Pesti Napló, 1853. március (4. évfolyam, 892-917. szám)
1853-03-22 / 910. szám
énekével vegyül, é s a mezei gazda keblét ama megnevezhetetlen édes érzés dagasztja, melyet az isten szabad ege alatt működök szó és magyarázat nélkül értenek , de a melyről a városi lakosnak képzelmet adni a leghatalmasabb ékesszólásnak sem sikerülne. De a gazdászat ezen kellemes és érdekes szakában csodálkozva tapasztaljuk az itteni gazdászati fensőbb tanintézet tanitványinak távollétét, kik bevégzett próbatételeik után f. hő 10-ke óta elszéledtek, hogy a tavaszi szünnapokat, melyek az idén ápril 5-éig fognak tartani, otthon a kényelemnek szenteljék. E tüneményt, s hozzá hasonlókat 20 év óta, mióta tudniillik a jelen fensőbb gazdasági intézet itt fenáll, elég alkalmunk és időnk volt ugyan megszokni; vannak azonban aránytalanságok és czélszerűtlenségek, melyekkel megbarátkozni a legjobb akarat daczára is lehetetlen. Miért töltik a gazdászati növendékek a mezei gazdaság legtanuságosabb és fontosabb szakait t. i. a tavaszi és őszi vetés idejét mindenütt, csak itt nem , hová tanulni és tapasztalni gyűltek össze ? azt a jó Isten talán tudja, de a bámuló közönség épen oly kevéssé, mint az intézeti igazgatóságnak ezen intézkedésével épen nem egyértelmű tanári ipar. Ily intézkedésnek egyetlen alapja alkalmasint jól el volt találva e lapoknak múlt évi november 24-kén megjelent 814 számában, mert az ezen lapban megjelent czikknek rosz nyelvű állításait senki sem tarta tanácsosnak cáfolat alá vonni. Ezen császári munificentiával ellátott nagyszerű intézetnek tökéletes kifejlődését a felemlített czikkben kifejtett körülményeken kívül még egy magában csekélynek látszó, de annál legyőzhetetlenebb akadályát csak azok tudják, kik az intézet körülményeit , s annak személyzetét tökéletesen ismerik. Ezen akadály nem más , mint az intézetnek „fensőbb“ praedicatuma. Egy egyszerű intézet sok jót és hasznosat fogadhatna el a jól rendezett gazdaságok köréből, de egy fensőbb intézetnek, mint ezt az itteni gazdasági nyilvános előadásokban, valamint az illetékkeli beszélgetésben többször tapasztalhatni, méltósága alatt van, a tulajdonképeni gazdasággal babrálódni, méltósága alatt van a tanuló ifjaknak a szántást, vetést, trágyahordást stb. mutatni, de annál inkább követeltetik tőlök, hogy némely brazíliai növényt tökéletesen ismerjenek, ámbár a parajt vagy egyéb hétköznapi gazt gyakran a gazdászati tanító úr épen oly kevéssé ismeri, mint a tanítványok. Ezek sajnos körülmények; sajnos, hogy a gazdasági tanulmányok ideiglenes ifjú tudós előadója minden tapasztaltságot utál, s a legértelmesb mezei gazdára csupán azért, mert nem könyvből és microskoppal, hanem eszméleti és gyakorlati után művelt érettséggel önállólag, és a körülményekhez illőleg gazdálkodik , megvetéssel lenézni nem átalkodik. Ily eljárás , és az itteni gazdasági előadásokban divatozó folytonos gáncsolása minden fenálló eszméleti elvnek és tapasztaltságnak igen alkalmas arra, hogy a tanulók határtalan önhiedelemmel, de annál kevesebb használható ismerettel hagyják el az intézetet. A fentebb érintett czikk megjelenése után , melyben a közvélemény egyértelmű ítélete volt kifejezve, bizonyos részről azon észrevétel létetett, hogy Magyarország szerencsésnek tarthatja magát, miszerint a birodalom egyik legnagyobbszerű intézetét kebelében tartja , s hogy hálátlanság annak hibái ellen kikelni. • Erre feleletem az, hogy ha az intézet előszervezete után támadt hibák elhárítása vagy orvoslása az állam részéről új áldozatokat kívánna, minden esetre hálátlanság volna azok ellen kikelni. *) Fájdalom, tegnap óta Pest vidékén téli idő állott be. Csak az vigasztal, hogy az az évszak természeténél fogva sokáig nem tarthat, csak rövid uralma alatt az őszi vetésekben kárt ne okozzon. Szerk. Miután azonban ily áldozatokról nemcsak szó sincs, sőt az intézet szervezetének hibái a volt földmivelési minisztérium kivonatának daczára is fenmaradtak, s fenmaradtak azért, hogy az elkövetett hibát az igazgatóság bevallani kénytelen ne legyen , hálátlanság volna az állam irányában az ily hibákat elhallgatni, mert a kormánynak czélja nem tudományos játéküzés , hanem a gazdasági alapos ismeretek terjesztése volt, midőn e drága intézet felállittatott. Épen oly készséggel ismerjük mi el az intézetnek kitűnő részeit, mint roszaljuk annak igen könnyen javítható s mégsem javított hibáit. A melléktudományokbani oktatás például átalánosan szerencsésen választott egyénekre van bízva. A barom gyógytanban , a vegytanban, a gazdasági technológiában, az építészetben stb. semmi kívánni való nem marad , s ki e tanulmányokban két évi tanideje alatt ez intézetnél hivatásához megkivántató elég ismeretet nem szerzett, azt nem az intézetnek, hanem tulajdon restségének vagy előkészületi hiányának köszönheti. Mi szívünkből kívánnék, hogy a gazdászat tantárgyairól is ezt lehetne mondani. Tán ez fő oka, hogy a magyar ifjúság aránylag oly kis számmal van képviselve az itteni intézetben, s hogy magyar ifjak, ha megjelennek is, ritkán töltik ki az egész két évi folyamot, mert azt, amit kerestek, nem lelik. A korábbi főherczegi gazdasági intézetnél, mely szerencsére nem neveztetett fensőibbnek, a magyar tanulók száma mintegy 80—90 %-re ment; a jelen intézetben a magyarok, ergo azoknak száma, kik nem távcsővön át nézik idegen földről ezen intézetet, hanem azt elég közelről szemben nézni van alkalmuk, az 18*%,-^ téli félévben 57 preent. „ 1854-ki nyári „ 48 „ ,, 18^s,-ki téli „ 41 „ „ 1852-ki nyári „ 30 „ foglalt el a tanulók összes számában. E félévenkint csökkenő számából a magyar ifjúságnak egyszersmind azt is lehet látni, hogy az intézetnek értéke, a mi fogalmunk szerint, mindig alább száll, pedig a kormány bizonyosan nem Németország gazdászainak kimivelésére állítá föl oly nagy költséggel a jelen intézetet, s alig akarta, hogy az oly irgalmatlanul a külföld ízlése szerint legyen szervezve , minden tekintet nélkül a birodalom s különösen hazánk viszonyaira. Az intézet megnyitása után az első félévben a tanulók összes száma 42, a magyaroké 24 volt. A negyedik félévben tehát az egész kétévi folyam utolsó szakaszában az elsőkből 24-en, az utolsókból 11-en jelentek meg. Ezen adatból üdvös tanulságot vonni,, mindenkinek józan belátására bízom. Annyi azonban átalánosan állítható , hogy az intézetnek minden tökélyes mellett is, hibáknak kell annak szervezésében lenni, melyeket orvosolni kevesebb szégyen, mint azokat makacsan fentartani. *) Farkas. (Lapszemle.) Ost-Deutsche Post. Mart. 19. (E. H. Von der Donau.) Czikkiró az elavult hűbéri rendszer s a maiglan divatozó kormányzat közötti párhuzamból (melyben egyébiránt csak a közönségesen elfogadott nézeteket fejtegeti) indulván ki, szerű üveggyár alapítója , melyet a kormány ennek halála után, magához váltott. Petronievics hazájának mind Konstantinápolyban, mind Sz. Pétervárott kitűnő szolgálatokat tett hasonlóan bármely ügyes diplomátához, jóllehet nem volt kabinetek számára nevelve. Ő a kereskedést Sina bankár egyik kereskedelmi irodájában tanulta, de még több gyakorlati ismereteket szerzett magának akkor, midőn egy Konstantinápolyba küldött követséggel elfogatván, négy évig börtönben siülődött; itt időtöltésből folytonosan könyveket olvasgatott. Szinte ily derék férfiú volt a nemrég nyugalomba helyezett Vucsics, egyedül azon különbséggel, miszerint ő a legújabb esemény-hullámzások alkalmával sem az Obrenovics, sem a mostani kormánypárt mellett nem nyilatkozott. A múlt év eseményei arra indíták a herczeget, hogy az állam kormányát erőteljes s elhatározott kezekbe tegye le. Választása Garaschaninra esett, ezen legszebb korát élő férfiúra, telve erélylyel s jó akarattal s egészen áthatva a feladat által, melylyel az uralkodó fejedelem megbizá. Garaschanin nagy gyakorlati iskolán ment keresztül. Németország-Helvétia-Belgium-Francziaország és Angliábani utazásai oktatólag s felvilágosítólag hatottak a jövendőbeli belügyminiszter szellemére. Mindenütt elég alkalma volt belátni, miszerint a mi Németországban gyakorlatilag kivihető, ugyanazt Szerviában czélszerűleg alkalmazni nem lehet. Alig helyező Kara-Georgevics hg Garascanint jelen állomására , máris többféle reform léptetett életbe minden zaj nélkül. Más részről a kormány oly bizalomra méltó férfiak által vette magát környül, kik a mostani rendszerhez alkalmaztaták gondolkozásuk módját. A Vucsics-pártbeli férfiaknak gyakori letétetéséről a hírek némileg túlzottak valának; általában a mi Szerviáról, s ennek viszonyairól mondatik, szerfölött túlzott szokott lenni. Garaschanin mindenekfölött óvakodik, hogy kormányát más államokkal kellemetlen összeütközésbe hozza , s különösen az úgynevezett népkivánatokra fordítja figyelmét, ezáltal csak kormánya akaratát teljesíti, s az ország valódi igényeinek tesz eleget. Alig van ország, melyben egy ily feladat annyira kecsegtető s jutalmazó volna, mint jelenen Szervia. A Duna, Tisza és Száva közötti gazdag térnek mintegy szivet s kereskedelmi középpontját Belgrád képezi, s ha a kor- és viszonyoknak sikerülene egy belgrád-konstantinápolyi vaspálya létesítése, a helyzet , mintegy varázs csapásra azonnal meg fog változni , s néhány millió hold föld , mely eddig parlagon hevert, nyeretik meg a mezőgazdászat számára. A pánszlavismus már ötven éve, hogy egy görögszláv félszigetről álmodozik. Ez egy féléber álom ugyan, mely mégis némi jogosságot látszik rejteni magában. Itt Szervia, ott alant a régi Hellás tengerövezte szigetcsoportjával, az úgynevezett classicus földön. Egy új alakulat ezen elemekből idő folytán nem lehetetlen. Szervia eddig is igen jól tudá felhasználni nyugat intézményeiből mindazt, mit saját javára czélszerűnek talált. Minden irányban új utak építtetnek, új iskolák alapíttatnak. A kereskedés fölemelésére új kereskedelmi és váltótörvény van készülőben. A tőkepénzesek nagy része folyton Belgrádba költözik. Dicséretére válik a mostani szerb kormánynak különösen az is, miszerint magasabb tanintézeteket hozott létre, s az eddig meglevőket czélszerűen átalakította; a tüzérségi tanoda s lyceum minden hasonló intézettel vetélkedhetik. Todtschiderben egy dologház áll fen, férfiak, Passarovitzban pedig egy másik nők számára; e két intézet némely európai hasonló intézetet megszégyeníthetne. A bűnös, hasznos munkára szorítva, a fegyintézetet, javulva, nemesülve, testben s lélekben meg nem törve hagyja el, nem úgy, mint ez a szárazföld több intézetében szokott történni. Ezen fölül egy kis megtakarított pénzt is visz ki magával az intézetből. Feltűnő már az is, hogy a bűnösök száma a lakosság számához véve, mely majdnem egy millióra rúg, aránylag igen csekély; 150 — 200. változik. Maga Appert lovag, az ismeretes börtön reformátor igen kedvezőleg nyilatkozott a szerb börtönügy fölött. A gazdászati intézet szinte a legmegfelelőbb modorban van szervezve; a bányászat hasonlóan óriási léptekkel halad előre, miről bizonyságot tehetnek azon mérnökök, kik épen e czélból hivattak Szerviába. A Majdan-Pekben levő bánya, mely már most is igen dúsan jövedelmez, ezen kis bányavárost nemsokára a vagyonosság magasabb fokára emelendi. A tudomány és művészet mezején szinte feltűnő haladás jelei mutatkoznak. A kormány nemcsak a főváros czélszerű földíszítéséről gondoskodott, hanem a tartomány egyes részeire is fordító figyelmét. A nemzeti színház alapköve, melyhez a kormány tetemes összeggel járult, már le van téve, a pénzcsarnok alakítása szinte készülőfélben van. A belgrádi olvasócsarnok mellett egy kis gabnacsarnok is áll fen. Tudományosan művelt férfiak hivatnak meg évenkint az országba, kik a vendégszeretet e honában oly örömest telepednek le. A tanintézetek több kitűnő kapacitásokat számlálnak , ezek közöl megemlítjük Bak Stefanovics Karadzits tanár, a szerb tudományosság s irodalom őszbeborult tiszteletteljes nagyatyját, s a nyelv kincsek s ama gyönyörű népdalok gyűjtőjét, melyek már tíz év óta jó fordításokban a német közönség kezein forognak, s melyeket minden nemzet örömmel olvas. Ismételjük , miszerint az öreg Bukót illeti a dicsőség, hogy nemzetét szellemi fölébredésre serkentette. A fiatalabb tudományos kar szinte mindent elkövet, hogy a nép szellemi műveltségére minél jótékonyabban hasson. S mindez a kormány fáradhatlan s ernyedetlen szorgalmának gyümölcse. Haladjon tovább is e kitűzött pályán , s a szerb nép legyen meggyőződve, miszerint országa határain kívül is mindig vannak és lesznek férfiak, kik félretéve minden nemzeti ellenszenvet , a jót a jóban becsülni sohasem szünendnek meg. A szerb miniszterek közt jelenleg legkitűnőbb államférfia Garaschanin külügyminiszter.Született Garaschinban, a kragujevaczi kerületben ; innen vette családi nevét is. A fensőbb tudományok-, s nyelvekbeni oktatást, a zimonyi főtanodában nyerte. Viszszatérvén Szerviába előbb mint hadsegéd, később m int a rendes szerb katonaság vezére Obrenovits Milos hg szolgálatában állott. Az 1842-ben történt állam-átalakulás után, midőn Mihály hgnek, az előbbi fiának az országot el kelle hagynia, mely alkalommal Garaschanin, az állam szolgálatában megőszült atyját, Garaschanin Milutint , s legidősb fivérét szinte elveszte — a mostani uralkodó hg által belügyminiszterré neveztetett, mely magas állást a külügyminisztérium átvételéig becsületteljesen s legjobb sükerrel töltötte be. Garaschanin mintegy 40 éves, termete karcsú, arczkifejezése parancsoló, barátságos s hóditó külsővel. A szerb nyelven kívül a német, görög és török nyelvekben kitűnő jártassággal bir. Ha a közelebbi idők méhében a török birodalom sorsára nézve nevezetes változások vannak elrejtve, s ha úgy kellene lenni, hogy az aldunai fejedelemségek az ozmán befolyás alól felszabaduljanak,akkoron szívünkből mind erőt, mind szerencsét kívánunk Ausztriának, hogy sikerüljön neki a védelem és frigyes szerepét e szép tartományokra kizárólag elfoglalni, mint legitim örökségét azon sok vérnek, melyet a magyar nemzet e tartományokért századok alatt kiontott. *) Kétségtelenül a tanulók növekedő vagy apadó száma a valódi critérium a reáltudományok tanításával foglalkozó intézetek értékére nézve. Mégis, habár a jelen szomorító tudósítás számadatokat hoz fel, idegenkedtünk volna e sorokat közzétenni, ha az intézethez közel álló levelező úr az elfogadott felelősség jeléül nevével nem lépne fel. — Óhajtjuk , hogy e felszólalásnak kívánt sikere legyen , s az intézet az emelkedés ama progresszójára vezettessék vissza , melyet rajta a főherczegi uralom alatt évről évre annyi örömmel tapasztaltunk , s melyet az oly jeles üzlettel kezelt főherczegi uradalom, fenséges tulajdonosának nagylelkűségéből , most is kitűnő mértékben gyümölcsözővé tehetne. Szerk. belőle azon következményt hozza Magyarországra nézve, hogy valamint azelőtt a középosztály java mindig a kiváltságokkal és úri hatalommal bird nemességbe igyekezett beolvadni s ennélfogva a közjóllét előmozdítása ügyében egészen meddő volt, úgy viszont jelenleg , midőn ama kiváltságok már megszűntek, saját körében maradva fejti ki munkásságát, melytől a haza jövője, függ. De — folytatja— mindamellett, hogy a középosztály az uj eszmék egyedüli vivője, a bölcs államrendezet legbiztosabb támasza, mégsem módosíthatá a nemesség társadalmi állását s általában jellemét. A magyar nemzetiség még most is a nemességben bírja a gazdagság és értelmiség legnagyobb részét, annál szomorúbb tehát azon tünemény, hogy a magyar nemesség nem hódol a közjóra célzó népgazdászat első törvényeinek. Az olvasó most várná ez állítás bebizonyítását, e helyett azonban csak azon észrevétel következik, hogy a középosztály és a „Krautjunkerthurn“ elemeiben bővelkedő nemesség között elválasztó korlát húzódik. Mi legyen pedig e korlát, ismét meg nem mondatik, — hanem úgy látszik, hogy a munkátlanságot kell alatta értenünk, mert a czikk végében a népjóllét első alapjául a munka s a legtiszteletesb állás igénylőjeképen a tevékenység eredménye — tehát gazdagság — vannak fölemlítve. Csodálni lehet valóban, hogyan állíttathatok a hazánkbeli nemesség a hazánkbeli hourgeoisieval ily szégyenítő hasonlatba, holott tagadhatlan, miszerint a nemesség nagyobb része, még a jobbágyság fenálltakor is, tettleg maga is a középosztályhoz tartozott; ha pedig el akarjuk ettől választani, úgy valljuk meg, hogy az népgazdászati tekintetben mindeddig ugyan nem elegendőleg, de mindenesetre sokkal inkább gyümölcsöző tevékenységet fejtett ki, mint azon oly elfogult előszeretettel kidicsért polgárság. Egyébiránt szeretnék elősorolva látni azon, a nemzeti gazdászat emelésére irányzott intézményeket, melyeknek itt ezen osztály, mint különös kaszta kiváló eszközlője lett volna. Úgy látszik, hogy az értekező úr nincs tisztában a középosztály fogalmával , miután a nemeslevéllel bíró egyéneket különbség nélkül kizárja belőle, holott tulajdonképen hazánkban a középosztályt, tekintet nélkül az armálisra, mindazok képezik, kik sem alant, sem fent, az anyagi és szellemi életkényelemnek sem végképeni hiányában, sem túlzott bőségében, nemcsak legelfogulatlanabb értelmiséggel, hanem legtöbb ingerrel és erélylyel foglalkoznak akár az anyagi, akár a szellemi productióval, s igy közvetlenül a termelő , termesztő és teremtő osztályoknak azon részét képezik , melyet értelmi, vagyoni és közvetítő tulajdonainál fogva középosztálynak szoktunk nevezni. — Hogy ebben a magyar közép- és kisbirtokú nemesség nem játszik csekélyebb szerepet, mint a városi polgárság, nehéz volna a dunamelléki levelező urnák megcáfolni. ’ Presse. Mart. 19. Miután épen most mind Angliában mind Poroszországban a zsidó kérdés jött szőnyegre, érdekes párhuzam vonatok e két nemzetnek e részbeni fellépése, eljárása között. Mind a két országban ugyanazon protestáns junkerpárt szegül ellen a zsidók egyenjogúságának , de a jellemző különbség az, hogy míg Angliában új törvény meghozása van indítványozva, Poroszországban a már létező és elismert alkotmánynak egyik pontját akarják — szokásos változtató dühökben — megsemmiteni; amott a zsidók mindennemű községi hivatalt viselhetnek s csupán a törvényhozó testületbeli kizáratásuk forog kérdésben, emitt megfordítva , nem zárják el a zsidót a törvényhozástól, de minden községi hivatalból tartják eltávolitandónak. Hogy e hasonlatban méltán Poroszországot illeti a nevetséges szerep, nem tagadható. HIVATALOS. Katonai rögtönbirósági ítélet. Szabó Ferencz, abonyi Szolnok melletti szül., 25 éves, kath., nőtelen, már gyermeksége óta tolvaj, s már ismételt tolvajlás miatt évekig tartó nehéz fogsággal büntettetett, melyből 1850-ben Kecskemétről megszökött, és Osznovits István másként Dömény, szegedi Csongrád m. sz., 28 éves, szintén kath., nőtelen, állítólag még nem volt büntetve, de mint tolvaj már elhirált megállapított tényállás mellett a kárvallottak eskü melletti nyilatkozványai és tanuk által rájuk bizonyulván, hogy pénteken f. é. márt. 11-én éjfél táján egy harmadik, de elillant rablóczinkosnak társaságában, Kovács Józsefnek Félegyházától egy órányira fekvő tanyájára rámentek, erőszakosan zabot és szénát három lovuknak követeltek, sőt kényszerítették, húst, kolbászt és szalonnát sütni, és a többi lakosokkal együtt fenyegették, hogy ha mozdulnak, a tanyát velők együtt felgyújtják úgyszintén a szombaton f. é. márt. 12-én déltájban megérkezett őrcsapatra több ízben tüzeltek, míg Szabó lova a tanya udvarán lelövetvén, egy töltött kétcsövű fegyverrel és 2 hasonló egyszerű pisztolylyal, néhány kemény tölténynyel együtt elfogatott, Osznovics pedig egy töltött kétcsövű fegyvernek és egy töltött kétcsövű pisztolynak hátrahagyása után lován Csongrádig menekült, egy töltött pisztolylyal kezében, s néhány kemény tölténynyel az ottani szőlőkert mögött elfogatott, ennélfogva mindketten rablás és több lőfegyver, lőkészlet, ló, nyereg és kantár törvénytelen birtoklásáért, az 1849 julius 1 , 1851 dec. 20-, 1852 jul. 8- és dec. 4-ki hirdetmények , továbbá az 1852 dec. 1. 5301-dik szám a kelt magas kormányrendelet értelmében , a ló, nyereg és kantárszerszámok elfoglalásán és Kovács József részére 10 váltó forintnyi együttes kárpótlási köteleztetésen kívül, 1853 márt. 16-án délután 50 órakor kötél általi halállal büntettettek. Félegyháza, mart. 16. 1853. A cs. kir. katonai rögtönbiróság. (Bud. Hirl.) AUSZTRIA. A kereskedelmi minisztérium a Magyarorsági bortermesztés és szőlőmivelés emelésére czélzó beadványt az összes kereskedelmi és iparkamarák s gazdasági társulatoknak véleményezés végett átadta. KÜLFÖLD. Németország, Berlin, mártius 17. A vámegyleti tanácskozmányok, a „C. B.“ szerint húsvétkor csak néhány napi szünetet fognak tartani. A királyi tengeri kereskedés által — mikép a Neue Pr. Zig“ hallja — egy új négycentes kölcsön négy millió tallérig terjedő, eszközöltetett, egyszersmind több itteni bankárnak megengedtetett ebben részt vehetni. A hivatalos „Würt. Staats-Anz.“ main. Frankfurtból imezt íratja magának: „Az Allgemeine Zeitung“ nemrég egy hirt pendített meg, mely szerint f. hó 31-kén Berlinben egy fejedelmi congressus fogna tartatni s ahol minden német uralkodó, egyszersmind a belga és németalföldi király és több olaszországi uralkodó herczeg meghivatni. Azon értesülések nyomán, melyeket hiteles forrásokból merítettünk, e hírt merőben alaptalannak kell nyilatkoztatnunk. A katholikus töredék indítványa, mely a második kamarában szőnyegre hozatott, különösen hármat kíván : I) tökéletes ki-és keresztülvitelét a de Salute animarum bullában foglalt kötményeknek, a porosz püspökségeknek fekvő javakkal adományozását, uj papnöveldék és felsőbb kath. tanintézetek felállítását vagy azoknak jobb dotálását, ugyszinte felállítását a puerorum seminaria, s az emeritorum és demeritorum domus-nak sa.; 2) kívánja, hogy az állam