Pesti Napló, 1855. március (6. évfolyam, 1491-1517. szám)
1855-03-14 / 1502. szám
1855 hatodik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidékre postán küldve : Évnegyedre 5 frt. — fee. p. félévre 10 ,5 ~ ft! A havi előfizetés , mint a ,?fanonklitil « 1 a díj is megszünt % " . Szerkesztési Iroda , Urtutcza 8. sz. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, __________________________ anyagi ügyeit tárgy sző pedig a kiadóhivatalhoz Intézendő : urlutcza 8-ik sírm Pesten házhoz hordva : Félévre . 8 frt — k. P Évnegyedre 4 frt — ki. p 59 1503 Hirdetések öt hasábos petit-sora 4 pgS krajcárjával szímlttatik. A helytatést s 10 pengő kinyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a Magin viták öt hasábos sora 5 pengő kraj ez ár Jával számíttatik. — A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a Szerda, teáil. 14-én. HIRDETÉSEK és MAGÁN VITÁK. PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. Slagjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőn és ünneputéni napokat Uvéva — jelenévnyi alakjéban, mindennap reggeli órákban. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési felhívás. £k svslow& Martins —június négy hónapom folyamára. Vidékre postán küldve 6 frt. 40 kr. Budapesten házhoz hordással, 5 forint 20 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. kostahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalban, uriutcza 8. sz. 1-ső emeleten az udvarban, ás Emich Gusztáv könykereskedésében, úri- és kigyóutcza szegletén. — Az előfizetési levelek bérmentve küldendők. Pesti Napló kinac-himtala. tisztelt olvasó közönséghez. Budapest, mart. 14. Nem üzérkedési czélok, s nem is mulékony népszerűség-vadászat, hanem azon kizárólagos benső ösztön következtében vállalom el e lapok szerkesztőségét, hogy sorsom által munkára, véralkatom s elveim által tevékenységre utalva, őszinte hazafius törekvéseimnek oly tért biztosítsak, hol e sorsteljes korszakban mind a társadalomnak, mind nemzetemnek a legjobb szolgálatot tehetni véltem. Minden gondolkozó és elfogulatlan méltánylandja oly helyzet nehézségeit és kényes voltát, midőn egy hírlapnak a tettleges valóság, a körülmények hatalma, s több nemzedéken keresztül érlelt fogalmak között s annyi diver,gens eszme és érdek hullámain át kell egységben, öszhangzásban s következetességben vezérelnie a napi közlönyt, mely a közvéleményt kalauzolja és visszatükrözze, a világeseményeket valódi szinekben és hamisítás nélkül mutssa fel, s a nemzetnek, melyet képvisel, szakáéit s kivánatait tolmácsolja, további helyeslődésének pedig józan irányt adjon. A siker, mely a „Pesti Napló“ pályáját szerkesztésem alatt eddig koszorúzta, könnyen felejteti velem az apró bajokat, ármánykodást és rosz akaratot, melyeket a szűkkeblűség nyíltan és titokban utamba gördített. A következetesen buzgó és pártatlan igyekezet, a szélsőségekre soha sem téredező, aljas hizelgésekkel soha sem kaczérkodó tiszta szándék elnyerte legkedvesb jutalmát. A közhatalom, hazai s nemzeti ügyeink fejtegetésében az illem és közérdek határai közt nyílt tért engedve, megbecsülhetetlen bizalma által a sajtó jótékony hatásának tág határokat szabott, — a nemzet pedig, melynek jólléte és nagysága múltban és jövőben legfőbb czélja életemnek, — a szakadatlan növekedő előfizetések által részvéte és elismerése lekötelező kétségtelen bizonyságát adta. Mindkettő egyetemben jutalomul dicső, s ösztönnek több mint elegendő arra, hogy e tettős bizalmat a trón és haza, a nemzet és Ferhelmé szétválaszthatatlan közös érekének egyenlően meleg és őszinte felkarolásaitól állandóan kiérdemelni igyekezzem. S midőn e nyilatkozatra a közelgő előfizetési évszak alkalmat nyújt, kijelentjük egyszersmind, hogy az eredeti programaihoz híven ragaszkodva, lapjaink helyesnek bizonyult eddigi első felosztásán ugyan nincs szándékunk váltatni, de igyekezni fogunk azoknak belértéket emelni, mi végre a már létező tetemes munkaerőn kívül újabb tehetségeket valónk mind bel- mind külföldi levelezőkben szerencsések megnyerni, mely utóbbiak közt különös érdekkel bírhat tisztelt olvasóink előtt azon körülmény, hogy a világsors csomója megoldásának jelen színhelyén, Krimában, egy jeles publicista közvetlen levelezéseit biztosítanunk sikerült. Irodalmi rovatunk, a nemzeti műveltség e tüzetes egyik lándzsája és hévmérője, úgy reméljük és óhajtjuk, folyvást élénkebb leend,a regénytárczánk pedig, mint már egyszer említek, újabb érdeket nyerend Eszther közszeretetű szerzőjének „A rom titkai“ czím alatt lapjaink számára írt legújabb jeles történeti regénye által, melyet még e hónap folytán megindítunk. Lapjaink kiadó tulajdonosa, Emich Gusztáv úr továbbá , a közrészvétet áldozat-készséggel visszonozni óhajtván, elhatározta, nemcsak több közérdekű mellékletekkel gazdagitni a lapot jövőre is, hanem mindazon tisztelt hazánkfiát, ki ezentúl lépne előfizetőink sorába,— a i.e. 57-ik számhoz csatolt érdekes térképpel, mely a hadi mozgalmak jelen kiterjedt színhelyét három világrészen egybe foglalja, ingyen megtisztelni. Miután végre egyik politikai lapunk esti lappá változván át, e változást azzal indokoló, hogy ez által a politikai hírekkel a közönséget gyorsabban leend képes ellátni, — mi is megfontoltuk a kiadó úrral, váljon hasznos és czélszerű volna-e. olvasóinkra nézve lapjainknak hasonló átalakítása esti lappá, mint az már korábban volt? De úgy találtuk, hogy ez nem áll. A szerkesztőségre nézve ugyan kényelmesebb délben zárni a lapot, s magát a késő esti fáradságos munkától és felügyeléstől felmenteni, s az is igaz, hogy délben zárva s délután korán szétküldve a lapot, a másnap reggeli lapokat néhány apróbb politikai hírekben meg lehet előzni, de a közönség ekkor a fontos részleteket s többnyire a valóságot, 36— 18 órával későbben tudja meg, és az aznap reggeli bécsi postát csak kivonatban, az estit pedig épen nem használhatja, s amit a malmon nyert, azt a réven elveszti. Néhány sornyi távirati sürgönnyel ezen nem lehet segíteni. Sőt amaz apróbb, és ritkán kielégítő rövid politikai hírek 12 órai korábbiságát is csak a vasúti állomásokon lakó közönség élvezheti, mert a vonalon kívül álló postaállomások egyik vagy másik hírlap kedvéért a postajárást naponta nem fogják azontúl megkettőztetni, hanem csak annyiszor fognak a vasúttal ezentúl is közlekedni, mint eddig. Mi tehát a nyerhető nagyobb szerkesztői kényelem daczára nem változtatjuk a lapot esti lappá, mert bár nagyobb fáradsággal, s esti elfoglaltsággal — az eddigi modorban tisztelt olvasóinknak tökéletes hírlapot, s kiegészített, valósult, részletes híreket nyújthatni remélünk. Usus te ptu ra doc e bit. Török János. Bécs, mart. 12. f »Ha a nem sokára megnyitandó bécsi congressus határozott sikert nem eredményez — így nyilatkozott e napokban az ügyek állásába avatott személy — a háború azonnal ki fog törni, oly mértékben , hogy ahhoz képest az eddigi események csak előjátéknak mondhatók. Illető helyen kiszámították, miszerint ez esetben Oroszország egy millió emberrel megütközni kénytelen leend.“ Ezen, miként mondtuk, jól értesült forrásból eredő nyilatkozatot csak azért tartjuk közlendőnek, hogy olvasóink valahogy el ne csüggedjenek, ha maholnap azt hallják, hogy a bécsi congressus fáradozásai sikertelenek maradtak. Ez utóbbi, bár szomorú, lehetőségtől méltán tartanak itten, mióta az uj czár nemcsak atyja, hanem Péter, Katalin stb. politikáját is magáénak vallotta. Európa nagy hibát követett el, hogy amaz uralkodók politikáját mindjárt eleinte hathatósan nem ellenezte, de a gyermek rendesen csak egyszer égeti meg ujját; másodszor jobban vigyáz s meglehet, hogy Oroszország régi politikája megújul , de az nem lehet, hogy Európa régi hibája is megújulna ; sőt tekintélyes körökben most már egész nyíltsággal kimondják, miszerint a várható harcz — ha Oroszország az utolsó békeutat is mellőzi — nem puszta védelmi háború leend. Mily nehéz a feladat — nevezetesen Ausztriát illetőleg — ezt senki sem titkolja magának, hanem — a költő szavaival szólva — „az Istenek mit sem adnak ingyen s a siker mindig csak a munka dija.“ Némely oldalról még azon aggodalom is felmerült, miszerint akkor, ha a dolog halul találna kiütni, a Nyűgöt Ausztriát magára hagyandja s szépen haza fog sompolyogni, mig nekünk a hatalmas ellen nyakunkon marad. Ausztria geográfiai helyzete ez aggodalmat némileg igazolni látszik, de más körülmények által e félelem teljesen ellensúlyoztatik. E körülmények közé a franczia császár krimiai utazását számítjuk, melynek létrejöttén itteni körökben már nem kételkednek s melyet — őszintén szólva — épen nem fognának rész néven venni, mert abban mintegy kezességet látnak arról, hogy Francziaország semmi esetre sem fog félúton megállapodhatni, ha a császár az oroszok elleni hadjáratot nemcsak nemzeti, hanem személyes becsületügygyé is teszi. Ha Napóleon Lajos a tauriai félszigetet meglátogatja, eldöntő győzelem nélkül nem fog onnan hazatérhetni. Legújabb hírek szerint ez utazás a Roebuck féle indítvány sikerétől függ . Francziaország késznek nyilatkozott a Krimiábani hadviselést illető felelősséget egymagára vállalni, ha az angol miniszter-perrel felhagynak, azaz, az angol parlamentnek — más szóval — azt ajánlják, hogy azt, aki neki felelős, kérdőre Ausztriai hitoyalusa. Császárné Ö Felsége egészségi állapota tökéletesen megnyugtató; a gyermekágyas állapot lefolyása rendes. Ö Felségének nyugalmas éje volt. — Az ujanszülött föherczegné mintléte is kielégítő. Bécs mart. 12. 1855. 8 órakor reggel. Seeburger s. k.cs. k. első udv. orvos Dr. Bartsch s. k. tanár. Leven herczeg orosz altábornagy tegnap (márt. 10-kén) Bécsbe érkezett s hivatalos jelentést hozott udvarunknak II. Sándor császár trónralépéséről, az orosz követeknek pedig meghatalmazványaik és utasításaik megerősittetését. A herczeg Munsch-hotelben foglalt szállást. Bécs, mart. 8. Eszterházy grófhoz Berlinbe tegnap külügyminisztiriumunktól sürgöny menesztetett, mely annak, mint hallom, kabinetünk „változatlan“ nézetéről a keleti kérdésben — daczára a közbejött orosz trónváltozásnak — a szükséges felvilágosításokat szolgáltatja. A conferentia-kérdés benne egy szóval sincs érintve. Eszterházy gróf állítólag fel volna hatalmazva, miszerint e sürgönyt a porosz miniszterelnökkel bizalmasan közölje. Trieszt, mart. 10. A távirda utján már bizonyosan értesült ön Don Carlos spanyol infánsnak, ki néhány év óta családjával itt igen visszavonultan élt, haláláról. A higet már többször szélütés rohanta meg, minek következtében huzamos i idő óta szenvedett. Tegnap azonban a baj annyira nőtt, hogy ő maga nyilvánitá óhajtását, miszerint a haldoklók szentségével láttatnék el. A trieszti és capodistriai püspök, Tógát Bertalan lovag tegnap estre 9 órakor ment a szenvedőhez s részesitett a sz. vacsorában és utolsó kenetben. Ma reggel 9 óra és 30 perczkor csendesen elhunyt , 67-dik életévében. Holt teteme holnap fog kitétetni. A temetés kedden leend. — Don Carlos 1788-dik évben mart. 29-ken született; első hitvese Maria Franciska infánsné volt, ki 1834-ben halt meg. Ezután Braganzi Teréziát beirai hgasszonyt vette nőül, kit most bús özvegyül hagy hátra. Valamint Don Carlos, úgy hitvese is itt köztisztelet és szeretetben állottak. A Sta Maria del soccorso plebaniai templom,, mely, Sz. Antal-egyház régi nevezete alatt ismeretes, a hűnőnek köszönheti sok ékességét. Az oltár az Istenanya szobrával együtt különösen a magas rgi asszonytól nyerte ékszereit. — Minden görög hajó, melyek kikötőnkben horgonyzanak, ma gyászlobogót visel. Okát kérdezem, s a válasz az jön, hogy ma délelőtt a Sz. Miklós nevű görög templomban ünnepélyes gyász isteni szol *) Híven megemlítvén azon közlések forrását, melyet a „Pesti Napló“ hasábairól átvétetnek. Szerk. ne vonja, hanem azt, akit kérdőre nem vonhat, tegye felelőssé; nem hisszük, hogy ez indítvány a lordok és közkövetek részéről nagy tetszésre fog találni. Ha oly makacssággal ragaszkodnak a kívánt nyomozáshoz, alkalmasint tudni fogják: miért? s akkor Francziaország puszta szava nem igen imponálhat nekik. Mindazáltal valószínűnek találjuk, hogy az egész vizsgálatot alkalmas időre fogják halasztani, nehogy azon ügyet veszélyeztessék, melynek érdekében a nyomozás indítványoztatott. Több lap azon hírt közölte, miszerint a franczia „credit mobilier“ mintájára Ausztriában is (többnyire külföldi bankárból álló) társulat akarna alakulni, mégpedig 100 milliónyi tőkével. Hallomás szerint ezen egész indítvány nem új, hanem már régebben létetett, midőn Bruck báró még kereskedelmi miniszter volt. A kormány akkorában nem vélte czélszerűnek ez indítvány jóváhagyását s igy helyeslését határozatlan időre felfüggesztette. Bruck báró, ki — miként az „Österr. Zeitung“ határozottan jelenti- finanszminiszterré valt kinevezve — amaz indítvány szerzőihez azon kérdést intéztette, várjon hajlandók-e még most is akkori tervek kivitelére, a mire ezek „igen“nel válaszoltak. Bruck úr a jelenleg itt egybegyűlt diplomaták közt a szó teljes értelmében „a nap embere“, mit jeles tehetségein kívül, azon kettős jártasságnak köszönhet, melylyel mind a külügyi, mind a pénzügyi szakmában bír. Dux hazánkfia, ki újabb időben nemcsak a Wanderer legjobb munkatársa volt (mi még nem igen sokat akarna mondani), hanem általában legtehetségesebb journalistáink egyike, úgy látszik a Pester Lloyd ajánlatát nem fogadta el, hanem a „Donau“-hoz csatlakozott, mely tegnapi számában e szerzőtől: „A zsidók társadalmi szempontból“ czím alatt igen jeles czikket közöl. Meg vagyunk győződve, miszerint Dur a különben is jeles „Donau“-ban hazánk ügyeit minden buzgalommal képviselni fogja*). S most, miután az emberekkel végeztünk, szóljunk a lovakról, vagy — pardon! — a lovagokról. Valami Miss Ella aJarlszinházban már vagy harmincz tele házat csinált s nem soká Pestre is jövend, a német színházban lovaglandó! . . . Mindenek előtt megjegyzem, miszerint a kisasszony a hirlap-szerkesztőkneknagyon udvarol. Ha tehát ön, szerkesztő úr, ily udvvariásnak ellenállani nem bir, tegye félre e sorokat, nehogy lapjának — a szép credme által megigézve— azon következetlenséget elkövetnie kelljen, hogy pesti referense azt magasztalja, mit a bécsi korhol. Miss Ella csinosabb és fiatalabb Pepitánál, különben (nevezetesen mi a paradicsomi öltözetet megközelítő costumot illeti) Pepitát tán még felülmúlja s azon előnynyel bir, hogy lovag-művészeti s egyéb mutatandóit lóháton mutatja. — Illem és művészet szempontjából szólva nem találunk szót, melyet, mint méltó czímet,ilyféle előadásra ruházhatnánk A nemzeti színház, reméljük, a német színházigazgatónak kizárólagosan átengedendi azon dicsőséget, hogy e jeleneteket Pesten is színre hozta ! gálát tartatott a meghalt Miklós császárért. Az itteni orosz alconsulon kívül (a főconsul távol van) a török iridalom valamennyi itt létező orosz consula, és számos más görög jelen volt az ünnepélyen. Mindenki, kivétel nélkül az isteni szolgálat alatt égő fáklyát tart a kezében. A sz. Spiridion illyr egyház papsága is részt vett a gyászszertartásnál. KÜLFÖLD. Németország, Stuttgart, mart.16. Az úri rend kamarája ma a rendkívüli hadikölcsönt megajánlotta, de az ausztriai politikához csatlakozásérti kérvényt 19 szózattal 10 ellenében elvetette. Linden miniszter erősíté , hogy hisz a német szövetség már régen kilépett semlegességéből, következéskép az ausztriai politikához csatlakozott. Francziaország, Páris, mart. 8. A császár ma Lyonba utazott. Freury ezredes, a császár hadsegéde, tegnap este egy salonban bizonyossággal nyilvánította, miszerint a Krimiába utazás legfölebb a bécsi értekezletek eredményének tudásáig maradhat el. Vasárnap a Caroussel-piacon szemle tartozik a császári testőrség csendőrsége (gendarmerie) fölött. Ez Párist hétfőn fogná elhagyni. A Molakoff-torony bevétele a krimiai seregnek fényes fegyverténye, de nem nagy horderejű, mennyiben ezen torony nagyon ki van téve az ellenség tüzének, s távolabb fekszik, mintsem a szövetségesek vonala megtarthatná. Pár is, mart. 9. A „Moniteur“ febr. 28-káról kelt kimerítő jelentést hoz az államügyi minisztertől, a Louvre és a Tuileriák összekötését illető munkálatok tárgyában, melyek már messze haladtak s ez év folytán egész a belső kiékesitésig be fognak végeztetni. A három év (1852—1854) alatti költség 18,797,763 frank, mely összegből csupán 1854-re 12 millió frank esik. A jelentés a bevégzésig megkivántató költséget0,860,000 frankra teszi, az összes kiadás e szerint 29,657,763 frankot teend, míg az 1852. mártiusban csak 25,679,453 frankra számíttatott. Az épület belseje egymásután készíttetik el az államügyi, belügyi minisztérium, távirda-igazgatóság, könyvtár, a szépművészetek állandó bizottmánya, az első katonai hadosztály (párisi parancsnokság) stb. fölvételére. A Louvreben egy „rendi terem“ is lesz, mint a „Moniteur“ kifejezi, melyben a kamarai ülések megnyitása s más ünnepélyek fognak történni. A Rohan-pavillon már egészen kész s egy nagy katonai laktanyává van fölkészítve, és az ide rendelt csapatokat haladéktalanul magába fogadhatja. A Louvre, Tuileriák és összekötő épületek által bezárt tér két nagy piaczot képezend : egyik, mely a Tuileriák előtt fekszik, megtartja eddigi nevét „Place du Caroussel“, s XIV. Lajosnak egy lovagszobra fogja ékesitni; másik, a Louvre előtt fekvő „Place Napoléon“ nevet kap, s I. Napoleon lovagszobrával fog diszittetni. — A régi Louvre belső udvarában, hol a februári forradalom előtt Orleansáy lovagszobra állott, első Ferencz lovag szobra állíttatik föl. Ezenkívül a három roppant nagy piaczot mintegy hatvannégy szobor fogja ékesítni. — Guizot, mint a franczia akadémia igazgatója, a napokban jelentést ten a császárnak az utóbbi választásról. A császár kijelente, miszerint az akadémiai választásokhoz, nevezetesen a másodikhoz (Broglie hg) szerencsét kíván. Az akadémia márt. 22-kén ismét választ Baour-Lormian helyébe, s bizonyosnak tartják, hogy ezúttal Ponsard, a költő meg fog választatni. — We de 11 tábornok ma reggel visszaérkezett Párisba. Már hosszasan értekezett Hatzfeld porosz követtel. A bécsi értekezletek 10-kén fognának kezdődni, de csak 14 napig tartanának. Azt erősítik, hogy a császár csak azon értekezletek bezárása után fogna Krimiába indulni. A császár reggel több ezred fölött szemlét tartané, melyek Krimiába rendeltetvén Párist haladéktalanul elhagyják. 5 felsége holnapután egy második szemlét tartané, még pedig a császári testőrség fölött, melynek egy része 15-bén hagyja el Párist. A császár, hir szerint, Londonba megy, minthogy az angol királynő a térdszalag renddel akarja őt diszesitni. Holnap a tuileriákban 80 teritékü nagy lakoma lesz, melyre a három nagy államtest főméltóságai vannak meghiva. Ez polgári ebéd, holnapután, vagy hétfőn egy nagy katonai ebéd lesz. Mindkettőt a császár elutazásának előpostájául tekintik, mi ép oly szilárdul el van határozva, mint a czár halála előtt. — Bármily biztos álláspontok mutatkoznak is a pillanatnyi helyzet és a válság legközelebbi fordulatának csak némi biztonsággali méltánylására és megitélhetésére, legalább érdekes, két tényt tudomásul venni, melyek némileg a viszonyokba engednek pillantani, s egyfelől a krimiai hadjáratra, másfelől Oroszország mostani állására némi fényt vetnek. Egyik a franczia tábornoknak „a keleti háború viteléről és a krimiai expeditióról“ írott munkájából folyó azon bizonyosság, miszerint a tauriai félszigeten folyó háború tervét egyedül a császár maga készítette. III. Napóleon órákig gondolkodott azon terv fölött a magános pyrenéei faluban, Biaritzben, a térképre hajolva, s delejtűvel kezében, s miután azt fogalmazta, saját kezével leirta, Konstantinápolyba küldé, hol alapját képzé azon haditanácsnak, melye St. Arnaud tábornagy a mult évi aug. kezdetével Várnába összehívott. A császár a tervet senkivel, még a hadügyminiszterrel sem közölte, hogy ennek ellenvetéseit eleve kikerülhesse. — Az emlékiratból, mely csak egy, a viszonyokhoz közvetlenül közel álló remélytől eredhetett, ezen tény kétségkívül kiviláglik. Ez azonban kétféle vizsgálódás tárgya lehet. Először is, hogy 111