Pesti Napló, 1858. július (9. évfolyam, 2515-2541. szám)
1858-07-15 / 2527. szám
141-2527. 9-dik évffolyam.PESTI NAPLÓ. Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda: Egyetem-nteza 2-dik szám, 1-be emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 6 frt pp. Félévre 11 frt pp. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz hordva . Évnegyedre . . 5 Ért — kr. pp* Félévre . . . 9 frt 30 kr. pp. TM m. _ reievre . . . smai ar. pp. nirOptm^nVAb’ dH a ■ 6 hasába petit Bor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegei UH UC UllClljCB. Ülj a • külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr 1858. Csütörtökiül. 15. Távirati tudósítás a bécsi börze árfceletéről julius 14. 1858. Érték | Pénzb.jj Érték |Pénzb.| Érték |Pénzb.| Érték Államkölcsön 5%-es metalliques s met. . . . 4%-es met. . . 3%-es met. . . 2,%-es met . 1%-es met. . 20%-es bankó 5%-es B sorozat . . . 5%-es lombard velenczei 5%-es nemzeti kölcsön . 5%-es als. auszt. urb. k. 5%-es magyar és gall. . 5%-es más koronaorsz. 5%-es sopronyi . . . 5%-es sorsolhat.gloggniczi 4%-es pesti ..... 4%-es majlandi . . Sora] «{^kötelezvény. 1834-diki.................. 1889-diki . . . . .' 1854-diki ..... 82% 72% 65'/, 50 4ig, 16»/. #5 % 94 96 94 83%« 94% 83’%. 84*/. 96 97 96 95 308 133% 109% Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.Rentpapirok Eszterházy 40 . Salm. sorsjegyek Pálffy . . . Genois t . Clary hg. . . Windischgrätz hg Waldstein gróf Keglevich gróf Vasútrészvények tjszaki vasút . . Ham vasút ... . . Államvasúti certific. Lincz-budweisi . . Lombard-velenczei . Erzsébet nyugoti pálya Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai . . 109 16% 79 43% 39 37% 37% 26% 27% 15 166% 256% 302 234 100 100 100 93% Iparrészvények. Bankrészvények Bankcertificat . . Hitelintézet 4 . . . Escomte-bank . . . Lloyd részvények . . Dunagőzh. részvény. .. 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid . . . Bécsi gőzmalom Elsőbbségi kötvények. 5/, Lloyd .... 5% Éjszaki vaspálya 5% Gloggnitzi . . . M/n Gőzhajózási . 1 Államvasuta 500 franc Lombard , 275 lira . Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r.. . Augsburg uso . ... 968% 166’/, 237'/, 117% 845 537 59 70 h7 89% 81% 87 257% 258% 87% 105% Bnkuresti 31 napra fr. Stambul i ■................. Frankfurt 3 b. múlva f. Hamburg 2 „ „ . .. Livorno...................... London ................. Milano...................... Pária . • • ... . Pénzérték (valuta) Vert arany ]• . j . Szélarany .' . • * Napoleon d’or . . . Souverain d’or . . . Orosz imperiale. . . P. Fridriach1 d’or . . Angol Souvereings . . Ezüst . . ................... Párls, jul. 12. 41/,°/o rente „ 8*/, . . . . ,... London, jul. 12. 3% Cons. Pénzb. 264'/, 475 104’/, 77%. 104 16.13 103% 1223/, 7% 107% 8. 12 14. 12 8. 21 8. 39 10.13 43/, 95.— 68 45 953/g VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre: 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győrre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d. u. „ Debreczenbe 6 ó. 30 p. reggel 7 óra. Győrről—Bécsbe: reggeli 6 órakor. Szójyból—Győrre 2 ó. 45 p. d. u. Pestről—Bécsbe: 9 óra 5 p. reggel, 9 óra 30 p. estre. , Szolnok—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., és 4 ó. 30 p.r. : „ Debreczenbe: 4 óra 30 p. r., 4 ó. 15 p. d. u. Szegedről—Pestre: 11 ó. 28 p. éjjel, és 2 órák. d. u. Debreczenből „ : 11 ó. 58 p. délben, 9 ó. 55 p. estre. Szolnokból „ : 4 óra 31 p. d. u., 3 ó. 13 p. reggel. Czeglédről „ : 5 óra 47 p. d. u., 4 ó 47 p. reggel. Szegedről—Temesvárra : 12 ó. 15 p. d u., 16. 20 p. éjj. Temesvárról—Szegedre : 6 ó. 50 p. r., és 5 ó 30 d. u. VÍZÁLLÁS. DUNA. Pesten, jul. 14. 5 ‘ 3" 2'« 0 felül. Pozsony, jul. 12. 6" 0-on felül apadóban Mosonyban, mart. 16. 3' 0 a. TISZA. Szegeden, apr. 22. 18' 4" 0 felül. Tokajban, jul. 10. 6' —" 0 felül. Naményban, jul. 8. —' 2" 0 felül. BÉG A. N.Becskereken, jun. 30. 6' 10" 0 felül. Temesvárott, jun. 26. 2' —" 0 felül. KULPA. Sziszeken, jul. 4. 4' 9" 0 f. apadóban FERENCZCSAT. Tiszaföldv., jun. 30.32" Of. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai jul. 14. mérő Alsó austriai Búza, marosi . ., bánsági. ,, tiszai . ,, bácskai. . fehérvári Kétszeres aj. Rozs............ Árpa . . Zab............... Kukoricza . . Köles . . . . . Bab............ Repcze . . . Súly. Font. Ezüstp. fr.|kr|fr.|kr 87—88 87— 88 86—88 85—86 84—87 77— 79 78— 80 66—69 48—50 82-84 80—83 88— 90 3.49] 3 36$ 3 80S ál 44] 2 20 2 24« 1150 1142 2 40 2 24 3 30 3 54 3 48 V CD“4 S ° ft. | kr Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jul. 14. Megcsalt az idő tegnap, — a sok borulati csepegés után sem lehetett eső, hanem a folytonos száraz szél verte ki egyre a már megérett rozsot , de most csakugyan csendesen esik. Az idő meghütvösődése csak szerencsénk, különben a héten ismét igen sok jeget várhattunk volna. Most miután a felhőzés egészen keletről fordult, a mostani csendes eső is arról lővén, talán jobban mentek maradunk attól. Pesti gabonaárainkat a búzánál ismét 2 , 8 párral feljebb jegyeztük. Tegnapi kelendőségünkhöz még mintegy 600 mérő búzát és rozsot kell helybeli fogyasztásra adnunk, mely ma szállíttatik az alsó dunai malmok részére. őszi szállításra a nyers repereolaj körüli vételkedv élénkül, a folytonosan szilárdan maradt áron, 283/4 pfton mázsánként több száz mázsa nyervén kelendőséget. Makó, jul. 9. Szomorúan tekint az alföldi termesztő vetéseire. Hol máskor aranykalászos gabonák szoknak hullámzani, ott most apró, helylyel alig arasznyi, ritka búza mutatja a csekély kalászokat. A szokatlan hideg télre száraz tavasz és még szárazabb nyár következett. Búzánk nagyon kevés, árpánk nem sok és silány lesz, a repcze kifagyott, a szőlőt hasonlókép megrongálta a hideg. Eddig csak a kukoricához volt reményünk, de a gyakori nagy és meleg szelek aligha ezt is meg nem fogyasztják. Nem is csoda! A föld egy év óta nem ázott meg jól. Ha jő is egy kis eső, vagy jeget hoz magával, vagy az utána rögtön következő dühöngő szél annyira kifújja a nedvet, hogy néhány óra múlva nyoma sem marad az esőnek.Gyümölcsünk szinte nagyon kevés.Mindezek daczára az aratás beálltával a gabonaárak valamivel alábbszálltak. A tiszta búza, melynek múlt őszszel 9—10 váltó forint volt köble, múlt hetekben fölment egész 14—15 írzig; a múlt heti vásáron ismét 13—14 vfrton volt kapható. A tavai 5—5 % vfrtos árpa 10 vfrtra szökött volt fel, most 8—9 vfrt. A kukoricza ellenben, melyre tavai nem igen gazdag volt a termés, még legjobban tartja magát. Ennek köble most is 11—12 vfrt. Egyébiránt a forgalom most kezd majd aratás után élénkülni, s igy akkor fogom majd az árakat határozottabban megírhatni. — A gőzhajózásnak nem soká örülhettünk, mert június végén az alacsony vízállás következtében megszűnt, míg ismét megárad Marosunk. Várjon nem lesz-e ez csak ősszel, nem tudhatjuk. 1. 1. Nyíregyháza, julius 10. Nálunk junius első felében a gabna ára legmagasb fokon állott, a rozsnak keble 15—16 vftra rúgott fel, azóta azonban mindig bebeb száll, úgy hogy mai piaczon 9—10 vfton kelt a rozs, a búza 13 vfton, valamint az árpát és a kukoriczát 13 vfton tartották. A kelet nagyon lanyha volt, mert a felföldi vevők ma elmaradtak, a helybeli fogyasztás pedig piaczunkon figyelemre sem méltó. Eladó is kevés volt, a termesztők nagyon tartózkodók az eladásban, magasabb árt remélvén, ami egész bizonyossággal határos, mert Szabolcsban, melyet rozsmagtárnak lehet mondani, a rozs nagyon vékony, sok fej megfagyott és a tegnapelőtti és tegnapi szél nagyon sokat kicsépelt; némely rozsfej egészen üres, kivált a mely már érett volt. A szálkát, mely a szemnek mentségül szolgál, a szél letördelte, e miatt a szem mintegy ki van dülesztve és ha a nagy szelek le nem csendesülnek, félni lehet, hogy e csekély termésnek felét is kicsépelik. A búzatermés szóba se jöhet, a magot vissza nem adja, valamint az árpa is és a zab oly silány, hogy némely gazda a jószággal legelteti fel. Ha sz. Jakab napig esőt, de jót, nem kapunk, akkor ez idén itt nem lesz kukoriczaszüret és ha kapunk is esőt, még akkor sem várhatunk valami csoda termést, mert a kukoricza, mely évig sem ér, már hányja a virágát, de nem csövedzik. A kender nem ér semmit, kicsi; a konyhavetemények a nagy szárazság miatt üresre virágzanak. Ha a nyíregyházi határt, mely Szabolcsban legjelentékenyebb, osztályozni akarnánk, akkor a búzatermés meg nem adja a magot, a rozs középszerűségen alul jól mélyen áll, az árpa ennél is alább való, a zab a rozzsal egy színvonalban áll, a kukoricaa legjobb időjárás mellett sem adhat középszerű termést. Szénánk a tavali szűk terméshez képest alig termett, ami nyomasztólag hat a szarvasmarhára is, mert mai piaczunkon lehetett 75 Vfton meglehetős jó fias tehenet venni. Egy pár 3 éves kockáért 40 vftot kértek. A marhahús 19 vkr, a hús rész, a mértéke szinte rosz. A szalonna 70 vít mázsája. A szárazság nagy, a szél bő, mindent leperzsel. 1. 1. Sátoralja-Ujhely, jul. 10. Piaczi gabonaárak: búza 18 frt, rozs 12 frt 30 kr. tengeri 16 frt, zab 12 frt köbsönként váltóban ; napszámdíj, leszállítván az azon körülmény, hogy a szűk szénatermés körül kevés napszámosra volt és van szükség, férfi napszám 1 vsrt, nő munkás 30 kr. — Máskor ilyen időtájba: férfi 1 frt 30 kr., nő 50 kr. szokott lenni. Sarlós Boldogasszony napra eső országos vásárunkon igen sok marha volt kiállítva, és pedig az általános legelőszükséget tekintve, feltünőleg jó állapotban, de vevői épen sem ad vidékről sem jővén, nyomott árakon nagyon kevés kell. Bécs, jul. 11. A gabona árának a magyar piaczokon való emelkedése, mely a pesti piaczon legszilárdabb, az itteni piacz forgalmán is igazított; s a béce gabonabörze, mely eddig a hangulatot szokta adni most máshonnan veszi az irányt. A külföldi termés hírek most kevésbbé kedvezőleg hangzanak min előbb. Porosz Sziléziában csak nagyon középszer termést várnak, kivált búzából és rozsból. Kivéve a berlini piaczon a rozsot, mely ott emelkedését vesztette, a külföldi piaczokon szilárdan emelkedő. Olmüz, jul. 10. Búza 4 frt 50, rozs 3 frt 5, árp 2 frt 31, zab 2 frt 27, köles 3 frt 36, bab 4 frt 16 lencse 5 frt 52 kr bécsi mérete pengőben, szénánál mázsája 2 frt 14 pkr. Troppau, jul. 11. A tartós szárazság oly takarmányszükséget idézett elő, milyenre legidősebb emberek sem emlékeznek.A takarmány ára igen felmen úgy hogy szénának mázsája 3 ft 30 pkron kel. A gabona, különösen tavaszi ára szintén rúg felfelé. A czikorrépa ültetvények nagyon szenvednek a szárazságban; némely táblákat ki is kellett már szántani. Részint mivel Poroszországból is roszak a hirek a czukorrépa állása iránt, részint mivel a megmaradand répának egy része is bizonyosan takarmányul fog feldittatni, s ezáltal a répaczukorgyártás csökkenés szenvedend, a czukorár emelkedésre is számot tarthatunk. Krakó, jul. 9. A múlt héten Lengyelországba csak a barani vámon keresztül érkezett gabona ami Michalowice felé volt bejövendő, az Modrzejowon egyenesen Poroszország részére adatott el, a távolabb vidékekről való pedig közvetlen Poroszországba szállítandóul vasútra ment. Lengyelországban igen élénk a kereskedelmi forgalom, mindenféle gabona gyorsan emelkedik árban s van kelete. Sok birtoka mégis halogatja eladását, mert később sokkal magasabb árakra számít. Az üzérek a héten oly hévve vetették magukat a gabonavásárlásra, hogy még néhány ezer korecz, mely már Danczigba viendőn volt eladva, ismét megvásároltatván, másfelé nyer rendeltetést. Általában a búza a lengyel határon 32- 34, szebb szinte 35—36, — rozs 8, szebb 20—201, árpa 17—19, szép 20 lengyel fijával fizettetett, tal nehezen volt kapható, s 15—16% forintjával ment Krakóban és a határon Modrzejowon még sokka drágább. Múlt héten a krakói piaczon búza 82— 8%, első minőségű szintén 9 —9'/4, rozs 48 4—5 szebb 5'/4, árpa 4'/2—43/4, szebb 5—5%, zab 4— 4% pftjával kelt koreczenként. (Egy korecz 25/6, bécsi méret, azaz 133'/5 stezét tesz.) Ezt különösen a felső tiszavidék részére írtul a Presséből ide, hol azzal kezdik hitetni a termelő és fogyasztó népséget hogy Galiczia majd bőven szállitja Magyarországra is az olcsó gabonát. közről, melynek igen jó termő homokföldjei vanna , és közelebbi piacza nincs; — ezek hoznak rozs, tengerit, burgonyát, paszulyt és sok zöldséget, helyből és a felebbi vidékről szállittatik búza, rozs , árpa és zab, a Tiszán túli vidékről pedig leginkáb tengeri és köles kása. — A szállított életmennyiség hetivásáronkint 20-tól 80 szekérig, az egyéb élelemneművel betóduló hátasok száma, kik aztán beáru , pénzüknek nagyrészét ugyanitt el is költik, 2 - 30 ! Kitűnő tulajdonsággal egyik tájék terméke sem ki a másik felett, mindenki igyekszik minél szebbet , jobbat termelni és állitni ki, csak a túl a tiszáról került rozs, búza és árpa tesz kivételt, mely az itteninf . mind szemre mind színre, mind tisztulásra nézve roszabb. Az ezen vidéki életkészletből nevezetes mennyiséget dolgoz fel lisztté u. m. búzát és rozsot az id egy mértföldnyi távolságra eső velejtei gőzmajon mely az egymásután következett pár évi száraz eszztendőkben, — nem őrölhetvén a körülötte levő számos vízi malmok, — igen hasznos szolgálatot te mind grófi tulajdonosának mind a vidéknek. Ez a malom szükségére, súlyának is tekintetbe vételére történvén az életvásárlások, rendesen az Isépy Antal magyar Isépben termesztett búzája találtatik legsúlyosabb és így legértékesebbnek. Ujhely különben mind piacz, mind kereskedős mind mezei gazdálkodás, mind még szőlőmivelés tekintetében is legelső hely a hegyaljai városok között. Szép bortermő hegyein kívül terjedelmes szánti ■ földekkel, vízmentes kaszálókkal és kielégítő legekvel is bir, melyeknek a többi hegyaljai városok min ■ hijjával vannak, melyek felett azon igen nevezetes előnye is van, hogy munkáskezekben hiányt soha nem szenved s ugyane miatt egyszersmind legolcsób ban is dolgoztat. 1. 1. Sátoralja-Ujhely piaczi s gazdasági viszonyai. Ezen város, mely különben a rőfös smás bolti-áru czikkekkeli kereskedés tekintetében — Kassa, Miskolcz és Ungvár között központot képezvén — igen gazdag kiállítással bir, s szesz, gyapjú és borral nyerészkedésre is sok pénzzel rendelkező egyénei vannak az izraeliták közül, — galina piacza csak akkor bir némi jelentőséggel, midőn a felföld és Galiczia szükséget szenvedvén, az onnan élet nemüekért jövő szekerek Nyíregyház felé való útjokban itt megállapodnak ; — egyébkor, mint épen jelenben is, midőn ott nagyobb olcsóság van mint nálunk, miután a város lakossága is nagyrészben termesztő, nagyon csekély itten a gabonaforgalom. A heti vásárok hetenkint tartatnak kedden és pénteken; vevők rendesen a hegyközi és felföldi lakosság, továbbá a kassai és gálszécsi piaczokon nyerészkedő zsidó kereskedők, midőn ottan szűkebb a termés, olyankor pedig midőn ott több van vagy egyformán állnak az árak mint most is ? csak a helybeli kenyérsütők, lisztárulók, és néhány horváthis pereczesek. — Az eladnivaló szállittatik a közel vidékről, különösen legtöbb a Bodrog Érdekes tudnivalók s statisticai adatok. I Gabnakiviteli árait a dunagőzhajó , társaság ismét leszállította, Pestről 1 Dunán felfelé Bajorországban Regensburgig 1 ft 10 kr helyett 1 ft 10 krra szabván pp. mérőnként a búzánál a szállításdíjt, más gabnaféléknél szintén aránylagos kedvezés engedtetik. E kedvezés különösen Pest város gabnakereskedését szegélyezi. Burgonyarothadás előjelei mutatkoznak Izlandban (Köln, 7.) A német erdészegylet Magyarországon , július 19-én kezdi gyűléseit Sopronban, melyek három napig fognak tartani. — A bortermesztés Francziaországban. A francziaországi szőlők 2 milliónyi hectárenál többet foglalnak el (2 millió hectáre annyi mint 2,474,788 bécsi 1600 □ öles hold), ebből 450,000 hectare csak néhány évvel ezelőtt ültettetett. Az öszszes termelés ezeken, középszámítással 50 millió hedolitre, (41 millió bécsi adó), melynek értéke 800 millió v.forintra megy. A Francziaországban készített hordók értéke évenkint 80 millió víznyira becsültetik, s a szállítási költségek tengeren, csatornákon, vas- és országutakon 30 millióra tétetnek. A mindennemű italtól az állam által bevett adó 120 millió v.ft, s az üzleti forgalom, melyet a szőlőgazdaság idéz elő nem kevesebbre, mint ezer millió v.ftra becsültetik. (Váltó ftat vevén mindenütt a franczia frank helyett). — Az idei termést igen bőnek írják; szőlőbetegség még eddig nem mutatkozott, s ha tán kiütne is, a kénkövezésben biztos gyógyszer van ellene feltalálva. Spanyolországból is azt jelentik, hogy a legfontosabb bortermesztő helyen Xeres de la Fonterában a szőlőkórnak semmi nyoma. — A Dnieper folyó ausztriai birodalomba eső részén a „Csas“ szerint gőzhajózás terveztetik. Az alakulandó részvénytársulat élén Sapieha Leo herczeg, a galicziai vasúti vállalatok elnöke fog állani. A dnieperi gőzhajózás egyenes összeköttetésbe hozná Galicziát a Feketetengerrel. Az elbei hajózás, mint a „Preusische Handelsarchiv“ jelenti egy hosszú czikkben, melyben az elbei vámok mérséklését tárgyalja, tetemes könnyítésekre vár, ha ki akarja állani a versenyt más folyami és vasúti közlekedésekkel. Kimutatja a nevezett lap, hogy 1845-től 1857-ig 12 év alatt a borszállítás 53,625 mázsáról 4096-ra, a kávészállítás 365,283 m.ról 36,922 m.ra, a kötő pamut és hasonló ezérnanemű szállítása 275,615 m ról 292 mázsára szállt alá az elbei vizi után. A porosz kormány minden igyekezete az elbei vámok mérséklésére, állítólag Dánia és Mecklenburg ellenszegülésén hiúsult meg. — Szőlőkór Francziaországban. A franczia lapok eddigi jelentéseitől eltérőleg, melyek állítása szerint Francziaországban nyoma sincs a szőlőkórnak, Berlinbe azon hír érkezett Bordeauxból, hogy Cantenac, St. Estéphe, Marganx falvak szőlőhegyein azon járvány kiütött. Ha valósul, hogy még terjed is, valószínű, hogy a vámszövetségi országok, mint a múlt években, sok magyar bort fognak kivinni, mert a magyar nem édes vörös borok, ha termési helyükön gondosan bánnak velük, egészen képesek pótolni a franczia vörös borokat, melyeket éjszaki Németország megszokott. A borvám alábbszállítása a vámegyesület részéről ennélfogva még nagyobb fontosságú kérdéssé válik. Alexandria, (Egyptom) kereskedelmi bevitele a legközelebb lefolyt 1857-ik évben 285 millió piaszter, vagy 30 millió pft értékű volt. A bevivő országok közöl legelső helyen Anglia áll. A 285 milliónyiból 130 millió piaszter értékűt szállított be, mely az összes bevitelnek felénél többet, 16-ét teszi. Francziaország és Ausztria egyenlően 19—19 millió piaszternyit szállított. A bevitt áruk közt legtöbb, az egésznek mintegy 3-ad részét, a gyártmányok teszik (96 millió piaszter értékig). Anglia e rovatban 89, Ausztria 3, Törökország 2, Francziaország 10 millió piaszter értékkel van képviselve. A kézi munkák és gyártmányok után legnagyobb a bevitel a nyers selyem dolgában, mely Syriából s Perzsiából szállíttatik főleg. A réz is fontos beviteli czikk, mert a rézedények igen divatoznak az arabok közt. Csaknem az egész szükségletet e részben Anglia fedezi. A Konstantinápolyon átszállított alkalmasint Oroszországból kerül ki. Az épületfát leginkább Ausztria és Törökország szállítja, a vasgépeket Hollandia. Bor és szeszneműeket leginkább Francziaország és Törökország szállít. Újabb időben a magyar bor is sikerrel jelent meg az ottani piacon. A vasat ismét Anglia szállítja. A posztot csaknem kirekesztőig Ausztria és Francziaország viszi be, de az előbbi sok porosz gyártmányt is szállít. A bútorok bevitele Francziaországból és Toscanából történik csaknem kirekesztőig. Kötélneműeket Anglia, Ausztria és Oroszország visz be; czukrot Francziaország. A gyertyák (csaknem mind stearin) franczia gyárakból vizetnek (mintegy 800,000 piaszter értékig), de Ausztria is visz be, mintegy fél annyit s Anglia mintegy 60 ezer piaszter értékűt. Az aranyfonalak Ausztria és Törökországból kerülnek. A szegeket most is, mint eddig Anglia szolgáltatja, de részt vesz e kereskedésben Karinthia és Toscana is. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 158. számából, (júl. 14.) Csőd nyittatik: Scharpf Gyula szombathelyi könyvkereskedő összes vagyona ellen. A követelések bejelentésept. 16-ig a szombathelyi dr. k. megyei törvényszéknél. — Perügyelő Hetyei István ügyv. Biróilag árvereztetnek . Értény községben Ábrahám Józseftől lefoglalt s 800 pfrtra becsült ház, 1200 pfrtra becsült 3/4 kültelek és 50 pftra becsült szőlő árver. aug. 5. és sept. 4-kén a tamási szbiróság által.— Gyalóka községben Nagy Ferencznek zár alá vett 2. számú 4100 pártra becsült háza egész telekkel együtt árver. aug. és sept. 30-kán a csepregi szbiróság által. — Alsó- Szakonyban Tóth Pálnak lezálogolt 51 számú 4860 psrtra becsült egész telkes háza árver. aug. és sept. 2-kán a csepregi szbiróság által. — Pesten józsefvárosi práterutczában 358 — 37 számú 606 portra becsült Knechtl Ferencz-féle háznak fele része árver. jul. 23-kán a pesti cs. k. orsz. tervszéknél. — Pesten 2 nyarutczában 94 sz. a. fekvő 11744 pfrtra becsült Buday Gertrud-féle ház árver. jul. 31-kén a pesti cs. k. orsz. törvszék által. — Kecskeméten Tajcsek Ferencznek 2070 száma 1410 psrtra becsült háza árver. aug. és sept. 30-kán a kecskeméti cs. k. megyei törvszék által — Egerben báró Scherczer Amália hagyatékához tartozó 661 száma 1400 pftra becsült ház, ugyszinte 4 db bzöré árverezi, jul. 31-kén az egri cs. k. megyei törvszék által. — Taranyban néhai Magdics vagy Horváth János után maradt 1600 pfrtra becsült 3/4 telek árver. júl. 29-én és aug. 28-án a nagyattádi szbiróság által. — N.Gencsen Varga Erzsébet hagyatékához tartozó 50 számn 419 p frtra becsült egy egész telkes ház árver. aug. 3 és 31-kén a szombathelyi es. k. vár. kik. biróság által. — Vámos Mikolán özv. Borz Mátyásné hagyatékához tartozó 3 számn 528 pártra becsült fél telkes ház árver. jul. 24-én a vámos-mikolai szbiróság által.