Pesti Hírnök, 1865. szeptember (6. évfolyam, 200-224. szám)
1865-09-11 / 207. szám
tenni azt, hogy polgári kötelességének mindenki pontosan megfeleljen. Isten tartsa a csász. kir. Felséget, Isten védje országunkat. Kelt Magyar-Óvárott, 1865. sept. 6-kán. Gróf Zichy Henriks, k. főispán.“ Hegyaljai vasút-ügy. S.-A.-U j h e 1 y, sept. 4. Gróf Waldstein János ur ő méltósága a felsőmagyarországi vasút előmunkálatainak megtekintése céljából egész a galíciai határszélig tett útjáról viszszatértében folyó hardikán városunkat is meglátogatván, alólirt a mirgos gróftól vett azon kívánatnak megfelelőleg, miszerint ugyanakkor a helybeli vasúti választmánynyal is találkozni óhajtana — a városi választmányt több más kebelünkbeli egyéniséggel egybehivá, s ö méltóságánál ugyanazon nap délutáni 5 órakor a „Vadászkürt“-hez cimzett itteni szállodában testületileg tisztelegtünk, megköszönvén ö méltóságának a vonal hegyaljai része iránt eddig is tanúsított különös érdekeltségét, valamint pártfogását ez ügyre nézve továbbra is kikérvén. A tisztelt gróf ur ő méltósága különös súlyt fektetett a városi lakosságnak az előleges munkálatok költségéhez való tetemes járulásáért kiérdemelt előnyökre, és ugyanezért meleg köszönetet is nyilvánítván, biztosította a jelen voltakat, miszerint a kérdéses tervezetben a hegyaljai vonalnak többé semmi versenytársa nem lévén, ez eddigi állapodások szerint Zombortól a Hegyalján végig Ujhelynek, innen Szö 11öske felé Géres nem fog az megyénken keresztül vezettetni; ezenkívül pedig az előttünk kiterjesztett földabroszon a vonal távolabb részeit is kimutatva, arról biztosított, hogy a már régekhoz közeledő előmunkálatoknál merített tapasztalatok szerint, a máramarosi hegységek között, valamint a már Galíciába eső földrészen is, semmi tetemesebb helyi nehézségek fel nem fedeztettek, melyek a kivitelnek útjában állanának. Ezen kedvező körülményeire hivatkozva az ügy tovább haladásának, arra figyelmeztetett, illetőleg pedig utasított bennünket, hogy támaszkodva a Hegyalja iránt az egész országban elterjedt részvétre és egészben véve az®egész vonalnak világkereskedelmi szempontból országszerte elismert irányára, mindenekelőtt a legközelebbi országgyűlésre választandó képviselőinknek kössük melegen szívükre, hogy ezen köz-, de különösen megyénk érdekében való vonal kiépítésének országos engedélyezését, az országgyűlésen kieszközölni egész tehetségekből igyekezzenek. Egyszersmind pedig arra hívott fel, hogy miután ebbeli óhajtásunk kedvező országos fogadtatását leginkább azáltal lehet megnyerni reménylenünk, hogy ha az ilyen vállalatokból az államra háramló terhek lehető legkisebb mértékre szállíttatnak alá, ezt pedig egyedül a kiépítés olcsóságának lehetősége feltételezi, minden oldalról igyekezzünk oda hatni, hogy a községek, valamint egyeseknél is minden kicsinyes kalmárkodásoknak eleje vézetvén, a vasút építéséhez netalán megkívántató földterület és anyagok értékének meghatározásánál is nem túlságos árak követelése, hanem a szoros méltányosság tartassák szem előtt, annyival inkább, minthogy e mostani politikai változásoknál fogva saját belgazdálkodásra lévén kilátásunk, az ország terheinek lelkiismeretes kevesbítése mindnyájunknak közvetlen hazafias kötelessége. Ezeknek kapcsában ő maga az előleges munkálatokra városunk lakossága részéről tett ajánlatok legalább egy részének befizetésére is emlékeztetett bennünket; de miután alálirt által arról biztosíttatott, hogy a mondott célra ajánlók által ekkoráig már mintegy 1100 o. é. srt befizettetett és az legközelebb az ő maga által kijelölt helyre felküldetni is fog, — gróf úr ő maga ezen készséget is különösen megköszönte, s mindnyájunk iránt magas becsülését nyilvánítván, búcsút vett tőlünk. (Z. H.) Evva András, a helybeli vasúti választmány elnöke-E képtelenség helyére most valódi szervileg eleven alkotmánynak kell lépni, miként az a valóban szabad képviseleti rendszernek, a valódi érdekképviseletnek általában, s név szerint a császárság külön viszonyainak megfelel. Ausztriának minden népe, mint történelmileg államjogi község, s minden népnél ismét a helyi és egyéb természetileg vagy tettlegesen jogosított testületek saját ügyeiket önállólag végezzék.... Eltekintve a helyi s kerületi hatóságok szabad autonóm tevékenységétől, a centralismus parlamentáris absolutistái még attól féltek, nehogy az országgyűléseken s a birodalmi tanácsban, mindent felülhaladó tekintélyükből s korlátanul uralkodó mindenhatóságból valamit elveszítsenek. Ezt azonban nem vallották be nyíltan, hanem a centralismus kedvenc lapjai megfújták a lárma trombitát, mindenfelé hirdetve, hogy a kerületi község nem egyéb aristocrata manővernél, kik ez után törekszenek a nemesi uralmat a feudalizmust ismét becsempészni. Sőt még más ijeszető szertől sem riadtak vissza, hogy mindkét részt sértsék és gyanúsítsák. Azt jövendölték ugyanis, miszerint a kerületi községek által ismétlődni fognak a magyar megyei gazdálkodás ijedelmei, s a centralista vészzaj valóban hitelre is talált, mert több országgyűlés, és ezek közt éppen a tisztán német országgyűlések visszavetették a kerületi községeket. Remélhető, hogy e hiba a kérdés legközelebbi tárgyalásánál helyre fog üttetni. A kerületi község nélkülözhetlen szükségesség, hogy az autonómia valósággá váljék, s a bureaucrata rendszer mellőztethessék. Hogy ezt a nagy földbirtokosok majdnem kivétel nélkül óhajtják, az tény, de természetes és örvendetes tény. A nagy földbirtokosok a vidéken élnek s működnek, s aránylag jobban érzik a parasztoknál a bureaucrata beavatkozás és gondnoklás súlyát. Színtoly bizonyos és természetes dolog, hogy a nagy földbirtokosoknak a kerületi községekben kiváló szerep jut, mert a nagy földbirtok s magasabb értelmiség természetszerűen nagyobb befolyást szereznek , s ilyenre fel is jogosítanak. Vannak polgári rendű nagy földbirtokosok, kik illető kerületeikben szintén e kiváló szerepet játszák; a nagy gyárosok, ha politikai életre szánják magukat, hasonlóan mérvadólag tudnak hatni. Mi név szerint a földbirtokos nemességet illeti, bármit hozzanak is ez ellen fel annak ellenségei, azt az egyet meg kell engedniük, miszerint a bureaucrata rendszer elleni harcban őszinte szövetségese volt a népnek. Hogy végre az által, ha a földbirtokos nemesség elfoglalja természetszerű s törvényes állását a kerületi községekben, a nemesi uralom ismét behozathatnék, ez valóban annyira balga félelem, s a politikai öntudatnak oly gyermekiem gyöngeségét tanúsítja, miszerint kár volna erre még több szót is vesztegetni.“ LAPSZEMLE. Pest, sept. 11. A kerületi főnökségek felett S c h u s ek a„Reform“ című lapjában egy cikket közöl, melyből a következő helyet veszszük ki: „A centralisták nem ismerték el az autonómiának semmiféle egyesítő láncolatát a (helyi) község és országgyűlések között, mert az veszélyesnek látszott előttük. Az országgyűléseket pedig tisztán választási collegiumoknak tekintették a birodalmi tanács számára. E hivatásuk mellett az országgyűlések aztán még építhettek utakat, vagy alapíthattak iskolákat is, de a tulajdonképeni politikához, főleg a birodalmi politikához nem volt semmi közük ; ennek fejében aztán nem is volt egyéb dolguk, minthogy a birodalmi tanácsosok előírt számát megválaszszák. De e választásoknál nem ritkán sajátságos dolgok fordultak elő ; sok esetben nem is volt szó tulajdonképeni szabad választásról, hanem a coteriák közt kisebb nagyobb mértékben nyilvános egyesség jött létre, miként általában véve, a coteria és clique-rendszer Lajtán innen, s főleg Bécsben majdnem mindenütt teljes virágzásban van, s mint buján tenyésző élősdi növény kiszívja a politikai élet tápnedveit. VEGYES HIREK. Pest, sept. 11. — ÓFelsége a következő legmagasb kéziratot méltóztatott kibocsátni: Kedves báró Ga benz! Helytartónak nevezem ki Holsteinban s önre ruházom e hercegség polgári s katonai közigazgatása vezetését. Bécs, sept. 4. 1865. Ferenc József, s. k. — ŐFelséges. é. sept. 6-dikáról kelt legf. elhatározással Radvánszky Antalt Zólyommegye főispánjának legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. 20 Felsége f. é. augusztus 25-dikéről kelt legf. elhatározással Csipeki Balás Edét, a magyar váltó-felebbezési törvényszék jegyzőjét váltótörvényszéki ülnöki címmel és ranggal, díjmentesen legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. • O excja Fábry Ignác a kassai püspök múlt szombaton Pesten át Bécsbe utazott. —• O excittája a kir. Főtárnokmester tegnap Bécsből Pestre visszérkezett. —■ A magyar kir. udv. cancellária a budai főgymnasiumnál megüresedett rendes gymn. tanári állomásra Mészáros Nándort, szabadkai gymn. tanárt nevezte ki. — A horvát-slavon kir. udv. cancellária F a Jakovics Sándort károlyvárosi főiskolai tanítót a zágrábi tanítóképezdéhez nevezte ki tanítónak. *** A Regensburgban megbetegedett herceg Eszterházy Pál állapotában lényeges jobbulás állt be. . — A magyar királyi helytartótanács Arky Mihály pestvárosi adóutalványozót adópénztárnokká, Merényi Antal ottani számsegédet számtisztté, utóbbi helyébe pedig adószámsegéddé Elszánt János városi dijnokot nevezte ki. (A cseh helytartói állás.) A „Narod“ azon reményében, hogy a jövő csehországi helytartó a nemzet férfia lesz, az által találja magát megerősítve, hogy gr. Bec redi a helytartói állással herceg Schwarzenberg Károlyt kínálta meg, azután herceg Lobkovitz Györgyre vetette szemét, itt azonban Bécsben szintén ellentállásra találván, jelenleg herceg Lobkowitz Károlyhoz Insbruckba fordult. — Schaffer úrral, úgy látszik, még nincs befejezve a kereskedelmi ministeri tárca jelöltjeinek sora. Most ugyanis megint az hírlik, hogy lovag Swarz, a párisi ausztriai főconsul, ha nem is a ministeri tárca, mégis annak vezetésével ruháztatnék fel. Ez egyelőre az államminister rendelkezése folytán Blumfeld ministeriális tanácsos kezében van, de tudni akarják, hogy csak néhány napig marad ott. — Azon ékes szóbeszéd, melyet ft. Nogá János apát s n.váradi kanonok anya f. é. Nagy- Boldog Asszony ünnepén az esztergomi székesegyházban tartott, őEminentiája, a herceg-primás óhaja folytán nyomatásban is megjelent s az esztergomi óvoda javára bocsáttatott a könyvkereskedésbe. Idézzük belőle e sorokat : „Adja Isten, hogy ragyogjon fel újból a törvényszerű fejedelem fölkent fején az apostoli szent korona, és hajnalodjék fel a hazára és nemzetre egy jobb jövőnek napja!..“ — Adja Isten! • *1 —0 excja gr. Zichy Ferenc, mint olvassuk, megvette a gr. Sándor-palotát Budán s abba közelebb beköltözik. (A szükebb bírod, tanács ellen.) A prágai „Narodni Listy“ azt óhajtják, hogy ama kérdés eldöntése, váljon kinek engedje át a magyar országgyűlés jogainak egy részét, a magyar és nem magyar országgyűlések küldöttségére bizassék s határzottan a szűkebb bírók, tanács, mint tárgyalási közeg ellen nyilatkoznak. Ha a magyar országgyűléssel a tárgyalások hajótörést szenvednek , az első esetben nemcsak maga a kormány felelős, hanem vele a trtormányi képviselők is s mindketten győztesek maradnak, ha vereséget szenvednek is. (Tót izgató röpirat.) A „Narod“ kivonatot közöl, az ezen év folytán Magyarországon megjelent ily című röpiratból : „A tót hazafiak barátja, vagy néhány kérdés és felelet a tót nemzet jelen ügyeiről.“ A „Narod“ e kivonattal ki akarja mutatni,hogy „mily indokolatlan e röpirat elkeseredett üldöztetése Magyarországon.“ E lap egy levelezője azt írja ugyanis, hogy egy tót helységben csendőrök kíséretében több mint 30 házban nyomoztak ez iratot s 4 példányt találtak is belőle. *** (Az „Ostdeutsche Post“ haragszik) a miatt, hogy a bécsi műkereskedések kirakataiból nehány nap óta eltűntek a birod. tanácsosok arcképei s most ott magyar kitűnőségek képei foglalnak helyet. Az is jellemző, hogy e lap Delamarne professornak, ki Bécsben kétszer nagy közönséget gyűjtött össze, azon reklámmal, hogy kormányozható léghajóval száll fel, de ki mindkétszer rászedte a közönséget, mig végre a rendőrség betiltotta e közönség-csödítést, azt tanácsolja, hogy menjen el a szegedi pusztákra, ott majd fogékonyabb közönségre talál ! — (A nemz. színház köréből.) Csányi Gizella k. a, a nemz. szinházbeli múltkori föllépte tiszteletdíját az írói segélyegylet részére a „Pesti Napló“ szerkesztőségéhez küldte be igen szép sorok mellett, melyekben örömét fejezi ki, hogy ezzel a közügynek használható Kocsis Irma k a. a kolozsvári színház újonnan szerződött drámai énesnője e hó folytán a nemz.színházban is kétszer fog föllépni. Szerdahelyi Kálmán egykori „Színházi látcső“ je ellen a pesti pénzügy-igazgatóság utólagosan jelentékeny követelésttámasztott a színlapok és a benső rovatokban foglalt némi értesítés bélyegilletéke végett. Miután Szerdahelyi a teherről előlegesen tudósítva nem volt, mely esetben tán meg sem indította volna közlönyét, s miután e követelés százakra ment, a fizetéstől való kegyes feloldozás végett Szerdahelyi néhány hó előtt a Felsége színe elé járult. S nem járult hiába, miután mint a „Föv. Lapok“ írják a fizetéstől csakugyan fel lön oldozva. A lembergi „Gazetta“ a galiciai országgyűlés közelebbi összehivatása alkalmából átalános amnestiát kérvényez, miután a fölkelésben való közvetett vagy közvetlen résztvételért körülbelül 6000 személy veszte el választói jogát. — A „Narodni Novine“ írja: „Gvozdanovics János kanonok, a csazmai káptalan által a horvát országgyűlésbe választott képviselő, mint Varasdról jelentik, értekezletre Pestre utazott, a nélkül, hogy káptalanjának erről jelentést tett volna.“ (Gvozdanovics e hírt az „Agr. Ztg.“-ban alaptalannak nyilvánítja.) *«,* (Az Aradon működött szerb nemzeti színtársulat) igazgatósága köszönetét és háláját nyilvánítja, hogy Arad közönsége oly szíves részvétben és pártolásban részesíté, mely várakozását is fölülmúlta. „Adja az Isten“, írja az „Arad“-ban a nevezett igazgatóság, „hogy e szives fogadtatás, ez előzékeny barátságos bánásmód, melynek tanúi és részesei voltunk, és melyet feledni soha sem fogunk, viszhangra találjon minden honfi szívében, — hogy előjele legyen egy boldogabb korszaknak, melyet mindnyájan oly epedve várunk: hazánk különféle nemzetiségei egyetértésének!“— Györgyevics János a színtársulat igazgatója 25 fiút adományozott az Aradon építendő színház alaptőkéjének gyarapítására. *** A pesti jótékony nőegyesület I. évi September 3 tól October 28-áig terjedő nyolc hétre a jelenleg létszámban álló 533 szegény számára, kik közül 47 új, a többi pedig már elébb is részeltetett, összesen 2984 ft 83 krt utalványozott; — és pedig hetenkénti részesülésben álló szegényeknek 747 ft 50 krt, — */4 évenkénti segélyzetteknek 1560 ft 94 krt; — egyszer mindenkorra segélyzett szegényeknek 337 ftot; — az egyleti szemhályoggyógyintézet részére pedig 339 ft 39 krt. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyazó 48 új vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet, — ezen intézet raktára Liedemann Ferenc B. boltjában (váci utca és városház térsarkán) létezik. Az egyleti szemhályog gyógyintézetben utóbbi időben 7 vak gyógyítatott minden dij nélkül. *** A sz. István napján a városligetben tartatott határünnepély belépti dijakból 7357 frt 38 krt jövedelmezett, a költségek 2894 frt é’/1 krt tesznek s igy a tiszta bevétel 4463 frt 32 ga kr. Ennek negyedrésze, azaz 1115 frt 83 kr a városi árvaházakat illeti s ez azoknak már átszolgáltatott. *** Liszt Ferenc múlt szombaton Szegszárdról Pestre érkezett, s ma volt Rómába utazandó. Tegnap fényes társasággal a városligetben volt. — Ömer basa, ki, mint tudva van, horvát születésű, jelenleg Bécsben időzik, hol több rokona van. . *** Reményi Edétől az „Independance“ 1. hó 7-diki száma három nagy hasábos, igen lelkesen írt cikket közöl augustusi zeneünnepélyeinkről. Örülhetünk, hogy míg a bécsi lapok többnyire agyon akarták hallgatni azon eseményt, melyet Liszt köztünk időzése képez, a külföld az idézett világlapban ily toklból nyer róla tudomást. Az „Independance“ szerkesztősége a levélhez megjegyzi, hogy „a ritka érdemű művészt“ maga szólítá fel e tudósításra s közli azt minden változtatás nélkül. A benne elömlő enthusiasmust bár természetesnek találja, de fölemlíti, hogy Reményinek, mint látszik „Magyarország az Istene, ez megtestesült sz. Erzsébetben és Liszt az ő prófétája.“ Reményi e tudósításában nem szól önmagáról, csak egy helyütt csak úgy mellékesen érinti, hogy a hangversenyben ő is játszott, s az „Independance“ hozzáteszi, mennyire fájlalja, hogy Reményi szerénysége saját érdemeit elhallgattatja. Annál jobban ismeretesek azok a hazai közönség előtt , örömmel tapasztaljuk, hogy a tollat éppen oly lelkesedve forgatja, mint a hegedüvonót. — A pesti kath. legényegylet tegnap azon megtiszteltetésben részesült, hogy Liszt Ferenc ft. Schwendtner Mihály belvárosi plébános Reményi Ede, s a b. Büow család kiséretében esti 6 órakor a munkakiállítást meglátogatta. Az egyleti dalárda néhány igen szépen sikerült négyes dal által volt szerencsés a nagy művész hazafi méltányló tapsait kiérdemelni. *** Közelebb nagy zaj volt a lapokban, hogy a nemzszínházi pénztárnál kettős árért adtak el jegyet. Erre a „Hortobágy“-ban megjelent felszólalás szolgáltatott indokot, de a tett vizsgálatból az derült ki, hogy az illetők nem bizonyíthatják be a vádat. Mint állítják, a pénztárnoktól csakis ígéretet nyertek.Egy zártszéknyitónő azonban egy zártszékjegyet kettős árért adott el, de ennél is fennforgott azon enyhítő körülmény, hogy a jegyet más számára vette, ki azon este nem jött el, s a kettős ár önkényt kínáltatott. A zártszéknyitónö különben megbüntettetett, s a nemz.színházi pénztárnokok teljesen rehabilitálva vannak. *** A zálogházban közelebb elkövetett csalásbani vizsgálattételre, midőn mint említettük, a pénztárnok hamisított utalványra 3000 frtot fizetett ki, a helyi, tanács külön biztost küldött ki. *** A Széchenyi hegyen tapasztalható vízhiány napról napra érezhetőbb lesz. Ennek elhárítására most újabb terv merül fel. Buda városa ugyanis új nagyobbszerű vízvezető-gépet készíttetvén, mely a vizet a Széchenyi hegyre vezető úton a szerviták kunyhójáig szivattyúzná fel, itt javasolják felállíttatni az eddig használt kisebb budai vízvezetőgépet, mely a vizet a Széchenyi-hegyre juttatná. E gondolat Ürményi József úrtól jön, kit az illetők tanácsadásra fölkértek. — Nt. Arenstein kegyesrendi tagról azt írták bécsi lapok, hogy Svájcba utazott, kilépett a szerzetből stb. Dr. Arenstein úr Badacsonyon van , a róla terjesztett rosz akaratú hírek teljesen alaptalanok. — Dr. Bach Frigyes német költő e hó 5-kén Versetzen meghalt. *** Bulyovszky Lilla asszonyt súlyos baleset érte. Vendégjáték szerződés folytán éppen Amerikába volt utazandó, midőn Glagovban lábát ficamitotta ki s e baleset következtében huzamos ideig nem léphet színpadra. *** (A képzőművészeti társulat) által rendezendő szüreti kirándulás e hó második felében megy végbe. Kirándulási helyül Dömös vidékét találták legalkalmasabbnak Visegrád s Pilis-Maróth között, mely vidék Pozsonytól a vaskapuig egyik legszebb pontja a Duna völgyének. *** Bozenbenehó 2-dikán folyt le a végtárgyalás a 19 éves Kerber Hermann meráni születésű könyvkereskedő segéd ellen. Azon vád alatt állt, hogy egy feszületre falevelet szegezett fel, arra háromszor lőtt s kétszer eltalálta a feszületet. Nyolc hónapi fogságra ítéltetett. *** A pesti kath. legényegylet tagjai által 1865. sept. 8-án rendezett munkakiállításban részt vettek : Bunz Lajos, szabó, nadrág ; — Majer Boldizsár, szabó, Deákszür; — Ludvig István, szabó, 3 miseruha és 1 magánszola; — faragó Gábor, szabó, nadrág; — Korponay Ágoston, lakatos (önálló üzlettel bir), zár; — Trencsényi János, bognár, kocsiderék; — Krajczár János, kovács, tengely forduló; — Maróczy József, lakatos (önálló üzlettel bir), saját találmányú húsvágó gép és füstkályha; — Horváth János, pék, óriásszarvas; — Reichart Ferenc, lakatos, mazár és lemezszekrény ; — Kassánszky Demeter, asztalos, piperetükör;— Ludvig János, bábsütő (önálló üzlettel bir), különféle mézesbábsütemény és viaszgyertya; — Buch Kálmán, szabó, rajzok; — Lorand József, fehértimár, különféle bőr; — Csemnitzky Béla,szabó, mellény; — Szvoboda István, asztalos, varrópárna; — Eipel Ferenc, cipész, női cipő ; — Gubicza Lajos, cipész, lakkos csizma; — Nagy Móric, könyvkötő, címlap ; — Jávorka Engelbert, szabó, nadrág; — Bergh Ferenc, aranyozó, gyertyatartó és képrámák ; — Verbesz Sándor, lakatos, zár és géptengely ; — Andrássy Károly, szabó (önálló üzlettel bir), erdélyi teke, nadrág és mellény; Linder József, szabó, reverenda ; — Schwarz Alajos, asztalos, gyümölcskosár ; — Schuek Sándor, kései, különféle kések ; Rosenbaum István, szabó, Zrinyi-öltöny; — Szepesy Gyula, szabó, Bank bán-öltöny, attila, Kinizsi-guba, nadrág; — Nagy Ferenc, kovács, henger; — Kösztler János, kettyüs, szarvasbőrnadrág; — Vatzke Eduárd, kései (önálló üzlettel bír), különféle kések; — Balogh Mihály, szabó, mellény; — Frankovics János, cipész, női cipő; — Heisz József, szabó, fekete selyem öltözet; — Klement Henrik, kefekötő, kefék ; — Hopp Károly, kefekötő, kefék; — Czpka József, szobafestő, rajzok; — Liszy József, tobakos, fehér kordovány ; — Peck Jakab, ács, torony födél; — Ling Károly, esztergályos (önálló üzlettel bír), pipereasztal, ruhatartó és sakktábla-idomok; — Fritz József, könyvkötő, könyvek ; — Jámbor Benedek, asztalos, varróvánkos és rajzok; — Kövesy Ferenc, cipész, férficipő ; — Raupert Armin, könyvkötő, könyvek ; — Rogota Ferenc, asztalos, varróvánkos ; — Simon Sándor, esztergályos, gyertyatartó és téntatartó ; — Fittinger Ferenc, ács, rajzok ; — Lőcsey Ignác, asztalos, salonasztal; — Márton János, asztalos, varró vánkos ; — Baksa Sándor , kefekötő , szentelőborosta és porzó ; — Molnár András, szíjgyártó kantár; — Cseh Máté, bognár, egy fából hajtott kocsi; — Fizei Károly, lakatos, zár és rajz ; — Főhring Károly, asztalos, pipereasztal ; — Walner Lőrinc, lakatos, rajz ; — Brunhuber Ádám, ács, rajz ; — Lőrinc István, csizmadia, csizma; — Sturza János, cipész, cipő; — Zelinka Hugo, keztyüs, harisnyakötő és keztyü ; — Mirkay Imre, szíjgyártó, kulacs;— Werthmüller János, szabó, mellény; — Láng Nándor, bádogos, vízszentelő; — Potohászka Károly, lakatos, rajz ; — Libás Antal, látszerész, látcsövek ; — Rapay Mihály, csizmadia, csizma ; — Bründl Sándor, lakatos, lakat; — Leyer Ferenc, fésűs, fésű ; — Duday Mihály, cipész (önálló üzlettel bír), női cipő; — Hentz Ádám, cipész, cipő; — Bognár János, cipész, cipő; Vass Zsigmond,cipész,cipő; — Blénessy Balázs, szabó, rajz ; — Konrád Károly, vonalozó, papír és toll vonalzásra ; — Kresz József, szíjgyártó, ostor ; — Jetlinek Nándor, bádogos, szökőkút;