Pesti Napló, 1859. február (10. évfolyam, 2692-2714. szám)

1859-02-27 / 2714. szám

47—2714. 10-ik évi folyam Fő­munkatárs : b. Kemény Zsigmond. Kiadó-hivatal: VIDÉKRE, postán 1859. Vasárnap, febr. 27. Előfizetési föltételek: PESTEN, házhoz hordva félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért B­écsi B­örze. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a d.u. 10 órai, az utóbbi napi távirati közlés a közép­árfolyamot mutatja, mutatja. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. f­élévre. ... 10 írt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. _ _ . . . Irnoi , . . . ... fi hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegen Hirdetmenyek alja, külön B0 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr VASÚTKENETEK INDULÁS. Becsből—Pestre : 6 óra 30 perez reggel, és 7 órakor estve. Becsből—Győr -Uj-Szőnyre : reggel 8 óra, és 4 óra 40 perez délután. Pestről—Szegedre : 4 óra 15 p. d., 5 óra reg. „ Debreczenbe:4 ó. 15 p. d. u., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg. Szegedr.—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó.d. Temesvárr —Barlásra: 4 ó. 22 p.r . 7 ó.42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenb.—Pestr.: Hó. 17 p.d.e. ,9 ó.53 p.est. Bazin­ról -Temesvárra : 2 óra 25 perez dél- Temesvárról—Szegedre : 7 óra 54 perez est­­ve, és 6 óra 10 perez reggel. Szegedről—Pestre : 1 ó. éjjel, és 12 ó. délb. Pestről—Becsbe : 9 ó. reggel, 9 ó 25 p. estve. Uj-Szőnyből—Győr—Becsbe : 2 ó. 5 p. déln. Győrről—Becsbe : 3 ó. 37 p. d­e., 5 ó. 48 p. r.­ Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. r., 4 ó. 2 p. d. Szolnokr.—Debreczenb. :10 ó. 3 p. de., 9 ó.28 p .e. Szolnokr.— Aradra: 10 ó. 38 p. d. e. P.­Ladányról—N.-Váradra : 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:36.40 p.r. Pü­spök-Ladányról—Pestre : 1 óra 8 p. d. Feb25. Államadósság.. b~ Pénz: 5%-os osztrák ért. 100 frttól . . —. — —. — 5%-os nemz. kölcsön 100 írttól 76. — 76. 30 5%-os 1851-ki B. sorozat 100 frt —. — 88.— 5%-os metalliques 100 frt. . . 73 50 73. 75 5%-os 1853. visszafizetés. 100 frt —. — —. — 4%%-os „ „ • 100 frt 62. - 64. - 4%-os „ „ . 100 frt 57.- 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt —. — —. — 3%-os „ „ 100 frt —. - 44. - 2%'%-os „ „ 100 frt 37.— lo/0-os . „ 100 frt -.--------.- 1834-diki sorsolással 100 frt —. — 290. — 1839-diki.......................100 frt 126. — 124. — 1854-diki 100 frt — 106.50 Como-rentpapirok 42 lire austr. —. — 15. — Földtehermentesitésiek. 5%-os als. auszt. 100 frt ... —. — —. — 5%-os magyarországi 100 frt 74. — 72. 50 5%-os bánsági horvát és szláv. 100 frt . . . . .­­. — 72.50 5%-os galicziai 100 frt . . . . —. — 73.50 5%-os bukovinai 100 frt . . . —. — —. — 5%-os erdélyi 100 frt . . . —.— 72.50 15%-os más bírod, ország. 100 frt —.— 87.— 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1s67-re................................. Részvények. Nemzeti bank (ex div ) darabonk. 855. — 875. — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 184. — 185. 50 Alsó austriai esc. bank 500 frt p. —. — 580. — Feb26. pe^75' Éjszaki vaspálya 1000 frt p. . . 1640. 1649. Államvaspálya 200 frt­ p. (500 frank).............................. 226. — 226. 30 Nyugati pálya 200 frt p. (140 frt ,70%-os befizetés) .... —. — 109. — Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 156. — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) —. — 105. — Lombardvelenczei 576 osztrá lira vagy 192 pp. (40% befizetés.) —. — 89. — Keletivas p. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft (30%) befizetés. —. — 64 50 Gallicziai (Károly­ Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . . —. — —. — Pozsony n. szombati I­or kibocsátott 200 ft pp. . . . —.— 35. - -Pozsony n. szombati H-szor kibocsátott 200 ft pp . . . . —. — 55. — Bustehrádi 500 ft pp..................—. — —. — Aussig-tepliczi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp . . . . - . — —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft. —.— —.— Duna-gőzhajózási társu­lat 500 ft pp............................ 435. — 442. — Osztrák Lloyd társulat Triesztben 500 ft. pp . . . . . . . —. — 255. — B­u­d­a­p­e­s­ti láncz­h­i­d 500 ftp. —.— 250.— Zálog­levelek. A­n. bank. 6 év. 5%-os pp.100 ft. —. — —. — „ „ „ 10 év.5%-os pp.100 ft. —.— „ „ „ sorsolh. 5% pp. 100 ft.­­­—.— „„ „ 12 hó. 5% a. ért. 100 ft. —. - 99.­„ „ „ sors. 5% a. ért. 100 ft. —. — 83. — Febae.^g' A gallicziai föld. hitelintézeté 4%-os 100 ft. p. p....................— — 80. — Elsőbbségi kötvények. Nyugoti pálya 5%-os 100 ft. p. p. —. — 87. 40 4-11 a m v­a­s p. 500 frank, darab. —. — 111. — Északi vasp. 100 ft p. p. . . . — 88. — Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . —. — —. — D­u­n­a-g­ő­z­h­a­j­óz­á­s­i társu­lat 100 ft. p­p . . . . . . —. — 83. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p . . . —. — —. — Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért...................................— — 95. 25 Dunagőzhajóz. társ. da­rabja 100 ft p. p — 102. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — 115. 50 EsZterházy 40 ft. p. p..................—. — 72. — Salm 40 ft. p. p............................—.— 42.75 Pálffy 40 ft. p. p................................. 39.75 Clary 40 ft, p. p...........................—. 36. — St. Genois 40 frt p. p...................—. — 35. 75 Windisehgrätz 20 frt p. p. . . . —. — 22. — Waldstein 20 frt p. p...................—.— 24.— Keglevich 10 frt p. p....................—.— 15.25 Váltók (devisek). a) három hónapra. Amsterd. 100 holland frt 2% . . 92. 90 92.30 Augsburg 100 frt délnémet érték­ben 4 %%................................. 92.60 92.30 Feb26'speénz.­Berlin 100 tallérért 4% .... —. — —. — Boroszló 160 tallérért 4% . . . —. — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt dél­német ért. 31/,%................... 92.50 92.30 Genua 100 frank . . . 4V®% —. — —. — Hamburg 100 márk­bankóért 2% 82.60 82.40 Lipcse 100 tallérért 6% ... —. — — — Livorno 100 toscanai líráért 5% —. — — — London 10 font sterlingért 2­2% 109. 20 109. — Lyon 100 frankért 3% . . . . —. — —. — Milano 100 írtért aust. ért. 5% 107. — 107. — Marseille 100 frankért 3% . . . —. — — Páris 100 frankért 3% . . . . 43.30 43.20 Prága 100 frt aust. ért. 5% . . —. — —. — Triest 100 frtért auszt érték 5% . —. — —. — Velenc­­e 100 frt auszt. érték 5% —. — —. — A n. bank váltóleszámítolása 5% A nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg, kamatja 5% b) Láz után 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . 15.61­­ 5. 55 Stambul 100 török piaszter . . .. — 8.65 Arany pénznemek Császári vert arany.................. 5. 25 5. 20 Szélarany........................................— 5.15 Korona .................................15.20 15. — Fél-korona.........................—. — — “ Napoleons d’or....................—. — 8. 82 Orosz imperiale...............—. — 9. — A korona a cs.k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . —. — 13­­75 A magyar gazdasági egyesület ig­azgató választ­mánya f. évi febr. 12-kén tartott ülésének jegyző­könyve, mely a „Gazd. L.“-ban közelebbről megje­lent, két igen fontos tárgyat foglal magában, u. m. a répaczukor-gyártás és dohány-ter­mesztés ügyét. E két tárgyban a földmivelési és technológiai szak­osztályok febr. 5-kén és 10-kén tartott üléseik jegy­zőkönyvét olvasták föl. E szakosztályi ülésekben részt vettek : L­ó­n­y­a­y Menyhért (elnök), b. Balassa Antal, Deák Fe­­rencz, E­g­r­e­s­s­y Sámuel, Havas József, gr. K­á­­r­o­l­y­i Sándor, Kenessey Kálmán, Konek Sándor, Or­o­c­s­k­a Ignácz, gr. S­z­a­p­á­r­y Gyula, Török János, gr. Z­i­c­h­y Miklós szakosztályi tagok. Itt közöljük a szakosztály jelentését egész terjedelmében, először is (a tárgy-rendet meg­cserélve) A dohánytermelés érdekében. „A m. gazd. egyesület igazg. választmánya által az iránt bizatván meg, hogy hazánk egyik legneve­­zetesb mivelési ágára, a dohánytermesztésre nagy befolyással bíró újabb intézkedések hatása felett vé­leményt mondjunk , ezen megbízás folytán nem lehet feladatunk a dohányegyedáruságról, annak behoza­tala módjáról hazánkba, azon országba, mely a do­­hánymivelésre éghajlata és földminősége tekinteté­ben oly kitűnőleg alkalmas, sem azon következmé­nyekről szólani, melyek az egyedáruság behozatala előtti utolsó években élénk mozgásnak indult gondos mivelés, emelkedő kivitel, s a szemlátomást gyarapo­dásban levő dohány- és szivargyártásra oly neveze­tes befolyást gyakoroltak. „Feladatunknak lenni véljük egyedül gazdasági szempontból nyilatkozni a dohánymivelés jelen állá­sáról , a közbejött újabb felsőbb intézkedések követ­keztében ezen mivelési ág előre látható jövőjéről, s végre kifejezni véltük azon óhajtásokat, melyeket a m. gazd. egyesületnek, mint hazánk összes földmive­lési érdekei képviselőjének, a hazai termelés ezen fontos ágára nézve, s annak érdekében megemlíteni szükségesnek tartunk. „Hogy a dohánytermelés nemzetgazdasági tekin­tetben végtelen fontosságú, nagy kiterjedésre alkal­mas mivelési ág lehetne hazánkban, s már ezért is igényli, hogy az egyesület folytonos figyelemmel kí­sérje annak kifejlődését és érdekeit , elég legyen erre nézve megemlítenünk, hogy a cs. k. dohánygyá­rak közp.­igazgatójának hivatalos alakú jelentése PEST, FEBRUÁR 26. (Fk.) E perezben talán száz millió ember azon töri fejét : mit akarhat Cowley lord Bécsben ? Péntek és szombat közti éjjel Palmerston lord a külpolitikára nézve interpellációt fog in­tézni az angol minisztériumhoz, hanem csütör­tökön este Cowley lord alkalmasint már Bécsbe érkezett, s így Palmerston kérdésére valószí­nűleg az lesz a válasz : e perezben még füg­gőben vannak az alkudozások, nem lehet róluk coram publico szólni. Hanem Cowley lord, feltéve, hogy a bécsi utazás tervét ismét el nem ejtették, két-három nap múlva megint oda fogja hagyni az ausz­triai birodalom fővárosát, s akkor Palmerston vagy más valaki újra azt fogja kérdeni : no hát hogy áll a dolog ?! Az angol kormány el nem kerülhetendi e kérdéseket, s végre felelnie is kellene rá, d e felelettől a torykabinet tétele függ. Mához szerint, a magyar koronához tartozó országokban a dohánytermesztésre kiválólag alkalmas : „A magyarországi közigazgatási kerületekben 29 megye, a bánságban 4 megye, Horvát-Tótország­ban 3 megye és Erdélyben 7 kerület, mely megyék és kerületek területe összesen 3216 négyszög mért­földre megyen. „A dohány­monopólium behozatala csökkentette ugyan egy időre a dohánymivelést, mert a szabad termesztéshez szokott magyar gazdaközönség nagy része, az engedélyezés és beváltás formaságai miatt, a dohánytermesztéssel felhagyott, annyira, hogy az a magyar koronához tartozó országokban az 1851. évben 31,136 k. holdra szállott alá s ezen országok­ban a dohányegyedáruság az 1. évben 127,722 frt veszteséget mutatott; sőt ámbár a birodalom közel fele területe 1851-ben az egyedáruság alá vettetett, az egész tiszta jövedelem, mely az előbbi évben az örö­kös s az olasz és lengyel tartományokban 15,757,750 ft tiszta hasznot mutatott, 13,926,703 forintra csök­kent s a következő években is csak lassan emelked­hetett. „Miután azonban a magas kormány a termesztőket nemcsak hivatalos után szóbeli buzdítás, hanem te­temes előlegezésekben nyújtott kedvezés, jutalmazá­sok és díjazások által is serkentette a dohánymive­­lésre : igen természetes, hogy a dohánytermesztés új­ból felkaroltatott, mint oly jövedelmi ág, melynél a termesztő a meghatározott beváltási árak mellett legalább az üzlet habozásától nem függ, sőt mely neki oly előnyt nyújtott, hogy tavasztól fogva, t. i. a kiül­­tetés után egész a beadásig, reá mindig jutányos elő­leget kaphatott. „Ily körülmény közt nem lehet csudálni, hogy sok gazda ismét hozzáfogott a dohánytermeléshez s gaz­daságának ezen ágát, a mennyire lehetett, kiterjesz­tette, úgy hogy 1856-ban 60,241, 1857-ben 89,000, 1858 ban 133,000 k. hold vétetett dohánymivelés alá, főleg azon oknál fogva, hogy azt a termesztők az uralkodó pénzszűk időben is biztos jövedelmi for­rásul tekintették ; tekinthették pedig ilyennek annál is inkább, mivelhogy a dohánymonopolium szabá­lyozására az 1850. évi november 29-kén, Ő Felsége aláírásával kibocsátott pátens világosan kifejezi a csász. kir. Apostoli Felségének abbeli határozott legmagasb akaratát, „miszerint a dohánymonopó­lium szabályozása körül oly intézkedések történje­nek, melyek a dohánymivelést a termesztő országok­ban ne csupán a kincstári szükséglet fedezésére emelni segítsék, hanem a termesztőket jelesebb, ér­tékesebb termény előállítására is serkentsék, hogy egy hétre tán tudni fogjuk, hányadán vagyunk. Addig is nincs okunk azt visszavonni, a­mit gyanításképen már vagy négy hét előtt mond­tunk , hogy t. i. végső pere­ben vagy Palmers­ton személye vagy legalább az ő politi­kája fog ismét kormányra jutni, azon politi­ka, mely Francziaország irányában legalább ellenséges állást nem veszén. Még Cowley lord utazása is ezen sejdítésünk mellett szól. Ha Angliának szándékában volna, Ausztriát eddigi politikájának következetes folytatására serkenteni, ha neki segítséget akarna ígérni minden lehető esetekre, akkor semmi külön küldött nem kellene erre, legkevésbbé pedig Cowley lord, ki ilyen küldetésre Párisban el­foglalt állásánál fogva legkevésbbé alkalmas. Hogy épen ezen személyiség választatik a bécsi küldetésre, az magára e küldetésre kü­lönös világosságot áraszt. . Cowley lord a franczia császárral igen jó­­ lábon áll és hivatalos állásától elnézve III. igy annak kelete a külföldön biztosítva legyen, s ez által a termesztők jóléte gyarapodhassék­, s e legfel­sőbb akarattal következetesen, ugyanazon pátens nemcsak a m. kincstár szükségletén felül netán ter­mesztendő dohánymennyiségnek külkereskedés útján való eladhatását kilátásba helyezi, hanem a 47. és 49. §-sok szerint a termesztőnek egyenesen szabad rendelkezésére bocsátja: termett dohányát vagy a beváltó hivatalnak a megszabott árakon beszolgál­tatni, vagy a külföldre kivinni, vagy végül dohány­vásárlásra engedélyezett kereskedőnek eladni; s ez érdemben a pátens a raktárak iránti intézkedést is elrendeli (50—53. §§.) ,,Midőn ennélfogva a magyar gazdák, a kormányi buzdítást a fejedelmi legfelsőbb akarat kifolyásaként véve, a dohánytermesztésre méltán mint biztos és oly jövedelmi forrásra és mivelési ágra számítottak, a­melynek megszorítását, a pátens fent idézett, világos értelménél fogva, még azon esetben is, ha az egyed árusági szükséglet kellőkép fedezve lenne, a k­iske­reskedés nyilvános megengedése által a mivel ők le­hetetlennek képzelék, valóban ép oly váratlanul, mint sajtólag hatott a termesztő osztályra azon ren­delkezés , mely a dohányügyben kiadott legfelsőbb pátens értelmétől eltérően, a dohánytermesztési tért átalában a kincstári szükséglet fedeztetéséhez képest korlátozni, sőt a már termesztésre engedélyezett 133,000 holdat, az engedélyezések visszavonása ál­tal, igen tetemesen leszállítani czélozza.“ (Folytatjuk.) Bécsi gabonacsarnok, febr. 26. (Távirat.) El­kelt mindössze 30,000 mérő búza, (ebből 12,500 mérő bánsági l­. Mosony) ; 6200 mérő magyar rozs , 1500 mérő magyar árpa, 2500 mérő zab. Az árak következők : Pénzügyi szemle, Pest, febr. 26. A tegnapi bécsi pénzcsarnokban a reggeli üzlet mindjárt kezdetben alsóbb árakkal nyílt meg, mint a csütörtök esti zárlat. Csütörtökön Napóleon személyes hajlamával is dicseked­hetik. Ő az angol, tehát e peretben a t­o­r­y­­kabinet képviselője, s azért hivatalos fellépé­sében ennek utasításaihoz ragaszkodik, de egyéni rokonszenve mind Napoleon császárhoz, mind a whigpárthoz vonzza, és midőn tavaly Palmerston és Clarendon annyit járt kelt a Szajnavárosban, Cowley lord mindig „harma­dik volt e szövetségben“ olyannyira, hogy ezt Londonban igen rosz néven vették, és a nemes lordot haza is hívják, ha nem tudták volna, hogy Napóleon császár Cowleynek maradását egyenesen kívánja. Tehát Palmerston, Clarendon, Cowley — ugyanazon egy politika emberei, és hogy ezen politika Napóleon császáréval, legalább Olasz­honra nézve nem igen ellenkezik, az iránt ma alig lehet többé kétség. Tehát nem képzelhető, miszerint Cowley lord Bécsbe jöne­k végre, hogy Ausztriát épen az ellenkező politikában megerősítse és ez esetre Anglia támogatásáról biztosítsa. Utazásának czélja, igénytelen vébe­este a hitelintézetiek 191 frt 80 kron állottak; pén­teken u. m. 25-kén mindjárt eleinte 186-ra szállottak alá; az éjsz. vasp. 1675-ről 1660-ra, az éjsz. vasp. részvényei 231 frtról 227 frt 90 krra szállottak alá. E rósz hangulatot a „Times“nak egy Bécsbe hí­rül adott czikke okozta, mely szerint az Angliának a­­ libériákban tett, békére c­élzó fáradozásai megbuk­tak; emelte a rósz hangulatot a „Morning Héraldé­nak egy harczias hire is, melyet a „Nord“ s egy bé­csi lap után nyomtatott. A nemzeti kölcsön s az 5 százalékos metallique-ok 1 százalékkal alantabb, a földtehermentésiek vesz­tettek 1%-ot, az 1839 diki sorsjegyek 4-et stb. A zárlat felé az éjsz. és állam vaspálya részvényei még alább szálltak ; t. i. az éjsz. vasp. 1645; az ál­lamvaspálya 226 frt 50 krra. A hitelintézetiekre néz­ve azon hir, hogy ápril 11-kén a hitelintézet közgyű­lést fog tartani, szilárditólag hatott. Zárlat: hitelinté­zet 185 frt 20—30 kr; éjszaki vaspálya 1650 — 1652 frt; államvasp. 226 frt 30—50 kr. A múlt heti árakat, egyik szombattól a másikig, 19-dikétől 26-káig a nevezetesebb értékekre nézve összehasonlítván, (mind középárakra véve) e képet adhatjuk az egyheti eredményről: febr. 19. febr. 26' csökkenés Nemzeti kölcsön 79 . . 76 3 ft. 5 petes metall. . 77 . . 73.50 3 f. 50 kr Magyar földteberm. 77 . . 74 3 f. — Bankrészvények 918 . . 855 63 f. — Hitelintézetiek 200.10 . . 184 16 f. 10 kr Éjsz. pályás részv. 1708 . 1640 68 ft — Dunagőzhajózásiak 465 . . 435 30 f. — Augsburg váltó 89.50 92.60 drágult 3 ft 10 kal. Cs. k. arany-agro 5 ft 5 ft 25 drágult 25 krral. Meteorologiai észleletek. Pest, feb. 25 dikérel. 8 óra. reg. 762,3 Mért.+5,6. NB. A tegnapi millimeter számban, tévedésből 4 íratott a 6 helyett, tehát nem 746,9 hanem 767,9. Dunavizállás. Pesten : febr 26. 4’ 7­­00­0 körül­­ményünk szerint nem lehet más, mint Ausz­triát még nagyobb engedékenységre nógatni és őt — Napóleon császár valódi szán­­dékaival és szilárd elhatározásával megismer­tetvén — a további ellenállás veszélyeire fi­gyelmeztetni. Ha egyik bécsi lap azt mondja, miszerint Anglia a maga politikáját a bécsi kabinetétől függővé akarja tenni, azaz hogy — ha Ausz­tria nem akarna engedni — Anglia is nyíl­tan fogja ellenezni Napóleon császár terveit : ezen állítás, mondjuk, a merészség oly fokán áll, melynek szédelgő magasságáig mi nem tudunk fölemelkedni. A mi közpolgárias ér­telmünk épen megfordítva azt mondja , hogy Anglia Cowley lord által még egy kie­gyenlítési kísérletet tétet, melynek nem sike­rülte esetén legalább egyelőre minden további beavatkozástól tartózkodni fogna. Vissza kell emlékezni arra, a­mit az „Indé­­pendance“ egyik párisi levelezője, ki gyakran tapossa a párisi orosz követségi épület járdáját, Bánsági b u­z­a lo. Mosony 86 — 87 Vz font 4 ft 30 kr. iuagyaX p j) rOZSODy 60 7} ^ 17 OU » ff ff Bécs 86 ff 4 ff67 ff Bácskai „ „ Győr 84 „ 3 „ 90 „ Magyar rozs „ Bécs 79% „ 2 „ 94% „ » n » Győr 7912 „ 2 „ 69% „ „ árpa n Bécs 69 „ 2 „ 94 „ „ felvidéki árpa lo. Bécs 69 „ 3 „ 30 „ Zab (transito) 47 „ 2„ — „ feb. 25. légny.60 légmérs. gőznyom. nyir­par. von. K., par. von. kosság"/0 86 333,5 +4,5 2,19 0,73 126 333,5 +7,6 2,53 0,65 46 333,3 +7,4 2,56 0,67 86 333,8 +5,6 2,10 0,64 Középmérs. +5,2 Max+7,7 min.+3,0

Next