Pesti Napló, 1853. április (4. évfolyam, 918-942. szám)
1853-04-08 / 923. szám
1853. negyedik évi folyam 923 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre . 10 .. — „ „ A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ;nyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Lakért ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Pesten: Egy hónapra 1 f. 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 ., — „ „ Egyes szám . . 4 „ Péntek, ápril. 8-án HIRDETÉSEK és MAGANVITAK. Hirdetések négy- magánviták négyhasábos petit-sora 4 p. hasábos sora 5 pengő híjával számittatik. AI krajczárjával számittatik beigtatási s 10 p. krnyi ! A fölvételi díj szinte minkülön bélyegdí előjele-jlenkor előre lefizetenfizetendő adó a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalába. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. A VÁLTÓJOGRÓL. Pest, april 7. R. Az 1840-ki országgyűlés által alkotott váltótörvény azóta három fokozatban teljesen átalakitatott. Gyakran tapasztaltuk , hogy oly egyének is , kik jártasabbak a gyakorlati törvénykezés terén, nem tudták magukat tájékozni annak egyes alkatrészei iránt, és azon épen nem csodálkozhatunk. Míg eddigi szétszórt törvényeink jelenlegi öszhangzásukat az öszves birodalom jogi állapotával elérték , többszörös fokozatos átidomításon kelle átmenniük. Az 1850-ki törvényhozás képezte a közvetítő időszakot az elkorhadt múlt, s a mostani rendszeres definitív állapot közt, s valóban csupán lelkiismeretes , kizárólagos szakértő buzgalom követhette nyomról nyomra magas kormányunk ez oldalróli fáradhatlan sokoldalú intézkedéseit; — ismerkedhetett meg, hathatott be mélyebben új törvényeink szellemébe. Most már a polgári, s a büntető törvény codexeit birjuk; uj perrendtartás határozta meg a peres eljárások elveit, alakját; a nem peres ügyekbeni eljárás, az ősiségi s úrbéri viszonyok, a törvényhatóságok végleges szervezése, s azoknak illetőségi s hatásköre immár külön törvényi rendeletekkel szabályozva van. A magyar törvénykezés ezelőtt csupán a váltó-és csődtörvényt bírta rendszeres egészekben. Ennek chronologicus átalakulási viszonyait követni s felderíteni, — czélunk jelenleg. Az 1840-ki XV. törv. czikket, — melylyel az behozatott, — már az 1844-ki VI. t. sz. némi részben módosította, — időközben felmerült hiányait pótolta. A második fokozatot előidézte a birodalmi törvénylap 51-dik számában foglalt 1850. évi jan. 25-kén kelt legmagasabb császári nyiltparancs, mely az ausztriai császárságot illető közönséges váltórendszabályt 1850. május 1-je napjától kezdve az egész birodalomban foganatba léptetendőnek rendelte. Ezáltal érvénytelenné ten az 1840. XV. czikk 1-ső elvi része, kivévén annak 18 §-ait, melyek a háziratok hamisításáról, a keresztények s zsidóknak felmentő ünnepeiről, a vásári váltók lejártáról, a fizetési határ órájáról, a ki nem tett pénznemről, az óvás díjáról, a zálog- s megtartási jogról szólanak; — úgy az 1844. VI. t. sz. szinte megmaradt 2-ik s 28-dik §§-ait a váltón olvasható zsidóirásról, a váltóhamisitók büntetéséről s az áruszerzési kötéseknek váltótörvények szerinti elítéléséről. A második eljárási része azonban az 1840-diki XV. törvényczikknek, úgy az 1844. VI. törvényczikknek arra vonatkozó szakaszai egy ugyanazon napon a hírod. törv. lap 53. számában kelt magas igazságügyi miniszteri rendelet által foganaton kívül maradnak, azon különbséggel, hogy a váltó betáblázása némely esetekben megengedtetett, s a váltóadós személyes fogság által is büntethetendőnek határoztatok. Azonban már ezelőtt is az 1849-ki ideiglenes törvénykezési szerkezet a váltótörvényszékeket — a pesti kivételével — megszüntette ; a megyei törvényszékeket váltóbiróságokul rendelte; s a váltófeltörvényszék helyett a váltóügyekben felebbviteleket is az ideigl. kerületi feltörvényszékekhez, illetőleg a bécsi legfelsőbb törvényszékhez, utasította. Szinte el volt már akkor a bélyegtörvény által törülve az 1840-diki XV. törvényczikk II-dik részének 16-dik fejezete a váltótörvényszéki díjszabásról , s az öszves birodalomra egy általános, minden jogügyletekre kiterjedő díjrendszabály behozva. Most jó a harmadik fokozat: — a váltótörvénynek jelenlegi állapota. Az igazságügyi minisztériumnak 1852. sept. 16-án kelt, egy ideiglenes polgári perrendtartást behozó magas rendelete XIV. czikkében rendeli, hogy 1853. január 1-től kezdve az 1840. váltótörvénynek megmaradt Il-ik eljárási része is hatályon kívül lép, helyette válóperekben az 1850. január 25-én kelt rendelet (hírod. törv. lap 52 sz.) által több más koronaországokra nézve már akkoriban kihirdetett váltóeljárás szolgáland zsinórmértékül; amennyiben pedig a váltóeljárás különös szabályokat nem tartalmaz , váltóperekben is a perrendtartás szerint kellene eljárni. Ezen váltóeljárás néhány rövid határozatokat foglal magában a váltói illetőségről, a fizetési meghagyásról , a kézbesítésről, a rendes váltóperben gyakorlandó szóbeli eljárásról, a határozat ítélvénye voltának, az eskü letételének a felebbezési visszahelyezésnek rövidebb határairól , a per alatti biztosítás eseteiről és végül a személyes fogságról, úgy hogy ezeken kivül váltóügyekben is az ideiglenes polgári perrendartás rendelkezéseinek nagy része érvényes. De az 1852-dik év sept. 1-jén életbe lépett közönséges büntető törvény az 1844. VI. t.czikknek a váltóhamisitókról szóló 28 §-sát, mely mint a váltórendszabálynak kiegészítő része érvényben fenhagyatott, szinte már azelőtt módosította. Ugyanis szerinte semmi különbségnek nincs helye a váltó vagy más okiratok hamisítói közt, s a büntetés maximuma nem 8 évi rabság, hanem, amint a hamisítás által elkövetetett csalás bűntett vagy vétség jellemét ölti magára, 6 hónaptól 10 évig terjedhető börtönnel fenyitendő, s e szerint a büntető eljárás is különböző. Hasonlag egy, 1852. évi julius 3-án kelt legmagasb rendelet a katonai személyek váltó-illetőségét megszüntette. Fő alkatrészei a jelenlegi magyar váltótörvénynek tehát következők : Az első , alaki részt képezik a közönséges váltórendszabály, az 1840. XV. törv.czikknek 39,4, 54—57, 97, 109, 92, 135, és 193—200 §-ai, és az 1844 . VI. t.czikknek 2. , 28-dik §-ai, a menynyiben az utóbbiban a büntető törvény 200 — 203, 460, 461, s 565 §-ai változást nem tőnek. A második, anyagi része áll az 1850. birod. törv. lap 52. számában foglalt uj váltóeljárás, s az ideigl. polg. perrendtartásnak illető szakaszaiból. Itt megjegyzendő, hogy a törvényhatóságok végleges szervezése iránt 1853. január 19-én kibocsátott magas rendelet, kereskedelmi és váltóügyek elbírálására ott, hol azoknak szüksége fenforog, kereskedelmi törvényszékek felállítását parancsolja; egyébként pedig ahol ilyek nem fognának létezni, a kereskedelmi ügyek is az országos törvényszékek által kereskedői ülnökök hozzájárásával lesznek elintézendők. Az 1853. február 16-án kelt legfelsőbb nyílt parancs pedig ezen újonnan szervezendő hatóságok illetőségi s hatáskörét részletesen körülírja. Legközelebb e törvény némely fontos elveit és kérdéseit fogjuk fejtegetni.. Pest, ápril. 7. &) Míg az orosz-török viszály véglegesen kiegyenlíttetnék, míg fait accompli-k helyett csak a hozzávetések és tájékozásoknak van ideje, a viszonyok földerítése végett, szabadjon még egyszer e kérdéshez hozzászólnunk. Nem szükség felemlítenünk, minő buzgalommal lépett föl, mindjárt a viszály kezdetével. Anglia képviselője, Rose ezredes e kérdésben, s minő gyorsasággal vonultak vissza, mihelyt meghallották, hogy Francziaország is, mint az 1841. szerződés egyik részese, melynél fogva Törökország fölött négy hatalmasság rendelkezhetik, kiindítá Toulonból hajóhadát érdekeinek védelmére. Francziaország szándékolt beavatkozásának mindjárt mi lett eredménye ? az, hogy Oroszország követeléseit másodrangúaknak, tudniillik nem a terület épségét fenyegetőknek jelentették és a beavatkozás útját ha el nem is vágták, mindenesetre azonban, Anglia visszavonulása miatt, oly állásra kényszerítették, hogy a szent hely kérdésének eldöntésében a nagyhatalmasságok mindnyájan részt vegyenek, így állottak a dolgok az utóbbi tudósítások szerint. Ténynek látszott az, hogy Oroszország Törökországtól olyasmit követel, mi Francziaországot érdekli; hogy voltakép a követelés többi pontjai mit foglaltak magukban, mindeddig a diplomatiai titkok közé tartozik, s kénytelenek vagyunk azzal megelégedni, hogy másodranguaknak nyilvánítottak, melyeknek eldöntéséről Európa békéje nem föltételeztetik. Azonban, hogy a viszonyokba annál élesebben bepillanthassunk, s némely világnézetekkel megismerkedhessünk , tekintsünk még egy pillanatra viszszafelé. Jól tudhatjuk, hogy az angol Times minő ellenszenvvel lépett föl mindjárt eleinte Törökország ellen : nem vonakodott kimondani, hogy az osztozás ideje elérkezett, míg a franczia lapok kivont karddal szóltak Törökország épségének, mint az európai súlyegyen fentartásának nélkülözhetlen föltétele mellett; így beszéltek legalább azon lapok, melyek háború esetében magukat érdekelteknek vélték lenni. Mi nem voltunk hangjaik által meglepetve, sőt Francziaország 1840-ks politikáját tekintve , csak természetesnek találtuk ezen harczias föllépést. Később a nézetek kissé változtak. Ezen változást ugyan nem a kormánylapok részéről látjuk, de minden tekintetben fontos oldalról : a Journal des Débats egy Törökország viszonyait igen híven feltüntető czikket közölt, melyre magunk tájékozása végett visszamenni szükségesnek véljük. A Journal des Débats bevallá, mikép Oroszország keleten túlsúlylyal bir, a ezt földrajzi helyzetének tulajdonítja. Mindaddig, míg a Feketetengert egy oly hatalom környezi, mely az azovi tengertől a balti tengerig kiterjed, és Sebastopolban tengeri hada mindig készen áll, addig Oroszország mindig túlsúlylyal bír, s Törökország gyenge marad, egyrészt saját gyengesége, másrészt Sz. Pétervár ereje miatt. Erősítni és helyreállítni Törökországot, szerinte annyit tenne, mint gyengíteni Oroszországot. St. Marc Girardini a Journal des Débats czikkének íréja sokat foglalkozott azon emlékirattal, melyet az A. A. Z. Törökországnak Oroszország és Ausztria közötti fölosztásáról hozott volt, s úgy látja, mikép e terv végrehajtása elkezdődött. Ezen két hatalmasság már alkudozik Törökország fölosztásáról, és pedig, mi előtte különös, magával Törökországgal alkudozik. Ha Ausztria és Oroszországnak joga lesz a bulgáriai, serviai, macedóniai és boszniai keresztények védelmére, azaz, ha tizenegy millió keresztényt három millió török ellen védhetnek, ki ne látná be ezen jog következményeit? Tizenegy millió ember fölötti fensősége Törökországnak átmegy Ausztria és Oroszországra. Bulgária, Szervia, Bosznia, Macedónia stb. akkor többé nem Törökországé. Törökország épségét azonban a Journal des Débats már nem védelmezi, csak a jogot védi, mely szerint egész Európa megkérdezendő fölosztása iránt. Törökország nem lépett az európai polgárisodás körébe, s nem ebben keresve üdvét, a reform pártját eldobta s visszatért a régi török párthoz. Most az ó török párt legalább jelen lehet hazájának dicsőségtelen ravatalán . Az egész Törökországot az európai polgárisodás igényli, s ennek érdekében megérdemli vesztét, és nemcsak az európai Törökországot, hanem az ázsiait is ennek nevében föl kell áldozni. Így vélekedett pár nappal ezelőtt azon franczia lap , melynek Európa politikai viszonyai körül nézeteit mindig komoly figyelmünkre méltattuk. Azonban , tekintve az ausztriai birodalom érdekeit, most ezúttal, ellenkező nézeteink nyilvánítását nem mellőzhetjük. Többször kimondottuk, hogy Törökország területi épségének fentartása Ausztria érdekében történik, és ő a status quonak ezen közelebbi és távolabbi érdekek szempontjából föltétlen barátja. De ha a viszály bonyolódása következtében , oly politikai jelenségek mutatkoznának, melyek szerint Törökország felosztása okvetlen szükséges lenne , ez esetben is a magyar korona régi legitim jogaira támaszkodhatik, s nem mondhatni legalább, hogy az osztályban mellette csak a polgárisodás jogai szólanak. És ha Törökország fölosztása csakugyan elkerülhetlen volna, azt hiszszük , hogy Ausztria az érintett kettős jognál fogva addig terjeszkedik, meddig a területi kiterjedés és népségek természetessége igénylik, és soha sem fogja megengedhetni , hogy a Duna torkolatáig érdekes idegen hatalmasságok vámsorompói által korlátoltassanak. Egyébiránt mi ezt az időt még igen messze levőnek tekintjük , s bízunk, hogy a nagy hatalmasságok érdekeiket jól fölfogva, Törökország épségét, a súlyegyen tekintetéből, még sokáig megőrzendik. Somogy , mart. 31. Midőn levelezői tollamat, e hon egyik zugában rejlő Somogyunk érdekében fölveszem, meg kell vallanom , hogy sokkal nagyobb kötelezettséget vállalok önmagamra, mint egyelőre gondolom , mert 114 mtföldnyi terület jelenét, életnyilatkozatát, folytonos éber figyelemmel kísérni; a fölmerülő tények benső okait külnyilatkozataikkal részrehajlatlanul vizsgálni; a különböző érdekek irányát, közhasznúságát szem elől nem téveszteni, s igy a hiányt mindenütt és mindig észrevenni, s a legsürgetőbbet azonnal orvosolni akarni, nem oly könnyű mint szép föladat. — Azonban: bonum et voluisse sat est!... Mindenek előtt szükségesnek látom — utólag is — megemlíteni, hogy Somogy majdnem kivétel nélkül magyarajku népe sem késett egyházi és polgári küldöttei által, tartozott háláját, s a csodás megszabadulás fölötti általános örömnyilatkozatát Ő cs. kir. Apóst. Felsége trénzsámolyánál, hódolatteljesen letenni; s szivét az egek Urához — ki látja könyvit, s hallja buzgó fohászát — fölemelni. Ujonczaink — a karádi járás kivételével — már kiállítottak. Természetes, hogy nem egy hű férj, nem egy jó apa szakasztatott el forrón szeretett neje s kisded neveletlen gyermekeitől. A polgári és erkölcsi tekintetben egyaránt káros következményű kora házasság számos ily áldozatai közt, lehetlen szomorú például föl nem hoznom egy zs. kisfaludi 21 éves ifjút, ki besoroztatása után , három kisdedet, egy 80 éves öreg apát hagyott hátra, munkatehetetlen testvére s kesergő neje gondjaira. Örömmel üdvözöljük hát a magas kormány azon rendeletét, melynél fogva katonaköteles egyének — ily esetek elhárítása végett — többé 24 éven alul házasságra nem léphetnek. Közéletünkben teljes pangás uralkodik. Kereskedésünk egyáltalában nincs. Ennek fő oka ott rejlik, hogy sem hajózható folyam, sem csatorna, vagy vasútvonal nem érinti vidékünket, sőt mi több , még kőútnak is teljes hiányában vagyunk. A Balatonparti és Dráva vidéki két főútvonalunk nagy részben elhagyatva áll; a Pécsről, Kaposváron át I.Kanizsának tervezett középponti vonal építése , évek óta csak a legközelebbi évben kezd folytattatni : mig mellékutainkról — melyek ősszel és tavasszal a szó teljes értelmében járhatlan sárcsatornák — még a falusi bírák sem gondoskodnak. E miatt nem csoda, ha a nép nagy része télen át dologtalanul hever, marhája mi hasznot sem hajt; s mig egyrészről a nyári keresmény fölemésztetik, másoldalról az erkölcsiséget s polgári jóllétet öldöklő tétlenség folyvást ünnepet ül. E miatt kénytelen a nép szegényebb része, — néhány forintot gyűjtendő — nyáron át terhet szállítani, s igy mezei munkáját elhanyagolni. E miatt kénytelen a földbirtokos terményét, nem mikor jobb ára van, hanem mikor az út engedi, piaczra szállítani, s a szőlőtermelő, külkereskedésben is méltó helyet foglalható borait, a nép közvetlen használatára — csekély árért — bocsátani. Mi — úgy látszik - - soká kezdjük elismerni, hogy az állam terén az utak hasonlók a test vérereihez , ott úgy, mint itt, ezek vezetvén el a test legtávolabbi pontjaira is a tápanyagot, a szó széles értelmében, ezek tartván fen az életet. A közbátorság jelenleg sehol sem veszélyeztetik megyénkben, mi tán annak tulajdonítható, hogy börtöneinkben majd négyszázra megy a rabok száma. Ez erőteljes, munkabíró egyének, egy, a megye kebelében alakult társulat posztógyárában, folytonosan foglalkoztattak , mióta azonban ez életrevaló, s már kezdetben is sokat ígért vállalat, a testületi kezelés hiánya, leginkább pedig a részvényesek részvétlensége miatt, egyéb magyar vállalatok sorsában osztozott, vagy magyarul szólván megbukott, azóta ismét csak az ősi kapanyél az , melylyel dolgoznak. A kaposvári és csurgói középtanodák állásáról, elhanyagolt népiskoláink eléggé nem fájlalható helyzetéről ; olvasó egyletek, nyilvános könyvtárak hiányáról , melyek a közszellem fejlődésére mind oly érezhetőleg hatnak vissza, — kimeritőleg szólni alkalmasabb időben szándékozom *), s igy jelen soraimat azon kívánattal zárom be, vajha későbbi közleményeim , ne csak a hiányok sorozatát, hanem az előhaladás, anyagi és szellemi jóllét, egyéni és egyetemes boldogság újabb diadalait is hirdethetnék. — r. 1. Nagybánya, mart. 28. —Ö— Az apostoli királyunk Ő Felsége személyén elkövetett borzasztó merénynek hite, m. hó 23 kán délután érkezett hozzánk , s mint villám futotta be a várost. Öröm és fájdalom egy perezben vonultak át kebleinken s mig ő Felsége megmaradása felett hálaimat rebegénk az egek Urához, mindenki undorral emlité a királygyilkost; s ha tán kellőleg képesek volnánk is, az e perezekben városunkban fakadt magasztos érzelmeket híven visszatükrözni a Felsége szerencsés megmaradása felett, az csak viszhangja lenne , az egész birodalomban elmondott, lángszavakkal tolmácsolt meleg és hű érzelmeknek! Önként indíttatva a nép, estve mindjárt kivilágítást rögtönzött, másnap pedig fényes ,,T e D e um“ tartatott a zsúfolásig telt r. kath. egyházban, hol a városban székelő hivatalnokok s beszállásolt katonaság testületileg, egész díszben jelentek meg. — F. hó 20-kán pedig ismét ő Felsége szerencsés fölgyógyulása feletti örömünket tolmácsolandók, templomba siettünk, hol akkor hasonlóul „Te D e um“ énekeltetett. Böjti vásárunk — hihetőleg a kellemetlen idő miatt — igen néptelen s élénktelen volt: kereskedés, s minden üzlet egyaránt pang; a kereskedő s mesterember szájában e miatt közös a panasz, s ha helyzetünket, s az időjárását tekintjük, mindig feketébb színben tűnik élőnkbe a kétséges jövendő, az annyira rettegett drágaság rémképe. Egyébiránt a jövendő Isten kezében van, s ha tán kora tavaszi időnk nem a legmosolygóbb képpel köszönt is be, lehet, hogy utóbbi része helyrehozandja, mit amaz esőre, majd hirtelen fagyra változásával elrontott. A búzának köble már is 24—25 váltó forint, s a többi életnemek is igen magas áron állanak; — burgonya piaczunkon ritkaság, s a mi van is , rész. A meleg eső a fákat fakadásnak indította , s közelebb egy nagy hó, annak hirtelen eltűnésével pedig a folytonos zord és fagyos időjárás, aligha a korai gyümölcsöket el nem rontotta. A sorshúzás megyei elnökünk újsága elnöklete alatt f. hó 14-kén kezdetett meg, s fáradhatatlan szorgalommal öt nap alatt teljesen be is végeztetett az egész kerületre nézt. f. hó 20-án az ujonczok, a válás könyeit szüleik, s rokonaik kebelén kisírva. *) Elvárja a Szerb.