Pesti Műsor, 1984. július (33. évfolyam, 27-29. szám)
1984-07-04 / 27. szám
Nagy Ignác (1810—1854), a Tisztújítás írója, a jó értelemben vett csípős, friss zsurnalisztika megalapítója, elterjesztője. Segédszerkesztője volt a Rajzolatoknak, a Jelenkorinak, szerkesztette a Színműtárat. A Hölgyfutár szerkesztőjeként Petőfi és Jókai útját is egyengette. Nagy regényében, a Magyar titokban a múlt század negyvenes éveinek Pest-Budája elevenedik meg életképek sorozatában. Drámái közül jelentősebb az Egyesültünk, Az életuntak, az Árgyrus királyfi és a Tisztújítás. Ez utóbbi 1842-ben elnyerte az Akadémia — a Magyar Tudós Társaság — nagydíját, 100 aranyat. Félesztendős cenzori huzavona és a kolozsvári bemutató sikere után, 1843. augusztus 5-én tűzte műsorára a Nemzeti Színház. A cenzúra tanácstalansága érthető, hiszen Nagy Ignác műve, mint minden igazi alkotás, a maga korában aktuális és hiteles volt. A szerzőt kora társadalmi ellentmondásai, az idejét múlt megyerendszer, a maradiság izgatta. Pompás politikai szatírája a helyzet tarthatatlanságára mutat rá. A Tisztújítás mulatságos, találó torzképe a megyei életnek. Hősei a kor politikai életének közismert, jellegzetes alakjai: Farkasfalvy, a konzervatív politikát védelmező korrupt alispán, Heves, a frázishős pesti ügyvéd, Tornyai, a makulátlan becsületű, forstolva haladó, férfias szolgabíró. Tulajdonságaik a ma emberéből sem vesztek ki, s mert az emberi gyarlóság kifigurázása soha sem veszíthet aktualitásából, Nagy Ignác fordulatos vígjátéka — melyet július 4-én mutatnak be Valló Péter rendezésében —, bizonyára kellemes szórakozást nyújt az Agria Játékszín nézőinek. T. V. Dalostalálkozó Debrecenben • Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a kétévenként megrendezendő debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny — amelyen a világ legkitűnőbb amatőr kórusai mutatják be rendszeresen tudásukat, s amelyet az idén július 9. és 15. között tizenegyedik alkalommal rendeznek meg — Európa egyik legrangosabb zenei eseménye. Debrecenben igen régi hagyományai vannak az énekkari ünnepségeknek. Itt alakult meg 1739-ben Maróthi György vezetésével hazánk első több szólamú kórusa. Debrecenben rendeztek Magyarországon először kórustalálkozót, az 1868-as Országos Dalosünnepséget, amelyen az összkórust Erkel Ferenc vezényelte. Az 1882-es találkozóra már Liszt Ferenc komponált kórusművet. Ám Debrecen korán hitet tett az új magyar zene mellett is. Gyakran szólaltak meg Bartók és Kodály kórusművei, s az 1934-es Kodály-est után a kóruskultúra ápolása egyre inkább Kodály Zoltán és a város szoros kapcsolata jegyében folytatódott. A Bartók Béla nevét viselő I. Nemzetközi Kórusverseny megrendezésére 1961- ben került sor, a híres debreceni Kodály Kórus sikeres külföldi szereplése után. Azóta a versenyek elsősorban a modern kórusmuzsika bemutatásának lehetőségeit kívánják megteremteni Debrecenben. Ez az egyetlen olyan kórusverseny Európában, amelynek anyaga kizárólag a kortárs zeneszerzők alkotásai közül kerül ki. Az idei kórusversenyt július 9-én dr. Tóth Dezső művelődési miniszter nyitja meg. Ezt este díszhangverseny követi a Csokonai Színházban. A versenyen 16 országból 26 külföldi és 26 magyar énekkar méri össze tudását hat kategóriában. A két és félezer daloson kívül félszáz nemzetközi hírű szakembert is vendégül lát Debrecen városa. A programok egy részét a Magyar Rádió és a Televízió is közvetíti, és részt vesz a találkozón jó néhány külföldi rádió- és televíziós társaság, illetve zenei folyóirat képviselője. A versenyt további programok: barátsági hangversenyek, folklórbemutatók, kiállítások egészítik ki. Sz. Gy. 1261 Jól