Pesti Műsor, 1983. május (32. évfolyam, 18-21. szám)
1983-05-04 / 18. szám
Nyári programajánlatunkról: A színházak műsorai 3—53X Műsorok országszerte A filmek választást megkönnyítő rövid tartalma „Találkozás” Ruttkai Évával Szeretnék egy interjút készíteni, mondtam kicsit halkan a telefonba. „Miről?” — kérdezte. Érdekelne az Őfelsége komédiájában Madeleine Béjárt kálváriája, vagy a Sirályban Trepljova tragédiája, de talán mindegyiknél jobban a Dunakanyar szenvedélyektől izzó kávéfőzőnője izgatja a fantáziámat. De ezenkívül bármilyen témát választhatunk, ami a világgal és Ruttkai Évával kapcsolatos. „Az ilyen beszélgetéseknek nem látom sok értelmét, nem viszik előbbre sem a színészt, sem a világot... Ha tudnám, hogy egyszer mégis ... hogy néha segítenek valamin, akkor nem bánnám, találkozhatnánk." Milyen eredményt vár? Az embereket nagyon is érdekli, hogy mit gondol, mit játszik, hogy érzi magát Ruttkai Éva! És ha több garanciát nem ígérhetek, annyit bizonyosan: az olvasók, a nézők várják ezt a beszélgetést. „Igen... ?” Igen! Bár egy kicsit félek ettől a randevútól, mert ahogy végigböngésztem eddigi nyilatkozatait, mindegyik nagyon líraira sikeredett, témájuk a Béke, a Szeretet, a Bizalomba Hit... Nagyot kacagva veszi át a szót: „Ennek az az oka, hogy biztosan erről kérdeztek! És ezek a nagy szavak csak addig NAGYOK, amíg nem érintenek közelről embereket, míg le nem hozzuk őket saját életünkbe, saját hétköznapjainkba! És vajon ki ne beszélne szívesen arról, ami mindannyiunkat foglalkoztat? Ki ne adna hangot annak, hogy dolgozni, alkotni, utazni, szeretni, színházba menni csak békében lehet?” Akkor találkozhatunk? „Várjon csak! Holnap egész napomat a Színház- és Filmművészeti Főiskolán töltöm Békés András másodikos gyerekeivel. Szeretném őket közelebbről megismerni, megfigyelni, beszélgetni, együttjátszani kívánok velük, mert néhány nap múlva kezdődnek a próbák.” Milyen próbák? „Hát a Szerelem, ó’! című színdarabé. Ebben a félévben engem kértek fel, hogy együtt dolgozzak velük.” De hisz ez csodálatos! És már biztos? „Már tanárnőnek szólítanak. De, ha a színdarabon kívül sikerülne a várható csalódástól is megvédenem őket akkor elégedettebb lehetnék. Ha felkészíthetném őket valahogy arra is, hogy ez a pálya kicsit olyan, mint a bikaviadal, ahol a torreádornak, mikor kilép a porondra: számolnid kell azzal is, hogy veszthet! Mert ha valaki a színpadon csak győzni akar, csak győzni tud, az szerintem nemcsak önmagát csapja be, de a közönséget is.” Egy „tündérkirálynő”, ha valamit a fejébe vesz, azt véghez is viszi. Apropó. Miért nem láthatjuk a Korona tenyérnyi színpadán Cleopátraként, Sirályként, Riversibohócként, Margitként, Lottéként? „Hat és fél évig parancsolt velem a tündérkirálynő, úgy éreztem, már az egész ország látta. Ez a műsor nagyon személyes val- 63—65! 81—87 Részletes televízió- és rádióműsor 88—95 Tartalomjegyzék a 98.oldalon.J EGED