Pesti Napló, 1859. július (10. évfolyam, 2814-2840. szám)

1859-07-22 / 2832. szám

165-2832. 10-ik évf­folyam Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet. b. Kemény Zsigmon­d. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek­ terén 7-dik szám földszint. Főmunkatárs: 1859. Péntek, jul. 22. Előfizetési föltételek: A lap anyagi részét­­illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. PESTEN, búhoz hordva félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 26 kr. a. ért. Hirdetmények dija: ^...aláon08 petit-wr­i­.Mrn hirdetőmár 7 ujkr. Bélyegdij I J 1 külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábot petit-sor 26 ujkr. B­ÉCSIB­ÖRZE. VASUTMENETEK. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép­árfolyamot mutatja. INDULÁS: Bécsből—Pestre: 6 óra 80 percz reggel, és 7 órakor estre. Bécsből—Győr—Új-Szőnyre: reggel 8 óra, és 4 óra 40 percz délután. Pestről—Szegedre: 4 óra 15 p. c., 5 óra reg­­. Debreczenbe: 4 ó. 15 p. d. u., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg Szegedr.—Temesvárra: 11 ó. 34 p. esj., 2 ó. d. Temesvárr.—Baziásra: 4 ó. 22 p.r.,7 ó-42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 percz reggel. Debreczenb.—Pestr.:11 ó.17 p.d.e.,9 ó. 53 p. est. Baziásról—Temesvárra: 1 óra 15 perez d.u. Baziásról—Temesvárra : hétfőn és pénteken d. n. 5 óra 30 p. Temesvárról—Szegedre : 9 óra 65 perez est­ve, és 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre: 1 ó. 56 p. éjjel,és 12 ó.délb. Pestről—Bécsbe : 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szőnyból—Győr— Bécsbe : 2 ó. 5 p. dél u. Győrről—Bécsbe : 3 ó. 37 p. d. a., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. r., 4 ó 2 p. d. Szolnokr.—Debreczenb.:10 ó.3 p.d.e.,9 ó.28 p.e. Szolnokr.—Aradra: 10 ó. 88 p. d. e. P.­Ladányról—N.-Váradra: 1 ó. 85 perez d. Aradról—Pestre: 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:36.40 p.r. Püspök-Ladányról—Pestre: 1 óra 8 p. d. Államadósság. Júl.21 . Jul.20 50/ -os osztrák ért. 100 írttól . . —­ —­­ 71. — 5%-os nemz. kölcsön 100 írttól 78.80 / — .— 1 5%-os 1851­ ki B. sorozat 100 frt —. — 1­88.­­VI-os metalliques 100 frt. . . 74.30' —.— ’/.-os 1853. visszafizetés. 100 frt —. — —.— 1 4%%-os „­­ 100 frt —. — 67.­ 4%-os „ „ 100 frt 68.50 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt —. — —. - 3%-os „ „ 100.frt 43.50 2%%-os . , 100 frt —. — 37.25 1 % -os , „ 100 frt 14.50 1834-diki sorsolással 100 frt —. — 290. — 1839-diki.....................100 frt —. — 118.­­ ■ 1854-diki . . . . . 100 frt -. — 109.— Como-rentpapirok 42 lire austr. —. — 14. 50 Földtehermentssltssiek. 5°/0-os als. auszt. 100 frt . . • —. — 91. — 5%-os m a g y a r o r s z ág ilOOfrt —,— 74 5 ) 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt.........................—­­ 73­ 5%-os gallicziai 100 frt . . . —.— 74.— 5’­0-os bukovinai 100 frt . . . —. — 72 50 5%-os e­rd­él­y­i 100 frt . . . —. — 73.— 5%-os más bírok, ország. 100 frt —.— 78. — 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re.................................................... Részvények. Nemzeti bank (ex div.) darabonk. 895. — — • — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 218 80 — — AlaA.an­.ti'fft! ... bank 500 frt ). —. — 566. Jul 21(Jul.21 Éjszaki vaspálya 1000 frt. . . — 1843 Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank).....................262,­ Nyugati pálya 200 frt p. (170 frt p.85c/s -os befizetés) 133.­Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 128. —( T­i­s­z­ai 200 ft pr. (100 frt befiz.) — — 105.— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés.) . —. — 116. — Keletivas p. 200 frt wb vagy 500 frank 60 ft. (30%) befizetés. —. — —. - Callicziai (Károly­ Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . Pozsony n.­s­z­o­m­b­a­t­i t-er kibocsátott 200 ft pp. . . . —. — 28. — P­o­z­s­o­n­y-n. szombati n-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . —. — 44. — Bustehrádi 500 ft pp.......................—. — —. — Aussig-tepliezi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp........................... „ „ elsőbbséggel 200 ft. —. — —. — Dun­a-g­őzhaj­ózási társul­­a­t 500 ft pp................................— — 450 — Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp.....................................—. - 290. -Budapesti lán­czhíd 500 ftp. —. — 290. — Zálog­levelek. a n. bank. 6 év. 5*/%-os pp. 100 ft. —. — 96. 5­ . - - 10 év. 5%-os pp. 100 ft. —. — 92 — . . . sorsolh. 5% pp. 100 ft.--------- 86 — . . . 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. - 99.50 . . . sors. 5% a. ért 100 ft. —. — 82 — Jul.21. (Jul.20. A gallicziai föld­ hitelintézeté 4%-os 100 ft. p. p........................— — 85. — Elsőbbségi kötvények. Nyugati pálya 5%-os 100 ft. p. p. —. — 88. 50 Állomvasp. 500 frank, darab. —. — 122 — Északi vasp. 100 p. p....................—. — 90. 50 Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . . —. — 80. — Dun­a-g­őzhaj­ózásitársu-1 a 1100 ft. p. p...........................—. — 86. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . —. — —. — Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért.......................................—. — 94.25 Dunag­őzhaj­óz. társ. da­rabja 100 ft. p. p. . . . —. — 102. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. -- 114. — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —. — 77. — Salm 40 ft. p. p. ..... —— 37 50 Pálffy 40 ft. p. p..............................­.-87 Clary 40 ft. p. p..............................—. — 35. 50 St. Genois 40 frt p. p. . . —. — 38. —• Windischgrätz 20 frt p. p. . . —. — 24. 50 Waldstein 20 frt p. p......................—. — 24, — Keglevich 10 frt p. p......................—. — 14. 50 Váltók (devisek): a) három hónapra. Amsterd. 106 holland frt 2% . . —. — —. — Augsburg 100 frt délnémet érték­ben 4%%...............................101.­ —■­­Jul.21. (Jul.20. Berlin 100 tallérért 4% . . . —. — —. — Boroszló 100 tallérért 4% . . —. — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt dél­német ért. 3 '/1% .... —. — 100.— Sienua 100 frank . . . 4%% —. — — Hamburg 100 márk­ bankóért 2% —.— 87.50 Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. — —. — Livorno 100 toscanai líráért 5% ——.— London 10 font sterlingért 2%% 117.— —. — Lyon 100 frankért 3% . . . —. — —. — dill.no 100 írtért aust. ért. 5% —. — —. — Ifaraeille 100 frankért 3% . —. — 46. — Párig 100 frankért 3% . . . . —. — 46. 40 Prága 100 frt aust. ért. 5°/0 . . —. — —. — Priest 100 frtért auszt. érték 5% —. — —. — iferencze 100 frt auszt. érték 6% —. — —. —­­ n. bank váltóleszámítolása 5% a nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg, kamatja 5% b) Látután 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —. — 16 stambul 100 török piaszter . . —. — 9 .— Arany pénznemek. Császári nj arany.........................5.48 —. — Itkez és arany...............................—. — 5. 42 Korona ........ —. — 15.80 Szüst................................................—.­­ 16. — IS’apoleonsd’or...............................—, — 9.29 Drosz imperiale.........................—. — 9.40 k­­orona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . —.— 13.50 Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jul. 21. Ma délután négy óra tájban ismét erős zápor és égiháboru hi­sité forró légkörűn­­­­het. A gabonabörzéről csak néhány kisebb mennyi­­­­ség búza eladását jelentik. Az árak folyvást alant állanak. Míg az agió fölfelé emelkedett, a gabonaár­folyam igen nagyában lépést tartott vele. Most, midőn az agro ismét kisebb kezd lenni, a gabonaárak igen aránytalanul szállottak alább a papírpénz be­csének emelkedéséhez képest. Befoly némileg erre az aratáshoz való remény, de azt hiszszük sokkal na­gyobb mértékben az, hogy a bevásárlások részint a kincstár számára, részint az üzérek részéről megszűn­tek. Ha gabonakereskedésünk normális állapotban való, a gabonaárak nagyában követték volna a pa­pírpénz becsének emelkedését és csökkenését; de ez, mint mondók­épen nem történt, s így alábbi összeál­lításunkat csak curiosum gyanánt adjuk. Az ezüst­­agip mutatójául a londoni váltó-bejegyzéseket vettük föl a bécsi börzén ; a gabonaárak mutatójául ugyan­csak a bécsi g­a­b­o­n­a börzén a búza mindenkori leg­magasabb beszgyzéseit. uiagaoaiuu uvywgja voliu. Jul. 18............................17 (+15% %) 3,80 (—10%) X Denti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­­j­egyzéke: uj bánsági búza (85—86 font) 3 frt 20 kr— 3 ft 40 kr; tiszai ó (83—86) 8 frt — kr — 3 ft 20 kr; tiszai uj (83—85) 2 frt 90 — 2 frt 80 kr. Bácskai ó (83- 84) 2 frt 90 kr. 3 frt — kr ; uj (--------) — frt-------frt — kr. Fehérmegyei ó (83—85) 2 frt 90 kr — 3 frt 30 kr., fehérm. uj (83—86) — frt — kr — frt — kr; uj kétszeres (77—79) 1 frt 80 — 2 frt — kr; a rozs (77—79) 1 frt 80 - 2 frt — kr ; uj (77-79) — frt-----­— frt — kr. árpa (63—68) 1 frt 40 kr. — 1 frt 70 kr. zab (43 47) 1 forint 50 kr. 1 forint 70 fst ; uj tengeri 2 forint 24 kr — 2 frt 35 kr; uj köles 2 frt-------2 frt 10 kr. Bab — frt-------frt — kr. Káposzta-repcze — frt — kr.--------frt. Mind bécsi merőnkint és osztrák becsben. Baja, jul 18. A tegnapi és mai Magdolna napi or­szágos vásárra már új gabonát is hoztak be. Azon­ban általán kevés gabona volt a piac­on, a­mit főleg a mostani szorgos munka idejének tulajdoníthatni. A behozott búzamennyiséget mintegy 900—1000 mérőre tehetni. Mind kereskedők, mind fogyasztók gyorsan vásárlottak a bejegyzett árakon, melyek a követke­zők: búza 2 frt 17—38 kr; kétszeres 1 frt 54—68 kr; rozs 1 frt 40—47 kr ; árpa 1 frt 26—40 kr; zab 1 frt 12—19 kr; tengeri 82—96 kr; bécsi merőnkint osztr. becsb. Sertéskereskedés. A folyó hó első felében elkelt Pesten 1700 db sertés disznó, fontja 16%—17% uj­kr, s mintegy 1000 db bakonyi disznó, fontja 18—19 ujkr. A felvidékiek és külföldiek ez idő alatt mitsem­ vásároltak. Temesvár, jul. 17. Kereskedelmi városunk nagy zavarban s fásultságban szenved; a terménykereske­dés, mi főelemünk, szünetel s a megkötött béke és gazdag aratás által a gabnaüzérek bizonytalanság­, ingatag habozásban élnek. Az esős tavasz után szép száraz nyarunk van, minden szemes növény szépen tölt és érett meg, a napokban pedig egy gazdag éji eső a kukoriczát is föleleveníté, a­nélkül, hogy a folyó aratásban gátat vetett volna. A béke váratlan megje­lente ismét helyreállította a termékek értéke közti arányt, mivel már a zabnak mérete csak 20 új kraj­­czárral kelt olcsóbban a búzáénál, lévén az első 2 ft 80 kr, az utóbbi 3 ft, jelenleg pedig a búzának java még tartja árát, de a zab vesztett árából egy egész fo­rintot.­­ Az árvíz keményen pusztított a hol járt. A megújult kereskedelmi válság, melyre közvetve és közvetlenül az Arnstein és Eskeles-ház bukása ad­ta az első lökést, nálunk még folyvást ragadja áldo­­zatait s a közelebb a magyar korona tartományaira is kiterjesztett kiegyenlítési eljárás tömegesen vétetik igénybe. Ezen törvény nagy jótétemény a rögtön za­varba sodrott kereskedőkre, mivel a törvényszék maga veti magát közbe, a hitelezőket belátásra és engedé­kenységre bírni, s ha találkozik is itt ott egy nyakas, a többség ellenében az adóst nem sanyargathatja, mint a rendes csődeljárásnál, hol egyetlen hitelező makacs­sága is képes a csődmegszüntetést akadályozni, nem kevés hátrányára a többi hitelezőknek. Az Arnstein és Eskeles-féle bukás annyiból közvetve is kárt okozott, mivel a nálunk a nélkül sem a legszilárdabban álló bizalom egészen tönkre len téve, látva, hogy az azon egyetlen háznál élvezett hitel megszűnte képes volt oly ingásokat előidézni. Ezen bizalomhiány az itteni piac­ ellen a nemzeti bank igazgatóságánál is ural­kodik, mert a kereskedelmi kamara, támogatva a tartományi kormányzóság, sőt a magas pénzügy­mi­­nisztérium ajánlatai által, sem volt képes az itteni le­számítoló fióknak tőkeszaporítást eszközölni, adatván feleletül, hogy ez csak gyárvidékeknek engedhető, de értetvén egy másik jegyzetben, hogy az itteni vissza­élések nagyon is tudomására lévén az igazgatóságnak, egy kés helyett kettőt nem akar kezükbe adni, mert mindkét kezüket megvágva, a kést elejtik, s a bank keresheti a számtalan csődtömegeknél. Megjegyzi ugyanis az igazgatóság egy pontban, hogy egyes c­é­­gek a hitel maximumán már túlléptek, ellenben pa­naszoltatok , hogy az itt és a vidéken előforduló üz­letekre kevés a fiók tőkéje : tessék csak az egyes kegyelt czégek elé sorompót hozni, majd jut a többinek több. Addig volt hát nyílt titok a vá­rosban , hogy az igazgatók és bírálók könyökig használják a bankot, s csak az ő kielégittetésük után jut másnak, hogy e nyilt titok utóbb Bécsben is tudva lön s a fönnebbi kíméletes megjegyzésben adatik tu­domásra. Jó volna, hogy oly urak tétessenek igazga­tókká, kik a bankot saját maguk nem használják, t. i. nyugalomba lépett volt tekintélyes kereskedők,­­ a bírálóknak pedig különbeni hitelük felét szabadjon csak használni, akkor alig történt volna két év alatt, hogy az eddigi gazdálkodási rendszer daczára is a négy közöl már két igazgató megszünteté fizetéseit, nem is tekintve, hogy három bíráló is megbukott. A dolog különben olyan, mi másutt is megtörténik, de az alig, hogy épen a bank oka a bukásnak, azaz a megrovott eddigi szokás, mennyiből sokan a banknál élvezett hitelüket mint új tőkét tekintik, véteknek vélve azt heverni hagyni, nyakrafőre kikölcsönzik azt, legnagyobb részben barátsági aláírások által, s nyaktörő vállalatokra ingereltetvén a pénzbőség ál­tal, csak vesztüket lelik a kedvezőtlen ü­zletfordulat­­tal. E miatt minden kereskedelmi válság alkalmával nálunk aránytalan sok bukás szokott lenni, mert hi­szen a kiegyenlítési eljárásra való hivatkozás sem egyéb bukásnál. (Bp. H.) London, jul. 16. E hét végén a gabonabörzén na­gyobb élénkség uralkodott, de az árak nem emel­kedtek. Odessa, jul. 8. Néhány nap óta itt a gabonaü­zlet nagyobb élénkséget nyert az Angliából érkezett ked­vezőbb hírek következtében,­­ jól kelt különösen a törökbúza, melyet jobb áron fizettek. A szállítási bér is emelkedett, a­mi a gabonavásár élénkségére mutat. Elkelt mindössze 41,000 csetvert (mintegy 140,000 bécsi mérő). Az idei gy­apj­ú egy részben soványabb mint a tavalyi. A mosás után való eredményt 34—38 percentre becsülik. Az utóbbi időkben uralkodott nagy esők a gyapjút megnedvesítették, a­mi sok pör­lekedésre adott okot az átszolgáltatásnál. Elkelt 300 bál mosott merino, a legjobb nyájak egyikéből pudja 26 rubelen fizettetvén; 1000 púd mosott mells 22 ru­bel 75 képeken.­­ (Franczia kereskedelmi viszonyok.) A béke Francziaországban semmire sem igen volt érezhető hatással, csak a börzére; az évszak nem al­kalmas arra, hogy nagyobb lendületet mozdítson elő. Egészen más hatása volt a krimiai háború bevégződé­sének. A békekötés után azonnal megélénkült minden­féle üzlet, habár az 1856-diki áradások az ország min­denféle termését veszélylyel fenyegették. Remélni le­het, hogy aratás után, mely, ha az előjelek nem csalnak , kitűnő lesz, megteszi hatását az üz­letre. Francziaországnak tavalyi termése 500 mil­lióval szaporította az ország érczpénzbeli kincsét. Még a folyó év első felében is 140 milliót nyert a nagy kivitelben. Különösen a gabonára nézve, remélhetőleg, Olaszország jelentékeny piacza lesz Francziaország­­nak.­­ Ott igen sokat szenvedett az idei termés a háborútól s úgy látszik, hogy még ezutánra is tete­mes franczia és olasz sereg fog ott hadilábon tartat­ni. Hihetőleg csak a selyemtermés fog oly roszul ütni ki, hogy Francziaországnak nagyban kell külföldön vásárlania A bortermő vidékeken az idén nem annyi­ra a szőlőkór ellen panaszkodnak, mint másnemű kár­vallásokon, így az igen nagy hőség megártott a sző­lőknek. Beziersből oly nagy hőségről imák, mintha az ember nem is levegőt, hanem tüzet lélekzenék. — A­mi a párisi börzét illeti, a coulissa megszüntetése tény­­nyé vált, s Napóleon itt is elérte, a­mit se Lajos Fü­­löp, se a köztársaság ki nem tudott vinni. A börzejá­ték ez intézkedés által igen szűk körre lesz szorítva, mert a szabadalmazott börzeügynökök csupán fede­zés mellett, csupán a börzeórákban, és csupán a par­­quet-ben kötik az alkukat. A közvetítő börzeóráknak (pl. az esti börzeórák) megszüntetése által a börze­játék veszélyesebbé is lesz. A császárság e szerint meg akar szabadulni a közhangulatnak ezen nagyon is túlbecsült thermo­metru­mától. Nem tudni, várjon háborús jövendőt sejtet e rendszabály, vagy pedig csak az a czélja, hogy a tőkepénzt az iparvállalatok mezejére terelje ? Ezüst. Búza. *) Január 1................... V/2 4.20 Febr. 27.................... 9 (+7Va %) 4.67 (+11%) Márt 5............................6 (+4Vs %) 5.04 (+20%) Ápr. 27...................... 27 (+25% %) 5.25 (+25%) Máj. 4............................42 (+40% %) 5.45 (+30...) Jun. 25...................... 43 (+41% %) 4.80 (+14%) *) A zárjel közt az emelkedés és csökkenés percentjei vannak kitéve, mind a január 1-jeihez mérve. A + jegy az emelkedést, a­z a csökkenést mutatja a ja­nuár 1 sei árfolyamhoz képest. Pénzügyi szemle, Arany 5.46 5.48 — „ 2 „ — „ — „ — A „Bohemiá“-nak írják Velenczéből, hogy az állampénztárak által kiadott új állampapírpénz az olasz helységekben sok bajjal jár, a papír 3 kategó­riában adatik ki, u. m. 1000 ftos, 100 ftos és 10 frtos értékpapírok (vaglie). Az utóbbiakat a pénzváltók 6, legfeljebb 7, tehát 30—40 perczent veszteségi agróval fogadják el. A vendéglősök és kereskedők egyáltalá­­ban nem fogadják el e papírt, s nincsenek is rá köte­lezve az elfogadásra, ha 10 ftnál kisebb összegek fi­zetendők. (Bécsi Presse.) — A bajor kölcsön, mely eleinte 30 millió ftra volt tervezve, most 10 millió forintra fog szoríttatni. (Az utóbbi összeg tesz 8 millió 590 ezer osztrák be­csű, vagyis új forintot. Általán jó megjegyeznünk, hogy a bajor, vagyis dél­német forintból 100 forint tesz 85 forint 90 krajczárt a mostani osztrák pénz szerint, a­mit nagyobb számításoknál vehetünk 86 forintnak. Olvasóink mindennap ki látják téve az augsburgi váltók árfolyamát lapunk börzei rovatában. Ebből kitudhatjuk az ezüst-agrót így péld. 21-dikén 100 bajor forintért (az augsburgi váltóknál) 101 osz­trák forintot fizettek, vagyis, mintegy 15 írttal töb­bet, mint a mennyit ezüst húszasokban, vagy aranyban fizetnénk értek. Ha tehát 86-ra 15-öt kell rá fizetni, 100-ra 17-et s vagy 40 krt — azaz, az agro mint­egy 17.) (Bécsi pénzcsarnok.) Jul. 20. Jul. 21. Emelked. Csökken. Nemzeti köl s. 79.30 78.80 — ft — kr — ft 50 kr 5%-os metall. 74.75 74.30 - „ — „ — „ 45 „ Bankrészvény. 899.— 895.---------„ — „ 4 „ — „ Hitelintézetiek 217.40 213.80 — „ — „ 3 „ 60 „ Augsb. váltó 9950 101.— 1 „ 50 „ — „ — „ London, váltó 116.30 117.— 1 „ 70 „ — „ — „ Vegyes közlemények. A cs. k. megerősítést nyert erdélyi kölcsönös jég s tűzkármentő társulat állásának összeha­sonlító áttekintése 1858 és 1859-dik évi junius hó végével. Mentesített összegek: 1858. 1859. Tűzmentesitési osztály : Conv. p. frt. kr. a. ért. frt. kr. Január 1-jén áttétel . . 2,363,410 — 3,104,228 40 Junius végéig jött hozzá 1,256,247 27 1,486,511 72 Jégmentesítési osztály : Jun. végéig tett biztosítások 757,164 46 1,142,397 63 4,376,822 13 5,733,137 75 Fedezési ös­szegek Tűzmentesítési osztály : továbbá díjpótlék-tőkébeni biztosítékok a részvény­tőke helyett, tüzosztályb. 192,851 6 204,922 — jégosztályban 61,195 51 90,773 43 A fenn kimutatott koc­ká­­zati összegekre összes fe­dezési erő : .... 322,629 35 385,816 10 Károsodott tagok tűbben : 48, 86 m e. 17/m-vel. jégben: 28, 128 „ 10/m „ Azon, 3 év előtt e társulat által ideiglen nélkülöz­hető pénzei gyümölcsöztetésére felállított váltó le­számítoló vagy kölcsönző osztálynak is jótevő hatása folyvást nagyobb tért nyer. Mindamel­lett, hogy a legközelebb elmúlt 6 hó alatt tetemesen nagyobb számú káresemények fordultak elő, ezen ü­gyletág kedvezményeiben a társasági Ügyletkör 59 tagja 20,482 ftnyi összegig részesülhetett, (csak 7579 fttal kevesebb mint a tavalyi egész évi összeg) mi­ál­tal a tartaléktőke 620 ft kamatösszeggel gyarapodott. Ugyan e czélra létesíttetett, több oldalróli felszólítá­sok következtében egy letéti osztály magán­egyének vagy testületek „időszakonként haszon nél­kül heverő pénzeinek, a társaság oltalma alatt, gyümölcsöző állásba helyezhetése végett,a­melynek 6 tételszám alatti (s e között testületeké 3) betételei összesen 3292 frt 60 krra mennek. Ezen letétemények felmondás, vagy előre megállapított idő után, a ka­matokkal egyetemben visszaadatnak. Kelt Kolozsvárit 1859-ik évi julius 5-kén. A cs. k. megerősítést nyert erdélyi kölcsönös jog és tűzkármentő tár­sulat igazgatóságától. — A vámvonalat Piemont és Lombardia közt jul. 15 én szüntették meg, — s azóta Lombardiában a piemonti eddigi vámtörvények vannak hatályban. — A kereskedelemnek és hajózásnak a háború ide­jére minden, katonai tekintetből rendelt megszorítása megszü­ntettetik. Csak a f. é. május 11-én kelt mi­niszteri rendelet 5. §-ában tiltott lő- és más fegyve­rek, ólom, kénkő sat., valamint a lovak és öszvérek ki­vitele marad továbbra is tiltva. Ellenben a hajófel­szerelésre szükséges tárgyak, a kőszén, hajó épitő-fa és élelmezési csikkeknek ugyanazon kibocsátvány 6. §-ában foglalt tilalma megszü­ntettetik. — A tengeralatti telegráf-kötél múlt csütörtökön szerencsésen le volt már bocsátva Anglia és Helgo­land szigete közt, s most két fáradságba kerül ezt a pár héttel ezelőtt éjszaki Németország partjaitól a Helgolandig lebocsátott villanyvezető kötéllel kap­csolatba hozni, így Anglia ezután egyenes távirati összeköttetésben áll éjszaki Európával. Nemsokára Hamburgig fog jönni e telegráf-vonal. Donavicállás. Pesten, iilius Q1 fi" 0" 0 " 0 felül Hivatalos hirdetések kivonata. A „Dp. H.“ 174 szivávia hiv. Értesítőjéből (jul. 20.) Biróilag árvereztetik : Pesten ferenczvá­­rosi angyal-utczában 274. sz. a. fekvő 1425 írtra be­csült Kiss Erzsébet-féle ház árv. aug. 1 és 31-én a pesti cs. kir. orsz. törv.szék által. A „Bp. u­irnap“ 175. sz hivatalom Értesítőjéből. (Julius 21.) Biróilag árvereztetik: Tót Györkben Kos­suth Mihálytól lefoglalt 19. számú 829 frt 50 krra be- Csült ház 1/2 telekkel együtt árv. aug. és sept. 24-én a váczi szolgabiróság által. Jan. 1-én különf. áthozatalok 20,034 4­5 23,062 70 Jan. végéig jött hozzá . 15,540 43 17,561 52 Jégmentesitési osztály : Jan 1 én különf. behozatalok 12,609 13 17,127 79 Június végéig jött hozzá 20,398 37 32,368 66 68,582 38­­ 90,120 67

Next