Pesti Napló, 1861. május (12. évfolyam, 3366-3389. szám)
1861-05-05 / 3370. szám
800 frtal, 464 sz. 5700 frtal, 804 sz. 480 frtal, 559 sz. 2170 frtal, 713 sz. 200 frtal, 981 sz. 100 frtal, 983 sz. Végre a szelvényes 8130 számú 1000 forintos kötvény 600 frtnyi részösszeggel. Pénzbeli érték összesen 180,000 ft. F. Temesvári kötvények, és pedig: a) Szelvényesek : Az 50 frtosokból: 94, 342, 456, 492, 536, 656, 825 szám. A 100 frtosokból : 236, 272, 311, 525, 641, 668, 940, 1002, 1012, 1131, 1152, 1276, 1322, 1345, 1366, 1669,2254, 2517,2536,2760,3018, 3035, 3089, 3096, 3230, 3430, 3572, 3790 szám. Az 500 frtosokból: 151, 255, 294, 578, 610, 721 szám. Az 1000 frtosokból: 24, 221, 394, 405, 514, 626, 718, 733, 950, 966, 1386, 1487, 1626, 1704, 1766,1979, 2012, 2065, 2103, 2404, 2415, 2435, 2513, 2601, 2619, 2622, 2624,2687,2692, 2922,2934 szám. Az 5000 frtosokból : 67, 90 szám. A 10,000 frtosokból: 693, 846, 2400, 2401 szám) • b) Továbbá A) betűs kötvény 184 szám, 570 forinttal. Végre a szelvényes 266 számú 10,000 frtos kötvény 2300 ftnyi részösszeggel. Pénzbeli érték összesen 90,020. A fentirt kötvények 1861-ik évi május 1 től számítandó hat hónap múlva, az illető földtehermentesitési alappénztár által a fennálló szabályok értelmében készpénzben ki fognak fizettetni , mely pénztár egyszersmind a fent kijelölt, csak részben kisorsolt kötvények kisorsolatlan része felett a megfelelő új kötvényeket kiállítandja. A visszafizetési időpontot megelőző 3 hónap folyama alatt a kisorsolt kötvények a Bécsben létező szabadalmazott cs. k. ausztriai nemzeti bank által is leszámitoltatnak. (Folyt. köv.) Horvát országgyűlés. Az „Agr. Ztg.“-ban olvassuk a horvát országgyűlés máj. 1. üléséből. .,Ő excitájának, a bánnak egy irata olvastatik fel, melyben tudatja, hogy a k. udvari dicasterium 28 királyi meghívó levelet küldött horvát mágnások számára a magyar országgyűlésre. A dicasterium reá bízta, hogy tetszése szerint használja azokat, ő azonban e tárgyban nem akarván az országgyűlés nélkül intézkedni, az elébe terjeszti azt, hogy fölötte határozzon. A gyűlés köszönetet mond ez eljárásért a bánnak és kívánja, hogy azok nevei, kikhez e meghívó levelek intéztettek, felolvastassanak. Voncina nyilatkozásra szóllítja fel a mágnásokat. Hellenbach báró zsivó kiáltások közt jelenti ki, hogy a meghívást el nem fogadja. Hasonlóul nyilatkoznak a jelenlevő többi mágnások is. Voncina sajnálja, hogy minden mágnás jelen nincsen. A bécsi kormány ez eljárását a 48-ks politikához hasonlítja, mely egyik kezével elvette a mit a másikkal adott. 11 i a s e v ic sajnálja, hogy ép most, midőn a Horvát és Magyarország közötti viszonyok meghatározásáról van szó, az oztrák kormány előre lehetleiíteni alkarja azt, tiltakozást indítványoz (zsivio). Kvaternik, hívnak bennünket Pestre és Bécsbe is, de a nemzet ne menjen se jobbra se balra, hanem egyenesen, különben elvész. Indítványozza, hogy mindenki, ki a pesti vagy bécsi országgyűlésen megjelen, hazaárulónak nyilváníttassák. Havat e tárgyat fontosnak találván, elnapoltatni kéri. Vrbancic azon csodálkozik, hogy lehetett e kérdést tárgyalás alá is venni. A meghívó levelek rosz szándékot mutatnak, de nem a magyar nemzet, hanem a bécsi kormány részéről. „Viszályba akarnak bennünket keverni a magyarokkal.“ Kvaternikkel szavaz, és reménye, hogy a Magyarországhoz való viszony megállapítása előtt egy mágnás sem megy a pesti országgyűlésre. Jankovich gr. Szintén azt hiszi, hogy ez által a két nemzetet egymás ellen fölizgatni akarták, egyébiránt a magyar conservativ párt ármánykodásának tartja az egészet, s meg van győződve, hogy a nemzet nem oka annak. A meghivó leveleket ad acta kivánja tétetni. Kukuljevic. E meghivó levelek azt bizonyítják , hogy a magyar kormány a horvát királyság létezését tagadja, mert azokban Horvátország királyának czíme meg sincs említve. Visszaküldeni indítványozza azokat. Kuslan báró. Óhajtja, hogy Kvaternik indítványa törvénnyé emeltessék. Jankovics annyival is inkább törvénytelennek tartja a meghívóleveleket, mivel azokat csak Vay és Zsedényi ellenjegyezték, pedig a magyarok maguk is törvénytelennek tartják az udvari kanczelláriát. Pal e köszönetet mond a háznak azon elővigyázatára, hogy a tegnapi ülésben külön bizalmi és köszönő-feliratot nem szavazott meg. Veber csodálkozik azokon, kik a magyar nemzetet még némileg is mentegetik. Ő ott két pártot ismer : conservativeket és szabadelvűeket. A conservativek nem akarnak horvát királyt elismerni, a szabadelvűek pedig mit sem engednek az 1848-i törvényekből. Mindkét párt ellenünk van, következéskép ellenségül kell őket tekintenünk. Végre határoztatott, hogy : 1. A meghívólevelek visszaküldendők. 2. Mindenki hazaárulónak nyilvánittatik, ki az ország integritása ellen valamit elkövet, s legyen mágnás, főpap vagy municipium, ha a horvát országgyűlésen kivül máshol megjelen. 3. ő excájának eljárásáért köszönet szavaztatik. 4. Kuslan báró indítványa, a hazaárulókat illető 1.czikk végett, napirendre utasittatik.“ de leendő igtatása, s örök emlékül Pesten felállítandó emlékszobor iránti intézkedés ügyében, kunhalasi képviselő Deák Péter indítványára hozott végzés folytáni felirat a nemzet gyűléséhez: Mélyen tisztelt nemzetgyűlés! Ha az 1849-ik év eseményeire visszatekintünk , moddatlan fájdalom szorítja el szivünket. S nem azért, hogy e nemzet magas törekvéseiben ezért nem érhetett; — hiszen, ha a tavasznak jönnie kell, el fog az jönni, bármint viharozzék is ellenébe; — nem is azért, hogy a szabadság harczában annyi nemes kebel vérzett el; — hiszen áldozat nélkül nem virulhat fel semmi nagy és dicső. — Hanem azért fáj szivünk raondhatatlanul, hogy a szabadság nemes harcza a hatalom által bűnnek bélyegeztetvén, hazánk ama legjobbjai, kiknek nemes életét törvénytelen bírói ítélet folytán vesztőhelyen, nemtelen golyó és kötél ólták ki, és azon százak és ezerek, kik a csata mezején onták drága vérüket, mindnyájan mint bűnösök temettetének el, vagy szórattak hamvaikban a légben szét, gyilkos gunnyául a honfiúi lelkesedésnek, s ölé rémjeiűi a levert nemzetnek. Lehet-e, szabad-e ennek így maradni? lehet e, szabad-e az, hogy a nemzet most, midőn szólnia megengedtetett, az egész világ előtt fennhangon ne hirdesse, hogy ama hazafiak, kik az 1849-ki szabadságharczban fegyverrel kezükben, vagy hóhér pallosa alatt, a hon melletti küzdelmeikben elhullottak, a nemzet igaz jogáért hullottak el, hősi áldozatul, s mint ilyenek a haza hálájára érdemesek ? — Lehet e és szabad-e az, hogy a szabadság véráldozatainak neveit — melyeket az önkény gonosz lelke besötétített — a hála és tisztelet nem múló virányaiból font dicskoszorúval ne ölelje körül a haza ? Lehet-e és szabad-e az, hogy a kiket e hazának ellenségei emlékezetekben is eltörölni, elenyésztetni kívántak , azoknak sírhelyeit fel ne keresse, emlékezeteiket örökké tartókká ne tegye a hasa?! Oh! bizony azon dicsők, kik szabadságharczunknak lettek áldozatai, méltók arra, hogy ha már velünk együtt nem láthatók az imádott haza tavaszinak ébredését, ha velünk együtt nem élvezheték az e vérek melegén kifejlő alkotmányos létünk malasztait, legalább részesei legyenek a dicsőségnek, mely az ő véráldozataik martyr fényéből kelt hazánk egére ki. Igen kell hogy a nemzet örökítse az 1849-ki sabadságharcz áldozatai emlékezetét; kell hogy a Battyáni, Perényi stb. nevek dicskoszorujába, a horfi vértanuság egy újabb csillaga tűzessék, s az egyszerűen nemes honvéd név a szabadsághős örök fényére magasztaltassék fel. S épen e tekintetből járulunk mi a felséges haza összegyűlt képviselőihez, esedezvén a haza szent nevében : jör, hogy azoknak neveik, kik a haza szabadságáért! küzdelmökért, s munkálkodásukat ama nehéz időkben törvénytelen bíróságok által, elítéltettek , s kivégeztettek, vagy tömlöczöztettek, — mint honfivértanuk törvénykönyvbe igtattassanak , mint igtattatók a haza iránt érdemeket szerzett József nádor nagy neve. Kor, hogy azoknak emlékezete fentartása végett, kik az 1849-ki szabadságharczban a csata mezőn hullottak el, egy nagyszerű nemzeti szobor emeltessék Pesten, a haza szivében. Nemzeti hálánk lesz ezáltal leróva a múltnak, s ösztön leend más részről adva a jövőnek. S ki kárhoztathatná a szív nemes érzéseit, a kegyeletet, mely a holtak sírjait virágokkal hinti be? Legyen hát, felséges háza a hála és tisztelt glóriájával bevonva ama jóknak emlékezete, hogy a példájukra lelkesedő nemzedékben, éljen a hon, s a hon egén a honfi vértanú és honvéd nevek, mint Castor és Pollux, kettős csillagfénnyel ragyogjanak. A képviselőház felfogja karolni ez ügyet; a nagyok táblája keblére öleli; a nemzet megteendi kötelességét, nagyjai és jobbjai iránt, s azokat megdicsőitve, önmagát dicséitendi meg. A megholtak pedig feltámadandnak, hogy soha többé meg ne haljanak. Kelt mint fent. Jász-Kun kerületek közönsége. Kolozsmegye állandó bizottmányának i i. e. 27-én és 28 án folytatólag tartott közgyűlésén következő érdekesebb határozatok hozattak. A múlt gyűlés végzéseiről vitt jegyzőkönyv fölolvasása és hitelesítése után előterjesztetett a megyei tisztek fizetése és a megye különféle szükségeinek meghatározására nézve véleménykészítés végett kiküldött fiókválasztmány jelentése. A lehetőségig olcsó és a jelentés szerint is inkább a hazafias kötelességérzetre számított, mint a haszonlesésnek kedvező költségvetés pótonként tárgyaltatván, némi módosítás után elfogadtatott. A költségvetés szerinti fizetések és szükséges kiadások fedezésére nézve nem lévén a megyének ez alkalommal semmi pénzalapja, addig is, míg a megye saját házi pénztárát fölállítná, főispán ő mag a megkéretett, hogy saját belátása szerint méltóztassék elnöki eljárás útján a főkormányzóságnál kieszközölni, hogy a szükségelt összegnek legalább egy része a megyének kölcsön gyanánt utalványoztassék az országos pénztárhoz. A pandúrok fölállításának gyakorlati kivitele a főbírók elnöklete alatt a tisztségre bízatott. Ezután olvastatott a rövid időn életbeléptetendő megyei törvényszékek mikénti működése iránti véleményadásra kiküldött fiókbizottmány jelentése, mely szerint a fiókbizottmány tervének bejelentését akkorra óhajtja halasztatni, midőn a csász. kir. törvényszék átvétele megtörtént. A mezei rendőrség czélszerű rendezése czéljából tervkészítés végett kiküldött fiókbizottmány alapos és jeles rendszabályokat magában foglaló javaslata némi módosítás után nagy tetszéssel fogadtatott, a többi hatóságokkal is saját belátás szerinti használat végett atyafilágosan és barátságosan közzetetni határoztatok, egyszersmind fölkéretett gr. Eszterházy Kálmán hazánkfia, hogy a közhasznú munkálat kinyomatása végett kiadót keresni szíveskedjék. A kolozsvári volt cg. k. járáshivatali levelek, jegyzőkönyvek s egyéb ide tartozók átvételére kiküldött fiókválasztmány jelentése olvastatván s folytatólag újabban tárgyaltatván, nem találtatott helyesnek azon eljárás, hogy a cs. k. hivatali pecsétek, cs. k. hivatali kétfejű sas, patentalis törvények s birodalmi stb. törvénykönyvek, mint a levéltárba tartozó históriai curiosumok, nem vétettek át. A községek államkölcsön - értékpapírjainak szigorúbb számbavétele végett pedig főispán ő maga tudatta,hogy már előre elnökileg intézkedett, miszerint minden községben puhatoltassék ki, melyik községre mennyi „önkénytes kölcsön“ rovatott ki, az értékpapírok megvannak-e, hol és hogyan kezeltettek és ha eladattak volna, ki által és minő felhatalmazásnál fogva történt ez ? mely gondos eljárása ő magnak nagy helyesléssel vétetett tudomásul. A megyét átszelő részint munkában levő, részint igazítás alá tartozó főútvonalakat illetőleg határoztatott, hogy tiszteletbeli föntbiztos Kelemen Benjamin úr, aki a munkálatok folytatása iránt felelősség mellett felhatalmazással intézkedhetik, általában a szakmányos kiosztás rendszerét kövesse. Ami a munka megválthatás szabadalmát illeti, azt ezután is mindenki élvezheti oly feltétellel, hogy egy igavonó marha után két pftot, egy tenyérnapszámért 40 krt fizet s a szbkó által teendő kihirdetés után legfölebb 12 nap alatt önkényt kinyilatkoztatja megváltási szándékát a szolgabirónál, kinek már megrendeltetett, hogy a járásbeli munkaerők összegét összeírja és bejelentse. A főkormányszék által alkalmazkodás végett leküldött udvari korlátnoksági kibocsátvány, mely az erdélyi bírósági hatóságok viszontszervezését és az igazságszolgáltatásnak a belhoni törvényhatóságokra átruházását tárgyazza, a m. a bizottmány intézkedései által már megelőztetvén, egyszerűen közöltetni határoztatott a fiók-bizottmánynyal, mely a megyei t.székek mikénti működése iránti terv készítésére küldetett ki. Végül olvastatott a „Kolozsmegyei és kolozsvári honvédsegélyező egy- et elnöke, Benő István által közölt egyleti szabályzat, mely általános tetszéssel és élénk rokonszenv nyilatkozatokkal fogadtatván az egész megye területén közzététetni és minden hazafi fölhivatni határoztatott arra, hogy ezen hazafiai mint humanisticus szempontból egyiránt nemes czélt, tehetsége szerint pártolja. Szamosújvári görög egyesült püspök levele Belsőszolnokmegye főispánjához. — Méltóságos főispán ur 10 cs. kir. Ap. Felsége kegyelméből mirgod a főispánt oly díszes és terhes hivatal viselésével megtiszteltetvén, mirgodnak örömömet kifejezni szerencsés vagyok. Teljes tisztelettel kérem tehát mirgodat, hogy ezen szives érzelmimet, valamint egyházmegyémnek ezen tekintetes nemes vármegyében létező papsága és népe szerencsekivánatait kegyesen fogadni és a román nép társadalmi sokféle szükségletei kiegyenlítését eszközölni méltóztassék. A ki is mirgodnak, a szent czélnak a felség örömére és a haza javára elérése végett menynyei és földi áldások bőségét óhajtom. Egyébiránt teljes megkülönböztetett tisztelettel vagyok Szamosujvár, apr. 3 án, 1861. mirgodnak alázatos szolgája Alexi János m. p. szamosujvári g.-kath. püspök. A fönnirt főispán ő mirga válasza 1861. apr. 28-ról. Főtisztelendő mirgodnak Belsőszolnokmegye főispánjává kineveztetésemet szerencséltető igen becses iratát annyival őszintébb köszönettel vettem, amennyivel tisztábban győz meg engemet arról, hogy hivatalom terhes oldalait mirgod is méltányolni kegyeskedik. Hivatalomnak kétségtelenül sokféle nehézségekkel terhesített pályáján, a kormányom alá bízott megyének bizalma és egy közczélra, az alkotmányos élet megszilárdítására törekvő készsége támogathat és segíthet legbiztosabban; valamint az ily készség megtagadása gördíthet legsajnosabb akadályokat a részemről legtisztáb szándékkal elvállalt kötelesség és feladat teljesítketésének útjába. Ezen megye közönségének egy számos és mint polgári elem jelentékeny súlyra hivatott osztályát teszi azon nemzet, melyek főtisztelendő mirgod főpásztora, a vallás lelki befolyásánál fogva vezetője, atyja; azon tisztelt nemzet, mely az alkotmány minden jogainak élvezetére nemcsak följogosított, de feilhivatott. Én elengedhetetlen kötelességemnek tartom, a román nemzet jogait, a már alkotmányunk elvévé szentesítetteket, ép azon indokból tisztelni s megszilárdításokra hatni, a mikből elvem, honom érdekei s törvényei iránt maradni hűnek. És ha azon hathatós befolyás, melyet a hit és vallás ereje, egy — a fölkentjei kiit mély buzgalommal ragaszkodó — népre gyakorolni szokott, a közös hon való érdekeinek megismertetésére, a szentesített törvények iránti hűtség és engedelmesség hitének is terjesztésére sikerteljesen hatand , akkor azon kegyes üdvözlet, melylyel főtisztelendő méltóságod hivatalos fölléptemet szerencséltetni méltóztatott, pályámon egy áldássá váland, melyért örökös hála érzettel leszek lekötelezett. Megkülönböztetett tisztelettel maradok főtisztelendő méltóságodnak alázatos szolgája Veér Farkas, főispán s. k. Megyei élet. Sz. Udvarhely, apr. 26. Tegnap és ma tartatott aj szék ősgyűlése. A fölséghez, a magyar országgyűléshez és gr.Mikó őrmagához föliratok, határoztattak. A pesti országgyűlésre követekül id. gróf Bethlen János és Horváth János közfelkiáltással megválasztattak és elküldettek. A bizottmány megválasztatott. Száma szinte 1000. Benne van Kossuth, Klapka sat. A gyűlés ideiglenes jegyzője a, jeles tollú b. Orbán Balázs. Közelebbről terjedelmesebben. Közlendem a feliratok szövegét is. Jászberény. A Jászkun kerületek által 1861-ik évi april 16-án tartott közgyűlés alkalmával a szabadság véráldozatául esett, vagy börtönöztetett egyének neveinek törvénykönyve Esztergom városának 1861. évi april 29-dikén tartatott közgyűlése jegyzőkönyvének kivonata. A magyar kir. helytartótanácsnak folyó ápril 24-kén 19,193. sz. a. kelt intézvényére vonatkozólag , melyben arról értesit, hogy az adó kivetése és behajtása körüli eljárás a cs. kir. kerületi pénzügyi igazgatóságokra ruháztatván át, kik a legfelsőbb helyről kiadott szabályzó utasítás értelmében önállóan és szükség esetében katonai hatalom közbejövetele mellett is eszközlendik, mely felsőbbi rendeletet e városi adófizetőkkel tudatui meghagyja. Ezen önkényen alapult rendelet által reményünk, mely és törvényes alkotmányunk szabadság csillagát közeljövőben följöttnek hitte, újólag meghiúsulván, azon fájdalmas meggyőződésre készteti kebelünket, hogy milliók átka kisérte kéz, mi a gyászos 11 évek alatt hazánkra oly sok részt hozott, még működni meg nem szűnt, hogy még maiglan a kormányzat magasb rétegeiben a Bach-rendszer hívei túlsúlyt képeznek , kik a trón és nemzet közti szívélyes bizalom létesülését akadályozni nem iszonyodnak, mert különben alig képzelhető, hogy oly időben, midőn a cs. kir. Apostoli Felsége legmagasabb akarata folytán az országgyűlés egybehivatva, a megrendült kölcsönös jogok és bizalom viszszaállitásán működik, akkor a nemzet kedélyét mélyen fölizgatni, s az 179%-diki 19, valamint az 1825/7-diki 4-dik törv.czikkben gyökeredző kétségtelen és törvényes egyik legkiválóbb jogán katonai erőhatalom mellett is szánt szándékos sérelmet elkövetni akarni nemcsak a történelem páratlan esete, de egyszersmind az együtt illő országgyűlés és ez által az összes nemzet kicsinylő megvetése. Történjék azonban bármi, az isteni gondviselés, és törvényes jogainkhoz tántoríthatlan bűségünknél fogva elhatároztuk, hogy hatósági területünkön más hatóságnak, annál kevésbé alkotmányellenesnek működését jogosnak elismerni, vagy a nem törvényes adónak behajtása köréhez tartozó bármely intézkedésekbe hatósági hozzájárulásunkat adni soha nem fogjuk. Igen méltányolni tudjuk, s nem hisszük, hogy találkoznék szép hazánkban csak egy is, ki az adózás szükségét be nem ismerné, ki a haza és trón dicsőségéért filléreit szívesen megosztani vonakodnék, de valamint a nemzet ezen magasb és a történelem számtalan lapjain fellelhető áldozat s áldozói készségét soha meg nem vonta, úgy másrészt a semmit rólunk nélkülünk elvről, e törvényes jogáról semmi nemű viszontagságok közt megfelejtkezni nem tudván, ahhoz féltékenyen lelke egész mélyéből ragaszkodott, eszközöltessék tehát — országgyűlésileg az adónak meghatározása, rendeltessék el annak alkotmányos utáni beszedése, jóllehet 11 évek alatt az elszegényedés örvényéhez közel hajtottunk, de az utolsó filléreinket is a haza és trón szükségleteire egész készséggel szívesen összegyűjtjük és azt illető helyre eljuttatjuk. Támaszkodván a cs. kir. Apostoli Felségének dicső nagy atyja 1-s. Ferenczkoronás királyunknak 1825. évben tartatott országgyűlésen adott fejedelmi magasztos ígéretére, mely szrint az országgyülésen kivül elrendelt és beszedett önkényü adók iránt atyai szív fájdalmát nyilvánítván, nemzeti jogának sérthetlen törvényeségét mind maga megtartani, mind a adói által megtartatni legkegyelmesebben biztosította; — minél fogva a czélba vett törvénytelen adós törvénytelen behajtása ellen ünnepélyes óvásána haza színe előtt kijelentjük, és nyilvánítjuk, hogy Esztergom városa a netalán alkalmazandó katonai erőszaknak ellentállni nem fog ugyan, mert jogát nem a szuronyok hatalma, hanem a törvényekre fektetvén, de a bekövetkezhető események iránt Isten és a Haza előtt azokra háromland a felelősség, kik a még le sem csendesült kedélyeket törvénytelen erőszakos eljárások által fölizgatni fogják. Mely óvásunkat egész terjedelmében jegyzőkönyvünkbe bevezetni, és az összes törvényhatóságokkal közleni elrendeltük. Jegyzett: Gyurkóczy Ferencz főjegyző. Kassa, april 26. Hosszú gyászmenet vonult tegnap végig Kassa utczáin. Városunk és vidékünknek egyik legtiszteltebb hölgyét kisérte ki a város és Abaujmegye közönségének általános részvéte, végnyughelyére. Méltóságos Péchy Zenárdé grófnő, szülenyiczkei és széplaki Mesko bárónő, csillagkeresztes hölgy, magos péchujfalusi gróf Péchy Manó C3. kir. kamarás, nemes Abaujmegye főispánjának hitvesét s a kassai jótékony nőegylet elnökét (36 éves korában) tetszett a gondviselés szent akaratának, hosszú sorvadásnak kínjai után, jobb létre szólítani. Egy kedves angyallal szegényebb a föld, de gazdagabb lett vele az ég. Az érdemnek szent joga az, hogy emlékét a hálaérzet megtisztelje; és ha a fényleni nem akaró s csendben — miként az elrejtett illatos ibolya — ezerekre kiható áldást terjesztő szelíd erénynek, jelen, anyagiasságba sülyedett korszakban is tulajdoníthatni még becset és értéket, úgy ki sem méltóbb az elismerő részvét fájdalom könnyére, mint épen ezen nemes lelkű hölgy, kinek tegnap megadók az utolsó tiszteletet, s ki a legfenségesebb női erények valódi példányképe vala. Mint főrangú delnő, mindenki iránt leereszkedő lévén, jósága és szelídségével mindenkit elbájolt. Ki csak egyszer élvezhette társaságát s csudálhatta magas műveltséggel ragyogott szellemét, az nem fogja őt feledni soha. Könyörteljes szive határt nem ismert hajót tenni s másoknál az élet nyomorát enyhíteni kellett. Gazdag vagyonából többet áldozott a szegények és szenvedők könnyeinek fölszáritására, mintsem önszükségei s magas helyzete követelményeinek kielégítésére. Jótéteményeit maga s megbízottjai által rejtekben terjesztvén, nemes lelke még az általa gazdagon segített szükölködök hálanyilvánitásai elöl menekülni óhajtott, s Isten tudja csak, mennyi vérző sebet meggyógyított, hány ínségben szenvedőt kiengesztelt az élettel! Mint jótékony angyal a gondviselésnek segédeszköze vala, s egész életében arra törekedett, hogy a szegénység és vagyon közti feneketlen Ur fölött mentő hidat alkosson. Hazáját hőn szerette és mi több okosan, ezért végletektől irtózott a hon fölvirágozását látni óhajtó nemes lelke. Közczélokra szívesen áldozott, mint ezt számos általa tett alapítvány bizonyítja, azonban ily czélok közül szívesebben azokat választotta, melyek a szenvedés enyhítésére valának irányozva. Kassa és környéke szegényei anyjokat siratják elhunytán. Maradandó emléket alkotott magának azok szivében. A nemes grófi családnak vesztesége kipótolhatatlan. Az Isten szent keze, mely olykor nagy és mély sebeket üt legkevesebb gyermekei szivén s uj könyforrásokat nyit a léleknek, de csak azért, hogy az, miként a gyémánt a harmatcseppjeinek behatása alatt, annál szebb ragyogványban tündököljön — az öntsön balzsamot a kesergők vérző sebére s a keresztény megnyugvás malasztjával gyógyítsa meg fájdalmukat. Az általánosan nyilvánult részvét érzet’, mely a családjára és az emberiségre korán elhunytnak egyetlen gyermekében, a serdülni induló grófkisasszonyban már most is gyanítja jobb létre költözött kedves anyja erényeit, ezen részvét enyhítse a veszteség fölötti fájdalom nagyságát. Égi béke lengjen a boldogodnak hamvai fölött és adjon a hazának hozzá hasonló sok anyát és honleányt. Különfélék. Pest, máj. 4. — Nagy-Becskerekről Írják a „M. S“nak, hogy ép a megyei alkotmányos gyűlésre határozott napon, ápril 28-án, Temesvárról két század csajkás kerületi katonaság jelent meg, hogy az 1860-ik évről hátralevő és a folyó 1861-iki félévi cs. kir. mindennemű adót erőhatalommal beszedje. A nevezett katonaság két napi időzése után, midőn napközben többször a megyeház előtt fegyverbe állt, ma egyes szállásainak odahagyásával 8—10 s 13 emberével a miveltebb s előkelőbb lakosság házaiba szállásolta be magát, parancsnokló tisztjétől oly meghagyást nyervén, hogy az esetben, ha az illető lakója bármiféle észrevételt tenne, fegyvereiket használják. A nem törvényes után kivetett adónak ily módoni behajtása ellen, melyre nézve még a helytartótanácstól is érkezett ez alkalommal egy hasontartalmú intézmény, Torontálmegye alispánja nem késett, valamint a főkanczellárt rögtöni orvoslás végett táviratilag felkérni, úgy a tárnoknak két ízben istávsürgönyöztetni azon eljárást, mely szerint a különben is mindenéből kivetkőztetek lakosság, az adóbehajtáson felül még ily zaklatásoknak is kitétetik, s nem mulasztá el egyszersmind a megye az országgyűlés képviselőházához kérvénnyel járulni, hogy emeltessék ki hazánk már valahára azon kétes helyzetből, melybe a vészteljes 12 év után újra belesodortatni látszik. „Midőn épen levelem zársorait irom (máj. 1-én) értesitnek, hogy a vársi tanács ma az itt tanyázó mintegy 20—24 zsandár által meglepetvén, a jegyző- és adókönyvek általuk a fegyver alatt álló csajkások födezete alatt erőhatalommal elvétettek s a császári királyi pénzügyigazgatóságnak átadattak. A város népe példátlan türelemmel nézi mindazt, mi vele történik, és mégis e pillanatban mintegy négy század katonaság vonul be ismét.“ — A „Kr. Ztg.“ szerint a fehérmegyei gyűlésre a segesvári közönség is meg van hiva, s meg is fog jelenni, minthogy a fehérmegyei gyűlésen azon nagy fontosságú indítvány kerül szőnyegre, hogy a pesti országgyűlésre képviselőket válasszanak, s hogy azokat el is küldjék. Egy kis curiosum gyanánt a német czivilizátorok idejéből jó lesz megjegyezni azt a bölcs Salamon-féle igazságszolgáltatást is, hogy a halasi cs. k. kapitányság több juhászt tiltott főtartásért 25 botra ítélt, s midőn közülök egy a 21-ik ütésnél elájult, a hátralevő négy botilletéket tehát 4 társa közt osztotta ki a bölcs bíró ! — Az „A. A. Ztg“-nak írják az olasz határszélről : Olasz lapok megint sokat beszélnek ausztriai tisztek átszökéséről, s annyi mindenesetre áll, hogy a magyar emigratio egyes honfitársukra tudott vonzerőt gyakorolni. Azon három lovagias alak azonban, mely minap fényes ausztriai huszártiszt egyenruhában Brescia és Milano utczáin le s föl kevélykedett, s az ottani lakosság által megbámulva ünnepeltetett, azon mauvais sujet-ek keverék fajához tartozott, mely magáén kivül egy nemzetet sem akar elismerni. Ausztriai altisztek voltak, köztük egy német tirol is, kik szökésük előtt nem egészen igaz után huszártiszti egyenruhát szereztek maguknak, hogy a könnyen rászedhető szárdoknál fényes fogadtatást nyerjenek. — Hanthó Lajos előfizetést hirdet „Évtan“ czímű történelmi műve, mely a legrégibb eseményektől fogva egész 1860-ig fog kiterjedni. Alapul Bomignak munkáját választotta. Az egész mű 5 füzetben fog, még pedig az első július elején, megjelenni. Előfizetési ára 5 frt, vagy füzetenként 1 írt, mely előfizetési dijakat június 16-ig Kilián Gy.'gy m. akad. könyvárushoz kéri beküldetni. Az első m. általános biztosító-társulat május 2-án tartott közgyűlésében tett kimutatás szerint a társulat bevett 4,125,580 frt 23 krt., kiadott 2,140,852 frt 76 krt. Egyleti vagyon összesen 5,004,627 frt és 28 kr. A részvényesek egy részvény után 47 frt osztalékot kaptak, s igy 23 százlékt. — Matzek István gr. Széchenyi István azobríra 10 ftot tett le szerkesztőségünknél. — Azon ház és kertet, melyben Shakespeare utolsó napjait töltötte, 1800 font sterlingért akarja eladni tulajdonosa. A telek ugyan nem ér többet mint 1500 sterlinget, de 300 at csak megér a reminiscentia. — Wrabely Szerafina, zongoraművésznő, ki többszöri fellépése után dicséretesen ismeretes, a jövő szombaton, május 11-én az „Európa“ szálloda termében hangversenyt adand. — Grunowszky Márton, Kubinyi Zsigmond főhadnagyok, Tóth Lajos hadnagy a 62-ik számú gyalog ezredben, kik 6-ik áprilban ezredjöktől a rivai állomásról megszöktek, most a felettök ítélő katonai törvényszéktől felhivatnak, hogy július 19- kéig jelentsék magokat, minthogy különben a fennálló törvények értelmében fog ellenök eljárni. — Sehuselka számára Kremseckből a parasztok tiszteletök jeléül egy hordó régi gyümölcsbort küldöttek egy nyájas levél kíséretében. — Hallomás szerint az ausztriai császár Bruck özvegyének 3000 frt évenkénti kegyelempénzt engedményezett. — A l’oebuck-Lever-féle gőzhajózási vállalat a Triester Ztt. szerint alig ha létre jő, minthogy az angolok követeléseikből egy pennyt sem akarnak engedni, mig a kormány 7 perczent helyett csak 6'/a-et akar biztositani. — Bécsi gabonabörze táv. jel. máj. 4. Búza marosi Mosonyban : 83'/a fontos 6 frt 25 kr; bánsági Mosonyban 83'/3 fontos 6 frt 10 kr; bánsági Győrben 84 fontos 6 frt 5—15 kr ; tiszai Győrben 81—82 fontos 5 frt 70 kr ; fehérvári 84 ya fontos Győrben 6 frt 20 kr. Elkelt összesen búza 30,000 mérő. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről: máj. 4-ről 5% metalliques 66.30 ; nemzeti kölcsön 78. — ; bankrészvény 737.—; hitelintézetiek 169.80; londoni váltó 145.75; arany 6 frt 92 kr. Nyilatkozat. A Debreczenben megjelent „Tárogató“ kiadójával Klapka-indulóinak közlését illetőleg, teljesen rendbe jővén, kijelentem, hogy azon vállalatnak eddigelé sajtó alól kikerült példányai áruitatása ellen többé semmi kifogásom nincsen. Pest, május 4. 1861. Thaly Kálmán: NEMZETI SZÍNHÁZ. Máj. 5-ére van kitűzve : „Kákán csomó“ figj. 1 felv. „Férj az ajtó előtt“ Operette 1 felv. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, april 30. A „Times“ az amerikai ügyek állásáról írván, úgy látja, hogy Észak pénz és hadereje túlnyomóságának daczára is sok bajnak nézhet elébe, míg a déli fölkelést elnyomhatja, s azért hozzáteszi: „Valóban — úgymond — mi tökéletesen egyetértvén Wodehouse lord nyilatkozatával, melyet Malmesbury kérdésére adott, hogy t. i. Angelhonra nézve nem lenne tanácsos az amerikai dolgokba avatkozni; mindamellett méltányosan reméljük, miszerint a washingtoni kormány a déli fölkelés elnyomására fordítható s fordítandó puszta erőhatalomnak elégtelenségét elég jókor belátandja még arra nézve, hogy hazáját a véres háborútól megkímélje. K m ey a magyar tábornok, Londonban van, s tegnap a tüzérségi hadtest vendége volt Woolwichban, hol neki a hadügyminiszter különös felhatalmazása következtében az ottani nagyszerű fegyverbe (Arsenal), s egyéb hadi telepzetek (établissements) megmutatattak. A legújabb parlamenti kimutatás szerint Angolország állandó adósságainak összege 785,961,998 font, s az évenkint fizetendő adósság kamat összege 23,579,340 font. Az akadémiai képkiállítás a legközelebb