Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)
1850-09-19 / 159. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve: Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre ■ 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ 159. Csütört., sept/19-kén. Szerkesztési iroda : Urintéza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Budapest, sept. 19-ieén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Kasszel, sept. 17. A feltörvényszék a miniszterek elleni vádat visszautasította. Több felsőbb és alsóbb rendű hivatalnokokat hittak Hanauba, hol a miniszterek magukat rendezni igyekeznek. Karlsruhe, sept. 16. A kamara indítványozza, hogy a hátramaradt pénz a herczegségeknek azonnal kifizettessék. Paris, sept. 16. 5% rente 93 fr. 55 c.; 3% rente 58 fr. 50 c. A Siécle a bourbonág kibékülését létre nemjöttnek nyilvánítja. Turin, sept. 12. Pinelli küldetése nem sikerült. Turin, sept. 14. Pinelli elutazása Antonelli néhány javaslata miatt, elhalasztatott. Florenz, sept. 14. A községi választások tegnap bevégződtek. Több alaptörvények kihirdetését várják. Palermo, sept. 1. A Commune Hallam szerint, a kormány fél, hogy az itt állomásoló csapatok nem lesznek elegendők valami felkelés elnyomására, azért a városon kívül táboroztatja őket, hogy a várost a többi szigetrészekkeli minden közlekedéstől elzárja. Grátz, sept. 16. Dr. Ulm nagy szótöbbséggel polgármesterré választatott. Berlin, sept. 17. Üzleti csend. Bécs: 85%. Frankfurt, sept. 17. 5% met. 81%, 4%% 71. Váltóüzlet Bécsre 101%. Amsterdam, sept. 16. 5% met. 78%, 2%% met. 42. Új 82%. A központositási igazgatásnál az ügyviselőktőli félelem- s az ügyviselővélehetés reményétől vezettetnek a polgárok. Látni való, hogy az ilyen igazgatás kutató és bíbelődő. Igaz, a központosítási igazgatás kényelmes, gyors és pontos. E szerint közvetlen hat a népek jólétére s a népeket a jólét szeretete vezérli; de másrészről azt sem lehet tagadni, hogy ezen jólét minden forrásait az igazgatás tartja hatalmában , tehát, hogy azt a polgárok második kézből veszik. Az igazgatás nemcsak felügyelő, de teremtő hatalom képében is jelen meg egyszersmind. Erőt helyezek e megkülönböztetésben , mint azt később ki fogom fejteni. Mondhatnák talán ellenvetésül, hogy az igazgató hatalmat a bírói hatalommal összekeverem. Az alkotmányos bírák függetlensége meghagyatik a központosítás mellett is. De az ilyen ellenvetést, hamis okoskodásnak tartom, mivel az igazgatás soknemű ágainak minden különválasztása mellett is, összekeveri azokat maga a központosítás, midőn az ezerféle szálakat egy kézbe veszi. A központosítási igazgatásnak czélja az, hogy a köz- és magánügyek egyszerre hajtassanak végre , tehát ezen eljárás nem kedvez a másodrendű hatalmak megfontolásának, sőt ki is zárja az illyen hatalmakat. Nem tagadom, hogy illy úton nagy dolgokat nem lehetne eszközölni, de azt egyenesen tagadom, hogy illy után nagyvonalú jellemeket lehessen teremteni , pedig ez az igazgatás erkölcsi czélja. A közpolgárisultság mindinkább fontosabbá teszi az egyedi jogot és a személyes függetlenséget; központosítási igazgatás mellett ezen jogok annyival inkább csorbulnak, mennyivel fontosabbakká válnak. Két körülmény mentheti meg a közigazgatási szervezetet ezen árnyék oldalaktól: egyik: ha a tartományi gyűlés viszonyainkba uj situatiokat hoz; másik : ha szabad, és független községi életre számolhatunk. 2. vonalnak teremtője. Igen, ő volt az, ki Edwards, Wollaston, Reid és Crampton urak társaságában a Góliát gőzösön intézkedett. Reggeli tizenegyedfél órakor a konduktor vége erősen és szaktudományilag leszögeztetett a tengerpart kellő pontjához, mellytől ismét egy más konduktor vonatott egy közel levő teegrafi géphez, mellynek segítségével az illetők rögtön megtudhatták: vájjon a tenger fenekére fektetendő konduktor, ezen fektetési működés alkalmával, nem szenvedett-e valami kárt? A leszögezés után a Góliát megindult egyenes vonalban Calais felé, és a konduktor lassankint le kezde hengerülni a tengerbe és fürödni annak hullámiban, mi hogy annál sikeresebben történhessék, a Góliát, haladtában bizonyos, egymástól mintegy hatvan métrenyi távolságra eső pontokon megállott, hogy minden illy állomási ponton a konduktor egy tíz kilogramme-ot nyomó ólomsúlylyal megterheltessék a végett, hogy ez a konduktort csakugyan magával rántsa le a tenger fenekére, mellynek mélysége harminchárom métretől hetvenöt métreig változott. A Góliátnak e nehéz működés közben előfutárául szolgált a Bullock híres hajóskapitány vezérlete alatt álló Widgeon nevű gőzös, mellynek feladata vola: a maga után vontatott tengeri hordók által mathematikailag egyenes vonalt mutatni az azt követőgőzös társának. S mihelyt e két hajó a felérintett délesti órákban a franczia parthoz, jelesen rendeltetések pontjához a Calaisb’a délfelé két myriametre távolságra fekvő Grinez nevű hegy fokához megérkezett volt: az ott várakozó föllelkesült nép ezrei egyhangúlag s ösztönszerüleg üdvözölték nemes vendégeiket: Vive la France! — Vive la Grande - Bretagne ! — Vive le Grand Géométre: M. Brett!4) És igy vége jön az emberi ész fokonkint haladó mindenhatóságát dicsőítő ezen népünnepélynek, melly után Bretter Caesarral fölkiálthat : Veni, Vidi, Vici!* 2) MAGYARORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETE. II. Mi a központosítást mindig olly értelemben fogtuk fel, hogy a helyhatósági dolgok a birodalmi dolgokkal össze ne elegyitessenek. Biztosítva akartuk látni az állodalom alsóbb rétegeiben a szabad és független mozgást. Természetes dolog, hogy birodalmi egység csak akkor létezik , ha az emberek nagyszámú tárgyakat egy szempontból tekintenek s véleményeikben egyenlő benyomásoknak engednek , de másrészről, az is szükséges, hogy a tartományok politikai élettel bírjanak. Erre nézve pedig a polgárok közt az együttmunkálás alkalmát kell szaporítani, hogy ne kívülrők, hanem egymástóli függésüket érezzék, mivel az emberek egy egyenetlen hatalom mellett mindig azt képzelik, hogy az egyenlőség csak el van velük hitetve, de nincs nekik megadva valósággal. E két elv egyeztetéséből természetesen foly azon körülmény, hogy mind a kormányzó hatalom központosítassék, mind a végrehajtó hatalom megosztva legyen; vagyis, a birodalmi, nagyobb vágású dolgok — és a tartományi, kisebb szabású ügyek közt különbség tetessék. Az egységet nem az eszközökben, de a czélban kellene keresni, mert ugyanazon czélhoz különböző utak és különböző eszközök egyformán vezetnek. Azért az téveszme, ha az egység fogalma, az egyformaság fogalmával fölcseréltetik. A végszélekig vitt központosításban e két különböző fogalmak összezavartatnak. Igaz, a központosítás mellett több igazgatásbeli szabályszerűség , több methodikus rend van, s ezen oldalát a közigazgatási szervezetnek kiemeltük , hanem azt sem lehet tagadni, hogy Francziaország hatvan éven keresztül Európának mindig azt bizonyítgatja, hogy a politikai hatalom túlságos központosítása , végre a társaságot erejéből kivetkezteti s ezáltal a kormányt is elgyengíti. Az ország ott gyárrá, a lakosok napszámosakká lettek. Ezen érvek nem a központosítás ellen hozták fel, mert az: az egy és erős kormány föltétele s megvan és fenáll Angliában az arisztokratiai intézetek — és kollegiális igazgatás mellett épen úgy, mint Amerikában a demokratiai intézetek, — és az egyes státusok önálló igazgatása mellett — hanem az alkalmazásbeli határokról van a szó. A központosítás nem tűr másodrendű hatalmakat, és ha valamelly nép közéletében a forradalmak számosabbak, annak okát abban kell keresni, hogy midőn aristokrátiai intézeteit — melylyek a státusban természetes másodrendű hatalmakat képeztek — egymásra borogatta s demokratiába ment által: ez uj igazgatási elv alapján új másodrendű hatalmakat alapítni elfelejtett. A ki e tételben csupán elméletet lát, az méltóztassék az amerikai alkotmányok könyvét felütni. Azt mondják a publicisták, hogy Amerikában a békés fejlődésnek s azon körülménynek, hogy ott a háborúk és forradalmak csak kivételkép fordulnak elő, oka, az egyesült státusok geographiai helyzetében van; én úgy gondolom, hogy a politikai institutiókban. De messze is mentem tárgyamtól. Budapest, sept. 18-kán. Valahányszor a tudomány egy dicső szülötte egy fölfedezése által az embernek a durva erő alóli emancipatiojához járul: mindannyiszor jobban fogom föl az ó világbeli író ime mélyértelmű szavainak: magnus ab antiquo seculorum nascitur ordo — igaz voltát. Valamint a physikai világban ugrás nem létezik, úgy a haladást föltételező természettörvények, — legalább tetemes megrázkódtatások nélkül — visszalépést nem ismernek. Ugyanez, a koszmikus kötés logikájánál fogva, az emberiség erkölcsi világáról is áll, ámbár gyakran ennek történeti folyamában ollyasmit is veszünk észre, mit az óvatlan szem, melly képtelen a látszatot, a valóságtól megkülönböztetni , visszalépésnek tekint. A világ organikus törvénye tehát: a minden tekintetbeni szüntelen haladás, mellynek hatalmas kerekét sem az inquisitio, sem a diplomatia, sem végre a fegyverek hatalma nem képes megakasztani. Múlt augusztus 28-kán , délesti ötödik órában, láttuk létrejöni azt, miben a múlt századbeli emberek — sőt még a kitűnőleg praktikus irányú boldogult Peel Robert — sem hittek. A nagy probléma, mellynek az időt és tért úgyszólván megsemmite síikere az emberiség szabadsághozi haladásának uj nagy faktorát képezi, meg lön fejtve. Ugyanis az érintett időben Doverből Calaisba a tenger alatti telegraf utján érkezett meg az első telegrafi sürgöny, mellynek római betűkkel tökéletesen olvashatólag írt tartalma igy kezdődött: Fiat lux! így tehát Paxendull urnak egy doveri lakoma alkalmakor mondott ime nevezetes szavai: „Dover és Calais nemsokára a világgali sebes közlekedésnek kiindulási főpontjait képezendik“ — igazolják. A Góliát nevű gőzös, mellynek neve tökéletesen öszhangzik a kérdéses nagyszerű vállalattal, Doverbe érkezett auguszt. 27-kén, fedezetén vivén az ötödfél myriamétre-nyi hosszú konduktort — rézsodronyt — melly a két szemközti l. i. az angol és franczia tengerpartot összekötendő volt. Ezen, két centimétre-nyi vastagságú gutta-perchával — keleti mézgával — beburkolt és tizezer kilogramme-ot nyomó konduktor egy cilindert hengerre körül, mellynek átmérője 2-től 5 métreig változott. Az előkészületek, mellyeket a konduktornak tengerbe fektethetése szükségelt, már jóval azelőtt, el valának rendezve, s azért könnyűön a konduktornak első százhúsz métrejét ólomcsővel ellátni, miszerint annál hathatósban ellenállhasson a tenger hulláminak. Az admirálság kikötőjében horgonyzó Góliát fedezetén, az említett konduktoron kívül, még egy nagyszerű telegráfi gép volt látható. De t. olvasóink hihetőleg még azt is akarják tudni , hogy hát ki rendezte,és ki hozta létre ezen magasztos fölfedezést, mellyről valóban elmondhatni: „Knowledge is power“ — a tudomány hatalom ! Megmondom: Brett Jakab úr, a nyomtató telegráf föltalálója, és a tengeralatti telegraf '") Metre = 3.184 vagyis 3' 1" és 11%'", bécsi mérték szerint. Centimetre = 1100 metre. Myriametre = 10,000 metre. Kilogramme = 1,000 gramme vagy — 1.188 font, azaz : 1 font és 25 lat, bécsi súly szerint. LEVELEK A BIRODALMI SZÉKVÁROSBÓL. XLV. , Bécs, sept. 15. Magyarország közigazgatási szervezete, mint a Wiener Zeitung két utolsó száma a miniszteri előterjesztést és arra vonatkozó rendeletet közzéteszi, csak azon körökben fog némelly meglepetést előidézni, mellyek még föl nem hagytak a martius előtti Magyarország reményével. A most kiadott szervezet mutatja, hogy az egységi eszme egész következetességgel vitetik keresztül, s Magyarországot, mint az oszthatlan monarchia minden más tartományát, például Morvaországot, szándékoznak igazgatni. Ezután nem lesz Nádor, hanem lesz Magyarországnak Helytartója, mint Salzburg vagy Sziléziának, és nehogy jövendőre valaki gúnyolólag mondhassa, miszerint Magyarországban megyék léteznek, mellyek olly nagyok, mint némelly németországi királyságok, czélszerűbb igazgatás tekintetéből a nagyobb megyéket felosztották, a kisebbeket pedig, mennyire lehetett, határaik közt meghagyták. Az öt kerületbeli főispánok nevezete szinte megmaradt, valamint a megyéknél az Ispán és Szolgabiró nevezet is. De a mostani intézmények és a régi nevezetek között az a nagy különbség, hogy míg a régi nevezetek régi intézményeket képviseltek, a tisztviselők szavazattal választottak, most pedig a fejdelem nevében neveztetnek ki. Az előbbi megyei önkormányzás helyébe most a hivatalnoki hierarchiának egész fokozata lép. A minisztereknek e szervezésrel előterjesztése több tekintetnél fogva érdekes. Ebben világosan kimutattatik, hogy Magyarországban a közigazgatást rendezni múlhatlanul szükséges , s a körülmények a szervezet azonnali behozatalát sürgően követelik, és a cs. határozat ez előterjesztés folytán a belügyminisztert a leggyorsabb végrehajtásra utalja. Ennélfogva nem is meglepő, hogy az igazgatási szervezetet előbb veszik elő, semmint a politikai statútum megállapíttatnék. Sőt inkább föltehetni, hogy az igazgatási szervezet a statútum alapjául fog szolgálni, és hiszik, hogy azáltal nagy nehézségeket fognak legyőzni, mivel a közigazgatásban azon alapvonalak is kijelöltetnek, mellyek szerint az ország jövendő politikai állása rendeztetni fog. Úgy hisszük nem tévedünk, ha a kerületi főispánok azon tágasbított illetőségéből — melly szerint azok nem minden esetre rendeltetnek a helytartó alá, hanem bizonyos tárgyakra nézve közvetlen a miniszteri kummal létetnek összeköttetésbe — azt következtetjük, hogy maguk a kerületek is az ország felosztásában nagyobb fontosságot nyerhetnek, és a nagy magyarországi gyűlés könnyen öt kerületi gyülekezetté válhatnék. — De ez csak vélemény, habár lehetősége igen valószínű. — A községi választásokat elvégre nálunk is kissé nagyobb erélylyel kezdik vinni. Majd minden testület tulajdon gyülekezetébe csoportosul, hogy köréből érdekei képviselésére Éljen Francziaország ! — Éljen Nagybritannia ! — Éljen a nagy mérnök Brett úr ! 2) Igaz, hogy az itt leírt telegrafvonal elkészülte után nemsokára elszakadt , azonban a probléma megoldásának nagyságából ez mit sem von le, mert helyreállítása s a közlekedés számára, maholnap megnyitása szinte bizonyos. .% ’) Mi is úgy találjuk, s ép azért akartuk azt. olvasóinkkal egész terjedelmében közleni. Szerk.