gesztusa az volt, hogy köszönetet mondjon ennek a két férfiúnak nemzetmentő munkájáért szórókat működésbe hozták és ezek a fényszórók valóságos fénysátrat alkottak Budapest felett. A fénykévék egy pontban gyűltek össze a királyi palota felett, hogy ezzel is némán tisztelegjenek Magyarország kormányzója előtt az ünnepi est alkalmával. Kifejezésre juttatták, hogy a Magyar Szent Koronához tartozó újabb országrész tért ismét vissza. Amikor a magyar államférfiak vonata befutott a pályaudvarra, kigyúltak a fényszórók és őrt állottak az ünneplő Budapest felett. Közel egy óra hosszat tartott a fényszórók „kivilágítása“ és amikor a gépkocsisor a pályaudvarról megindult, a fénykévék megmozdultak, meszelték az eget és végigfutottak a horizonton. Abban a percben, amikor a tömeg a német és olasz követség elé ért, kigyúltak a fényszórók és amikor a két baráti nemzet követe megjelent az erkélyen, ismét lágyultak a fényszórók. A honvédség fényszórói adták jelét annak, hogy amikor mindenütt kigyultak az örömtüzek, a honvédség is együttérez és a honvédek szívét is öröm tölti el a visszatért Erdély miatt. Teleki és Csáky jelentést tettek a kormányzónak iá a bécsi döntésről A MTI jelenti: A kormány tagjai gróf Teleki Pál miniszterelnök elnökletével szombaton délelőtt 10 órakor minisztertanácsot tartottak. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter részletesen tájékoztatták a minisztertanácsot a bécsi döntés előzményeiről és a döntőbírósági okmányban foglalt határozmányokról A minisztertanács fél 12 órakor ért véget. A minisztertanács után, tizenkét órakor gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter kihallgatáson jelentek meg a kormányzónál. A kormányelnök és a külügyminiszter jelentést tettek a bécsi döntésről. Összehívták a képviselőházat és a külügyi bizottságokat A képviselőház külügyi bizottsága szeptember 3-án, kedden d. u. 5 órakor, a felsőház külügyi bizottsága pedig szeptember 4-én d. e. 10 órakor ülést tart. Tárgy: Tájékoztató a külpolitikai helyzetről Összehívták a képviselőházat is szeptember 4-én, szerdán déli 12 órára. A honvédség megkezdi a rendkívüli fegyvergyakorlatra behivottak fokozatos leszerelését A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hivatalosan közlik, hogy a magyar királyi honvédség a rendkívüli fegyvergyakorlatra behívottak fokozatos leszerelését szeptember hó 2-án megkezdi. Egyidőben lesz a magyar és bolgár bevonulás Szófia, aug. 31. (Német TI) A bolgárromán megegyezéssel kapcsolatban úgy tudják, hogy a bolgárok bevonulása Dobrudasába összeesik a magyar bevonulással Erdélybe. Annak idején a románok maguk tették ezt az ajánlatot, de a bolgárok nem fogadták el Most azonban, miután a bécsi tárgyaláson meghatározták a magyar bevonulás időpontját, a bolgárok is elfogadták azt. Egy bécsi lap cikke gróf Csáky Istvánról Bécs, aug. 31. (MTI) A „Neues Wiener Tagblatt“ a bécsi megbeszélésekkel kapcsolatban rendkívül meleg szavakban foglalkozik gróf Csáky István külügyminiszter személyével és a többi között a következőket Írja: — Gróf Csáky István pályafutásának kezdete a trianoni Magyarország első nehéz és komor idejébe nyúlik vissza. Az annak idején szerzett politikai benyomások bizonyára maradandó hatást gyakoroltak a fiatal hazafira. Fölfelé ívelő pályafutását az is kedvezően befolyásolta, hogy személyes kapcsolatba lépett a politikai élet vezető személyiségeivel és az utóbbi évek során elődjének, Kánya Kálmán külügyminiszter kabinetfőnökeként tájékozva volt valamennyi nemzetközi eseményről Gróf Csáky István külügyminisztert régóta a tengelyhatalmakhoz való szoros közeledés őszinte hívének ismerik. A külügyminiszter ennek a vonalvezetésnek loális követésével döntően hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ma ismét a nekijáró rangot viseli az európai népek társaságában. Román koronatanács a bécsi elöntés után Bukarest, aug. 31. (Német TI) Mint hivatalosan közlik, a szombatra virradó éjszaka Károly király elnöklésével koronatanács volt. A berlini román köveit ismertette a bécsi megbeszélések lefolyását A miniszterelnök bejelentette, hogy Németország és Olaszország kezességet vállalt a román államterület sérthetetlenségéért A koronatanácson résztvett valamennyi tanácstag, a kormány tagjai, valamint Maniu Gyula volt miniszterelnök és Bratianu A honvédség fényszórós alakulatainak néma tisztelgése A magyar államférfiak hazatérése alkalmából rendezett díszkivilágításhoz csatlakoztak a honvédség fényszórós alakulatai is. A fővárost körülvevő légyvédelmi fény Ullein-Reviczky Antal nyilatkozata Berlin, aug. 31. (MTI) A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ cikket közöl Ullein- Reviczky Antal követségi tanácsosnak, a magyar külügyminisztérium sajtó és kulturális osztályának vezetőjével folytatott, beszélgetésről. A magyar küldöttség — mondta többek között a sajtófőnök — abban a meggyőződésben jött Bécsbe, hogy semmiesetre sem fog elégedetlenül távozni. Ez a benyomás igazolódott. Magyarország már kezdettől fogva határozottan kifejezte álláspontját a tengelyhatalmakkal kapcsolatban. Tudta, hogy léte szorosan kapcsolódik a tengelyhatalmak sorsához és tudta, hogy nem várhat tőlük sem többet, sem kevesebbet, mint amennyit a hatalmak a jogról és szükségességről alkotott meggyőződésük szerint megadhatnak. A sajtófőnök ezután szembefordult azokkal a híresztelésekkel, mintha Magyarország revíziós törekvéseinél a történelmi szempont lett volna az irányadó. A német sajtó állásfoglalása Berlin, aug. 31. (MTI) Valamennyi lap vezércikkben foglal állást a bécsi döntőbírósági ítélet dolgában. Minden cikk hangsúlyozza, hogy ezzel a döntőbírósági ítélettel Anglia végleg kiszorul Európa délkeletérő. A Völkischer Beobachter vezércikke a többi között a következőket mondja: Románia és Magyarország kérték ezt a döntőbíráskodást és azt fenntartás nélkül el is fogadták. Most a döntőbírósági ítélet a Magyarországhoz való területcsatolást, amennyire célszerű határmegvonással öszszeegyeztethető volt, néprajzi elvek szerint rendezte. Ez a rendezés azonban nem csupán a helyi viszonyok szerint ítélendő meg, hanem mindenekelőtt európai szempontból. Olyan kivezető utat kellett találni, amely lehetővé teszi a békés megoldást és kizárja a legközelebbről érdekeltek nyílt viszályát. Az esseni „Nationalzeitung“ vezércikkben ezt írja: Egészen világos, hogy sem a nemzetiszocialista Németország, sem a fasiszta Olaszország nem engedhette, hogy az egyik vagy a másik érdekeltnek oktalansága megzavarja a délkeleteurópai megbékélési munkát Amikor tehát szembetűnővé vált hogy a többször megkísérelt tárgyalások nem vezethetnek eredményre, Németország és Olaszország elhatározta, hogy a külügyminiszterek újabb összejövetelével a válságot okozó kérdéseket — ezúttal végleg és minden időkre — tisztázza. Ez a félreérthetetlen magatartás megfelel annak a szükségességnek, hogy miként más európai nemzetek különböző csoportjai között hosszú időn át lehetséges volt, a Balkánon is állandósuljon a nyugalom és megbékélés. A magyar és a román kormány kérelme a döntőbírósági eljárás megindításáért a tengelyhatalmakat nehéz feladat elé állította. A néprajzi kérdés és más figyelembeveetődő tényezők bonyolultak. Mindazonáltal Németország és Olaszország nem tértek ki a döntőbíráskodásra való felhívás elől. A meghozott döntés kétségkívül megoldást jelent Magyarország jogos területi igényei és az ezen a területen fennálló néprajzi követelmények között A döntésben kifejezésre jutó megoldás azonban nemcsak nemzetközi tekintetben hoz megnyugvást Délkelet-Európában, hanem megnyugvást hoz a kisebbségi kérdésben is. Magyarország magára nézve elintézettnek tekinti a magyar-román viszályt Belgrád, aug. 31. (MTI) A Vreme tudósítása szerint Budapesten a mostani revíziót a müncheni és salzburgi tárgyalások logikus "következményének tartják. Irányadó politikai helyei kijelentették a lap tudósítója előtt, hogy Magyarország ezzel