Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)

1851-09-01 / 444. szám

beteg 17 volt a ferencz külvárosban, és pedig 12 egy házban a 212. sz. alatt. Ezek közöl 7 halt meg. Min­­deniknél étrendetlenség, vagy meghűlés szolgált a nya­valya gerjedésének indokául. A város többi részeiben igen kevés choleraesetek tapasztaltattak. Másféle bete­gek száma is általában igen csekély. — A Rókus-kór­­házban 16 beteg orvosoltatott, kik közöl 5 halt meg. Jelenleg itt 5 férfi és 10 némber van orvoslás alatt. — J­ Tegnap érkezett városunkba Heckscher úr, ki bírod, külügyminiszter volt János fő­ig kormány­zósága alatt. — J Megjelent a Toldy Ferenci által szerkesztett Nemzeti könyvtár ötödik folyamának második füzete, mely gróf Eszterházy Miklós nádor munkáinak foly­tatását foglalja magában. Ára e füzetnek is 40 p.kr. Ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. —­­ A pesti ágost. v. esp. tanoda elöljárósága részé­ről közhírré tetetik, hogy az 1858 a­diki tanfolyam jövő csütörtökön sept. 4-kén fog ünnepélyesen megnyittatni. Ő­s­ Temesvárról nemsokára egy küldöttség fogna Bécsben megjelenni, bizonyos fontos kérdésben a kor­mány közbevetését kérendő. A temesvári rendőrség t. i. múlt hónap 15-kén, mint katholicus ünnepnapon meg­parancsolta a görög n. e. kereskedőknek, hogy boltjaikat zárják be. Ezen rendelet nagy ellenszenvre talált a neve­zett kereskedőknél, miután, mint mondák egy, február­ban kiadott miniszteri rendelet értelme szerint a n. e. görögök a katholikusoknak csupán négy főünnepeit kö­­teleztetnek megünnepelni, a többieket pedig csupán akkor, ha a katholikusok a viszonosság elvét elfogad­ják, s a görög ünnepeken boltjaikat szinte zárva tartják. —­­­ A lánczhíd pesti oldalán nemsokára két alkal­mas őrszobát fognak építeni a csendőrök, rendőrök, és pénzügyőrök számára, kik e helyen szolgálatot teljesí­teni szoktak. —­­ Az utczavilágítás a pestvárosi hatóság részéről e napokban árlejtés útján haszonbérbe adatott folyó évi octobertől jövő évi october hóig. Tizenöt vállalkozó jelent meg, köztük legcsekélyebb árért ajánlkoztak a világításra Berger Lajos és Steinhart Antal urak, miért a haszonbérlet nekik adatott át. —­­­ Megjelent Hunfalvy János „Egyetemes tör­ténelmeinek“ második kötete , melynek tartalmát a kö­zépkor története teszi. E munkának első kötete már darab idő óta a közönség kezében van , s meggyőződ­hetett róla , mily stúdiummal van ez kidolgozva azon czélra , melyre szerző szánta. Újólag ajánljuk az olva­sók figyelmébe. —­s Munkácsról írják , hogy ott a helybeli reform, lelkész ifjú neje öngyilkosság által vetett véget életének. Már két hónappal azelőtt megkisérte az öngyilkosságot; karján megnyitotta vérerét, s torkát megmetsző, de akkor a hirtelen érkezett orvosi segély megmentette éle­tét. Múlt hónap 17-én azonban éjjel kiszökött a házból, s a Latorcza vizébe ölte magát. Mondják, mikép férjét is többször igyekezett arra bírni, hogy haljon meg vele együtt. Örülésig emelkedett életunottsága okát nem tud­hatják. Két gyermeknek anyja volt, s alig 25 éves. —­­ A Vas Gereben által szerkesztett Falusi köny­vének második füzete is megjelent és szétküldetett. —­­­ Ráczkeviben a szarvasmarhák vérbetegségben kezdenek dögleni, orvosi jelentések szerint e nyavalya nem ragadós. Meggátlása végett a szükséges intézkedé­sek megtetettek. Tizenegyedik tudósítás, a „losonczi közkönyvtár“ számára felszólításom kö­vetkeztében begyűlt könyvekről, a beküldetés soro­zata szerint : 107) Gyürky Lajos, orvosnövendék 5 kötet. 108) Sándor Károly, nyug. 13. kir. ezredes és 12 földkép ,, ,, 41 „ 109) Bellaagh József, pesti törvény­széki ülnök „ „ „ „ „ 5 „ 110) Kulcsár János, Dunaegyházáról 50 „ teszen 101 kötet, ehhez adva az eddig begyült 5586 , összesen 5687 kötet, valamint könyvtári szekrényekre 115 pft. Pesten, 1851 -­ aug. 30-án. Kubinyi Ágoston, museumi igazgató: Bibllographia. *) Lamartine, A. v., Beschichte der Restau­ration 1-ter Theil. 22 kr. CM. Allioli, die heilige Schrift. Ausgabe mit vollständigen An­merkungen in 12 halbmonatlichen Lieferungen. 2-tes H. 32 kr. CM. Romieu , Spectre rouge. 27 kr. CM. Kunzel, Leben und Reden Sir Robert Peel’s. Ein Beitrag zur Geschichte, constitutionellen Entwicklung zur Politik Englands, während der lezten 40 Jahre (1815—1850) 2 vols. 5 fl. 24 kr. CM. Sand, G. die kleine Kadétté. 54 kr. CM. Friedrich Wilhelm IV. Reden ecl. 54 kr. CM. Korn, Minna, Leipziger Modentaschenbuch für Damen-Ar­beiter. Muster-Album. 1 fl. 48 kr. CM. Munde, französische Handelscorrespondenz. 2 Bände, jeder 1 fl. 30 kr. CM. Politik Oesterreichs, mit Beziehung auf Deutschland. 54 kr. CM. Norton, Stuart of Dunleath 2 vols. 1 fl. 48 kr. CM. De la Harpe, franz. Schulgrammatik. 36 kr. CM. W'agner , Dr. R., Taschenbuch der Physik, mit 329 in den Text gedruckten Holzschnitten. 4 fl. 30 kr. CM. Hassall, microscopische Anatomie des Menschen. 8 Liefrg. 54 kr. CM. Petrarca’s stimmt!. Canzonen, Sonnctte, Balladen und Tri­umphe. 2 Theile. 3 (1. 36 kr. CM. Album der neueren deutschen Lyrik. Miniatur - Ausgabe. 2 Theile gebunden. 5 fl. 24 kr. CM. Sz erk. Francziaország. (!) Páris, aug. 26. — Hétfőn, aug. 25-én nyíltak meg Francziaországban a megyei tanácsok (conseils généreaux). Jelen évben, mint tudhatni, ezen taná­csok politikai jellemmel bb­ondanak, és a revisio párt­hívei nagyon sokat számítnak reájuk, hogy némi nyomást gyakoroljanak a nemzetgyűlésre , az alkot­mány revisiojának másodszori tárgyalása alkalmával. A megyékből érkezett első újságok a revisio párthí­­veinek reményét megerősítni látszanak; nem azért, mintha a megyei tanácsok a revisio iránti kívonatai­­kat már kifejezték volna , mert ezt még csak kettő tette, Seine­ és Marne és Lot-­cs Garonne, hanem a bureault összealkotása miatt, mit már 29 testület­ből tudhatni, s mik oda mutatnak, miszerint ezen huszonkilenc­ testület is a nevezett megyékkel egy­­értelműleg fog szavazni. Az elnöki széket még eddig mindenütt egy rendpárti és revisionista foglalta el. Mindemellett megjegyzendő , hogy az előbbi elnökök hivatalaikban általánosan megmarasztalnak, s hogy a bureau tagjainak választásából még nem lehet ha­tározottan az egész tanács szándékára következtetni. Például, azon megyék közöl, melyek a revistára sza­vaztak, egyik, Lot­ és Garonne épen Baze-t választotta tanácsa elnökéül,azon Baze-t,ki az Elyséenek és a revi­­sionak egyik legmakacsabb ellensége, s a megye mégis a revisióra szavazott. S e mellett azt sem kell szem elől téveszteni, miszerint a revisio kimondása még nem egyet tesz annak kimondásával, hogy az alkot­mány 45-dik czikkelye, mely az elnök viszonti meg­választásáról szól, eltöröltessék. Ha a megyei taná­csok közös felesen nyilatkoznak is a revisio mellé, ebből még nem következik, hogy az abrogatiót is kívánják, mert nem minden revisionisták proroga­­tionisták, s ezt az elyséei lapok feledni látszanak. Ezért nem kellene előre oly nagyon örvendeni. A Patrie hosszú czikke , melyben Francziaország jövendőjét megoldotta, már feledésbe ment. Ezen czikk eredetén valami mesés homály borong. Míg egyfelől defavouálják, másfelől helyeslik, mint a Bulletin de Paris tette. Minthogy a kérdéses czikk a megyei főnökökhöz is megküldetett, ezek jelentést tettek felőle a belügyminiszternek, ki azt felelte, hogy azon közleménytől egészen idegen. A hegypár­tiak különben nem akarják annyiban hagyni, s őr­ködő bizottmányukat összehíni szándékoznak. Az Union, Berryer orgánja, fölszámítja rendre mindazokat, kik a köztársaság elnökei lehetnek, még Laroche Maqueleint is megemlíti, s azt állítja , hogy egy jelöltet kitűzni annyit tenne, mint a jelenlegi állapotot, melynek 1852-en túl úgy sincs élete , he­lyeselni. Egyszersmind határozottan kijelenti, mi­szerint a legitimisták befolyásukat nem a monarchia melletti harcz elérése, hanem az anarchia győzel­mének megakadályozására fordítandják. Hogyan érendik ezt el ? határozatlan nyilatkozatából nem le­het kivenni. A Messager de rAssembléebsat olvassuk: Ma aug. 26-án a neuillyi egyházban Lajos­ Fülöp király lelki nyugalmáért egy csendes gyászmise tar­tatott. Az irgalmasszívű apáczák, iskolák, a neu­illyi polgármester s a községből többen voltak jelen. Ancel, egyházi atya tartá a gyászmisét a megboldo­gult király emlékére. A chórusban látni lehetett Gourgaud tábornokot, a király egykori segédtisztjét és népképviselőt; fiját Vicomte Gourgaud-t; Amable Dubois sommei képviselőt; Jules de Wailly-t, Ger­main Delavignes-t stb. stb. London, aug. 25. — Azon fontos esemény, hogy az összes angol gyorshajók a versenyben, egy ame­rikai hajó által legyőzöttek , arra indítá a királynét, hogy személyesen menne a bámult „Amerika“ fede­­zetére. Egy egész óráig maradt ott, s minden helyet gondosan megnézegetett. Illő királyi tiszteletben ré­­szesíték , miért visszatértekor a hajóslegényeknek 5 font­ot­ ajándékozott. Az Orleans család, északoni körútját elhatározta. Joinville és Nemours hgek Orkney és Shetland szige­teken rövid látogatást tőnek s Amalia királynéval és Nemours hgnővel Glasgoi­ban jöttek ismét össze. Innen Montmorency hű kíséretében az egész család azon regényes hegyi tájékot látogatta meg, melyen Invevary, Lochlomond és Loch-Katrene fekszenek. Vidéki lapok kiemelik a magas személyek egyszerű­ségét, a jámbor királynő jótékonyságát, kit a szegé­nyek ezért mindenütt nagy tiszteletben tartanak. Az Orleans család jelenleg ismét Claremontban van La­jos Fülep halálának gyász emlékünnepélyén. A legutolsó adóvetés szerint London 2,361,649 lakossal bír. A tulajdonképeni belváros 129,144 la­kost számlál, s az utolsó 10 év óta semmit sem sza­porodott , mi azt mutatja, hogy a brit főváros annál­­inkább terjedt kifelé. Következő hivatalos kimutatásból kitűnik, mily látogatott volt London az iparműfelállítás alatt. Gre­­enwick nevezetességeit ez év­­ utóbbi hónapjában 263,171 személy tekinti meg, holott 1850-ben csak 68,404. Az utazók száma Greenwick és Woolwick hajón ez évben 346,000-rel volt több, mint a múlt évben. Egy hajó, mely 1850-ben 5922 utazót, azok közt 91 külf­ödit szállított, ez évben június s július­­hóban 28,926-ot, s azok közt 3,315 külföldit szál­­lita. A Themsetunnelnek is naponként 5 ezerrel több látogatója van. Megjegyzik , hogy ily évenkénti vi­­lágműkiállítás által a tunnelrészvényesek idővel tán kiadott költségeikhez juthatnának. Az United Service Gazette szerint a kormány egy új ezred lovasságot és gyalogságot szándékozik Ir­­landba küldeni, arra nézve is bocsátatott ki rende­let , hogy az ezen országban állomásozó ezredek toborzás útján kiegészítessenek. Azon adatgyűjteményből, mely a hírlap-adó te­kintetében nevezett bizottmány előtt fekszik követ­kező érdekes adatokat közölnek a lapok. Londonban csak a következő politikai lapok jelennek meg: Times, Daily News, Morning-Chronicle, Morning- Post, Morning-Advertiser, és Morning Herald­, továbbá a következő esti lapok: Globe, Sunn, Ex­­prest, és Standard, tehát hat reggeli, s négy esti lap. Skótziá­ban és Izland­ban, ha kivesszük a legkö­zelebb alapított dublini lapot — egy politikai lap sem jelen meg naponkint. Ha tehát a befolyásos hetilapokat mellőzzük, (mert vidéken, különösen Glasgow, Edinburg és Dublin városokban igen sok lap van, mely hetenkint egy vagy két számot ad)­i így látszik a britt napi sajtó messze mögötte áll a francziának, hanem e mellett a Times, a Chronicle, a Daily­ News stb. több pél­dányt küld szét egy nap, mint a legnevezetesebb né­met lapok bármelyike egész héten át. Ekko­rig ezen véleményben voltak a continensen, most azonban az adatgyűjteményből világos, hogy e vélemény a Ti­­mesra nézve áll, de a többire nézve nem. A napi­lapok mintegy 100,000 példányt nyomnak naponkint, és ebből magára a Tímeára 45—48,000 esik, tehát az összes példányok fele. A többi lapok állása nem épen fényes; a Morning­ Postnak még legtöbb előfi­zetője van. Világos már most, hogy az évek óta fenálló lapok alig tudnak annyira menni, hogy a ki­adási költségek teljesen fedezve legyenek; nem csoda tehát, hogy a londoni lapok erélyesen nyi­latkoznak az újság­ papír- és hirdetési­ adó ellen. London. — F. hó 12- és 13-án 4 angol (három tanuló Oxfordból és Smith Albert, az ismeretes an­gol tudós, egy londoni Cockney mintaképe) mászták meg Mont-Blankot. Smith Albert a dolog menetét a Thimes-nek egy levélben következőleg írja meg: „Három űr Christ­ Churchból és 20 vezető kísérő­nek engem. Champunyt kedden reggeli 7 órakor hagyánk el és 4 órakor a grand mulets-i havaso­­kon a tanyánkra érünk, itt tüzet rakánk, és evénk. Éjfélkor ismét útnak indulunk, és pedig lámpákkal, minthogy holdvilág nem volt. Mi a Glacier de Tac­­conay hosszában menünk, és a nagy kúptetőt (hol 1820-ban dr Ilamelt kísérőivel együtt egy tűzfolyam elseperte) mintegy reggeli 4 órakor értük el. Miután sok fáradsággal a jéghasábokon átvergődtünk volna , nekünk minden lábnyomot fejszével kellett a jég­be vágnunk, a Mur de la Coté-n túlléptünk, és szerdán reggeli 10­ órakor a Montblanc csúcsát el­értük , hol félóráig későnk, és tökéletes felhőtlen ki­látást nyerünk. A lemenésnél 1 órakor értünk Grands Muletshez vissza. Innét kezdődik a vándorlás legve­­szélyesb része minthogy a nap tüzes melege a jegesek havából sokat felolvasztott és lábunk alatt a tér minden lépésre engedni fenyegetőzött. De mi köte­lekkel valánk összekötve. Ezen elővigyázati sza­bályok nélkül több veszett volna el közölünk. Végre fél hétre szerencsésen Champung-ba érünk, hol az egész falu élőnkbe jött, és Tai­raz úr, a Lon­don szálloda vendéglőse tiszteletünkre egy kis ünne­pélyt rendezett. Lövések tetettek, és bor osztatott ki, és a híd éjjel fenyőággal volt kivilágítva, úgy vé­lem , mi legnagyobb társaságot alakítunk, mi csak még a hegytetőn együtt volt, de a vezetők rendkí­vüli száma a hó veszélyes állapota miatt, szükséges volt a rosz idő miatt, mely utóbbi szakban itten ural­kodott.“ Rövid ideje, midőn még a francziák nagyobb számot mutattak ki a hegymászásnál, mint az ango­lok. Aug. 13-ra az angolok részére dönte el a kité­rést. Montblanc utolsó megmászása a huszonötödik, az első mennyire tudatik, 1787-ben volt. A touristák között, kik a minapi hegymászásban résztvettek, va­lami Floyd úr is, sir Peel Robert bátyja találtatott. Miután a társaság útnak indult volna , sir Peel Ro­bert Champungba érkezők, és a falunak majd min­den hátramaradt férfiait­ számra mintegy hatvant, meghivá, „hogy a Montblancon alvó angolok egéssé­­gére igyanak.“ Ezen czeremónia igen nagy buzga­lommal tartatott meg, és az udvarias bérezfiak által szeretetreméltó készséggel többször soká éjfélutánig ismételtetett. A hegykirály tetejéről visszatérő Albion fiai, és kísérőik igen fáradtaknak és elbarnultaknak látszottak. Szemeik vértől véresek, és ruházatjuk valamelyest szaggatott. Mindemellett jól látszottak lenni. 8%6-ból igen nyugtalanító hírek érkeztek a dubli­ni várba. A környék úgy nevezett „Bandmänner - Logen emberei gyakran titkos összejöveteleket tarta­nak ; a nép megtakarított filléreit lőpor- , golyó- és fegyverekre adja ki. Sligo városa protestáns lakosai néplázadástól, s egy nagy forradalmi mozgalomtól tartanak. Dublinban ezen rettegést elhamarkodott- s túlzottnak tartják, nevezetesen azért, mivel az izlandi protestánsok kevés kivétellel, nagy mérsék­­lettséget tanúsítottak. ■ : A kath. védelmi társulat pénztárába keletkezése első hetében 244 font st. folyt be. Sh­rewsbury gróf Anglia peerjei legtekintélyesbike, Palermoból aug. 10-kétől levélben jelenté ezen társulatbai belépését, és a fölszentelési költségekre 10 font­ot. küldött be. Reynolds, Keogh és Sadleir urakból álló bizott­mány a kath. véd- és daczszövetség választmánya által, a nép előkészítésére a tartományokba külde­tett szét. Németország, Frankfurt, aug. 25. — Közelebb említik, hogy az angol és franczia kormány határozottan ragasz­kodik összes Ausztriának német szövetségbe lépése ellen közbevetett tiltakozásához, és ebek­ akaratát ismételt tiltakozás alakjában fogja kimondani, mely­ben egyúttal megkisértendi a Bundestag abeli nézeté­nek megczáfolását, miszerint ezen tárgy tisztán bel­ügyi kérdés volna. A franczia köztársaság követe Tallenay, már most a közelebbi hét végén az ismeretes szövetségi határozatra érintett értelemben szerkesztett válasz­iratot , gróf Thun szövetség­ elnökségi követnek kézbesítette. Cowley lord , ki Londonból nemrég érkezett vissza legközelebbi napokban, szinte kézbe­­sitendi kabinetének feleletét, mely lényegileg a fran­czia jegyzékirattal mindenben megegyez. A kurhesszeni végrehajtási költségek még nin­csenek tisztába hozva, s ezért a szövetséggyűlésen még nem kerülhetett tárgyalás alá. A Frankl. Journalnak Kölnből aug. 24-ről írják : Minden oldalról gyaníttatott, hogy a Kölnische Zeitung legközelebbi napokban megintetést várhat. Már tegnepelőtt elterjedt ama leverő hír a városban, miszerint du Mont hírlapja irányának megváltozta­tására s szerkesztő társai egyikének eltávolítására utasíttatott, különben a postai szállítás megtagadása fog egyelőre kimondatni. Mire a kiadó válaszolta : Jövőre vezérczikkeket nem adand, és csupán tények­nek, minden tárgyalás nélküli elsorolására szorítko­­zandik, de munkatársát el nem bocsátandja. A szer­kesztőségnek tegnap esteli nyilatkozata nem hazud­tolja meg e hírt, kimondván, mikép hivatalosan meg­intetett, hogy ha az azon úton, melyre lépett, meg­marad , okvetlenül készen kell lenni a legszigorúbb közigazgatási rendszabályokra. Ezen előzmények után a kiadó azon határozatra jött, mely a Köln­ Zeitungot különösen kegyelő városi népnél általá­nos visszhangra talál, hogy t. i. a lap ne vitessék bizonyos romlás örvényébe. Annyi bizonyos, hogy ezen rendszabály után a tartományi sajtó nem fogja ezentúl a kormány irányában rászólását nyilvánt­­í­tani. Nemcsak a Köln­ Zeitung intetett meg ; nem­csak politikai néplapoknak, hanem mégoly lapok­nak is küldettek figyelmeztetések, melyek tisztán hirdetésekkel foglalkoznak. Jövőre minden tekintet­ben legnagyobb szigorral fognak el­járni, így a többek között halljuk, mikép Düsseldorfba érkező idegenek, ha egy éjjel itt akarnak tölteni,­­ végre a rendőrségnél engedély­levelet tartoznak eszközölni. Frankfurt, aug. 26. A porosz királyi titkos kö­­vetségi tanácsos Bismark-Schönhausen folyó hó 23- kán a szövetséggyűlési elnöknek megbízó levelét általadta. Naugard, aug. 22. Közelebbi napokban a sétá­nyon több sétáló egyén megtámadtatot­t katonák által. Egyik oly szúrást kapott mellébe, hogy néhány óra múlva meghalt, a másiknak bal válla, harmadiknak *) E rovatot Emich Gusztáv könyvkereskedésének szíves­ségéből leírjuk , mely ezutánra is megígérte , hogy az általa beszállítandó minden könyvek czimét velünk köz­­lendi. Mi az európai irodalom e termékeit hetenkint ol­vasóinkkal tudatni fogjuk, ezáltal­­. előfizetőink legna­gyobb részének kedves dolgot vélvén cselekedni. Martens, le guide diplomatique. 2 vols. 8 fi. 12 kr. CM. Der neue Pitaral. 17. Theil. 3 fi, 36 kr. CM. Denkmal König Friedrich’s des Grossen. 1 Bogen 8-vo mit 40 Abbihlgn. 20 kr. CM. Payne’s Universum und Buch der Kunst. I Baud. 19. Heft. 27 kr. CM. Possart, Characteristik der homoeopathischen Arzneien. I Band. 2 fl. 42 kr. CM. Simon Dr., Ricardos Lehre von der Syphilis. I Band. 2 fl. 16 kr. CM. Deutingcr, Bilder des Geistes in Kunst und Natur. Gezeich­net auf einer Reise nach Paris im J. 1850. 2 fl. CM. Vogl, Pastoraltheologie. 6 Aufl. 2 vols. 6 fl. CM. POLITIKAI SZEMLE. Pest , sept. 1—jen. (!) Parisból, aug. 26-ka és 27-kéről a megyei ta­nácsok ülésén kívül alig valami politikai fontosságú. Két megyei tanács az alkotmány revisiojára szavazott, s ezen első jel után , az Elysée azon reményben van, hogy a többiek is az alkotmány revisioja és a 45-ik czikkely eltörlésére szavazandanak. Az Elysée öröme igen koráni, már csak azért is, mert azon két megye is az egész és törvényes revisiot akarja, az alkotmány ill-ik czikkelye szerint, t. i. ha a­­ szavazat kikerül, mi a baloldal ellenállása miatt alig lehetséges. Az angol kormány, mint hallszik , a franczia kor­mányhoz egy jegyzékiratot intézett azon tömérdek fegy­vervásárlások , és hadkészületek miatt, melyeket Orosz­ország az 1852-diki eventualitásokra teszen. A belga gyárakban minden fegyverkészletet megvásároltatott. Azt is beszélik , hogy egy nagy gyárnál a vincennesi vadászok fegyvereihez hasonló vadász fegyverekre az orosz kormány megrendeléseket tett, s húsz zászlóalj vadászt akar fölfegyverezni. 2’wrm-ból írja a Croce di Savoya, hogy Gladstone­­nak lord Aberdeenhez intézett levelei a nápolyi kor­mányt nagyon fölingerelték. A miniszteri tanácsban elhatároztatott, hogy hivatalosan nem felelnek Glads­tone iratára , s megmaradnak az előbbi úton. Egy mi­niszter , a Corriere Mercantile szerint, úgy nyilatko­zott, hogy a kormány a felelettel mit sem nyerne. Madrid­ból érkezett tudósítások szerint, ott még mindig miniszterkrízistől tartanak. A neuillyi lelki atya legbuzgóbb ájtatosság köze­pette. A szolgálat után, egy requiem énekeltetett. Minden jelen voltukon a fölindulás jelei látszottak. Néhányan könyökre fakadtak. Könyörögtek a ki­rályért, ki nincs többé, és Francziaországért. Neuilly azon hely, hova a meghalt király elvo­nulni szokott volt, a családi örömök élvezésére. Páris több egyházában hasonlókép tartottak egy­házi szolgálatok Lajos Fülöp király emlékére. Nagybritannia-

Next