Pesti Műsor, 1959 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1959-04-10 / 15. szám

Április 10—16-ig ____ P­M _______13 Pénteken, 10-én BEMUTATÓ ELŐADÁS Hétfőn, 13-án, kedden, 14-én Kezdete 7, vége 10 után VÖRÖS ÉS FEKETE Dráma 3 felvonásban STENDHAL regényéből írta: ILLÉS ENDRE Rendezte: Kürti Pál. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Julien Sorei , , * •De Renalné , * j De Rénal ■„ . ■ t Mathilde iv­s . De La Mole márki Az érsek 3 . , j Pirard abbé . . t Castanche abbé . * A herceg ..sí A gróf ; í . . » A báró . . i . . A tábornok .­­ ■, A fiatal püspök . . Croiseaiois márki Altamira gróf Valenod Fouqué­t « A fekete szeminarista . » A szőke szeminarista % * A vizsgálóbíró * , A törvényszék elnöke . . . * i Az ü­gyész . * í . Igrec . . w­i­t » Börtönőr . * . » Komornyik . » . Szobalány . » » . Lak«­ . . i . * f • t Szabó Gyula Bánki Zsuzsa Inke László Gordon Zsuzsa Kovács Károly Kozák László Bánhidy László Solti Bertalan Boray Lajos Pataky Dezső Peti Sándor Fellegi István ősi János Besztercei Pál Szigeti Géza Vértess Lajos Bay Gyula Torma István Petrik József Gárday Lajos Várady Pál Csákányi László Harkányi Ödön Kosztolányi Kázmér Bolkás János Gáti Vilma Rózsahegyi Ernő és Julien Sorés Pirard abbé segítségével elmenekül a besançoni papi szeminárium­ból. Búcsút vesz régi kedvesétől, De Renalnétól is és De La Mole márki tit­kára lesz. A márki megkedveli a tehetsé­ges papnövendéket, lánya, Mathilde pe­dig megszereti a fiatalembert. A fiú az éjszaka leple alatt meglátogatja Mathil­­det. Közben Julien De La Mole márki ré­vén fontos futári szolgálatokat teljesít az arisztokráciának egy összeesküvésében. Mathilde bevallja apjának, hogy Julient szereti, s gyereket vár tőle. A márki megpróbálja lebeszélni lányát a rangon aluli házasságról, de mikor sem szép szó, sem fenyegetés nem használ, egy-egy birtokot ajándékoz leányának és Julien­­nek és a fiút husz­árhadnagy­nak nevez­teti. Feltétele az, hogy Julien egy időre menjen el Párizsból és ne találkozzék Mathilde-dal. De Renal­é leleplezi Julient, elmondja a márkinak, hogy őt elcsábította, s a márki kijelenti, hogy ezek után, nem egyezik bele a házasságba. Julien ezért merényletet követ el De Renalné ellen. Az asszony megsebesül, Julien börtönbe kerül. Mathilde a történtek ellenére is szereti a fiút, meg akarja szöktetni. De Renalné is meglátogatja Julient a börtön­ben, újból fellobban köztük a régi szere­lem, a fiatalember elmondja, hogy az asszonnyal szeretne élni. Mathilde a bírá­kat megvesztegette, felmentő­­ ítélet vár­ható, de Julien az utolsó szó jogán nem védekezik, hanem vádbeszédet mond a hatalom birtokosai ellen és az esküdtek kimondják felette a halálos ítéletet. A színház és Stendhal régi szerelmese vagyok. A Vörös és feketét egészen fiatalon olvastam először; azóta éveket s évtizedeket töltöttem Stendhal társaságában, s ma tudom már: legnagyobb olvas­mány-élményem a félelmetes erejű és tömegű stendhali életmű ,a regé­nyek, az önéletrajz, a naplók, a ta­nulmányok, az útirajzok, minden vallomása és széljegyzete. Elragad­tatásomat át kellett adnom mások­nak is: gyönyörködve magyarra for­dítottam három nagy regényét: a Vörös és feketét, a Vörös és fehéret s A pár­mai kolostort; közben évekig izgatott a gondolat — megírom és színpadra állítom Stendhal valame­lyik dráma­tervét is. Akik olvasták naplóit, tudják: a fiatal írót valósággal elborította a sok ötlet és darabterv (1301. július 12-én ezt jegyzi be naplójába: »Hi­szem, hogy egyszer még jelentőset alkotok a színpadon *). Két drámájá­hoz Valóban fél életén át gyűjtötte az anyagot , de végül is félretolta mindegyik színpadi tervét (három kötetnyi jegyzete maradt fenn). Sza­kítania kellett a titkos szerelemmel, mert megválthatatlanul regényírói alkat volt. Meséit csak regény­sze­rűen tudta formálni: a múló időben, nagy belső monológokkal. De éppen az a megejtő, hogy hősei a legdrámaibb figurák: minduntalan elragadja őket a szenvedély, lobog­nak a gondolat és a tett izgalmától. S nem utolsósorban: drámai sűrített­­séggel mutatják be a kort, melynek ők a legjellemzőbb hősei. Talán ezért is választotta színpadi tervei­nek kidolgozása helyett végül a Vö­rös és feketét — a dráma legnagyobb lehetőségét. Fordítói munkám közben megta­nultam, mit jelent Stendhalhoz hű­nek lenni. Ezzel az évek óta tanult hűséggel írtam színpadra a Vörös és feketét: elsősorban nem a regényt, a történetet igyekeztem dramati­zálni, de a regény hőseiből, szenve­délyeikből megformálni Julien Sorei drámáját. .4 TŰS­ÁROK ŐSE Déryné a következőket írta naplójába, been­, útjáról: — Este elmentünk az Operaházba. Ad­ták a Tü­ndérsíp című operát. Azt aztán­­ nagyszerű volt nekem látni! De már más színházba nem mehettünk el, mert *én­­ már alig tudtam megállandni a lábamon, úgy összetörte a hegyes köveken a kis szoros cipő, hogy a­­ sok járásban úgy megpüffedt, mint a pampuska. Tárlatvezetések Vasárnap, 12-én, de. 11 órakor a Szépművészeti Múzeum­ban (XIV., Hősök tere), az Iparművészeti Múzeumban (VIII., Üllői út 33—37), a Néprajzi (VIII., Könyves Kálmán krt. 40.), a Petőfi Irodalmi Múzeumban (V., Egyetem u. 16.) és a Magyar Nemzeti Múzeum — Történeti Múzeumban (VIII., Múzeum, krt. 14—16.). déli 12 órakor: a Magyar Nemzeti Galé­riában (V., Kossuth Lajos tér 12.) Szoborkiállítás — vezető: Kontha Sándor du. ’..3 órakor: a Magyar Nemzeti Mú­zeum — Történeti Múzeumban (Vili., Múzeum krt. 14—16.). Vasárnap, 12-én du. 3-fkor SVEJK Szabálytalan komédia 3­­elvonásban dl kép) Irta: JAROSLAV N­ASEK E. F. Burian dramatizálása nyomán ma­gyar színpadra alkalmazta: Pántfy Lajos. Rendezte: Kamarás Gyula. A díszleteket Vladimir Nyult, a jelmezeket Márk Tiva­dar tervezte. Kísérőzene: Bródy Tamás, Vezényel: Bor Kálmán Svejk i i­­ i Palivecz, kocsmáros Paliveczné , . . , Lukas főhadnagy , Katz, tábori lelkész Ivali Wandler , . . , Grünstein főorvos , Von Greifenfels Peti Sándor Bánhídy László Sebők Margit Somogy­váry Rudolf Agárdy Gábor Ambrus Edit Hlatky László Midi Szabó Gábor bárónő , , * » Müllerné­­. . . . Bretschneider . . Egészségügyi altiszt Potyárka , i , * Maemna $ ■ i­n­t Pokorny . s , > • Orvosszakértő , » Rendőrbíró , »­­ Rendőr . s . i , Kultúrember . . . Magasgalléros úr . Krausz ezredes » » Hitelező . i , « > Újságíró t . . i » Hadnagy . , > i ílarmoni­kás , > . Rikkancs , . . . I. vendég II. vendég ill. Fegyőr . . . i i Petur Ilka Kőn­íves Erzsi Inke László Fellegi István Várady Pál Benedek Tibor Szigeti Géza Gellért Lajos Vértes Lajos Lengyel Andris Gáti József Kollár Béla Boray Lajos Fenyő Aladár Petiik József ősi János Bolkás János Torma István Pataki Dezső Erdélyi Géza Kosztolányi Kázmér - darab az első világháború elején játszódik. Főszereplője Svejk, a hal­ha­­tatlan cseh népi alak, aki furfangos harcot folytat a monarchia militarizmu­­sa és kispolgári világa ellen s a maga sajátos eszközeivel nevetségessé teszi­ka értelmetlen háborút és az üresfejű esi* szán és királyi tiszteket. Vasárnap, 12-én Kezdete 7, vége 10 Után A KIRÁLYÉRT Színmű 3 felvonásban Iria: tv. S, MAUGHAM Fordította: Nemes László. Rendezte: Fal­vé­tai Miklós. Díszlet: Neogrády Miklós, Leonard Ardsley Charlotte, a felesi Sydney, a fiúk : Eva­n Ethel , lányaik Lois l dr. Prentice t i Collie Stratton Howard Bartlett Wilfred Cedar i Gwen, a felesége Gertrude szobaié Solti Bertalan Dayka Margit Mádi Szabó Gábor Bánki Zsuzsa Temessy Hédi Gordon Zsuzsa Gellért Lajos Jávor Pál Agárdy Gábor Csákányi László Simon Zsuzsa Nagy Magda Három gyerekével éli »békés« életét egy angol kisvárosban Ardsley ügyvéd és fe­lesége, de a háború nyomait viselik mind­annyian: ki lelkében, ki testén. Kirobban­nak a szenvedélyek: Éva idegei felmond­ják a szolgálatot, nem bírja az örökös betegápolást testvére, Sidney mellett. Gwen, Wilfred felesége leleplezi férjét, hogy el akarja csábítani Loist. Collie feje fölött összecsapnak a hullámok. Éva, aki szerelmes Collieba, segíteni akar rajta, de a férfi nem fogadja el a lány megtakarí­tott pénzét. Ardsleynén orvosbátyja sú­lyos betegség tüneteit fedezi fel. Collie öngyilkos lesz. A végzet beteljesedik és elhangzik Sidney vádbeszéde a háborúról.

Next