Pesti Hírlap, 1941. július (63. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-26 / 169. szám

tökéletesen rendben tartja testi és lelki egyensúlyunkat, felfrissít és megpi­hentet egy alapos bedörzsölés a valódi DIANA sósborsze­sszel Mindenütt kapható. Jelenlegi árak: próba eredeti közép nagy palack 70 f. 1.20 P 3.50 P 6.40 P A közoktatásügyi reformok A hivatalos lap pénteki száma Hóman Bálint kultuszminiszter két nagyjelentő­ségű rendeletét közli, amelyeknek lénye­gét a Pesti Hírlap már röviden ismertette. Az egyik a nem magyar anyanyelvű gyer­mekek oktatására vonatkozik és lehetővé teszi azt, hogy a jövőben a nemzetiségek fiatalsága saját anyanyelvén tanulhassa a népiskolai anyagot. Ez a rendelkezés vol­taképpen kiegészítője annak a már koráb­ban kiadott és annak idején méltatott kor­mányzati intézkedésnek, amely a nemzeti­ségek nyelvhasználatának biztosít széle­sebb területet és amely még gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt látott napvi­lágot az akkoriban megkötött bécsi egyez­mény folyományaként. Eddig a nemzeti­ségi vidékeken az oktatás az iskolákban két nyelven folyt. A most kiadott rende­let módot ad arra, hogy a szülők titkos szavazással döntsenek afelől, milyen okta­tási nyelvet kívánnak a jövőben. Kiegé­szítője ez a rendelet annak a hagyomá­nyos megértő szellemnek, amelyet a ma­gyar kormány hosszú évtizedek óta a nem­zetiségi politika terén követ. Nemzeti ki­sebbségeink bizonyára épp olyan hálával fogadják az államnak ezt az igényeiket messzemenően honoráló intézkedését, most egyéb jólétüket és kulturális haladásukat szolgáló gondoskodását, amelyek együtt és külön-külön biztosítékai annak, hogy ide­­genajkú polgártársaink jól érezzék magu­kat az ezeréves birodalom határai között és hűséges, áldozatrakész fiai legyenek a hazának. A kultuszminiszter másik nagyjelentő­ségű rendelete a magyar „szórványosok“ gyermekeit veszi gondjaiba és azoknak magyar szellemű neveléséről intézkedik. Nemzetiségi vidékeken, kis szigeteken el­szórtan él a magyarság, amelynek nyelvi gondozása eddig nem volt kellő intézkedé­sekkel körülbástyázva. A kultuszminiszter rendelete most kimondja, hogy olyan vidé­keken, ahol a szórványok magyar ifjúsága eddig nemzetiségi iskolába volt kénytelen járni és nem magyar nyelven nevelkedett, a jövőben magyar nyelven folytathassa ta­nulmányait. Ahol sűrűbbek a szórványok, internátusokat létesítenek, másutt magyar tagozatokat állítanak fel nemzetiségi isko­lák kebelében, ahol pedig egészen kisszámú a magyar szórvány, ott vándortanítók fog­ják időnként felkeresni a fiatalságot és ma­gyar szellemben nevelni. Az utóbbi időben sokat emlegetett „szórvány“-kérdés rende­zése nemzeti szempontból nagy horderejű s olyan problémát old meg okos gyakorlati módszerrel, amelyre a kormányok kevés figyelmet fordítottak az utóbbi évtizedben. Hóman Bálint két rendelete szervesen illeszkedik bele abba a nagyvonalú kultúr­politikai programba, amellyel közoktatás­­ügyünk legfőbb őre oly eredményesen szol­gálja a­­magyarság megerősítését, nemzeti és nyelvi értékeinek ápolását és továbbfej­lesztését. A távolkeleti helyzet Roosevelt: „Washington szombaton cselekedni fog“ New York, júl. 25. (Német TI) Roosevelt elnök Hyde-parkban a sajtóértekezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államok szombaton „rendkívüli eljárással“ vála­szolni fognak a francia-indokínai támasz­pontoknak japáni megszállására. Washing­ton szombaton cselekedni fog — mondotta Roosevelt. De nem tett célzást arra, hogy mit tesz majd az USA. Arra a kérdésre, váljon a távolkeleti események feszülteb­bé tették-e a nemzetközi helyzetet, azt fe­lelte az elnök, hogy a távolkeleti esemé­nyek jobban megérttetik a közönséggel a világ­helyzet veszedelmeit. Az Associated Press megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy az USA kormánya va­­lószínűleg be fogja fagyasztani a japáni követeléseket. A sajtóértekezlet során még megkérdez­ték Rooseveltet, hogy az Egyesült Államok szállítanak-e még továbbra is olajat Ja­pánnak, Roosevelt azt válaszolta, hogy erről nem beszélhet. Arra az ellenvetésre, hogy csütörtöki kijelentései szerint Wa­shington szakít ezzel a politikával, Roose­­velt megállapította, hogy ennyit nem mondott. Berlin: Japán szembeszáll a fenyegetésekkel Berlin, júl. 25. (Német TI) A német lapok foglalkoznak Indokina amerikai és angol részről való fenyegetésével, ami ja­páni részről azt a szilárd elhatározást vonta maga után, hogy minden ilyen fenyegetés­sel szembeszállnak. A német lapok megál­lapítják, hogy Francia-Indokinára ugyanaz a sors várna, mint nemrég Szíriára.. A Deutsche Allgemeine Zeitung ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy miután Vichy maga nem gondoskodhatott Indokina kielégítő védelméről, most Japán veszi át ezt a védelmet. Sumner Welles amerikai helyettes külügyminiszter azonban most egyszerűen megfordítja a dolgot és Japánt vádolja támadással. A Berliner Börsenzeitung kijelenti, hogy Anglia a Németország ellen elért sikerek híján most nagyon élénk tevékenységet fejt ki egykori francia szövetségestársa védtelen vagy kevéssé védett tengerentúli birtokai ellen. Anglia veszélyeztetve látja távolkeleti érdekeit Amsterdam, júl. 25. (Német TI) Eden külügyminiszter az alsóházban nyilatko­zott a távolkeleti helyzetről és Francia- Indokina ellen irányuló támadási szándé­kokat fogott rá Japánra. Az angol kor­mány — folytatta — úgy fogja fel a hely­zet alakulását, hogy az esetleg saját távol­keleti területeit és érdekeit is veszélyezteti. Nem szándékozik azonban a jelenlegi pil­lanatban számot adni azokról az intézke­désekről, amelyeket az angol kormány az Egyesült Államokkal, a domíniumokkal, a „holland“ kormánnyal és Csungkinggal egyetértésben az esetleg bekövetkező ese­ményekre való tekintettel megtett. Azon­ban már ma is megállapíthatja, hogy Malájában már hoztak bizonyos védelmi intézkedéseket. A japáni-szovjet viszony Tokió, júl. 25. (KH) Érdekes nyilatko­zatot tett a japáni külügyminisztérium szóvivője, akitől megkérdezték, hogy az új japáni kormány tett-e bármilyen biz­tosító nyilatkozatot a Szovjettel szem­ben? A szóvivő kijelentette, hogy diplo­máciai nyelven szólva „baráti államok“­­nak nevezett hatalmakkal szemben nem adnak nyilatkozatot, amely szavatolja a barátságos kapcsolatok fenntartását. Az új japáni külügyminiszter igenis biztosí­totta a német és olasz nagyköveteket, Japán szövetségeseinek képviselőit, hogy országaikkal szemben nem változik meg Japán külpolitikája. Nagy különbség van azonban — folytatta a szóvivő — szövet­ségesek és „baráti államok“ között. A semlegességi szerződés puszta léte még nem tette a Szovjetet szövetségessé, ny­módon nem is váltottak semmiféle nyi­latkozatot a japáni és szovjet kormány között. Kassán állítják fel a magyar műszaki múzeumot A világ legrégibb mér­nöki diplomája, Kempelen Farkas vak­irógépe és egyéb érdekességek . A szegedi Tisza-hidat nem Eiffel, hanem Feketeházy János mérnök tervezte Augusztus első napjaiban nemcsak Kassa, hanem az egész ország rendkívül értékes nyilvános gyűjteménnyel gazdago­dik. Ugyanis Kassán nyílik meg az Orszá­gos Magyar Műszaki Múzeum, amely a maga nemében Európa egyik legnagyobb­­szabású műszaki gyűjteménye. Régimódi szivattyúk és ökölnyi vascsi­gák, miniatűr gőzgépek tömkelegében, a műszaki múzeum anyaga ládáinak csoma­golásánál találjuk hivatalában a múzeum igazgatóját, Lasy Schmidt Ede egyetemi magántanárt, aki az utolsó darabok elszál­lítása után szintén Kassára utazik, hogy a múzeum megnyitásához szükséges utolsó simításokat elintézze. — Harmincévi szakadatlan munka ered­ménye a gyűjtemény anyagának az össze­­szedése — mondja munkatársunknak Lósy Schmidt tanár. — Az Országos Magyar Műszaki Múzeum anyagát 1939. év elején kezdtük Kassára szállítani, ahol a hadtest­parancsnokság mellett,, a Dohány­ utca 2. számú volt KLOD-házban a napokban nyílik meg a régi és az új magyar mű­szaki vonatkozásokat bemutató gyűjte­mény. Másfél évig szállítottuk megrakott vagonokban a mázsás hengereket, mérle­geket, ingákat, apró darabokat, becses ok­mányokat, a magyar műszaki világ alko­tásait. A leltár szerint csaknem hatezer különféle műszaki eszköz és szerkezet tölti meg a kassai múzeum termeit. A legrégibb magyar vonatkozású műszaki emlékek — Mi a gyűjtemény legrégibb és leg­érdekesebb magyar vonatkozású anyaga? — kérdezzük a tanárt. — Erre nehéz így felelni — hangzik a válasz. — Sikerült megszereznem az 1784- ből származó első mérnöki oklevelet, ame­lyet Tichy Jánosnak, a későbbi kassai fő­iskolai tanárnak állítottak ki a Pázmány Péter egyetemen. Ez a diploma különben a világ legelső mérnöki oklevele, amely épségben fent maradt az utókorra. 1801- ből származik Török Ferenc és Miklós ne­vére kiállított és teljes épségben megma­radt tanúsítványa a műszaki képzettség­nek. Rendkívül értékes darab a Kempelen Farkas által szerkesztett vak Írógép, amely eredetileg szedőgépnek készült. Kempelen tapintás útján megtanította írni és olvasni Mária Terézia királynő keresztlányát, Par­­dies Mária vak énekesnőt. A királynőt annyira meglepte az eredmény, hogy a tu­dóst felkérte olyan gép tervezésére, ame­lyen a vakok írni tudnak. Kempelen dom­ború tapintású szedőgépével megszerkesz­tette a vakok írógépét, amely azóta — ter­mészetesen tökéletesített formájában — általánosan elterjedt. A papendekli-betűk­­kel dolgozó gép 1781-ben készült el Az eredeti gép első példánya a bécsi vakok intézetében van, a második a múzeum tu­lajdona. — ötven évvel a Morse-jelek feltalálása előtt Chudy József pozsonyi karmester és zeneszerző optikai és akusztikai távírót készített. A birtokunkban levő géppel Bécs és Pozsony között a múlt században már hosszú jelentéseket továbbítottak. Chudy fényes és sötét pontokból állította össze az ABC-t. De nemcsak fénnyel, hanem hang­gal is dolgozott. Külön jelentősége volt a magas és külön a mély hangoknak. Chudy találmányának népszerűsítésére színdara­bot is írt, amelyet 1796-ban adtak elő a budai színházban. A szegedi híd magyar tervezője — A szegedi Tisza-híd — mondja to­vább Lósy-Schmidt — félszázados évfor­dulója alkalmával a szegediek meg akar­ták ünnepelni Eiffel emlékét, mert úgy tudták, hogy az 1870-ben készült híd a ki­tűnő francia mérnök munkája. Móra Fe­renc, a kiváló író kutatni kezdett a régi iratok között és hitelt érdemlően megálla­pította, hogy a terveket Feketeházy János államvasúti mérnök készítette. A magyar mérnök terveit Eiffel megvásárolta és igy került a köztudatba, hogy a Tisza-híd Eiffel munkája. Ezek az okmányok most a múzeum birtokában vannak és kétségtele­nül igazolják, hogy a gyönyörű híd ma­gyar mérnök tervei szerint készült. Gyűj­teményünkben 200—250 éves mérnöki ter­vek és elgondolások is vannak, mind meg­annyi tanúsága a magyar műszaki tudás magas színvonalának.­­ A múzeum értékei közé tartoznak a foszforos gyufa első feltalálójának, Irinyi­nek első kisérlet darabjai is és igy köny­­nyen cáfolhatjuk meg azokat a külföldi feltevéseket, miszerint Irinyi találmányát egyes országok már előbb ismerték és a magyar feltalálót megelőzték.­­ A most megnyíló múzeum célja a magyar technikai, természetrajzi, fizikai és kémiai tudományok bemutatása. A hetven termet betöltő gyűjtemény újkori részében a magyar ipar fejlődéséről és a legújabb találmányokról is beszámolunk és remé­lem, hogy mindazok, akik megnézik majd a múzeumot, meggyőződnek népünk mű­szaki értékéről és fejlettségéről. Ha Kas­sán berendezkedtünk, megpróbálom Kem­pelen Farkas legendás sakkozógépének a titkát megfejteni — fejezi be szavait a múzeum igazgatója, akinek kezdeménye­zésére a magyar műszaki múzeum lét­rejött K. L. Pesti Hírlap 1941 júl. 26., szombat A kemény viz eszi a szappant Két cikket is közöltünk már ezen a héten arról, milyen csapás a ma­gyar háztartásokra az, hogy nálunk a lágy viz jóformán ismeretlen; fél­kemény viz alig két százalék van, sőt kemény viz is csak tizenöt száza­lék, míg az országban található vi­zek nyolcvanhárom százaléka nagyon kemény víz. Ez évente mintegy 25 millió pengő veszteséget jelent nem­zetgazdaságunknak, mert ennyi szap­pan megy értelmetlenül veszendőbe a mosásnál és mosdásnál. Nem magyaráztuk meg még idáig, hogy a kemény víz miért eszi való­sággal a drága és nehezen beszerez­hető szappant. A magyarázat nagyon egyszerű. A kemény vizekben felol­dott magnézium- és mészsók a szap­pannal azonnal egyesülnek és oldha­tatlan csapadékot, úgynevezett mész­­szappant alkotnak, ami nemcsak hogy a mosás szempontjából haszna­vehetetlen, hanem még meg is nehe­zíti a mosást, sőt előbb-utóbb tönkre­teszi a ruhát A kemény vizekben keletkező mészszappan ugyanis a víz felszínén úszik, a mosásnál beleeszi magát a ruhába és csak gyakori öblítéssel tá­volítható el belőle. Hogy hány millió pengő megy ve­szendőbe évente Magyarországon csak azért, mert a kemény vizeket nem lágyítják háziasszonyaink, elég ha rámutatunk arra, hogy a 10. ke­­ménységi fokú víz, tehát az, amelyet még csak félkeménynek mondanak és amelyből Magyarországon csak 2% van, a mosásnál felhasznált szappannak már egynegyed részét elfogyasztja és ezzel teljesen haszna­vehetetlen mészszappant alkot. Magyarországon a vizek 83%-ának keménysége 20 fok felett van és a megnagyobbodott Magyarország, a Délvidék nélkül is mintegy harminc­, millió kilogramm szappant használ fel évenként. Egyszerű számítás alapján is megállapíthatjuk ebből, hogy nálunk a felhasznált szappan­mennyiség 40—50 százaléka teljesen elpocsékolódik, mivel háziasszonya­ink —­ kevés kivétellel — nem lá­gyítják a vizet mosás előtt. Ez az oka annak, hogy évente mintegy 25 millió pengő megy veszendőbe az or­szág szempontjából, amikor úgyis olyan nehéz szappanhoz jutni. Ezen azonban jórészt segíteni le­het, ha a mosásnál Clarax mosó- és áztatószódát használunk a víz lágyítására. Forgalmi változások a MÁV balatoni vonalain A MÁV a hétvégi balatoni forgalom aka­dálytalan lebonyolítása érdekében szombaton és ünnep előtti köznapokon Budapest déli p. u.-tól Tapolcáig a 13.20-kor ind. szem. Nagy­kanizsáig a 14.10-kor ind. szem. és a 18.20-kor ind. szem. vonatokat, vasár- és ünnepnapo­kon Balatonszentgyörgyön át Tapolcáig a 7.21-kor ind. gyors, Nagykanizsáig 8.10-kor ind. gyorsvonatokat helyezi forgalomba. Ellenirányban vasár- és ünnepnapokon Ta­polcáról Budapest déli p. u.-ra a 23.15-kor érk. sebes, Nagykanizsáról a 23.30-kor érk. gyors, Tapolcáról Balatonszentgyörgyön át a 22.47-kor érk. gyors és a 22.25-kor érkező személyvonatokat helyezik forgalomba. Vasárnaptól, 27-től kezdve az említett vo­natok közlekedésében változás áll be, mert a Budapest déli p. u.-ról 13.40-kor ind. sze­mélyvonat elmarad és helyette Nagykani­zsáig naponta 14.10-kor ind. személyvonat közlekedik. A 2214 sz. szem. vonat Budapest déli p. u.-tól Balatonszentgyörgyön át Ta­polcáig 13.40 p. indulással 27-től kezdve csak szombaton és ünnep előtti napokon közleke­dik mint hétvégi vonat. Hétfőtől, 28-tól kezdve bezárólag aug. 5-ig Budapest déli p. u.-tól Tapolcáig a 13.20-kor ind. szem. és ellenirányban oda 23.15-kor érk. sebesv.,­­ valamint Budapest déli p. u.-tól Nagykanizsáig a 18.20-kor ind. szem. vonat is naponta közlekedik. " n­z.T­­ mosó-és áztatószóda H­ASZNÁLATI UTAS­ÍTÁS MINDEN DOBOZON 30 fittér'

Next