Pesti Napló, 1853. június (4. évfolyam, 966-991. szám)
1853-06-10 / 974. szám
sziget elfoglalása végett, mi ha megtörtént, a nyugatindiai európai gyarmatok oda lesznek, s velük oda a monarchicus elv Északamerikában. Minda mellett a Times nem gondol vele, ha Spanyolország elveszti e főgyarmatát, hol tényeken alapul, véleménye szerint a spanyol uralom emberei oly tatár rendet vezetnek, melynek mása alig lát ■ ható Törökországban. Különben is , az érintett lap helyes véleménye szerint e szigetnek gyarmatállapotban való fenntartása Angolországnak tömérdek pénzébe kerül, ugyanis egy flottát a nyugatindiai vizeken kell tartani, mely az élő négerhússal kereskedést akadályozza, és ismét másikát, mely ugyan csak a szép Cuba szigetet a nyugtalan yankeek holditásai ellen oltalmazza. Ha tehát Cubának a szövetséges északamerikai államokhozi adnoxatioja vagyis bekeblezése történik, igaz, hogy a néger szolgaság amerikai természetű hűbérisége megálland, de az élő feketehússal való kereskedés meg fog szűnni. A Timesnek ezen okoskodása azért is nevezetes , mert Spanyolországot félcivilisált államnak nevezi, s természetesnek látja, hogy Cuba a civilisáltabb köztársasághoz csatlakozik , — természetesen mindig a brit szigonynak érdekei kíméletével. Észrevettük, hogy a Times érintett czikkében a négerek is, kik Stowe asszonyság híres könyve óta igen fashionable emberek lettek, szigetünkön fölemlítetnek, holott ily emberszerető eszme eddig élő a City-lapban csak gúnyra talált. E napokban az angol aristocratia még magasbra rugtatta fel a négerek iránti rokonszenvét, midőn egy fekete húszéves hölgynek , kinek neve Greenfield Erzsébet, megengedte, hogy szalonjaiban s jelesen az aristocratikus bűzről híres Carlton-terracci Stafford házban énekeljen , s hatalmas hangjával mulassa a ladyship- és lordshipeket. Nem volt szerencsém ott lehetni, de egy ismerősömtől, ki ott vala, hallottam, hogy a kékvérű ladies-k legalább két lépésnyi távolságra állottak a fekete énekesnőtől, midőn leereszkedőleg kegyesek voltak egy pár leereszkedőleg kegyes szolt magas pártfogóli szemölddel intézni hozzá. Bizonyosan e magasan civilizált angol delnők barátságosabban beszéltek paripáikkal, melyek múlt héten az epsomi hires lófuttatásban néhány jokeyt földhöz csaptak, a lófuttatások e szigeten nemzeti ünnepélyekül tekintetnek, melyeken fogadásaik által azon kohol emberek és némberek is részt vesznek, kik sem futd lovakat, sem pályagyepet soha nem láttak. Tegnapelőtt Woolwich fegyvertáraiból ágyukat szállítottak Dowerbe, hol mint tudva van , a tengeri csatorna a legkeskenyebb Angol és Frankhion közt. A guildfordi Eastliff vizeitől nem messze fekvő állandó üreg , oly ágytíkkal van ellátva , melyek 2000 bécsi ölnyire vetik a golyókat. Ugyancsak Dowernál a Shudder, Muttonfield és Westernheigths magasságai is erősitetnek e perczben ; miért ? mert a körülmény parancsa, melynek a kormány is engedelmeskedik — kívánja azt. Az angolok t. i. még mindig hiszik, hogy a francziák adandó alkalommal megfogják kisérteni a partraszállást Albionban! *) Szabadka, jun. 4. Szerkesztő úr! Városunkról ön lapja hasábjain igen gyér tudósításokat olvastunk eddig, s ezen hiányt kipótolandó nyúlok tollamhoz , a közönséget állapotunkut gyakrabban tudósitani. Közéletünk nem igen irigylendő; nyilvános mulató helyeink elhanyagolvák, miután a gazdagabbak, kik az említett helyeket fentarthatnák, jobbatlan coteriákba visszahuzódva, csak bizonyos kasztbeli egyénekkel hon töltik be a vagy poharazás mellett napjaik kellemes óráit; azok pedig, kik észbeli keresetük után ez előtt legalább egy kávéházat fenntartottak, — keresetük devalváltatván, nem mulató helyekről, hanem élelmekről, és ruházatukról gondoskodnak. — Sétatérünkre semmi felvigyázat nincs, s igen sajnálatra méltó, hogy azon gyönyörű fiatal hársfák, melyek nálunk amúgy is igen nehezen honosodnak, karó nélkül a széltől ingatva , ide s tova dőledeznek. Nézetünk szerint legjobb lenne, ha a város ezt is kiadná haszonbérbe L-nak (?). E nyár folytán nyílnak meg városunktól 3 negyed órányira fekvő palicsi meleg fürdőink. A fürdőépület igen csinos külsejű, valamint a kert is. A vendégeknek mintegy 14 szoba áll rendelkezésekre; fürdőnk pár év óta idegenek által is látogattatott, nevezetesen a hírneves Balassa orvos úr is küldött hozzánk néhányat, ugyanis fürdő-vizünk üdült köszvény , és bőrbajokban igen hathatós gyógyerejűnek mutatkozott, s ha az első városi főorvos egyéb dolgok helyett fürdővizünk alkatrészeit vegytanilag iparkodnék megismertetni , úgy az bizonyosan nagyobb hitre jutna, de így annak léte alig ismeretes a határon kivűl. A törénykezési és politikai hatóságok szervezését várva várjuk. Járásbíróságunk csekély személyzete, és egyéb hiányai miatt a polgári ügyekben az igazságkiszolgáltatás , valamint a polg. törvénykönyv behozatala előtt nálunk már életbe lépett örökségi hagyatékok tárgyalása igen fenakadt, a beadott keresetekre a felek alig kapnak 8—9 hd alatt tárgyalási határnapot, mely eljárás a hitelt nem élénkíti. Azonban e napokban utazott városunkon keresztül cs. kir. miniszteri biztos Szymonovicz úr, s hisszük , hogy látva a mondott tényeket, bajainkon segitni fog. Ellenben a politikai hatóságnál levő kérelmeink legnagyobb gyorsasággal és pontossággal intéztetnek el. Törvénykezési és perlekedési nyelvünk kizárólagosan német. A városi tanács jegyzőkönyveit magyar nyelven viszi. Vidékünkön a magas kormány erélyes intézkedései folytán a rablók száma igen megritkult, úgy annyira, hogy lopásról is alig hallani. — Gabonáink a folytonos esőzések miatt megdőltek, s félni lehet, hogy nagyrészt érés előtt megrothadnak. J el Bizonyosan, ha a francziák hasonló ravasz törekvést vennének észre a brittek részéről. „Mielőtt röviden és tüzetesen előadnám, amit önnel akarok, először bizonyos pontra nézve szeretnék tisztába jönni.“ „Nos, uram, hát jöjön tisztába e pontra nézve. Mi az ördög ! Hát ki akadályozza önt ebben ?“ „Uram, én koros vagyok, ismerem az embereket, s arczulatuk engem ritkán szokott megcsalni.“ „S az én arczulatom .“ „Kételyre gerjeszt.“ „Mire nézve?“ „Önnek becsére nézve.“ „Emberi vagy épen erkölcsi becsemre nézve ?“ „Igenis, — emberi, erkölcsi becsére nézve.“ „Őrnagy úr, ezen kétely nem igen hízelgő , — s ha ön netalán csak azért hivott magához, hogy efféle bizalmas közleményeket tálaljon elém, úgy .“ „Ön azonnal felderítheti kételyemet, s én is azonnal egész őszinteséggel fogok ön előtt nyilatkozni. — És higye meg, ön a mellett mindent nyerhet.“ „Mit kell hát tennem ?“ „Mondja el nekem szóról szóra, mit beszélt ön tegnap barátjával a Rivoli utcza boltozatai alatt ? “ „Őrnagy úr , ön tréfál.“ „A beszélgetés tehát olynemű volt, hogy nem lehet tovább mondani ?“ „Uram, bátorkodom önt figyelmeztetni, miszerint vannak titkok, melyek magukban véve nem ellenkeznek a becsületességgel“ „Az bizonyos,“ mondá az őrnagy, s újólag gondolkodóba esett. Némi szünet múlva azonban ismét elkezdé: „Tegyük fel — ámbár tiszta igazságot mondok a feltételesség alakjában, s ön nincs lekötelezve annak hitelt adni — tegyük fel hát, hogy ön tudná, miszerint én Roland tábornokkal a legszorosabb baráti viszonyban állok, bizalmát egész mértékben birom, s reá oly befolyást gyakornok, minőre harmincz éven át megpróbált barátságom feljogosít.“ Az őrnagy figyelmesen szemlélgeté Delmarét, s beszédét folytatván, a következő szavakat különösen megnyomta. „Barátságom gyakran szigorú volt, s egykori bajtársamat nem egyszer kelté önismeretre, nem egyszer kizált arra, hogy némely ifjúkori botlását nagylelkűleg jóvá tegye. . . . Igenis , tegyük fel: ön meg van győződve, hogy befolyásom Roland tábornokra ilyen; szóljon, reám merné-e ön bízni azt, mit ön titoknak nevez , — azon beszélgetést, melyet ön tegnap este a Rivoli utczában tartott ? “ „Uram,“ felele Delmare növekvő bizalmatlanság hangjával, „Ön eszembe juttatja, hogy tegnap este, midőn barátommal beszélgettem, többször úgy rémlék előttünk , mintha valaki követné lépteinket, ámbár , ha megfordulánk, senkit sem láttunk. A vastag boltozatok egyébiránt minden lépésnyi távolban kényelmes menhelyül szolgálhatnak — oly ildomtalan embereknek, kik mások után sompolyognak, hogy beszélgetéseiket kilessék.“ „Ha tudnám , amit tudni akarok, úgy nem kérdezném önt. — Egyébiránt lássa, nekem e tartózkodások és kétértelműségek nagyon visszatetszők, s nagyon fájlalom, hogy oly ügyes ellenféllel van dolgom.“ „Ez naivul van mondva, őrnagy úr.“ „Meglehet. . . . Azonban akárhogyan álljon is az ügy, én egyszerűen akarok önnek valamit megmondani , s kérem, tulajdonítson kellő súlyt szavaimnak. Attól tartok, ön oly ponton áll, hogy valami rosz és veszélyes tettet készül elkövetni.“ „Uram !“ „Hadd beszéljem ki magamat. Én azt állítom, hogy bármik legyenek tette következményei, ezek mindenkép roszak és veszélyesek lesznek. Vegye jól fontolóra szavaimat. Önt vagy fájdalmas, jogszerű és becsületre méltó érzet hajtja a tettre , és ezen esetben én kezeséül ajánlkozom , hogy ön tökéletes elégtétet nyerend, hanem csak oly módok által, melyek méltók oly derék lelkű férfihoz , minő ön lehet .... Vagy pedig ön tervének czélja nem egyéb gyalázatos nyervágynál, — s ezen esetben. - “ „Ezen esetben?“ „Ezen esetben — mivel oly embert, ki gyalázatosságra képes, legkevésbbé sem tartozunk kimérni — minden kigondolható eszközt felhasználhatunk ön ellen.“ „őrnagy úr,“ szól a Delmare gúnymosolylyal, „ennek következtetése kissé ruganyos.“ „Meglehet. — Hanem ismétlem önnek , hogyha ön, mint derék ember, sikerrel és mérséklettel akar fellépni, nyilatkozzék előttem, kövesse tanácsaimat, s én esküszön önnek, hogy reményei — higyen nekem — talán várakozásán felül fognak teljesíttetni ! Higye meg nekem folytató az őrnagy rábeszélő, szives hangon, „az ember mindig kihallgattatást nyer, ha emberi méltóságához képest nemes és megtisztult érzelmekre hivatkozik.“ E szavak élénk benyomást látszanak gyakorolni Delmare lelkére. Sokáig gondolkodott .... Egyszerre azonban , mintha rögtön valami emlék merült volna fel elméjében, összerázkódott s igy szólt magában: „Már késő! — Az a másik már körmei között tart .... Hanem honnan tudja ezt az őrnagy?.... Mindegy! — Jó volt, hogy idejöttem; legalább megtudom ez alkalommal, hogy az ellenfél sejt valamit . . . Most már az a fő, hogy azonnal és gyorsan munkához lássak.“ „Nos?“ kezdé újólag az őrnagy, ki a magában töprenkedő Delmaret nagy figyelemmel vizsgálta. „El van ön határozva?“ „El, uram !“ felelt hevenyén a vakmerő ifjú. „El vagyok határozva, hogy magam kezére intézem ügyeimet.“ „Én pedig, én el vagyok határozva, hogy a gyalázatosságot megakadályoztatom. Ördög és pokol ! Sokkal elszántabb embereket térítettem én már észre, mint ön !“ „Tehát én itt kelepczébe kerültem ?“ kiálta Delmare. „Ön engem kézre akar keríteni ?“ Ekkor egyszerre az öreg szolgáló ijedten belépett ime szavakkal : „Uram, Roland tábornok van itt!“ A tábornok érkezése az őrnagynak oly alkalmatlanul, oly különösen esett, hogy ámulatában mozdulatlan megálla. De észrevéve, hogy Delmare is önkénytelenül megháborodott. Az őrnagy sietve kinyitá a hálókamra ajtaját, s ellenállhatlan tekintély kifejezésével így szól a Delmarehoz : „Lépjen be ide, uram! — és azonnal!“ „Ez mégis nagyon különös !“ mondá a fiú gunyos nevetéssel. „Ön parancsokat osztogat, és nekem !“ „Igenis , parancsokat osztogatok , és önnek. — Lépjen be !“ Delmare hamarjában körülnézett s homlokához ütvén kezével bókot csapott az őrnagynak : „Örülök, uram, hogy szerencsés lehetek önnek engedelmeskedni.“ S csakugyan engedelmeskedett is: bement a hálókamrába. Folytatjuk. HIVATALOS. A hadsereg legfelsőbb parancsnokságának 1853-as május 2-kán kelt rendelete , melylyel a katonai őröknek a római egyház bibornokai előtti tisztelgései határoztatnak meg. Parancsolom , hogy a katonai őrök a római egyház bibornokai előtt, ha ezek mellettük saját kocsijukban vagy méltóságuk czimereivel ismerhetőleg ellátva mennek el, rendszabályszerüleg fegyverbe lépjenek s tisztelegjenek, minél azonban sem a zászló meghajtásának, sem dobolásnak nincs helye. Ez alól csak székvárosi udvari várlakom s átalában időkori udvari lakom őrsége vétetik ki. Egyes őrök a bibornokok előtt akkor kötelesek tisztelegni, mint az oldal fegyverrel elláott tisztek előtt. — Bécs, 1853. május 2-kán. Ferencz József s. k. Az igazságügyi minisztériumnak 1853-ki ápril 20-án kelt rendelete, mely által Magyar- Horvát- és Tótországra , az Erdélyi nagyfejedelemségre, a Szerbvajdaságra és temesi bánságra nézve a büntető eljárás költségeit tárgyazó ideiglenes szabályok állapítanák meg. *) (Folytatás). 5. §. Több bűntársak vagy bűnrészesek közt mindegyik az ítéletdíj megfizetésében, valamint azon költségek megtérítésében , melyek fogházbani tartása, védelme, vagy csupán a nála előforduló események, vagy az ő különös bűnössége által keletkeztek , egyenként elmarasztalandó. A büntető eljárás minden egyéb költségei megfizetésében minden bűntársak és bűnrészesek közösen, éspedig, ha a közös vétség nem puszta gondatlanságból követtetett el, egyetemlegesen marasztalandók el. Ezen egyetemleges kötelezettség mellett is, a bíróságnak szabadságában áll, az egyes bűntársak részleteit bünrészességek fokához aránylag meghatározni. 6. g. A ki tudva hamis föladás által a büntető eljárásra okot szolgáltatott, s kire ez rábizonyul , az ez által okozott költségek megtérítésében elmarasztalandó. 7. §. Ha a vizsgálat újrafölvételeérti kérelem , vagy a felsőbb bíróhozi bármely fölebbezés félrevettetett, a kérelmező fél köteles a föllépése által okozott költségeket viselni. 8. §. Ha valamely károsultnak kártérítési igényei miatt a büntető eljáráshozi csatlakozása által különös költségek támadtak, azok, ha a vádlott el nem ítéltetik, a károsult által viselendők ; ennek azonban föntartatik azon jog, miszerint ha ezen igényei miatt a polgári per útjára lép , ezen költségek megtérítését is követelhesse. 9. §. Harmadik személyek , ha a polgári törvények szerint a vádlott tartására köteleznék is , nem szoktathatnak arra, hogy a vádlottért fogsága alatti tartásának, vagy védelmének , avagy a büntető eljárásnak egyéb költségeit megfizessék. 10. §. Ha a vádlott az ítélet hozatala s jogerejűvé válta előtt meghal, hagyatéka a büntető eljárás költségeiért nem kezeskedik. 11. §. Az első szakaszban 1 , 2, 6 és 10 alatt elősorolt költségek mindig az álladalom által viseltetnek, a többi költségek az álladalmi kincstár által előlegeztetnek , a megtérítés a 3—10 §§-hoz képest föntartatván. A védőknek az 1. §-ban 8 alatt elősorolt illetékei azonban, ha a védelemnek nem ingyen kell történnie, a bíróság által csak akkor előlegeztetnek , ha a vádlott a bíróság előtt ismeretes körülményeinél fogva azokat viselni nem képes. 12. §: Az álladalmi ügyészek és bírói személyek napdijainak és utazási költségeinek mértéke, valamint azok hatására, joga külön rendelet által fog szabályoztatni. Ennek kibocsátásáig, a privisorium tartamára a napdijosztályok iránt érvényes szabályok szolgálandnak zsinórmértékül. 13. g. Kézbesítések , idézések s küldöttmenetek oly személyekhez, kik a bíróság székhelyétől egy fél mértföldnél (egy óránál) távolabb laknak, a távolság szerint oly módon fizettetnek, hogy menetjövet minden mértföldért (minden két óráért) tíz pengő krajczárnyi kár-pótlás adandó , azonban olly megszorítással , hogy ezen kárpótlásnak naponként a 28. §-ban megalapított összeget nem szabad meghaladnia. 14. §. Mindegyik tanúnak, kinek lakhelye a bíróság székhelyétől, hol ő kihallgatandó, egy mértföldnél távolabb esik , az utazási költségek , ha kívánja , minden idézésnél, jövetmenet mértföldenkint tíz pengő krajcrárjával, a hivatalos távolsági kimutatás szerint térhetnek meg. Ezenkívül, ha kívánja, időmulasztási illetéket is kap , mely , ha az idézés Pestre , Budára , Zágrábba, Nagy-Szebenbe , vagy Temesvárra történik , egy egész napra 24 pengő krajezárban, más helyeikre, idézéseknél pedig 20 pengő krajezárban, s egy fél napra ezen összeg felében állapitatik meg. A csendőröknek , ha a bíróság elé tanukép idéztetnek , hasonlókép igényök van a felebbi utazási költségi illetékekre, de időmulasztási illetéket nem igényelhetnek. 15. §. Olyanoknak is , kik a bíróság helyétől egy mérföldnél csekélyebb távolságra laknak, azonban napszámból élnek, ha idéztetésök által egész vagy félnapi napszámukat elmulasztják , kivonatukra , időmulasztásuk egy egész napra Pesten, Budán, Zágrábban, Nagy-Szebenben és Temesvárott huszonnégy, s más helyeken húsz pengő krajczárra, egy fél napra pedig ezen illetékek felére szabandó összegben térítetik meg. 16 §. A járási bíróságok, járási társasbiróságok és megyei törvényszékek kötelesek a kerületekben fekvő helységeknek a bíróság székhelyétőli távolságról hivatalos kimutatásokat készíteni S a politikai hatóság által megerősitetni. (Folyt. köv.) AUSZTRIAI BIRODALOM. Becs. Ő cs. kir. Ap. Fölsége a feloszlatott földmivelési és bányászati minisztérium ügyeinek a bel- és pénzügyi minisztériumok közti felosztására nézve a következőket méltóztatott rendelni. A belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak: 1) a föld és erdőmivelés akadályainak megszüntetésére és általában a föld- és erdőmivelés előmozdítására szolgáló törvényhozás ; 2) minden gyarmatosítási ügy általában ; 3) minden mező-és erdőgazdászati egyletek; 4) a mező- és erdőgazdászati oktató intézetek, kivételével a mariabrunni erdészeti tanintézetnek , és 5) a földtani birodalmi intézet. Minden többi, a feloszlatott minisztériumnál tárgyalt ügyek ezennel a pénzügyminisztériumhoz téretnek át, név szerint: 6) a mariabrunni erdészeti tanintézet; 7) a bányauradalmak ; 8) a bányauradalmak és alapítványi javak erdőségei; 9) a kincstári bányák és huták; 10) a fenálló bányagyárak ; 9) a bányatermékek eladási ügyletei; 12) a bánya-, hűbértér-, és engedélyezési ügy, a bányászati szolgálmányokkal együtt; 13) a bánya- és kohászat és 14) a bánya törvényhozás általában. Az 1852 évi ápril 24-kei legfelsőbb határozattal a magyar és erdélyországi jogakadémiák tanszékjelölteire nézve alapított hat stipendiumból eddig csak 3 egyén részesült, inéfográst a közoktatási minisztérium múlt hó 18-kai kibocsátványa által a még hátralevő háromra nézve csődöt hirdetett. A stipendiumok mindegyike évenkint 600 forint; a stipendista a Bécsbe utazásra s az első könyvbeszerzésre általános öszletet kap s köteleznie kell magát, a magyar- vagy erdélyországi jogakadémiáknál bármely neki ajánlott tanszék elfogadására. Legfelsőbb végzés következtében a közpolgári törvénykönyv határozványai Erdélyben f. évi sept. 1-jén lépnek hatályba. Bécs, junius 3. A Brabanti herczeg egybekelése Mária Henriette Anna főherczegnével itt Bécsben procuratio által történik, melynél a herczeget egyik a főherczegek közöl képviselendi. E nászünnepély egyelőre augusztus hó első felére van határozva. Itt ujonan báró Bourqueney azon diplomatiai értesítést adta , miszerint Francziaország a helvétiai szövetségtanácsnak kinyilatkoztatta legyen, hogy Ausztriának a menekültek kérdésébeni követelményeit Helvétia irányában pártolja. — Karnicki gróf már előterjesztést ten a külügyi hivatalban. — A keleti kérdés itt még folyvást minden elmét foglalkoztat. Közös hiedelem, hogy a viszálykérdés békésen fogna megoldatni, s Oroszország fegyverreli föllépése lehetlenné tétetni, ha a Porta Törökország valamennyi keresztény lakosát felszabadítaná, mert akkor a Porta a többi nagyhatalmak uralmáról , Oroszországon kívül, biztosítva volna. Minden a dunai fejedelemségekből érkező hírek öszhangzók abban , hogy Oroszország a határszéleken és kikötőkben a legnagyobbszerű hadkészületeket teszi, mik azonban ideiglenesen csak demonstratióul tekinthetők. A tegnapi börze szilárd volt, ámbár a legellenkezőbb hírek keringtek. — Weber Bedaur, frankfurti városplébános és egyháztanácsnok az itteni akadémia közgyűlésén jelenléte alkalmával az itteni államférfiakkal is közlekedett, s várni lehet, hogy annak tűzbuzgalma nemsokára kissé hűlni fog, miután tapasztalást szerzett, hogy eddigi föllépését itt egyáltalában nem helyeslik. Az 1854 évi budget a minisztériumokban szorgalmasan tárgyaltatik; hogy mielőbb be legyen végezve, a pénzügyminiszter elhalasztá s) Birodalmi törvénylap 1853 XXII. darab., 70 sz., kiadatott 1853. ápril 28-kán.