Pesti Napló, 1854. november (5. évfolyam, 1394-1418. szám)

1854-11-17 / 1407. szám

ai egésznek silányságáért, mely körülbelül olyszerü, mint Caesar elméssége. A középszámu közönséget László m­i­­lattatá leginkább. — Ma adatik: TÉVEDÉSEK VIGJÁTÉKA. Vigj. 3 felv. Irta Shakespeare. Legjabb posta. A D. A. Z-nak Order mellék­ czikke nov. 11-ről, az oroszoknak az ausztriai határokról visszavonulását a köve­tkező elmélkedéssel kiséri: „Az oroszok tehát az ausztriai határokról a Pilica mögé vonulnak visz­­sza. Mit bizonyít ez? Mindent, csak azon fő dolgot nem, hogy többé nem fenyegetik az ausztriai határokat. Mert csak egy tekintet szükséges a térképre, hogy belássuk, miként az oroszok, a Pilica mellett állva az ausztriai ha­tárokat ép úgy fenyegetik mint az előtt, csak azon kü­lönbséggel, hogy előőrseik most már nem a felső Visz­tulánál álln­a szemközt az ausztriaiakkal, hanem attól egy kevés távolságra, mert a Pilica egy vonalban foly­­ó felső Visztulával. — Egy két napi hadmenet ismét az ausztriai határok közvetlen közelébe hozhatja az oroszokat, és vájjon jobb szárnyának sergei Varsótól visszavon­attak ? s az Ausztria ellenében felállított se­reg bal­ szárnya nem áll-e még mindig Volhynia és Po­­doliában , az ottani galicziai határokat és Bukovinát fe­nyegetvén ? Ennélfogva e strategikus politikai eljárásnak sem tulajdoníthatni nagy fontosságot.“ Ennélfogva még mindig helyesen cselekszünk azon hiedelemhez ragasz­kodni, miként az úgynevezett „orosz engedmények a diplomatiai és katonai téren egyiránt egyáltalában nem bírnak más czéllal, mint Ausztriát mind­addig sem­legességben tartóztatni, míg annak feladására a ked­vező pillanat­bán el fog múlni.­­ Rómából oct. 31-dikéről párisi lapokba magánle­velezések érkeztek, melyek szerint a Krimiába menen­dő franczia megszálló sereget koránsem fogják — mi­­­­ként tegnap a párisi börzén beszélték — ausztriai csa­patok mintegy felváltani, hanem csak arról van szó, hogy mindkét r­adbeli sereg egyidejűleg vissza fog hú­zódni, mit mindenesetre úgy tekinthetni, mint a bécsi kabinet barátságos érzületének egyik jelét. — Előleg azonban, úgy látszik, e rendszabály még­sem fog tel­jesen végrehajtatni, s Ankonában ausztriaiak, Civita- Vecchiában pedig francziák maradnak vissza. Sőt azok közöl Bolognában, ezek közöl Rómában alkalmasint egy ideig még egy-egy ezred fog hagyatni. Pár­is, nov. 14. (Távirati közlés.) A mai „Moni­teur“ jelenti, hogy Morny a törvényhozó testület el­nökévé neveztetett ki.“ London, nov. 11. A tegnapi kabinet-tanács teljes számú volt s 3 órát tartott. A tanácskozás tárgya kita­lálható s hihető, miként a mai ,Tim­es* javaslatai a kor­mány tegnapi határozatainak csak viszhangjai s hogy azok kivitelével egy perczig sem késendnek. A ,Times1 úgy látszik a seregnek veszélyteljes helyzetét nem akar­ja titokban tartani s egy felriasztó vezérczikkben min­den erő megfeszítésére sürget, hogy a sereg és hajóhad még idejében és A legnagyobb mérvben megerősitet­­t hessék. — Azon lehetőségnél, hogy az ostrommal­­ fel kellene hagyni s az ily esetlegesség következéseinél­­ nem akarunk mulatni. A Times riasztó felkiáltásának közvetlen oka egy Marseillen át érkezett (és alább ol­vasható) sürgöny lett, minél fogva a szövetségesek a Balaklavánál 25-én vitt ütközetben sokkal érzéke­nyebb vereséget szenvedtek, mint az eddigi tudósítá­sok be akarnák vallani. E. C. London, nov. 14. (Távirati közlés.) A mai börzén általánosan hitelesnek elismert azon tudósítás volt el­terjedve, hogy Francziaország haladéktalanul 50,000 embert szállíttat Krimiába, míg Anglia magát a fele­költség fizetésére kötelezi. Madrid, nov. 8. A mai hivatalos újság a király­nétól rendeletet közöl, melyben a cortes megnyitása alkalmából közbocsánat hirdettetik. Legújabb a csatatérről. A mai nap sem hozott sem távirati, sem levelezési után, minthogy a postajárás akadályozva van, tudósítást a szebasztopoli táborból. Csak némely régibb keltű és száraz részlete­ket kapott a ,,m1d“ az 5-ki harczról, kizárólag orosz részről. A „Síd“ azt mondja, mikép a szövetségesek e harcz által mit sem értek el, legfelebb megtartották ál­lásaikat; ha hogy az oroszok megveretéséről beszélnek, ez csak jámbor óhajtás; ezen katonai lap ebben ter­mészetesen nem osztozik. Azonban mégis úgy látszik, hogy az oroszoknak meg kell­ futamodniok, mert Menzikoff herczeg maga mondja sürgönyében, hogy ül­­döztettek. Hogy ezen „nagyobb demonstratio“ hord­­erejét megítélhessük, még tökéletesb tudósításokat kell bevárnunk, de annyi már most is bizonyos, hogy oc­tober 5-dike alkalmas, bennünket a vállalat sikerülte iránti meggyőződésünkben megerősíteni. Hetekig hirde­tők a vár leendő fölmentetését; Menzikoff­ág végre oct. 1-jén minden erősítéseket magához vont s kiterjedt in­tézkedéseket tett a támadó csapásra; ez megtörtént, s itt nagyobb joggal mondhatni, hogy mit sem ért el. Azon hadállást, melytől a szövetségesek üdve függ, a balak­­lavai állást, a szövetségesek négyszerte erősebb ellen­ség ellen megtartották, ki itt támadását teljes visszavo­nulással, a balszárnyon futamlással fejezte be. A szö­vetségesek tényleges eredményekép említendő fel az, hogy az ellenségnek majdnem egész ereje ostrommunká­lataikban nem bírta akadályozni; oly vár, melyet nem bírnak fölmenteni, rendesen elesik. Mi nem találjuk, hogy a szövetségesek állása „naponként aggasztóbbá** válnék. A betegségek által szenvedett veszteségeket az oroszoknak hasonló, ha nem nagyobb mértékben kell szenvedniök; minden szükségessel a flotta látja el őket, állásuk roppant erősnek s a csapatok szel­leme kitűnőnek bizonyult; továbbá két franczia had­osztály már a tangeren van , melyek az orosz erő­sítéseket fölösen ellensúlyozzák.­­ A nyugati ha­talmak bizonyosan nem kockáztattak egy milliók­ból álló betéteit, hogy azt oly könnyen, a nélkül, hogy a végső erőfeszítésekhez nyúlnának, elvessék, s ezen erőfeszítés még nem történt meg egész kiterjedésében. A Krimia elleni fegyverzések szakadatlanul tartanak, s az expeditiósereg folyvást kap erősítéseket. A nyugati hatalmak elismerik ugyan a nagy nehézségeket, de szilárdul el vannak határozva, azokat legyőzni; ők nem gondolnak visszavonulásra, s egyelőre arra bármely észszerű ok hiányzik. A Timesnek Stambulból 30-áról (Marseillen át) a következőt táviratozzék: „Ön tudósítója a sze­basztopoli táborból 28-ról írja, mikép az oct. 28-diki ütközetben a könnyű gyalogságból 607 ember volt te­vékenye ezek közöl csak 198 tért vissza, 800 lovasból csak 200 jött vissza. Elesett vagy eltűnt 9 tiszt, 21 megsebesült. A 17 lándzsás ezred majdnem egészen meg van semmisítve. Erősítésekre van szükségünk.“ babosait, pengő pénzben. PEST, nov. 15. Búza, bánsági 7 ft. 6 kr. — 7 ft. 24 kr.; tiszai : 6 ft 24 kr. — 7 ft. 6 kr.; bácskai: 6 ft. 40 kr. — 7 ft. 8 kr.; fehérvári: 7 ft. 6 kr. — 7 ft. 24 kr.; kétszeres : 5 ft. 10 kr. — 5 ft. 24 kr.; rozs 5 ft. 10 kr. — 5 ft. 20 kr.; árpa 2 ft. 40 kr. — 3 ft. 12 kr.; zab 2 ft. — 2 ft. 4 kr.; kukoricza 3 ft. 44 kr. — 4 ft. 4 kr.; köles 3 ft. 40 kr. — 4 ft. 8 kr.; repeze 8 ft. — 8 ft. 15 kr. a. auszt. m. GYŐR, nov. 13. Buza 6 ft 3|5 — 7 ft 18 kr.; kétsze­res 5 — 6 ft., rozs 4 ft. 54 kr. — 5 ft. 18 kr.; ár­pa 3—3 3|5 ft., köles 3 —5 ft. — 4 ft. 6 kr.; kukoricza 6 3 ft. 44 kr. — 4 ft. uj . 2 *|5 ft. — 3 ft. 6 kr., zab 2 ft. 4—14 kr. Bécs, nov. 15. Arany: 283|4. Ezüst: 26. Felelős szerkesztő: TÖRÖK JÁNOS TARTALOM. Kath., protestáns és görög naptár 12 vignettel, — a két első iv. Szerkesztői vezérszó. A naptárak keletkezése. A házi gazdálkodás és háztartás áta­­lános alapelvei. Töredékek­­Vajda Péter erkölcsi beszédeiből. (A szerző arczké­­pével). A szövészet ismertetése (3 képpel). Egy éj a krokodilok közt. Egészségügy. Budavár m­átyás király idejében. Vahot Imrétől. (Képpel). Szathivármegye s lakosairól általá­ban, azok jelleméről és szokásai­ról. a) Népszokások a szatmár­­megyei magyarok­, svábok- és oláhoknál, b. A szatmármegyei svábok községélete és gazdálko­dási rendszere, tekintettel a ma­gyarok és oláhok gazdálkodási rendszerére (6 képpel). Lauka Gusztávtól. A tűzhányó hegyek kitörései. (kép­pel). Tanulságos és mulattató egyveleg. Népszerű eszmék a magyar színé­szet előmozdítása­ és rendezésé­ről. Balog Istvántól. A homoródalmási barlang. (Kép­pel). Jókaitól. Farsangi ötletek. A köztelek okiratai. (Két képpel). Közli Török János. Garay János költeménye a köztelek­ről. Igazmondások. Fraknóvár. (Képpel). Aldridge Ira néger színész élete és művészi pályája. (Két képpel). A magyar nőnem hivatása. (Kép­pel) Vahot Imrétől. Egy, a honi irodalmat előmozdító s hasznos ismereteket terjesztő tár­­sulat terve. Háztartási tanácsadó. (Képekkel). A munkácsi vasgyár (Képpel). Kra­­lovánszky Lászlótól. Füvészeti, virághonbeli újdonságok. (Két képpel). Kenyérkő. Néprege. (Képpel). Tom­pától. Az alvás. A két Arkia. Igaz .történet Hetényi Jánostól. Hasznos házi és gazdasági jegyzetek. Magyar huszárok hős tettei. (Két képpel). 14 czikk. Félbajuszi huszár. Benefi Somától. Mágnesosság (delej) és villanyos­­ság. (5 ábr.) Elmefuttás a csőkről. Vahot Imrét: Erdély régiségei. Udvarhelyi vár- Kis -Sebes. Sepsi - Szentgyörgy. Dézsi emlék. (4 képpel). Megy a juhász szamárom. Petőfitől. (Képpel). Szárnyék. (Képpel). Közlemények a pesti­­magyar szi­­nésztársaság 1816-iki jegyző­könyvéből. Gazdasági eszközök. (4 ábrával). Alattenyésztés. Kertészet. Selyem-­ tenyésztés. Méhtenyésztés. Mátyás király barátsága. Népmonda Jenevay Lászlótól (Képpal). Biztosítási intézetek. Az állatok mechanikája. Claque vagy tapsonezság. stb.stb. 1855-re. TARTALOM. [Berzsenyi Dániel. Vahot Imrétől . (Képpel). I Villám és égzengés.­­ Hires emberek különös s­ajátságai.­­Victoria regia, dísznövény. (Képp.) Irodalmi és szinészeti állapotaink­­ 1854-ben (januártól junius végé­ig). Greguss Ágosttól. A magyar szini ügy Aradon. Vahot Imrétől. A nemzeti színház régi betegségé­nek orvoslása.Vaho­ Imrét.(Kép.) Czethalfogás déli Afrikában. (Kép.) Korcsolyázás. (2 ábrával). Hazánk szüköl­ködőinek fülsegelé­­sére építendő takarékmagtárak ré?mintája. Vizer Istvántól (Képpel). Ki a legény a csárdában. Vén be­tyár (Népies költemények. (Kép­pel.) Tóth Kálmántól. Háztartási tanácsadó. Fürdőszoba (5 ábrával). Fejérneműek és mosógépek.(3 ábr.) A hölgyszobák butorzása.(5 ábráv.) Véletlen bajok orvoslása sebészi segély nélkül. Házi gyógyszertár. Tanulságos és mulattató egyveleg. Szarvaskő. (Képpel).­­ Fresko-képek. Tom Ponce admiral. Országos tiszti ezi 111- es uj földesur. (Képpel). Emlék a , j , a múltból. (Képpel). névtárral. 392 lap 5, 120 fa-Keletis,éisiai Ii.­képeket„A török r ~ birodalom rövid ismertetése. Némely jellemző vonások a török r­r r társas és családi életből. (2 kép.). Ili­e­t 8 Z­e­t Ü­k­e P­P­e­l , ábrával, Konstantinápoly ismertetése.(3 kép.) I­r ? 7 Az orosz birodalom rövid ismertetése Sz. Pétervár és Kronstadt. (képpel). , , A török hadsereg. (8 k­ppel). és Magyarországot illető a szárazon. (6 képpel). St. Ar­­­­naud, Raglan lord és Omer pasa legteljesebb közigazgatási arczképeivel, és törvénykezési tiszti névtárral. csak 1 forint 30 kr. p. p. A szövetségesek angol és franczia hajóhad. (3 képpel, köztük Na­pier arczképe). Szilisztria ostroma.(Nagy csatakép.) Szebasztopol (térképpel). A fels. uralkodó Ausztriai ház. Birodalmi tanács. Az ausztriai cs. birodalom miniszterei, a cs. kir. legfőbb és semmisítő törvényszék Bécsben. Országos tiszti névtár. Magyarország cs. kir. katonai és polgári kormányzója. A III. had­sereg tartalékcsapatainak parancs­noksága. Cs. kir. katonai és pol­gári osztálya. Római kathol. egyház. Püspökök. Káptalanok. Egyesült s nem egye­sült görög, helv. és ágostai val­­lásu egyház elöljárói. Pest- és Budaváros tu­sztikára. Budapesti utasító. (Betűrendben kü­lönösen a közintézekre.) Pesti ügyvédek és orvosok. Magyar- és Erdélyországi városok tisztikara s az ottani orvosok, mérnökök, tanárok névtára. Közigazgatási és törvénykezési hi­vatalok tiszti névtára a legújabb kinevezések szerint. Vidéki ügyvédek névsora. Magyar- és Erdélyországi vásárok, stb.stb. bebizonyult, kitűnő jó tulajdonságaik s olcsó áruk által előnyösen különböztetik meg magukat az annyira dicsért makasszár- , lapu­gyökér- s több más hajolajak és hajkenőcsöktől, minthogy szer­kezményünk megdönthetően és egészen természetszerű ala­pok­­nyugszik, s valóban nem létezik az okszerű hajnövesztőszerek­ből egy is, mely biztosabb hatású vegyszékkből állana mint ezek ; ugyan azok többévi vizsgálódás, sokoldalú tapasztalatok és kísérletek sze­­rencsés eredményei, miknek értéke é­s bebizonyult hatásáról nagytekintélyű tudományos fele­­ünk összeegyező nyilatkozatai kezeskednek, úgy hogy e két, hatásaikban egymást kiegészítő dr. Hartung-féle hajnövesztőszer tiszta lélekkel ajánltathatik, és pedig a Hartung-féle chinahéjolaj (egy üvegcse 50 pkr.) a haj fenntartására és szépítésére, a dr. Slartung-féle növéény-hígkenőcs pedig (egy szelencze 50 pkr.) a hajnövet felélesz­­tése és el­e­v­e­n­­­t­é­s­ér­e. Bővebb leírások ingyen szolgáltatnak, valamint maguk a szerek Valódi minőségben kaphatók Budán csak Grünberg Ferencz udvari gyógyszerésznél. PCISICN­ Székely József gyógyszerész, továbbá Aradon Tedeschi és Zuko­­vits ALSÓ-KUBINBAN : Tyroler Gábor; Baján Klenantz Ján.; Besztercze Bányán Darnay K.; Cservenkán Dominits Sándor; Debreczenben Csanak József és R. Vincze Kár. gyógysz.; Eperjesen Zsembery Ignácz. ÉRSEKUJVÁROTT :Conlagner Ignácz. Esz­tergomban Bierbreuer J. B.; Gyöngyösön Kocianovich J. gyógysz.;* Győrött Unschuld Ede; Hold-Mező Vásárhelyen : Braun József és társa; Kaposvárott: Kohn Jakab; Kassán Eschwig Ede; Kőszegen Ku­ttel István gyógyszerész ; Lippán : Desko A.­­ LOSONCZON : Body J. K. LUBLON : Glatz J. Lipót-Sz- -Miklóson Fischer J. L. és Krivoss M. Lugoson Arnold József és Schiessler Antal; Makón Dobsa Sám; Miskolczon Zahr J. B.; Mohácson : Kögl András; MUNKÁCSON : Tóth Károly; Nagy Bányán Ifj- Bremner Ján. gyógyszerész; Nagy-BeCSkru­eken Pyrra J. D.; N--Kanizsán Welisch M . V. NAGY-KÁROLYBAN : Schoeberl K. N.-Kikindán : Teibisz.—NAGY-MIHÁLYON : Brenning Ferencz. Nagy-Szombatban Keszely József; Nagy-Váradon Huzella Mátyás és Janky Antal; NYITRÁN : Rippely Ferencz gyógysz. Pápán Bermüller József és Tschepen Ede; Pécsett Adler Antal és Berger Károly; POZSOnban Weinstahl Dienes,Rima-Szombatban Kratschmar K.; Rozsnyón Feyman Antal; Rózsahegyen Jureczky A. Hermn., Sellyén : Weigl József; SopronbanRupprecht József gyógysz.; SÜMEGEN : Hirschler Max; Szabad­kán Farkas József, szakolczán : Chi­tz J. a. Szegeden Sujan József; Székes-Fehérvá­­rott Legman Alajos; Szolnokon Scheftsik István gyógysz. Szombathelyen Tempel F., és Pachhofer Gyula; SZOMBATFALVÁN : Henseh Eduárd; TemesVárott Jeney és Solquir; TrENCSINBEN : Kulka Izidor; Újvidéken Sterno János; Vág­újhelyen Freund V.;VerSeCZen Kamáp János; Veszprémben Hafner Mih.; Zala-Egerszegen Anisits Pál; Zomborban Mih­ai­lovits G.; Zsombolyban Teibisz Ján. uraknál.________________________________ _____ __ 2-3 Épen most jelent meg Heckenast Gusztávnál Pesten : A SZEGEDI BOSZORKÁNY­OK. Regény az „Eszther“,Gordiusi Csomó K sat.szerzőjétől. Három kötetben 1854. fűzve 3 forint pp. J A V O R O R V O S SZOLGÁJA BAKATOR AMBRUS. Szeszélyes regény Fáy Andrástól. Két kötetben 1855. fűzve 2 frt pp. 1687 Épen most jelent meg és Silasi ÁRMIN, könyvárusnál Pesten, úgy minden hazai könyvárusnál kapható . V­AHOT IMRE Nagy képes naptára 600 mérő vetni való mag­bükköny, melynek 2/5 része zab, 3­ 5 része pedig bük­köny-vékárát 2 pgő forintjával számítva — eladó Pest Soltmegyében kebelezett , s a Dunához 1­ 2 órányira helyhezett Tass helységben; — megrendeléseket elfogad Hajós Menyhért tulajdonos. 1635 2 — 3 _____ 1­—6 Ló árverés. A csákói pusztán, Szarvas­hoz két, Orosházához pedig 1 órajárásnyi távolságra , gróf Batthyányi László kastélyában, az alföldi va­dász-egylet több tagjai által 30 darab házas ló, (ezek közt több mén, tetevér, és igen nemes félvérek) és 12 darab h­á­m­o­s ló fog, folyó évi december 1-je napján, a szokott délelőtti órákban, nyilvános árverés útján eladatni. 1259 3—3 Egészen fris Sardines d’Eanles, valódi veronai salami, egészen finom virág-pec­­cothea, legjobb jamaica rhum, a cognac, szerémségi szilvorium ugyszinte más egyéb legjelesb finomsá­gok kaphatók és rendkívüli jutányos áron ajánlja Köhler Eduárd, fűszeráros Pesten, dorottya utczában a „tekenyős béká­hoz“ a cs. k. 30-ad épület­tel szemközt. Ugyanott létezik cs. kir. puskapor és salétrom eladása is. Bolti ára : 6—7 Cs. kir. ausztriai s bajor kir. legfelsőbb szabadal­makkal és porosz kir. engedélyisel. 1323 A dr. Hartung-féle szab. hajnövesztőszerek A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN m­i atexa II »«ám.

Next