Pesti Napló, 1857. május (8. évfolyam, 2187-2212. szám)
1857-05-12 / 2196. szám
esett tőke, s el van örökre vonva a közczéloktól, bizony fáj az ember lelkének! Május 3-án lesz a múzeum-egyesületi közgyűlés, mindenfelé készülnek rá; ha szép idő lesz, helyben a múzeum épületben fog megtartatni. Sajnálatom, hogy amint halljuk, a testvér házába küldött száz és egynéhány felszólító iv közül alig jött vissza 15— 20, még csak felelet sem érkezett a legnagyobb résztől Legalább az aláírási ívek, mint hivatalos adtók, talán vissza lennének küldendők. Egyébiránt én csak a magam észrevételemet mondom el. 1. 1. KÜLFÖLD. Angolország, London, máj. 7. A trónbeszéd, melylyel a biztosak a királynő nevében megnyitották a parliamentet, ekkép hangzik : „Meg van hagyva, értesítenünk önöket, hogy ő felsége, az utóbbi parliament eloszlatása után a legelső alkalmat megragadta, hogy önök tanácsával és támogatásával élhessen ; s ő felsége azt hiszi, hoy önöknek a jelen ülésszakon elég idejök lesz, némely fontos ügyeket, melyek közül néhány már ez év elején igénybe vette a parliament figyelmét, kielégítőleg tárgyalni. A dolgok állása Európában általán véve igen alapos kilátást nyújt a béke fentartására. A párisi szerződmény fő feltételei mind teljesedésbe vetettek, s remélhetni, hogy a mi teendő ez ügyben még fenmaradt, csakhamar el lesz igazítva. Azon alkudozások, melyek a porosz király és a svájczi szövetség közt a neuschateli ügyek miatt támadt viszályokat illetőleg folytak, a bevégzéshez közelednek, s — amint ő felsége hiszi — mindkét részre nézve becsületes és kielégítő kiegyenlítéssel lesznek befejezve. Azon egyezkedések, melyeket ő felsége Középamerika ügyei miatt egy idő óta az Egyesült államok és Honduras kormányával folytat, még nem értek véget. Jelentenünk parancsolja felsége, hogy közötte és Perzsia sahja közt mart. 4. ő felsége párisi követe s a sah követe által békeszerződmény lön aláírva, s ő felsége meg fogja hagyni, hogy e szerződményt a ratificatiok ihlető kicserélése után azonnal önök elé terjeszszék. Ő felsége sajnálkozását kell a fölött kifejeznünk, hogy azon összeütközések, melyek a cantoni főbiztos és ő felsége hivatalnoka és hajóhadi tisztei közt Chinában kitörtek, a legutolsó chinai hírek szerint még nincsenek kiegyenlítve. Azonban ő felsége teljhatalmazottat küldött Chinába, teljes utasítással minden viszálypont kiegyenlítésére, s ezen fölhatalmazottnak, ha támogatásra lesz szüksége, elegendő szárazföldi és tengeri erő áll rendelkezésére. Parancsunk van tudatni önökkel, hogy őfelsége, több más európai hatalommal egyetértőig szerződést kötött Dánia királyával a Sundvám eltörlésére. Ezen szerződmény, az ő felsége és a dán király közötti külön egyezménynyel együtt, önök elé lesz terjesztve, s ö felsége előadatja azon intézkedéseket, melyek a szerződményben kikötött kötelezettségek teljesítésére szükségesek. Alsóházi urak ! »Úgy intézkedett ő felsége, hogy a folyó évi költségvetéseket önök elé terjeszszék. A takarékosság kívonatainak gondos szemmeltartásával vannak azok kivetve, s illő gonddal az államszolgálat azon ágainak hatályos működésére, amelyekre vonatkoznak. Lordok és gentlemanek! Ő felsége parancsából több rendszabályt ajánlunk önök komoly figyelmébe az igazságügy konsolidálása és javítása végett.“ Említi különösen a trónbeszéd a hagyományi és házassági törvények javítását. S a szokás szerencse és jókivonással végződik az egész.“ Sir James Outram újabb távirati sürgönye szerint, melyet közöltünk, az ahwazi expeditio ápril 4-kén teljes diadallal tért vissza Mohammerahba. A nagy perzsa hadsereg elhagyta állomását s 400 főnyivel kevesebb brit hadosztály elől, hirtelen visszavonult Dzsuba. Egy ágyú a zsákmány, s jókora mennyiségű hadi készletet vettek el és semmisítettek meg az angolok. — A „Times“, Mohammerah bevétele hírét hasonló megjegyzésekkel kiséri, mint a kutabi ütközet jelentését. Sajnálja a vérontást a békekötés után örvend a diadal erkölcsi benyomásának, míg végre úgy találja, hogy e csapásra szükség volt, mert csak így lehetett a sahban a béke szeretetét valóban föléleszteni. Kétségtelen, úgymond, hogy a Mohammerah és Suszter közötti Karuhni-síkság elfoglalása katonáinknak egészséges táborhelyet szerzett a nyári hónapokra, aránylag termékeny vidéken és barátságos érzelmű lakosság közepett. Nem kis anyagi előny seregeinkre nézve ez egészséges, élelmiszerekben nem szűkölködő hely, miután Perzsia odahagyásáról Kars kiürítéséig nem lehet szó. S ázsiai ellenfelünkről sem tudjuk, mit gondolhat hirtelen. S még nagyobb a diadal erkölcsi hatása. A sah hazai és idegen tanácsadói jól tudják, hogy Perzsia ereje sajátkép hozzáférhetlenségében fekszik. Bush bevétele, habár az egyedüli kikötője Perzsiának, nem bír ijesztő hatással azon udvarra nézve, amely tapasztalásból tudja, hogy ez operatiónak soha sem volt további eredménye. Harmad ízben jelentek meg ellenséges czélból angol hadak a perzsa kikötőben, de még soha sem nyomultak eléggé az ország belsejébe, hogy csak Sirászt s a déli városokat lehetett volna félteni. Nem csoda tehát, ha sokan a passiv ellenállást tanácsolták Perzsiának. Hadd vegyék be az angolok Busht, majd odahagyják a sziklafészket, ahol semmit sem kapnak, s a cholera és láz pusztítja soraikat, így szól a Oroszország és a naturalizált kalandorok. Nem gondolhatni ez okból, hogy csupán Bush bevétele elég hatással lett volna a perzsa udvarra. Oroszország tartós foglalást tesz, míg az angolok ismét elvonulnak partjainkról , így gondolkoznak. Más hatással van Mohammerah bevétele. Ez már egy hadjárat kezdete; mutatja, hogy foglalásokat is akarunk tenni, ha úgy hozza magával a szükség. Annyi, mint Kasistan, a Tigrisvölgy és az összes perzsa öböl megszállása. A sah belátja, hogy országa fenállása is függ a békétől. S diadalunk hatással van egész Középázsiára. Az arab törzsek fölötti erkölcsi uralom sem csekélység. Mohammerah bukása híre már eddig bejárta Arábia, Mesopotámia és Kurdistan minden zegezugát. Valahányszor Kisázsia és az Eufratvölgy fejlődéséről van szó, rendesen azt vetik ellen, hogy a szerte kóborló törzsek javíthatlan vadsága akadályozza a polgárosodás terjedését azon vidékeken. Oly esemény, mint Mohammerah bevétele és egy diadalmas brit sereg köztöki tanyázása bizonynyal oly hatással lesz azon törzsekre, melyet az angol vállalkozási szellem jövőre fel tud használni. Az angol bibliaterjesztő társaság lord Shaftesbury elnöklete alatt tegnap tartó 53-ik évi gyűlését. 1856-ban összesen 1,517,858 példány szent írást terjesztett el a társulat, 43,464-el többet, mint a múlt évben. Ebből a külföldre esik 515,893 példány. A társaság fenállása óta 32,000,000 bibliát oszta szét. Sok ment közelebb Orosz- és Törökországba. Azultán is elfogadott ajándékul egy példányt, s naponkint olvastat abból magának. Gladstonetól nemsokára egy munka jelenik meg Homér fölött, mely a görög költőről történelmi, vallási, politikai és költészeti tekintetben fog értekezni. Francziaország, Páris, máj. 7. Fölváltva jelentették és megcáfolták a lapok Constantin nagyherczegnek Angolországba utazását. A „Nord“ távírdái sürgönye megerősíti most ez utazást, azon megjegyzéssel, hogy a herczeg Osborneba és nem Londonba megy. A látogatás egyedül Victoria királynőt illeti, ő felsége híván meg a herczeget, s a meghívást Cowley lord szolgáltatta át. A herczeg Osborneból Calaisba megy, innen vasúton Brüsselbe. A kiszállás Calaisban máj. 31-kére van tűzve. A „Patrie“, mely először félhivatalos nagy képpel hazugságnak nyilvánította Napoleon herczeg utazását, most kénytelen bevallani ezen utazást, s ezt mondja : „ő csász, fensége a francziák császára által küldetésben bízatott meg a porosz királynál.“ A herczeget kisérik : De Salles gróf, senator, ki a krimiai seregnél hadparancsnokságot vitt; Bertrand alezredes, Jeromos herczeg hadsegéde, ki Almánál és Inkermannál a keleti sereg harmadik hadosztályának tüzérségét vezénylette Napoleon herczeg parancsnoksága alatt ; Ferri Pisani, őrnagy , hadsegéd és Waldner százados , Napoleon herczeg hadsegéde. Ő fensége tizenkét napig lesz távol. Berlinből visszatérvén Manchesterbe megy. Azon jegyzék, melyet a „Moniteur“ a neu fekatei ügyre vonatkozó okmányok közöltetése miatt közlött, a svájczi szövetségtanács részéről egy a Tuileriákhoz intézett jegyzéket idézett elő. A svájczi végrehajtó hatalom élénken védi magát azon vád ellen hogy a nemzetközi kötelességet nem teljesítette volna, s hogy a még függőben levő alkudozásokat kockáztathatná. Ma indult el Párisból a rendelet a Chinába kirendelt hadcsapatok elutazásának felfüggesztésére. Ezen felfüggesztés egyébiránt csak ideiglenes s nem akadályozza Gros báró elutazását, ki Marseilleből érkezett sürgöny szerint e hó 12-kén ül hajóra Toulonban. A francziaországi főalamizsnásság kérdése el van döntve. Ezen hivatal Canino herczegre ruháztatik, ki a pápa által bibornokká neveztetik. Ezen főalamizsnási hivatalnak három osztálya lesz : első a császári ház alamizsnási hivatala, Menjaved atya vezetése alatt; a második tengerészeti, Cocquerau atya, a harmadik a szárazi seregé Parabére atya alatt. Páris, máj. 7. A schleswig-holsteini herczegségek ügyére vonatkozólag egy orosz sürgöny érkezett Párisba Koppenhágából. Az orosz kabinet azonban nemcsak a koppenhágai kabinettel közlé a kérdéses egybeni benső nézetet, hanem a berlini és bécsi udvarokkal is. Az orosz udvar minden összeütközésnek elejét akarja venni, s e nézetben karöltve jár a párisi és londoni udvarokkal. Az „Ind.beige“ egyik párisi levelezője a „Journ. de Constantinople“ azon hírét, hogy Samys, ki a keleti háború alatt mélyen hallgatott, most ismét feltűnnek a láthatáron. Redcliffe lord nyugtalan szellemének tulajdonítja. Ő lordsága, miután látja, hogy sem Törökországban sem Perzsiában nem küzdhet Oroszország ellen, most Czirkassiában igyekszik zavart támasztani, — ő volt az, ki a lengyelek és magyaroknak oda menetelét pártfogolta, s ő az, ki most azt híresztelteti, hogy Samyl is kimozdult medve barlangjából és több nép az Oroszországgal kötött szerződést megtörni szándékozik. De Belmontet, a császár kamarása, ki Constantin nagyherczeg mellé van adva, egy igen szép nyilatkozatot ten a herczegről : „Ez a legszeretetre méltóbb herczeg a világon; csak egy hibája van — hogy fáradhatlan.“ A szárd király 1200 „Al valore militare“ feliratú érmet küldött a franczia kormánynak kiosztás végett. Berlinből, máj 8-káról táviratozzák az „In d. belge“nek . A király jelen leend azon tánczvigalmon, melyet De Moustier marquis (franczia követ) a jövő hétfőn Roland Napoleon herczeg tiszteletére. ESTI POSTA, Pest, május 11. A nap legfontosb kérdése kétségtelenül az, hogy a perzsa kormány nem ratifikálta a Cowley 1. és Feruk khán között megkötött békét. Az angol trónbeszéd ugyan semmit sem akar tudni ez eseményről, egy félhivatalos párisi lap pedig meg is hazudtolja azt; mindamellett úgy látszik, hogy a „Nord“-nak idevágó állításai tökéletesen megállnak. A múlt évek folyamában többször megesett már, hogy bizonyos hírek Teheránból hamarább érkeztek meg Tifliszen és Sz.-Péterváron, mint Sambulon keresztül. Ez rendszerint olyankor történt, midőn a hírek Oroszországra nézve voltak kedvezők, az eseményeknek pedig, melyekről szóltak, a sz.-pétervári államirodában volt kiindulási pontjuk. Lehető, sőt nagyon is valószínű, hogy a kérdéses esetről a Temze partján is többet tudtak mint amennyit a parlament megnyitásakor jónak láttak közleni. Már azon egy körülmény, hogy épen most teszik közhírré Outram tlkuj győzelmi jelentéseitt, épen most jelentik Mohamora, az anynyira fontos kereskedelmi hely bevételét, oly taktikára látszik mutatni, melynek föladata lesz újólag harezvágyat gerjeszteni s a hosszas békealkudozások eredménytelensége miatti elégületlenséget csilapitani. Meglehetünk győződve, hogy az angolok egyesegyedül Anicskoff fondorkodásainak köszönhetik, ha Perzsiában — daczára a pénzügyek rosz állapotának és daczára azon vereségeknek, melyeket a sah az öböl táján szenvedett — újólag lelkesednek a szent háborúért. Nem tagadhatni, hogy ez a mostani fogás a híres orosz diplomatia legsikerültebb mesterségei közé sorozandó és Nagybritanniának nem csekély zavart fog okozni. Azon hadtömegeket, melyek a perzsa öbölben s az elfoglalt tengerparti városokban elosztják, China ellen akarták használni, most pedig eddigi elleneik ellen kell velök tovább is működniük. Ha Anglia fen akarja tartani Közép-Ázsiában eddigi hatalma állását; ha mindenhatósága fényködét a beludsák és afgánok, a maszkat-arabok és Hindosztán nyugati határvidékeinek egyéb harczos törzsei közt továbbra is meg akarja tartani, úgy még szaporítania kell Outram csapatait, erősítenie Bender-Bush és Karrak mellett a hajórajt. S daczára a haderő ilyszerű gyarapításának mégis igen bajos, tán épen lehetlen is lesz fél esztendőnél elébb nyomósan működni a harcz terén, mert a forró évszak az egészségtelen ehatel-arab alföldön nagyon kártékony befolyással lehet a katonák egészségére, a kolera pedig, mely azon iraki tájakon csaknem szintúgy honos, mint a Gangesz partján, borzasztó pusztításokat vihet végbe az angolind sereg hindui közt, kik gyomorbajoknak különben is nagyon alávetvék. Hogy ily visszonyok közt a st. jamesi kabinet — China elleni harczában — nem számolhat többé a keletind társulat támogatására, s ekként elveszti a leghathatósabb segélyt : magától értetik. Bécsben ha nem is épen aggasztónak, de legalább nagyon feltűnőnek találják, hogy Porország a neucha te i ügyben kidolgozott javaslat elfogadása iránt a maga részéről semmi nyilatkozatot sem tett. úgy látszik, hogy e nemesi nonchalante által, melylyel most végezetül a „milliós alkut“ űzik, oly fordulatot akarnak adni az ügynek, mintha csak a köztársaság kérelemféle sürgetésének engednének, nem pedig a körülmények sürgötő hatalmának. — Napoleon herczegnek Berlinbe utazását mindenkép magyarázzák. Először azt egyszerű udvariasságból eredt látogatásnak tulajdoniták; azután házassági tervet emlegettek, mi egyébiránt mindig előfordult,valahányszor Napoleon herczeg idegen udvarokhoz rándult, ha Stockholmban vagy Stuttgartban megjelent. Jelenleg a császár küldetéssel bízta őt meg, s ez a neuschateli, olasz vagy a dunai fejedelemségi ügyre vonatkoznék. A legbizonyosb az, hogy még eddig nem tudhatni a herczeg utazásának okáról semmi bizonyost. Mi az első versiót illeti, tudniillik a berlini udvar iránti udvariasságot, ez elfogadható volna, ha a herczeg utazása csak a Berlinbe menetelre szorítkoznék. A házassági szándékot illető versionak pedig azon körülmény nyújt nagyobb előnyt, hogy a herczeg nem jő vissza keddre, mint előbb jelentették, hanem még Drezdát és Münchent is meglátogatja. Itt találkoznék a herczeg a napóleoni családba vezetendő fenséges hölgygyel. Az utóbbi versiót illetőleg, egy német lap párisi levelezője azt állítja, hogy az udvarias látogatás mellett nyilatkozatok történnének az olasz kérdésre nézve. Természetes, hogy az olasz kérdés alatt először is a szárd-ausztriai viszály, azután csak a nápolyi értendő. Az „Ind. bélg.“ máj. 7-ki berlini levele szerint Napóleon herczegre fényes fogadtatás és szívélyes ellátás vár. A sok lakoma, színi mutatvány stb. mellőzésével megemlítendőnek tartjuk, hogy katonai szemle is kettő lesz, egyik a hárs után, a másik Charlottenburgban. A herczeg útjáról ismét merült föl egy versio. A herczeg a császárnak a porosz királyhoz intézett sajátkezűleg írt levelét viszi a neuschateli ügyben. Ugyane lapnak Berlinből máj. 8-káról táviratozzák . Napóleon herczeg ma 50 órakor érkezett e városba. Ő fenségét a pályafőnél György porosz, Ágost würtembergi s Vilmos badeni herczegek, De Moustier marquis franczia követ s a tábornokok fogadták. A herczeg a legnagyobb rokonszenvvel fogadtatott az elbe menő nép által.— Ő fensége a kastélyban szállt le. A „Corr. Havas“-nak írják : „Igen bizonyosnak látszik, hogy Eszterházy gróf, kit közelebbről Bécsbe várnak, nem térend többé vissza Sz. Pétervárra, mint felhatalmazott követ, állása a sz. pétervári követség élén épen nem volt kellemes a párisi béke óta. Még nem foglalkoznak utódjával, azon oknál fogva, mert hivatala Sz. Pétervárott, Széchenyi gróf által pótoltatik, kit a császár elindulása előtt követségi tanácsos czimmel ruházott föl. „Azt beszélték volt, hogy Budberg báró Oroszországnak az itteni udvarnál fölhatalmazott követe, Eszterházy grófnak határozatlan időre való távollétét Sz. Pétervártól, fölhasználja okul, hogy ő is kormányától határozatlan időre szabadságot kérjen, egy ügyvivőt hagyva hátra a bécsi orosz követség ügyeinek intézésére, de a hír eddig nem valósult meg.“ A május 7-ei felsőházi ülésben a trónbeszéd felolvasása után, az ülés folytatása 5 órára halasztatott, midőn ismét összegyűlt. Lord Campbell jelenti, hogy egy külön bizottmány létrehozását fogja indítványozni, melynek azon kérdéssel kellene foglalkoznia, mennyiben czélszerű a közzététel jogát, mely a törvényszéki vizsgálatokra nézve fenáll, a parliamenti tárgyalásokra is kiterjeszteni. — Townshend marquis a válaszfelirat iránt tett indítványt, melyet Portsmouth lord pártól lord Malmesbury sajnálatát fejezi ki lord Derby távollétén, s reméli, hogy a válaszfeliratra nézve véleménykülönbség nem lesz a lordok közt, de egyszersmind sajnálja azt is, hogy a rendszabályok lajstroma, melyeket a kormány jelen ülés alatt keresztül akar vinni, oly kicsiny. Ami a trónbeszéd tartalmát más tekintetben illeti, mindenki örülhet, midőn azt hallja, hogy az európai béke megbomlása nem valószínű, hogy a párisi szerződés föltételei teljesedésbe mentek, s hogy a neuschateli ügyben tartott értekezleteket illetőleg mielőbb i s kielégítő megoldásra van kilátás. A Persiával kötött békére nézve reménye, hogy azt a kormány a házzal közelebbről meg fogja ismertetni, hogy az ellenségeskedések a Sir James Outram által vezérlett csapat s a perzsa hadsereg közt megszűntek. A legfontosbikról, a chinai háborúról csak azt akarja mondani, hogy mind magát, mind azokat, kik az ellenzék mellett szavaztak, e kérdésben követett eljárásra csupán és egyedül a kötelességérzet indíl. Lord Palmerston azzal vádolta őket, hogy készek volnának, csakhogy kormányra jussanak, megengedni, hogy a brit lobogó becsülete porba tiportassék. Erre egyszerűen csak azt feleli, hogy e vád oly képtelenség, mint amily kevéssé illik oly nagy hírnévhez, minővel azon férfi bír, kitől a vád került. Reméli, a budget készítésénél tekintettel lesz a kormány a lehető gazdálkodásra, mert jelenleg nincs az ország oly állapotban, hogy csak egyetlen egy shillinget is kidobhasson. Lord Grand v 11e jelenti, hogy épen most érkezett távirati utón e hír, hogy a perzsa békekötésről való tudósítást Sir James Outram ápr. 5-kén vette. Ami azon megrovást illeti, melylyel Palmerston a chinai ügyben az ellenzéket illeti, lord Malmesbury roszul fogta fel a miniszterelnök szavait. — Lord Clankhard kénytelen a hadügyminisztert egy névtelen megtámadásra figyelmeztetni, mely a China elleni hadjárat vezetésére kinevezett Ashburnham tábornok ellen van intézve. Lord Panmure meg van győződve, hogy a tábornok azon megtámadást érdeme szerint való megvetéssel fogja venni. Lord Grey kívánja, hogy a perzsa háborút illető irományok minél előbb terjesztessenek elő, s okvetlenül szükségesnek tartja, hogy a kormány határozottan nyilatkozzék a chinai expeditio tulajdonképi czélja iránt. Eddigelé semmi egyebet nem lehet tudni, mint egész általánosságon azt, hogy e háború eredményeként a kereskedés kiterjesztését s a közlekedés könnyebbítését várják. Ő egészen egy véleményen van lord Malmesburyvel, hogy a ház azon tagjai, kik a chinai kérdésben a többséggel, a kormány ellen szavaztak, méltán s jog szerint panaszkodhatnak, hogy indokaik elferdittetének, s véleménye szerint terhes felelősség nyomja azokat, kik politikai ellenfelöket igy rágalmaztak s az egész nemzetet föllázitották a chinaiak ellen. Ezután a válaszfelirat helyben hagyatik. Az alsóházban több bili jelentetett be. Többek közt 14-ikére a miniszterelnök egy bili felolvasását kéri, mely által a parliament mindkét háza tagjainak eskü formáján teendő változtatásokat indítványozandja. Roebuck jelenti, hogy két hét múlva következő határozatot fog indítványozni : „E ház véleménye szerint a népképviselet mostani szervezete nem kielégítő, s a parlament ezért kötelességének ismeri a legelső alkalommal e tárgyra fordítni figyelmét, hogy e ház a nép érzelmei és érdekeinek valódi képviselőjévé legyen.“ Dodson a válaszfeliratot indítványozza. Beszéde, mely élső volt, tetszéssel fogadtatott. Buchanan, ki igen hosszasan szólt a chinai ügyről, pártolja az indítványt. Thompson rövid, nevettető beszédében határozottan kikel a kormány chinai politikája ellen. Lord R. Grosvenor úgy véli, jobb volna most e tárgyat békén hagyni, s inkább olyakat venni elő , melyek a nép kívánalmait közelebbről érdeklik, minől a szavazati jog kiterjesztése, egyházi adó s a választásoknál előforduló visszaélések. Ewart sajnálja, hogy a kormány a trónbeszédben nem fejezi ki szándékát önálló igazságügyi minisztérium létrehozása iránt. Palmerston megjegyzi, hogy ily osztályt bajos alakítani. A kormány azonban foglalkozik a kérdéssel. Ami a parlamenti reformot illeti, úgy véli, ha tekintetbe veszik az ülésszak rövidségét, nyilván be fogják látni, hogy ezen kérdés megpendítése most nagyon czéliránytalan, miután azt nem kívánhatni, hogy a reformbill még ez ülésszakban keresztülmenjen, efféle átható törvényjavaslat átvonszolása pedig egy szakból a másikba nagyon hátrányos. A kormány egyébiránt teljesen elismeri, hogy a jelen ülésszak vége s a jövőnek kezdete közti időközben kötelessége legkimerítebb és leggondosabb megfontolásnak alávetnie a reform kérdését. Reméli, sőt bizton hiszi, hogy a kormány a jövő ülésszak kezdetén képes lesz oly rendszabályt terjeszteni a parlament elé, mely úgy lesz kidolgozva, hogy valamennyi párt méltányos várakozásainak megfeleljen, és ne csak a jelenlegi reformtörvény netáni hiányait elhárítsa, de szavazatjoggal is ruházzon fel osztályokat, melyek most e joggal nem bírnak. A ház, reméli, nem kívánja, hogy ezúttal még többet szóljon a dologról. Ha a ház bízik a jelen kormányban, mutassa bizalmát azzal, hogy tartóztassa magát s a folyó ülésszakban ne sürgessen nyilatkozatot a parlamenti reformot illető bizonyos egyes pontok felől. Ha azonban nem bízik a kormányban annyira, hogy a jövő ülési szakot bevárhassa, úgy ezt inkább csak nyíltan mondja ki, s az ország igazgatását tegye át más kézbe. Örvend, hogy szerencsét kívánhat a háznak a béke fönmaradása iránti kilátásokhoz, melyeket az európai téyek állapota nyújt. Reméli, valamennyi európai nagyhatalmasság be fogja látni, hogy a kereskedelmi közlekedés szabadsága és a nemzeti segédeszközök kifejtése nemcsak a saját állam érdekében a legjobb politikai rendszerül szolgálnak, hanem más államokat is barátul nyernek, melyek tán különben ellenséges állást foglalnának. Minél inkább fejti ki valamely kormány saját országa segédeszközeit , annál inkább mozdítja elő a béke érdekeit, jóllehet egyszersmind az önvédelem eszközeit is szaporítja , mert naponkint erősbödő kötelékeit alkotja azon érdeknek, mely oly szorosan egybefügg a béke fentartásával, hogy minden kormányt vissza kellene rettentenie, nehogy igaztalan és szükségtelen táborába bocsátkozzék. Roebuck szerencsét kíván a háznak, hogy a miniszterelnök megígérte a reformbillnek a jövő évben leendő előterjesztését, s kinyilatkoztatja egyszersmind, hogy ő e biztosítás következtében semmi akadályt sem fog vetni (ez ülésszakban) az ügyek folyamatának. Ezután jóváhagyják a feliratot, s a ház elnapolja magát. A chinai kérdésre nézve most ismét afelől tudósítnak, hogy legénységgel megrakott portugál hajók menendnek Macaoba ott megfelelő állást foglalandók. A „Pays“ jelenti, hogy Carolina és Novara ausztriai hajók a béke helyreállása után Chinába mennek, ugyanott kereskedelmi szerződést kötendők. Napier lord, mint Washingtonból táviratozzák, az amerikai hajóhadnak az Istmusra küldetését helybehagyta. — Madridból, máj. 3-káról írják az „Ind. beígérek, hogy Monor bizonyos iratokat közlött a kormánynyal a carlista mozgalmak felöl, mindben Spanyolországban, mind azon kívül, melyek bizonyos magas állású személyt nem csekély mértékben compromitálnának. Mondr ez iratokat Mária Krisztina