Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)
1853-01-15 / 855. szám
1853. negyedik évi folyam.a 1855 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre . 10 ., — „ A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. Pesten: Egy hónapra 1 f. 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ Félévre . 8 „ — „ „ Egyes szám ■ . 4 ,, ,, A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: (Úri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. -2. Szombat, jan. 15-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy-1 Magánviták négyhasábos petit-sora 4 p. hasábos sora 5 pengő krjával számittatik. A beiglatási s 10 p. krnyi külön blyegdí előre lefizetendő a krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre fizetendő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalába. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve —jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. _____________________________________ EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Élet és Irodalom III. Levelezések. (B e r e z n á r ó 1. (Vasgyár üzlet). — (Vasi levelek. IV. Közállapot. Farsang. Dologház. Cselédügy..) Hivatalos. (Csász, ny ilt parancs a házaló kereskedés iránt uj törvényt kibocsátó.) Fővárosi hirtár. Vidéki hírek. Ausztria. (Bécsi hirek és események.) Francziaország. (Estvéry Wienwerkerkenél. Mathilde hgnő meghivó jegyei. Bonaparte Péter. Lizeranne. A török zultán megbízó levele. Langlois Amerikában. Egy gazai Nap. Lajos tiszteletére. Lola Montez volt férjének végrendelete. A párisi színházakról ) Nagybritannia. (Windsori napok. Gladstone Jigge- Orleans hgnő képgyűjteménye. Zsidó emancipatis. Északamerika követeinek fizetése és kiadásai.) Németország. (Berlin. München.) Dánia. (Országgyűlési ülések. Elfogadás újév napján. — Öngyilkosságok szánta. Az öröködés-ügybeni huszonöt tagú bizottmány.) Spanyolország. (Madrid.) Oroszország. (Oroszosító törekvések. Csász ukáz. — Varsó környékén marhadög.) Törökország. (Visszapillantás a múlt év eseményeire.) Legújabb. Telegráf! tudósítások. Vegyesek. (Tarlózatok. Nemzeti színház.) Műtár. (Nemzeti színház.) ÉLET ÉS IRODALOM. III. A portugallok és spanyolok felfedezései, s a roppant lendület, melyet ez által a tengeri kereskedelem nyert, hatalmasan folytak be az egész európai országok belkereskedelmére is, s az olasz félszigeten kívül, melynek köztársaságai, kivált a keletindiai hajóút divatba hozatala után, sokat vesztettek virágzásokból, s a többi jelentékeny államok hihetetlen gyorsasággal haladtak iparban, vagyonosodásban, a közforgalom élénkítésében elő. . A gépek , erőművek , a természettudományok és a középosztály korszaka nyílt meg. A polgárrend, melynek előjoga és politikai befolyása Nyugat- és Sözépeurópa nevezetes részében a középidő alatt sem volt csekély, az újabb századokban a pénzaristocratiát kezdé a születés aristocratiájával szembe tenni, s kivált az első franczia forradalom után mindig több kilátással a diadalra. És most már odajutott, PESTI NAPI, hogy félelmes vetélytársa, kivel makacsul küzd, nem annyira a védelmi harczra szorult aristocratia, mint a felvergődni akaró democratia, socialisticus és a régi birtok-eszméket új vitatás alá vonó színezeteivel együtt. Ezen átalános megjegyzés után tárgyamra térek vissza. Azt akarom elmondani, miként a kereskedelem és gyáripar élénk emelkedésével, némely államokban a kormányon , a municipiumokon, s a gazdag magánosokon kívül, még egy negyedik tényező is támadt, mely vállalkozni kezdett a közhasznú építmények előállítására. Az associatiokat, a részvénytársulatokat értem , melyek a nagyobb és kisebb pénzerőknek bizonyos czélokra, öszpontosítása által, a magánosok értékét sokkal felülmúló tőkékről rendelkeznek , s rövid idő alatt oly eredményeket képesek felmutatni, melyeknek elérése iránt a régi világ Herodes Atticusai kétségbeestek volna. Ez ismert tény. De az már kevésbé ismertetik a gondolkodók által is, és vizsgálatot érdemel, hogy t. i. minő politikai s társadalmi légkör szükséges arra, miszerint az assotiatióktól kezelt vállalatok számukra és fontosságukra nézve bámító nagyságban tűnjenek föl ? Taglaljuk tehát. A részvénytársulatok alapja a középosztály, mégpedig fejlődésének oly szakában, midőn kebléből a pénzaristocratia már kiemelkedett, vagy legalább a kiemelkedés processusa élénken halad. A pénzdynasták hitelén és nyerészkedési reményein nyugszik — egyes gyér kivételeket ide nem értve — a részvényvállalatok sorsa. Azonban noha itt a fő súlyt az úgynevezett nagypolgárság adja, vannak mellékes tényezők , melyek , bár nem döntő , de nem is lényegtelen befolyást gyakorolnak. Hol az aristocratia szelleme még életundorsággal bir; hol az egyenlősítési törekvéseknek még nem sikerült a felső osztályokat ledönteni, hogy aztán a tőlök elvett hatalmat magoknak meg nem tarthatva, korlátlanabb természetű erőknek ajándékozzák ; hol az aristocratia érti érdekeit és önfentartásáról tud gondoskodni: az oly államokban a jelentékenyebb részvényvállalatoknál mentős több, s minél tekintélyesebb nevek által képviselteti magát. Belőle telik leginkább ki az, mi díszt, fényt, pártok előtti renommét, s hazafias színezetet vett, a különben anyagi számításokon nyugvó vállalatokra. S bár a pénzöszveg nélkül, mely az ő részvényeiből jön öszve, a czél szintúgy létesittethetnék, mégis belátása , tapasztalatai, a mocskos üzletektőli természetes tartózkodása és magas politikai helyzeténél fogva, hasznos szolgálatokat nyújt, mind a részvénytársulatok igazgatása körül, mind a külső akadályok elhárításában. A második szintén figyelmet érdemlő tényező, mely az ily associatióknál mutatkozik, azon democraticus elem, mely a kalmárboltokból, az ipar műhelyeiből, a magistraturából, a vidéki kisebb birtokos osztályból, az ügyvédi karból, a tudomány és szépművészetek embereiből csatlakozik minden figyelmet gerjesztő részvényvállalathoz. A pénz, melyet ezek egyes részvényeikkel ömlesztenek a társaság tárába, ritkán bír, csak magában , nagy jelentőséggel, s különben is, a jövedelmező anyagi vállalatoknak oly sajátságuk van, hogy míg a dividendekre kerülhetne a sor, a csekély vagyonnak részvénye rendre a bankárok és üzérek kezébe kerül; azonban, mégis kétségtelen, miként a democratikus elemnek a szőnyegre hozott anyagi vállalatokhoz járulása, azoknak erkölcsi súlyát, és népszerűségét szaporítja. Eként tehát a társulatok általi építményeknél a haszon többnyire néhány bankár zsebébe foly, de a létesítés dicsősége és fáradalma az állam minden életelevenséggel s politikai tekintéllyel bíró osztályait illeti. A mondottakból látható , hogy az associatiók csak oly országban idézhetnek még az anyagi téren is — mert a szellemit nincs szükség említenem — nagy eredményeket erő, hol már a különböző néposztályok egymáshoz közelítettek, hol az aristocratia elszigetelt helyzetéből kilépett s büszkeséget többé nem keres a polgári rend megvetésében ; hol, végre , a democratikus elemek mozgékonysággal bírnak, s a vállalkozási tervek népszerűsítésére erélyök, részvétük , izgatásaikkal járulhatnak. Ez az egyik kellék. De hozzá még más körülmények is szükségesek. Mert, hogy a részvénytársulatok ne csak egyes vállalatokat létesítsenek, hanem folytonos , élénk, versenyző működésben legyenek, arra bizonyos foka kell a nyilvánosságnak, a véleményszabadságnak és alkotmányos életnek. Aztán mellőzhetlen bizonyos elhallása a hűbéri rendszernek; mellőzhetetlenek oly törvények, melyek a személyi és vagyoni hitelt emeljék , s a birtokjogon az átalános érdekek tekintetéből — az úgynevezett kisajátítási intézkedések által — némi csorbát ejtsenek. Végre a részvénytársulatok az emelkedés legmagasabb fokára ott jutnak, hol a sok kormányzás nincs divatban, hol az egyéni szabadság széles , hol az igazgatás formája nincs franczia szigorral centralizálva. Szóval : van bizonyos stádium, melynek határain túl vagy innen a részvénytársulatokra kevesebb hatáskör és szerencse mosolyg. A középidő institutiói és szelleme alatt nem foganhattak volna meg. Az újkor szigorúan öszpontosított, államformái mellett működésök egy részéről más hatalmasabb erő számára kell lemondaniuk. A socialisticus irányú democratiában, mely a nagypolgárság és bankárvilág ellen dühöngene, kevés életjelt adhatnának. Teljes virágzásuk saisonja, hol hibáikat és erényeiket szabadon kifejthetik, az oly alkotmányos állapotok alatt van, melyek mérsékelt aristocratiaiak, vagy pedig mérsékelt democratiaiak. Berezna, jan. 7. Az itteni iparvilágban a jelen 1853-ik év kezdetét többi közt egy uj vasgyári vállalat üdvözlé teljes sikerű létrejöttével. Szatmármegyének mintegy 8 négyszög mértföld területén fekvő hegyektől környezeti része emberi emlékezetet felülhaladó időtől kezdve Avas név alatt ismeretes, ezen minden oldalról faanyagban dús béretek által körüllánczolt megyerész 13 oláhajka, s vallása, és három magyarajka, s református vallása helységeket foglal magában. Szatmár megyéből Mór- Előfizetési fölhívás a 1853-diki első félévi folyamára. Megjelenik e lap — hétfőt és ünneputáni napot kivéve — minden nap reggel. A szerkesztőség mindent elkövet e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg, az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek : Vidékre postán küldve fél évre (január—junius) 1© ft. — Negyed évre (január — martius) 5 ft pengőben. Pesten házhozhordással fél évre (január—junius) S ft. — Negyed évre (január—mart.) 4 ft pengőben. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úti-utcza 8. szám, az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögetén. — Vidéken, minden cs. kir.postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA NEMZETI SZÍNHÁZ. Még a közelmúlt év végén egy figyelemre méltó újdonság fordult meg színpadunkon, a „Tiszaháti libácska“ czímű egyfelvonásos vígjáték, melyet Bayard után Bulyovszkiné alkalmazott magyar színre. Az a hír is kerengett, hogy a franczia devise csak egy kis ártatlan fogás vala. Akárki irta legyen is azt, van benne sok jó, de azért nincs egészen hiba nélkül.—Berki Oszkárnak, egy vagyonos, műveit ifjúnak, a szülők kívánatéra, báró Alpári unokája, Agnes, van nőül szánva, kit ő nem ismer, s ki felől egy fővárosi iparlovag, Zabfalvi által úgy van értesítve, hogy jövendőbelije csak olyan együgyű falusi libácska. Azért hát, hogy a leány rokonai előtt meggyűlöltesse magát s ez által a kötendő házassági frigynek elejét vegye, úgy lép fel a báró házánál, mint egy bárdolatlan, ügyetlen ficzkó s a bárót és nejét csakugyan elidegeníti magától. Hogy Berki oly ember szavainak, mint Zabfalvi, előleges vizsgálódás s meggyőződés nélkül hitelt ad , az tőle nagy gyöngeség, — de ha már benne van, lássuk mint eviczkél ki a hinárból. — A leánynak , színlelt bárgyusága daczára is megtetszik az ifjú, s ahelyett, hogy hidegen fordulna el tőle , nyájas tanácsokat ad neki arra nézve, mint viselje magát illedelmesen. Ez megteszi a hatást, s Berki látván, hogy Ágnes okos és kedves kis teremtés, föleszmél csalódásából s fordítani akar a dolgon. Ekkor érkezik meg a házhoz , ki őt jégre vitte , az üres fejű és keblű Zabfalvi, oly czélból, hogy az előkelő és gazdag leányt nőül kérje meg. A sima, udvarias iparlovag csakhamar behizelgi magát a báró és báróné kegyeibe, kik , mind a mellett, hogy az új vendég szemtelen tolakodása szembetűnő, nagyon is hamar megegyeznek abban , hogy unokájukat neki adják nőül. Berki most már azon töri a fejét, mint kellene a szép madarat hálóba keríteni. Ügyes fogása által vallomást csikar ki Zabfalvitól, miszerint Ágnesről ő terjesztő a hirt, hogy együgyű falusi libácska. E vallomását rajthelyből a leány is hallja, s hogy s rajta elkövetett méltatlanságot megboszulja , Zabfalvi előtt együgyűnek színleli magát, a mire ugyan a dolog kifejlődése után nem igen nagy szükség van többé. Az iparlovag cselszövénye megbukván, Berki a maga valóságában lép fel Ágnes és rokonai előtt, s házasság fejezi be az egészet. Ez érdekes helyzetekben eléggé gazdag vígjátéknak nem kis előnye az, hogy az alakoskodás miatt a két főszerep vivőinek szép alkalom nyílik benne egyenesítő képességeket kitüntetni. Lendvai Berki Oszkárt, úgy is mint szegletes, ügyetlen ficzkót, úgy is mint sima, udvarias ifjút, majd mind tettetett beteget — sokoldalú eredetiséggel adá. Bulyovszkiné a kedves, eszes Ágnest, színlelt együgyüségében is jellemzőleg ábrázold , hanghordozása s minden mozdulata, s különösen nevetése igen sikerült. — László Zabfalvi fővárosias affectálását jól emelte ki, s Telepi a szolga szerepét mulattatólag adá. — Udvarhelyi M. nem úgy nézett ki, mint egy báró, hanem mint egy óvilági táblabiró, s az Alpári név elébe a báró czintet bigyeszteni, különben is szükségtelen, sőt a darab szellemével ellenkező dolog vala. — Ez újdonságot az ,,Egy ur és egy asszonyság“ czimű ismert franczia vígjáték előzte meg, melyben Latkócziné és Szigeti jelesen tünteték ki magukat. Felvonások után lánczegyveleg is volt, s a tót jellemtáncz legnagyobb sonsatiót csinált. Ámon Róza derék kis tót fiú. Az új évet Szigligeti Csikójával nyiták meg, s Atkári Emilia épen úgy ejte ki a szavakat, mint az iskolásgyermekek szoktak szavalni vizsgálattételkor. — Oh színészi képezde! jöjjön el már valahára a te országod , mely talán Egressyt, a szépszavalás mesterét is kiemelné az operai rendezőség terhes hivatalából. Január 7-kén, először : A K o 1 d u s n ő. — Dráma 5 felv. írták Anicet-Bourgeois és Masson. Fordította Csepregi. — „Hatásos franczia színmű csattanós jelenetekkor” — ezt jegyzi meg valaki e darab felől, mit tagadni nem lehet, hanem hogy megfelel-e a drámai költészet magasabb műköveteléseinek, az már egészen más kérdés. — Bergen Pál, gyárosnak szép neje s leánygyermeke van , kiket igen szeret, s családi életében egy ideig fölötte boldognak érzi magát. Azonban a szép nő beteges kezd lenni, s a jó férj fürdőre küldi őt, ki itt nemcsak testileg, de lelkileg is meggyógyul, miután szivét, mely eddig szerelemtől üres vala, egy gazdag ifjú meghódítja s boldogsággal tölti be. A jó férj véletlenül nyomába jön a dolognak, kihallgatja nejét, midőn ez napájának a psychologiai igazság daczára , megvallja szerelmét, s férje iránti hűtelenségét. Hogy ő ezt teszi, és hogy Bergen úr annyira felindul azon, miszerint nejét házától elűzze, s földönfutóvá tegye, ennek nincs semmi alapja, mert Margit nem szerelemből ment hozzá nőül, hanem csak atyja parancsára, ki