Pesti Napló, 1861. május (12. évfolyam, 3366-3389. szám)

1861-05-05 / 3370. szám

800 frtal, 464 sz. 5700 frtal, 804 sz. 480 frtal, 559 sz. 2170 frtal, 713 sz. 200 frtal, 981 sz. 100 frtal, 983 sz. Végre a szelvényes 8130 számú 1000 forintos kötvény 600 frtnyi részösszeggel. Pénzbeli érték összesen 180,000 ft. F. Temesvári kötvények, és pedig: a) Szelvényesek : Az 50 frtosokból: 94, 342, 456, 492, 536, 656, 825 szám. A 100 frtosokból : 236, 272, 311, 525, 641, 668, 940, 1002, 1012, 1131, 1152, 1276, 1322, 1345, 1366, 1669,2254, 2517,2536,2760,3018, 3035, 3089, 3096, 3230, 3430, 3572, 3790 szám. Az 500 frtosokból: 151, 255, 294, 578, 610, 721 szám. Az 1000 frtosokból: 24, 221, 394, 405, 514, 626, 718, 733, 950, 966, 1386, 1487, 1626, 1704, 1766,1979, 2012, 2065, 2103, 2404, 2415, 2435, 2513, 2601, 2619, 2622, 2624,2687,2692, 2922,­2934 szám. Az 5000 frtosokból : 67, 90 szám. A 10,000 frtosokból: 693, 846, 2400, 2401 szám) • b) Továbbá A) betűs kötvény 184 szám, 570 forinttal. Végre a szelvényes 266 számú 10,000 frtos kötvény 2300 ftnyi részösszeggel. Pénzbeli érték összesen 90,020. A fentirt kötvények 1861-ik évi május 1 től számítandó hat hónap múlva, az illető földte­­hermentesitési alappénztár által a fennálló sza­bályok értelmében készpénzben ki fognak fizet­tetni , mely pénztár egyszersmind a fent kije­lölt, csak részben kisorsolt kötvények kisorso­­latlan része felett a megfelelő új kötvényeket kiállítandja. A visszafizetési időpontot megelőző 3 hónap folyama alatt a kisorsolt kötvények a Bécsben létező szabadalmazott cs. k. ausztriai nemzeti bank által is leszámitoltatnak. (Folyt. köv.) Horvát országgyűlés. Az „Agr. Ztg.“-ban olvassuk a horvát ország­gyűlés máj. 1. üléséből. .,Ő excitájának, a bánnak egy irata olvastatik fel, melyben tudatja, hogy a k. udvari dicasterium 28 királyi meghívó levelet küldött h­orvát mágná­sok számára a magyar országgyűlésre. A dicaste­rium reá bízta, hogy tetszése szerint használja azokat, ő azonban e tárgyban nem akarván az or­szággyűlés nélkül intézkedni, az elébe terjeszti azt, hogy fölötte határozzon. A gyűlés köszönetet mond ez eljárásért a bán­nak és kívánja, hogy azok nevei, kikhez e meg­hívó levelek intéztettek, felolvastassanak. Voncina nyilatkozásra szóllítja fel a mágná­sokat. Hellenb­ach báró zsiv­ó kiáltások közt je­lenti ki, hogy a meghívást el nem fogadja. Hason­lóul nyilatkoznak a jelenlevő többi mágnások is. Voncina sajnálja, hogy minden mágnás je­len nincsen. A bécsi kormány ez eljárását a 48-ks politikához hasonlítja, mely egyik kezével elvette a mit a másikkal adott. 11 i a s e v i­c sajnálja, hogy ép most, midőn a Horvát­ és Magyarország közötti viszonyok meg­határozásáról van szó, az o­ztrák kormány előre lehetleiíteni alkarja azt, tiltakozást indítványoz (zsivio). Kvaternik, hívnak bennünket Pestre és Bécsbe is, de a nemzet ne menjen se jobbra se balra, hanem egy­enesen, különben elvész. Indítvá­nyozza, hogy mindenki, ki a pesti vagy bécsi or­szággyűlésen megjelen, hazaárulónak nyilvánít­tassák. H­a­v­a­t e tárgyat fontosnak találván, elnapol­­tatni kéri. V­r­b­a­n­c­i­c azon csodálkozik, hogy lehetett e kérdést tárgyalás alá is venni. A meghívó levelek rosz szándékot mutatnak, de nem a magyar nemzet, hanem a bécsi kormány részéről. „Viszályba akar­nak bennünket keverni a magyarokkal.“ Kvater­­nikkel szavaz, és reménye, hogy a Magyarország­hoz való viszony megállapítása előtt egy mágnás sem megy a pesti országgyűlésre. Jankovich gr. Szintén azt hiszi, hogy ez ál­tal a két nemzetet egymás ellen fölizgatni akarták, egyébiránt a magyar conservativ párt ármányko­dásának tartja az egészet, s meg van győződve, hogy a nemzet nem oka annak. A meghivó levele­ket ad acta kivánja tétetni. Kukuljevic. E meghivó levelek azt bizo­nyítják , hogy a magyar kormány a horvát király­ság létezését tagadja, mert azokban Horvátország királyának czíme meg sincs említve. Visszaküldeni indítványozza azokat. Kuslan báró. Óhajtja, hogy Kvaternik indít­ványa törvénnyé emeltessék. Jankovics annyival is inkább törvénytelen­nek tartja a meghívóleveleket, mivel azokat csak Vay és Zsedényi ellenjegyezték, pedig a magya­rok maguk is törvény­telennek tartják az udvari kanczelláriát. P­a­l e­­ köszönetet mond a háznak azon elővi­­gyázatára, hogy a tegnapi ülésben külön bizalmi és köszönő-feliratot nem szavazott meg. V­e­b­e­r csodálkozik azokon, kik a magyar nem­zetet még némileg is mentegetik. Ő ott két pártot ismer : conservativeket és szabadelvűeket. A con­­servativek nem akarnak horvát királyt elismerni, a szabadelvűek pedig mit sem engednek az 1848-i törvényekből. Mindkét párt ellenünk van, követke­zéskép ellenségül kell őket tekintenünk. Végre határoztatott, hogy : 1. A meghívólevelek visszaküldendők. 2. Mindenki hazaárulónak nyilvánittatik, ki az ország integritása ellen valamit elkövet, s legyen mágnás, főpap vagy municipium, ha a horvát or­szággyűlésen kivül máshol megjelen. 3. ő excájának eljárásáért köszönet szavaztatik. 4. Kuslan báró indítványa, a hazaárulókat illető 1.czikk végett, napirendre utasittatik.“ de leendő igtatása, s örök emlékül Pesten fel­állítandó emlékszobor iránti intézkedés ügyé­ben, kunhalasi képviselő Deák Péter indítvá­nyára hozott végzés folytáni felirat a nemzet gyűléséhez: Mélyen tisztelt nemzetgyűlés! Ha az 1849-ik év eseményeire visszatekin­tünk , moddatlan fájdalom szorítja el szivünket. S nem azért, hogy e nemzet magas törekvései­ben ezért nem érhetett; — hiszen, ha a tavasz­nak jönnie kell, el fog az jönni, bármint viharoz­­zék is ellenébe; — nem is azért, hogy a sza­badság harczában annyi nemes kebel vérzett el; — hiszen áldozat nélkül nem virulhat fel semmi nagy és dicső. — Hanem azért fáj szi­vünk raondhatatlanul, hogy a szabadság nemes harcza a hatalom által bűnnek bélyegeztetvén, hazánk ama legjobbjai, kiknek nemes életét törvénytelen bírói ítélet folytán vesztőhelyen, nemtelen golyó és kötél ólták ki, és azon százak és ezerek, kik a csata mezején onták drága vé­rüket, mindnyájan mint bűnösök temettetének el, vagy szórattak hamvaikban a légben szét, gyilkos gunnyául a honfiúi lelkesedésnek, s ölé rémjeiűi a levert nemzetnek. Lehet-e, szabad-e ennek így maradni? lehet e, szabad-e az, hogy a nemzet most, midőn szólnia megengedtetett, az egész világ előtt fenn­hangon ne hirdesse, hogy ama hazafiak, kik az 1849-ki szabadság­harczban fegyverrel kezükben, vagy hóhér pallosa alatt, a hon melletti küzdelmeik­ben elhullottak, a nemzet igaz jogáért hullottak el, hősi áldozatul, s mint ilyenek a haza hálájá­ra érdemesek ? — Lehet e és szabad-e az, hogy a szabadság véráldozatainak neveit — melye­ket az önkény gonosz lelke besötétített — a hála és tisztelet nem múló virányaiból font dicsko­­szorúval ne ölelje körül a haza ? Lehet-e és sza­bad-e az, hogy a kiket e hazának ellenségei em­­lékezetekben is eltörölni, elenyésztetni kíván­tak , azoknak sírhelyeit fel ne keresse, emlé­kezeteiket örökké tartókká ne tegye a hasa?! Oh! bizony azon dicsők, kik szabadság­har­­czunknak lettek áldozatai, méltók arra, hogy ha már velünk együtt nem láthatók az imádott haza tavaszinak ébredését, ha velünk együtt nem élvezheték az e vérek melegén kifejlő alkot­mányos létünk malasztait, legalább részesei legyenek a dicsőségnek, mely az ő véráldozataik martyr fényéből kelt hazánk egére ki. Igen­­ kell hogy a nemzet örökítse az 1849-ki s­abadságharcz áldozatai emlékezetét; kell hogy a Battyáni, Perényi stb. nevek dicskoszorujába, a horfi vértanuság egy újabb csillaga tűzessék, s az egyszerűen nemes honvéd név a szabadság­­hős örök fényére magasztaltassék fel. S épen e tekintetből járulunk mi a felséges haza összegyűlt képviselőihez, esedezvén a haza szent nevében : j­­ör, hogy azoknak neveik, kik a haza sza­badságáért! küzdelmökért, s munkálkodásuk­at ama nehéz időkben törvénytelen bíróságok által, elítéltettek , s kivégeztettek, vagy tömlöczöz­­tettek, — mint honfivértanuk törvénykönyvbe igtattassanak , mint igtattatók a haza iránt ér­demeket szerzett József nádor nagy neve. K­­or, hogy azoknak emlékezete fentartása vé­gett, kik az 1849-ki szabadság­harczban a csata mezőn hullottak el, egy nagyszerű nemzeti szo­bor emeltessék Pesten, a haza szivében. Nemzeti hálánk lesz ezáltal leróva a múltnak, s ösztön leend más részről adva a jövőnek. S ki kárhoztathatná a szív nemes érzéseit, a kegye­letet, mely a holtak sírjait virágokkal hinti be? Legyen hát, felséges há­­za­­ a hála és tiszte­lt glóriájával bevonva ama jóknak emlékezete, hogy a példájukra lelkesedő nemzedékben, él­jen a hon, s a hon egén a honfi vértanú és hon­véd nevek, mint Castor és Pollux, kettős csillag­­fénnyel ragyogjanak. A képviselő­ház felfogja karolni ez ügyet; a nagyok táblája keblére öleli; a nemzet meg­­teendi kötelességét, nagyjai és jobbjai iránt, s azokat megdicsőitve, önmagát dicséitendi meg. A megholtak pedig feltámadandnak, hogy soha többé meg ne haljanak. Kelt mint fent. Jász-Kun kerületek közönsége. Kolozsmegye állandó bizottmányának i i. e. 27-én és 28 án folytatólag tartott közgyű­lésén következő érdekesebb határozatok ho­zattak. A múlt gyűlés végzéseiről vitt jegyzőkönyv fölolvasása és hitelesítése után előterjesztetett a megyei tisztek fizetése és a megye különféle szükségeinek meghatározására nézve vélemény­­készítés végett kiküldött fiókválasztmány jelen­tése. A lehetőségig olcsó és a jelentés szerint is inkább a hazafias kötelességérzetre számított, mint a haszonlesésnek kedvező költségvetés pótonként tárgyaltatván, némi módosítás után elfogadtatott. A költségvetés szerinti fizetések és szükséges kiadások fedezésére nézve nem lévén a megyé­nek ez alkalommal semmi pénzalapja, addig is, míg a megye saját házi pénztárát fölállítná, főispán ő mag a megkéretett, hogy saját belátása szerint méltóztassék elnöki eljárás útján a fő­kormányzóságnál kieszközölni, hogy a szüksé­gelt összegnek legalább egy része a megyének kölcsön gyanánt utalványoztassék az országos pénztárhoz. A pandúrok fölállításának gyakorlati kivi­tele a főbírók elnöklete alatt a tisztségre bí­zatott. Ezután olvastatott a rövid időn életbelépte­tendő megyei törvényszékek mikénti működése iránti véleményadásra kiküldött fiókbizottmány jelentése, mely szerint a fiók­bizottmány tervé­nek bejelentését akkorra óhajtja halasztatni, midőn a csász. kir. törvényszék átvétele meg­történt. A mezei rendőrség czélszerű rendezése czél­­jából tervkészítés végett kiküldött fiók­bizott­mány alapos és jeles rendszabályokat magában foglaló javaslata némi módosítás után nagy tetszéssel fogadtatott, a többi hatóságokkal is saját belátás szerinti használat végett atyafilá­­gosan és barátságosan köz­zetetni határozta­tok, egyszersmind fölkéretett gr. Eszterházy Kálmán hazánkfia, hogy a közhasznú munkálat kinyomatása végett kiadót keresni szíves­kedjék. A kolozsvári volt cg. k. járáshivatali levelek, jegyzőkönyvek s egyéb ide tartozók átvételére kiküldött fiókválasztmány jelentése olvastatván s folytatólag újabban tárgyaltatván, nem talál­tatott helyesnek azon eljárás, hogy a cs. k. hi­vatali pecsétek, cs. k. hivatali kétfejű sas, pa­­tentalis törvények s birodalmi stb. törvény­­könyvek, mint a levéltárba tartozó históriai cu­­riosumok, nem vétettek át. A községek állam­kölcsön - értékpapírjainak szigorúbb számba­vétele végett pedig főispán ő maga tudatta,hogy már előre elnökileg intézkedett, miszerint min­den községben puhatoltassék­ ki,­ melyik köz­ségre mennyi „önkénytes kölcsön“ rovatott ki, az értékpapírok megvannak-e, hol és hogyan kezeltettek és ha eladattak volna, ki által és minő felhatalmazásnál fogva történt ez ? mely gondos eljárása ő magnak nagy he­lyesléssel vétetett tudomásul. A megyét átszelő részint munkában levő, ré­szint igazítás alá tartozó főútvonalakat illetőleg határoztatott, hogy tiszteletbeli föntbiztos Kele­men Benjamin úr, a­ki a munkálatok folytatása iránt felelősség mellett felhatalmazással intéz­kedhetik, általában a szakmányos kiosztás rend­szerét kövesse. A­mi a munka megválthatás szabadalmát illeti, azt ezután is mindenki él­vezheti oly feltétellel, hogy egy igavonó marha után két p­­ftot, egy tenyérnapszámért 40 krt fizet s a szbk­ó által teendő kihirdetés után leg­­fölebb 12 nap alatt önkényt kinyilatkoztatja megváltási szándékát a szolgabirónál, kinek már megrendeltetett, hogy a járásbeli munka­erők összegét összeírja és bejelentse. A főkormányszék által alkalmazkodás végett leküldött udvari korlátnoksági kibocsátvány, mely az erdélyi bírósági hatóságok viszontszer­­vezését és az igazságszolgáltatásnak a belhoni törvényhatóságokra átruházását tárgyazza, a m. a bizottmány intézkedései által már mege­lőztetvén, egyszerűen közöltetni határoztatott a fiók-bizottmánynyal, mely a megyei t.székek mikénti működése iránti terv készítésére kül­detett ki. Végül olvastatott a „Kolozsmegyei és kolozsvári honvédsegélyező egy-­­ e­t­ elnöke, Benő István által közölt egyleti szabályzat, mely általános tetszéssel és élénk rokonszenv nyilatkozatokkal fogadtatván az egész megye terü­letén közzététetni és minden hazafi fölhivatni határoztatott arra, hogy ezen hazafiai mint humanisticus szempontból egyiránt nemes czélt, tehetsége szerint pártolja. Szamosújvári görög­ egyesült püspök levele Belsőszolnokmegye főispán­jához. — Méltóságos főispán ur 1­0 cs. kir. Ap. Felsége kegyelméből mirgod a főispánt oly dí­szes és terhes hivatal viselésével megtiszteltet­vén, mirgodnak örömömet kifejezni szerencsés vagyok. Teljes tisztelettel kérem tehát mirgodat, hogy ezen szives érzelmimet, valamint egyházme­gyémnek ezen tekintetes nemes vármegyében létez­ő papsága és népe szerencsekivánatait ke­gyesen fogadni és a román nép társadalmi sok­féle szükségletei kiegyenlítését eszközölni mél­tóztassék. A ki is mirgodnak, a szent czélnak a felség örömére és a haza javára elérése végett meny­­nyei és földi áldások bőségét óhajtom. Egyébiránt teljes megkülönböztetett tisz­telettel vagyok Szamosujvár, apr. 3 án, 1861. mirgodnak alázatos szolgája Alexi János m. p. szamosujvári g.-kath. püspök. A fönnirt főispán ő mirga válasza 1861. apr. 28-ról. Főtisztelendő mirgodnak Belsőszolnok­megye főispánjává kineveztetésemet szerencsél­tető igen becses iratát annyival őszintébb kö­szönettel vettem, a­mennyivel tisztábban győz meg engemet arról, hogy hivatalom terhes ol­dalait mirgod is méltányolni kegyeskedik. Hivatalomnak kétségtelenül sokféle nehézsé­gekkel terhesített pályáján, a kormányom alá bízott megyének bizalma és egy közczélra, az al­kotmányos élet megszilárdítására törekvő kész­sége támogathat és segíthet legbiztosabban; valamint az ily készség megtagadása gördíthet legsajnosabb akadályokat a részemről legtisz­­táb szándékkal elvállalt kötelesség és fela­dat teljesítketésének útjába. Ezen megye közönségének egy számos és mint polgári elem jelentékeny súlyra hivatott osztályát teszi azon nemzet, mely­ek főtiszte­­lendő mirgod főpásztora, a vallás lelki befolyá­sánál fogva vezetője, atyja; azon tisztelt nem­zet, mely az alkotmány minden jogainak élve­zetére nemcsak följogosított, de feilhivatott. Én elengedhetetlen kötelességemnek tartom, a ro­mán nemzet jogait, a már alkotmányunk elvévé szentesítetteket, ép azon indokból tisztelni s megszilárdításokra hatni, a mikből elvem, ho­nom érdekei s törvényei iránt maradni hűnek. És ha azon hathatós befolyás, melyet a hit és vallás ereje, egy — a fölkentjei k­i­it mély buzgalommal ragaszkodó — népre gyakorolni szokott, a közös hon való érdekeinek megis­mertetésére, a szentesített törvények iránti hűt­ség és engedelmesség hitének is terjesztésére sikerteljesen hatand , akkor azon kegyes üdvöz­let, melylyel főtisztelendő méltóságod hivatalos fölléptemet szerencséltetni méltóztatott, pályá­mon egy áldássá váland, melyért örökös hála érzettel leszek lekötelezett. Megkülönböztetett tisztelettel maradok fő­tisztelendő méltóságodnak alázatos szolgája Veér Farkas, főispán s. k. Megyei élet. Sz. Udvarhely, apr. 26. Tegnap és ma tar­tatott aj szék ősgyű­lése. A fölséghez, a magyar országgyűléshez és gr.­Mikó ő­rmagához föliratok, határoztattak. A pesti országgyűlésre követekül id. gróf Bethlen János és Horváth János közfel­kiáltással megválasztattak és elküldettek. A bi­zottmány megválasztatott. Száma szinte 1000. Benne van Kossuth, Klapka sat. A gyűlés ideig­lenes jegyzője a, jeles tollú b. Orbán Balázs. Kö­zelebbről terjedelmesebben. Közlendem a felira­tok szövegét is. Jászberény. A Jászkun kerületek által 1861-ik évi april 16-án tartott közgyűlés alkal­mával a szabadság véráldozatául esett, vagy börtönöztetett egyének neveinek törvénykönyv­e Esztergom városának 1861. évi april 29-dikén tartatott közgyűlése jegyzőkönyvének kivonata. A magyar kir. helytartótanácsnak folyó ápril 24-kén 19,193. sz. a. kelt intézvényére vonatko­zólag , melyben arról értesit, hogy az adó kive­tése és behajtása körüli eljárás a cs. kir. kerü­leti pénzügyi igazgatóságokra ruháztatván át, kik a legfelsőbb helyről kiadott szabályzó uta­sítás értelmében önállóan és szükség esetében katonai hatalom közbejövetele mellett is esz­­közlendik, mely felsőbbi rendeletet e városi adófizetőkkel tudatui meghagyja. Ezen önkényen alapult rendelet által remé­nyünk, mely és törvényes alkotmányunk sza­badság csillagát közel­jövőben följöttnek hitte, újólag meghiúsulván, azon fájdalmas meggyő­ződésre készteti kebelünket, hogy milliók átka kisérte kéz, mi a gyászos 11 évek alatt hazánkra oly sok részt hozott, még működni meg nem szűnt, hogy még maiglan a kormányzat magasb rétegeiben a Bach-rendszer hívei túlsúlyt képez­nek , kik a trón és nemzet közti szívélyes biza­lom létesülését akadályozni nem iszonyodnak, mert különben alig képzelhető, hogy oly időben, midőn a cs. kir. Apostoli Felsége legmagasabb akarata folytán az országgyűlés egybehivatva, a megrendült kölcsönös jogok és bizalom visz­­szaállitásán működik, akkor a nemzet kedélyét mélyen fölizgatni, s az 179%-diki 19, valamint az 1825/7-diki 4-dik törv.czikkben gyökeredző kétségtelen és törvényes egyik legkiválóbb jo­gán katonai erőhatalom mellett is szánt szándé­kos sérelmet elkövetni akarni nemcsak a törté­nelem páratlan esete, de egyszersmind az együtt illő országgyűlés és ez által az összes nemzet kicsinylő megvetése. Történjék azonban bármi, az isteni gondvise­lés,­ és törvényes jogainkhoz tántoríthatlan bű­ségünknél fogva elhatároztuk, hogy hatósági területünkön más hatóságnak, annál kevésbé al­kotmány­ellenesnek működését jogosnak elis­merni, vagy a nem törvényes adónak behajtása köréhez tartozó bármely intézkedésekbe ható­sági hozzá­járulásunkat adni soha nem fogjuk. Igen méltányolni tudjuk, s nem hisszük, hogy találkoznék szép hazánkban csak egy is, ki az adózás szükségét be nem ismerné, ki a haza és trón dicsőségéért filléreit szívesen megosztani vonakodnék, de valamint a nemzet ezen magasb és a történelem számtalan lapjain fellelhető ál­dozat s áldozói készségét soha meg nem vonta, úgy másrészt a semmit rólunk nélkülünk elvről, e törvényes jogáról semmi nemű viszontagságok közt megfelejtkezni nem tudván, ahhoz féltéke­nyen lelke egész mélyéből ragaszkodott, eszkö­zöltessék tehát — országgyűlésileg az adónak meghatározása, rendeltessék el annak alkotmá­nyos utáni beszedése, jóllehet 11 évek alatt az elszegényedés örvényéhez közel hajtottunk, de az utolsó filléreinket is a haza és trón szük­ségleteire egész készséggel szívesen összegyűjt­jük és azt illető helyre eljuttatjuk. Támaszkodván a cs. kir. Apostoli Felségének dicső nagy atyja 1-s. Ferenczkoronás királyunk­­nak 1825. évben tartatott országgyűlésen adott fejedelmi magasztos ígéretére, mely sz­rint az országgyülésen kivül elrendelt és beszedett ön­­kényü adók iránt atyai szív fájdalmát nyilvánít­ván, nemzet­i jogának sérthetlen törvénye­ségét mind maga megtartani, mind a adói által meg­tartatni legkegyelmesebben biztosította; — mi­nél fogva a czélba vett törvénytelen adó­s tör­vénytelen behajtása ellen ünnepélyes óvásán­­a haza színe előtt kijelentjük, és nyilvánítjuk, hogy Esztergom városa a netalán alkalmazandó katonai erőszaknak ellentállni nem fog ugyan, mert jogát nem a szuronyok hatalma, hanem a törvényekre fektetvén, de a bekövetkezhető ese­mények iránt Isten és a Haza előtt azokra há­­romland a felelősség, kik a még le sem csende­sült kedélyeket törvénytelen erőszakos eljárások által fölizgatni fogják. Mely óvásunkat egész terjedelmében jegyző­könyvünkbe bevezetni, és az összes törvényha­tóságokkal közleni elrendeltük. Jegyzett: Gyurkóczy Ferencz főjegyző. K­a­s­s­a, april 26. Hosszú gyászmenet vonult tegnap végig Kassa utczáin. Városunk és vidé­künknek egyik legtiszteltebb hölgyét kisérte ki a város és Abaujmegye közönségének általános részvéte, végnyughelyére. Méltóságos Péchy Ze­nárdé grófnő, szül­­enyiczkei és széplaki Mesko bárónő, csillagkeresztes hölgy, magos péchujfa­­lusi gróf Péchy Manó C3. kir. kamarás, nemes Abaujmegye főispánjának hitvesét s a kassai jótékony nőegylet elnökét (36 éves korában) tetszett a gondviselés szent akaratának, hosszú sorvadásnak kínjai után, jobb létre szólítani. Egy kedves angyallal szegényebb a föld, de gazdagabb lett vele az ég. Az érdemnek szent joga az, hogy emlékét a hálaérzet megtisztelje; és ha a fényleni nem akaró s csendben — mi­ként az elrejtett illatos ibolya — ezerekre ki­ható áldást terjesztő szelíd erénynek, jelen, a­nyagiasságba sülyedett korszakban is tulajdo­níthatni még becset és értéket, úgy ki sem mél­tóbb az elismerő részvét fájdalom könnyére, mint épen ezen nemes lelkű hölgy, kinek tegnap megadók az utolsó tiszteletet, s ki a legfensé­gesebb női erények valódi példányképe vala. Mint főrangú delnő, mindenki iránt leereszkedő lévén, jósága és szelídségével mindenkit elbá­jolt. Ki csak egyszer élvezhette társaságát s csudálhatta magas műveltséggel ragyogott szel­lemét, az nem fogja őt feledni soha. Könyörtel­jes szive határt nem ismert ha­jót tenni s má­soknál az élet nyomorát enyhíteni kellett. Gaz­dag vagyonából többet áldozott a szegények és szenvedők könnyeinek fölszáritására, mintsem önszükségei s magas helyzete követelményeinek kielégítésére. Jótéteményeit maga s megbízottjai által rejtekben terjesztvén, nemes lelke még az általa gazdagon segített szükölködök hálanyil­­vánitásai elöl menekülni óhajtott, s Isten tudja csak, mennyi vérző sebet meggyógyított, hány ínségben szenvedőt kiengesztelt az élettel! Mint jótékony angyal a gondviselésnek segéd­esz­köze vala, s egész életében arra törekedett, hogy a szegénység és vagyon közti feneketlen Ur fölött mentő hidat alkosson. Hazáját hőn szerette és mi több okosan, ezért végletektől irtózott a hon fölvirágozását látni óhajtó nemes lelke. Közczélokra szívesen áldozott, mint ezt számos általa tett alapítvány bizonyítja, azon­ban ily czélok közül szívesebben azokat válasz­totta, melyek a szenvedés enyhítésére valának irányozva. Kassa és környéke szegényei anyjo­­kat siratják elhunytán. Maradandó emléket al­kotott magának azok szivében. A nemes grófi családnak vesztesége kipótolhatatlan. Az Isten szent keze, mely olykor nagy és mély sebeket üt legkev­­esebb gyermekei szivén s uj könyfor­­rásokat nyit a léleknek, de csak azért, hogy az, miként a gyémánt a harmatcseppjeinek beha­tása alatt, annál szebb ragyogványban tündö­köljön — az öntsön balzsamot a kesergők vérző sebére s a keresztény megnyugvás malasztjá­­val gyógyítsa meg fájdalmukat. Az általánosan nyilvánult részvét érzet­’, mely a családjára és az emberiségre korán elhunytnak egyetlen gyer­mekében, a serdülni induló grófkisasszonyban már most is gyanítja jobb létre költözött ked­ves anyja erényeit, ezen részvét enyhítse a veszteség fölötti fájdalom nagyságát. Égi béke lengjen a boldogodnak hamvai fölött és adjon a hazának hozzá hasonló sok anyát és hon­leányt. Különfélék. Pest, máj. 4. — Nagy-Becskerekről Írják a „M. S“­­nak, hogy ép a megyei alkotmányos gyűlésre hatá­rozott napon, ápril 28-án, Temesvárról két század csajkás kerületi katonaság jelent meg, hogy az 1860-ik évről hátralevő és a folyó 1861-iki félévi cs. kir. mindennemű adót erőhatalommal beszedje. A nevezett katonaság két napi időzése után, midőn napközben többször a megyeház előtt fegyverbe állt, ma egyes szállásainak odahagyásával 8—10 s 13 emberével a miveltebb s előkelőbb lakosság házaiba szállásolta be magát, parancsnokló tiszt­jétől oly meghagyást nyervén, hogy az esetben, ha az illető lak­ója bármiféle észrevételt tenne, fegyvereiket használják. A nem törvényes után ki­vetett adónak ily módoni behajtása ellen, melyre nézve még a helytartótanácstól is érkezett ez al­kalommal egy hasontartalmú intézmény, Torontál­­megye alispánja nem késett, valamint a főkanczel­­lárt rögtöni orvoslás végett táviratilag felkérni, úgy a tárnoknak két ízben is­­távsürgönyöztetni azon eljárást, mely szerint a különben is mindené­ből kivetkőztetek lakosság, az adóbehajtáson felül még ily zaklatásoknak is kitétetik, s nem mulasztá el egyszersmind a megye az országgyűlés képvise­lőházához kérvénnyel járulni, hogy emeltessék ki hazá­nk már valahára azon kétes helyzetből, mely­be a vészteljes 12 év után újra belesodortatni látszik. „Midőn épen levelem zársorait irom (máj. 1-én) értesitnek, hogy a vá­rsi tanács ma az itt tanyázó mintegy 20—24 zsandár által meglepetvén, a jegy­ző- és adókönyvek általuk a fegyver alatt álló csaj­kások födezete alatt erőhatalommal elvétettek s a császári királyi pénzügyigazgatóságnak átadattak. A város népe példátlan türelemmel nézi mindazt, mi vele történik, és mégis e pillanatban mintegy négy század katonaság vonul be ismét.“ — A „Kr. Ztg.“ szerint a fehérmegyei gyűlésre a segesvári közönség is meg van hiva, s meg is fog jelenni, minthogy a fehérmegyei gyűlésen azon nagy fontosságú indítvány kerül szőnyegre, hogy a pesti országgyűlésre képviselőket válasszanak, s hogy azokat el is küldjék.­­ Egy kis curiosum gyanánt a német czivilizá­­torok idejéből jó lesz megjegyezni azt a bölcs Sa­­lamon-féle igazságszolgáltatást is, hogy a halasi cs. k. kapitányság több juhászt tiltott főtartásért 25 botra ítélt, s midőn közülök egy a 21-ik ütés­nél elájult, a hátralevő négy botilletéket tehát 4 társa közt osztotta ki a bölcs bíró ! — Az „A. A. Ztg“-nak írják az olasz határszél­ről : Olasz lapok megint sokat beszélnek ausztriai tisztek átszökéséről, s annyi mindenesetre áll, hogy a magyar emigratio egyes honfitársukra tudott vonzerőt gyakorolni. Azon három lovagias alak azonban, mely minap fényes ausztriai huszártiszt egyenruhában Brescia és Milano utczáin le s föl kevélykedett, s az ottani lakosság által megbá­mulva ünnepeltetett, azon mauvais sujet-ek keve­rék fajához tartozott, mely magáén kivül egy nem­zetet sem akar elismerni. Ausztriai altisztek vol­tak, köztük egy német­ tirol is, kik szökésük előtt nem egészen igaz után huszártiszti egyenruhát sze­reztek maguknak, hogy a könnyen rászedhető szár­­doknál fényes fogadtatást nyerjenek. — Hanthó Lajos előfizetést hirdet „Évtan“ czí­­mű történelmi műve, mely a legrégibb események­től fogva egész 1860-ig fog kiterjedni. Alapul Bo­­mignak munkáját választotta. Az egész mű 5 fü­zetben fog, még pedig az első július elején, megje­lenni. Előfizetési ára 5 frt, vagy füzetenként 1 írt, mely előfizetési dijakat június 16-ig Kilián Gy.'­­gy m. akad. könyvárushoz kéri beküldetni.­­ Az első m. általános biztosító-társulat május 2-án tartott közgyűlésében tett kimutatás szerint a társulat bevett 4,125,580 frt 23 krt., kiadott 2,140,852 frt 76 krt. Egyleti vagyon összesen 5,004,627 frt és 28 kr. A részvényesek egy rész­vény után 47 frt osztalékot kaptak, s igy 23 száz­­lék­t. — Matzek István gr. Széchenyi István azobrí­ra 10 ftot tett le szerkesztőségünknél. — Azon ház és kertet, melyben Shakespeare utolsó napjait töltötte, 1800 font sterlingért akarja eladni tulajdonosa. A telek ugyan nem ér többet mint 1500 sterlinget, de 300 at csak megér a reminiscentia. — Wrabely Szerafina, zongor­a­művésznő, ki többszöri fellépése után dicséretesen ismeretes, a jövő szombaton, május 11-én az „Európa“ szálloda termében hangversenyt adand. — Grunowszky Márton, Kubinyi Zsigmond fő­hadnagyok, Tóth Lajos hadnagy a 62-ik számú gyalog ezredben, kik 6-ik áprilban ezredjöktől a rivai állomásról megszöktek, most a felettök ítélő katonai törvényszéktől felhivatnak, hogy július 19- kéig jelentsék magokat, minthogy különben a fenn­álló törvények értelmében fog ellenök eljárni. — Sehuselka számára Kremseckből a parasztok tiszteletök jeléül egy hordó régi gyümölcsbort kül­döttek egy nyájas levél kíséretében. — Hallomás szerint az ausztriai császár Bruck özvegyének 3000 frt évenkénti kegyelempénzt en­gedményezett. — A l’oebuck-Lever-féle gőzhajózási vállalat a Triester Ztt. szerint alig ha létre jő, minthogy az angolok követeléseikből egy pennyt sem akarnak engedni, mig a kormány 7 perczent helyett csak 6'/a-et akar biztositani. — Bécsi gabona­börze táv. jel. máj. 4. Búza marosi Mosonyban : 83'/a fontos 6 frt 25 kr; bánsági Mosonyban 83'/3 fontos 6 frt 10 kr; bánsági Győrben 84 fontos 6 frt 5—15 kr ; tiszai Győrben 81—82 fontos 5 frt 70 kr ; fehérvári 84 ya fontos Győrben 6 frt 20 kr. Elkelt összesen búza 30,000 mérő. — Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: máj. 4-ről 5% metalliques 66.30 ; nem­zeti kölcsön 78. — ; bankrészvény 737.—; hitel­intézetiek 169.80; londoni váltó 145.75; arany 6 frt 92 kr. Nyilatkozat. A Debreczenben megjelent „Tárogató“ ki­adójával Klapka-indulóinak közlését illetőleg, tel­jesen rendbe jővén, kijelentem, hogy azon válla­latnak eddigelé sajtó alól kikerült példányai áruitatása ellen többé semmi kifogá­som nincsen. Pest, május 4. 1861. Thaly Kálmán: NEMZETI SZÍNHÁZ. Máj. 5-ére van kitűzve : „Kákán csomó“ figj. 1 felv. „Férj az ajtó előtt“ Operette 1 felv. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, april 30. A „Ti­mes“ az amerikai ügyek állásáról írván, úgy lát­­ja, hogy Észak pénz és hadereje túlnyomóságá­­nak daczára is sok bajnak nézhet elébe, míg a déli fölkelést elnyomhatja, s azért hozzáteszi: „Valóban — úgymond — mi tökéletesen egyet­­értvén Wodehouse lord nyilatkozatával, melyet Malmesbury kérdésére adott, hogy t. i. Angelhonra nézve nem lenne tanácsos az ameri­kai dolgokba avatkozni; mindamellett­ méltányo­­san reméljük, miszerint a washingtoni kormány a déli fölkelés elnyomására fordítható s fordítandó puszta erőhatalomnak elégtelensé­gét elég jó­kor belátandja még arra nézve, hogy hazáját a véres háborútól megkímélje. K m e­­­y a magyar tábornok, Londonban van, s tegnap a tüzérségi hadtest vendége volt Woolwich­ban, hol neki a hadügyminiszter különös felhatalmazása következtében az otta­ni nagyszerű fegyverbe (Arsenal), s egyéb hadi telepzetek (établissements) megmutatattak. A legújabb parlamenti kimutatás szerint Angolország állandó adósságainak összege 785,961,998 font, s az évenkint fizetendő adósság kamat összege 23,579,340 font. Az akadémiai képkiállítás a legközelebb

Next