Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)
1852-12-22 / 837. szám
1852- harmadik évi folyam. előfizetési föltételek Vidéken: Pesten Évnegyedre 5 f. — k.p. .E«y hónapra 1 ft 30 p Félévre 10 «— ’» « ! Évnegyedre 4 „— „ A havi előfizetés, mint a 1 Félévre . Számonkinti e 1 a d a 8 is ‘ megszűnt. Egyes szám. . 4 „ „ 839 E PESTI WPLC. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ,nyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri utcza Laffert ház 8. Szerkentési iroda: úri utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinkt fogadtatnak el. Szerda, dec. 22-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdij , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünnep utáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. TARTALOM. Hitbizományok és minimum II. Egerből : Időjárás. Nyilvános élet. Casino-egyesület- Színészet. Császár Ő Felsége trónraléptének ünnepélye dec. 2 -kán. Az új perrendtartás stb.) Hivatalos. (Katonai rögtönbirósági ítéletek. — A hírod. törvény- és kormánylap LXXIV. darabjának tartalma.) Fővárosi hirtár. Vidéki hírek. Ausztria. (Bécsi hirek és események ) Francziaország. (A császár házassága meghiúsult. A pápának Parisba jövetele. A senatus. Hivatalváltozások. Mary-Lafon a katakombákban. Vegyesek.) Nagybritannia. (A dec. 13-kai alsóházi tárgyalások vége. Bogotái hirek.) Dánia. (Volksbing-ülések.) Helvétia. (A kath. párt öröme az uj franczia császárság fölött.) Amerika. (Japani expeditio. Fillmore a Crescent City ügyében. — Hirek Buenos-Ayresből.) Legújabb. Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Thierry Amadé Atillája. — Nemzeti színház. — Börze.) Budapest, dec. 22-én. HITBIZOMÁNYOK ÉS MINIMUM. II. Pest, dec. 21. Igen messze vezetne bennünket, ha itt mindazon plausibilis kifogások czáfolgatásába akarnánk ereszkedni, melyek a majorátusok, s örökös birtokok ellen elsőben Francziaországban, később a német államokban a theoriák emlőin felnevelt világszervezők s ideologok serege közt felmerültek, s igy végre mintegy két tized óta hazánkban is szőnyegre kerültek. A leglényegesbb kérdés megfejtése körül az, vájjon- el kárára váltak-e Angolország mezőgazdasági felvirulásának a megoszthatatlan nagybirtokok? Mint látjuk épen nem, sőt helyes bérrendszer alkalmazása által mind a népességi illő arány eléretett, mind a mezőgazdaság a jövedelem oly fokára emeltetett, mely nekünk itt mesésnek látszik. 2or Természetelleni-e az, ha az érdem, szorgalom, vagy születés lábtáján felemelkedett polgár akár jóllétét, akár áldozatképességét szerzeményének lekötése s utódok bekövetkezhető pazarlásának korlátozása által unokáinak unokáira is átörökíteni akarja? — Szerintünk ez igen természetes ösztön; úgy hisszük, alig találkozik apa, kit takarékosságra az nem vezérelne, hogy gyermekeit jó módban hagyhassa, s hagyománya által még unokái sorsát is, ha lehet, biztosítsa. S ha a szülők méltán rendelkezhetnek szabadon keresményekről véghagyományilag, úgy nem korlátozhatni őket abban sem, hogy az elsőszülöttnek a hagyomány nagyobb részét juttassák , s ha joguk van ezt fiaikra nézve tenni, nem lehet őket korlátozni abban sem, hogy e rész az unokák során is lefelé az elsőszülött illetősége maradjon, már csak azért is, hogy szerencsétlenségek esetére a családnak elszegényült tagjai ott menhelyet és iszápot nyerjenek. 3or Ártalmas-e valamely földmivelő országnak, hogy míg nagyobb része kis gazdák közt feloszlik, egy része legalább kiterjedt birtokokból álljon ? S nem szerencsés áldásra a közbirodalomra nézve, hogy mig nagyobb része a népesség kellő arányát mármár túlhágja s a megszaporodott nép a kivándorlás eszméjével kezd foglalkozni, addig egy másik részében, nevezetesen hazánkban, még terek vannak, melyek termesztményeik feleslegével nemcsak a közbirodalmi iparnépességet látják el olcsó élelemmel, de a külkereskedést is, aktív állapotban tartani képesek kiviteli terményczikkeik által ? Ki az előrebocsátott három pontban megegyez, (s azok ellen csak elfogultság tehet kifogásokat) az elsőszülöttségi hitbizományok hasznos és szükséges voltát is kénytelen elismerni mind az összes közbirodalomra, mind különösen hazánkra nézve. A kérdésnek históriai oldalát, a nagy nemzetségek támasztását és fenntartását alig merjük érinteni, mert azon democratáink nagy serege, kik véletlen szegénységük daczára gyermekeikből nem akarnak földmivest és mesterembeket nevelni, hanem ezeket minden áron „urakká“ igyekeznek poussirozni, — a magasb aristocratiától látóibb lemondást s önmegtagadást igényelnek; s mig egy részről a mágnástól a legnagyobb áldozatokat követelik, ugyanakkor meg akarják azt „egyenlőségi elvnél fogva“ a módtól fosztani, hogy örököseit hasonló áldozatképes helyzetben hagyhassa. Pedig mire a magyar történetében büszke, az egyszersmind nagy nemzetségeinek története. Hol ellenben nagy birtok nem létezik, ott nagy nemzetségek nem tenyésznek. A monarchiákban a tömeges nép s a trónok közt oly nagy a hézag, hogy azt a gyakorlati világban egyedül a nagy nemzetségek tölthetik ki, s mindaddig, mig az európai szárazföldön a monarchia lesz a társadalom alapja, s úgy hiszszük, ez rendeltetése; még századokig azon magas osztály oly szükséges elem, melyet a népnek a józan szabadság, a koronának a külfény, hatás és állandóság érdeke teszen természetes nélkülözhetetlen frigyesévé. Ily szempontból vette a dolgot Napóleon, a legnagyobb állam-organisátor, midőn rögtön megválasztatása után az aristokratiát, melyet a convent kiirtani igyekezett, nagyobb fényben, mint valaha, visszaállttá. Az aristokratia nem czivileg, nem egyénileg, hanem teljes hisztériái öntudasában s értelmi és vagyontekintélyével, mint országrend, mint mérséklő egyensúly, csak a respublikával s autocratiával nem fér meg, s még is mindkettőben önmagától támad, amott a patriciusok, senatorok , emitt a hadvezérek és udvarnokok sorából, a természet logikája által arra alakitatván, hogy az emberiség fejlődésében a társadalmi ellentéteket kiegyenlítse és összekösse. S ma már, midőn törvényelőtti egyenlőség az irigységnek minden ürügyét elvette, s midőn a nagy nemzetségeknek minden egyéb előjoga megszűnt, mint a cultura, tudomány, ízlés, polgárisodás és művészetek vezéréül, a közérdekek hathatós támaszáúl s a trónnak környezetéül szolgálni, s valóban valami roszabb, mint puszta tudatlanság kellenék hozzá, hogy egy ily tiszteletreméltó osztály fenntartására s ápolására nemzetgazdaságilag szintúgy mint sociális és politikai tekintetben sürgős institutiót, mint a hitbizományok intézete, valaki kárhoztatna, annál is inkább, minthogy a jóravaló ösztönnek, bármily sorsú és születésű egyéniségben támadjon is az, az itt el nincs zárva, akár közpályán, akár polgári szorgalom által, azon polczra vergődni, honnét a nagy nemzetségek szoktak keletkezni. Eger, dec. 17. Az ősz folytonos esőzéssel beköszöntvén, a különben is egymással oly ritkán érintkező lakosok jobbadán saját családjaik körébe húzódnak meg, távol minden érintkezési ügylettől, gondolván: a nyilvános élet s annak következményei nem érnek annyit, hogy azért a benső, de kis örömökben gazdag családi élet érette áldozatul hozassák. És bizonyára a családiság szép s élvezetes öröm, de más részről a társasági összejövetek hiánya, s egymástéli visszavonultság komor, utókövetkezményeiben hideg jellemvonást teremt az egyénben, mely mindig erősbülvén, végre annyira kifejlik, hogy ez elhatározólag az egyént közlékenységétől, társaságbani jártasságától megfosztja, s olyanná alakítja át, kit sem az események meg nem hatnak, sem semmi föl nem lelkesít. Épen ezért kívánnék mi lehetőségig a még magában fenálló casino-egyesületet széles alapra fektetni, de egyszersmind kötelezőbb alapszabályokkal ellátni, hogy így valamint egyrészről a részvénydíjakat, a részvényesek arányáhozi mérséklete által a jelennél kisebb összegre leszállítaná, úgy más részről azzal, ki az alapszabályokat meg nem tartja , szigorún elbánna. Valóban amint halljuk, ezen egyesület jelenben több új részvényest nyervén, meg vagyunk győződve, hogy a magyar irodalmat 1848-dik év előtti lelkesedéssel fogja pénzereje növekedéséhez képest újra pártolni. A már érintett egyhangú, rideg s magába vonuló neveltebb lakosságot a jelenben itt működő színésztársaság olykor a feneketlen sár daczára is előadásain összegyűjti, mindenesetre Fáncsy Lajos itt működése lévén a villanyozó erő. Az előadásokról nem sokat lehet írni, s bizonyára egy valódi ítész az egész társaságról röviden azt jegyezné meg , hogy előadásaik, Fáncsy Lajosét kivéve, csak az előadókra jók, mert érette pénzt kapnak , a nézőkre pedig azért hasznos, mert a nézésben elálmosodnak. Ha már megemlítik, hogy nagy sár van, azt is megmondhatjuk, miszerint az utczák kövezete annyira meg van romolva, mikép a főutczán sem lehet tengelytörés félelme nélkül áthaladni, s ebből származott kényelmetlenségnek s közlekedést akadályozó körülménynek csak a város elöljárósága az oka , miután a közigazgatási hivatal múlt évben annak újbóli kijavítására mindent meg akart tenni, s valóban a munkához hozzá is kezdetett; de a kivitelben , a városi elöljáróság által elbe gördített akadály miatt, megakadályoztatott, s most ezért csak térdig járunk a sárban. Császár Ceige trónraléptének ünnepélye, szokott templomi szertartással ünnepeltetett meg dec. 2-kán; jelen levén a székesegyházban mind a katonai, polgári s papi hatóságok, mind nagyszámú ájtatos nép, közebéd nagyprépost Lévay Sándor ő nagyságánál tartatván. Az új perrendtartás életbeléptetése minden esetre kívánatos, megszüntetvén több oly hiányt, melyek a váltói, szóbeli s régi törvények szerinti tárgyalások összezavarodásából keletkeztek. Azonban elkerülhetően szükségesnek mutatkozik , hogy az ügyvédek rendezése ezt megelőzze. Itt megemlíthetni véljük, miszerint nekünk nagyon furcsának tetszett, hallván azon közönséges és alaposnak állított hírt, hogy az ügyvédeknek majdnem többsége , folyamodványiban azt állította, mikép a német nyelvet annyira értik, hogy azon tárgyalni is képesek; mi azonban tudni hiszszük, mikép Egerben alig van egy két ügyvéd, ki ily értelemben németül tudna; és ezen állítás utókövetkezménye amint a magyar nyelvre hátránynyal lehet, úgy másrészről tévedésbe hozhatja azokat, kik az ügy rendezésére hivatvák. De valamint az ügyvédek rendezése kívánatos , úgy bizonyára a bíróságok kiegészítése okvetlenül szükséges. Az ideiglenes rendezet behozatala óta több hivatalnok részint elhalálozván, részint arról önkényt lemondván, részint működésükben akadályoztatván, a megkívánt gyorsaság nem mindenütt teljesíthető. Azon előfeltétel mellett, hogy ha a végszervezet behozatala nem egyhamar következendik be, akkor leginkább a polgári ügyek tárgyalása egészen felakadand, mert a megszaporodott bűnügyi vizsgálatok, ítélethozatalok annyira igénybe veszik a teljes számban együtt sem levő bíróságokat, mikép csak ezekkel elbánni is alig lehet. Ha még a megszaporodott s csaknem halomra nőtt, kidolgozatlan ügydarabokhoz meggondoljuk még azt is, hogy az egri cs. kir. 1. oszt. járásbíróság hivatalos irodája, melyben 6. Írnok dolgozik, alig másfél öl hosszú, s egy öl széles, s melynek minden helyiségét íróasztalok foglalják el, úgy annyira, hogy a panaszoskodó alig mehet az ajtón be a nélkül, hogy orrát az asztalba ne üsse. És ezen irodába folynak be azon bűnügyek, melyek az egri C3. kir. társas bíróság köréhez sorozvák , s melynek hatása Heves, és Szolnok megyékre, közel háromszáz ezer lélekre kiterjed. A járásbirónak csak volna tévés szobája, de a járási ülnökök saját lakukban kénytelenek dolgozni, mert az irodában alig férnek el az Írnokok, s kik, — szemfájásról panaszkodnak, — oly sötét lévén az. Valóban Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1853-ik évi folyamára. Komoly czélul tűztük ki a „Pesti Napló“-t a közelgő tíj évtől kezdve, minden egyesíthető erővel, lehető legérdekesebben állitni ki, mi végre semmi fáradságot s költséget nem kímélünk. A lap politikai részét illetőleg, sikerült publicistáink elismert jelesleteit megnyerni, s egyelőre szakonkinti czikkíróból következő urak mutathatók fel a t. dv. közönségnek : Récsy Emil sgíszigazgatás, államgazdászat, pénz- és tanügy szakában, Hunfalvy Pál társadalmi, történeti s nemzetgazdászati ügyekről hozand czikkeket; Wenzel Gusztáv történészeti és törvénykezési, Szokolay István polgár-és büntetőjogi, Urházy György külügyi kérdéseket fejtegetend; Bírányi Ákos ipar-, kereskedelmi és közlekedési tárgyakról írand. Azonkívül K. Kemény Zsigmond úr ígéretét is bírjuk, miszerint dolgozatai által érdekesítendi a Pesti Napló hasábjait. Belföldi levelezéseink már most is oly lábra állítják, miszerint az olvasóközönség igényeinek mind számra mind minőségre nézve megfelelhetnek, igyekezni fogunk azonban a vidéki életnek még több oldalú képviseletet szerezni lapunkban. Külföldi levelezéseinket is lehetőleg szaporítandjuk. Azon meggyőződésben, miszerint a mindennemű közhasznú intézetek s társulatokban haladásunk, nemzeti virágzásunk és jólétünk egyik főtényezője fekszik, és hogy a nyilvánosság egyik legfőbb tiszte, azokat folytonosan szem előtt tartani, s működésöket, mozgalmaikat a haladás s tekély érdekében szakadatlan figyelemmel kísérni , intézkedést tettünk, miszerint azok lapunk hasábjain rendesen képviseltessenek, s ennélfogva számukra jövő új évtől fogva egy külön rovatot szentelendünk a „Fővárosi hirtár“-ban. A „Ma tár“-nak is folytonos érdeket kölcsönzendünk legválasztékosabb változatos tartalommal. Azonkívül, hogy a tudományok és szépművészetek több ágaiból rendes munkatársaink lesznek a Műtár számára , többi közt a megjelenő nevezetesb irodalmi művek bírálatát s ismertetését, megjelenésök után lehető leggyorsabban közlendjük, rendes színházi bírálatot avatott egyes kézzől, végre érdekes eredeti regényeket s beszélyeket legjelesebb szépirodalmi szerzőinktől adandunk. Műtárunkat a felnevezett rovatokban becses dolgozataikkal állandón ellátandják : Jókai Mór, Vahot Imre, Erdélyi János, Dr. Wenzel Gusztáv, Brassai Samu, Bérczy Károly, Ney Ferencz, Pompéry János, Litkey Károly, Székely József, Lónkay Antal, Gyulay Pál, Degré Alajos, Kőváry László, Dózsa Dániel urak. Lisznyai Kálmánt , a „Palócz dalok“ elismert nevű szerzőjét is megnyertük a „Műtár“ számára. Névszerint Jókai Mórtól „Egy római család“ szmntű történeti regényt közlendünk. Iparkodni fogunk, a külföldi híreket első kézből adni, s a külországi ügyeket legjobbaknak elismert kútfők után érdekes választékossággal közleni. S mindezen fáradozásaink és a megkívántató áldozatok daczára, a lap előfizetési föltételeit nem változtatjuk, s ezek tovább is az eddigiek maradnak. Előfizetési föltételek: Vidékre postán küldve félévre 10 forint, — évnegyedre 5 írt p. p. — Pesten házhozhordással félévre 6 frt,— évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICSI GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén.— Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. a EHNCH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos.