Pesti Napló, 1853. december (4. évfolyam, 1119–1143. szám)
1853-12-08 / 1125. szám
1 1853- negyedik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidékre postánküldve: Évnegyedre 5 fz. — kr. p. Félévre 10 „ „ „ A havi előfizetés , mint a számonkinti e 1 a d 4 s is megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ anyagi ügyek tárgyszó pedig a kiadóhivatalhoz intézendő url-ntcza 8-dik szám. Szerkesztési Iroda: Url-ntexa 8 ix Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Pesten házhozhordva : Félévre . 8 „ — „ Évnegyedre 4 „ — „ Egy hónapra 1 fr. 30 k. p Csütörtök, dec. 8-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. hirdetések öt hasábos petit-sora 4 pgc krajtériával számíttatik. A behatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a Magánviták öt hasábos sora 5 pengő krajczár- jával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap reggeli órákban. London, dec. 2. Ki mer, az nyer! Vajha a játékosok e maximájának követésére ne kényszerítetnék a török, habozd szövetségeseinek félrendszabályai által. Vajha ily aggalomra némi alapot nyújtó újabb hireink hamisaknak bizonyulnának be, s ne látnák a koczkázási irány előjeleit a törökök hadi s politikai újabb eljárásában.—Nem a szárazföldi hadjáratot kisérik nehéz kebellel az ottomannok barátai, de szorongva nézik a török-egyptomi flottányik tengerre keltét. Az, hogy azultán ázsiai sergei hősileg védik a hősileg ostromlott sz. miklósi volt orosz várt, s legközelebbről más két ellenséges váradot ejtenek hatalmukba ; az, hogy Omer pasa heves harczokat vívat a Duna egyes szigetei s jobb parti pontjaiért, és a kalafati erőt 12 angol mértföldnyivel közelíttető Krajovához: mindez csak bátor, de nem merész, sőt talán a közeledő orosz segéderő miatt szükséges eljárás. Merész tett azonban Slade Adolf vagy Mushiver pasa török admirálnak részéről, télnek idején szállni a Feketetengerre, melynek sűrűn s hirtelen ereszkedő ködei, bizonytalan révei, s hideg éghajlata magokban is elég erős ellenséget képezene. Vagy legalább merész lépés ez akkor, ha amit a Daily News épen nem tart lehetetlennek, Sebastopol ostromlására tétetik. Igaz ugyan , hogy Sebastopol nem Gibraltar, sem Queebec; s meglehet, hogy az oroszok ereje a Feketetengeren nemcsak hogy nem nagyobb, sőt inkább, felosztottabb lévén, gyengébb is a törökökénél; végre feltehető , hogy a Várnáig s Trebizondig czirkáló angol s franczia hadihajóknak s a bosphorusi összes segédhadnak védszárnyai alatt mozog a bátor kalandra kelt flotta , mindez azonban még nem teszi a török győzelmét Sebastopol előtt valószínűvé. Pedig puszta lehetségre építeni csakugyan nem más, mint koczkajáték. — De míg ekként a török koczkára veti a csatamezőn, nem ugyan múltjának, melyet Anglia s Francziaország őriz, hanem jobb jövőjének, csak önembersége által kivivhatónak , érdekeit, a politika terén is merész sakkvonásokat tesz." Elég világosan szólnak erről Szerviával előidézett bonyodalmai. Ez ország félfüggetlen tartomány, fejedelme Georgevics Sándor, vazalja azultánnak; fennen hirdetik ezt a szerb váraknak török őrizet alatti léte, s az évenkinti 200 ezer forintnyi hódolat-adó, melylyel a belgrádi kormány a konstantinápolyinak tartozik. Neutralitásának tehát annyira feszítése, hogy a bosnyák seregeknek az határain átvonulást megtiltja , sőt , Garashanin orosz consult visszaköveteli, és számára exequatur-t sürget akkor, midőn azultán nyilt háborúban áll a czárral, nem jogalapon nyugvó cselekvény. De viszont a törökök részéről sem ildvatos eljárás a consult Belgrádból távozásra kényszeríteni a város bombáztatásának fenyegetése alatt, s általában ügyeit ez országgal egy ucsiczai ütközetre űzni. Mert mindaddig , míg Szerbország semleges, az orosz csak erőszakot használva kelhet át Viddinen túl a Dunán , kerítheti meg a Balkánt , s fenyegetheti Zsófián át Konstantinápolyt. — Ily eljárás csakugyan nem más , mint a játékosok maximája : ki mer, az nyer! Palmerston lord az „Istenige terjesztési társulatinak megtagadá az évenkint számára kiadatni szokott Queen’s letter-t, melylyel a nevezett társulat adakozások gyűjtésére hatalmaztatik fel. Ez eljárását a belügyminiszter azzal indokolá, hogy az Istenige-terjesztők túlléptek utóbbi időkben hivatásuk körén s tractarián tanok mellett apostoloskodtak. Siettek is ezért óvást emelni Gladstone és Newcastleig, a tractarián elveknek a kabinetben támogatói, a belügyminiszteri rendszabály ellen, de Palmerston lord rendületlen maradt. A Morning Heralds Advertiser e történtek után vagy az egyik vagy a másik félnek kilépését a kormányból, s mi ezzel együtt járna, a minisztérium összeomlását, nem tartják lehetetlennek. A parliamenti reform kérdése is erősen feldúlta a coalitio tarka elemeit. Rebesgetik ugyanis,hogy a közelebbi kabinetülések egyikében Russellord a 10 fontnyi szavazási jognak 5 fontnyira leszállíttatását indítványozó, de indítványa főleg Palmerston s Aberdeen lordok heves ellenzése következtében megbukott. Mondják, hogy Russell lord tervének kivitelére még egy kísérletet teend ; ha ebben is meghiúsíttatnék, odahagyja a kormányt, minthogy őt a szavazati jog szélesbítésének sürgetésére pártfőnöki állása, s múltja kötelezik , alapját képezvén az 5 fontnyi franchise már azon reform-bilinek is, melyet az elnöksége alatti volt whig kormány terjesztett két év előtt a parliament elé. A mai Daily News egy zárt sorokkal írt kis vezérczikkben Brunow bárónak meghiusult azon törekvéseiről szól, melyekkel Slade Adolf török admirálnak s Berlase angol kapitánynak Angliába viszaparancsoltatását sürgeté az itteni kormánynál. A Morning Chronicle a diplomatiai tervekről szállongó híreket taglalja, minek : a kényszerítő kivetés, európai congressus Páris vagy Londonban, angol-franczia egyezkedés, a keleti interventió körülírása s meghatárzása tárgyában. A poelita lap az elsőt lehetetlennek, a másodikat lehetségesnek, a harmadikat valószínűnek tartja. Elmélkedéseit e szavakkal zárja . Mindaddig, míg a hadakozó két fél határzottan ki nem jelenti, szabatosan körül nem írja, hogy miként s mily alapon kíván alkudozni ? a neutrális kormányoknak minden békittetés kísérletei sikertelenek leendőnek. Páris, nov. 28. A Néhány hó óta keringett a hír, miszerint a kormány a nyilvános játékházakat megnyitja, a mai Moniteur ime hírt megcáfolja. Pauvres grecs ! (szegény játékosok) Mindamellett senki ne higye , hogy magas játékok Párisban nincsenek. Menj a klubbokba, ezreket veszthetsz; a whistet például 5 frankba játszák egy point .... mi csekélység ama kétségbeejtő játékokhoz, mik a falak közt történnek. Egy ily játék tanúi valánk tavai Aix-les-Baninben, hol egy előkelő hölgy, másod elnöke a zöld asztalnak, 8 nap alatt, folytonos elmésség közt, elveszte 50,000 franknyi részvényeit; néhány napig a társaság gúnytárgya volt a szép ismeretlen, mindenik kérdező : hol a másodelnök ? Egy este, Ernst hangversenye napján, belép a játékterembe egy fiatal férfi, vonásai oly ismerősek valának, el kezd játszani — nyer és újra nyer — mire a hangverseny órájt ütött, a másodelnök fehér kezeiben volt összemorzsolva minden bankjegy, ő vezette Ernstet a műszomjas közönség elé , másnap elhagyá a fürdőt cousine és három új equipage-a kíséretében. 10 új vincennesi vadász-zászlóalj alakult,minden zászlóalj 1200 embert számítván. A keleti kérdés egy pár nap óta háttérbe szorult egy sokkal fontosabb előtt. Az embernek — mondják ismét komolyan — hatalmában áll valamely halottat, kivel rokon vagy ellenszenve van, pár medium előidézni. így idézték elő néhány nap előtt Angliában Byron szellemét, ki a társaság közkívánatára ötlábú verseket mondott. A medium-tan Amerikában származott a forgó asztalok idejében, azóta meghódít a sok földet és sok fejet. Sok lord nem társalog, csak halottakkal. Most köztünk van, és mondhatjuk, jó órában érkezett. Mennyi bánatos özvegy idézi elő siratott élete párját! mennyi titkot közlenek velünk az alvilági árnyak ! Bizony néha nem árt a halottakkal beszélnünk, a föld alatt annyi nagy bölcs fekszik. Az Univers az egészre azt mondja : Vade retro Satanas. Majd egy hét már,mely egészen hír meddő. El lehet most is mondani: nincs újság? jó újság. Louis Desnoyers gr. Tyskievitz Tádé úrhoz intéz a Siéclében egy pár baráti szót. Ha a berlini zeneszemle szerkesztője elolvassa ezen,legalább 100,000 ember által olvasott feuilletont, kiengesztelve lesz azon sok n.emnykével, mely a napokban fejére hullott, — azért, mivel az opera egy előadására nyíltan azt mondá : détestable. Desnoyers azon egy, ki az elnyomott idegen pártjára állott, s férfiasan kimondá , miszerint nincs joga semmi igazgatóságnak a lángész müveit nyirbálni, annál kevésbbé, ha azt Wébernek hitják. — E pert jövő levelemben a másik részszel együtt bővebben megismertetem. (Lapszemle ) Gazdasági Lapok. Az utóbbi két számban (48 és 49) azon, a hazai bortermelésre felette fontos társulati mozgalmakon kivül, melyekről a Budapesten felállítandó központi borcsarnok s a Hegyalján megalakult borkereskedelmi társulat ügyében értesülünk, — egy örvendetes, s buzdító példájára találunk a magánszorgalomnak is, világos tanúságául annak, hogy a józan iparkotás nálunk is megtenni gyümölcsét. Dr. Entz, jeles pomologunk ugyanis ez ősszel Pándra (Pest-Pilis megye) kirándulván, ottani birtokos, Szilassy György urnak okszerűség és szorgalom által néhány rövid év alatt elővarázsolt eszközléseit ismerteti meg. A pándi határnak ezen része még csak néhány évvel ezelőtt annyira a haszonvehetlenség hírében állott, hogy tagosításkor holdja Szilassy György urnak 6000 □ ösével számíttatott fel. S nézzük e hajdani pusztaságot ma : mesgyéit ákácz fasorok és sövények védik ; déli részén szőlőültetvény képviseli részint hazánk híresebb hegyeinek, részint a budai országos szőlőiskolának válogatott fajait, de még Német, Franczia és Belgaország e nembeli ritkaságait is, s a három éves tőkék Kecht módjára metszve áldások bősége alatt görnyedeznek; a szőlő aljában rendszeresen , sorokban kiültetve, mintegy 6000 gyümölcsfa diszlik; meg van itt minden, mit Urbanek, Wölfe és hazánkban mások érdeme nemeset gyűjtött, mit a belga szorgalom úgyszólván teremtett, és Szilassy György ur házi fanöveldéjében ily nagyban elszaporitott; közepette e nagyszerű gyümölcsösnek, mely részint már 6 éves termő, részint fiatalabb fákban bujálkodik, emelkednek a hajdani vadonság őslakói, a deréknyi vastagságú vadkörtefák, máris a legnemesebb körtefajokkal nemesítve, mint óriási fajfák (Sortenbourne). A fák alja részint rétnek használtatik, részint konyhakertül szolgál a legválogatottabb zöldség s főzelékneműek termesztésére. A birtok közepén emelkedő, s pár év előtt még kopár dombot most erdő borítja, melyben ákácz, platán, dió, fényű, és száz neme a legválogatottabb díszfáknak is tarka vegyületben örvend életének. S mindez egy ipalkodó mezei gazda szünóráinak eredménye csak, mivel a szorgalmasan művelt, fasorokkal körülvett szántóföldek , gazdag csűrök, kazlak és mindennemű jószág virágzó s nemesitett állapotja elég tanúbizonyságul szolgál. Hány magyar birtokos hozhatná jószágát és székhelyét hasonló iparkifejtéssel hasonló virágzásra — ha magát és hazáját igazán szeretné!!- Havas József kir. tanácsos ur a hegyaljai bortermesztésről újra felfogván értekezése fonalát, most már tapasztalásra és számokra fektetett meggyőződéssel javasolja a hegyaljai bortermesztő közönségnek, miszerint az aszúbor csinálására nézve álljon el minden túlságos törekvéstől, s inkább oda fordítsa minden igyekezetét, hogy rendesen közép, de mégis jeles, úgynevezett szamorodni bort termeljen minél nagyobb kiterjedésben, és a töppedt szőlőt csak oly kedvező és kitűnő borévekben szedje ki s használja fel a szúbor készítésére, midőn a töppedt szőlő jelessége és sokasága ezt maga is átmutatja s mintegy követeli; ennélfogva önként kínálkozik oly készítménnyel, mely midőn a Hegyalja hajdani hírét ismét visszaidézni képes, egyúttal oly árt alapit meg a jeles aszúboroknak, miszerint a birtokosnak nemcsak költsége megtérítve, hanem szellemi igyekezete is illően megjutalmazva legyen. — Helyes észrevételek közöltétnek a marhavásárok kellő rendezéséről, továbbá a gazdasági eszközök és gépekről, vonatkozva az idei terménytárlatra. Szőlősgazdáink figyelmébe ajánljuk a rajzban ismertetett Keusch-féle kretasi szőlőmetsző ollót; selyemtenyésztőinknek a dr. Thomae eljárását az eperfa veteményezése s felnevelése körül; átalában gazdáinknak a téli hüvelyes veteményekről, s a takarmány murokrépának úgynevezett altringhami fajáról közlött czikkeket. AUSZTRIAI BIRODALOM, Bécs, dec. 2- Mint halljuk, a hadi főkormány tervében fekszik, hogy valamennyi csapatok vontcsövű puskákkal láttassanak el, emeltetni fogván ez által mind azok hordereje, mind pedig a czélzásbani biztosság. A magasb kereskedési körökben aggodalom mutatkozik a kamatlábnak valószínű emelkedése miatt, mi hasonló hatást fogna az ezüst-agróra gyakorolni, és pedig az Angliábóli visszahatás következtében , honnét az újabb időben roppant tőkepénzek folynak kifelé, különösen Oroszországba. Ennek oka a nagy gabnavásárlásokban, s a tömérdék orosz tőkepénzeknek , melyek angol papírokban befektették, rejlik, s melyekre most Miklós császárnak a Törökországgal háború viselése végett szüksége van. Hir gyanánt közöljük ma, hogy telegraff után jelentve van, miszerint Francziaország és Anglia itteni köreteihez a török-orosz viszály tárgyában új és terjedelmes utasítások vannak útban. Némely körökben a keleti kérdésre nézve fordulatot várnak. Vilmos főherczeg ő3. fenségénél ma a fogadalmitemplom-építő bizottmány tagjai tanácskozást tartottak, melyben hallomás szerint azon örvendetes értesítés történt, hogy ö Fölsége a császár már véglegesen elhatározta azon helyet, melyen az uj templom fölépitetni fog. Ezen tér azonban, meyet a Fejedelem a szándéklott czélra ingyen engedet át, minden eddigi vélemények és gyanitásoktól fiát, s az, mikép halljuk, a Wieden külvárosi telek legszebb végén létezik és pedig a Belvedere tőszomszédságában. Nem tagadhatni, hogy ezen telek, ámbár a város középpontjától igen tívni fekszik, de az itteni katb. népesség egy nagy részére különös haszonnal birand, miután közelben egy új külváros alakult, melynek még temploma nincs. A hely a székváros legmagasb pontján fekszik, s a templom ennélfogvást meglepő tekintetet nyujtana. Ma, tegnapi közleményemet a badeni kormánynak a freiburgi érsekkéri viszályát illetőleg, a legjobb forrás után akkér egészíthetem ki, hogy minisztériumunk ez ügyben is egészen semleges maradand, és sem az egyház sem az állam mellett közbenjárói lépéseket nem fog tenni. Túlnyomólag politikai okok ezen viszályban legnagyobb kíméletet tesznek szükségessé. Az utolsó hét hullámzásai a háború vagy béke miatt pénzvásárunkon igen kedvező benyomást idéztek elő, jelesül a korábbi hónapok pénzszűkét tetemesen emelték. Az itteni börzén t. i. naponkint az ipar- és kereskedő világ tömérdek tőkepénzei kínáltatnak meglehetős jutányos áron ; ennélfogvást helytelen, ha a német lapokban az állíttatik, hogy az escompte az utolsó hetekben tetemesen felszökkent. KÜLFÖLD Németország, Freiburg, nov. 27. Tegnap járt le a jezsuitáknak elutazásukra engedélyezett tiznapi határidő ; kevéssel előtte a minisztérium egy rescriptuma érkezett a jezsuiták főnökéhez , melyben ez mondatik : ,,A tiszteletreméltó jezsuita atyáknak meg van engedve további intézkedésig a Freiburgban maradás.“ Berlin, dec. I. Ha a hivatalos lapok tudósitását, s azon buzgalmat tekintjük, melylyel azok az orosztörök viszály kiegyenlítése és rendbehozására újonnan kilátásban levő diplomatikus tanácskozásokat kiemelik, önkénytelenül tolja magát emlékezetünkbe az öreg Vorwärts marsalnak a diplomatákról tett nyilatkozata. Már akár maga az évszak: az esőzés t. i. az európai , s a beállott havazás az ázsiai harcszínhelyen akasztotta meg az ellenségeskedéseket, vagy akármely más okokból, mint híre jár, fegyverszünet köttetett: mi, részünkről, az ezen egész ügyben szerzett több mint elégséges tapasztalataink után, a megújított diplomatikus tanácskozásokba különös bizalmat nem helyezhetünk. Legkevésbbé helyezhetünk pedig bizalmat akkor, ha, mint történik, ily conferentiák hivatalos hirdetőji és magasztalóji a hatalmas Oroszország becsületéről és méltóságáról, és a törökök daczolásáról szóló régi dalt pengetik, melylyel ők bátrak voltak igaz joguk mellett kardot rántani. Ily nézet valóban kevéssé alkalmas a diplomatiáról s annak irányzatairól magasabb fogalmakat ébreszteni, mint minőket az eddigi eljárással szükségkép költöttek. Legszomorúbb állása volna pedig a dolognak, ha igaz lenne, mit némely oldalról állítanak, hogy t. i. az egész ügy az európai tárgyalás elől el fogna vonatni, s az elintézés csupán a két villongó hatalomnak átengedtetni. Mert ha általában kiegyenlítő alkudozásokra kerülne, ez csak annyit tenne , mint önmagának gyámoltalansági bizonyítványt szolgáltatni ki, midőn a diplomatia a viszály kiegyenlítését a kéz európai fórum elé tartozónak sem tekintené többé. Törökország függetlensége és integritása különösen az 1841. évi július 13-kai egyezmény által európai garantia alá van helyezve; a nagyhatalmak népjogi kötelezettséggel bírnak ily integritás megvédésére. A bécsi conferentia, bármily gyönge és holt productumot szült is, legalább annyiban jó jel volt, midőn egybejövetelének ténye által kimondotta, hogy Oroszországnak a Portávak viszályai, mikép az első hatalom követelte, nem csupán „házi“ ügy, sőt inkább minden nagyhatalomnak kötelessége beleszólni, ha Törökország veszélyeztetett függetlensége forog fen. A diplomatiai kiegyenlítési munkát most Orosz- és Törökországnak átengedni akarni tehát annyit tenne, mint még azon vonal mögé is visszavonulni, mely legalább Oroszországot megfosztotta azon különös állástól, hogy a többi Európa mellőzése és kizárásával Törökország ellenében ön tetszése szerint lépjen föl; annyit tenne, mint az Oroszország által már elkövetett gyakori kormánysértésekhez a többi Európának kötményekbeli felhagyását függeszteni. De ha, mikép föltenni hajlandók vagyunk, ily szándék távol van is a diplomatiától s az csak alaptalanul tévedt volna néhány hivatalos lap hasábjaiba , ha az vagy az évszak által, vagy kölcsönös egyezés útján előidézett s tavaszig terjedő fegyverszünetet arra használná, hogy közös tanácskozmányokban egy új kiegyenlítési és béketervet munkáljon ki, úgy ez a közbéke fentartásának árán, mégis csak azon föltétel alatt tekintethetnék némikép hasznosnak vagy csak kívánatosnak is, ha Törökországnak oly súlyosan megsértett integritása nem csupán a jövőre biztosítva lenne, hanem mindennek előtte ismét helyreállítatnék. Ama terv csak akkor lenne sikeres és hasznosnak mondható, ha ily megsértések ismétlése ellen határozott garantiák adatnának. Európa békéje csak akkor mutatkoznék biztosítottnak, ha azon elvek, melyeket Oroszország terveinek valósítására gyakorlatilag érvényesített, nem helyeseltetnek, s azok alkalmazása egyszer s mindenkorra lehetlenné tétetnék; • ha a dunatorkolat miatti kérdés a bécsi értekezleti okmány értelmében oldatnék meg, ha a német-magyar folyam ezen torkolatáni uralkodással Oroszország felhagyna, s Oroszországnak a Feketetengeren egyedüluralkodása Ausztriának ezen uralkodásban valamennyi nemzetek szabad közlekedését biztosító részvéte által véget érne. Amily kevéssé lehet a földközi tenger „franczia beltengerré“, épen oly kevéssé engedheti meg a közeurópai érdek, hogy a Feketetenger tovább is Oroszország egyeduralma alatt álljon. Ez által e hatalomnak magától lehetlenné válnék, hogy bekövetkező szerveinek kedvező politikai conjunctúráknál néhány nap alatt a trüéziai tengerszorosokon szilárd állást foglaljon, a egészen be a födrinzi tengerig túlsúlyát éreztesse. A Duna Szalona ágának az orosz vexatióktóli fölmentése önmagától mindazon terveket fölöslegesekké tenné, melyeket mint a György-ág hajózhatóvá tételét, vagy egy csatornának Csernavodától Kustendiiig, vagy egy vasútnak Rassovától odáig építését, csak a politikai aléltség talált fel, mely t. i. erőtlen vala a Duna természetes kifolyását nyitva és szabadon tartani. Ha az európai diplomatia ily erélyre vergődik, akkor, de csak is akkor fognak a megújított conferentiák egy, Európa becsületét és méltóságát megóvó s a békét jövőre biztosító eredményt előidézhetni. Francziaország- Páris, dec. 2. Girardin Emil egyike a jövő magyarázó prófétáinak, kik Párisban felesebb számmal vannak. Ő az elyséei térrel szomszédos mellékutczában (Rue Chaillot) fekvő házában ül, s kit elfogad, az bizonyos lehet, hogy a látnoktól a jövendőre nézve valami magyarázatot kap. Azonban elvitathatlan, hogy e szellemdús férfiú az idő eredményeinek kipuhatolására felette finom előérzettel bír. Girardin tegnap egy új könyvet hirdetett ki, s minthogy a pártok mindig reá hallgatnak, ámbár ő folytonosan egyedül áll, könnyen gondolható, hogy már nagy mennyiségű példány elkelt. Girardin ezen új könyve a mostani napok történetének legérdekesebb anyagát, a keleti kérdést tárgyalja. A könyvek, sőt a czikkek is, melyeket Girardin kibocsát, azon előnynyel bírnak, hogy az élettel valódi összefüggésben állanak. Eleintén a múlt horgához köti meg tárgyalásának fonalát, mi mindig idéző modorából kimagyarázható, s aztán egyetlen sort sem ír, mely nem valamely személyiséggel való érintkezésből eredne. Girardin, ki publicista irataiban általában elvileges, mindamellett igen gyakorlati marad. Ez oknálfogva új munkája: „Solutions de la question d’Orient“ méltó az olvasóközönség figyelmére. Girardin pillanatra sem szűnt meg bizonyos tekintetben a bonapartismus embere lenni, mind a mellett hogy még mindig oppositiót képez Napoleon Lajos ellen. Mint tudva van, ő volt az, ki Napoleon Lajos elnökké jelöltetését legélénkebben támogatá, s még mindig a bonapartismus egy oldalát , a liberálist vallja. Girardin sohasem megy a Tuileriákba, azonban Napoleon Lajos legbensőbb barátjai közül többen járnak el villájába a Chaillot-utczában. Girardin házi barátjainak egyike volt például Bonaparte Napoleon, a császár unokaöcscse, Bonaparte Jeromos fia. A keleti kérdés megoldási kísérletei, melyeket Girardin megítél, valamint azok is, melyeket ajánl, ez által politikai érdekességet nyernek. Ezen megítélések nem egy publicista hosszadalmas fejtegetései, hanem ha még egyszer oly halk viszhangjai is azon eszméknek, melyek a Tuileriákban uralkodnak. Napóleon Lajosnak eleitől kezdve főleg az volt taktikája, hogy terveit és czélzatait barátai ki ne beszéljék, közzé ne tegyék. Az államcsíny előtt legmeghittebb barátai és miniszterei voltak azok, kik minden lehető esküfogadást tettek, hogy az elnök nem fogna államcsínyt elkövetni. Nem akarjuk ismételni Girardin iratának polemizáló részét; magától értetődik, hogy az a legszenvedélyesebben lép fel az orosz érdekek ellen, s azokat saját szenvedélyes modorával kritizálja. Girardin felszámítja azon módokat, melyek a keleti kérdés megoldását lehetővé teszik : a török birodalom nominális épsége arra vonatkozó orosz befolyással, Törökország európai felosztása , egy görög császárság felállítása, s a fennálló török birodalom civilizálása. Még néhány szót említünk meg ez irat zárfejezetére vonatkozólag. Girardin a felhozott megoldási módok közöl az utolsó mellett nyilatkozik: civilizálni kell a mostani török birodalmat, melyhez Francziaország és Anglia , miután annak Oroszország ellen segélyt nyújtottak , intézzenek követeléseket a civilizatió érdekében. A követelések e természete Napoleon Lajosnak Ney Edgárhoz intézett levelére emlékeztet; abban hasonlólag követelésekről volt szó, melyeket a civilizatio nevében a pápához akart intézni, s melyek végül egészen feledve lőnek, mihelyt a franczia befolyás az egyházi államokban biztosíttatott. Vájjon Francziaország és Anglia most nem hasonló módon kívánnak-e Törökországban a civilizatio védelmére kelni, s ottan befolyást nyerni, melyet Oroszországnak meg nem engednek ? Csak e két hatalom politikájának önzéstelenségét ne higyje senki. A Girardin-