Pesti Hírnök, 1865. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1865-07-01 / 148. szám
0 Eminentiája nevenapján az esztergomikáptalan is tette legmélyebb üdvözletét, a haza számos pontjáról érkeztek üdvözlő táviratok, levelek, s az egész napnak meg volt az az ünnepélyessége, mely jelentőségével oly méltó összhangzatban állt. 0 Eminentiája e napon házi tisztjei s az ide érkezett ft. esztergomi kanonokkal azonnal hat óra után jött az Isten sz.oltárához, áhítatát végzendő. A mint a fák között épített s ez alkalomra virágokkal , nemzeti s más zászlókkal ünnepélyesen feldíszített kisded kápolnához jutott, a fürdő-közönség azonnal elhagyva a gyógyforrásokat, vallásfelekezeti különbség nélkül e kedves szép imaházba sietett s mindaddig itt ájtatoskodott, mig ő Eminentiája imáját végezve s a népre áldást osztva lakására el nem távozott. Ezután bíboros ruhájából átöltözve, a savanyu-, forráshoz jött, hol az egész vendégsereg között a legélénkebb társalgás folyt, s ő Eminentiája a vele jött kísérettel a szomszéd regényes vidék szemléletében elmerülve, egyesekkel a napirenden levő tárgyakról szokott szeretetreméltóságával beszélgetni méltóztatott. Nyolcadfélkor a herceg-prímás lakásába vonult, hol reggeli után munkához fogott, mi itt is, a fürdőidényben a napirend elmaradhatlan pontját képezi. E napon azonban a munka nagyon sokszor félbeszakasztatott, mert az erre szánt időt a hazánk minden részeiből ide sereglett tisztelgők fogadtatása foglalta el, kik alig várták, hogy ő Eminentiája lakására térjen, azonnal utána siettek s csoportosan nyilvániták legöszintébb kivánataikat s magas személyéhez való legmélyebb ragaszkodásukat. Ő Eminentiája a legkegyteljesben fogadta a tisztelgőket s mindenkivel a legnyájasban társalgott. Figyelmeztette őket, hogy hazánk közügyei megvitatására a sorompók közelebb teljesen megnyílnak s a jó hazafiakra most fog sulyosodni a hazafias kötelességek egész hosszú sorozata. Azoknak teljesítése sok, nagyon sok lelki erőt, óvatosságot és tapintatot fog majd igénybe venni. „Én is ott leszek — téve hozzá . Eminentiája egy tisztelgővel beszélgetve — s ha egészségemet a Gondviselés megtartja, veletek fogok működni!“—Elképzelhetni, hogy e szavak a jelen voltakra mily hatással voltak s hogy azok mily lelkesedéssel lettek fogadva. Eminentiája igy majdnem az egész délelőtti időt a fogadtatásokkal tölté, közben az érkezett levelek s távsürgönyök olvastattak. Ebédre a fogadó nagy termében volt terítve, mely ez alkalomra erdei virágokkal csinosan kidiszíttetett. Az áldomások sorát magos s ft. Schirgl András pápai prálatus s apát ur nyitá meg, lelkes szavakkal éltetvén ő Eminentiáját. E közben megszólaltak a tarackok s míg itt benn a hódolat és szeretet az ismert magyar lelkesedéssel mondott áldomásokban keresett kifejezést, ott kenn a tarackdörrenések messze elhangzó zaja hirdeté az ünnepélyt, melyről bizonyosan otthon is oly sok hajlékban kegyeletesen megemlékeztek. Ő Eminentiája a felköszöntéseket kegyesen fogadva, nyájas szivélyességgel viszonozta azokat. S midőn az áldomások éppen javában folytak, érkezett meg Pest városának üdvözlő távirata, melyre Ő Eminentiája azonnal, szintén táviratilag tudatta szives köszönetét. Ebéd után hat órára Ő Eminentiája magához lakására hívta meg vendégeit, hol az e tájékon otthonos s igen mulatságos tombola-játék rendeztetett. Ez volt e fényes nap zárpontja, mely után a vendégek eloszolva, bizonyára sokáig fognak visszagondolni az ünnepélyre, melylyel a hazától távol, a szép Robitson az ország hercegprímásának nevenapja megünnepelve lett. Tartsa Isten meg soká élén a magyar egyháznak, élén ama hazafias küzdelmeknek, melyek, hogy minél előbb eredményezzék a várva várt sikert, közös óhaj mindenütt, a merre hallatszik a magyar szó, s él magyar hazafi ! — Lankonides. VEGYESE K. Pest, jul. 1. — Ő cs. kir. Apostoli Felsége, Urunk Királyunk újabb királyi kegyelmi tényéről értesítnek a hivatalos lapok. Ő Felsége ugyanis egy a legutóbbi napokban kelt legfelsőbb elhatározással, üdvözölt hazánkfia, a kitűnő történész Szalay László özvegyének , született Békeffy Franciska asszonynak, özvegysége tartamára évi ezer forint nyugdíjt, két kiskorú gyermekének pedig fejenkint két-kétszáz forintnyi nevelési dijt a regnicolaris alapból legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. E fejedelmi tettet osztatlan örömmel a legbiztatóbb jelenségek közé jegyzi fel a hálás nemzeti kegyelet! — E történeti napok telvek a fejedelem kegyével, így egy legújabb sürgöny Bécsből azt jelenti,hogy Ő Felsége legkegyelmesebben megszüntetni méltóztatott 153 oly személy ellen a további bünfenyítő vizsgálatot, kik a friauli putschban vettek részt. A „Presse“ a minister válság történetét a következőkben adja elő : Amiről jó forrásokból a miniszerválság felől értesülünk, megerősít minket azon véleményünkben, melylyel kezdet óta voltunk, hogy st. i. a magyar kérdés képezi a még mindig lebegő válság központját. E szerint a válság csírái már megvoltak a képviselőházbeli felirati vita után, bár azt hitték, hogy Schmerling úrnak mégis csak sikerülni fog a többséget megnyernie , s még később is tanácsosnak hitték a magyar kérdés tárgyaltatásának megkezdését az ülésszak végéig elhalasztani. De a képviselők s a ministérium között fenforgó s folyton növekvő confliktus szintúgy, mint az ülésszak hosszadalmassága azonnali cselekvésre bírt. Az új korszak első jele a császári utazás volt Pestre. Az eszme , hogy Ő F esége a gazdasági kiállításra meghivattassék, mondhatni véletlenül lett a kiállítási bizottmány közé vetve, de az nem talált azonnal viszhangra, mert maga a bizottmány a kiállítást nem találta eléggé jelentékenynek , hogy a császárt annak megtekintésére meghívhassa, s miután másrészről jól tudta , hogy ily utazásnak politikai jelleget kell fölvennie, attól tartott, hogy roszul alkalmazott kérést fejez ki. Gróf Festetics közbenjárására azonban arról értesült a bizottmány, hogy meghívása kegyelmesen fog fogadtatni. Pesten, hol, mint látszik, a dolgok összefüggését jobban ismerték, mint Bécsben, e hit a legörömteljesb sensatiót kelté fel s biztosítá az éppen oly fényes, mint szívélyes fogadtatást, melyt Felsége számára készíttetett. Majláth tárnoksága óta a fejedelemnek folytonos emlékezetében volt; arról biztosítanak, hogy föllépésének őszinte szabad modora a legjobb hatást hagyta reá. Midőn a válság érni kezdett, Majláth egy csehországi fürdőhelyen volt s Bécsbe hivatott, hova megérkezett a nélkül, hogy jöttét a ministerium különösen észrevette volna. Arról biztosítnak minket, hogy Majláth határozottan kijelenté a feltételeket, melyek alatt sikerteljesen működhetni hisz s hogy ezek el is fogadtattak. Ezen föltételek élén a jogfolytonosság elve áll, de a magyar korona reintegritása s a birodalom két felének paritása is a jövő birodalmi képviseletben el lenne ismerendő, és alkotmány szerinti valósításnak fentartva. Ennek folytán az erdélyi udv. cancellár helye legközelebb aligha betöltetik ; sőt oly körökben is, melyek a lelépő ministériummal bizalmas összeköttetésben vannak, az hírlik, hogy K. Reichens tein, az erdélyi udvari alancellár másutt fog alkalmaztató. A most kérdésben levő feladat nem csak személyi jellegű; nem csak új kabinet összealakításáról van kizárólagosan szó, hanem a magyar eszme pártvezérei s ama német államférfiak föalpeszméi közötti megegyezéstetésről, kik a korona bizalmával meg vannak tisztelve. Mit ma hallunk, megerősít minket a véleményben, hogy gr. Beleredi nem gondol arra, hogy a retrográd és feudális párt által felhasználtassa magát. Némi bizonyossággal emlegettetik Beke úr, a trieszti központi tengerészeti hatóság főnöke kereskedelmi miniszernek ; a báró Henne 11 és az igazságügyminiszeri tárca elvállalása miatt tett tárgyalások a befejezéshez jutottak volna; báró Poche-t is emlegetik, mint a rendőrministerium jelöltjét. Különben azt is mondják, hogy a legfelsőbb körökben sok súlyt fektetnek arra, hogy báró Mecsery, bár szintén beadta lemondását, az új ministeriumnak megtartassék. Az tény, hogy körülbelöl még öt nappal ezelőtt az államministériumban még nem is sejték a dolgok ily gyors fordulatát. Tudjuk, hogy az államminiszer úr még a legutóbbi napokban igen buzgón értekezett a magyar ügyekről magyar kitűnőségekkel s Majláth nevénél is igen élénk érdekeltséggel időzött. S midőn az államminister e magyar államférfiunak üdv. cancellárrá való nem gyanított kineveztetéséről értesülve, lemondását Ő Felségének átnyújtó, a fejedelem igen kegyteljes szavakkal örvendeztető meg, elismerte, hogy a koronának különfeláldozó tanácsosa és szolgája volt, s csak azt jegyzi meg, hogy az új pálya, melyre Ausztria üdve végett most lépni kell, azt követeli, hogy a régi s új rendszer között minden ingadozás elmellőztessék, Így beszélnek az államminiszer barátai, s így biztosítanak minket magyar részről is. Mi az államtanácsot illeti, annak teljes újraalakítása, eshetőlegesen teljes feloszlása s magánkabinettancsá való átváltoztatásáról beszélnek. Valószínűnek látszik, hogy az új ministériumba még az egyik vagy a másik magyar személyiség fölvétetik, részint hogy Magyarország a miniszertanácsban méltólag legyen képviselve, regint hogy a megkívántató kiegyezések koncentrálva eszközöltessenek. A képviselőháznak azon ígéret fogna tétetni, hogy a költségvetésben nagyobbszerű megtakarítások fognak létezni, mint ezt a váló ministérium indítványozta s erre nézve az 1866-iki év neveztetnék meg az uj korszak kezdőpontjának, melyben teljesen uj szervezet fog életbe léptettetni. Az állam- s közigazgatási ministeriumnak eddigi elválasztása, hir szerint, egészen megszűnnék, mert a közelebbi uj birodalmi szervezetben a belügyi miniszer állása lényegesen más leend. A posta ügy kezelése a külügyi ministeriumra, illetőleg a miniszerelnökségre bízatnék. (A nap eseményeihez.) Az „Ostdeutsche Post“ tegnapi száma élén igy szól : A nehézségek, melyek az új ministerium megalkotásával járnak, igen nagyok. Nyilvános, hogy hiány van alkalmas személyiségekben. A pourparler-k, melyek tegnap és ma a jelenlegi ministerelnök, gr. Mensdorff cabinetjében különbféle személyiségekkel vitettek, még semmi eredményre sem vezettek; azt mondják, hogy ő Felsége azt óhajtja, miszerint minden fontos- állomásra jelölt lajstrom, több névvel terjesztessék elő, mi bizonyára nem könnyű feladat. E mellett az uj cancellár, Maj á t h ö excja Magyarországba utazott, úgy hogy e pillanatban a vele való értekezés meg van szakasztva. Májá t h ö excja a többi között gr. Dessewffyt bírná reá a pénzügyi tárca elvállalására. Másrészről az ausztriai földhitel-intézet igazgatója, gr. Almássy Móricra vetettek tekintetet. Általánosan érvényesül a mondás: Sokan a hivatalosak, kevesen a választottak! Tulajdonképen még senki sincs kiválasztva, mint gr. Bel eredi, kinek nincs van még kinevezési okmánya, de államministerré való kineveztetése kétségenkivüli. Azon tényből, hogy gr. Thun Leo Ő Felsége elutazása napján ő Felségétől hosszabb audientián fogadtatott, azt akarják következtetni , hogy az egykori cultus- és közoktatási minister az uj ministeriumban valamely állásra van kiszemelve. Másrészről azonban ennek határozottan ellentmondanak. Azt mondják , hogy Majláth udv. cancellár nézetei a fővonásokban lényegesen különböznek gr. Thun nézeteitől s mindketten nem lehetnének együtt egy ministeriumban. De éppen oly kevéssé, mint gr. Thunra, éppen oly kevéssé gondolnak arra, hogy a birod. tanácsbeli képviselőháznak valamely tagját hívják meg az uj ministeriumba. Csak báró Kellerspergnek , ki mindenesetre elsősorban helytartó s úgy mellesleg képviselő is, csak neki van némi reménye a kereskedelmi miniszer álláshoz ; második jelöltül Beke urat, a központi tengerészeti hatóság alelnökét nevezik. A birod. tanácsbeli képviselőház tárgyalásait illetőleg az hallatszik, hogy azok mindenesetre tovább vizetnek az 1865 diki s 1866 diki költségvetések eldöntéséig. A szűkebb birod. tanács összehivatásáról még mi sincs határozva. Valószínű, hogy ez ezen esztendőben csak alakilag néhány ülésre gyűlne öszsze, minthogy tárgyalásainak mindenekelőtt az igazságügyi előterjesztéseknek kell szentelve lenniök, s e tárca eddigi jelöltjei közül egy sem találkoznék, ki az előkészített előterjesztéseket képviselné. B. Hübner már múlt szerdán fogadtatott gr. Mensdorff ministerelnök által s vele hoszszasabban értekezett. — Gr. Zichy Hermann volt m. kir. föcancellár ur kevéssel azelőtt, hogy Majláth m. kir. udv. főkancellár urnak az udv. cancellária személyzete bemutattatott Schmerling államminiszer bucsúlátogatását fogadá. Gr. Zichy az udv. cancellária összes személyzetétől nem vett búcsút, hanem csak az udv. tanácsosoktól . Kormánykörökben tudni akarják, olvassuk a „P. L.“ egyik bécsi levelében, hogy gr. Majláth Antal volt udv. cancellár van kijelölve országbírónak. Hir szerint báró Jósika Lajos lenne kiszemelve erdélyi udv. cancellárnak. ” Mint értesülünk, ő Eminentiája, Magyarország hercegprímása f. hó 8-án elhagyva Rohitsot, az nap este Bécsbe érkezik. Ottó Felségétöl audientián fogadtatván, 10 dikén Bécsböl a gyorsvonattal vissza székvárosába, Esztergomba utazik. A rohitsi savanyu forrás 0 Eminentiája egészségére legjobb hatással van. — — Herceg Eszterházy Pál hetvenötödik születésnapja alkalmából múlt csütörtökön d. u. 4 órakor a herceg hütteldorfi villájában nagyszerű családi lakoma tartatott, melyen a Bécsben időző összes családtagokon kívül az aristocratia virága volt jelen. — Egy megnevezetlenül maradni akaró bécsi hazafi a pestibudai őrségbeli azon zenekarok számára, melyek a cs. kir. Apostoli Felségének a testvérvárosokat szerencséltető ittléte alkalmával különféle ünnpélyeknél működtek, kétszáz forintot o. é. ajánlékozott. A midőn a főhadiparancsnokság ezen összeget már rendeltetésére juttatá, nem mulaszthatja el, egyszersmind ezen nemesszivü tényt az érdekeltek nevében köszönettel nyilvános tudomásra hozni. Buda, jun. 28. 1865. *** Zágrábból írják, hogy a horvát országgyűlés megnyitása nehány hétre, körülbelöl augustus végére elhalasztatnék. Egyik oka ennek az is lenne, hogy a tágabb birod. tanács ez ülésszakban eldöntendő előterjesztésekkel jur. 17 dikéig, mely napra az országgyűlés megnyitása ki van tűzve, nem lesz készen. A Horvátországból érkezett újabb tudósítások azon tényről értesítnek, hogy sok helyütt a választásoknál az ellenzék a győztes. Ez értesítések közlését, helyszűke miatt, közelebbre kell halasztanunk. Hogy Klapka a hazánkban jelenleg uralkodó közhangulat folytán a magyar emigratiónak azt tanácsolá, hogy minden kompromittáló lépésektől tartózkodjék, ez a kibékíthetlen forradalom köreiben nagy izgatottságot keltett fel. Az ennek következtében az emigratio soraiban beállt szakadást maga Kossuth akarná kiegyeztetni és segélykiáltása egy levélben tör ki, melyet Földváryhoz, az úgynevezett „magyar olasz“ légió parancsnokához intézett. E levél, mely az exprofesso forradalom körében uralgó reménytelenségnek hü tükre, turini lapokban jelent, meg s némely részét a bécsi „Presse“ is közli. — Néhai Fejér György Prépost, kir. tanácsos, s a m. kir. egyetemi könyvtár igazgatója felett f.hó 3-dikán délutáni öt órakor az egyetem nagy díszteremében a dicsőültnek hivatalbeli utódja dr. Toldy Ferenc, kir. tanácsos, egyetemi rendes tanár és bölcsészetkari dékán emlékbeszédet tart, melyre a tudomány minden barátja hivatalos. — A herceg Eszterházy-javak zárlatai legfelsőbb helyről kineveztetett gondnok tudomásra hozza, hogy a fizetések, melyek a zárlat behozatalra s a jövő kezelés megállapítása érdekében függesztettek fel, a lehetőleg rövid idő múlva a törvény határozatainak megfelelő rend szerint ismét megkezdetnek. A pesti conservatorium növendékeinek múlt szerdai vizsgálatán szintoly különös, mint szomorú eset történt. A vizsgálat programmjának már minden százaa a hallgatóság tetszése között lett előadva, midőn T . rek tanár, a nemz. színház első fuvolása lépett a zongorához, hogy a zenede, fuvola osztálya bármi növendékének fuvolajátékát zongorán kisérje. Az utolsó számnál, mely egyszersmind a vizsgálatnak is végpontja volt, a tempó egyszerre feltünöleg lassú lett s aegközelebbi pillanatban a zongora-kíséret egészen enémult. Turek szélhüdés által lesuttatva, élettelen a zongorára hullt. A rögtön alkalmazott fölélesztői kisérletek sikertelenek voltak s a jelenlevők a lenagyobb szomorúság között hagyták el a termet. ** Az augustusi zeneünnepély rendező bizottmága múlt hó 27-én ülést tartván elhatározta, hogy foló hót tól kezdve minden szerdán esti 6 órakor ülés tart a mindinkább felhalmozódó intézkedések megétele végett, felszólítván a bizottrányi tagokat, hgy ezen üléseken mentél számosabban megjelenni siveskedjenek. A fentebbi napon tartott ülésben, akár bemutató a hazai dalegyletek részéről eddig elérkezett bejelentéseket, melyekből örömmel értjült a bizottmány azok általános hazafiúi részvét és érdekeltsége felöl. Az eddig bejelentett működő énekesek száma a dalár-ünnepélyre : 735, név ésorozat szerint következő egyletek jelentkeztek : Somontor: 22, Kunszentmiklós : 14, Komárom : 8Debrecen : 16, Rimaszombat: 28, Versec: 12, H.-M.-Csárhely: 4, Lippa: 16, Balassa Gyarmat: 15, Bác: 73, Pancsova: 4, H.-Böszörmény: 4, Békés : 16, Aphin : 3, Nagy-Kanizsa: 12, Bicske: 8, Zombor: 24, Keskemét: 15, Losonc: 14, Lugos: 12, Jászberény:: 1, Szegszárd : 8, Pesti Unió: 40, Mohács : 16, Drda 30, Pesti nemzeti dalkör: 48, Arad : 22, Zsomlay: 16, Soprony : 10, Eperjes : 12, Kis-Márton : Sounszentmárton: : 4, Kis-Márton : 8 Sárospatak (képviselőket küld), Érsekújvár : 5, Nyíregyház : 4, Pécs : 16, Pest Budai dalárda • 60. A mulatszó részvét nyomán kilátásunk lehet , hogy 1000 lekésnél több fog résztvenni a dalárda ünnepélybe A közösen előadandó darabok szólaropélda POLITIKAI HELYZET. Pest, jul. 1. A Róma és Florenc között folyt tárgyalásokról eddig szárnyalt mindenféle s egymással homlokegyenest ellenkező hírek most már positív tényben öszpontosíthatók. A távirda meghozta a tudósítást , hogy Vegezzi múlt hó 27 dikén érkezett meg Floreneben , miáltal az alkudozások megszűntek. Vegezzinek, mihelyt az új székvárosba ért, legott volt alkalma küldetéséről körülményes jelentést tenni, amely nem igen hatott a királyra örvendetesen , mert még a piemonti püspöki székre nézve sem jöhetett megállapodás létre. Arra már hivatkoztunk , miszerint ő Szentsége szavaiból melyeket trónraléptének évfordulati napján a római hatóság főnökéhez intézett, az tűnik ki , hogy a tárgyalások csak félbeszakíttattak, de nem szűntek meg végkép. Ezt látszik tartani Victor Emanuel is, aki még mindig azt reméli, hogy sikerülene a pápává kibékülnie, ami, miként állítják, nagyon szívén fekszik, és reá nézve lelkiismereti dologgá lön. Mi a király ezen kibékülési hajlamát nem csak lehetségesnek, sőt természetesnek is találjuk, és annak idején bővebben fejtegettük az okokat, melyek őt a pápávali kibékülésre szükségkép ösztönzik, sőt mintegy szorítják. A nehézségek egyébiránt, melyek ezen már oly kedvező fordulatot vett ügy elé gördültek, talán éppen akkor, midőn legközelebb pozitív sikerről véltünk értesülhetni, korántsem Rómában merültek fel, hanem Floreneben, és itt is csak a ministerium kebelében. E körülménynek tulajdoníthatók az olasz miniszerválságról szállongó, és nem éppen alaptalan hírek . Victor Emanuel a jelen ministeriummal nem érhette el az általa kitűzött célt, melyre vágyik, természetes tehát, hogy engedelmesebb ministeriumról fog gondoskodni, melyről biztosan fölteheti, hogy egy nyomon fog vele járni. A párisi lapok szintén azt állítják, hogy a Rómávali tárgyalások még nem szakadtak meg végkép. A „Temps“ írja, mikép a király valószínűleg engedni fog, és a ministeriumot, ha ez egyátalán makacsul ragaszkodnék az eskühez, átalakítandja. Nem igaz, mondja továbbá a nevezett lap, hogy a francia kormány az absolut eskü követelését helyeselte, mert az az Észak számára absolut esküt, a pápai tartományokat illetőleg semmiféle esküt, a többi annectált részekre nézve pedig szelídített esküt ajánlott Erre Victor Emanuel — miként állítják — ezt válaszolta volna: inkább semmiféle esküt sem kívánok. Az „Opinione“ azt mondja, mikép Vegezzi utasítva volt szorosan ragaszkodni ahhoz, hogy a püspökök különbség nélkül tegyék le az esküt. Míg egy más versió szerint azt táviratta neki a király, hogy az elhatározást lelkiismeretére bízza, mely utóbbi hírnek azonban nem lehet föltétlen hitelt adnunk. A pápa V e g ez z it, midőn múlt hó 23- dikán bucsú-audientián fogadta, megbízta, hogy a királynak üdvözletét adja át. E pillanatban a róma-florenci tárgyalásokra nézve így állnak a dolgok, de alig csalódunk, ha azt állítjuk, hogy minden percben el lehetünk készülve a florenci táviratra, amely az alkudozások újbóli megkezdéséről fog — habár talán más alakban is — értesíteni. A király meg van arról győződve, hogy az e tekintetbeni megállapodás Róma és Florenc közt, hatalmas védbástyája leend a Ga'ribaldi és Mazzini-féle fordulatok ellen, és igy bizonyára minden tőle kitelhető módon fog annak létesítésére törekedni, mely célból ministeriumának — miként már fölebb érintők — új egyénekkel leendő betöltésétől sem riad vissza. nyarul. 1-én már mind szét lesznek küldve. A bizottmány időnkint hírlapok útján értesíteni fogja a dalegyleteket további maguk miheztartására nézve. Figyelmeztetés. A tisztelt magyar olvasó közönség bizonyosan kedvesen veendi, hogy azon országgyűlési beszédet, melyet Majláth György főcancellár úr ő exéja, az 1861-diki országgyűlésen aug. 21-kén a felsőházban tartott, — külön mellékletben lapunk mai számához csatoljuk, meggyőződve lévén, miszerint annak újabb nyugodt átolvasása a legüdvösidőszerű elmélkedésre nyujtana mindenkinek anyagot és irányadást, ki magát hivatva érzé a jelen bonyodalmak közt, a közügyek elinttézésében közvetlen részt venni. Szerk.