Pesti Napló, 1860. augusztus (11. évfolyam, 3142-3166. szám)
1860-08-01 / 3142. szám
177-3142. 11-ik évifolyam NAILÓ - lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7 dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. 1860. Szerda, aug. I. Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-ső szám 1-ső emelet Előfizetési VIDÉKRE, postán félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. föltételek ; PESTEN, házhoz hordva: Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. nirriflimánynk dián, 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij ■IirueiluenyeK uljas kyian go ujkr. Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE julius 30-án, 1860. Adott Tar-Adott Tar-Államadósság.ár lett áz ár tott ár 6% osztrák értékben . 100 frt 65.75 *6 — 5%-os nemzeti kölcsön . 100 frt 79. 9080. Sorsjegyek. 5%-os metalliques . . . . . 100 frt 70.-70.20 & % ■ p ■ a 4'/,%-«» » •■ ••• . 100 frt 62.-62.50 1839-diki sorsolással . . . . . 100 frt 127.75128.Földtehermentesitésiek. 1854-diki „ ... 100 frt 13 7594.1860 diki „ . . . . . 100 frt 95.5. 95.75 5% os magyarországi . 100 frt 72.75 73.25 Comp rentpapirok 42 ausztriai lira 15.75 16.25 6% os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 70.25 70.75 A hitelintézeti darabja 100 ft a.é. 107.107 25 5%-os erdélyi....................... . 100 frt 69.—69.50 Trieszti db ... 100 ft pp. 117 —118Velenczei kölcsön 1859 5°/. . . 100 frt 80.—80.25 Dunagőzhajóz. társ. darabja 100 ft pp. 99.25 99.75 Budai városközség db 40 ft a. é. 37.3750 Záloglevelek. Eszterházy . . . . . . 40 ft pp. 82 5083 50 Salm ........................................ 40 ft pp. 37.75 38.25 A n. bank 6 év. 5%-os . 100 ft pp.100.50101.— Pálffy . . . . 40 ft pp. 38.25 38.57 „ 10 év. 5%-os . . . 100 ft pp. 96.! 097.— Clary . . . . 40 ft pp. 36.75 37 25 ” , „ soreolh. 5% . 100 ft pp. 91.—91 25 St Genois 40 ft pp. 38.-39.» » „ 12 hó 5% . . . 100 ft pp.100 —--.--Windisehgrätz ....................... 20 ft pp. 24.—24.50 A u. bank so s. 5% . - . . 100 ft a. é. 86.7587.— Wuldstein ............................. 20 ft pp. 26.25 26.75 A gallicziai föld. hitelintéz. 4'/,%-os 100 ft pp. 83. -85 — Keglevieh............................ 10 ft pp. 14.50 15. Elsőbbségi kötvények. Adott ár Allamvasp....................................... 500 frank 132.50 Lombard-velenczei . . . . 500 frank 128.50 Dunfogőzhajózási társulat . 100 ft pp. 18.— Osztrák Llyod..................................ICO ft pp. Részvények. Nemzeti bank (ex div.) , Hitelintézet 200 frt . . . . Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt Duna-gőz hajózási társulat 500 ft pp. Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. Budapesti lánczhíd 500 ft pp. Éjszaki vasút Ausztráliam vaspálya Nyugati vasút Pardubitz vasút Tiszai vasút . Déli vaspálya 60% (ex div.) Károly Lajos vaspálya (ex div.) Grazhöflachi Tartott ár 133.-129.60 94.— 840.190.40 576 - 441.— 188. — 376.—1 1887—1 256.50 190.75’ 125__ 126.- 149. —1 143.50 842 — 190.50 578.- 443.— 192__ 380.— 1889— 257.60 191 .— 125.50 126.- 150. - 144.40 116. N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3% Augsburg 100 d német frt (85 ft 90kr) 3 % „ Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr)21/, „ London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4'/, „ Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ Pénznemek. Korona Császári arany Reczés arany Napoleons d’or Orosz imperiale Ezüst . . A nemzeti kölcsön papir szelvényei Adott Tatár tott ár 22 —24.— 58.-60 — 108 —08! — 108!15108! 1 95.-' 95 25 125.75126.— 50.11 50.25 17.40 ' 6 03--6 02--.---10 09--- — 10.34---.--25.% —--25.% —.— Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke a bánsági búza (82—84 fontos)4 frt 10 kr — 4 frt 70 kr; tiszai 6 (81—85) 3 frt 90 kr — 4 ft 70 kr; tiszai uj (80 - 85) — ft — kr------ft — kr; bácskai 6 (81—83) 4 ft — kr — 4 ft 20 kr; uj (83—84) — ft — kr-------ft — kr; fehérmegyei 6 (81—84) 4 ft 30 kr — 4 ft 70 kr; fehérm. uj (83—84) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 60 kr - 2 frt 80 kr; rozs 6 (75 — 77) 2 frt 30 kr — 2 frt 60 kr; uj (77 —78) — ft — kr------frt — kr ; uj árpa (70 72) 1 ft 80 kr — 2 ft - - kr; uj zab (46—48) 1 frt 20 kr — 1 ft 26 kr; tengeri ó 2 ft 20 kr—2 ft 50 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 1 frt 80 kr — 2 ft — kr. Bab 3 ft 80 kr — 4 ft 10 kr. Repcze 5 frt 40 kr — 5 frt 50 kr. Mind bécsi mér ön kint és ausztriai értékben. H.-M.-VÁSÁRHELY, jul. 28. Az aratás nálunk általjában e hó 2kán vette kezdetét, s azóta már a negyedik hét végén vagyunk, és még mindez ideig nem lehetett a folytonos esős idő miatt a takarást bevégezni; ennek következtében gazdáink meglehetősen le vannak hangolva, mert maholnap oda jutunk, hogy vontatóink alól felül ki fognak csírázni , ezen körülmény az amúgy is csekély termést még kevesebbre fogja szállítani. Határunkban már imitt amott történt nyomtatás után annyit előlegesen is irhatok, hogy a búza, valamint az árpa meg van szorulva, s ennek következtében csak középszerű termést várhatunk ; gazdag terméshez nálunk csak a kukoriczára van kilátás. A jég az idén határunkat elkerülte, azonban e hó 2- án határunk nagy részében irtóztató szélvész dühöngött, mely már a kész vontatókat, nem különben az épületek tetejét is szerteszéjjel hordta, s igy a zivatar talán hasonló kárt tett gabonáinkban a folytonos esővel. E hó 15 és 16-án tartott országos vásárunk, — értve különösen a marhavásárt, — daczára annak, hogy az idei árviz által több ezerre menő szarvasmarha szorittatott ki a legelőről, melyek nagy részben eladásra ki nem állíttathattak, mind a kiállított marhák számát, mind pedig a forgalmat illetőleg nagy és élénk volt. — A hízott ökör párja elkelt 180 — 220 frton, sovány ökör párja 125— 160 frt, egy jó meddő vagy hornyas tehén 50 - 80 frt ausztér. Gabonavásárunk mind a kiállított mennyiség, mind a forgalom tekintetében silány volt. Gabonaárak, alsó ausztriai mérőjét számítva: búza 3 frt 50 kr 3 frt 60 kr; árpa 1 frt 40 kr; zab 1 frt 40 kr; kukoricza 2 frt 10 kr. — Szalonna mázsája 23 frt ausztr. ér. r. 1. UJ-VIDÉK , jul. 25. Mint sok más helyen, úgy mi is csalatkoztunk várakozásunkban , n.ert a folyvást tartott eső a kitűnő minőségű aratásra való kilátásainkat egészen megsemmisítette A gabonának ugyan nagy része már learatva és keresztekben , de még a földeken kint és nem vas/.tagban van, és így minden elemi csapásnak ki van téve. Azon kevés , ami a nehezebb fajtájú új rozsból a piaczokra hozatik, legnagyobb részt sápad, porhanyó, és nedves; azonban mégis reméljük, hogy a későbbi nagyobb szállításoknál mindenesetre jobb minőségű árukat is fognak találni. Mindamellett ne engedjük át magunkat a csalódásnak , mert a minőség igen rosz, és a 82 fontos ára alkalmasint nagyon is elsőrendűnek fog neveztetni; azt lehet mondani, hogy a 18 kévés kereszt nem fog egy a mérőnél többet adni A zab is részben már le van kaszálva; minősége átlagosan rosz. — Hetivé áraink gyengén látogatvák és a vétel csak a fogyasztók részéről történik ; az árak igy állanak : ríj búza 360—380 kr, uj zab frt, árpa 124 kr, kukoricza 240 kr. — A lisztet még mindig nagyon veszi Szerbiába való kivitelre. A kukoricza és köles még eddig igen dús termést igérnek, azonban kérdés, hogy a folyvást tartó nedves időjárás mellett meg fogjak élhetni. (Bp. H) LIPPA, júl. 23. Az időjárás az utolsó héten az aratásra igen kedvező volt, mi e hét végével egész környékünkön be is végeztetett. Az eredményről még most nem lehet határozott ítéletet mondani, mert eddig még csak néhány próbanyomtatás eszközöltetett. Azt lehet mondani, hogy a különböző eredmények mellett holdja átlagosan véve 13—14 mérőt ad; a minőség k tűnően szép. A múlt és jelen ház folytán a gabonaüzlet szilra tartást mutatott. A bukéban a szállítmányok tegnapily gyerek voltak, hogy alig voltak elegendők a fogyasztás fedvésére, és 3 ft 60 krjával a fogyasztók által gyorsan elkapkodottak ; ennélfogva a kukoncza is legmagasb álláspontját érte el; ára ennek 2 ft 80 fr. A tegnapi bevásáron, a mely minden gabonanemre nézve gyengén volt képviselve, az árak átlagosan igy állottak: búza 360—370 kr, kétszeres 320 kr, rozs 240 kr, kukoricás 260-280 kr, Bab 130—140 kr a. ért. b mólonként. — A szűzből egy kis részleg, foka 51 kron adatott, el. (Bp. H.) (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jul. 31-én.) Julius 30. Júl. 31. Emelked. Csekk. Nemzeti köles.80.1079.90 -- ft—kr--ft 20 kr 5% metalliques 701070.10 -én PÁRIS, jul. 30. Zárlat. 3 pctes rente 68.50. 4Va percentes rente 97.25; crédit mobil. 685; ausztr. államvasp. 505 ; lombard vasút 498. SORSOLÁS. A hgClaryféle sorsjegyek tegnapelőtti sorsolása alkalmával — a lenyerőszám : 24,405 sz. nyer 12,000 frtot. Dunavizallas. Pesten, július 31.11' 0" 0"' 0 felül. Pénzügyi szemle. r ~~~ n— TI Bankrészvény 839.—839.------~ m~~ n—75Hitelintézet 190.20190.20 -( T)~ T)~~ n—77Augub, váltó 108.—108.25 -n25 ~~ z)— TILondon, váltó 126.—126.10 -n100— 77— 77Arany 6•03%oC.03Vfo~ nn —— n—Ti A drúzok és maroniták békekötése. A Libanonról és népeiről közelebbről adtunk néhány adatot. Szóljunk most igen rövideden a Libanon két fő népének politikai helyzetéről. E két nép mostani politikai állapotja 1840 től kezdődik, midőn az európai hatalmak Szíriát elvették Egyptomtól s visszaadták a szül annak. Az 1840 előtt mind a drúzok, mind a maroniták egy közösen elismert és tisztelt bennszülött család főnöksége alatt voltak. Ezen Séáb nevű család utolsó fia Bésir épen akkor halt ki, midőn a Libánon ismét a porta hatalma alá került. E körülményt fölhasználván a porta, a két nép kormányzására más szervezetet alkotott, mely függőbbé tegye a két népet Konstantinápolytól. Hogy miben áll e szervezet, meglátszik a két nép között csak most kötött okmányból is. Az okmány szerint a harczolt felek a szaidai basa parancsára gyűlnek össze békét kötni é s a két népet első helyen egy-egy kaimakám képviseli. És valóban ezek a fő tekintélyek a Libanonban, melyek által a nép a szultánhoz van kapcsolva. A pora 1840-ben a helyett, hogy egyetlen egy közös, s a Libanonban született főnököt állvala a két népnek, mint addig volt, s mint Francziaország is tanácsolta, a maronitáknak keresztyén kormányzót, a drúzoknak külön drúz kormányzót adott. Ezen két kormányzó fölött áll a török basa, kinek székhelye Szaida volt. Ezen politikai intézkedés alighanem a minden zsarnoki kormánynak ép oly önző, mint szokott elvéből folyt:divide et impera.“ A drúzok és maroniták egyesülten harczoltak annakelőtte Besir alatt függetlenségükért, — de 1840 óta egymást emésztik, — a szaidai török basa felsőbbsége pedig a centralisatio elvének jobban megfelel, mint egy libanoni tekintélyes család uralkodása. A török újabb időkben centrálisaim törekszik, amire azelőtt épen nem törekedett. Az új kormányzat behozatala után öt évvel, 1845- ben kitört a harcz a drúzok és maroniták között, mikor, tán alaptalanul, azzal gyanúsíták a franezia kormányt, hogy alattomban a maronitákat, az angolt pedig, hogy a drúzokat ingerli és segíti. Igaz csak az lehetett, hogy a két nemzet vallásos missionariusai legalább súgókként szerepelhettek a borzasztó drámában. Azonban az 1845 -s libanoni harczról Európában, különösen Francziaországban azt mondották, hogy a török kormányzó, vagy legalább katonái a druzokkal czimboráltak. Guizot az akkori franczia miniszter hivatalos sürgönyében ezt írá : „Értesültem, hogy a szaidai basa és a török katonaság részrehajlása a drúzok részére nyilvánosabbá és gyűlöletesebbé lett. Nemcsak, hogy e csapatok, kiknek az lett volna kötelességük, hogy közbe vessék magukat a két fél között, pártolták a drúzokat és elnézték, hogy a keresztyének rendszeresen gyilkoltassanak, hanem sok esetben részt is vettek a drúzok vérengezésében.... már nem lehet többé kételkedni, hogy a porta hivatalnokai czimboraságban (couplicité) állottak a maroniták ellenségeivel.“ A drúzok akkor sem kímélték a keresztyén zárdákat. Többek közt kettőt, az abbeji és szolimai zárdákat úgy elpusztították, hogy többé nem léteznek. Az abbiji zárda főnökét 150 török katona jelenlétben gyilkolták meg. Guizot sürgönyében e nevezetes hely fordul elő : „Ily merénylet (attentat) vallásos védaláímunk (protectory) érdekeit és becsületünket sokkal közelebbről illeti, semhogy büntetlenül kellene és lehetne eltűrnünk.“ Azonban 1845-ben a porta békességet köttetett a drúzok és maroniták között, azon alapon, hogy a háború alatt történt minden sérelem és kár legyen elfelejtve. A tavalyi libanoni harczot is kiegyenlítő Klunsid basa, midőn a drúzok kárpótlást fizettek le a maronitáknak. Az idén már nem elégszik meg Európa e kibékéltetésekkel, s valóban az 1860 iki libanoni belháború kegyetlenebb és nagyobb terjedelmű volt minden előbbinél. . De a diplomatia állása is egészen más ez ügyben az idén, mint 1845-ben. Most bonyolultabbak a viszonyok, mint akkor. Mert 1845 óta történt az 1856- diki nevezetes európai szerződés, mely a porta épségét a szerződött nagyhatalmak garantiája alá helyezi. Tegnapi czikkünkben mutogattuk, hogy ezen szerződés pontjait, ha egész szigorral veszszük, amint kell is, mily nagy horderejű a mostani beavatkozás. Egy újabb európai értekezlet áll össze, melyben a legnagyobb feladat lesz az 1856-iki szerződést kiegyeztetni a korábbi protectorátusi jogokkal. Ha Francziaország csakugyan nem mondott le a maroniták fölötti vallásos protector sálról, — amit nem is teszünk föl, nem fogja elég kezességnek tekinteni a két vad hegyi nép közötti békekötést, melyet egy basa erősit meg. Az uj kiegyenlítés nem történheik az 1856-iki alapon , — de egyszersmind alig történhetik a nélkül, hogy eme szerződés módosulást ne szenvedjen, — habár, miután a porta is beleegyezett az európai interventióba, az legalább elvben fönn fog tartatni, hogy a török birodalom épsége ezután is sérthetetlen marad — kivéve ezen egy esetet, midőn kénytelenség parancsol — mert szükség törvényt ront. Bármi indokkal történjék a drúzok és maroniták közötti szerződés érvényességének elismerése vagy elvetése, — ezen szerződés a leghallatlanabb tény, a milyen a világon sehol, csak a török birodalomban történhetik. Két nép, mely a porta felsőbbsége alatt áll, háborút folytat, s midőn a béke helyre áll, a békeszerződést a török hatóság érvényesnek pecsételi, — következőleg elismeri azt is, hogy joga volt a két népnek egymás ellen háborút folytatni is. — A souverainitást tehát csak játsza és tetteti a török, de valamint a harcz folyamában úgy a békekötés által is csak a legnagyobb tehetetlenség bizonyítványát adja. Magyar tudományos Akadémia. (Összesül s jul. 30-kan.) Ezen, a kéthavi szünidő előtt, utolsó ülést egészen különféle jelentések, vélemények, beadványok bemutatása s fölöttök való határozás foglalá el. Csak a fontosabb s közérdekübb tárgyakat közöjük. Legelőször is, mint rendesen, az újabban érkezett adakozások lőnek bemutatva, melyek közöl a tetemesebbek ide következnek : Gr. Bethlen Józsefné adott a házra 200, a tökéhez 300 frtot; b. Révay Gizela a házra 105, a tökéhez szintén 105 frtot; a gr. Zay-család (mely 2000 pfrtot már azelőtt alapított) most ismét a házra 500, a tökéhez szintén 500 frtot; Pauler Tivadar gyűjtött a házra 69, a tőkéhez 54 frtot; ifj. Majláth György gyűjtött a pécsi kaszinó körében a házra 1616, a tőkéhez 585 frtot (ez összeghez járultak többek közt a pécsi takarékpénztár 500, a pécsi nemzeti kaszinó 500, Jeszenszky Ferencz 300, Hegyessy Kálmán 120, Scitovszky Péter 40, Jäger János 50, Schapringer Joachim 50, Radics Endre 40, Svastics Lajos 25, Viskovics Tamás 40 frttal); ifj. Majláth György adott a házra 400 frtot; Fodor Pál felsőbaranyai esperes gyűjtött a házra 86, a tökéhez 85 frtot; Brogyányi Vincze Beznákfalván gyűjtött a házra 30, a tökéhez 5 frtot; Ribiánszky József Pécsett gyűjtött a házra 39, a tökéhez 29 frtot; Czorda Bódog Szabadkán gyűjtött a házra 2044, a tökéhez 395 frtot (ez összeghez járultak többek közt Vermes Lajos özvegye 100, Vermes Nándor 100, Vermes Gábor 200, Antunovics József 120, Vojnics Antal 1000, Vojnics Gábor 200, Mukics Aurél 100, a szabadkai kaszinó 200, Czorda Bódog 40, Mukics Ernő 100, Jankovics 50, Vojnics Tivadar 300, Szárics Károly 40, Mukics Jenő 50, Kovacsics Ágoston 50, Probojcsevics János 40, Markovics László 40, Vojnics Lukács 50, Vojnics Dénes 50 frttal). Mező- Berény községe adott a házra 210, a tőkéhez szintén 210 frtot; Bonyhay Benjamin Mezö-Berényben gyűjtött a házra 76 frtot; Ferenczy József kassai lelkész gyűjtött a házra 187 frtot s 6 húszast, a tőkéhez 105 frtot; Baja város közönsége adott a házra 200, a tökéhez szintén 200 ftot; Gleviczky Sándor Kassán gyűjtött a házra 48, a tökéhez 46 frtot (ezen összeghez többek közt Szirmay 50, Soós Amália pedig 30 frttal járult); Janka Károly Beregszászon gyűjtött a házra 64, a tökéhez 10 frtot; Sárközy Titusz gyűjtött a házra 187 frtot s 4 aranyat, a tőkéhez 10 frtot; Bánffy József Makón gyűjtött a házra 15, a tökéhez 21 frtot; az alapi közbirtokosság (Fehérmegyében) adott a házra 100, a tökéhez szintén 100 frtot; Köszeghy József esperes Pápán gyűjtött a házra 42, a tőkéhez 20 ftot; Springfeld Sándor berki jegyző gyűjtött a házra 62 a tökéhez 12 '/ frtot; az eperjesi kaszinó adott a házra 50, a tökéhez 100 ftot; Eperjessy Sándor szendrői plébános gyűjtött a házra 45%, a tökéhez 30/a frtot; a Pesti Napló szerkesztőségénél újólag gyűlt a házra 1667 frt, 9 arany, 1 db ezüst tallér, 1 db ezüst frt, a tőkéhez 151 frt. Az adakozások bejelentése után fölolvasá a titoknak azon agg harczos levelét, ki — mint a múlt héten már irtuk — 8 aranyat küldött be az Akadémiának s kinek levelét közölni ígértük. E lelkes katona már ötvenöt évvel ezelőtt, 1805 ben harczolt, s levele következő : „Mint hazám mellett több véres csatában küzdött agg harczos, érezve», hogy legfőbb ellenemmel, a halállal kell rövid idő múlva a végtusát megkezdenem , éltem estéjén nem tehetek telkemre megnyugtatóbbat, mntha nemzetem tudományos intézetének gyarapítására megakargatott filléreimmel áldozok. Itt küldök 1 db cs. aranyat, 4 darabot az Akadémia háza a, négyet pedig a töke gyarapítására. Boldogítani fog azon tudat, hogy azon haza, mélyén annyit küzdöttem, mely keblében adja a megnyugtató helyet, szives készséggel veszi egyik hozzá hű fiának ezen cskély ajánlatát. Miskolczon, jul. 15. 1860. Kronkó Vincze, nyugatin, főhadnagy.“ E levélhez voltak csatolva az életére vonatkozó iratok, „legnagyobb kincsei“, mint a levél alján megjegyzi. Ezután azon tudós társulatok és intézetek sora került tárgyalás alá, melyekkel az Akadémiának részint megvan már csereviszonyi összeköttetése, részint óhajtandó, hogy meglegyen. Határozattá lenn e tárgyban többek közt, hogy a hazai főiskolák ingyen részesüljenek az Akadémia kiadványaiban s megneveztetének különösen : a jogakadémiák Kassán, Nagy-Váradon és Pozsonyban, a debreczeni és sárospataki b. hitv. collegiumok, az eperjesi, kézsmárki, pozsonyi ág. hitv. főtanodák. Az Akadémia különben megvárja, hogy a mely hazai főiskolák az akadémiai kiadványokat kapni akarják, ez iránt fölszólitást intézzenek hozzá; s hiszszük, nem lesz hazánkban egy főbb tanintézet sem, mely e fölszólitást megtenni elmulasztaná. A természettudományi bizottság ajánlatai, a felteles tanárnak, Hantken mérnöknek és Szabó József lev. tagnak tudományos utazásra adandó segély iránt, elfogadtatónak; Than Károly vegytani értekezése kiadandónak, Gáspár János uj beadványa mellőzendőnek határoztaték; Szalai István bev. tag közleménye egy magyar alföldi játékról, úgyszintén Márton Sámuel újabb irata a természettudományi, Szuppinyi Antal dolgozata a bölcselőn osztályhoz utasítanék; Pencz Miklós hadi szótára Kiss Károly r. tagra bizaték. Fölolvastatván Györy Sándor r. és Tömöri Anasztáz lev. tag véleménye Peezvall Ottó r. tag géptanának beadott első kötetéről (az egyensúlytan), határozatta jön, hogy mielőtt a munka sajtó alá bocsáttatnék, a műszak megvizsgálása tekintetéből még Jedlik Ányos és Ballagi Mór r. tagokhoz tétessék át Fölszólittatnak egyszersmind az irók, hogy beadandó munkáik mellé ezentúl az általok használt műszók jegyzékét is csatolják. A géptan után második tárgyul kitűzött egyetemes földirat megírásával az Akadémia Hunfalvy János lev. tagot bizza meg. Jelenté végül a titoknak Bártfay József úr nagybecsű küldeményét bátyja, néhai Bártfay László részéről. E küldemény négy arczkép: Deáké (1841-ből), Kölcseyé, Vörösmartyé, Wesselényié. A boldogult több ízben kijelentette, hogy ez arczképeket az Akadémiának kívánja halála után adatni, a most azok