Pesti Napló, 1851. augusztus (2. évfolyam, 420-443. szám)

1851-08-05 / 423. szám

1351. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken •• Évnegyedre 5 fr.— kr. p Félévre . 11) ,­­ , , Egy évre • 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. Pesten . Egy hónapra 1 fr 30kr. p Évnegyedre­­ „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre. 15 „ — „ „ Egy­es szám—„ 4„ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. LatTertház 449 423 Szerkesztési iroda: Úri-utcza 449. sz. A havon kinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1 -jélől számíttatik B Minden bérmentetlen levél visszanlamittatik. ^ Kedd, aug. 5-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁIv. Hirdetések négyhasz­­nos petit-sora 4 pgő kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj , előre lefize­tendő a PESTI NAPLÓ Megjelelt a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magánvitáit négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a szerkesztő­ hivatalában. TARTALOM: Telegrafi tudósítások-Eskü­ttszékek- III­Levelek a birod.­székvárosból- (Palmerston nyilatkozata. Vallási mozgalmak. Egy új közlöny. A sajtórendelet értelmezése. Hans-Jörgel szerkesztője.) Páris- (Elnapolási bizottmány. Créton-féle indítvány. El­nöki kijelölés.[Képviselők távozása. Ledru Rob­in és Gi­­rardin.) Mezö-Csáth- (Nyilvános köszönet.) Szeged (Napfogyatkozás. Nőegyesületi tánczvigalom. Szí­nészet.) Felhívás-Vegyes hírek és események-Politikai szemle-Francziaország- (Az állandó bizottmány kinevezése. A legitimisták és a baloldal meghasonlása. A Journ. d. l­éb. a revisióról.) Nagybritannia- (Felső­s alsóházi ülés jul. 28-án. Sheriff­­választás Londonban. Kristálypalota.) Németország- (Kurhesszeni ügyek ; saj­tótör­v. Poroszor­szágban. Tartományi rendek. Stuttgart és Berlin közti feszültség.) Olaszország- (Roma : újabb adó ; a franczia tüzérség ér­kezése. Turin : Viola elitélve ; Mazzini-lakoma Ge­­nuában. Florencz : politikai perek ; sajtó-) Oroszország- (Kalis : szökevények ; napfogyatkozás ; orosz tisztek ; marhadög.) Dunai fejedelemségek- (Száva torkolat: katonai kordon ; a belgrádi deák egylet feloszlatása.) Legújabb-Magyar nemzeti múzeum-Duna vízállás. Matár- (Három asszony.) Budapest, aug. 5-én- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK­Mailand, aug. 1. — A cs. k. katonai parancsnok egy végső nyolcz napi idő közt enged az elrejtett fegyverek beszolgáltatására. Nápoly, jul. 20. — Az aquilai törvényszék több politikai foglyokat kilencz évi fogságra ítélt el; Cappa báró 24 évi fogságra ítéltetett. A capuai törvény­szék az „Unita Italia"­ három fő tekintélye közül egyik 20 évi fogságra , a többi kettő kevesebbre ítéltetett. Turin, jul. 31. — A szász királyi pár szardíniai földre Tuglia kastélyba érkezett. Genua, jul. 29. — Csalóknak jöttek nyomába, kik a bresciai károsultak számára pénzt gyűjtöttek. A városi hatóság figyelmeztető hirdetményt bocsáj­­tott közre, melyben a bresciai adakozások 30,811 lire és 81 c.-vel befejezetteknek nyilváníttatnak. FlorenCZ, jul. 31. — A nagy herczeg az örökülő herczeggel elindult, hogy Anna Mária császárnét meglátogassa. Alessandria, jul. 29. — Tegnap az újonczozás végett krawali volt. A nemzetőrség 8 czinkosvezért elfogott, s a carabinier-eknek adta által, a csend rövid időn helyreállíttatott. Alessandria, jul. 30. —­Az újonczorás csendes­ségben folytattatik. Újabb elfogatások történtek. Számos nemzetőri őrjáratok vonulnak a városon keresztül. Roma, jul. 26. — A bajor k. követ Spaur gróf épen most érkezett meg. Zara, jul. 31. — Boszniából írják, hogy ezer fő­ből álló rendes katonai török csapat indul Niksicsbe. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HÁROM ASSZONY. Vége. *) VII. Majdnem fáradtig voltak a lovak, de az egyszer nem jutott kímélet, a­mint birták, haladniok kellett. Egy órai menés után messziről látszék egy gyalogló ember. Erre mind a két kocsi megállott egymás mel­lett , és az apák-anyák tanakodni kezdtek. ,Szomszéduram — mondja Kajári Pál — egy asz­­szony jön ott, látom, kérdezkedjü­nk-e a gyere­keink után ? ‘ „ Azt tartom ne! — felele a másik — csak úgy kérdjük : nem látott senkit az országúton ? “ „,egy legjobb is lesz. — szólt az egyik asszony — mert ha ismerősünk volna, azt vélné, hogy a két gyerek után kergetőre megyünk.“ „„Jó lesz vigyázni — jegy­zé meg Kajáriné — mert ha én jól látok, épen Nyek­ Sára jön ott.““ *) Lásd P. N. 422. számát, észre. ., „Hát itt vannak kezek ?“ “ mondák örömtelve, ,Itt ám édes lányom —válaszolt az Örzse apja — de messziről beszélgettetek egymással ? talán hara­pós gyerek ez a Pista­ ,Nem harapós édes apám — monda Örzse........... hanem én lány vagyok .... az meg legény! „Az ám, húgom — mondja Kajári Pál — legény volt idáig, de most, — most már vőlegény.“ ,No lássa , édes apám , hogyan mentem volna vele ? monda a lány nevetgélve, pedig majdnem rrva fakadt: „„Édes lányom — mondá még az anyjuk, — mi majd kocsin megyük haza, ti meg jőjetek utánunk, de azt megmondom, hogy egymás mellett jőjetek ám, most már megengedjük.““ ,De anyjuk — szólt az apa — mit mond majd a világ: „ „ Mit mond ? semmit, — Sára néni, amott rá­­látom , leült az út mellett, .... azt még könnyen elérhetik; és ha ez velük megy, nincs ollyan asszony­nyelv , a melly még rosz hireket költse! ---------------------------------­hogy a montenegróiak betörésit meggátolhassák. A bosnyák tartományi kormány rendelményt bocsájtott közre , mely szerint a lakosoknak megtiltatik az osz­trák határokon belől fekvő egyházakban és vásáro­kon fegyveresen megjelenni. ESKÜTTSZÉKEK. *) Mondatni szokott az esküttszék ellenzői által, hogy az eskü­ttszéki gyors, s a meggondolásra elég időt nem engedő eljárásnál, főleg, miután ott nem művelt, nem tudományos, nehezebb fölfogású emberek is ülnek, igen gyakran for­dulhat elő a kérdések , a kijelentések hamis föl­fogása , s a dolog természeténél fogva nem kép­zelhető elegendő higgadtság, s nyugalom. Ezen nehéz, de nem alapos vádat csak úgy lehet megc­áfolni, ha röviden előterjesztjük az eskü­­tszéki eljárás fővonásait, miként az, ár­nyéklati különbségekkel, mindenütt divatozik, hol e nemes intézet életben van , nevezetesen a franczia, s ezek után alakított esküttszékeknél. Igaz, hogy az esküttek figyelme, s munkás­sága folytonosan­­van igénybe véve, hogy az es­­kü­tti hivatás nem fölötti kényelmes, hogy a lelkiismeretes esküttnek nem marad ideje, puha karszékben, édes álom karjaiban pihenni, — de föltéve azt, hogy az esküttek nem alusznak, hanem feszülten figyelmeznek, az eljárás fővo­násainak figyelmes átnézetéből kiki meggyőződ­hetik , hogy az esküttszéki eljárás legtökéletesb biztosítékot nyújt arra, hogy a kihallgatás, a tárgy megértése, s kimerítése teljes higgadtság­gal, nyugalommal, érettséggel és megfontolással menjen véghez. Az esküttszék törvénytudó bíró elnöke ve­zeti a tárgyalást, szavat enged azoknak, kik szólni kívánnak, erre jogosítják, figyelmezteti az eskütteket kötelességükre, fölfigyel a rendre­, s Hiedelemre. Az álladalmi ügyész folytonosan jelen van a tárgyalásnál, s annak lefolyta alatt indítványo­kat tehet a bírósághoz a törvény rendeleteinek föntartása, s a czél elérésére szolgáló minden­nemű intézkedések végett. A hallgatóság eltávolítása, s a terem bezá­rása csak az álladalmi ügyész eziránti vélemé­nyének kihallgatása után, akkor történhetik, ha a tárgyalás nyilvánossága által az erkölcsiség sértetnék, s botrány követtetnék el. Az ügyvé­dek azonban semmi esetben sem távolíttathatnak el. — Rendbontások , s csendháboritások, me­lyek tárgyalás alatt a teremben fordulnának elő, azonnal büntettetnek. A bíró-elnök figyelmezteti az ügyvédeket, hogy szent kötelességük semmit sem mondani, a mi lelkiismeretükkel, s a törvények iránt tar­t­ Lásd P. N. 422. számát. Épen, hogy az is volt, s a­mint a két kocsi megin­dult , néhány futamatra szemközt találkoztak , s mi­előtt a kocsikról kérdezkedtek volna , Sára kapott szóhoz. ,Hová igyekesznek kigyelmetek ? — jó napot kí­vánok ! — bizony oly sebesen jöttek kigyelmetek, azt gondoltam messziről — folytasd még Sára — hogy valami lakodalmas nép jön/ „Hátha azok vagyunk“ — szóla Kajári Pál. ,Nem láttam menyasszonyt — vőlegényt egész után ............csudálkozék Sára — h­a csak azok nem voltak, a­kiket a dakai után láttam, pedig az egyik aligha­nem Pista volt, s a másik meg Örzse; az egyik az egyik felén ment az útnak, másik a má­sikon , mintha gyónni mentek volna­ „,Már pedig ott voltak, épen gyónni voltak szült Örzsének az anyja — egyúttal azt is meggyón­ta a lányom, hogy pénteken szalonnát is evett!­“ Erre megfakult Sára asszony, s hogy a beszéd sokáig ne tartson, azt kérdé még szó szűkében. ,Hát engem nem hínak el kézfogóra . „„Nem hívunk vendéget — mondja Kajáriné — mert még valakinek megárthatna a szem­ értette kend Sára!““ s ezen szóval ott hagyták ő kelmét az országút szélén. A mint vagy hat „miatyánk“nyit odább mentek, megállt a két kocsi. ,Szomszéduraimék ? . . . kérdé Kajári Pál — mi most ugyan Sárival megértettük a szót a pletykasá­­gáért, hanem a mi beszédünket ha Sára végig adja tozott tisztelettel ellenkezik, s előadásaikban a kifejezések illedelmességére, s mérséklettségére figyelni. Ennek minden ülés megnyitásakor is­mételtetm kell. A törvényszéki jegyző ezután hangosan, s értelmesen fölolvassa a vád alá helyezésről szóló ítéletet, s a vádlevelet. Az elnök röviden értesíti a vádak­at az ellene intézett vádpontok­ról, s megnyitja a tárgyalást. Ha tanúk vannak, következik ezeknek név szerinti fölhívása. Az elnök határozza meg a rendet, mely sze­rint az egyes tanuk előhívása, s kihallgatása történik, s bizonyítványok előmutattatnak. E közben oda kell irányozni figyelmét, hogy e fölhívási, s kihallgatási rend által a tényálla­pot, s a vádra és védelemre vonatkozó minden egyes ténykörülmények fölvilágositása minél jobban eléressék, minden zavar, s homály elhá­­ritassék, s az esküitek képesekké tetessenek, hogy magoknak a ténykérdésekre nézve tiszta, s alapos bebizonyításra támaszkodó meggyőző­dést szerezhessenek. Az elnöknek joga, s kötelessége a vádolttól, a tárgyalás bármely peretében, a szükségesek­nek vélt fölvilágosításokat megkívánni, s e czél­­ból hozzá kérdéseket intézni. Ugyanezen joggal bírnak a többi törvénytudó bírák, az álladalmi ügyész, s az esküttek is. A tanúk egyenként állíttatnak törvényszék elébe. A tanút nem szabad vallomásában félbe­­szakasztani. Minden vallomás után megkérdi az elnök a vádoltat, vagy annak ügyvédét: van-e a hallott vallomásra valamely megjegyzése vagy ellenvetése ? A vádoltnak s annak védőjének joga van a tanúk s ezek előadásai ellen mindent felhozni, a­mi a hitelesség minél nagyobb meghatározá­sára s védelemül szolgálhat, és a tanúkhoz min­den a dologra tartozó kérdéseket intézni. A sér­tegető­egyelmi büntetés alá vettethetik. A vádolt és tanúk kikérdezése s a bizonyítási eljárás befejeztetvén, a vádló ügyész kifejti a vádat, előadja a bizonyítási eljárásból annak támogatására mentett okokat s alapokat, s meg­teszi indítványát a büntetés iránt. A vádoltnak s védőjének vagy védőinek (mert többen is lehetnek, s fontos­ esetekben szoktak is lenni) joguk van a védelmet bőven s kimerí­­tőleg előadni. — Ha a vádló ügyész még egy­szer feleselni akar, ez neki szabadságában áll. S a vádolt vagy védője ily esetben még egyszer, utoljára, beszélhet. További szószaporításnak nincs helye, s az elnök bezártnak nyilatkoztatja a tárgyalást. Látszik ezekből, hogy az említett aggodalom, mintha t. i. az esküttszéki eljárásnál a vádoltnak s tanúknak kihallgatása, s a meggyőződést tá­n falu hosszában, abból lesz ám még a kerekes egy pleytka !‘ „Én is azt gondolom — szólt a másik ember — a­mit elbeszéltünk, tréfának sok lenne.“ .Hátha valósággá tennék ezt a dolgot ? — szom­széduram — azt tartom, hogy én, mint apja a fiam­nak , ezen helyben kérő is lehetek, s talán nem lesz kifogás a fiam ellen ; akármit pletykázott az a vén boszorkány —­­sz lám a mintát maga is úgy mondta, a két gyerek egyik egyik, másik másik szélén megy az országútnak,.............pedig mi tagadás benne, a mi időnkben talán épen az sem volt volna vétek, ha együtt mentek volna. Mit gondolnak ketek „Anyjuk — szólj te — mondja most a szomszéd — én nem bánom, h­a te is akarod, . . . . nekem kifogásom nincs a gyerek ellen, mert mikor most Sára asszonynak módjába esett volna a pletyka- rá­­fogás, — még sem tudta tenni, mit tudjak én akkor ellene beszélni!“ ,,„Ha eddig van, nem bánom hát, ha Kajáriné asszonyomnak az én láncom ellen nincs még kifogá­sa a szalonna miatt/“ „„Pletyka volt az szomszédasszony , — ne hall­gassunk arra, menjenek hát össze a gyerekek, talán jobban együtt maradnak, nem úgy mint a mi két öregünk itt, hogy utánuk keresgélni menünk.““ ,Ti keresgéltek? — kérdezé Kajári — kerestek ám a láda fiában, ha mi nem hoznánk pénzt?' „Hát hogy kelt el a búza ? — kérdek az asszonyok, — volt-e kilencz forint tá­mogató adatok gyűjtése nem történhetnék elég nyugalommal, s higgadtsággal, maguk az eljárás formái által c­áfoltatik meg. Mert tagadhatlan , hogy a kérdések, birákra s esküitekre nézve lehető legjobban felvilágosit­­tatnak ezen jól szabályozott, nyilvános kihall­gatás által; ez úton ugyanis minden homály, kétes kifejezés , értelmetlenség, rögtön, azonnal, a vontató írásbeli eljárás unalmas hoszszadal­­m­assága nélkül, helyben, a látó szemek s halló fülek előtt eloszlattatik; a birák, esküttek, álla­dalmi ügyész, védő ügyész , mindenre nézve, a­mi előttük homályosnak látszik, kérdéseket in­tézhetnek az illetőkhez, s felvilágosítást kérhet­nek és nyerhetnek; a vádló s védő ügyének ékes­szóló ajkai a kijelentéseket minden oldalról megh­ányják, megforgatják, felleplezik, kibur­kolják , s a birákat és eskütteket képesekké teszik, hogy maguknak szilárd véleményt ala­kítsanak. Ha mégis a biró­seskütt valamit hamisan fo­gott volna fel, tévedése megigazítására minden perezben segélyt találhat társainál. És ha a kölcsönös felvilágosítás, s ezen épült megállapodás azonnal nem létesülhetne: hátra van a tanácskozó szoba nyugalomra, hol tetszés szerinti idő marad a teljes kölcsönös felvilágosí­tásra s érett megfontolásra. Végre, a világosan s kézzel foghatólag hibás felfogás esetében a bírónak joga van az esetet más esküdtszék elébe utasítani; formasértés ese­tében pedig a cassatiószék az eljárást megsem­misítheti s új tárgyalást rendel. Felebbvitelnek, az esküttszéki eljárás termé­szeténél fogva, nincs helye; s ezért vádolják az esküttszékeket, hogy nincs mód és tehetség az elhirtelenkedett, alaptalan ítéletet helyrehoz­ni s kijavítani. De hiszen ezen felebbvitelek , e szükséges rész, csupán enyhítő eszközök az in­­quisitorius eljárás önkénye ellenében, s az orvos­szer könnyen elmaradhat, ha a betegség maga nincs jelen. Egyébiránt már mondva volt, hogy a tárgy legalább elmarasztaló ítélet eseté­ben , új esküttszék elébe utasítható.­­ Épen ez okból alaptalan azon vád is, hogy az esküttek véleménye nincs írásban okadatolva, tehát ön­kényből ered. Hiszen ezt könnyű volna tenni, de felesleges, mert ezen írott úgynevezett mo­tívumok csak igen nyomorú pótszerek azon biz­tosítékok helyett, mik az esküttszéki eljárásban feltaláltatnak. A lassúság, a sükeretlen piszmogás s haloga­tás koránt sem egyértelmű az alapossággal. Jól jegyzi meg Feuerbach, hogy a törvényhozás s törvényszéki szokás a lassúság elvét csak azért vette segédül, hogy az ártatlanságot a régi rész eljárás veszélyeitől megvédje. Az eljárást szó­,,,Nem kilencz , hanem tiz!“‘ kiálták amazok. ,Béküljünk meg velük szomszédasszony — mert majd máskor egygyel nem többet, de kevesebbet hoznak.­ A zsörtösködő öregek a két gyereket nem is vették

Next