Pesti Napló, 1859. július (10. évfolyam, 2814-2840. szám)
1859-07-22 / 2832. szám
165-2832. 10-ik évffolyam Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet. b. Kemény Zsigmond. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Főmunkatárs: 1859. Péntek, jul. 22. Előfizetési föltételek: A lap anyagi részétillető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. PESTEN, búhoz hordva félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 26 kr. a. ért. Hirdetmények dija: ^...aláon08 petit-wri.Mrn hirdetőmár 7 ujkr. Bélyegdij I J 1 külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábot petit-sor 26 ujkr. BÉCSIBÖRZE. VASUTMENETEK. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a középárfolyamot mutatja. INDULÁS: Bécsből—Pestre: 6 óra 80 percz reggel, és 7 órakor estre. Bécsből—Győr—Új-Szőnyre: reggel 8 óra, és 4 óra 40 percz délután. Pestről—Szegedre: 4 óra 15 p. c., 5 óra reg. Debreczenbe: 4 ó. 15 p. d. u., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg Szegedr.—Temesvárra: 11 ó. 34 p. esj., 2 ó. d. Temesvárr.—Baziásra: 4 ó. 22 p.r.,7 ó-42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 percz reggel. Debreczenb.—Pestr.:11 ó.17 p.d.e.,9 ó. 53 p. est. Baziásról—Temesvárra: 1 óra 15 perez d.u. Baziásról—Temesvárra : hétfőn és pénteken d. n. 5 óra 30 p. Temesvárról—Szegedre : 9 óra 65 perez estve, és 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre: 1 ó. 56 p. éjjel,és 12 ó.délb. Pestről—Bécsbe : 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szőnyból—Győr— Bécsbe : 2 ó. 5 p. dél u. Győrről—Bécsbe : 3 ó. 37 p. d. a., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. r., 4 ó 2 p. d. Szolnokr.—Debreczenb.:10 ó.3 p.d.e.,9 ó.28 p.e. Szolnokr.—Aradra: 10 ó. 88 p. d. e. P.Ladányról—N.-Váradra: 1 ó. 85 perez d. Aradról—Pestre: 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:36.40 p.r. Püspök-Ladányról—Pestre: 1 óra 8 p. d. Államadósság. Júl.21 . Jul.20 50/ -os osztrák ért. 100 írttól . . — — 71. — 5%-os nemz. kölcsön 100 írttól 78.80 / — .— 1 5%-os 1851 ki B. sorozat 100 frt —. — 188.VI-os metalliques 100 frt. . . 74.30' —.— ’/.-os 1853. visszafizetés. 100 frt —. — —.— 1 4%%-os „ 100 frt —. — 67. 4%-os „ „ 100 frt 68.50 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt —. — —. - 3%-os „ „ 100.frt 43.50 2%%-os . , 100 frt —. — 37.25 1 % -os , „ 100 frt 14.50 1834-diki sorsolással 100 frt —. — 290. — 1839-diki.....................100 frt —. — 118. ■ 1854-diki . . . . . 100 frt -. — 109.— Como-rentpapirok 42 lire austr. —. — 14. 50 Földtehermentssltssiek. 5°/0-os als. auszt. 100 frt . . • —. — 91. — 5%-os m a g y a r o r s z ág ilOOfrt —,— 74 5 ) 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt.........................— 73 5%-os gallicziai 100 frt . . . —.— 74.— 5’0-os bukovinai 100 frt . . . —. — 72 50 5%-os erdélyi 100 frt . . . —. — 73.— 5%-os más bírok, ország. 100 frt —.— 78. — 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re.................................................... Részvények. Nemzeti bank (ex div.) darabonk. 895. — — • — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 218 80 — — AlaA.an.ti'fft! ... bank 500 frt ). —. — 566. Jul 21(Jul.21 Éjszaki vaspálya 1000 frt. . . — 1843 Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank).....................262, Nyugati pálya 200 frt p. (170 frt p.85c/s -os befizetés) 133.Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 128. —( Tiszai 200 ft pr. (100 frt befiz.) — — 105.— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés.) . —. — 116. — Keletivas p. 200 frt wb vagy 500 frank 60 ft. (30%) befizetés. —. — —. - Callicziai (Károly Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . Pozsony n.szombati t-er kibocsátott 200 ft pp. . . . —. — 28. — Pozsony-n. szombati n-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . —. — 44. — Bustehrádi 500 ft pp.......................—. — —. — Aussig-tepliezi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp........................... „ „ elsőbbséggel 200 ft. —. — —. — Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp................................— — 450 — Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp.....................................—. - 290. -Budapesti lánczhíd 500 ftp. —. — 290. — Záloglevelek. a n. bank. 6 év. 5*/%-os pp. 100 ft. —. — 96. 5 . - - 10 év. 5%-os pp. 100 ft. —. — 92 — . . . sorsolh. 5% pp. 100 ft.--------- 86 — . . . 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. - 99.50 . . . sors. 5% a. ért 100 ft. —. — 82 — Jul.21. (Jul.20. A gallicziai föld hitelintézeté 4%-os 100 ft. p. p........................— — 85. — Elsőbbségi kötvények. Nyugati pálya 5%-os 100 ft. p. p. —. — 88. 50 Állomvasp. 500 frank, darab. —. — 122 — Északi vasp. 100 p. p....................—. — 90. 50 Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . . —. — 80. — Duna-gőzhajózásitársu-1 a 1100 ft. p. p...........................—. — 86. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . —. — —. — Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért.......................................—. — 94.25 Dunagőzhajóz. társ. darabja 100 ft. p. p. . . . —. — 102. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. -- 114. — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —. — 77. — Salm 40 ft. p. p. ..... —— 37 50 Pálffy 40 ft. p. p...............................-87 Clary 40 ft. p. p..............................—. — 35. 50 St. Genois 40 frt p. p. . . —. — 38. —• Windischgrätz 20 frt p. p. . . —. — 24. 50 Waldstein 20 frt p. p......................—. — 24, — Keglevich 10 frt p. p......................—. — 14. 50 Váltók (devisek): a) három hónapra. Amsterd. 106 holland frt 2% . . —. — —. — Augsburg 100 frt délnémet értékben 4%%...............................101. —■Jul.21. (Jul.20. Berlin 100 tallérért 4% . . . —. — —. — Boroszló 100 tallérért 4% . . —. — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt délnémet ért. 3 '/1% .... —. — 100.— Sienua 100 frank . . . 4%% —. — — Hamburg 100 márk bankóért 2% —.— 87.50 Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. — —. — Livorno 100 toscanai líráért 5% ——.— London 10 font sterlingért 2%% 117.— —. — Lyon 100 frankért 3% . . . —. — —. — dill.no 100 írtért aust. ért. 5% —. — —. — Ifaraeille 100 frankért 3% . —. — 46. — Párig 100 frankért 3% . . . . —. — 46. 40 Prága 100 frt aust. ért. 5°/0 . . —. — —. — Priest 100 frtért auszt. érték 5% —. — —. — iferencze 100 frt auszt. érték 6% —. — —. — n. bank váltóleszámítolása 5% a nemzeti banknak az állampapírokra való előleg, kamatja 5% b) Látután 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —. — 16 stambul 100 török piaszter . . —. — 9 .— Arany pénznemek. Császári nj arany.........................5.48 —. — Itkez és arany...............................—. — 5. 42 Korona ........ —. — 15.80 Szüst................................................—. 16. — IS’apoleonsd’or...............................—, — 9.29 Drosz imperiale.........................—. — 9.40 korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . —.— 13.50 Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jul. 21. Ma délután négy óra tájban ismét erős zápor és égiháboru hisité forró légkörűnhet. A gabonabörzéről csak néhány kisebb mennyiség búza eladását jelentik. Az árak folyvást alant állanak. Míg az agió fölfelé emelkedett, a gabonaárfolyam igen nagyában lépést tartott vele. Most, midőn az agro ismét kisebb kezd lenni, a gabonaárak igen aránytalanul szállottak alább a papírpénz becsének emelkedéséhez képest. Befoly némileg erre az aratáshoz való remény, de azt hiszszük sokkal nagyobb mértékben az, hogy a bevásárlások részint a kincstár számára, részint az üzérek részéről megszűntek. Ha gabonakereskedésünk normális állapotban való, a gabonaárak nagyában követték volna a papírpénz becsének emelkedését és csökkenését; de ez, mint mondóképen nem történt, s így alábbi összeállításunkat csak curiosum gyanánt adjuk. Az ezüstagip mutatójául a londoni váltó-bejegyzéseket vettük föl a bécsi börzén ; a gabonaárak mutatójául ugyancsak a bécsi gabona börzén a búza mindenkori legmagasabb beszgyzéseit. uiagaoaiuu uvywgja voliu. Jul. 18............................17 (+15% %) 3,80 (—10%) X Denti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (85—86 font) 3 frt 20 kr— 3 ft 40 kr; tiszai ó (83—86) 8 frt — kr — 3 ft 20 kr; tiszai uj (83—85) 2 frt 90 — 2 frt 80 kr. Bácskai ó (83- 84) 2 frt 90 kr. 3 frt — kr ; uj (--------) — frt-------frt — kr. Fehérmegyei ó (83—85) 2 frt 90 kr — 3 frt 30 kr., fehérm. uj (83—86) — frt — kr — frt — kr; uj kétszeres (77—79) 1 frt 80 — 2 frt — kr; a rozs (77—79) 1 frt 80 - 2 frt — kr ; uj (77-79) — frt-----— frt — kr. árpa (63—68) 1 frt 40 kr. — 1 frt 70 kr. zab (43 47) 1 forint 50 kr. 1 forint 70 fst ; uj tengeri 2 forint 24 kr — 2 frt 35 kr; uj köles 2 frt-------2 frt 10 kr. Bab — frt-------frt — kr. Káposzta-repcze — frt — kr.--------frt. Mind bécsi merőnkint és osztrák becsben. Baja, jul 18. A tegnapi és mai Magdolna napi országos vásárra már új gabonát is hoztak be. Azonban általán kevés gabona volt a piacon, amit főleg a mostani szorgos munka idejének tulajdoníthatni. A behozott búzamennyiséget mintegy 900—1000 mérőre tehetni. Mind kereskedők, mind fogyasztók gyorsan vásárlottak a bejegyzett árakon, melyek a következők: búza 2 frt 17—38 kr; kétszeres 1 frt 54—68 kr; rozs 1 frt 40—47 kr ; árpa 1 frt 26—40 kr; zab 1 frt 12—19 kr; tengeri 82—96 kr; bécsi merőnkint osztr. becsb. Sertéskereskedés. A folyó hó első felében elkelt Pesten 1700 db sertés disznó, fontja 16%—17% ujkr, s mintegy 1000 db bakonyi disznó, fontja 18—19 ujkr. A felvidékiek és külföldiek ez idő alatt mitsem vásároltak. Temesvár, jul. 17. Kereskedelmi városunk nagy zavarban s fásultságban szenved; a terménykereskedés, mi főelemünk, szünetel s a megkötött béke és gazdag aratás által a gabnaüzérek bizonytalanság, ingatag habozásban élnek. Az esős tavasz után szép száraz nyarunk van, minden szemes növény szépen tölt és érett meg, a napokban pedig egy gazdag éji eső a kukoriczát is föleleveníté, anélkül, hogy a folyó aratásban gátat vetett volna. A béke váratlan megjelente ismét helyreállította a termékek értéke közti arányt, mivel már a zabnak mérete csak 20 új krajczárral kelt olcsóbban a búzáénál, lévén az első 2 ft 80 kr, az utóbbi 3 ft, jelenleg pedig a búzának java még tartja árát, de a zab vesztett árából egy egész forintot. Az árvíz keményen pusztított a hol járt. A megújult kereskedelmi válság, melyre közvetve és közvetlenül az Arnstein és Eskeles-ház bukása adta az első lökést, nálunk még folyvást ragadja áldozatait s a közelebb a magyar korona tartományaira is kiterjesztett kiegyenlítési eljárás tömegesen vétetik igénybe. Ezen törvény nagy jótétemény a rögtön zavarba sodrott kereskedőkre, mivel a törvényszék maga veti magát közbe, a hitelezőket belátásra és engedékenységre bírni, s ha találkozik is itt ott egy nyakas, a többség ellenében az adóst nem sanyargathatja, mint a rendes csődeljárásnál, hol egyetlen hitelező makacssága is képes a csődmegszüntetést akadályozni, nem kevés hátrányára a többi hitelezőknek. Az Arnstein és Eskeles-féle bukás annyiból közvetve is kárt okozott, mivel a nálunk a nélkül sem a legszilárdabban álló bizalom egészen tönkre len téve, látva, hogy az azon egyetlen háznál élvezett hitel megszűnte képes volt oly ingásokat előidézni. Ezen bizalomhiány az itteni piac ellen a nemzeti bank igazgatóságánál is uralkodik, mert a kereskedelmi kamara, támogatva a tartományi kormányzóság, sőt a magas pénzügyminisztérium ajánlatai által, sem volt képes az itteni leszámítoló fióknak tőkeszaporítást eszközölni, adatván feleletül, hogy ez csak gyárvidékeknek engedhető, de értetvén egy másik jegyzetben, hogy az itteni visszaélések nagyon is tudomására lévén az igazgatóságnak, egy kés helyett kettőt nem akar kezükbe adni, mert mindkét kezüket megvágva, a kést elejtik, s a bank keresheti a számtalan csődtömegeknél. Megjegyzi ugyanis az igazgatóság egy pontban, hogy egyes cégek a hitel maximumán már túlléptek, ellenben panaszoltatok , hogy az itt és a vidéken előforduló üzletekre kevés a fiók tőkéje : tessék csak az egyes kegyelt czégek elé sorompót hozni, majd jut a többinek több. Addig volt hát nyílt titok a városban , hogy az igazgatók és bírálók könyökig használják a bankot, s csak az ő kielégittetésük után jut másnak, hogy e nyilt titok utóbb Bécsben is tudva lön s a fönnebbi kíméletes megjegyzésben adatik tudomásra. Jó volna, hogy oly urak tétessenek igazgatókká, kik a bankot saját maguk nem használják, t. i. nyugalomba lépett volt tekintélyes kereskedők, a bírálóknak pedig különbeni hitelük felét szabadjon csak használni, akkor alig történt volna két év alatt, hogy az eddigi gazdálkodási rendszer daczára is a négy közöl már két igazgató megszünteté fizetéseit, nem is tekintve, hogy három bíráló is megbukott. A dolog különben olyan, mi másutt is megtörténik, de az alig, hogy épen a bank oka a bukásnak, azaz a megrovott eddigi szokás, mennyiből sokan a banknál élvezett hitelüket mint új tőkét tekintik, véteknek vélve azt heverni hagyni, nyakrafőre kikölcsönzik azt, legnagyobb részben barátsági aláírások által, s nyaktörő vállalatokra ingereltetvén a pénzbőség által, csak vesztüket lelik a kedvezőtlen üzletfordulattal. E miatt minden kereskedelmi válság alkalmával nálunk aránytalan sok bukás szokott lenni, mert hiszen a kiegyenlítési eljárásra való hivatkozás sem egyéb bukásnál. (Bp. H.) London, jul. 16. E hét végén a gabonabörzén nagyobb élénkség uralkodott, de az árak nem emelkedtek. Odessa, jul. 8. Néhány nap óta itt a gabonaüzlet nagyobb élénkséget nyert az Angliából érkezett kedvezőbb hírek következtében, jól kelt különösen a törökbúza, melyet jobb áron fizettek. A szállítási bér is emelkedett, ami a gabonavásár élénkségére mutat. Elkelt mindössze 41,000 csetvert (mintegy 140,000 bécsi mérő). Az idei gyapjú egy részben soványabb mint a tavalyi. A mosás után való eredményt 34—38 percentre becsülik. Az utóbbi időkben uralkodott nagy esők a gyapjút megnedvesítették, ami sok pörlekedésre adott okot az átszolgáltatásnál. Elkelt 300 bál mosott merino, a legjobb nyájak egyikéből pudja 26 rubelen fizettetvén; 1000 púd mosott mells 22 rubel 75 képeken. (Franczia kereskedelmi viszonyok.) A béke Francziaországban semmire sem igen volt érezhető hatással, csak a börzére; az évszak nem alkalmas arra, hogy nagyobb lendületet mozdítson elő. Egészen más hatása volt a krimiai háború bevégződésének. A békekötés után azonnal megélénkült mindenféle üzlet, habár az 1856-diki áradások az ország mindenféle termését veszélylyel fenyegették. Remélni lehet, hogy aratás után, mely, ha az előjelek nem csalnak , kitűnő lesz, megteszi hatását az üzletre. Francziaországnak tavalyi termése 500 millióval szaporította az ország érczpénzbeli kincsét. Még a folyó év első felében is 140 milliót nyert a nagy kivitelben. Különösen a gabonára nézve, remélhetőleg, Olaszország jelentékeny piacza lesz Francziaországnak. Ott igen sokat szenvedett az idei termés a háborútól s úgy látszik, hogy még ezutánra is tetemes franczia és olasz sereg fog ott hadilábon tartatni. Hihetőleg csak a selyemtermés fog oly roszul ütni ki, hogy Francziaországnak nagyban kell külföldön vásárlania A bortermő vidékeken az idén nem annyira a szőlőkór ellen panaszkodnak, mint másnemű kárvallásokon, így az igen nagy hőség megártott a szőlőknek. Beziersből oly nagy hőségről imák, mintha az ember nem is levegőt, hanem tüzet lélekzenék. — Ami a párisi börzét illeti, a coulissa megszüntetése ténynyé vált, s Napóleon itt is elérte, amit se Lajos Fülöp, se a köztársaság ki nem tudott vinni. A börzejáték ez intézkedés által igen szűk körre lesz szorítva, mert a szabadalmazott börzeügynökök csupán fedezés mellett, csupán a börzeórákban, és csupán a parquet-ben kötik az alkukat. A közvetítő börzeóráknak (pl. az esti börzeórák) megszüntetése által a börzejáték veszélyesebbé is lesz. A császárság e szerint meg akar szabadulni a közhangulatnak ezen nagyon is túlbecsült thermometrumától. Nem tudni, várjon háborús jövendőt sejtet e rendszabály, vagy pedig csak az a czélja, hogy a tőkepénzt az iparvállalatok mezejére terelje ? Ezüst. Búza. *) Január 1................... V/2 4.20 Febr. 27.................... 9 (+7Va %) 4.67 (+11%) Márt 5............................6 (+4Vs %) 5.04 (+20%) Ápr. 27...................... 27 (+25% %) 5.25 (+25%) Máj. 4............................42 (+40% %) 5.45 (+30...) Jun. 25...................... 43 (+41% %) 4.80 (+14%) *) A zárjel közt az emelkedés és csökkenés percentjei vannak kitéve, mind a január 1-jeihez mérve. A + jegy az emelkedést, az a csökkenést mutatja a január 1 sei árfolyamhoz képest. Pénzügyi szemle, Arany 5.46 5.48 — „ 2 „ — „ — „ — A „Bohemiá“-nak írják Velenczéből, hogy az állampénztárak által kiadott új állampapírpénz az olasz helységekben sok bajjal jár, a papír 3 kategóriában adatik ki, u. m. 1000 ftos, 100 ftos és 10 frtos értékpapírok (vaglie). Az utóbbiakat a pénzváltók 6, legfeljebb 7, tehát 30—40 perczent veszteségi agróval fogadják el. A vendéglősök és kereskedők egyáltalában nem fogadják el e papírt, s nincsenek is rá kötelezve az elfogadásra, ha 10 ftnál kisebb összegek fizetendők. (Bécsi Presse.) — A bajor kölcsön, mely eleinte 30 millió ftra volt tervezve, most 10 millió forintra fog szoríttatni. (Az utóbbi összeg tesz 8 millió 590 ezer osztrák becsű, vagyis új forintot. Általán jó megjegyeznünk, hogy a bajor, vagyis délnémet forintból 100 forint tesz 85 forint 90 krajczárt a mostani osztrák pénz szerint, amit nagyobb számításoknál vehetünk 86 forintnak. Olvasóink mindennap ki látják téve az augsburgi váltók árfolyamát lapunk börzei rovatában. Ebből kitudhatjuk az ezüst-agrót így péld. 21-dikén 100 bajor forintért (az augsburgi váltóknál) 101 osztrák forintot fizettek, vagyis, mintegy 15 írttal többet, mint a mennyit ezüst húszasokban, vagy aranyban fizetnénk értek. Ha tehát 86-ra 15-öt kell rá fizetni, 100-ra 17-et s vagy 40 krt — azaz, az agro mintegy 17.) (Bécsi pénzcsarnok.) Jul. 20. Jul. 21. Emelked. Csökken. Nemzeti köl s. 79.30 78.80 — ft — kr — ft 50 kr 5%-os metall. 74.75 74.30 - „ — „ — „ 45 „ Bankrészvény. 899.— 895.---------„ — „ 4 „ — „ Hitelintézetiek 217.40 213.80 — „ — „ 3 „ 60 „ Augsb. váltó 9950 101.— 1 „ 50 „ — „ — „ London, váltó 116.30 117.— 1 „ 70 „ — „ — „ Vegyes közlemények. A cs. k. megerősítést nyert erdélyi kölcsönös jég s tűzkármentő társulat állásának összehasonlító áttekintése 1858 és 1859-dik évi junius hó végével. Mentesített összegek: 1858. 1859. Tűzmentesitési osztály : Conv. p. frt. kr. a. ért. frt. kr. Január 1-jén áttétel . . 2,363,410 — 3,104,228 40 Junius végéig jött hozzá 1,256,247 27 1,486,511 72 Jégmentesítési osztály : Jun. végéig tett biztosítások 757,164 46 1,142,397 63 4,376,822 13 5,733,137 75 Fedezési összegek Tűzmentesítési osztály : továbbá díjpótlék-tőkébeni biztosítékok a részvénytőke helyett, tüzosztályb. 192,851 6 204,922 — jégosztályban 61,195 51 90,773 43 A fenn kimutatott kockázati összegekre összes fedezési erő : .... 322,629 35 385,816 10 Károsodott tagok tűbben : 48, 86 m e. 17/m-vel. jégben: 28, 128 „ 10/m „ Azon, 3 év előtt e társulat által ideiglen nélkülözhető pénzei gyümölcsöztetésére felállított váltó leszámítoló vagy kölcsönző osztálynak is jótevő hatása folyvást nagyobb tért nyer. Mindamellett, hogy a legközelebb elmúlt 6 hó alatt tetemesen nagyobb számú káresemények fordultak elő, ezen ügyletág kedvezményeiben a társasági Ügyletkör 59 tagja 20,482 ftnyi összegig részesülhetett, (csak 7579 fttal kevesebb mint a tavalyi egész évi összeg) miáltal a tartaléktőke 620 ft kamatösszeggel gyarapodott. Ugyan e czélra létesíttetett, több oldalróli felszólítások következtében egy letéti osztály magánegyének vagy testületek „időszakonként haszon nélkül heverő pénzeinek, a társaság oltalma alatt, gyümölcsöző állásba helyezhetése végett,amelynek 6 tételszám alatti (s e között testületeké 3) betételei összesen 3292 frt 60 krra mennek. Ezen letétemények felmondás, vagy előre megállapított idő után, a kamatokkal egyetemben visszaadatnak. Kelt Kolozsvárit 1859-ik évi julius 5-kén. A cs. k. megerősítést nyert erdélyi kölcsönös jog és tűzkármentő társulat igazgatóságától. — A vámvonalat Piemont és Lombardia közt jul. 15 én szüntették meg, — s azóta Lombardiában a piemonti eddigi vámtörvények vannak hatályban. — A kereskedelemnek és hajózásnak a háború idejére minden, katonai tekintetből rendelt megszorítása megszüntettetik. Csak a f. é. május 11-én kelt miniszteri rendelet 5. §-ában tiltott lő- és más fegyverek, ólom, kénkő sat., valamint a lovak és öszvérek kivitele marad továbbra is tiltva. Ellenben a hajófelszerelésre szükséges tárgyak, a kőszén, hajó épitő-fa és élelmezési csikkeknek ugyanazon kibocsátvány 6. §-ában foglalt tilalma megszüntettetik. — A tengeralatti telegráf-kötél múlt csütörtökön szerencsésen le volt már bocsátva Anglia és Helgoland szigete közt, s most két fáradságba kerül ezt a pár héttel ezelőtt éjszaki Németország partjaitól a Helgolandig lebocsátott villanyvezető kötéllel kapcsolatba hozni, így Anglia ezután egyenes távirati összeköttetésben áll éjszaki Európával. Nemsokára Hamburgig fog jönni e telegráf-vonal. Donavicállás. Pesten, iilius Q1 fi" 0" 0 " 0 felül Hivatalos hirdetések kivonata. A „Dp. H.“ 174 szivávia hiv. Értesítőjéből (jul. 20.) Biróilag árvereztetik : Pesten ferenczvárosi angyal-utczában 274. sz. a. fekvő 1425 írtra becsült Kiss Erzsébet-féle ház árv. aug. 1 és 31-én a pesti cs. kir. orsz. törv.szék által. A „Bp. uirnap“ 175. sz hivatalom Értesítőjéből. (Julius 21.) Biróilag árvereztetik: Tót Györkben Kossuth Mihálytól lefoglalt 19. számú 829 frt 50 krra be- Csült ház 1/2 telekkel együtt árv. aug. és sept. 24-én a váczi szolgabiróság által. Jan. 1-én különf. áthozatalok 20,034 45 23,062 70 Jan. végéig jött hozzá . 15,540 43 17,561 52 Jégmentesitési osztály : Jan 1 én különf. behozatalok 12,609 13 17,127 79 Június végéig jött hozzá 20,398 37 32,368 66 68,582 38 90,120 67