Pesti Napló, 1855. november (6. évfolyam, 1694-1718. szám)
1855-11-22 / 1711. szám
128 -mi, 6-ik évi folyam. Szerkesztési iroda: Szerkesztő szállása: Egyetem-utcza 2-ik síim , 125 emelert, Angel Mrílynshi cilmzett szílloda, 63-ik síim. A lap szellemi részit illeti minden közlemény a szerkesztiséghez Intézendő, kérmemzetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. ____________________ Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körülli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1855. Csütörtök, nov. 22. Előfizetés föltételei: hordva: . 4 fr. p. p. 8 „ • Ut.JatményA kiíro • ® hasíbos petit sor 4 p. kr. Bélyegdíj, kfilön, 10 p. kr. Hirdetmények dija. Magánvita 5 hasíbos petit sor 5 p. kr. Vidékre, pestin: Évnegyedre . . . . 5 fr. p. p. Félévre...........................10 . « Pesten, bizkoz Évnegyedre . . . Félévre ..... ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A FESTI NAPLÓ december —1836 martius négyhónapos folyamára. Vidékre postán küldve 6 frt 40 kr Budapesten házhordással, 5 frt 30 krt, valamint vidékre december hónapra is 1 frt 40 krjával elfogadtatik. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában , egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár épület lső emeleten. Pesti Napló kiadóhivatala. - - »»»»•- - PEST, nov. 22. Omer pasa Ázsiában. N. A .,Times“ és „Constitutionnel“ az Ázsiában legközelebb várható eseményekről részletes czikkeket közöltek. Azokat olvasni igen jó, s az általános bizalom emelésére is nem csekély befolyással bírtak. Fájdalom, hogy az általuk felizgatott Voroliox4oolr n.ui „gjuuuiui mviiouuuuuu mijesedesbe. Az emberek igen hajlandók ezen czikkeket mindenkor felülről érkező sugallatoknak tulajdonílni és ezen journalistikai manővereket az általuk elért czéllal mentegetni. Ez teljes érvénynyel bírhat oly esetekben, hol minden lehetőség arra mutat, hogy a hívő közönség, habár nem épen a megígért, de legalább más hasonló eredmények által fog kárpótoltatni bizalmáért. Azonban ha ezen lehetőség hiányzik, mint épen a jelen pillanatban, midőn a bekövetkezendő tér minden nagyobbszerű katonai működést meghiúsít, és azért az emeltünkül használt ígéretek teljesítetlenül kénytelenek maradni, ott az ilynemű journalistikai szemfényvesztés csak káros utóhatással leend az általános hangulatra, mert a közönség a közbejött szünet alatt elegendő időt nyer, hogy csalódását beláthassa. . És így az említett czikkek is a két felnevezett lapban egyes egyedül arra látszanak számítva lenni, hogy a figyelmet Krimiától másfelé fordítsák és hogy a közönséget az ott belépett fegyverszünetért az Ázsiában legközelebb várható fontos események által lecsendesítsék. Mi az angol és franczia hírlapok eseményeiben épen nem osztozunk, s azt állítjuk , „hogy Omer pasa, tekintetbe véve a már annyira előrehaladt évszakot, minden általa tett nagyszerű előkészületek daczára semmi további operatiót nem tehet Karl fölmentésénél, mit neki a lehető legrövidebb idő alatt be kell végeznie. Lássuk ezt részletesen. Omer pasa Európából áthozott csapatait Batumban partraszállította. Az elsőket sept. 11. és 12-dikén. E csapatokból (30,000 ember) egy 4000 emberből álló hadoszlop Redut-Kaleba küldetett, egy másik kisebb számú Kulába, Batum biztosítására. Az első hadoszlop, mely Fer had pasa vezénylete alatt ment el, részint Redut-Kale-ban állott meg, részint Suchum-Itabba nyomult előre az ottani török helyőrség erősítésére. Miután ez megtörtént, s az Európából oda rendelt török hadsereg dereka partraszállott, a körül forgott a dolog, hogy mindazon hátrányok keveslettessenek, melyek onnan keletkeztek, hogy a karsi helyőrség a sept. 29-kén kivívott győzelmet nem folytatta. De ezt nem is tehette, mert épen a diadal napján — amint a különböző levelezések összehasonlításából kivehetni csak mintegy 200 ló állott rendelkezésére, mivel Williams az ostromot megelőző cernirozás miatt kénytelen volt a helyőrség élelmezésére tetemes mennyiségű lovat leöletni, s az előbbi — sept. 2. és 9-kei — csatákban az erősségből kivonuló hadoszlopokból a lovak az oroszok által részint megsebesítettek, részint elvétették. A megvert és hátráló ellenség üldözésénél, jól betanított s jól vezetett lovas osztály által az ellenséget majdnem tökéletesen megsemmisítő erede•* fxiu.— írni levő disponibilis lovasság alkalmas lett volna is e követeléseknek megfelelni: ez esetben sem lehetett tekintetbe nem venni, hogy az oroszok visszavonulásukkor több hadurat választhatnak,és az őket egy oldalról űző török lovasságnak egy más orosz hadoszlop az útját az erősségtől egészen elvághatná s tökéletesen megsemmizhetné. Tehát a Karsban parancsnokoló hadvezérnek nem szemrehányásul sőt inkább érdemül szolgál, hogy a kivivott diadal által nem engedé magát az ellenség további üldözésére csábíttatni, s elégnek tartá, hogy azt az erősség körű idéből elűzze. De ebből azon hátrány keletkezett a helyőrségre nézve, hogy az ismét lélekzethez jutott ellenség már első visszavonulási helyéről újra háborítatlanul előrenyomulhatott, és — minthogy neki azon szabad idő alatt, melyet legelőször is védműveinek kijavítására kellene fordítania, hiányzott az erő a Kars folyón túl felhányt orosz redontokat szétrombolni — az ellenség ismét elfoglalhatta előbbeni állását. Kars ennélfogva a kivívott győzelem daczára is cernirozva volt. Ezáltal azonban Omer pasa hadműködési terve épen semmit sem változott, mert midőn ő azt souveranje ebbe terjesztette, Kars szorult helyzete, s még ezen erősségnek legközelebbi eleste is tekintetbe vétetett, sőt ellenben e hadjárati terv betöltése tetemesen megkönnyebbült, mert a viszonyok Karsban a dicsőséggel visszavert ostrom után, a cernirozás daczára is igen örvendetes módon változtak meg. Mi módon történhetett ez, könnyen megmagyarázható. Az orosz parancsnokok most már azon meggyőződéshez jutva, hogy az erősség helyőrségét egészen más szellem lelkesíti, mint ők azt a sept. 22-kén tartott haditanácsban előre föltevék, egy második rohamra csak igen nehezen, s csak azon különös körülmény mellett határozhatták el magukat, ha előbb az ellenök induló török hadoszlopoknak valamelyike megtámadtatván visszavezetnék. És még akkor is a jelen körülmények között rájuk nézve igen kevés kilátás van Kars elfoglalására. Mert a helyőrség az első rohamtól rendesen uralkodni szokott félelmet már legyőzte. Ezenkívül bizalom támadt benne mind maga mind vezetői irányában, s a fölmentő sereg közeledtének hallatára máris annyi erőt nyert maga fölött, hogy a sok, kiállott nélkülözés után, ezen rövid hátralevő időt is a nyomorúságok elszenvedésében resignatióval töltendi el. Ha azonban az oroszok mégis az operativ ezen bevezetése nélkül egy második általános támadást merészelnének, és ismét visszavezetnek, azon veszélynek tennék ki magukat, hogy egy a fölmentés végett előre nyomuló török hadcsapat által szárnyuk és hátukban megtámadtatván vagy Tiflisbe vezetnének vissza, vagy pedig saját képein visszavonulási vonalukról teljesen leszoríttatnának. Hogy e melletti veszteségeknek rendkívül nagynak kellene lenni, annyival inkább megután teljes rendetlenségben volnának. Tekintsük most már az Omer pasa által tett intézkedéseket. Fél had pasának 7000 emberből álló hadoszloppal Kutaisba, és a másik 5000 emberből állónak Digwirbe előnyomulása által oly állások nyerettek az ellenség háta mögött, melyek Tiflisbe visszavonulását fenyegetik. Ezenkívül Erzerum mellett egy öszpontosításban levő hadtest indulóban van Kars felé. Az orosz hadvezér tehát ezen disposítiók által eddig egyesítve volt haderejét kénytelen vola megosztani, ez azonban Kars fölmentetésére vezet, mert vagy az egyik, vagy mind a két, ezen erősség felé nyomuló török hadoszlopoknak lehetségessé tétetik a helyőrséggel egyesülve a cernirozókat szétrobbantani, s az oroszokat visszavonulásra kényszeritni. Minden ellenkező tudósítások daczára ez által világossá lesz, hogy Omer pasának komoly akarata had működéseit Ázsiában Kars egyenes fömentése által nyitni meg. Vájjon győzelmesen viendi-e ezt keresztül, ez más kérdés. A kijelölt tárgynak a basisták távolságait, s azon nehézségeket, melyek ezen marsoknál járatlan tájakon legyőzendők, kellőleg figyelemre méltatva nem látszik a lehetlenségek közé tartozónak, hogy még ezen első operativ bevégezte előtt a beállott erős tél Omer pasát a támadó mozdulatok folytatásában föltartóztatja. Ily esemény következményei komoly figyelemre méltók. De ezen előre föltevés által egyszersmind az is be van mutatva, hogy Omer pasa ez évben legfölebb még Karl felmentetését végezheti be,s a franczia és angol hírlapokban neki szánt nagyszerű feladatnak megoldását, csak a közelebb évi hadjáratban kísérelheti meg. A RÉGI JÓ TÁBLABIRIK. Regény. Irta JÓKAI MÓR MÁSODIK RÉSZ. Ember csapásai. A nyugtalan lélek. Folytatás. * A gróf sokáig nem szólt azután egy szót is, csak a pohárba kevert nedvet kavargatá. — Mi fog történni most ? kezdé végre hosszas hallgatás után. Ez esemény közhírré válik; minden ismerős körben beszélni fognak róla: már is érzem az emberek gúnyos hidegségét, melylyel minden nyomon találkozom ; az emberek, kik máskor mosolyogva siettek elém, most sietnek elmenni mellettem ; ha megszólítok valakit, rövid szavakkal válaszol; fiam házassági viszonya rögtön félbenszakadt Pálmaffy grófnővel; Illés ez órában utazik a külföldre, hogy soha többé e városba vissza ne jöjjön. Én sem várhatom meg itt a reggelt. El akarok menni még sötéttel, hogy képemet ne lássa senki, és elrejtem magamat a maróthi remetelakban, amit sietek visszaváltani azon embertől. Cynthia zokogva rejté arczát párnái közé. Kétségbe volt esve. A gróf csendesen kevergeté a kanalkát a pohárban. — Most önre nézve csak egy teendő van hátra Cyn*) Lásd Pesti Napló 1710. számát. thia : úgy gondolom, hogy ön maga is jól tudja azt, Kell mondanom talán. — Nem tudom. Rebegő a szerencsétlen hölgy, kit az eszmélet kezde elhagyni. — Nem tudja ön ? Azon nagyon csodálkozom. Egy magas rangú delnő, egy Brenóczi Cynthia grófhölgy, egyike a legünnepeltebb nőknek az egész birodalomban, elveszti jó hírnevét, a világ becsülését, családja czimerét beszennyezi, világbotrányává lesz, — és akkor nem tudja, hogy mit cselekedjék ? Igazán nem tudja ön, hogy mit kell tennie? A kinzott leány csak fejével bírta érteni, hogy nem tud eszmélni. Úgy tehát én vagyok kénytelen azt megmondani. Szólt a gróf felemelkedve székéből s a felkavargatott poharat odanyujtva Cynthiának. Ön meg fogja ezt inni ? — Istenem! mi ez ? kiálta eliszonyodva a leány. — Mi volna ? Méreg. Biztos, csalhatlan szer. Fogja ön. — Atyám! síkolta a hölgy s a rettegés görcseivel ragadta meg apja kezét. Mit akarsz ? Mit akarsz velem tenni ? — El akarlak temetni. Meg akarlak siratni. Tisztán akarom nevedet letenni a sírba. A halottaknak mindent megbocsátanak, a halál mindent kiengesztel. Meg kell halnod. Cynthia az irtózat kétségbeesésével veté magát párnái közé, minden tagján a hideg veríték futott alá s nyögött a haláltól való félelmében, mely kínosabb, mint maga a halál. — Nyomorult. Gyáva. Monda a gróf, letéve az asztalra a poharat. A pór vérében van a gyávaság. E szavakra elfojta nyögését, reszketését Cynthia s összeszedve minden lélekerejét, odafordult atyjához, ki hideg vérrel állt ágya elött. — Nem. Én nem félek a haláltól, rebegő. Kész vagyok meghalni minden órában, mikor Isten úgy akarja. De nem lehet meghalnom igy, ahogy ön kívánja; ily rögtön, az ismeretlen italtól, e kétségbeesett lélekkel; oh atyám, ne nézzen rám ily megölő szemmel, hisz az elveszi eszemet. A szegény leány féláléltan ragyott le ágyáról, de a gróf felfogta őt s visszafektető párnáira és azután odaült ágya szélére és gyermeke fejét ölébe véve és felbomlott hajfürteit lesimogatá, ahogy kedves, szeretett gyermekkel szoktak bánni nyájaskodó szülők. És szólt hozzá édes megnyugtató hangon. — Ne félj, ne félj Cynthia. Szép Cynthiám. Kedves leányom. Tudod, hogy mennyire szerettelek mindig. Ha nem mutattam is, de annál inkább éreztem. Hiszen büszkeségem, boldogságom voltál. Ne remegj. Térj magadhoz, így. Szűnj meg remegni. Ez nem illik te hozzád. Légy erős, amilyen mindig voltál. Rendezd el fejed alatt párnáidat, takaródat vont kebledre szépen, hajfürteidet szorítsd főkötöd alá, ne légy illetlen zavarban. Ne félj, én itt leszek melletted mindig. Biztatni, vigasztalni foglak; az én kezem fogja tartani a poharat, ha a tied remeg. Mintha beteg volnál, s én gyújtanám a megmentő gyógyszert. Ne félj. Nem fog ez fájni, nem okoz semmi kint. Hatása rögtöni. Én itt leszek veled, és ölemben fogom tartani fejedet, és lezárom szemeidet, és lecsókolom ajkaidról az utolsó lehelletet. Oh légy nyugodt. A leány pedig a borzadály őrületétől sikolta fel, és kirohanva ágyából, oda borult atyja lábaihoz és görcsös kezekkel, kétségbeesett lélekkel ölelte át annak térdeit. . . . Iréne lelkére oly iszonyú hatása volt e jelenetnek, hogy miként a kinzott hölgy maga felszökött ágyából s odafutva Leonórához, annak ölébe rejte el arczát, rebegve: — Oh ez irtózatos rege. Ne mondja ön tovább. Végezze el. Megölte e leányát ez ember ? — Nem. Nem. A rettegés az őrültség erejét, ékesenszólását kölcsönző Cynthiának. Elmondá, hogy nem tud, hogy nem akar meghalni, hogy kedves előtte az élet, hogy kész atyját követni a világ bármely ismeretlen zugába, ott elrejtve s elfeledve örömtelen napokat élni; minden pillanatját az ő vigasztalására, nyugalmára szentelni , de meghalni nem tud, nem akar, nem lehet neki. A gróf gyűlölettel és megvetéssel taszitá el magától leányát s a düh és utálat hangján kiálta rá : — Ne érj hozzám. A leány a földön vonaglott, mint egy féreg, mint egy elgázolt, megtaposott féreg. Brenóczi István még folyvást a méregpoháron tartá kezét, szemeit leánya alakján, ki e tekintet alatt százszor kínosabban látszott meghalni, mint ama rettegett méregpohártól. A gróf újra felkavargatá a leüllepedett salakot a kis arany kanalkával, mig az egészen lilaszinüre feste az egész pohár vizet s akkor hideg, tompa hangon monda leányának. — Tehát, ha te meg nem teszed, majd megteszem én. S azzal a méregkelyhet saját ajkához emelte. Irene csaknem leroskadt már a beszéd alatt. Leonora megszánta a szegény leánykát, helyet csinált neki saját ágyában, odavonta maga mellé, betakargatá szépen s azután tovább mesélt neki, mint a dajka szokott mesélni altatott gyermekének, ki félve rejti magát védő kebelére, a mesélt rémek elől, miktől elég behunyni szemeit, hogy azok ne bánthassák. . „Cynthia örült sikoltással kiálta fel atyjának ez iszonyú mozdulatára. — Anyám ! anyára az égben ! És abban a pillanatban kihullott Brenóczi István kezéből a pohár, s cserepekbe törve pattogott szét a padlaton, jobbja mereven esett alá oldalára. Egy merev, elbámuló tekintetet vetett maga elé s azzal egy szó nélkül végig zuhant a padozaton. A magyar nemzeti muzeum terén alkotandó kert érdekében. Örömmel tapasztaljuk, hogy a rég táplált óhajtás, mely szerint a magyar nemzeti muzeum udvarán egy kert terveztetett, létre jövend. Örömmel látjuk, hogy a rég várt munkához hozzá fogtak, az azt előmozdító pártfogók napról napra szaporodnak; — erősen hisz— szűk, hogy ez üdvös vállalat kivitelében nem lesznek kénytelenek nagy akadályokkal küzdeni, melyek miatt a vállalat a czélnak tökéletesen meg nem felelne, vagy, mitől kivált a végrehajtóknak vonakodniok kell, az kisszerűvé törpülne- Fő akadály lehetne a szükséges költség és a kert alakításához megkívántató anyag vagyis fák, csemeték és növények hiánya. Teljes hitem, hogy hiányt e tekintetben nem tapasztalandunk. Nemcsak a pesti, de általában, a magyar mivelt közönség, a szép üdvös és hasznos iránt számtalanszor bő mértékben tanúság nemcsak hajlamát, fogékonyságát de pártoló tevékenységét is. Alig lehetne valamely vállalat, mely annyi érdekkel volna összekötve, mint a jelen. A rendezendő kert nemcsak egészségi tekintetben, nemcsak a szomszédságban lakó háztulajdonosokra leend hasznos és kényelmes, nemcsak a város egy részét szépirendi, de - siépiostán. - il---10 -kében áll minden tisztakeblü hazafinak, hogy történeti, művészeti, régiség és természettani kincsei ne csak tudományosan és ízletesen legyenek elhelyezve, de nagyszerű és a nemzet előtt oly kedves épület tere azzal öszhangzásba és ízletesen legyen elrendezve. Nyugalmat és gyönyört élvezhetnek a museum tisztviselői, kik folyvást tudományos tárgyakkal elfoglalvák, kiknek lelki testi kipihenésre szükségök van. A nagy közönségnek egy része megelégedendik, ha egész heti fáradalmait kipihenheti e fák árnya alatt, ha zöldet láthat, árnyékban ülhet. És míg egy része a közönségnek fellelve az enyhét, nem sokat gondol a fák minőségével, az alatt a közönség más része sétálás közben vizsgál, összehasonlít, tanul, vagy tanulni s tapasztalni akar, és nemcsak anyagi, de lelki élvezetet is talál, a múltban és jelenben gyönyörködik. De a tudományosan mivelt közönség e részének is van arra szüksége, hogy testi enyhét s lelki élvezetet nyerjen a hűzlombok alatt. Azon kell tehát lenni, hogy az érdekek, ha nem is egyszerre, de időről időre ki legyenek elégítve. A végrehajtók nemcsak a nagy közönség, de a finom ízlésű bel és külföldiek, a tudós világ bírálatának is ki vannak téve. Tisztelet és köszönet azoknak, kik a vállalat végrehajtásán működnek és ezentúl működendnek. Mindezek jó akaratuk, ízlések és szakértőségek mellett is megengedendik, hogy a be nem avatottak is, és a terv készítésében és kivitelében részt nem vevők szót emelhessenek, egy pár eszmét földerítsenek, vagy legalább