Pesti Napló, 1862. november (13. évfolyam, 3818-3842. szám)
1862-11-01 / 3818. szám
szint tanítani megszűnt, hatvéig engedélylyel csak egy új magántanoda keletkezett. E tudósítással mi is helyreigazítjuk a lapunk tegnapelőtt számában foglalt közleményt. * Némely könyvkiadó urak azon szokást vettek fel, hogy a „Pesti Napló“ szerkesztőségéhez beküldik kiadványaikat, látszólag megemlítés végett; később azonban megküldik ugyanezen könyvekért a szerkesztőhez árjegyzékeiket is. Már egy ízben felszólaltunk ez eljárást illetőleg, ezennel újra , s utoljára kijelentjük, hogy lapunk szerkesztőjének meglévén a maga könyvárusa, akitől könyveket vásárol , ily czélbóli megtekintés végett másoktól nem fogad el könyveket, azon könyvekért pedig, melyek a kiadók érdekében megemlítés végett küldetnek a szerkesztőséghez, a dolog természeténél fogva semmiféle árjegyzéket kifizetni nem fog. * A nyíregyházi illetőségű Trsztyenszky-család vezetéknevét legfelsőbb engedély folytán „Nádasi“-ra változtatta. * Ifj. ” éső E n se Sándor a „Vasárnapi Újságában közelebbről érdekes czikksorozatot közölt Árpád sírjáról, most ez külön lenyomatban is , fametszetű képekkel mustrálva megjelent és 30 krért kapható. — Ugyancsak RéBó-Ensel Sándortól sajtó alatt van, s még ez év folytán megjelenend a „Helynevek magyarázójáénak NI ik füzete, a B. betűvel kezdődő helynevekkel. *A Szuezcsatorna körüli munkálatok élénken folynak s a ősz újabb lendületet nyernek az által, hogy a munkások száma az eddigi 23,000 ről 40,000 re emeltetik. A legtöbb nehézség már le van küzdve, az akadályok nagyobbrészt elhárítva. Az El Guir nevű dombsor, melyből 3,900,000 kilométernyi tért kell átvágni, már nemsokára tejesen át lesz metszve, amennyiben csak 400,000 kilométer van még hátra Reményük, hogy a középtenger még e hóban össze fog kapcsoltatni a Tim- lak tóval. *A budai népszinház részére Széchenyi Ödön grófhoz, mint bizottmányi elnökhöz, következő adományok küldettek : Kecskemétről, Handtl Károly úr gyűjtő ivén : Handtl Károly 2 ft. Poleszni Imre 1 ft. Ferenczy József 1 ft. Kiingert Vilmos 1 ft. Tasi László 1 ft. Horváth György 1 ft. Szeles Kálmán 1 ft. Kobibilik Mihály 1 ft. Sziládi Károly 1 ft. Milhoffer Frigyes 1 ft. Babiczky Imre 1 ft. Horváth János 1 ft. Demény János 1 ft. Horváth József 1 ft. Varga József 1 ft. Suhajda Sándor 1 ft. Szél Ferencz 1 ft. Darányi Mihály 1 ft 20 kr. Junfeld Ferencz 1 ft. Kisebb adományok fejében 9 ft 80 kr. — Miskolczról , Lichtenstein és Fűrész urak gyűjtő ivén: Beller József miskolcz - mindszenti plébános 5 forint. Liptó Szent Miklósról, Goldstein és fia urak gyűjtő ivén : Lehoczky Károly első alispán 5 forint. Lehoczky János főszolgabíró 2 forint. Szmercsányi János törvényszéki ülnök 2 forint. Wolf Ágoston kiadó 1 forint. Büttner József 1 ft. Dr. Podhorányi Gyula 1 ft. Goldstein Manó 1 ft. Liptó Szent Miklósról, Povolny László ur gyűjtő ivén : Povolny László 1 ft. Palugyay N. 1 ft. N. N. 10 kr. Gyuláról, Ferenczy Alajos ur gyűjtő ivén : Huszka József 2 ft. Takácsi János 1 ft. Huszka Imre 1 ft. Sipos Ferencz 1 ft. Dobay János 1 ft. Ferenczy Alajos 5 ft. Schmidt Flórián 2 ft. Simay Ede 2 ft. Lukács Károly 1 ft. idősb Mogyoróssy János 2 ft. Mogyorósy Asbóth Hermina Battonyáról 1 ft. Mogyoróssy Stefanie 1 ft. Mogyoróssy Anna 1 ft Mogyoróssy Paulina 1 ft. Mogyoróssy Elek 1 ft. Örley Károly 1 ft. Czigler István 1 ft. Uferbach Józsefi 1 ft. Pann Antalné 2 ft. Nagy Mari 1 ft. Tormásy Lajos 2 ft. Kis Antal 1 ft. Galgóczy Gábor 1 ft. Galgóczyné kt Depé Adolf 1 ft. Elszántné 1 ft. Endrefy Károly 2 ft. Gujon Ferenca 1 ft. Berkes János 1 ft. Fábry Márton 1 ft. Kis István 3 ft. Hoffman Mihály 2 ft. Terényi Lajos 1 ft. Nikolics Sándor 1 ft. Farkas Zsigmond 1 ft. Tolmácsy Károly 1 ft. Színgelssberg József 1 ft. Kalmár Mihályné 1 ft. Ventilla Helen 1 ft Kohn Ferencz 1 ft. Kottlechner József 1 ft. Marjalaky Károlyné 1 ft. Végh József 1 ft. Kerlay 1 ft. Moldoványi Gyula 1 ft. Nuszbek József 2 ft. Nogan László 1 ft. Kisebb adományok 2 ft. — Telegrtfi tudósítás a bécsi börzéről nov. 30. 5.°/o metaliques 70.75. Nemzeti kölcsön 81.80. Bankrészvény 778. —[Hitelintézet 220.80. Estist 121.75. Londoni váltók 122.50. Arany 5.84. NEMZETI SZÍNHÁZ. Nov. 1-re van kitűzve: Ketten Henrik ur zongoraművész negyedik hangversenye 2 szakaszban. — Ezt megelőzi : „A kis árva.“ Vigjáték 1 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Nov. 1-re van kitűzve: „István király.“ Tragoedia 5 felvonásban. Politikai események. ANGOLORSZÁG. London, oct. 27. Russel lord Schleswig Holsteint illető jegyzékére a „Times“ a következő megjegyzéseket teszi : Mi sohasem titkoltuk a koppenhágai udvar előtt azon véleményünket, hogy Holstein nemzeti előítéleteinek, s Schleswig német lakosságának minden ildomos engedélyt meg kell tenni, amennyire ezzel a dán korona jogai csorbulást nem szenvednek. Ez utóbbi pontra nézve a mi kormányunk soha se tétovázott. Hogyan történhetik most, hogy Russellord annyira eltárkozott e szemponttól, miszerint a dán kormánynak nemcsak a porosz kormány követeléseinek engedést tanácsolja, hanem azt is, hogy a Dániára és Schleswigre szóló közös alkotmányt törölje el ? Jogunk van kérdezni, hogy mi okból történik e nevezetes nézetváltozás ? A német democrata Blind úrnak a dán ügyről szóló újabb röpirata tán csak nem zavarta fel Russelord lélekismeretét, s nem s fátyolozta be eszét? Hihetőbb az, hogy ő öntudatlan ösztönszerűleg azt tette, amit egy valaki, midőn két czivakodó gyermeket úgy akart elhalgattatni, hogy egyiknek sem adott igazat, s mind a támadótól,mind a megtámadottól egyenlő áldozatot követel. Ez a legroszabb s legigaztalanabb békebirói kiegyenlítés, s alkalmazása annál kegyetlenebb, midőn a gyöngébbre jótanácskép tukmáltatatik rá. Mi nem kárhoztathatjuk a dán kormányt, midőn egy ily tanácsot föltétlenül visszautasít. Akármi okból küldték el e sürgönyt, az igaz, hogy az idő és hely nagyon roszul volt hozzá választva. Gothából indíttatott el, s ámbár fel nem tehető, hogy a miniszterelnök ne tudott volna róla, de azért a német befolyás győzelmi jeléül tekintendő. Még emlékszünk rá, hogy ugyan azon miniszternek lelkében Bécsben mulatása hasonló reactiót idézett elő, midőn sokkal fontosabb dolgokról volt szó, s minden német udvaron ez, ki vele Schleswigről egy pár szót váltott, dicsekedhetett, hogy a mi külügyminiszterünket megnyerte.. Az időt se lehete helytelenebbül választani. Épen most hozatott szóba a dán királyi család és a mi királyi családunk között egy oly összeköttetés, melyet az egész angol nép örömmel fogad. Valóban, szükségtelen volt a két nemzet közti rokonszenvet oly durván szögtönösen megszakasztani. Ha kivilágosodnék, hogy Russel lord hebehurgyaságból igaztalanságot követett el egy oly monarchia ellen, mely barátságunkra érdemelt, igen szomorúan lesz kárpótolva, ha annak elleneitől egy faragványt kapna ajándékul, mely „Holstein és Schleswig egységét“ ábrázolná. — A „Herald“ a német hatalmasságoknak Dánia irányábani követeléseit igen éles névvel nevezi, s olyannak mondja, mintha valamely idegen hatalom azt tanácsolná az angol kormánynak, hogy az izlandiaknak adjanak túlnyomó részt az egyesült királyság kormányában! Ha Anglia nem akar késznek nyilatkozni a Rá» monarchia szétrombolásán munkálni, akkor Russefordnak le kell lépni az állomásról, melyre alkalmatlan voltát oly fényesen bebizonyította. Bismark gróf egy szövetségest kapott, kiről nem is álmodott. Az udvari légkör csakugyan kábító a mi államférfiainkra nézve. Az olasz egység körüli fáradalmaiért egy szobrot kapott ajándékba. Most a berlini s frankfurti honfiak is szavazhatnak egyet számára. De mit fognak mondani a dánok, midőn egy oly ország miniszterétől, melylyel maholnap szoros viszonyba lépnek, azt a tanácsot kapják, hogy a németektől fogadjanak el parancsokat. — Napóleon ba a Clarendon Hotelba szállt, és ma, neje társaságában meglátogatta a kiállítást. Az angol kiállítók a kiállítási rendőrfőnököt valami emlékkel akarják megtisztelni, miután működésével rendkívül meg vannak elégedve; mindenesetre figyelmet érdemel, hogy a palotából a kiállítás egész ideje alatt nem veszett el 10 font értékű áru. Tegnap a Hyde parkban volt legalább 60,000 ember, a népszónokok el is kezdtek Rómáról, Garibaldiról szavalni, s már már a verekedés megújulásától lehet tartani, midőn a rendőrség egy ügyes fogással a népet megoszlása. Ugyanis több rendőr felöltözött polgári ruhába, ezeket aztán az egyenruhás rendőrség elfogdosta s különböző irányba elkísérte, a nép,mint ilyenkor szokott, tömegesen ment a rendőr és fogoly után, s így megoszolva, a parkban nem maradt annyi, mennyi egy jó verekedést kezdhetett volna. OLASZORSZÁG. Turinból írják 27-ikén : Mig e sorokat írjuk, foly a tanácskozás Spezziában Olasz-, Franczia- és Angolország legnevezetesebb orvosai között Garibaldi gyógyítása felett. Bertani orvos egy levélben közzé teszi a f. hó 17. 18. és 19-ikén ett vizsgálatait a seben, s azon következtetésre jut, hogy a láb levétele az egyetlen, de veszélyes mód, a beteg megmentésében. Különben a tábornok átalános egészségi állapota kielégítő. Étvágya jó, s különösen szeret arról beszélni, hogy fölgyógyulása után Angliába megy, s onnan Amerikába, hol a rabszolgaság ellen akar küzdeni. Az utazási költségek már le vannak téve az amerikai kormány részéről a genuai consulságnál. Ellenben sokan kevés reménynyel vannak fölgyógyulásához. Ily viszonyok közt az új görög események kevés befolyással voltak a lurini börzére. Mindenki lázas izgatottságban van a következmények miatt, melyeket Garibaldi halála fogna maga után vonni. El lehetünk készülve, hogy e szomorú esetben az egész olasz nemzet a szövetséges franczia ellen támadna, s az eddiginél hatalmasabban kiáltaná ki e jelszót : „Róma vagy halál.“ A baljóslatú csendet, mely most az olasz félszigeten uralkodik, még nevelte a görög dynastia bukása. Itt úgy beszélnek róla, mint valami előrelátott esetről, egész Európára nézve oly nagy következményű lesz, mint az 1847-ks déli Európában kezdődött mozgalom. NÉMETORSZÁG, Frankfurt, oct. 28. Ma délelőtt volt a nagynémetek első nyíl város ülése. A tágas terem minden zugában megtelt, a páholyokat a diplomaták, a karzatokat a hallgatóság foglalta el. Mintegy 20—30 hírlapi tudósító volt jelen. Beroui senator nyitotta meg az ülést, felolvasva a bizalmas előleges tanácskozmányban készült házszabályokat, melyeket közfelkiáltással el is fogadtak. Elnöknek dr. Weis-t ajánlotta, a müncheni kamara másodelnökét, mint oly ország fiát, mely különösen alkalmas a kiegyenlítés eszközlésére. Általános bravúzások közt foglalta el Weis az elnöki széket, s alelnökökül vitte fel törvényszéki tanácsost Hannoverából és Warnbüher bárót Stuttgartból ajánlotta. Brinz tanár úr egyike lett a jegyieknek. Alakulás után a következő, 65 tagtól szól irt indítvány olvastatott fel: 1) A német szövetség (Bund) alkotmányának reformja sürgető, elutasíthatatlan szükség, hogy mind hatalmi állása kifelé, mind szabadsága, jólléte, benn annál biztosabban előmosdíttassék. 2) Ezen reformoknak nem szabad akadályozni az egyes államoknak a szövetségben maradhatását. 3) A refom feladata, erős végrehajtó hatalmat és nemzeti képviseletet teremteni. 4) Egyetlen lehetséges formája a végrehajtó hatalomnak az őszpontosított collegiális végrehajtó hatalom, helyes szavazati aránynyal ellátva. 5) A nemzeti képviseletre első lépés a delegáltak gyűlését elismerni , feltéve, hogy a kormányok sietni fognak annak a gyűlésnek a Bundnál koronként megújuló képviseletre jogosultságot engedni. 6) Ezen intézmény erkölcsi tekintélye emelésére a tagoknak nagyobb számbani részvéte szükséges. Az egyes államok törvényhozásaira kell bízni a választás módját, azonban a választhatásnak nem kell az országgyűlési tagokra szorítkozni. 7) A reform csak a Bund alkotmánya alapján, s csak kölcsönös egyetértés után létesülhet. 8) Ámbár a Bund-törvényszék, melynek függetlenségét biztosítani kellene, hasznos intézménynek tartatik, mind a mellett a nyolc a kormány legújabb javaslata nem tartatik czélszerűnek. Lerchenfeld ajánlotta a javaslatot. A posta elindulásáig rajta kívül a javaslat mellett és ellen nyilatkoztak . Gagern nagy tetszésnyilatkozatok közt ellene volt. Mohis porosz elsőség — delegáttak gyűlése — szövetségi törvényszék ellen nyilatkozott. Wydenbrugh a közvetlen választások ellen, Cornberg a delegáltak gyűlése ellen, Bayrhammer a javaslat ellen nyilatkozott , s parlamentet indítványoz felső és alsó házzal. A tegnapi bizalmas tanácskozmányban Mohi a kereskedelmi szerződésre vonatkozó következő indítványt jelentette be : A gyűlés Németország vám- és kereskedelmi viszonyait illetőleg nézeteit ezekben mondja ki : 1) A kereskedelmi szerződés visszautasítását helyesli és azon meggyőződésben van 2) hogy Austriai és a vámszövetség jogához, Ausztriának a vámszövetségbe fölvételét illetőleg, ragaszkodni kell, 3) hogy a vámszövetségi tarifa revisiója, valamint a vámszövetség megújítása csak Ausztriávali értekeződés után tehető, és 4) hogy ebben a német munka védelmét szem elől téveszteni nem szabad. Távirati Jelentések. — Trieszt, cet. 30. A „Triester Zig“ Otto király egyik kísérője tollából a görög események vázlatát közli. A király Athénét 13-kán hagyta el, Hydrát, Spezziát és Adrost Morca keleti partjain, Gythiont pedig a keleti Maina felső csúcsán meglátogatta. 16-kán útját a szárazon folytatta Sparta felé, ahol két napot időzött ; 19-ken a Taygetus-hegyen át Kalamatába utazott. A következő napon Mauromichaliszákkal és csapatokkal egy görög gőzös érkezett oda, s hírét hozta az akarmaniai tartományban fekvő Veniczában kitört katonai lázadásnak; a király épen másnap Akarmaniába lett volna utaztandó. A veniczai, alig 100 főre menő helyőrség Griges őrvezető vezérlete alatt feltámadt, megkötözte tisztjeit, lefoglalta a pénztárakat, s mindenféle kegyetlenségeket követett el. Az athenei, patrasi és miesolunghi tudósítások szintén leverők voltak. Másnap Athénéből egy másik gőzös érkezett Hadsikos cultusminiszterrel. Ez utóbbinak közlései következtében a király 22-kén odahagyta Kalamatát,meglátogata még a Liment mainotiai kikötőt, s viszatért a Piraeus felé 23-kán reggel a phalaraeusi magaslat alá egybárka érkezett a franczia követtel, ki azon értesítést hozta, hogy a forradalom Athénében a múlt éjjel kitört, a királyt letették, s ideiglenes kormányt állítottak fel. A királyi palotába, benyomult a nép és katonaság, mindent összetörtek és kiraboltak,s lakóit kiűzték .A tróntermet lepecsételték az állam pecsétjével ; a palota kertjét elpusztítók, több embert megöltek . Piraeusban a városparancsnokot a katonák meggyilkolták. Még ugyanaznap minden követ a hajó fedélzetére ment s előadók a királynak, hogy bármely ellenállási kisérlet haszontalan volna, miután az egész hadsereg belekeveredett a forradalomba. Este a követek az egy bajor követ kivételével visszatértek Athenébe. Egy angol és egy franczia gőzös a király védelmére az „Amalia“ corvette közelébe vonult. Éjjel menekvő családok érkeztek Athénéből, s a franczia gőzösre szállíttattak. Következő reggel a király odahigyttt, a co»v®He-*, ő a „Scylla“ nevű angol gőzösre szállott, kíséretének megengedvén az Athénébe visszatérést. Csak egy tiszt tért oda vissza. Erre Piraeust odahagyták, s Salamis előtt vetettek horgonyt. Az „Amalia“ corvette rögtön a király kiszállása után felvonta a forradalmi lobogót. Egy királyi kiáltvány — mely a követek közbenjárása utján Athenébe vitetett — emlékezteti a népet a király fáradozásaira és jótéteményeire, a királyéira, aki szülőföldére visszatér. Lemondásról semmi említés. Az ideiglenes kormány kiáltványa hivatkozik a forradalmi mozgalmak általánosságára; az ideiglenes kormány feladatái a kiáltvány az alkotmányos monarchia fenntartását, továbbá a védhatalmak irányábani kötelességek teljesítését, a külfölddeli barátságos viszony fenntartását, s a nemzeti gyűlés egybehivását jelöli ki. — A velenczei görög menekülVasutak. A Tiszavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—Miskolcz—Kassa. Vasut menetek a délkeleti vaspályán. Czegléd. ind. 9 óra 27 percz reggel. Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. Bécsből. Elindulás 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.Ladány. Ind. 1 óra 26 perez délután. Érsekújvár. Elindulás 1 ó. 20 p. d. u. 1 ó. 48 p. éjj. Debreczen. Ind. 3 óra délután. „ Pest Érkezés 4 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Tokaj. Ind. 5 óra 25 perez délután. Czegléd. Elindulás 8 óra 9 p. d. n. 9 óra 7 p. regg. Miskolcz. Ind. 7 óra 19 percz este. 5 2 óra 7 Pid7 f 1 Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd. Temesvár' 4 óra 46 perc, reggel 7 ó. 1 p. Kassa. ^ 5 óra 26 percz reggel. ’ Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. éjjel. 10 óra 4 p. reg Tokaj1'ind “9 0^35 mm KSS,’,1‘.Mi4b EAS w*“.CiSiAii». • : eSä" t1 a* s”took ^4 1,a 44 p"“ Mu“"( Bécs. Megérkezés 6 óra 33 p. este. 6 óra reggel. Pflsppk-Ladány—Nagyvárad. A déli vaspályán. P.-Ladány. Erk. 12 óra 54 perez délben . sz.„i.a. Nagyvárad. fod. 11 óra 12 perez délelőtt. ) Buda. Elindulás 6 óra 30 p. reggel 5 óra 16 p. este. CzeglédL 41 Perez délután. Sz.-Fehérvár. Ind. 8 óra 43 p. reg. érk. 7 ó 20 p. este. Czegléd—Arad. Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. érk. 3 ó. d. u. Czegléd. Ind. 9 óra 42 perez délelőtt Székes-Fehérvár—Bécs. Szolnok. Ind. 10 óra 40 perez délelőtt 1 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 15 perez reggel Csaba. Ind. 1 óra 22 perez délután. 1 Uj-Szőny. Elindulás 1 óra 30 perez délután. Arad. Érk. 3 óra 3 perez délután. Bécs. Érkezés 7 óra este. Szolnok. Ind. 5 óra 9 perez délután. Bécsi börze oct. 30. Adott Tar- Adott Tar-Államadósság. ‘JíLf1 Sorsjegyek, át tett Ar 5°/o osztrák érték .... 65 20 65 40 Hitelintézeti 100 frt . 129 70 ISO — 6% Metalliqnes...................... 70 80 70 80 Gőzhajózási 100 „ 92 50 93 — 4V.V. n ...................... 61 76 62 25 Eszterházy hercseg 40 „ . 97 50 98 50 6% nemzeti kölcsön. ... 81 70 81 80 Salm „ tó , . 86 75 87 25 1839-ki sorsjegyek (ötödrész) . 181 — 132 — Pilffy „ 40 „ . 35 50 861864-ki „ .... 89 — 89 50 Clary „ 40 „ 35 — 35 60 1860-ki „ .... 90 — SO 30 St. Genois gróf 40 . . 36 EO 36 •— Földtehermentesitések. Budai 40 „ . 36 — 36 50 Magyar................................. 51 50 72 25 Windisehgrätz here*. 20 „ . 21 75 22 26 Bánsági................................. 69 — 70 — Waldstein gróf 20 . . 21 — 21 50 Erdélyi................................. 68 75 69 26 Keglevich gróf 10 . . 15 10 15 35 Elsőbbségi kötvények. 5°/o Lloyd................................. 91-92 Váltok (devisek) 5% Dunagőzhajózási . 92 — 93 — három hónapra. Bank záloglevelei 12 hónapra . 99 50 100 Amsterdam (100 holdárt) . .--------------Részvények. Augsburg (1OOdeln. . . . 103 80 103 40 Hitelintézeti............................ 220 70 220 90 Frankfurt (100 „ „ ) . . 103 80 103 50 Nemzeti bank......................... 776 - 778 — Hamburg (100 M. B.) . . 91 50 91 70 Escompte bank......................... 822 — 624 — London ( 10 L. 81) . . 122 20 122 30 Lloyd....................................... 224 - £26 - pária (100 frank ) . . 48 30 48 40 Dunagőzhajózás......................413 — 415 — Pesti lánczhíd...................... 395 - 398 Pénznemek. Éjszaki vaspálya .... 1852 1854 Korona................................. 16 90 17 — Államvaspálya......................... 241 — 242 — Császári arany........... 5 82 5 84 Déli vaspálya......................... 272 50 273 — Napoleonsd’or ..... 9 75 9 77 Nyugati vaspálya .... 153 50 153 75 Orosz imperialok .... 10 05 10 10 Tiszai vasút..................................147 — 147 — Ezüst............................ 181 75 122 25 teknek csak a legsszkségesebb úti szükségletek vannak kezeiknél. — Varsó, oct. 30. A mai „Dziennik“ kör s a forradalmi központi bizottmány túlcsapongásait; e bizottmány elnöke Mieroslawsky. — Vera Cruz, oct. 2. Forey tleknak egy sept. 23-ról keltezett kiáltványa mondja : A fegyvereink által megszabadított mexikói nép szabadon fogja választhatni kormányát, amely neki legjobban fog tetszeni. Nekem határozott küldetésem, hogy ezt kijelentsem. Foreynak egy rendelete leteszi Almontét, föloszlatja kormányát, s rendeleteit és törvényeit semmiseknek nyilvánítja. Ezen rendszabályokat minden párt átalános lelkesedéssel fogadta. A bányádi betegség a seregnél megszűnt. — Kassel, oct.30. A rendi e gyülés ma Stternberg által a választófejedelem nevében megnyittatott. A megnyitási beszéd kijelenti, hogy a rendek elé csak az uj választási törvény fog előterjesztetni , a többi későbbre tartatik fenn. A végbement eskületétel után az omággyülési biztos előterjeszté a választási törvénytervet, mire a nyilvános gyűlés bezáratott. Esti posta. Pest oct. 31. — Párisi körökben még mindig a görög trónjelöltség kérdése képezi a főérdekű politikai tárgyat, írják az „Ind. belge“-nek Páriából f. hó 28-ról. Ha az 1832. ki szerződés pótezikkei érvényeseknek tekintetnének, akkor Leuchtenberg herczegről szó sem lehetne, mivel e pótezikkekben meg van állapítva, hogy azon esetre, ha a görög trón üresedésbe jön, a szerződő hatalmasságok uralkodó házaiból trónjelöltet választani nem lehet. Azonban hihető, írja az idézett levelező, hogy a forradalom után nem sok súlyt fognak fektetni ezen pótczikkelyekre, valamint arra sem, mely a bajor Luitpold trónörökösödését állapítja meg. — Szóba jött ugyan Victor Emanuel harmadik fiának, a Montferratingnek trónjelöltsége is — kire nézve azonban két főakadály van. Jör, hogy 16 éves, s másodszor az idegen hitre való áttérés, melybe a savoyaiház aligha beleegyeznék. „Bármint legyen is a dolog, annyi bizonyos, írja levelező, hogy az európai hatalmasságok tiszteletben fogják tartani a be nem avatkozás elvét a görögországi ügyeket illetőleg, ha ugyan a forradalom túl nem fog terjeszkedni az eddig kimért arányokon. — Cowley lords Drouyn de Lhuys közt az utóbbi napokban hosszas értekezés volt, mint a belga lap értesül. Cowley lord kérdést tett az iránt a franczia külügyminiszternél, igaz-e, hogy a franczia kormány visszaakarja vetetni az olasz kormánynyal azon parlamenti határozatot, mely Olaszország fővárosává Rómát jelölte ki. Drouyn de Lhuys úr nyilatkozata teljesen megnyugtatta Cowleyt, amennyiben ezen, a „La France“ által közlött hír teljesen meghazudtoltatott a franczia külügyér által. — A „Times“ oct. 28-diki számában Wlke 8 commodore újabb fellépéséről vezérczikket, de igen mérsékelt hangon. „Nincs érdekünkben, mond, nekünk, mint nemzetnek, kétség alá vonni a hadakozó fél kutatási jogát, és ha az unionisták nem lépnek túl szabadalmaikon, részünkről épen oly politikátlan, mint igaztalan volna, nekik szabad kezet nem engedni. Mi nem engedhetünk meg nekik semmi helytelen túlcsapongást, és ők méltányosan nem panaszkodhatnak, ha mi Wilkes úr tetteit gyanús szemmel nézzük. Egyébiránt a „Gladiator“ ügyében sem mentek egészen a jogtalanság határáig, s nem is valószínű, hogy okuk volna a nagy buzgóságra. Ők azt hiszik, hogy a Bermuda kikötőben ellenségeik hajói tanyáznak, és amelyek a nyílt tengerre menekülve, elvonják magukat az ő figyelmük elöl. Ezért a kikötő körül állonganak mindaddig, míg joguk van hozzá, s talán tovább is. Ők oly gondosan őrködtek a kikötő felett, hogy ez őrködés ostromzárhoz hasonlít, s feltartóztattak hajókat, melyeket megszólítniuk sem kellett volna. Egyébiránt a „Times“ is elismeri, hogy az unió kormányától nagy tapintatlanság volt Wilkest jelen állomására küldeni. Felelős szerkesztő: Báró Kemény Zsigmond-Gőz hajójáe Gabonaárak • Dunán, a pesti piaczon October 30-án. Lefelé:________________________________ Győr -Pest: naponkint 4 ór. délut. Alaó-ausztriai mérd ,LVS ms* Pest—Konstantinápoly : szerdán 7 szerint —r~—■:— órakor reggel. term* szerint ár 0. é. Pest—Zimony : hétfőn, szerdán és Rno bánaái — _ — k is:35 StSZ-‘5 Felfelé: „ fehérvári uj . 84—85 8 90 4 — Pest—Győr : naponkint 7 ór. reggel. „ bácskai uj . 84—86 8 90 4 — Paks—Pest: naponkint 5 ór. reggel. Kétszeres. ... . — — — Mohács—Pest: naponkint 6 ór. este. Rozs (uj) . . . 76—80 2 60 2 80 Zimony—Pest: vasárnap, hétfőn és Árpa: sörfőzésre. . 65—70 2 25 2 4E szerdán 12 órakor délben. „ etetésre. . . 65—67 1 95 2 1E Orsova—Pest: szombaton reggel. Zab........................... 46—48 1 50 1 6( Konstantinápoly—Pest : csütörtök Kukoricza. . . . 79—83 8 40 3 6( délután 3 órakor. „ új . . . — — — A Tiszán 1 Köles........................ — 2 50 — Szeged—Zimony: szerdán 6 ó. regg. Faszuly. ... . — — — Zimony—Szeged: vas. 12 ó. délben. Repcze: őszi ... — — — A Száván » téli . . . 8 20 8 31 Sziszek—Zimony: hétfőn 6 ór. regg. Dana vízállás. Pest pet 80.6- 80 fel. Zimony—Sziszek: «sat 18 ó. délben. „ Posson pet 29. 0* 10 alatt HIRDETÉSEK. Első magy. kir. szabad, gyára OETL JÁNOSNAK Pesten, mely vas-, tüzmentes és betörés ellen biztos pénz-, könyv- és oklevél-szekrényeket, ládikákat, íróasztalokat, másoló-gépeket és pecsétsajtókat készít. A tüzpróba 1857. augusztus 26-án a várostanácsi bizottmány és nagyszámú közönség jelenlétében a pesti városligetben a legfényesb sikerrel tartatott meg, melyről a gyáraknál létező hivatalos és magánbizottmányok a legjobb biztosítékot adják. Ugyanő testvérével Oetl Antallal egyesülve egy vasöntödét állított s Így képes minden e szakmába vágó megrendeléseket, n. m. mindenféle géprészeket, lépcső és karzat, kerítés és sirrácsozatokat a legjutányosb áron készíteni. Gyára: Pest, Terézváros, Kis akácz-utcza 47. sz. ZSENGÉM MÓR Pesten, lipótvárosi templom-téren Kasselik-ház 6-dik szál ajánlja nagyszerű valódi belgiumi paraffinkenőcs-tárát legjutányosb áron, hordókban 300 fonttól 250, 100, 50 és 25 fontig bécsi súlyban, ugyszinte ládácskákban 2 vám-fonttól 1 és/, vám-fontig. Ezenkívül kapható raktáramban igen jó minőségű másod osztályú kenőcs is ugyanolyan pakolásban, melynek mázsája 4 írttal olcsóbb az első osztályú kenőcsnél. 1027 626 EGGER EDE orvostudor, ki 43 esztendei orvosi pályáján kiválólag görvély-kórral és titkos betegségekkel foglalkozott, és saját rendszere szerint gyógyítván, a legjobb sikert felmutatni képes. 803 11* Hendel lakásán, n. hid-utera 10. sz. d. u. 3—5-ig. INJECTION BROU 733 14* ezen külső titkos betegségek ellen bel-l külföldön közhasználatban álló biztos gyógy- s óvószert ajánlja a t. ez. orvosi s gyógyszerészi közönségnek ezen szer felfedezője és készítője Brou de Laveyssière, Párisban, rue Lafayette 33 sboul. Magenta 112. Főraktár Magyarország s az egész osztrák birodalom számára . A gyógyszerészi és művegytani vállalat Pesten, váczi út 60. sz.