Pesti Napló, 1851. július (2. évfolyam, 393-419. szám)
1851-07-01 / 393. szám
annyi birtokos közt létesíthetlen , mert ha egyik vagy másik, a nagy napi bér miatt, elhagyná szükséges mezei vagy szőlőmunkáját, mindig találkozik tizhusz, ki azt épen azért is megteteti, hogy, ha másnak nem lesz bora, burgonyája, sat, neki annál több legyen. S ezt tudva a mi kapásaink, megbirsakolják magukat, s ha nem fizettetik meg nekik az általuk megállapított napi bér, nem mennek dolgozni, vagy odamennek, hol az megfizettetik. E nagy bajon segítni akarván a váczi hatóság, megszabta a napibért, s hogy megtartassák az árszabály, őrködik a csendőr, ki hajnal előtt már a piaczon s egyéb helyeken, hol munkások szoktak fogadtatni, forgolódik. De azért még sincs árszabály szerinti napszámosunk ! Vagy értik már egymást az illetők, vagy kikerülik a csendőrt, vagy nem fogadnak , s ha egyik vagy másik munkást kereső birtokos panaszkodik, nagy hidegen felelik: „a ki dobszó szerint akar fizetni, kapáltasson vagy köttessen a dobszó által !“ ... s van biz itt a mi határunkban szőlő, melyben egyik vagy másik, vagy több munka is elmarad, mert tulajdonosi nem bírja meg a nagy napibért; miből ismét következni fog , hogy, a különben is nehéz körülmények közt, pár év múlva még több parlagot látunk hegyeinken, mint ma, s bőriparunk még inkább csökkenni fog. Az élet ára piaczunkon néhány nap óta tetemesen felszökkent, pedig vidékünkön, ha megdőlt is ittamott a gabona, de kalásza teljes, s ha nyarunk meleg napokat hoz, középszerűn fölüli aratásnak nézünk elibe. HIVATALOS. Kibocsátványa a cs. kir. pénzügminiszteriumnak 1851. jun. 20-től, érvényes minden koronaországra a közbenső vámvonal eltörlése iránt. Az 1850. nov. 29-ki r. f. nyiltparancs végrehajtása tekintetéből a minisztertanács határozata folytán a Magyar-, Horvát-, Szlavón és Erdélyországot illető közbenső vámvonal eltörlése iránt következők rendeltetnek : 1) 1851. júl 1-től kezdve az egyrészről Magyar- és Horvátország, másrészről Alsó Ausztria, Magyarország, Szilézia , Galiczia és Bukovina koronaországok közt fönálló vám- és harminczadi hivatalok hatáskörükből teljesen kilépnek. 2) Az egyrészről Magyar- és Horvátország , másrészről Styria, Krajna és az illír tengerpartvidék közti határvonalon ideiglenesen a tengeriső árának történendő szabályozásáig a cs. kir. áruló raktáraknál Fiume, Buccari, Zengg és Carlopagóban eladott sónak a tengerpartvidék , Krajna és Styriába átvitelnél követendő eljárás iránt fönálló szabályok még fönmaradnak, és az említett határvonalon eddig még hatásban maradt vám- és harminczadi hivatalok ideiglenesen az említett szabályok kezelése végett föntartandók. A nap, melyen az ideiglenesen még fenálló hivatalok végkép megszüntetnek, külön hirdetmény által fog közzétetetni. 3) Az egyrészről Erdély , más részről Galiczia és Bukovina közti határon, továbbá a határ azon részén, mely Galicziát Árva , Turócz, Liptó és Marmaros megyéktől elválasztja, ideiglenesen a sóárak szabályozásáig a sónak Erdélyből és a nevezett megyékből kivitele Galicziába és Bukovinába eltiltatik. 4) A közbenső vámvonalra nézve megállapított többi közlekedési megszorítások 1851 júl. 1-től kezdve megszűnnek, és e naptól kezdve a jövedéki szabályzatok a belforgalomra általában érvényes határozványai a közbenső vámvonalom forgalomra nézve is életbe lépnek. M. H. Fölhívás az országos termény-kiállítás érdekében. Egy országos terménykiállítás, midőn egyfelől mezőgazdasági termelésünk állását tükrözi élénkbe, másfelől épen a felállított termesztmények gyakorlati szemlélete, s összehasonlítása által válik azon tanuságos móddá, mely a termelés hiányainak belátására, s annak kellő nemesítésére leginkább vezethet. Ez általános államgazdászati fontossága mellett, a jelen kiállításnak különösen még azon tüzetes czélja van, hogy a kiállított termesztményekből, nevezetesen pedig a növény- és magküldemények által a magyar nemzeti múzeum természetosztályában létező hiányok kiegészítése előmozditassék, s ez által a kiállítás haszna mintegy állandósitassék. S a rendező választmány e kettős, és egyiránt fontos érdeknél fogva a t. termesztő közönséghez, és minden egyes ügybaráthoz azon hazafias kérelemmel járul, hogy e czélbavett s a n. múzeum csarnokaiban felállítandó országos terménykiállításnak az itt közlött programul értelmében, hazánk mezőgazdasági állásához méltó kivitelére s felállítására a lehetőségig segédkezet nyújtson. PROGRAMMJA a magyar nemzeti múzeumban folyó 1851. October—november hónapjaiban felállítandó országos termény-kiállításnak. 1) A termény-kiállítás tart folyó évi October 19-től november 15-ig. 2) Minden kiállítandó tárgy legalább is October 1-ső napjától 16-ig okvetlenül beküldessék, egyedül a későn érő gyümölcsöt kivéve, melynek beküldése november 1-je napjáig fogadtatik el. 3) A kiállításra beküldendő tárgyak egyenesen a múzeumba küldessenek e czim alatt: ,,az országos termény-kiállítást rendező választmánynak, a nemzeti múzeum épületében.“1) A levelezés bérmentesen történjék a beküldő által, úgy szinte p) a pzél érdekében biztosan reméli a választmány , miszerint a beküldendő tárgyak szállítási költségét is szíves lesz a beküldő viselni. 6) A kiállítás megszemlélésére a bemeneti díj 10, gyermekekért pedig 6 pengő krajcrár. 7) A tiszta jövedelem a múzeum számára átadandó, s az viaszgyümölcs- és gomba-, valamint fa- és maggyüjtemény megszerzésére fordítatik. 8) A kiállítás után minden beküldött tárgy a múzeum tulajdona marad oly formán, hogy amit fel lehet a természet osztály gyűjteményében állítani, mint p. o. a maggyüjteményt, az felállitatik, a többi pedig eladatik , s a jövedelem —a 7-ik pontban említett gyűjtemények megszerzésére fordítatik. 9) Ösztön-ébresztésül, s hogy minél szebb s jobb tárgyak küldessenek a kiállításhoz , pénzbeli jutalmak tűzetnek ki, melyeknek 10) odaitélését s az érdemesek között kiosztását, egy különösen e czélra nevezett s részrehajlatlan bíráló választmány fogja elintézni. 11) A beküldendő tárgyak mellé jegyzék (Verzeichniss) készítessék, melyben a tárgy megnevezése, a küldő neve, s a termesztés helye tetessék ki; azon kívül maradjon fel egy üres rovat arra, hogy a talán jutalomra érdemesnek ítélt tárgy, abba beírathassák. 12) A nagyobb gyümölcs- vagy veteményből, mint kp. o. alma, körte, ananász, tök, káposzta stb., elég lesz ha egyes vagy páros példányok fognak beküldetni; a kisebbekből azonban, úgymint: gesztenye, dió, mandola, gubacs, makkféléből, valamint a gabnaneműek s hüvelyes vetemények magvaiból, legalább egy itezét kérünk ; Ha drágább növények, vagy gyümölcsmagokból elég lesz egy negyed, vagy jó rész iteze is, sőt ha ennyi nem telik, a küldemény bármi mennyiségben is elfogadtatik; milyenek például dinnye, alma, kartifiol stb. magvak. 13) A kiállításra küldessék be : a) Mindenféle fagyümölcs—milyen az alma, baraczk, szilva, narancs, czitrom, berkenye, dió, stb. a divatos tájnevezésekkel, még pedig nem csupán a legszebb, de lehetőségig minden fajból valami, hogy tudhassuk: mi minden és milyen terem hazánkban. Jegyeztessék fel (áll. pont szerint) a tárgy, beküldő, s a termőhely neve; különösen hassék le a föld, melyben termett, p. o. fekete nehéz, fekete homokos, veres agyagos, meszes, kavicsos, vagy homokos, volt-e ? b) Szőlők, ennek különféle fajai, a divatos tájelnevezéssel, s a termőhely leírásával, és talán honosítási kísérletek tetettek külföldi fajokkal, az is jegyeztessék fel. c) Mindenféle kertivetemény vagy zöldség, milyen például a káposzta, kartifiol, tök, dinnye burgonya, répa, hagyma stb.; különösen ezek magvai is. d) Gabnaneműek (cerealia), mindenféle hüvelyes, olaj, festő, s más ipar- és takarmánynövények, p. o. búza, rozs, rizs, árpa, zab, bab, borsó, repere, mádha, napraforgó, festőcsülleng, takács-mácsonya, len, kender, dohány, lóher, muhar-magok. — Ezekből küldessék a 11-ik pont szerint; egyszersmind a kalásznövényekből mintegy 10—20 kalász, a len- és kenderből természetbeni állapotban 15—20 szál, s kikebelezve egyes csomag. A czél érdekében áll feljegyezni azt is, hogy mennyi szántás után, trágyázott vagy trágyázatlan földben termett a küldemény ? Hogy ez után a hazai termesztmények mennyi- és minőségét a különféle vidékek változatosságai szerint felismerhetni alkalom, s egy mezőgazdasági statistikának összeállítására anyag szolgáltassák, s javallat tetethessék egyszersmind az iránt, hogy hol és mit lehet legczélirányosabban termeszteni. e) igen kívánatos, hogy a gabnaneműek, valamint egyéb hasznos növények betegségei, mint p. o. az anyarozs, üszög, valamint a káros növények magjai mint vadócz, konkoly, csermely vagy csormája szinte a 12 pont szerinti menynyiségben a tájnevek leírásával beküldetnének. f) A bortermesztés tekintetében oly gazdag hazánkban a kiállítás méltó tárgyát különösen még a hazai borok is teszik, melyek legfölebb egy izeres palaczkokban küldessenek , feljegyezvén a termesztés helyét, hegyen-e vagy lapályon a termés évszámát, s a beküldő nevét, s a termés folyó árát. Végre g őszi virágok, melyek nemcsak egyedül a terménykiállítás diszesítésére szolgálhatnak, de egyszersmind a jutalmakra is versenyezhetnek, s kívánatra a tulajdonos birtokában maradhatnak. Óhajtani lehet, hogy egy nagyobb virágkiállítás a jövő 1852. tavaszán rendeztetnék. 14) Kívánatos , hogy a küldemények bepakolása a legczélszerűbben történjék, különösen a puhább gyümölcsöknél itató papirosba burkolva; azonkívül vagy száraz vékony, zabpolyva, köles, korpa, vagy lágy fűszéna közé helyeztessenek. Pesten jun. 11-kén 1851. Kubinyi Ágoston, muzeum-igazgató s a rendező választm. elnöke. Péterfy József, mint a rendező választmány titoknoka fogását, az általa szerkesztendő “Pesti füzetek” érdekében fölhívni. A “Pesti füzetek" tartalma és iránya határzottan szépirodalmi leend, s jelesb íróinktól várható beszélyek és költeményeken kivül, leginkább fogunk adni a magyar faj társadalmi kifejlődését tárgyazó irányczikkeket , hazafias jellem és polgárerény példáit előtüntető kor- és jellemrajzokat, különösen a női világból. A tárcza önálló rovatai figyelemmel fogják kísérni a honi és külföldi társas élet, irodalomés művészet minden érdekes jelenségeit és mozzanatait. A nemzeti színházra különös figyelmet fordítandunk. Vállalatunk rendes dolgozó társai közé szerencsések valünk megnyerni: Arany , Gyulai , Kazinczi Gábor, Kemény Zsigmond , Sírkei Károly, Tompa Mihály urakat, kiknek műveivel legtöbbször találkozandik az olvasó, ezenkívül Bangó P., Bérczy K. Beöthy, Bernát Gáspár, Dobsa, b. Eötvös József, Erdélyi J. Egressi G. Garay , Kuthy, Lévai J., Mentovich, M-k-ta, Obernyik, Reguly, Sujánszky, Szász Károly, Szemere Miklós és Pál, Szilágyi István , Tárkányi, Tóth Endre, Vörösmarty, Vas Gereben stb. stb. urak szavát is bírjuk közremunkálásra. Ezenkívül jeles a magyar publicisták arczképeivel is kedveskedendünk. Az első számban több ismert, jeles írón kivül Józsika Miklós , Kemény Zsigmond és Kazinczy Gábor neveikkel fog az olvasó találkozni. Kiknek főbb czikkein kivül igen érdekes adatokat fogunk közleni a törökországi magyar emigratio történetéből, melyeket, ha vállalatunk, pártfogásra találand, minél gyakrabban fogunk folytatni. Szilágyi Sándor, szerkesztő: Megjelennek a „Pesti füzetek“ havonkint három- szor 2 íves füzetekben, divatképek, arczképek, tájrajzok st. más műmellékletekkel. Előfizetési ára 3 hónapra, tehát 9 füzetre, helyben 2 frt. 30 kr. postán 3 forint, egy félévre, tehát 18 füzetre helyben 5 frt, postán 6 forint. Előfizethetni vidéken minden postahivatalnál, a fölszólított gyűjtőknél, helyben a kiadónál országút Kunewalderház. Az előfizetést gyűjtőknek minden 10 példányra egy ingyennel szolgálunk. Pest, máj. 25-én 1851. Lukács László, kiadó, előfizetési fölhívás “PESTI FÜZETEK” czimü szépirodalmi vállalatra. Kinek irodalmunk ez iránytalan, szaggatott állapotában módja van a fölhasználható erőket annyira öszpontosítni tudni, hogy valamely vállalatnak a körülményekhez képest , korszerű érdeket képes adni, annak úgy hisszük kötelessége, habár eleinte öntagadással is, s csupán jó remény fejében — magának a mennyire lehet tért nyerni. Szerencséje lévén alulirtnak e tekintetben, sokat megtehetni, bátorkodik a tisztelt közönség ismert párt VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapesten , julius 1. Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik: BRAMA és BAYADÉRE, opera 2 felv. ballet- és némajátékkal. Irta Seribe, fordította Egressi Béni. Zenéjét szerzette Auber. — Grahn Lucile k. a. és Reszler úr , mint vendégek lépnek föl. Holnap először A KAPUS és FIA vigj. 2. flv. írták Bayart és Verrenes; ford. Bulyovszkiné. — Lapunknak jun. 26-iki számában azon hallomásból vett hirt közöltük, hogy az akkoriban történt borzasztó szélvész alkalmával egy csónakot felfordított a vihar, s a benne levő néhány ember a hullámok közé temettetett. Ezen esemény, miután legújabban tőlünk telhetőleg utána jártunk , nem valósult, és nem találtunk senkit, ki a megírt szerencsétlenségnek szemtanúja lett volna. — Mai számunkban olvasható azon új irodalmi vállalat programmja, melyet Szilágyi Sándor úr ,,Pesti füzetek“ czím alatt legközelebb megindítani szándékozik. Szépirodalmunk terén lassan-lassan újra föltűnni látjuk azon élénkséget, melyet azon az utóbbi idők nehéz körülményei mintegy elörni látszottak. Íróink igyekszenek összeszedni megzilált erejöket, hogy újra áldozzanak azon oltárok körül, melyek egyszersmind nemzetiségünk védoszlopai. A közönség bizonyosan méltányló elismeréssel fogja kisérni törekvéseket. A „Pesti füzetek“ érdekességeiről már előre is kezeskednek azon közönségesen ismert írói tehetségek , melyek neveivel a programmban találkoznak olvasóink. Új- Báró Eötvös Józsefnek legújabb terjedelmes munkája Jasper, Hügel és Manz könyvkereskedésében Bécsben már megjelent. A munka czíme: ,,A XIX-dik század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra.“ A német fordítás is nemsokára meg fog jelenni. Irodalmunknak ezen érdekes termékére figyelmeztetjük a t. közönséget. — Pozsonyból írják, hogy ott tegnapelőtt szálltak a Pest felé utazó gőzösre a notre-dame nevelőintézet tanítónői, kik a pécsi kolostorban fogják ezután a a nevelés ügyét vezetni. Megjegyeztetik, hogy a múlt század vége felé Pécsre bevitt apáczák, az Orsolyaszűzek voltak. Új* Dunafürdőinket szorgalmasan látogatják a beállott meleg nyári napokban. Tisztaság, pontos szolgálat, s lehető kényelem ajánlják azokat. Leglátogatottabb azonban a Deping- féle fürdő a Kozma Vazul nyomdájával átellenben. Mind tágas és tiszta társas fürdői, mind különböző zuhanyai érdemessé teszik a közönség pártfogására. Egyedül a magas árszabály ellen lehet némelyeknek méltányos kifogásuk. Mert midőn egy társasfürdőért lepedővel együtt 14 ezüst krajcrárt kell fizetni, valóban feltűnő összeget elvisz egy heves vérű fiataltól hónaponkint, a korlátok közzé szorított Duna. —-j* A L. bl. a városi hatóságnak egy rendeletéről emlékszik , mely szerint jövendőre a gyümölcscsel való kisebb kereskedés csak öreg és elgyöngült asszonyoknak engedtetik meg , a fiatalabb és erősebb nőszemélyek pedig , kik élelmöket más tevékenyebb módon kereshetik , a gyümölcskereskedésben némileg korlátoltatni fognak. — A kolozsvári nemzeti színházban nemrég Cuzzani Karolina asszony, a párisi dalszínház egyik énekesnője gyönyörködtette a közönséget. A K. L. azt írja róla, hogy „bár nem élete tavaszi rózsás szakában, de mégis meglepő bájos hangjával ritka élvezetet nyújtott stb. s ritka könnyűséggel és gyakorlottsággal bocsáta oly bájos hangokat, melyek a néző közönséget örömzajos tapsokra ragadák.“ — A városi fogházakban jelenleg 14 fogoly tartatik, kik közöl 94 tolvajság miatt ítéltetett fogságra. — X Csíkszeredáról írják a Koloszv. Lapnak, hogy ott az erdélyi új polg. és kft. kormányzót lehető legnagyobb kitüntetéssel és örömmel fogadták. — Van a fővárosban , közel a nemzeti színházhoz egy vendéglő. E fogadó megérdemli, hogy róla e helyen említést tegyünk. Ide tévedett nemrég késő estre egypár vendég s kérdé a szobacselédet: van-e szoba? Zu dienen! volt a felelet. S mi az ára? I Gulden 45 Kreuzer Schein. Éjfélkor, midőn észrevették, hogy a vendégek feküdni akarnak, belép egy új cseléd , kit bizonyosan álmából riasztottak fel, s szemeit dörgölve mondja a maga nyelvén: kérek a szobáért 3 forintot, mert előre kell értte fizetni. Hiába hivatkoztak a vendégek az előbbi alkura és árszabályra, meg kellett fizetni vagy eltávozni. Pedig a felvetett ágyra csak rá kellett tekinteni, hogy az ember szeméből kimenjen az álom, oly piszkos volt az minden részében. Múlt pénteken láttuk, hogy a földmnasoron ugyan csak erélyesen intézkedtek a piaczi biztosok, és több tilalomszegő kofát be is kísértettek a városházához. Kiváncsiak lévén megtudni, mi történik a rendelet áthágóival, kik a közönség elől tilalmas időben foglalák el az élelmiszereket, a városháza elé mentünk. Alig telett bele egy óra, midőn a biztosok által bekisértetett kofák mindazon módon áruikkal együtt kijöttek , és a kapuhoz és akkor érkező biztosokat szembe nevették a szigorért. Nem hozzá kommentár!! POLITIKAI SZEMLE. Pest, júl. 1. (!) Amerikából érkezett újabb tudósítások szerint, az elnökségi választási mozgalmakon kívül más politikai fontosságú dolgok nincsenek előtéren. Az elnökségre a democrata párt jelöltei: Cass és Buchanan tábornokok, a wigh pártéi: Webster Dániel és Scott tábornok. Lissabonból, a Southamptonba érkezett gőzös útján, jun. 19-kéig terjedő újságokat veszünk. Az ország tökéletes csöndben. Az új választási törvény jun. 18-kán állapíttatott meg, a cortes azonban, csak od. közepén fog összehivatni. Sir Hamilton Seymour helyébe, az angol kormány más követet küldött, sir Richard Pakenham-t, s a királynő már el is fogadta. Haddock úr, az Egyesült államok követe, nemkülönben bemutattatott a királynőnek. A belügyminiszter, Saldanha herczegnek egy sürgönye következtében, két polgári kormányzót elbocsátott. A franczia hajóhad 16-án Cadixban volt. Harisból a revisio kérdésében tett intézkedésekben öszpontosul a napi kérdések minden érdekessége. A revisio-bizottmánynak a nemzetgyűlés elbe terjesztendő véleménye, mi pár nap alatt megtörténendik, a jelenlegi status quo-nak föntartására fog czéloztatni. A bizottmányi vélemény előadója Tocqueville úr, a Democratia Amerikában czímű munka ismeretes írója, s nemrég közoktatási miniszter. Lesseps úr, a külügyi osztály igazgatója, külön megbízással, Londonba küldetett. Rómából, az Ind. berge levelezője, tények által mutogatja az egyházi államokban uralkodó izgatottságot. Mint levelező írja, az osztrákok által elfoglalt helyeken , nagyobb csendesség uralkodik , minthogy szigorúbb fegyelmet tartanak, mint mások. Közelebbről a rovigoi hadtörvényszékekbe tizennyolc egyént állítottak azok közöl, kik az országban idestova barangoltak. Tizenhét közülük agyonlövetett, s csak egy ítéltetett palczabüntetésre. Rómában a szivarozók ellen rendkívül dühöngenek. A Corriere mercantile írja, hogy a készített szivarokban lobbanó mérges szereket rejtenek el, s közelebbről egy franczia tiszt, a mérges szer fellobbanása következtében , egyik szemét elvesztette, egymásnak pedig ábrázata sebesült meg. Az Osservatore romano is érinti ezen tényt, de nem mondja, hogy a sebesültek franczia tisztek lettek volna. Turini tudósítások szerint az egész Piemont egy hadgyakorlati tér. Olaszországi rovatunk alatt erről bővebben. Berlinből, jún. 27-diki tudósítások szerint, igazoltatik az A. A. Z. azon híre, mit tegnap mi is érintettünk, hogy West-Preuszen és Posen tartományok a Bundból ki fognának lépni, azonban megjegyzendő, hogy ezen dolog Frankfurtban még csak magán körökben forog, s tárgyalása, mint hiszik, egy igen fontos osztrák ügygyel atyafias. Ezen osztrák ügy, melyet a levelező nem említ, alkalmasint Ausztriának a német szövetségbe összes tartományaival leendő bemenetele. Majd meglátjuk. Francziaország. 0) Páris, jun. 25. — Az alkotmány revisioja tárgyában , Broglie úrnak a revisio-bizottmány ülésében fölfejtett nézetei, melyek az orleanista államférfiús egykori minisztertől szinte egy egész órát vettek igénybe , előttünk nagy jelentőséggel bírnak, s az alkotmány jövő sorsára lehet belőlük következtetni. Beszédének veleje : legyen revisto azért, hogy a hibák kijavíttassanak. Broglie úr mindenesetre, úgy látszik, a status quonak, némi módosításokkali föntartása mellett van , s erre őt igen fontos okoknak kellett kényszeríteni. Kétségkívül azért, mert a jelen formák egyedüli föntartásában látják az absolutismus elleni védbástyájukat. Ők az absolutismus alatt egyszersmind az imperialismust értik. Az Imperialismus épen úgy fenyegeti a régi monarchiai pártokat, mint a socialismus rendkívüli hordereje. A Messager de l’ Assemblée, ezen nézeteket játszik mai számában