Pesti Hírlap, 1941. július (63. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-26 / 169. szám
tökéletesen rendben tartja testi és lelki egyensúlyunkat, felfrissít és megpihentet egy alapos bedörzsölés a valódi DIANA sósborszesszel Mindenütt kapható. Jelenlegi árak: próba eredeti közép nagy palack 70 f. 1.20 P 3.50 P 6.40 P A közoktatásügyi reformok A hivatalos lap pénteki száma Hóman Bálint kultuszminiszter két nagyjelentőségű rendeletét közli, amelyeknek lényegét a Pesti Hírlap már röviden ismertette. Az egyik a nem magyar anyanyelvű gyermekek oktatására vonatkozik és lehetővé teszi azt, hogy a jövőben a nemzetiségek fiatalsága saját anyanyelvén tanulhassa a népiskolai anyagot. Ez a rendelkezés voltaképpen kiegészítője annak a már korábban kiadott és annak idején méltatott kormányzati intézkedésnek, amely a nemzetiségek nyelvhasználatának biztosít szélesebb területet és amely még gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt látott napvilágot az akkoriban megkötött bécsi egyezmény folyományaként. Eddig a nemzetiségi vidékeken az oktatás az iskolákban két nyelven folyt. A most kiadott rendelet módot ad arra, hogy a szülők titkos szavazással döntsenek afelől, milyen oktatási nyelvet kívánnak a jövőben. Kiegészítője ez a rendelet annak a hagyományos megértő szellemnek, amelyet a magyar kormány hosszú évtizedek óta a nemzetiségi politika terén követ. Nemzeti kisebbségeink bizonyára épp olyan hálával fogadják az államnak ezt az igényeiket messzemenően honoráló intézkedését, most egyéb jólétüket és kulturális haladásukat szolgáló gondoskodását, amelyek együtt és külön-külön biztosítékai annak, hogy idegenajkú polgártársaink jól érezzék magukat az ezeréves birodalom határai között és hűséges, áldozatrakész fiai legyenek a hazának. A kultuszminiszter másik nagyjelentőségű rendelete a magyar „szórványosok“ gyermekeit veszi gondjaiba és azoknak magyar szellemű neveléséről intézkedik. Nemzetiségi vidékeken, kis szigeteken elszórtan él a magyarság, amelynek nyelvi gondozása eddig nem volt kellő intézkedésekkel körülbástyázva. A kultuszminiszter rendelete most kimondja, hogy olyan vidékeken, ahol a szórványok magyar ifjúsága eddig nemzetiségi iskolába volt kénytelen járni és nem magyar nyelven nevelkedett, a jövőben magyar nyelven folytathassa tanulmányait. Ahol sűrűbbek a szórványok, internátusokat létesítenek, másutt magyar tagozatokat állítanak fel nemzetiségi iskolák kebelében, ahol pedig egészen kisszámú a magyar szórvány, ott vándortanítók fogják időnként felkeresni a fiatalságot és magyar szellemben nevelni. Az utóbbi időben sokat emlegetett „szórvány“-kérdés rendezése nemzeti szempontból nagy horderejű s olyan problémát old meg okos gyakorlati módszerrel, amelyre a kormányok kevés figyelmet fordítottak az utóbbi évtizedben. Hóman Bálint két rendelete szervesen illeszkedik bele abba a nagyvonalú kultúrpolitikai programba, amellyel közoktatásügyünk legfőbb őre oly eredményesen szolgálja amagyarság megerősítését, nemzeti és nyelvi értékeinek ápolását és továbbfejlesztését. A távolkeleti helyzet Roosevelt: „Washington szombaton cselekedni fog“ New York, júl. 25. (Német TI) Roosevelt elnök Hyde-parkban a sajtóértekezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államok szombaton „rendkívüli eljárással“ válaszolni fognak a francia-indokínai támaszpontoknak japáni megszállására. Washington szombaton cselekedni fog — mondotta Roosevelt. De nem tett célzást arra, hogy mit tesz majd az USA. Arra a kérdésre, váljon a távolkeleti események feszültebbé tették-e a nemzetközi helyzetet, azt felelte az elnök, hogy a távolkeleti események jobban megérttetik a közönséggel a világhelyzet veszedelmeit. Az Associated Press megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy az USA kormánya valószínűleg be fogja fagyasztani a japáni követeléseket. A sajtóértekezlet során még megkérdezték Rooseveltet, hogy az Egyesült Államok szállítanak-e még továbbra is olajat Japánnak, Roosevelt azt válaszolta, hogy erről nem beszélhet. Arra az ellenvetésre, hogy csütörtöki kijelentései szerint Washington szakít ezzel a politikával, Roosevelt megállapította, hogy ennyit nem mondott. Berlin: Japán szembeszáll a fenyegetésekkel Berlin, júl. 25. (Német TI) A német lapok foglalkoznak Indokina amerikai és angol részről való fenyegetésével, ami japáni részről azt a szilárd elhatározást vonta maga után, hogy minden ilyen fenyegetéssel szembeszállnak. A német lapok megállapítják, hogy Francia-Indokinára ugyanaz a sors várna, mint nemrég Szíriára.. A Deutsche Allgemeine Zeitung ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy miután Vichy maga nem gondoskodhatott Indokina kielégítő védelméről, most Japán veszi át ezt a védelmet. Sumner Welles amerikai helyettes külügyminiszter azonban most egyszerűen megfordítja a dolgot és Japánt vádolja támadással. A Berliner Börsenzeitung kijelenti, hogy Anglia a Németország ellen elért sikerek híján most nagyon élénk tevékenységet fejt ki egykori francia szövetségestársa védtelen vagy kevéssé védett tengerentúli birtokai ellen. Anglia veszélyeztetve látja távolkeleti érdekeit Amsterdam, júl. 25. (Német TI) Eden külügyminiszter az alsóházban nyilatkozott a távolkeleti helyzetről és Francia- Indokina ellen irányuló támadási szándékokat fogott rá Japánra. Az angol kormány — folytatta — úgy fogja fel a helyzet alakulását, hogy az esetleg saját távolkeleti területeit és érdekeit is veszélyezteti. Nem szándékozik azonban a jelenlegi pillanatban számot adni azokról az intézkedésekről, amelyeket az angol kormány az Egyesült Államokkal, a domíniumokkal, a „holland“ kormánnyal és Csungkinggal egyetértésben az esetleg bekövetkező eseményekre való tekintettel megtett. Azonban már ma is megállapíthatja, hogy Malájában már hoztak bizonyos védelmi intézkedéseket. A japáni-szovjet viszony Tokió, júl. 25. (KH) Érdekes nyilatkozatot tett a japáni külügyminisztérium szóvivője, akitől megkérdezték, hogy az új japáni kormány tett-e bármilyen biztosító nyilatkozatot a Szovjettel szemben? A szóvivő kijelentette, hogy diplomáciai nyelven szólva „baráti államok“nak nevezett hatalmakkal szemben nem adnak nyilatkozatot, amely szavatolja a barátságos kapcsolatok fenntartását. Az új japáni külügyminiszter igenis biztosította a német és olasz nagyköveteket, Japán szövetségeseinek képviselőit, hogy országaikkal szemben nem változik meg Japán külpolitikája. Nagy különbség van azonban — folytatta a szóvivő — szövetségesek és „baráti államok“ között. A semlegességi szerződés puszta léte még nem tette a Szovjetet szövetségessé, nymódon nem is váltottak semmiféle nyilatkozatot a japáni és szovjet kormány között. Kassán állítják fel a magyar műszaki múzeumot A világ legrégibb mérnöki diplomája, Kempelen Farkas vakirógépe és egyéb érdekességek . A szegedi Tisza-hidat nem Eiffel, hanem Feketeházy János mérnök tervezte Augusztus első napjaiban nemcsak Kassa, hanem az egész ország rendkívül értékes nyilvános gyűjteménnyel gazdagodik. Ugyanis Kassán nyílik meg az Országos Magyar Műszaki Múzeum, amely a maga nemében Európa egyik legnagyobbszabású műszaki gyűjteménye. Régimódi szivattyúk és ökölnyi vascsigák, miniatűr gőzgépek tömkelegében, a műszaki múzeum anyaga ládáinak csomagolásánál találjuk hivatalában a múzeum igazgatóját, Lasy Schmidt Ede egyetemi magántanárt, aki az utolsó darabok elszállítása után szintén Kassára utazik, hogy a múzeum megnyitásához szükséges utolsó simításokat elintézze. — Harmincévi szakadatlan munka eredménye a gyűjtemény anyagának az összeszedése — mondja munkatársunknak Lósy Schmidt tanár. — Az Országos Magyar Műszaki Múzeum anyagát 1939. év elején kezdtük Kassára szállítani, ahol a hadtestparancsnokság mellett,, a Dohány utca 2. számú volt KLOD-házban a napokban nyílik meg a régi és az új magyar műszaki vonatkozásokat bemutató gyűjtemény. Másfél évig szállítottuk megrakott vagonokban a mázsás hengereket, mérlegeket, ingákat, apró darabokat, becses okmányokat, a magyar műszaki világ alkotásait. A leltár szerint csaknem hatezer különféle műszaki eszköz és szerkezet tölti meg a kassai múzeum termeit. A legrégibb magyar vonatkozású műszaki emlékek — Mi a gyűjtemény legrégibb és legérdekesebb magyar vonatkozású anyaga? — kérdezzük a tanárt. — Erre nehéz így felelni — hangzik a válasz. — Sikerült megszereznem az 1784- ből származó első mérnöki oklevelet, amelyet Tichy Jánosnak, a későbbi kassai főiskolai tanárnak állítottak ki a Pázmány Péter egyetemen. Ez a diploma különben a világ legelső mérnöki oklevele, amely épségben fent maradt az utókorra. 1801- ből származik Török Ferenc és Miklós nevére kiállított és teljes épségben megmaradt tanúsítványa a műszaki képzettségnek. Rendkívül értékes darab a Kempelen Farkas által szerkesztett vak Írógép, amely eredetileg szedőgépnek készült. Kempelen tapintás útján megtanította írni és olvasni Mária Terézia királynő keresztlányát, Pardies Mária vak énekesnőt. A királynőt annyira meglepte az eredmény, hogy a tudóst felkérte olyan gép tervezésére, amelyen a vakok írni tudnak. Kempelen domború tapintású szedőgépével megszerkesztette a vakok írógépét, amely azóta — természetesen tökéletesített formájában — általánosan elterjedt. A papendekli-betűkkel dolgozó gép 1781-ben készült el Az eredeti gép első példánya a bécsi vakok intézetében van, a második a múzeum tulajdona. — ötven évvel a Morse-jelek feltalálása előtt Chudy József pozsonyi karmester és zeneszerző optikai és akusztikai távírót készített. A birtokunkban levő géppel Bécs és Pozsony között a múlt században már hosszú jelentéseket továbbítottak. Chudy fényes és sötét pontokból állította össze az ABC-t. De nemcsak fénnyel, hanem hanggal is dolgozott. Külön jelentősége volt a magas és külön a mély hangoknak. Chudy találmányának népszerűsítésére színdarabot is írt, amelyet 1796-ban adtak elő a budai színházban. A szegedi híd magyar tervezője — A szegedi Tisza-híd — mondja tovább Lósy-Schmidt — félszázados évfordulója alkalmával a szegediek meg akarták ünnepelni Eiffel emlékét, mert úgy tudták, hogy az 1870-ben készült híd a kitűnő francia mérnök munkája. Móra Ferenc, a kiváló író kutatni kezdett a régi iratok között és hitelt érdemlően megállapította, hogy a terveket Feketeházy János államvasúti mérnök készítette. A magyar mérnök terveit Eiffel megvásárolta és igy került a köztudatba, hogy a Tisza-híd Eiffel munkája. Ezek az okmányok most a múzeum birtokában vannak és kétségtelenül igazolják, hogy a gyönyörű híd magyar mérnök tervei szerint készült. Gyűjteményünkben 200—250 éves mérnöki tervek és elgondolások is vannak, mind megannyi tanúsága a magyar műszaki tudás magas színvonalának. A múzeum értékei közé tartoznak a foszforos gyufa első feltalálójának, Irinyinek első kisérlet darabjai is és igy könynyen cáfolhatjuk meg azokat a külföldi feltevéseket, miszerint Irinyi találmányát egyes országok már előbb ismerték és a magyar feltalálót megelőzték. A most megnyíló múzeum célja a magyar technikai, természetrajzi, fizikai és kémiai tudományok bemutatása. A hetven termet betöltő gyűjtemény újkori részében a magyar ipar fejlődéséről és a legújabb találmányokról is beszámolunk és remélem, hogy mindazok, akik megnézik majd a múzeumot, meggyőződnek népünk műszaki értékéről és fejlettségéről. Ha Kassán berendezkedtünk, megpróbálom Kempelen Farkas legendás sakkozógépének a titkát megfejteni — fejezi be szavait a múzeum igazgatója, akinek kezdeményezésére a magyar műszaki múzeum létrejött K. L. Pesti Hírlap 1941 júl. 26., szombat A kemény viz eszi a szappant Két cikket is közöltünk már ezen a héten arról, milyen csapás a magyar háztartásokra az, hogy nálunk a lágy viz jóformán ismeretlen; félkemény viz alig két százalék van, sőt kemény viz is csak tizenöt százalék, míg az országban található vizek nyolcvanhárom százaléka nagyon kemény víz. Ez évente mintegy 25 millió pengő veszteséget jelent nemzetgazdaságunknak, mert ennyi szappan megy értelmetlenül veszendőbe a mosásnál és mosdásnál. Nem magyaráztuk meg még idáig, hogy a kemény víz miért eszi valósággal a drága és nehezen beszerezhető szappant. A magyarázat nagyon egyszerű. A kemény vizekben feloldott magnézium- és mészsók a szappannal azonnal egyesülnek és oldhatatlan csapadékot, úgynevezett mészszappant alkotnak, ami nemcsak hogy a mosás szempontjából hasznavehetetlen, hanem még meg is nehezíti a mosást, sőt előbb-utóbb tönkreteszi a ruhát A kemény vizekben keletkező mészszappan ugyanis a víz felszínén úszik, a mosásnál beleeszi magát a ruhába és csak gyakori öblítéssel távolítható el belőle. Hogy hány millió pengő megy veszendőbe évente Magyarországon csak azért, mert a kemény vizeket nem lágyítják háziasszonyaink, elég ha rámutatunk arra, hogy a 10. keménységi fokú víz, tehát az, amelyet még csak félkeménynek mondanak és amelyből Magyarországon csak 2% van, a mosásnál felhasznált szappannak már egynegyed részét elfogyasztja és ezzel teljesen hasznavehetetlen mészszappant alkot. Magyarországon a vizek 83%-ának keménysége 20 fok felett van és a megnagyobbodott Magyarország, a Délvidék nélkül is mintegy harminc, millió kilogramm szappant használ fel évenként. Egyszerű számítás alapján is megállapíthatjuk ebből, hogy nálunk a felhasznált szappanmennyiség 40—50 százaléka teljesen elpocsékolódik, mivel háziasszonyaink — kevés kivétellel — nem lágyítják a vizet mosás előtt. Ez az oka annak, hogy évente mintegy 25 millió pengő megy veszendőbe az ország szempontjából, amikor úgyis olyan nehéz szappanhoz jutni. Ezen azonban jórészt segíteni lehet, ha a mosásnál Clarax mosó- és áztatószódát használunk a víz lágyítására. Forgalmi változások a MÁV balatoni vonalain A MÁV a hétvégi balatoni forgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében szombaton és ünnep előtti köznapokon Budapest déli p. u.-tól Tapolcáig a 13.20-kor ind. szem. Nagykanizsáig a 14.10-kor ind. szem. és a 18.20-kor ind. szem. vonatokat, vasár- és ünnepnapokon Balatonszentgyörgyön át Tapolcáig a 7.21-kor ind. gyors, Nagykanizsáig 8.10-kor ind. gyorsvonatokat helyezi forgalomba. Ellenirányban vasár- és ünnepnapokon Tapolcáról Budapest déli p. u.-ra a 23.15-kor érk. sebes, Nagykanizsáról a 23.30-kor érk. gyors, Tapolcáról Balatonszentgyörgyön át a 22.47-kor érk. gyors és a 22.25-kor érkező személyvonatokat helyezik forgalomba. Vasárnaptól, 27-től kezdve az említett vonatok közlekedésében változás áll be, mert a Budapest déli p. u.-ról 13.40-kor ind. személyvonat elmarad és helyette Nagykanizsáig naponta 14.10-kor ind. személyvonat közlekedik. A 2214 sz. szem. vonat Budapest déli p. u.-tól Balatonszentgyörgyön át Tapolcáig 13.40 p. indulással 27-től kezdve csak szombaton és ünnep előtti napokon közlekedik mint hétvégi vonat. Hétfőtől, 28-tól kezdve bezárólag aug. 5-ig Budapest déli p. u.-tól Tapolcáig a 13.20-kor ind. szem. és ellenirányban oda 23.15-kor érk. sebesv., valamint Budapest déli p. u.-tól Nagykanizsáig a 18.20-kor ind. szem. vonat is naponta közlekedik. " nz.T mosó-és áztatószóda HASZNÁLATI UTASÍTÁS MINDEN DOBOZON 30 fittér'